Hadviselés a világűrben
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#402
Lehet, hogy a találathoz bõven elég az az egyetlen pályakorrekció, amit a rakéta még éppen meg tud tenni, mielõtt megvakítják.
Ez is egy lehetõség, vagy az is, hogy a testre több érzékelõt építesz, és ha valamelyiket megvakítják, akkor egyszerûen átállnak egy másikra.
Aztán meg ha addig távirányítással ment, akkor Joe dönthet úgy, hogy egyáltalán nem nyittatja ki a rakéta szemét. Vagy két rakéta megy, és csak az egyik nyitja ki a szemét.
A pálya végi korrekcióhoz mindenképpen illene kinyitni a szemét, de tény persze, hogy a "csapatmunka" mûködõképes megoldás erre a problémára.
Vagy az egyik kinyitja, korrigál mindkettõ, megvakítják, másik is kinyitja, korrigál megint mindkettõ, azt is megvakítják, de már késõ, találat.
Azért itt megint visszautalnék az idõ-távolság problémára. Én azt mondtam, hogy kb. 500km-rõl már egy lézer elég hatékony lehet egy rakéta megsemmisítéséhez. Mi viszont megvakításról beszélünk. Szóval ez még akár jóval nagyobb távolságból is mûködhet. De még ha 500km-et is veszünk, ahogy elõbb is leírtam, 10km/s relatív sebességnél ez akkor is 50 másodperc...
Nem tudom, mi lehet a gyakorlatban elérhetõ legpontosabb lövedék-érzékelõ szenzor.
Jelenleg a LEO pályán (~1000km-es magasságig) radarokkal 5cm-es méretû ûrszemetet követnek. GEO pályán (~42'000km-es magasság) 50cm körülieket. Persze ezek hatalmas földi telepítési radarok.
Legyen ûrhajó, kisebb radarantenna, mondjuk 10x kisebb érték, egy egy 5cm-es lövedéknél ~100km, 50cm-es lövedéknél ~4'200km.
Szal az ok, hogy lassan ér oda a lövedék, de ha a célpont ezt nem tudja, akkor az mindegy is. Ha 5km/s sebességgel jön a lövedék, de csak pár kilométerrõl veszik észre, akkor akár az is hatásos lehet.
És közben persze adott idõben nem hajt végre semmiféle manõvert. 5km/s relatív sebességnél ugye 300'000km esetén 16 órás repülési idõvel számolhatunk...
Én azt mondom, hogy nincs létjogosultsága. Azért, mert arányaiban a találati esély olyan csekély, és annyira könnyû kitérni az útjából, hogy egyszerûen nem logikus az alkalmazása. Igen, bizonyos esetekben mûködhet, de mi éri meg jobban: egy elektromagnetikus ágyú, mondjuk 1000 kilõtt lövedékkel, ahol a találati esély nagyon marginális, vagy egy irányított rakéta, avagy egy irányított lövedéket tüzelõ elektromagnetikus ágyú, ahol a találati esély nagyságrenddel nagyobb?
Ez is egy lehetõség, vagy az is, hogy a testre több érzékelõt építesz, és ha valamelyiket megvakítják, akkor egyszerûen átállnak egy másikra.
Aztán meg ha addig távirányítással ment, akkor Joe dönthet úgy, hogy egyáltalán nem nyittatja ki a rakéta szemét. Vagy két rakéta megy, és csak az egyik nyitja ki a szemét.
A pálya végi korrekcióhoz mindenképpen illene kinyitni a szemét, de tény persze, hogy a "csapatmunka" mûködõképes megoldás erre a problémára.
Vagy az egyik kinyitja, korrigál mindkettõ, megvakítják, másik is kinyitja, korrigál megint mindkettõ, azt is megvakítják, de már késõ, találat.
Azért itt megint visszautalnék az idõ-távolság problémára. Én azt mondtam, hogy kb. 500km-rõl már egy lézer elég hatékony lehet egy rakéta megsemmisítéséhez. Mi viszont megvakításról beszélünk. Szóval ez még akár jóval nagyobb távolságból is mûködhet. De még ha 500km-et is veszünk, ahogy elõbb is leírtam, 10km/s relatív sebességnél ez akkor is 50 másodperc...
Nem tudom, mi lehet a gyakorlatban elérhetõ legpontosabb lövedék-érzékelõ szenzor.
Jelenleg a LEO pályán (~1000km-es magasságig) radarokkal 5cm-es méretû ûrszemetet követnek. GEO pályán (~42'000km-es magasság) 50cm körülieket. Persze ezek hatalmas földi telepítési radarok.
Legyen ûrhajó, kisebb radarantenna, mondjuk 10x kisebb érték, egy egy 5cm-es lövedéknél ~100km, 50cm-es lövedéknél ~4'200km.
Szal az ok, hogy lassan ér oda a lövedék, de ha a célpont ezt nem tudja, akkor az mindegy is. Ha 5km/s sebességgel jön a lövedék, de csak pár kilométerrõl veszik észre, akkor akár az is hatásos lehet.
És közben persze adott idõben nem hajt végre semmiféle manõvert. 5km/s relatív sebességnél ugye 300'000km esetén 16 órás repülési idõvel számolhatunk...
Én azt mondom, hogy nincs létjogosultsága. Azért, mert arányaiban a találati esély olyan csekély, és annyira könnyû kitérni az útjából, hogy egyszerûen nem logikus az alkalmazása. Igen, bizonyos esetekben mûködhet, de mi éri meg jobban: egy elektromagnetikus ágyú, mondjuk 1000 kilõtt lövedékkel, ahol a találati esély nagyon marginális, vagy egy irányított rakéta, avagy egy irányított lövedéket tüzelõ elektromagnetikus ágyú, ahol a találati esély nagyságrenddel nagyobb?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#401
"Szóval pont ott, ahol a lézeres rendszer már bõven hatékony lehet, no ott kellene kinyitnia a "szemét". "
Na igen, de ez már inkább taktikai kérdés, nem technológiai. Lehet, hogy a találathoz bõven elég az az egyetlen pályakorrekció, amit a rakéta még éppen meg tud tenni, mielõtt megvakítják. Aztán meg ha addig távirányítással ment, akkor Joe dönthet úgy, hogy egyáltalán nem nyittatja ki a rakéta szemét. Vagy két rakéta megy, és csak az egyik nyitja ki a szemét. Vagy az egyik kinyitja, korrigál mindkettõ, megvakítják, másik is kinyitja, korrigál megint mindkettõ, azt is megvakítják, de már késõ, találat.
Szal sztem ha katonáék kapnak egy ilyen eszközt, megtalálják a módját, hogyan lehet hatékonyan alkalmazni. A lényeg sztem annyi, hogy olyan eszközt kell nekik adni, amivel legalább elvben nem lehetetlen a harc. Olyat úgysem sikerül létrehozni, amivel 100% a találat, és nincs ellenszere...
Nem tudom, mi lehet a gyakorlatban elérhetõ legpontosabb lövedék-érzékelõ szenzor. Már a gauss-ágyúval kapcsolatban. Szal az ok, hogy lassan ér oda a lövedék, de ha a célpont ezt nem tudja, akkor az mindegy is. Ha 5km/s sebességgel jön a lövedék, de csak pár kilométerrõl veszik észre, akkor akár az is hatásos lehet.
Na igen, de ez már inkább taktikai kérdés, nem technológiai. Lehet, hogy a találathoz bõven elég az az egyetlen pályakorrekció, amit a rakéta még éppen meg tud tenni, mielõtt megvakítják. Aztán meg ha addig távirányítással ment, akkor Joe dönthet úgy, hogy egyáltalán nem nyittatja ki a rakéta szemét. Vagy két rakéta megy, és csak az egyik nyitja ki a szemét. Vagy az egyik kinyitja, korrigál mindkettõ, megvakítják, másik is kinyitja, korrigál megint mindkettõ, azt is megvakítják, de már késõ, találat.
Szal sztem ha katonáék kapnak egy ilyen eszközt, megtalálják a módját, hogyan lehet hatékonyan alkalmazni. A lényeg sztem annyi, hogy olyan eszközt kell nekik adni, amivel legalább elvben nem lehetetlen a harc. Olyat úgysem sikerül létrehozni, amivel 100% a találat, és nincs ellenszere...
Nem tudom, mi lehet a gyakorlatban elérhetõ legpontosabb lövedék-érzékelõ szenzor. Már a gauss-ágyúval kapcsolatban. Szal az ok, hogy lassan ér oda a lövedék, de ha a célpont ezt nem tudja, akkor az mindegy is. Ha 5km/s sebességgel jön a lövedék, de csak pár kilométerrõl veszik észre, akkor akár az is hatásos lehet.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#400
Nem-irányított lõszernek túl nagy életképessége nincs, még ha teszem azt sikerül is 5km/s sebességgel kilõni egy lövedéket, a lézereknél emlegetett 500km-es távolságon belül ez annyit tesz, hogy 100 másodperc, bõ másfél perc kell, amíg eléri a célpontot. Másfél perccel elõre kiszámolni az ellenfél pozícióját a jóslás kategóriája már, szóval kb. esélytelen a másik ûrhajót eltalálni. De még ha mondjuk 10km/s-t is tudna az ágyú (ami azért már kissé túlzó megközelítés), akkor is 50 másodperc - még mindig igen komoly idõtartam.
Szóval nem-irányított lövedékeknek hajó-hajó küzdelemben nincs létjogosultsága. Egyszerûen túl sok idõbe telik, amíg odaér a célponthoz. Ismétlem, a világûrben 500km embertelen kis távolság...
Hiába növeled a tûzcsapások számát, a hatás effektíve nem lesz jobb. Amit elérhetsz, hogy az ellenfél folyamatosan kisebb pályamódosításokra lesz kénytelen, hogy elkerülje a lövedékeket. Innentõl kezdve a kérdés az hogy a célpont rendelkezik-e több üzemanyaggal, vagy te több lövedékkel - de ismét: a távolság problémáját aligha tudod megoldani. Az ellenfél indít ellened mondjuk 300'000km-rõl egy rakétát, te ilyen távolságból nem nagyon tudsz válaszolni neki kinetikai ágúval: 10km/s torkolati sebesség esetén is 8,3 óra, amíg a lövedékek a célhoz érnek. Márpedig neki elég egy apró kis pályamódosítás ez idõ alatt, és a lövedékek akár több száz, több ezer km-el fognak célt téveszteni.
Szóval én nem hiszem, hogy ez esetben a reakció erõk jelentenék a problémát.
Azt továbbra is tartom, hogy irányított lövedékekkel van némi létjogosultsága a kinetikai lövedékeknek. De az irányítatlanoknak kb. semmi.
Szóval nem-irányított lövedékeknek hajó-hajó küzdelemben nincs létjogosultsága. Egyszerûen túl sok idõbe telik, amíg odaér a célponthoz. Ismétlem, a világûrben 500km embertelen kis távolság...
Hiába növeled a tûzcsapások számát, a hatás effektíve nem lesz jobb. Amit elérhetsz, hogy az ellenfél folyamatosan kisebb pályamódosításokra lesz kénytelen, hogy elkerülje a lövedékeket. Innentõl kezdve a kérdés az hogy a célpont rendelkezik-e több üzemanyaggal, vagy te több lövedékkel - de ismét: a távolság problémáját aligha tudod megoldani. Az ellenfél indít ellened mondjuk 300'000km-rõl egy rakétát, te ilyen távolságból nem nagyon tudsz válaszolni neki kinetikai ágúval: 10km/s torkolati sebesség esetén is 8,3 óra, amíg a lövedékek a célhoz érnek. Márpedig neki elég egy apró kis pályamódosítás ez idõ alatt, és a lövedékek akár több száz, több ezer km-el fognak célt téveszteni.
Szóval én nem hiszem, hogy ez esetben a reakció erõk jelentenék a problémát.
Azt továbbra is tartom, hogy irányított lövedékekkel van némi létjogosultsága a kinetikai lövedékeknek. De az irányítatlanoknak kb. semmi.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#399
Cifu!
Te mennyire látod életképesnek a kinetikai elven mûködõ fegyvereket a világûrben? Itt most az ágyukra gondolok.
Nem okoz hosszú távon problémát a lövések miatt fellépõ reakcióerõ? Annak kompenzálása plusz üzemanyagot igényel, ami a hatótávolság, manõverezés rovására mehet. Persze nem 1-2 lövésre gondolok és nem irányított lõszerekre.
Te mennyire látod életképesnek a kinetikai elven mûködõ fegyvereket a világûrben? Itt most az ágyukra gondolok.
Nem okoz hosszú távon problémát a lövések miatt fellépõ reakcióerõ? Annak kompenzálása plusz üzemanyagot igényel, ami a hatótávolság, manõverezés rovására mehet. Persze nem 1-2 lövésre gondolok és nem irányított lõszerekre.
#398
Bakker, erre válaszolni akartam, csak nem volt idõm befejezni a választ, oszt jól ki is ment a fejembõl. 😊
Mikor a rakéta a célpont közelébe ér, "kinyitja a szemét"(akár leváló páncéllemezzel, akár úgy, hogy kilõ egy tucat irányítatlan kinetikus rakétát, amik addig a kis tömör testükkel takarták a szenzorokat), és rávezeti magát a célra.
A baj az, hogy a lézeres önvédelmi rendszernél említett ~500km-es távolságnál ezt már üdvös megtenni. Szóval pont ott, ahol a lézeres rendszer már bõven hatékony lehet, no ott kellene kinyitnia a "szemét".
Joe ül a számítógépe elõtt, a hajó és a rakéta szenzoraiból kapott adatokból próbálja a rakéta röppályáját ráhúzni az ellenséges hajó vélt helyére.
Szvsz nem a rakéta ára lesz itt a szûk keresztmetszet, hanem a rakéta tömege. Ugyebár egy ûrhajó esetében ez a kritikus. Persze ha a tömeg nem érdekes (mert mondjuk eleve egy "lassú" ûrhajóról van szó, amelyet a nagy deltaV helyett a hosszú utakra építettek, vagy mondjuk egy ûrállomás), akkor szóba jöhet ez. A célpont közelébe pedig aktiválhatja a harci fejet, ami repeszfelhõt hoz létre a célponttal való (feltételezett) találkozási pozícióra.
Esetleg ugyanez gauss-ágyúval, kis, gyors lövedékkel...
A kérdés a relatív sebesség, elektromagnetikus úton sem tudsz azért túl izmos sebességet elérni, ha 10km/s-t elérsz, az már szép (és komoly energiabefektetést igényel), viszont a célpont ezeket érzékelheti, és ha a lövedék nem rendelkezik valami önirányítással és kis kormányhajtómûvekkel, akkor simán kimanõverezhet elõle. Errõl már írtam korábban.
Illetve a rakétaelhárító cuccok ellen megoldás lehet az egyszerre több kilõtt rakéta is. Mondjuk ez sem olcsó.
Itt megint a tömeg a kritikus pont. Anyagháborús szempontból is fel lehet persze fogni a dolgot. Ha minden azonos kategóriájú hadihajón 4 rakéta van, akkor az "gyõz", aki több hadihajót tud a harctérre küldeni. Vagy nagyobb hadihajót kell építs (itt a kérdés viszont az lesz, hogy mi éri meg jobban - 1 nagy hajó, vagy helyette több kicsi).
Mikor a rakéta a célpont közelébe ér, "kinyitja a szemét"(akár leváló páncéllemezzel, akár úgy, hogy kilõ egy tucat irányítatlan kinetikus rakétát, amik addig a kis tömör testükkel takarták a szenzorokat), és rávezeti magát a célra.
A baj az, hogy a lézeres önvédelmi rendszernél említett ~500km-es távolságnál ezt már üdvös megtenni. Szóval pont ott, ahol a lézeres rendszer már bõven hatékony lehet, no ott kellene kinyitnia a "szemét".
Joe ül a számítógépe elõtt, a hajó és a rakéta szenzoraiból kapott adatokból próbálja a rakéta röppályáját ráhúzni az ellenséges hajó vélt helyére.
Szvsz nem a rakéta ára lesz itt a szûk keresztmetszet, hanem a rakéta tömege. Ugyebár egy ûrhajó esetében ez a kritikus. Persze ha a tömeg nem érdekes (mert mondjuk eleve egy "lassú" ûrhajóról van szó, amelyet a nagy deltaV helyett a hosszú utakra építettek, vagy mondjuk egy ûrállomás), akkor szóba jöhet ez. A célpont közelébe pedig aktiválhatja a harci fejet, ami repeszfelhõt hoz létre a célponttal való (feltételezett) találkozási pozícióra.
Esetleg ugyanez gauss-ágyúval, kis, gyors lövedékkel...
A kérdés a relatív sebesség, elektromagnetikus úton sem tudsz azért túl izmos sebességet elérni, ha 10km/s-t elérsz, az már szép (és komoly energiabefektetést igényel), viszont a célpont ezeket érzékelheti, és ha a lövedék nem rendelkezik valami önirányítással és kis kormányhajtómûvekkel, akkor simán kimanõverezhet elõle. Errõl már írtam korábban.
Illetve a rakétaelhárító cuccok ellen megoldás lehet az egyszerre több kilõtt rakéta is. Mondjuk ez sem olcsó.
Itt megint a tömeg a kritikus pont. Anyagháborús szempontból is fel lehet persze fogni a dolgot. Ha minden azonos kategóriájú hadihajón 4 rakéta van, akkor az "gyõz", aki több hadihajót tud a harctérre küldeni. Vagy nagyobb hadihajót kell építs (itt a kérdés viszont az lesz, hogy mi éri meg jobban - 1 nagy hajó, vagy helyette több kicsi).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#397
Távirányítást úgy értem, hogy a cél közvetlen közelébe, nem egybõl rá a célpontra. Valami észlelési adatunk azért csak van az ellenséges hajóról, ami alapján a rakétát indítottuk. A hajónk adatait tudjuk, követjük az ellenséges hajót (legyen 500.000km, 1.6 sec lag az észlelésben ha optikai, 3.2 ha hajóról indított radar/lézer), a rakétánkat meg távirányítjuk egyre növekvõ laggal. Mikor a rakéta a célpont közelébe ér, "kinyitja a szemét"(akár leváló páncéllemezzel, akár úgy, hogy kilõ egy tucat irányítatlan kinetikus rakétát, amik addig a kis tömör testükkel takarták a szenzorokat), és rávezeti magát a célra.
De még nagyon szélsõséges esetben, és ha olcsó a rakéta, a teljes emberi távirányítást is elképzelhetõnek tartom. Joe ül a számítógépe elõtt, a hajó és a rakéta szenzoraiból kapott adatokból próbálja a rakéta röppályáját ráhúzni az ellenséges hajó vélt helyére. Amúgy is arról van szó, hogy jól betippeljük elõre az ellenséges hajó korrekciós manõvereit, amit nem is baj, ha ember csinál. Esetleg ugyanez gauss-ágyúval, kis, gyors lövedékkel...
Illetve a rakétaelhárító cuccok ellen megoldás lehet az egyszerre több kilõtt rakéta is. Mondjuk ez sem olcsó.
Esetleg mindez kombinálva, kilõni egy drónt meg egy féltucat wire-guided rakétát, meg megszórni ágyúval, aztán a célpont válogathat, hogy a maradék egy-három percében melyik rakétára világít. Aztán el lehet indulni haza, tárazni. 😛
De még nagyon szélsõséges esetben, és ha olcsó a rakéta, a teljes emberi távirányítást is elképzelhetõnek tartom. Joe ül a számítógépe elõtt, a hajó és a rakéta szenzoraiból kapott adatokból próbálja a rakéta röppályáját ráhúzni az ellenséges hajó vélt helyére. Amúgy is arról van szó, hogy jól betippeljük elõre az ellenséges hajó korrekciós manõvereit, amit nem is baj, ha ember csinál. Esetleg ugyanez gauss-ágyúval, kis, gyors lövedékkel...
Illetve a rakétaelhárító cuccok ellen megoldás lehet az egyszerre több kilõtt rakéta is. Mondjuk ez sem olcsó.
Esetleg mindez kombinálva, kilõni egy drónt meg egy féltucat wire-guided rakétát, meg megszórni ágyúval, aztán a célpont válogathat, hogy a maradék egy-három percében melyik rakétára világít. Aztán el lehet indulni haza, tárazni. 😛
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#396
Tehát ennél okosabb dolognak látnék néhány korrekt, nagy hatótávolságú, durva önvédelemmel ellátott és célkövetésre bármilyen módon alkalmas rakétát, vagy böszme sok óccó, célkövetéssel ugyancsak ellátott nagy hatótávolságú rakétát indítani a célpontra; vagy akár olyan rakétákat is (most már megszaladt az agyam 😄 ), amelyek nem, mint hagyományos rakéta rombolnak, hanem egyfajta ûrhajóról indított táv-lövegtoronynak, nem is, méginkább távirányított drónoknak képzelném el õket, amire olyan fegyvert pakol az ember, amit épp célszerû.
Kvázi már egy sima rakéta is olyan, mint egy kis ûrhajó. Van teste, hajtómûve, üzemanyagja, érzékelõje és kormány-hajtómûvei (ha nem a fõhajtómûvel oldja meg a finom manõvereket). Természetesen ezt egészen elmebeteg szintig el lehet vinni, alant már említettem, hogy egy nagyobb rakéta vihet több kisebbet a cél közelébe, és ott kiengedve õket nehezítheti meg a célpont önvédelmi rendszereinek a helyzetét. A kisebb rakéták felhasználhatóak arra is, hogy a "nagy" rakétára kilõtt elhárító rakétákat és lövedékeket megsemmisítsék. Az általad említett lézerágyú megoldással már az a baj, hogy az energiaforrást is biztosítani kell, és emiatt a rakéta egészen hatalmas méretekre nõne. Ettõl még persze megvalósítható, viszont itt már az merül fel, hogy ennek mik a költségei? Megéri-e az adott oldalnak, hogy annyi pénzt/erõforrást áldozzon egy ûrhajóra kilõtt rakétára, mint amennyibe gyakorlatilag egy ûrhajó kerül? Ha igen, akkor a célpont hajó jobban teszi, ha nem közvetlen a beérkezõ rakéták leküzdésére koncentrál, hanem alternatív védelmet keres. Ez alatt azt értem, hogy például olyan manõvert hajt végre, amit a beérkezõ drónok nem tudnak végrehajtani. Például jó idõben egy légköri fékezést hajt végre egy bolygó vagy hold légkörében (már ha van ilyen a közelébe, és elérheti, mielõtt a drónok elérik õt) - ha a drónoknak nincs hõpajzsuk, akkor ezt a manõvert nem tudják lemásolni, az pedig irgalmatlan üzemanyag-mennyiségbe kerülhet, hogy ezt légköri fékezés nélkül oldják meg. Vagy például "pajzsnak" használhat egy gravitációs kutat (mondjuk egy bolygót vagy holdat, illetve ezek Lagragne-pontjait), hogy a drónok komolyabb üzemanyag-használatra legyenek kényszerítve (persze ez meg csak akkor mûködõképes, ha a drónok adott üzemanyag-készlete nem elég a gravitációs kút legyõzésére), vagy megpróbálkozhat például leszálni egy aszteroidára, hátha ez megzavarja a rakéták észlelõit, stb.
Kvázi már egy sima rakéta is olyan, mint egy kis ûrhajó. Van teste, hajtómûve, üzemanyagja, érzékelõje és kormány-hajtómûvei (ha nem a fõhajtómûvel oldja meg a finom manõvereket). Természetesen ezt egészen elmebeteg szintig el lehet vinni, alant már említettem, hogy egy nagyobb rakéta vihet több kisebbet a cél közelébe, és ott kiengedve õket nehezítheti meg a célpont önvédelmi rendszereinek a helyzetét. A kisebb rakéták felhasználhatóak arra is, hogy a "nagy" rakétára kilõtt elhárító rakétákat és lövedékeket megsemmisítsék. Az általad említett lézerágyú megoldással már az a baj, hogy az energiaforrást is biztosítani kell, és emiatt a rakéta egészen hatalmas méretekre nõne. Ettõl még persze megvalósítható, viszont itt már az merül fel, hogy ennek mik a költségei? Megéri-e az adott oldalnak, hogy annyi pénzt/erõforrást áldozzon egy ûrhajóra kilõtt rakétára, mint amennyibe gyakorlatilag egy ûrhajó kerül? Ha igen, akkor a célpont hajó jobban teszi, ha nem közvetlen a beérkezõ rakéták leküzdésére koncentrál, hanem alternatív védelmet keres. Ez alatt azt értem, hogy például olyan manõvert hajt végre, amit a beérkezõ drónok nem tudnak végrehajtani. Például jó idõben egy légköri fékezést hajt végre egy bolygó vagy hold légkörében (már ha van ilyen a közelébe, és elérheti, mielõtt a drónok elérik õt) - ha a drónoknak nincs hõpajzsuk, akkor ezt a manõvert nem tudják lemásolni, az pedig irgalmatlan üzemanyag-mennyiségbe kerülhet, hogy ezt légköri fékezés nélkül oldják meg. Vagy például "pajzsnak" használhat egy gravitációs kutat (mondjuk egy bolygót vagy holdat, illetve ezek Lagragne-pontjait), hogy a drónok komolyabb üzemanyag-használatra legyenek kényszerítve (persze ez meg csak akkor mûködõképes, ha a drónok adott üzemanyag-készlete nem elég a gravitációs kút legyõzésére), vagy megpróbálkozhat például leszálni egy aszteroidára, hátha ez megzavarja a rakéták észlelõit, stb.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#395
Rakétán is inkább a robbanófejet hevíteném(aztán ez nem biztos, hogy egy fissziós robbanószerkezettel bármit is csinál), bár "megvakítani" sem rossz ötlet, kivéve, ha távirányítású. Lehet, hogy a legcélravezetõbb a rakéta üzemanyagtartályát lenne célba venni...
Korábban már írtam a rakéták alkalmazásáról, hagy ne írjam le megint. 😊
Igen, két féle rakéta van, az egyik pusztán kinetikai erõvel pusztít, nincs robbanófej. Egy 10km/s sebességgel becsapódó 100kg-os test egy kisebb aszteroidát is szétrobbant. Persze ehhez ekkora sebességkülönbséget kell produkálni. Az ilyen rakéta tömegének legnagyobb része az üzemanyag lenne, az pedig a cél közelébe közel elfogy (nincs értelme tartalékolni sokat, a cél a minél nagyobb sebesség elérése), persze azért annyi kell, hogy a rakéta még követni tudja a célpont esetleges elkerülõ manõvereit.
A robbanófejes rakéta esetén irányított robbanásra lehet számítani, ez lehet kumulatív fej, vagy akár egy irányított termonukleáris robbanás. Ezeket viszont ott érdemes használni, ahol a rakéta relatív sebessége kicsi. Viszont egy ilyen rakétára a célpont védelmi rendszerei sokkal hosszabb ideig tüzelhetnek, az elõbb említett 500km-es effektív lõtávolság és 10km/s-es kinetikai lövedék/rakéta esetén ugye 50 másodperc volt erre - ha a beérkezõ rakéta sebessége "csak" 3km/s akkor ugye rögtön 166 másodperce van ugyanerre.
Persze a védõk helyzetét is meg lehet nehezíteni úgy, hogy valójában egy nagyobb "hordozó" rakéta juttat el a cél közelébe több kisebb rakétát, amik már alig többek mint egy robbanófejek kis hajtómûvekkel a precíziós manõverekre.
Ezt kicsit járjuk már körbe, hogy lehet tönkretenni az ûrben egy rakétát?
A távirányítást nyugodtan kizárhatjuk, ha csak 300'000 km is van az indító ûrhajó és a célpont között, akkor is bõ két másodperces laggal kell számolni (1 másodperc, amíg a rakéta és célpont "képe" elér az indító hajóra, és újabb 1 másodperc, amíg a pályakorrekciós parancs eljut vissza a rakétához). Szóval önirányítóak vagyunk. Itt kezdõdnek a problémák. A legtöbb érzékelõt nem lehet vastag páncél mögé bujtatni, egy optikai/infravörös érzékelõt ráadásul igen érzékenyen érintene, ha a célpont mondjuk egy 1MW-os lézerrel "megvakuzná". Persze lehet a frekvenciákkal játszani, de mindkét oldalon adottak ezek a lehetõségek (a lézerek frekvenciáját is lehet változtatni, persze nem egyszerû, de megoldható). A radar csak viszonylag kis (pár ezer km) távolságon belül használható, de a rádióhullámok számára átlátszó borítás kell neki, mint a mûanyagok, ezek vastagsága se lehet túl komoly, szóval ez is bukott. Ráadásul akármilyen érzékelõt is használunk, annak mindenképpen rá kell látnia a célpontra, így az is rá fog látni az érzékelõre.
Hogy lehet egy rakéta ellen védekezni? Nos nagy hatótáv esetén rakétákkal, vagyis indítasz egy elhárító rakétát, amely kvázi olyasmi lehet, mint az ellened indított rakéta.
Utána jönnek a kinetikai ágyúk. A beérkezõ rakéta túl nagy mûvészkedést nem tud csinálni, valamekkora mozgástere persze van, hogy pl. kígyózó mozgást végezzen, hogy megnehezítse az eltalálását, de lényegében pont feléd kell jönnie. Egy ágyúból kilõtt, önirányító lövedék (effektíve egy rakéta, ami a sebességének a nagy részét azonban az indításakor, a hajótól nyeri, mondjuk egy elektromagnetikus gyorsító segítségével) tehát életképes lehet.
Végül pedig ott a lézer. Amint leírtam alant, a fókusz problémája miatt a hatótávolsága viszonylag korlátozott, de elõnye, hogy ha szilárdtest-lézer, akkor a lövésszám kvázi végtelen, míg a fenti két lehetõségnél ugye csak annyi elhárító rakétával és lövedékkel rendelkezünk, amennyit magunkkal viszünk. Szóval a tömeg szempontjából egy lézer alapú önvédelmi rendszer jobb választásnak tûnik. Persze az ideális ezek vegyes használata, ám ez tömeg szempontjából nem biztos, hogy kivitelezhetõ.
Korábban már írtam a rakéták alkalmazásáról, hagy ne írjam le megint. 😊
Igen, két féle rakéta van, az egyik pusztán kinetikai erõvel pusztít, nincs robbanófej. Egy 10km/s sebességgel becsapódó 100kg-os test egy kisebb aszteroidát is szétrobbant. Persze ehhez ekkora sebességkülönbséget kell produkálni. Az ilyen rakéta tömegének legnagyobb része az üzemanyag lenne, az pedig a cél közelébe közel elfogy (nincs értelme tartalékolni sokat, a cél a minél nagyobb sebesség elérése), persze azért annyi kell, hogy a rakéta még követni tudja a célpont esetleges elkerülõ manõvereit.
A robbanófejes rakéta esetén irányított robbanásra lehet számítani, ez lehet kumulatív fej, vagy akár egy irányított termonukleáris robbanás. Ezeket viszont ott érdemes használni, ahol a rakéta relatív sebessége kicsi. Viszont egy ilyen rakétára a célpont védelmi rendszerei sokkal hosszabb ideig tüzelhetnek, az elõbb említett 500km-es effektív lõtávolság és 10km/s-es kinetikai lövedék/rakéta esetén ugye 50 másodperc volt erre - ha a beérkezõ rakéta sebessége "csak" 3km/s akkor ugye rögtön 166 másodperce van ugyanerre.
Persze a védõk helyzetét is meg lehet nehezíteni úgy, hogy valójában egy nagyobb "hordozó" rakéta juttat el a cél közelébe több kisebb rakétát, amik már alig többek mint egy robbanófejek kis hajtómûvekkel a precíziós manõverekre.
Ezt kicsit járjuk már körbe, hogy lehet tönkretenni az ûrben egy rakétát?
A távirányítást nyugodtan kizárhatjuk, ha csak 300'000 km is van az indító ûrhajó és a célpont között, akkor is bõ két másodperces laggal kell számolni (1 másodperc, amíg a rakéta és célpont "képe" elér az indító hajóra, és újabb 1 másodperc, amíg a pályakorrekciós parancs eljut vissza a rakétához). Szóval önirányítóak vagyunk. Itt kezdõdnek a problémák. A legtöbb érzékelõt nem lehet vastag páncél mögé bujtatni, egy optikai/infravörös érzékelõt ráadásul igen érzékenyen érintene, ha a célpont mondjuk egy 1MW-os lézerrel "megvakuzná". Persze lehet a frekvenciákkal játszani, de mindkét oldalon adottak ezek a lehetõségek (a lézerek frekvenciáját is lehet változtatni, persze nem egyszerû, de megoldható). A radar csak viszonylag kis (pár ezer km) távolságon belül használható, de a rádióhullámok számára átlátszó borítás kell neki, mint a mûanyagok, ezek vastagsága se lehet túl komoly, szóval ez is bukott. Ráadásul akármilyen érzékelõt is használunk, annak mindenképpen rá kell látnia a célpontra, így az is rá fog látni az érzékelõre.
Hogy lehet egy rakéta ellen védekezni? Nos nagy hatótáv esetén rakétákkal, vagyis indítasz egy elhárító rakétát, amely kvázi olyasmi lehet, mint az ellened indított rakéta.
Utána jönnek a kinetikai ágyúk. A beérkezõ rakéta túl nagy mûvészkedést nem tud csinálni, valamekkora mozgástere persze van, hogy pl. kígyózó mozgást végezzen, hogy megnehezítse az eltalálását, de lényegében pont feléd kell jönnie. Egy ágyúból kilõtt, önirányító lövedék (effektíve egy rakéta, ami a sebességének a nagy részét azonban az indításakor, a hajótól nyeri, mondjuk egy elektromagnetikus gyorsító segítségével) tehát életképes lehet.
Végül pedig ott a lézer. Amint leírtam alant, a fókusz problémája miatt a hatótávolsága viszonylag korlátozott, de elõnye, hogy ha szilárdtest-lézer, akkor a lövésszám kvázi végtelen, míg a fenti két lehetõségnél ugye csak annyi elhárító rakétával és lövedékkel rendelkezünk, amennyit magunkkal viszünk. Szóval a tömeg szempontjából egy lézer alapú önvédelmi rendszer jobb választásnak tûnik. Persze az ideális ezek vegyes használata, ám ez tömeg szempontjából nem biztos, hogy kivitelezhetõ.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#394
Egyébként szerintem a rakétákkal sem mennének sokra az ûrben, ha robbanóagyaot is tesznek bele.
http://www.youtube.com/watch?v=62jzAupr044
Már most ennek közelében vagyunk. Egy nagy ûrhajóra olyan combosat tehetsz, hogy ehaj. Tisztán kinematikailag kell pusztító erõt elérni.
http://www.youtube.com/watch?v=62jzAupr044
Már most ennek közelében vagyunk. Egy nagy ûrhajóra olyan combosat tehetsz, hogy ehaj. Tisztán kinematikailag kell pusztító erõt elérni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#393
Szerintem a legkönnyebben egy a célbevett rakétánál kisebb rakétával =)
ʇxǝʇ ʎɯ oʇ sıɥʇ pıp doɹp ssɐq ǝɥʇ
#392
Hála Istennek, ezek szerint mégsem fogalmazok annyira érthetetlenül. <#zavart1> Ennek tükrében nincs is további hozzáfûznivalóm (eredetileg sem volt), köszönöm.
Viszont, itt most húznék egy vonalat, és ezúttal már szigorúan szubjektíve tenném hozzá a magamét a gondolatmenethez, "bevonva az ûrt is", ha már az a téma. A lézernél személy szerint (az eddigiekbõl is kiderülhetett) éppen a hõbevitelt látom a kisebb, és a célpont eltalálását a jóval nagyobb problémának. A hõbevitel is problémás lehet (tükrözõdés, rétegvastagság sötöbö), ehhez kétség nem fér, de ez végsõ soron a sugárnyaláb széttartásával számolva is még mindig megoldható lenne "izomból", esetleg tûnõdöm azon, bár kérdéses, mennyiben érdemes egyáltalán ezen rágódni, hogy pluszban a különféle elnyelõdésekhez optimálisan más-más hullámhosszt is használhatnánk. Nem érdekes, a lényeg, hogy ennél nagyobb problémának látom a célkövetést, a stabilitást. Feltéve, hogy olyan távolságból osztjuk az áldást, amit még nem befolyásol számottevõen gravitációs tér, még mindig valami elképesztõ precíz és kis felbontású irányzásra van szükség, hogy a lézer vágjon, ne csak ökörhugyozást gravírozzon a másik mókusba, de a két ûrhajó egymáshoz képest is teljesen általános mozgást végez, amit nyilván a mi oldalunkról stabilizálni lehetne egy szintig a hajtómûvekkel, de azon túlmenõen a "lézertornyot" tovább kéne finomítani mondjuk, giroszkóppal, vagy tudom is én, mivel - és ez feltehetõleg még mindig meg sem közelítené a "tûrhetõ" szintet, amekkora szögekkel ténylegesen operálni kellene a lehetõ legkisebb késleltetéssel; mindezt úgy, hogy ha a saját hajó ideálisan stabilizálva is van, az ellenfélé még foroghat úgy a mi nézõpontunkból, hogy még egyébként jól ponton ülõ találat esetén is meg lehet cseszni az egész lézeresdit.
Tehát ennél okosabb dolognak látnék néhány korrekt, nagy hatótávolságú, durva önvédelemmel ellátott és célkövetésre bármilyen módon alkalmas rakétát, vagy böszme sok óccó, célkövetéssel ugyancsak ellátott nagy hatótávolságú rakétát indítani a célpontra; vagy akár olyan rakétákat is (most már megszaladt az agyam 😄 ), amelyek nem, mint hagyományos rakéta rombolnak, hanem egyfajta ûrhajóról indított táv-lövegtoronynak, nem is, méginkább távirányított drónoknak képzelném el õket, amire olyan fegyvert pakol az ember, amit épp célszerû. Ne kérdezzétek, ennek mi értelme lenne, ha lenne egyáltalán, most csak úgy hangosan tûnõdtem.
Viszont, itt most húznék egy vonalat, és ezúttal már szigorúan szubjektíve tenném hozzá a magamét a gondolatmenethez, "bevonva az ûrt is", ha már az a téma. A lézernél személy szerint (az eddigiekbõl is kiderülhetett) éppen a hõbevitelt látom a kisebb, és a célpont eltalálását a jóval nagyobb problémának. A hõbevitel is problémás lehet (tükrözõdés, rétegvastagság sötöbö), ehhez kétség nem fér, de ez végsõ soron a sugárnyaláb széttartásával számolva is még mindig megoldható lenne "izomból", esetleg tûnõdöm azon, bár kérdéses, mennyiben érdemes egyáltalán ezen rágódni, hogy pluszban a különféle elnyelõdésekhez optimálisan más-más hullámhosszt is használhatnánk. Nem érdekes, a lényeg, hogy ennél nagyobb problémának látom a célkövetést, a stabilitást. Feltéve, hogy olyan távolságból osztjuk az áldást, amit még nem befolyásol számottevõen gravitációs tér, még mindig valami elképesztõ precíz és kis felbontású irányzásra van szükség, hogy a lézer vágjon, ne csak ökörhugyozást gravírozzon a másik mókusba, de a két ûrhajó egymáshoz képest is teljesen általános mozgást végez, amit nyilván a mi oldalunkról stabilizálni lehetne egy szintig a hajtómûvekkel, de azon túlmenõen a "lézertornyot" tovább kéne finomítani mondjuk, giroszkóppal, vagy tudom is én, mivel - és ez feltehetõleg még mindig meg sem közelítené a "tûrhetõ" szintet, amekkora szögekkel ténylegesen operálni kellene a lehetõ legkisebb késleltetéssel; mindezt úgy, hogy ha a saját hajó ideálisan stabilizálva is van, az ellenfélé még foroghat úgy a mi nézõpontunkból, hogy még egyébként jól ponton ülõ találat esetén is meg lehet cseszni az egész lézeresdit.
Tehát ennél okosabb dolognak látnék néhány korrekt, nagy hatótávolságú, durva önvédelemmel ellátott és célkövetésre bármilyen módon alkalmas rakétát, vagy böszme sok óccó, célkövetéssel ugyancsak ellátott nagy hatótávolságú rakétát indítani a célpontra; vagy akár olyan rakétákat is (most már megszaladt az agyam 😄 ), amelyek nem, mint hagyományos rakéta rombolnak, hanem egyfajta ûrhajóról indított táv-lövegtoronynak, nem is, méginkább távirányított drónoknak képzelném el õket, amire olyan fegyvert pakol az ember, amit épp célszerû. Ne kérdezzétek, ennek mi értelme lenne, ha lenne egyáltalán, most csak úgy hangosan tûnõdtem.
#391
A kettévágással voltak problémáim, de azzal nagyok. Az, hogy ideálisra szabályozott körülmények közt lehetséges lézerrel fémet vágni, azt persze nem vitatom.
Rakétán is inkább a robbanófejet hevíteném(aztán ez nem biztos, hogy egy fissziós robbanószerkezettel bármit is csinál), bár "megvakítani" sem rossz ötlet, kivéve, ha távirányítású. Lehet, hogy a legcélravezetõbb a rakéta üzemanyagtartályát lenne célba venni...
Ezt kicsit járjuk már körbe, hogy lehet tönkretenni az ûrben egy rakétát?
Rakétán is inkább a robbanófejet hevíteném(aztán ez nem biztos, hogy egy fissziós robbanószerkezettel bármit is csinál), bár "megvakítani" sem rossz ötlet, kivéve, ha távirányítású. Lehet, hogy a legcélravezetõbb a rakéta üzemanyagtartályát lenne célba venni...
Ezt kicsit járjuk már körbe, hogy lehet tönkretenni az ûrben egy rakétát?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#390
Pras nem azt írta, hogy a világûrben hogy nézne ki a dolog, csak a lézerrel való vágásról írtakhoz fûzött hozzá megjegyzést. 😉
Azzal szerintem õ sem vitatkozna, hogy több száz km-rõl egy lézerrel való "félbevágás" egy kissé valószínûtlen dolog.
A lézert azért nem mondanám használhatatlannak, csak olyan eszköznek, amelyet kis távolságon belül lehet hatékonyan használni. Ahogy írtam, például beérkezõ rakéták ellen nagyon hasznos lehet. Még egy 10+ km/s relatív sebességû rakéta esetén is 500km-es effektív távolsággal számolva van 50 másodperce, hogy a rakétát semlegesítsék, és egy kitérõ manõverrel az ütközést elkerüljék a már megvakított/tönkre lõtt közeledõ rakétatesttel.
Szóval én legalábbis úgy látom, hogy megvan a maga helye a lézerfegyvereknek az ûrhadviselésben. Csak ez nem a nagy távolságú hajó-hajó harc. 😉
Azzal szerintem õ sem vitatkozna, hogy több száz km-rõl egy lézerrel való "félbevágás" egy kissé valószínûtlen dolog.
A lézert azért nem mondanám használhatatlannak, csak olyan eszköznek, amelyet kis távolságon belül lehet hatékonyan használni. Ahogy írtam, például beérkezõ rakéták ellen nagyon hasznos lehet. Még egy 10+ km/s relatív sebességû rakéta esetén is 500km-es effektív távolsággal számolva van 50 másodperce, hogy a rakétát semlegesítsék, és egy kitérõ manõverrel az ütközést elkerüljék a már megvakított/tönkre lõtt közeledõ rakétatesttel.
Szóval én legalábbis úgy látom, hogy megvan a maga helye a lézerfegyvereknek az ûrhadviselésben. Csak ez nem a nagy távolságú hajó-hajó harc. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#389
Na azért azon sztem ne lépjünk ilyen egyszerûen túl, hogy a folyamatos vágáshoz kell:
1. eltalálni a célpontot
2. felmelegíteni -270C-rõl +600C-re egyetlen pontját
3. ezt fenntartani a folyamatos vágáshoz
Én azt kétlem, hogy ez (most tökmindegy, hogy folyamatos, vagy impulzuslézer) megoldható egyáltalán. Még ha el is találod a célt, akkor sem tudsz egyetlen, meghatározott pontjával annyi energiát leközölni, hogy az olvadásig hevüljön.
Ne felejtsük el, hogy az ellenséges hajó nem fogja ezt tétlenül megvárni, forog, manõverezik, fényvisszaverõ és hõálló burkolata van, és nagyon messze van.
Szerintem ez elvileg szép fegyver, gyakorlatban tökéletesen használhatatlan, és egy hajó kettévágása fizikai képtelenség.
1. eltalálni a célpontot
2. felmelegíteni -270C-rõl +600C-re egyetlen pontját
3. ezt fenntartani a folyamatos vágáshoz
Én azt kétlem, hogy ez (most tökmindegy, hogy folyamatos, vagy impulzuslézer) megoldható egyáltalán. Még ha el is találod a célt, akkor sem tudsz egyetlen, meghatározott pontjával annyi energiát leközölni, hogy az olvadásig hevüljön.
Ne felejtsük el, hogy az ellenséges hajó nem fogja ezt tétlenül megvárni, forog, manõverezik, fényvisszaverõ és hõálló burkolata van, és nagyon messze van.
Szerintem ez elvileg szép fegyver, gyakorlatban tökéletesen használhatatlan, és egy hajó kettévágása fizikai képtelenség.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#388
DronkZero leírása alapvetõen az impulzuslézerre igaz. Ott gyakorlatilag nagyon rövid (akár ezredmásodperces) lézernyalábok érik a felületet. Ez pedig valóban úgy értékelhetõ, mintha sokmillió kis lyukat akarnál vágni.
A folyamatos lézernyalábnál kicsivel más a tészta, ott folyamatosan égeted el / olvasztod meg a célpontot.
Pras a hõátadásra reagált. Akármibõl is van az ûrhajó, a lézer által felhevített rész elégése/elolvadása(elpárolgása) hõt von el, de nem vitás, hogy az épen maradt rész ennek egy részét átveszi, tehát azért valamennyi veszteség ebbõl fakad, ez kétségtelen.
De lézervágásnál nincs mód arra, hogy víz (vagy más hûtõközeg) alatt legyen a munkatárgy, mint például ipari plazmavágó robotgépeknél.
Pras azon kijelentése, hogy 'behozhatunk...' azonban pont arra vonatkozott, hogy itt nem errõl (távolság, fókusz) van szó, hanem a vágás mikéntjérõl.
A folyamatos lézernyalábnál kicsivel más a tészta, ott folyamatosan égeted el / olvasztod meg a célpontot.
Pras a hõátadásra reagált. Akármibõl is van az ûrhajó, a lézer által felhevített rész elégése/elolvadása(elpárolgása) hõt von el, de nem vitás, hogy az épen maradt rész ennek egy részét átveszi, tehát azért valamennyi veszteség ebbõl fakad, ez kétségtelen.
De lézervágásnál nincs mód arra, hogy víz (vagy más hûtõközeg) alatt legyen a munkatárgy, mint például ipari plazmavágó robotgépeknél.
Pras azon kijelentése, hogy 'behozhatunk...' azonban pont arra vonatkozott, hogy itt nem errõl (távolság, fókusz) van szó, hanem a vágás mikéntjérõl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#387
Indifferens, persze.
Végülis mit számít, hogy 5 centirõl vagy egymillió kilométerrõl akarsz vágni, szobahõmérsékleten vagy -270 celsiuson, egy közremûködõ acéllemezt, vagy egy ezt mindenáron elkerülni szándékozó ûrhajót, és hogy esetleg egy olyan anyagot, ami direkte úgy lett kiválasztva, hogy ennek ellenálljon...
Végülis, ha minden jellemzõ körülményt elhanyagolsz, akkor tényleg fasza. Mondjuk ennyi erõvel akkor a starwarsos lézerrel sincs semmi probléma...
Végülis mit számít, hogy 5 centirõl vagy egymillió kilométerrõl akarsz vágni, szobahõmérsékleten vagy -270 celsiuson, egy közremûködõ acéllemezt, vagy egy ezt mindenáron elkerülni szándékozó ûrhajót, és hogy esetleg egy olyan anyagot, ami direkte úgy lett kiválasztva, hogy ennek ellenálljon...
Végülis, ha minden jellemzõ körülményt elhanyagolsz, akkor tényleg fasza. Mondjuk ennyi erõvel akkor a starwarsos lézerrel sincs semmi probléma...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#386
A fókusszal azt akartam érzékeltetni, hogy ilyen távon könnyû 3-4 kW-tal dolgozni, mert nudli a feladat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#385
Igen. Az átolvasztás a neccesebb, a vágás maga ezt követõen relatíve gyors, konkrét, egy adott vastagsághoz tartozó mm/s értéket nem tudok mondani, mert a halált se érdekli addig, amíg a vevõ kicsengeti a gépórát.
A "milyen fókusszal?" kérdést egész egyszerûen nem értem (a cink-szelenid meniszkuszlencse egy adott fókusszal bír a tárgyoldalon; ez nagyjából olyan, mint amikor a nagyítóval történõ hangyaégetéskor megkérded, hogy "Milyen fókusszal?"), a "milyen távolságból" pedig technikai paraméter, jellemzõen pár milliméteres tartomány, ami viszont a fõkérdés szempontjából ("vágható-e páncélzat?") indifferens. Behozhatjuk a több (száz?) kilométeres távolságot, harminc centis meteorálló páncéllemezeket stb., a hozzászólásom viszont nem arra vonatkozott.
A "milyen fókusszal?" kérdést egész egyszerûen nem értem (a cink-szelenid meniszkuszlencse egy adott fókusszal bír a tárgyoldalon; ez nagyjából olyan, mint amikor a nagyítóval történõ hangyaégetéskor megkérded, hogy "Milyen fókusszal?"), a "milyen távolságból" pedig technikai paraméter, jellemzõen pár milliméteres tartomány, ami viszont a fõkérdés szempontjából ("vágható-e páncélzat?") indifferens. Behozhatjuk a több (száz?) kilométeres távolságot, harminc centis meteorálló páncéllemezeket stb., a hozzászólásom viszont nem arra vonatkozott.
#384
3-4kW teljesítménnyel 10 mm vastagság? Meddig tart? Milyen távolsgából...? Milyen fókusszal...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#383
Szabadjon megjegyeznem, hogy bár alapvetõen egyetértek, ha generálban értelmezném, amit írsz, akkor a lézervágás sem mûködne. Márpedig mûködik (pl. 3-4kW-tal úgy 10 mm-ig), ezért "nagy energiasûrûségû eljárás" (ellentétben a gáztûzhellyel...), egész egyszerûen a besugárzott hõnek nincsen ideje szétterjedni. A gond jelenleg az ipari vágás területén inkább a reflexióval lehet.
#382
Továbbra sem érted. A kettévágás úgy KEZDÕDIK EL, hogy égetsz egy kis lyukat, aztán közvetlen mellé még egyet, meg még egyet, meg még egyet, amíg ketté nem vágódik a hajó a sok egymásba érõ kis lyuktól.
De a gond eleve az, hogy már egyetlen kis lyukat SEM tudsz az ellenséges hajóra égetni.
És itt tökmindegy, hogy folyamatos lézer, vagy impulzus, mert baromira nem azzal van a gond.
Amit még mindig nem sikerült megértened, hogy ha egy akármilyen kis pontban elkezded melegíteni a páncélzatot, az akkor is szétterjed. Tudod, hõvezetés. Mint mikor a lábas alját melegíted a bableves alatt, és mégis meleg az edény teteje is. Na, lézernél ugyanez.
De a gond eleve az, hogy már egyetlen kis lyukat SEM tudsz az ellenséges hajóra égetni.
És itt tökmindegy, hogy folyamatos lézer, vagy impulzus, mert baromira nem azzal van a gond.
Amit még mindig nem sikerült megértened, hogy ha egy akármilyen kis pontban elkezded melegíteni a páncélzatot, az akkor is szétterjed. Tudod, hõvezetés. Mint mikor a lábas alját melegíted a bableves alatt, és mégis meleg az edény teteje is. Na, lézernél ugyanez.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#381
"Valahol ott nagyon el vagy tévedve, hogy a kettévágás is egyetlen pici lyukkal történik (amit eleve nehéz létrehozni), a kettévágott hajó is apró pici, egymás mellett lévõ lyukaktól vágódna ketté."
Continuous wave laser-> erre tessék rákeresni <#awink>
Continuous wave laser-> erre tessék rákeresni <#awink>
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#380
Valahol ott nagyon el vagy tévedve, hogy a kettévágás is egyetlen pici lyukkal történik (amit eleve nehéz létrehozni), a kettévágott hajó is apró pici, egymás mellett lévõ lyukaktól vágódna ketté. De még egyetlen apró lyukat sem lehetséges messzirõl a hajóba fúrni, nemhogy töbmilliót.
Az meg nem tétel, hogy ha nem kémiai hajtómû van. Bármilyen nyomás alatt lévõ tartályon ütött lyuk gondot okoz. Legjobb esetben csak korrigál hajtómûvekkel és bukja a tartály tartalmát, rossz esetben meg akár az egész hajót megpörgeti (ha elég nagy térfogatû, élég nagy nyomású tartály sérült meg). Nem felrobbantani kell az ellenséget, csak tönkretenni.
Az meg nem tétel, hogy ha nem kémiai hajtómû van. Bármilyen nyomás alatt lévõ tartályon ütött lyuk gondot okoz. Legjobb esetben csak korrigál hajtómûvekkel és bukja a tartály tartalmát, rossz esetben meg akár az egész hajót megpörgeti (ha elég nagy térfogatû, élég nagy nyomású tartály sérült meg). Nem felrobbantani kell az ellenséget, csak tönkretenni.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#379
Szerintem inkább ott vérzik el a tükörhajók-rendszer hogy eleve olyan hullámhosszú lézert praktikus használni amit nem könnyû tükrözni.
#378
<#worship>Vader<#worship>
#377
Bulvárhír.
Jelenleg még az anti-anyag 'gyártása' is embertelen energiaigényt támaszt, ha pár anti-hidrogén atomot sikerül létrehozni, már az is szép teljesítmény. Egy "picit" távol vagyunk még attól, hogy egyáltalán mérlegeljük, van-e értelme antianyag-fegyvernek, vagy anti-anyag reaktornak.
Jelenleg még az anti-anyag 'gyártása' is embertelen energiaigényt támaszt, ha pár anti-hidrogén atomot sikerül létrehozni, már az is szép teljesítmény. Egy "picit" távol vagyunk még attól, hogy egyáltalán mérlegeljük, van-e értelme antianyag-fegyvernek, vagy anti-anyag reaktornak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#376
Errõl ez a cikk ugrott be:
USA antianyag fegyver.
Ez kockulás, de asszem a Star Trek-ben 2 gramm AA/másodperc volt az ûrhajó hajtómûvének felhasználása.
Nos, kíváncsi vagyok, hogy mikor lesz AA hajtómûves ûrhajója a Földnek, ha lesz egyáltalán.
USA antianyag fegyver.
Ez kockulás, de asszem a Star Trek-ben 2 gramm AA/másodperc volt az ûrhajó hajtómûvének felhasználása.
Nos, kíváncsi vagyok, hogy mikor lesz AA hajtómûves ûrhajója a Földnek, ha lesz egyáltalán.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#375
Áááááááááááááá 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#374
Affrancba, mindig elfelejtem hogy nincs autolink.
Link
Link
#373
Errõl ez jutott eszembe:
http://www.youtube.com/watch?v=vFCBwob65Nw
http://www.youtube.com/watch?v=vFCBwob65Nw
#372
Emlékeim szerint már írtam róla a topicban. 😊
A plazmafegyverek sci-fiknek látott megoldása nem életképes. A fúziós reaktorokban hatalmas hõ (több tízezer kelvin) hatására indul be a fúziós reakció, és elektromágneses "palack" kell, hogy távol tartsák a reaktor falától. Ha kitágul és lehül, a reakció megszakad. Ezért egy fúziós reaktor sose lehet képes a Csernobili katasztrófához hasonlót alkotni. Ha "megszaladna" akármilyen módon a reakció, vagy lekapcsol az elektromágneses "palack" rendszere, a reakciótérben lévõ plazma kitágul, és lehül. Legfeljebb a reaktor belsõ falában okoz kárt.
Egy fúziós robbanás leginkább úgy elképzelhetõ, mint a termonukleáris fegyvereknél. Ott ugye az elsõ fokozat egy fissziós robbanás (atombomba), amely a hatalmas hõ és nyomás hatására beindít egy második fokozat, egy fúziós robbanást.
Viszont te fúziós fegyvernek neveznél egy irányított robbanású termonukleáris bombát? 😊
Effektive arról van szó, csak a "fúziós fegyverrõl" az emberek többségének nem ez az elképzelése. 😊
A plazmafegyverek sci-fiknek látott megoldása nem életképes. A fúziós reaktorokban hatalmas hõ (több tízezer kelvin) hatására indul be a fúziós reakció, és elektromágneses "palack" kell, hogy távol tartsák a reaktor falától. Ha kitágul és lehül, a reakció megszakad. Ezért egy fúziós reaktor sose lehet képes a Csernobili katasztrófához hasonlót alkotni. Ha "megszaladna" akármilyen módon a reakció, vagy lekapcsol az elektromágneses "palack" rendszere, a reakciótérben lévõ plazma kitágul, és lehül. Legfeljebb a reaktor belsõ falában okoz kárt.
Egy fúziós robbanás leginkább úgy elképzelhetõ, mint a termonukleáris fegyvereknél. Ott ugye az elsõ fokozat egy fissziós robbanás (atombomba), amely a hatalmas hõ és nyomás hatására beindít egy második fokozat, egy fúziós robbanást.
Viszont te fúziós fegyvernek neveznél egy irányított robbanású termonukleáris bombát? 😊
Effektive arról van szó, csak a "fúziós fegyverrõl" az emberek többségének nem ez az elképzelése. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#371
És a plazma fegyverekel mivan? 😄 Scifikben sokkal "dizájnosabbak". 😄
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#370
Én továbbra is leragadnék a fókusznál és a gyakorlati alkalmazásnál.
1 miliméteres fókuszt legfeljebb néhány km-es távon belül tartok elképzelhetõnek. Ez még egész ütõs lehet például közel-védelmi fegyvernek, mint rakéta-elhárítás. De támadófegyvernek ez túl kevés.
Nem véletlen, hogy a legtöbb Hard Sci-fi-ben a lézer önvédelmi fegyver a hajókon, ilyen célból.
1 miliméteres fókuszt legfeljebb néhány km-es távon belül tartok elképzelhetõnek. Ez még egész ütõs lehet például közel-védelmi fegyvernek, mint rakéta-elhárítás. De támadófegyvernek ez túl kevés.
Nem véletlen, hogy a legtöbb Hard Sci-fi-ben a lézer önvédelmi fegyver a hajókon, ilyen célból.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#369
A hõvezetést az anyagon belül értettem. Nem az egész hajót éri a fókuszált lézerfény. Lokális felmelegedést a hajótest anyaga vezeti. A hajótesten belül meg van levegõ, a fal és levegõ között van hõátadás is. (Ez tényleg hanyagolható.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#368
"A modell léptéke eleve fals, sehol nincs tömeg és hõvezetés"
Jól mondod , a világûrben tényleg nincs (vagy csak elhanyagolható mértékben van) hõvezetés, bár ettõl nem lesz fals a modell.
Jól mondod , a világûrben tényleg nincs (vagy csak elhanyagolható mértékben van) hõvezetés, bár ettõl nem lesz fals a modell.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#367
Nem alkalmazunk másra jelzõs szerkezeteket.
Egy jó szabály volt a hhaditechnikai topicban, sztem átvehetnénk😊
Ha szerinted nem mûködhet semmiképp a lézer, akkor a inkább a tükörrendszernél keress hibát, mivel az anyag atomos szerkezete miatt nem lehet tökéletes tükröt készíteni(jelenlegi ismereteink szerint).
Egy jó szabály volt a hhaditechnikai topicban, sztem átvehetnénk😊
Ha szerinted nem mûködhet semmiképp a lézer, akkor a inkább a tükörrendszernél keress hibát, mivel az anyag atomos szerkezete miatt nem lehet tökéletes tükröt készíteni(jelenlegi ismereteink szerint).
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#366
Ha vmit melegítesz a világûrben(ahol a gázok rövid idõ alatt elillannak) akkor csak forráspontig melegítheted, mivel a korábbi példákban vassal számoltam bátorkodtam továbbra is azzal számolni.
A kisugárzott hõ menyisége csak az idõtartamtól, a sugárzó felület nagyságától(mivel ugye belülrõl nem tud kijutni a hõsugárzás, az anyag leárnyékolja) és hõmérsékletétõl függ, bár meglepõ nem függ az nayagi minõségétõl.<#nezze><#help>
Aki nem hiszi, járjon utána.
A kisugárzott hõ menyisége csak az idõtartamtól, a sugárzó felület nagyságától(mivel ugye belülrõl nem tud kijutni a hõsugárzás, az anyag leárnyékolja) és hõmérsékletétõl függ, bár meglepõ nem függ az nayagi minõségétõl.<#nezze><#help>
Aki nem hiszi, járjon utána.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#365
Mennyi hõtant tanultál te? Mert olyan dolgokat írsz le, hogy virtuálisan a hajamat tépem. A modell léptéke eleve fals, sehol nincs tömeg és hõvezetés, stb.
Ez így 0. Ha nem megy a bonyolult modell, akkor építsd fel apránként. Kezd pl. egy egyszerû síklappal, ami olyan kicsi, hogy elhanyagolható a saját hõvezetése, mert homogénnak tekinthetõ. Aztán kezd el bonyolítani.
(Azt végképp nem értem, hogy az vas forráspontja hogyan jön ide...)
Ez így 0. Ha nem megy a bonyolult modell, akkor építsd fel apránként. Kezd pl. egy egyszerû síklappal, ami olyan kicsi, hogy elhanyagolható a saját hõvezetése, mert homogénnak tekinthetõ. Aztán kezd el bonyolítani.
(Azt végképp nem értem, hogy az vas forráspontja hogyan jön ide...)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#364
Tudom.<#awink>
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#363
a kisugárzott hõenergia 1 másodperc alatt=felület X (abszolút)hõmérséklet negyedik hatványa X Stefan-Boltzmann állandó
felület-> 10m x 3,14 x 2 x 0,001m(=1mm) =0,0628négyzetméter
hõmérséklet-> a vas 3273,15 kelvin hõmérsékleten forr
Stefan-Boltzmann állandó->0,000 000 056 72
a kisugárzott hõ menyisége 1 mp alatt(kerekítve) 403 567J
amit hozzá kell adni a kisugárzás nélkül szükséges hõhöz (3 829 217 804 000J)
lássuk be a szükséges mennyiséghez képest eléggé elhanyagolható.
felület-> 10m x 3,14 x 2 x 0,001m(=1mm) =0,0628négyzetméter
hõmérséklet-> a vas 3273,15 kelvin hõmérsékleten forr
Stefan-Boltzmann állandó->0,000 000 056 72
a kisugárzott hõ menyisége 1 mp alatt(kerekítve) 403 567J
amit hozzá kell adni a kisugárzás nélkül szükséges hõhöz (3 829 217 804 000J)
lássuk be a szükséges mennyiséghez képest eléggé elhanyagolható.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#362
A sugárzásos hõátadás anyag nélkül is megy. Tudod, ezért van élet és meleg a Földön...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#361
Ugye a hõmérséklet az adott térrészben lévõ részecskék mozgási energiájának az össszege?
"Mivel az ûr abszolút 0 fok táján van"
Ebbõl kiindulva az ûr hõmérséklete (majdnem tökéletes vákum) nehezen értelmezhetõ, illetve a köbméterenkénti néhány részecske nem hordoz jelentõs hõenergiát.--> A meleg tényleg hamar távozik(de attól a semminek még nincs hõmérséklete)
A melegített anyag a hõt kisugározhatja az ûrbe(mint elektromágneses sugárzást) illetve átadhatja a környezõ anyagnak(ûrhajó) ha forráspont fölé emelkedik a hõmérséklete az ûrbe távozik és ezzel gyakorlatilag leadja a hõt, persze ez a célunk, hogy ne legyen ott az anyag az ûrhajó szerkezetében.
A sugárzásos hõleadás mint említetted a példádban a levegõben is játszik, de ez példul a YAL-1A-t sem gátolja meg feladata elvégzésében, csupán hosszabb ideig tart a mûvelet.
"Mivel az ûr abszolút 0 fok táján van"
Ebbõl kiindulva az ûr hõmérséklete (majdnem tökéletes vákum) nehezen értelmezhetõ, illetve a köbméterenkénti néhány részecske nem hordoz jelentõs hõenergiát.--> A meleg tényleg hamar távozik(de attól a semminek még nincs hõmérséklete)
A melegített anyag a hõt kisugározhatja az ûrbe(mint elektromágneses sugárzást) illetve átadhatja a környezõ anyagnak(ûrhajó) ha forráspont fölé emelkedik a hõmérséklete az ûrbe távozik és ezzel gyakorlatilag leadja a hõt, persze ez a célunk, hogy ne legyen ott az anyag az ûrhajó szerkezetében.
A sugárzásos hõleadás mint említetted a példádban a levegõben is játszik, de ez példul a YAL-1A-t sem gátolja meg feladata elvégzésében, csupán hosszabb ideig tart a mûvelet.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#360
"A lézer elleni legjobb védelem az, hogy a rétege közé olyan anyagot raksz, ami sérülés estén kitágul és gázfelhõt alkot."
A gáz egyik jellemzõ tulajdonsága hogy kitölti a rendelkezésére álló teret, ûrben ez gyakorlatilag azt jelenti hogy elillan(a gázmolekulák ugye körülbelül ütközéstõl ütközésig(tartály falával/másik gázmolekulával) haladnak, mivel az ûrben ilyesmi nincs ezért szépen egyenes vonalban haladnak tovább). Emiatt nehezen maradna meg védõrétegként...
Elmagyaráznád mivel bírod rá a gázt hogy mégis ott maradjon a hajód körül huzamosabb ideig?
Talán az ionizált gázt megpróbálhatod váltakozó mágneses térrel visszatartani😊
A gáz egyik jellemzõ tulajdonsága hogy kitölti a rendelkezésére álló teret, ûrben ez gyakorlatilag azt jelenti hogy elillan(a gázmolekulák ugye körülbelül ütközéstõl ütközésig(tartály falával/másik gázmolekulával) haladnak, mivel az ûrben ilyesmi nincs ezért szépen egyenes vonalban haladnak tovább). Emiatt nehezen maradna meg védõrétegként...
Elmagyaráznád mivel bírod rá a gázt hogy mégis ott maradjon a hajód körül huzamosabb ideig?
Talán az ionizált gázt megpróbálhatod váltakozó mágneses térrel visszatartani😊
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#359
Ergo megint ott tartunk, hogy rakéta rulez...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#358
Mivel az ûr abszolút 0 fok táján van a hajó meg + párszáz ELÉG jó a sugárzásos hõvezezés.
Még idelent a Földön is tiszta égbolt és az atmoszfére melegítõ hatása ellenére +3-4 fokos simán megfagy az autó tetõablakán a víz, mert a légkör nem képes a sugárzásos hõleadással lépést tartni. Akkor képzeld el, hogy nem plexi, hanem fém van és 0 fok tája. Eh...
Még idelent a Földön is tiszta égbolt és az atmoszfére melegítõ hatása ellenére +3-4 fokos simán megfagy az autó tetõablakán a víz, mert a légkör nem képes a sugárzásos hõleadással lépést tartni. Akkor képzeld el, hogy nem plexi, hanem fém van és 0 fok tája. Eh...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#357
"Nem egyszerûbb az egész, ha a tükörhajóidat tükör helyett lézerrel szereled fel és közelrõl lövöd szét a célpontot? 😄 "
Nem, ugyanis akkor ha rápakolom az energiaforrást, esetleg személyzeti kabint, távközlési egységet,...stb. akkor ott tartunk h rendelkezek 1 nagy hajóval aminek nincs nagy távolságra ható fegyverzete.
Nem, ugyanis akkor ha rápakolom az energiaforrást, esetleg személyzeti kabint, távközlési egységet,...stb. akkor ott tartunk h rendelkezek 1 nagy hajóval aminek nincs nagy távolságra ható fegyverzete.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#356
Pont a lézer hatásfoka miatt szoroztam 100-al a szükséges energiafelvételt...
"Még mindig nem számolsz az ûr hûtésével és a hõvezetéssel."
Az ûr ugye légüres tér, az nem vezeti el a hõt maximum hõsugárzással hûlhet a céltárgy.
Pont azért vannak a tükörhajók, hogy a fókuszálásra használt tükör közelebb kerüljön a célhoz.(mivel a távolság növekedésvel nõ a sugár átmérõje, a széttartása miatt)
"Még mindig nem számolsz az ûr hûtésével és a hõvezetéssel."
Az ûr ugye légüres tér, az nem vezeti el a hõt maximum hõsugárzással hûlhet a céltárgy.
Pont azért vannak a tükörhajók, hogy a fókuszálásra használt tükör közelebb kerüljön a célhoz.(mivel a távolság növekedésvel nõ a sugár átmérõje, a széttartása miatt)
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#355
A lézer elleni legjobb védelem az, hogy a rétege közé olyan anyagot raksz, ami sérülés estén kitágul és gázfelhõt alkot. Aztán próbálkozhat a lézer...
Nem értem, hogy a srác miért erõlteti. Semmi értelme a lézernek. A túl sok SW és bugyuta sci-fi árt a tisztánlátásnak.
Nem értem, hogy a srác miért erõlteti. Semmi értelme a lézernek. A túl sok SW és bugyuta sci-fi árt a tisztánlátásnak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#354
Még mindig nem számolsz az ûr hûtésével és a hõvezetéssel. Oda se neki. A fókusz tökéletes, a lézer 100% hatásfokú. Apróságok...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#353
a nap nem bocsát ki lézerfényt --> fókuszálni jelentõsen nehezebb, illetve kevésbé pontosan lehet.
A nap fényét ugyanúgy fel lehet használni szilárdtest lézernél, mint bármilyen fényforrásét. Tehát az is egy lehetõség, hogy a tükrökkel összegyûjtött fényel hozol létre lézerfényt. Ez a nap-lézer (solar-pumped laser).
A másik hátránya hogy amenyiben a 90foknál kisseb szögben kívánjuk viszatükrzni a fényt rohamosan csökken a viszatükrözöt fény menyisége.
(feltéve hogy a beszúrt képen 1 nagyméretû homorú tükör látható)
Ezért írtam, hogy a tüzelési szöge bekorlátozott. 😊
A nap fényét ugyanúgy fel lehet használni szilárdtest lézernél, mint bármilyen fényforrásét. Tehát az is egy lehetõség, hogy a tükrökkel összegyûjtött fényel hozol létre lézerfényt. Ez a nap-lézer (solar-pumped laser).
A másik hátránya hogy amenyiben a 90foknál kisseb szögben kívánjuk viszatükrzni a fényt rohamosan csökken a viszatükrözöt fény menyisége.
(feltéve hogy a beszúrt képen 1 nagyméretû homorú tükör látható)
Ezért írtam, hogy a tüzelési szöge bekorlátozott. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!