1002
-
#642
Sziasztok!
Offtopic leszek, de itt gyakrabban járnak, ezért ide írok.
Szilveszter este, olyan 23 óra magasságában láttam a Deák térről egy erősen sárga fényt fenn az égen, keleti irányba haladt, úgy nézett ki mint egy test ami ég a légkörben (az "eleje" égett), viszont sebességre meg nagyon lassú volt (egy kis meteorhoz képest). Ahogy haladt gyengült a fénye és kb. 1-2 perc múlva ilyen gyenge pulzáló fénye volt csak (konkrétan úgy tűnt mint ami dugóhúzóba került és köröket leírva esik lefelé), majd teljesen eltűnt a házak mögött.
Azért ragadta meg a figyelmemet, mert sokkal fényesebb volt a látható csillagoknál (amik egyébként is kékesek), vagy más mozgó objektumoknál.
Tudjátok esetleg, hogy mi lehetett ez? Vasárnap keresgéltem hátha lepottyant valami műhold abban az időben, de nem találtam semmit.
Köszi :)
(Ha nagyon-nagyon offtopic kérlek irányítsatok át a megfelelő topicba) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#641
Korábban raktam be képeket mire képesek amatőr szinten már, illetve professzionális képalkotó kamerákkal. Egy-egy nagyhatalom radarokkal és optikai eszközökkel vegyesen kémleli az eget, én úgy vélem, hogy, elég jó sejtésük van minden fent lévő műholdról. :)
A csökkentett észlelhetőség csak bizonyos szintig játszik. Csodák nincsenek... :) -
#640
A legújabb dollármilliárdokért fejlesztett ilyet is kiszúrták azonnal az amatőrők. Ki is verte a biztosítékot a Képviselőházban vagy a Szenátusban. Le is lőtték a programot. -
COOLancs #639 A pályájukon kívül semmit sem lehet tudni, és már 20 éve és léteztek alacsony észlelhetőségű műholdak. -
#638
A műholdak létezését nem tudják tagadni -> a már említett amatőr műhold-megfigyelők sacc per kábé mindent látnak :D -
COOLancs #637 Elsősorban nem is a harci, hanem a felderítő műholdakra gondoltam, pl amerikai Elint műholdak már a hetvenes években is lehettek 50 méter átmérőjű radarernyővel, és azóta talán még maszívabbak is építettek, persze ezeket még nem oldották fel a titkosítás alol, pedig az optikai felderítőket már azért lassan kezdik nyilvánosságra hozni. -
#636
Az űrprogramokkal az a helyzet, hogy elég nehéz őket titokban tartani. Elég a nemrég megesett X-37-re gondolni (cikk már úton), amatőr csillagászok (illetve "műholdvadászok") teljesen hétköznapi eszközökkel a nyomára akadtak, és folyamatosan követték a pályáját. Még az 1960-as éveket képviselő Sz-75 légvédelmi rendszer radarjai is képesek voltak a 300-400km magasságban keringő műholdak észlelésére, noha a követésére nem. A direkt műholdak követésére működő radarok (biztosan rendelkezik vele: USA, Oroszország, Franciaország, Kína) pedig néhány hét alatt az általuk "belátható" régióban tartózkodó műholdakat a Geostacionárius pályáig bezárólag képesek követni (ugye a GEO pálya azt jelenti, hogy a Föld egy adott pontja felett kering ~36 000km magasságban, emiatt ugye ha a Föld túloldalán van az a pont, akkor a műhold sose fog a radar látószögébe kerülni).
![]()
A 23mm-es Neudelmann-ágyú, ami az Almazokon volt
Éppen emiatt maguk a műholdak pályái ismertek. Hogy mi van rajtuk, az más kérdés persze. A szovjet Almaz űrállomásokon (Szaljut 2, Szaljut 3 és Szaljut 5) volt egy 23mm-es gépágyú, amennyire meg lehet ítélni, eleddig ez volt az egyetlen (pardon, három volt belőle) céltudatosan felfegyverzett űreszköz. A második a Poljus, amit az első Enyergia rakétaindítással vittek volna fel. Ez egy "harci műhold" prototípusa lett volna, kvázi kényszerből készült, mivel kellett egy nagy méretű dolog, amit az Enyergia felvihet az első útján, de eredetileg semmi ilyesmi nem készült volna. A Polyus nem állt pályára azonban.
![]()
A Polyus az Enyergia hátán, a "MIR" felirat a megtévesztést szolgálta
Ami az amerikai műholdakat és űrhajókat illeti, az ismeretek szerint soha nem vittek fel fegyvert. Hozzá kell viszont tenni, hogy sok katonai műhold és az Űrsikló több küldetése is titkosnak volt minősítve, így nem tudjuk, hogy volt-e rajtuk vagy sem.
Az igazság az, hogy a LEO (>1000km keringési magasság) pályáig a Földről indított rakéták hatásosabbak. Második lehetőségként a célpont műhold (űrállomás, űrhajó) pályájához közel keringő olcsó, egyszerű "öngyilkos-műhold" sokkal hatékonyabb, egyfelől nem sért semmiféle egyezményt, másfelől ha egyszer egy "vadász-műhold" tüzet nyitott, hamarosan így vagy úgy, de el fogják pusztítani -> következésképpen nem is éri meg felfegyverezni, mivel több lövést úgy se nagyon adhatna le... -
COOLancs #635 A jövő latolgatás mellett érdekes hogy a múltban hány titkos katonai űrprojekt létezett, pl. az amerikaiak lassan kezdik nyilvánosságra hozni a hidegháborúban használt felderítő műholdjaikat, talán a ma létező programokra is rácsodálkozohatunk 30 év múlva, hogy nem is hittük volna mik léteznek... -
ManoNegra #634 Igazad van, kár volt betolakodnom ide ezzel. Bár a Te hozzászólásod volt az, amből már majdnem kiderült valami, de aztán mégsem. Tényleg laikus vagyok a témában, tehát fogalmam sincs hogy mire használják, de erről szintecsak összeesküvéses oldalakon vannak találgatások. Még a wiki is gyanakvó...
Mégegyszer, bocs az offért. -
#633
Már anno kifejtettem a HAARP terén a véleményemet. Keress utána. Nem, se nem Sci-fi, de a világűrben való hadviseléssel abszolute nincs kapcsolatban.
Ennyire magadtól is rájöhetnél. Lévén magaslégköri hatásokról van szó. Az meg ugye még nem világűr... -
#632
A számokkal óvatosan bánnék. A HAARP szerintem ritkán megy folyamatos üzemben...
Abban sem vagyok biztos, hogy ki finanszírozza. Az idézett mondtat csak a szokásos tiboru hasonlat, a HAARP jóval többet csinál, mint "sarki fényt tanulmányoz". Az ionoszfér ennél jóval fontosabb más szempontból. -
ManoNegra #631 Hát, sokkal okosabb nem lettem a témában. A blog szerzője nem tudom mennyire hisz/nemhisz az adott témában, én úgy vettem észre, inkább anyagot gyűjt ezerrel, és ezeket tárja az olvasó elé - ritka kivételtől eltekintve - nem foglal állást. (mondom ezt úgy, hogy több írását olvastam, amúgy le a kalappal előtte!)
Ezzel azért egyetértek:
Azon persze minden józan gondolkodású ember csak kuncogni tud, ha azt hallja, hogy a Pentagon évente több tízmillió dollárt áldoz csupán azért, hogy a sarki fényt tanulmányozza (a HAARP energiaigénye megegyezik egy ötvenezres városéval; a generátorok naponta mintegy 150-200 tonna gázolajat égetnek el). Nem csoda, hogy az alaszkai létesítmény megmozgatta az emberek fantáziáját.
A hozzászólásokat is elkezdtem olvasni, de csak találgatnak ott is... :/ -
ManoNegra #630 1999-es adás...
Megnézem azt a konteoblogos összeállítást. Kösz. -
#629
Tiboru egyikben sem hisz, poénból írja az egészet. A konteó, mint téma addig jó, amig az ember viccként kezeli és a köré épült cáfolatokból tanul.
A Spektrumon is leadnak már ezek szerint minden szart. Mivel ~3 éve nincs tuner kártyám gőzöm sincs, hogy mit adnak. Néha fél füllel hallok ezt-azt, mikor fater nézi, de minden dokucsatornánál alapvető színvonalzuhanást láttam. A fordítások megy egyenesen borzalmasak. -
ManoNegra #628 Konteó-blogot ajánl a realista?? 
-
ManoNegra #627 És hol lett boncolgatva? Mert a topikjában, amit itt a tudományosban nyitottak, megjelent a szokásos két tábor, (realista szkeptikusok vs. konteósok) és sajnálattal konstatáltam, hogy Ti mint tudós realisták, erőteljesebben offoltatok mint egy hegyitroll...
Ha itt is felmerült a kérdés, akkor átnyálazomezt a topikot. Amúgy megnézted a videót? Mert ez a spektrumon ment le, tehát nem egy "zugblogon"... -
#626
Olvasd el a kommenteket, több példa van rá, hogy miért hülyeség az egész konteó vonal.
Alapvetően arról van szó, hogy sem a teljesítménye sem a hullámhossza nem olyan, ami különleges lenne. Voltak és vannak nála sokkal brutálisabb sugárzók.
Az egész röhejese, mert az ionoszféra durva megzavarásához képest akkora energiamennyiség van a HAARP-ban, minha a Himaláját körömreszelővel akarnám lebontani... -
#625
Röhjes az egész téma. Túl sokszor lett már boncolgatva. -
ManoNegra #624 Hadrendbe állították az első csillagháborús fegyvert - avagy mit takar valójában a HAARP project? (T-akták, dokumentumfilm 1999-ből.)
Lyukak az égbolton - A HAARP projekt, út a világuralom felé
Nem értek hozzá, tehát nem mondom azt hogy ez így van, vagy hazugság, ezért kérem a profikat, nézzék meg, és boncolják szét a legjobb tudásuk szerint, hogy ne csak a gumiban legyen téma. :P
[i]Avagy mi a realitás és mi az, ami csak a Sci-fikben megy el. -
#623
@The Protector:
Hy.Egy elméleti kérdés.
Ha egy tárgy fénysebességgel halad azt meg lehetne figyelni űrteleszkóppal,kamerával vagy ilyesmi?Atóól függetlenül h milyen irányba halad hozzám képest és mekkora a tárgy.
Tahát akkor az a valami azonnal itt is lenne?
Nem azonnal lenne itt, de egyszerre érkezne meg a róla visszaverődő (és általa kibocsátot) fény- és más hullámokkal.
Gyakorlatiasabban:
Van egy cucc, ami 6 fényévre van. Egyhelyben áll (vagyis kering a csillag körül). A kép amit tudunk csinálni róla hat éves lesz, mivel ennyi időre ven szükség, amíg a fény eljut onnan hozzánk. Ennek me
Tegyük fel elkezd hirtelen fénysebességgel haladni felénk. Ugyanolyan gyors lesz ezáltal, mint az előbb, még "álló helyzetből" érkező fény. Vagyis ugyanakkor érkezik meg, mint az.
A megfigyelő szempontjából azt látjuk, hogy a tárgy továbbra is egyhelyben áll, mert az ugye még 6 évvel korábbi állapot. Amikor megérkezik hozzánk az a "kép", amelyen már közelebb van, az a fénysebességgel érkező tárggyal együtt történik. Vagyis mi úgy észleljük, mintha hirtelen egyszercsak elénk "teleportálna".
Na most nézzük ezt reálisabb megközelítésben:
Az űrhajó a fény sebességének felére képes felgyorsulni (elmélet!), 6 fényévről indul, az időpont T. Elkezd gyorsítani felénk közeledve, felgyorsít mondjuk egy év alatt (vagyis T+1 év) 0,5c-re (c = fénysebesség), mintegy tizenegy és fél évet utazik ezzel a sebességgel, majd egy éven át fékezni kezd, és megérkezik hozzánk.
A megfigyelő szempontjából ez úgy néz ki, hogy a T képét (amikor elkezd gyorsítani) 6 év alatt ér el ide. Amire felgyorsított az utazósebességére, vagyis T+1 év, a távolsága mondjuk hozzávetőleg 5,75 fényév. Halad tovább felénk. Mivel a fény sebességének a felével halad, ezért mikor mi leglátjuk, hogy elindult (T+6 év), ő már az út csaknem felét megtette! Mivel pedig gyorsan közeledik, egy picit elnyúlt csíkot látunk.
Ezek szerint ha vmit figyelek és meglátom a távcsövemen az azonnal itt is lesz?
Csak akkor, ha a megfigyelt tárgy pontosan feléd közeledik.
Ha más irányba halad, akkor továbbra is meg tudod figyelni, de a valós helyzetét azonban "időcsúszással" veszed csak észre. Ha például tőled elfele távolodik, és hat fényévre volt eredetileg, akkor így néz ki:
T (kiindulási idő): ugyanott látod, ahol van - hat évvel később (ugye ennyi idő kell, amíg ideér hozzád a fény).
T+2 év (az egyszerűség kedvéért): A tárgy már 8 fényév távolságra van tőled, tehozzád viszont még csak a 7 fényév távolságra lévő képe jutott el (A T+1 évben róla visszaverődött vagy általa kibocsátott fény ért el hozzád). -
uwu 101 #622 A lézer akkor lesz hasznos ha a hadi eszközök elképzelhetetlen sebességgel fognak közlekedni, és a hagyományos lövedék használhatatlanná válik. -
#621
1.: Igen, komoly áttöréseket értek el. Ezért kapott kaszát a légierő YAL-1A programja, meg a haditengerészet MW-os lézerprogramja. Jelenleg van egy szerény programja a NAVY-nek, és egy technikai demonstrációs programja az USAF-nak. A Rheinmetal problémája annyi, hogy kb. 2-5 év késésben vannak az amerikai cégekkel szemben.
2.: Nem hangoztatják, hogy a légköri zavarok (eső, köd, por) mennyire káros a rendszer hatékonyságára. Ugyebár el lehet mondani, hogy a jelenlegi lézerfegyverek nem igazán "minden időjárási körülmények között bevethetőek". Mégnagyobb baj, hogy ez feltehetően nem is fog megváltozni..
3.: A kedvecem, amikor gumicsónakokra és hasonlókra lőnek lézerrel. Fogsz egy méregdrága, roppant bonyolult (ie.: hadrafoghatósági ráta terén kétségekkel rendelkező) rendszered, ami ugyanarra képes, amire egy roppant egyszerű, kiforrott és megbízható nehézgéppuska vagy gépágyú... -
EnxTheOne #620 Nyálcsorgato smiley :D -
EnxTheOne #619 Ha linkeltek hajokrol képet akkor majd légyszi irjátok oda hogy hány méter széles, milyen hosszu. Igy jobban bele tudom élni hogy én vagyok a kapitány. :D:D:D:DD::D -
#618
Igen, a Jovian-világ hajói nagyon jól eltaláltak... bár maga a harcrendszer persze a Mechák köré épül, így meg már kevésbé szép. ^^
Az Adamist nagyon logikusan van felépítve, ugye a gömb forma adja a legkisebb felületet a legnagyobb térfogattal. A radiátorok picinek tűnnek nekem, de amúgy nagyon korrekt. Talán az ion-hajtóművekbe tudnék belekötni, túlságosan is aprók, ugyebár az ion-hajtómű tolóereje a felülettől is függ (a nagyobb űrszondák, mint a JIMO esetén ezért voltak egész méretes panel-szerű ion-hajtóművek). Ezek a pontszerű hajtóművek cseppnyi tolóerővel bírhatnak csak...
A WASP-ok ötletes kis szerkezetek, a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétán először mondjuk hullámzott a homlokom, de aztán végiggondolva nem is akkora hülyeség. A szilárd hajtóanyag stabil, jól tűri a tárolást, nem igényel karbantartást, nem igazán tud elromolni. Nem véletlen, hogy a ballisztikus rakétáknál is szinte csak szilárd hajtóanyagú rakéták terjedtek el. -
Cef #617 Na basszus, az első képet nem hozta be, remélem most berakja.
![]()
-
Cef #616 A rakétasilóit jól eltalálták. De azok az antennák tényleg furák :D
Nekem ez a kedvencem.
![]()
A lakómodulok elforgathatóak, így ha a hajó gyorsul, akkor csak szimplán a gyorsulás irányába fordítják, ha befejezi a gyorsítást megint elfordul és a gyűrű elkezd forogni. Így minden helyzetben biztosítva van a mesterséges gravitáció. Viszont erről meg nagyon hiányzik a nagy üzemanyagtartály.
A másik pedig ez.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Iszonyat hülyén néz ki, de nem rossz elképzelés. -
#615
Közben amúgy a DeviantArt-on találtam egy még jobb modellt, egyszerű, letisztult... de például radiátorok ezen sincsenek.
![]()
![]()
![]()
![]()
Ez egy "rakéta-hordozó" hadihajó akar lenni, de kvázi így nézhet ki egy bolygóközi hajó-hajó rakéta is. A cél közelébe viszi a kissebb rakétákat, ahol kiengedi őket, és a "rakéta-raj" remélhetőleg túl tudja már terhelni a célpont közelvédelmi lézereit, gépágyúit, rail-gunjait.
Látványos, hogy kerüli az áramvonalas kialakítást -> teljes joggal, a világűrben ugyebár nincs légellenállás. Az is feltűnő, hogy nincs páncélozva -> a tömeg/üzemanyag arány miatt nem engedheti meg magának, hogy páncélt cipeljen magával.
Érdekesség a szintén egyszerű "bombák" kialakítása.
Ami hiányzik (nekem) az a rotációs legénységi szállás (bár az utolsó képen lévő nagyobb verzión van egy külön modul az orrán, talán abban lehet?), valami optikai felderítő rendszer. A nagy antennák nem rossz dolgok, de kicsit furcsa az elhelyezésük... -
#614
@Vereshegyi:
Ez a kép valami nyilvánosan elérhető internetes forrásból van? Mert eléggé tetszik és szivesen elkérném a cimet.
Sci-fi Meshes fórumáról. Egész pontosan ebből a topicból.
@Cef:
Bár kicsit hiányolom róla a radiátorokat,
Igen, azokat én is, de hát félkész a modell, még lehet reménykedni. :)
@EnxTheOne:
A legéynség hol tartozkodhatna ezen a hajon?
A hajó bal oldalán van egy hengeres tárgy, az lenne a rotációs (forgó) legénységi körlet. A forgó szekció lényege az, hogy a palást belső oldalán mesterséges gravitáció jön létre. Gondolj a 2001 Űrodesszia c. film Discovery űrhajójára. No ez olyasmi, csak külső elhelyezéssel. -
EnxTheOne #613 A legéynség hol tartozkodhatna ezen a hajon? -
Cef #612 Jó kis design. Bár kicsit hiányolom róla a radiátorokat, meg zavaró az a parancsnoki híd szerű valami a tetején, de ha a sci-fikben az elvetemült űrhajók helyett ilyeneket kéne látnom ki lennék békülve. -
Vereshegyi #611 Mint Delejork ismerőse, elszomorodtam hogy bannolva lett. Számomra érthetetlen viselkedésének ellenére is.
Cifu:
Ez a kép valami nyilvánosan elérhető internetes forrásból van? Mert eléggé tetszik és szivesen elkérném a cimet. -
#610
Ha már fel lett hozva a topic, egy realisztikusabb űrhajó-modell. A hajtóműszekció ugye hátul, a manőverező-hajtóművek sűllyesztve, a legénység egy kis méretű forgó szekcióban (viszony gyorsításkor nem tanácsos itt tartózkodni (ugye amikor a hajó orra irányába néz a talpunk, akkor a fejünk felé (felfele) hat a gyorsulás, amikor viszont hátrafelé, akkor viszont lefele, a talpunk irányába hat az extra gyorsulás. Hamar rosszul lehet lenni ilyenkor. :)
A fegyverzet terén aféle "torpedóvetőcsövek" láthatóak a hajó elején, de ez lehet végül is akár rail (vagy coil) gun is. A rakétákat a hajó oldalán lévő rekeszekben helyezte el a modellező, de állítólag ez csak ideiglenes megoldás.
A hajó "nyúlványai" antennaárbócok, a hajó orrán is található egy ilyen. Az orron van két optika is (itt még páncélajtó mögé rejte).
[center]![]()
![]()
![]()
-
#609
Szegény annyira le van maradva, hogy még mindig nem fogja fel, hogy egy fórum alapvető szabálya az, hogy az üzemeltető / admin / modi mondja meg mit és hogyan lehet. Ha nem tetszik, nyugodtan lehet menni máshova.
A mókás az, hogy meglehetősen magas a toleranciaküszöböm, amennyiben értelmes a delikvens. Akinek viszont sokszor elmeséltem már, hogy a fizika törvényszerűségeit (Newtoni / Kepleri fizika, termodinamikai törvények) áthágni nem lehet, még képleteket is prezentáltam neki, hátha tanul belőle, de továbbra is kötötte az ebet a karóhoz... nos annál már elszakad a cérna.
Ahhoz már persze magas az elvárás, hogy esetleg egy külön topicban próbálja meg megvitatni saját magával (és az esetleges érdeklődökkel) azt, hogy milyen fantáziaszülte áltudományos megoldásokkal lehetne űrbéli csatákat vívni egy sci-fi filmben, és nem képes felfogni, ez a topic nem erről szól. Hogy is mondjam, nem fog hiányozni. :) -
EnxTheOne #608 Scifi ide vagy oda, ez a topik a "közel jövöröl" szol, szoval ezért nem téma mondjuk a teleportálás. :D meg nem hiszem hogy akármelyik kormány belevágna egy kitudja hány tiz milliárd dolláros ürlift épitésébe.
100 év mulva mi leszreális? AZt senki nem tudja. :D Régen azt hiték hogy a légharc olyan lesz hogy a léghajok ágyuval lövik egymást, és ehez hol vagyunk most. :D
OFF
NIncs kedvem vissza olvasni hogy min vesztetek össze, de a személyeskedés csunya dolog. :)
-
#607
Úgy érzem, hogy a banhammer le fog sújtani. Legalább egy hülyével kevesebb lesz az sg-n. -
delejork #606 Amúgy az tetszett a topikban, hogy sikerült kapásból, a magas lóról odavágni az űrkampóra, mikrohullámú hajtóműre, meg minden ilyesmire, hogy ez hülyeség... pedig ezek nem csak sci-fis dolgok, utána lehet nézni, NASAnál milyen komoly tervek születtek mikrohullámú hajtóműre, csak persze nagyberuházás kéne hozzá... :(
"Persze miért nem mindjárt űrlifttel..." na tényleg, miért is nem, mikor már vannak szén nanocsövek?
Hát persze itt minimum Nobel díjas professzorok pofáznak, hogy ilyen jól tudják, akárcsak 100 év múlva is mi lesz a reális és mi nem.
Részt vettem azóta egy-két tudományos vitában, de csak itt találkoztam ilyen bicskanyitogató hangnemmel... persze nem is a konstruktív vita a cél, hanem egy jó kis egotrip, némi sci-fi szidással fűszerezve.
Na igen, minden kor tele volt az ilyen felfújt hólyagokkal, akik bevágták magukat a nagy mindentudó pózába, a középkortól napjainkig...
Eddig azt hittem nincs az az önkényeskedő fasz, aki képes pusztán az egyet nem értés bűnéért csak úgy kitiltani valakit... tévedtem. Azzal persze semmi probléma nem volt, hogy a kis seggnyalók kétsoros beugatásokkal demonstrálják a hatalmas szellemi fölényüket.
Egy normális fórumon ezt nem lehetne megtenni, de persze vannak helyek, amik az előző rendszer szellemiségét képviselik.
Jól van CIFU TUDOD MIT MŰVELJ AZ ÁVÓS NÉNIKÉDDEL! -
#605
Én sem azt írtam, hogy lehetettlen, csak azt, hogy nagyon nehezen megvalósítható.
Itt olvasható egy nagyon érdekes történet az amerikai NPB tesztprogram elképzelésről - 1974-ből!
Az NPB azonban az általános vélekedés szerint nem olyan hatékony, mint a CPB (töltött részecske gyorsító), és különféle alternatív megoldásokat próbáltak ki (köztük az általam említett nukleáris neutronforrásosat, ami gyakorlatilag egy "meztelen" reaktormag, ami gyors neutronokat termel :P).
Legalábbis én ennyit tudok a témához hozzátenni. A megfogalmazásom persze valóban helytelen volt abban a kontexusban, úgyhogy jogos a fejmosás a részemre. :) -
Vereshegyi #604 Cifu:
Utána nézhetsz, a Neutral Particle Beam létező fogalom. Hidrogéniont gyorsítanak amihez, utólag csapják hozzá az elektront. A kinetikus energia megmarad, de a sugár semleges töltésű lesz.
NPB -
#603
Földi országoknak vannak űrbázisaik. Egyik bázist támadás fenyegeti. Kell egy eszköz, ami megvédheti bázist, és csapást mérhet ellenséges objektumokra, műholdakra meg egyebekre.
A Föld körüli eszközökkel az a baj, hogy katonai űrbázisnak nem sok értelme van. Egy civil bázist meg minek támadnának?
Katonai bázisnak azért nincs értelme, mert miért építsen egy központosított rendszert, amelyet ha kiiktat a másik fél, akkor utána meg is szűnt a világűrbe való katonai ereje?
Az erőforrásokat fektesse inkább "parkolópályán" (a potenciális műhold célpontok közelében) várakozó vadász-műholdak tucatjaiba, százaiba. Akár évtizedekig is ott várhatják a bevetési parancsot...
Na már most, ha meg lehet oldani valamit többször használatos kishajókkal és energiafegyverekkel, miért is kéne mindenre nagy hatótávolságú rakétát pazarolni??
Itt a kérdés a megvalósítás megint. Amíg olcsóbb a Föld felszínén készenlétben tartani elfogó-rakéták százait, mint a világűrbe telepíteni egy lézerágyúval felszerelt űrállomást, addig nincs is értelme az utóbbinak.
Ne feledjük továbbá el, hogy a Föld felett keringő járművek pályája befolyásolja azt, hogy mit érhetnek el. Amíg LEO (ie.: 1000 km alatti) műholdakról és űrállomásokról beszélünk, addig a Földi indítás (vagy Földre telepített lézer) sokkal költséghatékonyabb és taktikailag is az, mivel amíg egy űrállomásnak csak rengeteg üzemanyagot elégetve lehet a pályáját megváltoztatni úgy, hogy reálisan keresztezze egy célpont műholdét, addig a Földi telepítésnél erre több válasz is létezik, nevezetesen:
1.: A célpont műhold előbb-utóbb el fog repülni a lézer / rakéta felett.
2.: Több rakéta / lézer telepíthető a Föld felszínére, ezzel nagyobb "területet" lefogva a pályarészekből. Nem véletlen például az amerikai haditengerészet SM-3 rendszerének műhold-vadász alkalmazását feszegetni. A flotta hajóji a világ tengerit járják, ha "akció" lesz, akkor a potenciális célpont műholdak rövid idő alatt biztos belekerülnek valamelyik hadihajó lőtávolságába...
Ebbe benne van, hogy hajókra szerelhető változatban is gondolkoznak
Ez volt a LaWS lézer. Amit ugye felfüggesztettek. Továbbra is folynak persze lézerfegyver-kísérletek, de ezek rövid távon (5-10 év) nem várhatóak. Addig marad rendszerben a Phalanx 20mm-es gépágyúja, a RAM rendszer rakétái és az Mk.110 fegyverrendszer 57mm-es gépágyúja.
Ember képfeldolgozó képességei még mindig jobbak :
Az összes jelenlegi modern tűzvezető rendszer automatizált. Az általad linkelt IRCM rendszeré is. Ahol tized- vagy százodmásodpercek állnak rendelkezésre, ott az embernek csak a tűzparancs kiadása a feladata, a célpontok észlelése, kategorizálása, követése mind számítógép által vezérelt.
Egy műhold optikájának kiégetéséhez sem kellenek gigawattok.
De legalábbis százas nagyságrendű kilovattok nem ártanak...
Különböző védelmi rendszerek Afganisztánban 80%os védettséget adtak Stingerek elöl... és Szarvastehén helikopterekre sokszor oldalról vagy hátulról lőttek.
Jujj. Óriási ugrások az érvrendszerben, teljesen követhetettlenül.
A Stinger esetében túlságosan sok minden függ a körülményektől. Melyik irányból indították a rakétát, a célpont milyen önvédelmi rendszerekkel rendelkezik, és így tovább. A 80%-os védelmet nem tudom honnan veszed, egy kissé túlságosan is optimista nekem ez az akkori korban létező három rendszerre (passzív: a forró kipufogó gázok szétoszlatása, aktív: "diszkólámpa" és a csalik kivetése).
Szerintem nyugodtan el lehet érni egy 90% os védettséget. Úgy már nem olyan jók a rakéták, ha 10esével kell szórni őket... űrben energia pótolható, rakéta NEM.
Most bolygóközi, de legalábbis Holdközi léptékben gondolkodunk, vagy Föld körül, LEO pályán keringő célpontokban?
A védettség és találati arány mindig a körülményektől függ, ahhoz kevés adatot látok, hogy itt már ilyen dolgokról beszélgessünk (én sem véletlenül kerülgettem ezt a téma ezen részét).
Amit én állítottam, az az, hogy egy rakéta komoly előnnyel rendelkezik: effektív lőtáv, ami egy 100000km+ távolságú űrharcnál keményen kihasználható.
Bolygóvédelmi, legfeljebb 1000km-es magasságú keringési pályán teljesen mások a körülmények. Itt már először arról kell dönteni, hogy a bolygó (hold) felszínéről vagy a kis magasságban (LEO pályán) keringő műholdak, űrállomások jobbak, hatékonyabbak-e.
. Aláírom űr embertelen hely, én is első menetben robotokat küldenék más bolygókra... de mi van ha nincs elég robot?
Egy robotot mindig könnyebb és olcsóbb gyártani, mint egy embert szállító űrhajót. Egy Mars-kutató lander, roverrel, vagyis a bolygó felszínén sertepertélő robottal együtt is bőven megáll egy millárd USD alatt. A legolcsóbb embert a Marsra juttató program, amit én ismerek legalább két milliárd dollárba fájna...
Majd a lázadók kizárólag szuperintelligens, védett elektronikájú robotokból fognak gazdálkodni??
Itt a kérdés az, hogy mennyi erőforrásba kerül az adott robot megalkotása. Ne feled, hogy legalábbis a számítástechnikában sokszor a fejlettség együtt jár a költségek csökkenésével is.
A távirányítást el lehet vágni irányított rádiózavarással, márpedig jelenleg az is fikció, hogy anélkül képesek lennének jól ellátni összetett feladatokat a drónok.
Az összes "Fire-and-forget" (tüzelj és felejts el) rakéta és robotrepülőgép ilyen. Mit tekintünk összetett feladatnak? Amit egy bombázógép végrehajt, vagyis végigrepül egy útvonalon, ha ellenséges tevékenységet észlel, akkor módosítja azt, ledobja a cél közelében a bombát, majd hazatér? Azt pedig már 2004-ben megcsinálta a Boeing az X-45A-bal. A jelenlegi UCAV-ok is képesek az automata célazonosításra, követésre és leküzdésre, mint az MQ-9B. Az, hogy a távirányítás szükségszerű, az a plusz biztonság miatt kell, egy emberi beavatkozási felület, ha úgy tetszik. De a rendszer maga képes lenne teljesen automatikus működésre...
(1, ején írt erről cikket Szentgyörgyi Zsuzsa. Ebbe benne volt az is, hiába az elmélet még mindig komoly célfelismerési problémákkal küszködnek.)
Apró probléma: egy földi célpont és egy űrbéli célpont között jelentős különbség van. Egy harckocsit össze lehet keverni egy kis felbontású infravörös képen egy teherautóval, esetleg. A világűrben viszont az adott zónában tartózkodó űrhajót nehéz lenne másmivel összekeverni.
Hacsak nem mondjuk a Föld körül keringő űrhajóról van szó, és a bolygó körül kering sok száz, sok ezer aktív műhold még, amelyek akkorák, mint maga a hadihajó...
EMP fegyver
Jajj. Adtam alant egy elég komoly linket. Olvasd el végig. Elég jól leírja mi, miért, hogyan. Az E-bombák problémája a kis hatótávolság, néhány száz méter egy Mk.84 méretű (~925kg) e-bombából. Vagyis ott vagyunk, hogy akkor egy rakétával a célpont közelébe kellene juttatni egy e-bombát...
Drón majd képes lesz olyanokra is, hogy taktikázzon Hold felszínén?
Programozástól függ. Már a jelenlegi hajó elleni robotrepülőgépek, rakéták is képesek arra, hogy a célpont azonosítása alapján lapos támadási profilt, vagy felülről való támadási profilt válasszanak.
Addigra viszont szerintem energiafegyverek lőtávjában benne lesz a 100.000 km. Részecskegyorsítóval apró szilárd lövedéket is ki lehet lőni, meg semleges nyalábot is, úgy hogy elektront és iont külön gyorsítják, aztán összeeresztik.
A "semleges" nyaláb lehet neutron. Viszont hogy gyosítasz fel neutront? Elektromagnetikus úton (ie.: részecskegyorsító) ugye sehogy. Ahhoz töltéssel kell rendelkezzen.
Nem lehetettlen a neutron felgyorsítása, csak éppen nagyon nehéz. Ezért szoktak ilyen célra inkább nukleáris neutronforrásokat használni, ahol reakcióból keletkezik gyors neutron. Viszont azt meg irányítani nem lehet...
Ha visszalőnek földiek rakétával, mire az odaér, addigra kishajók eltűnhetnek Hold görbülete mögött. :)
Newtoni fizika: a Hold tömegvonzását felhasználva a rakéta képes lehet szintén a Hold mögé kerülni. Ezt hívják a műholdaknál "parittya-manővernek", mert ugye a tömegvonzást kihasználva a relatív sebessége is megnő. Az legtöbb bolygóközi szonda kihasználja ezt a hatást:
![]()
A Voyager 1 és 2 pályája, a Voyager 2 a Jupiterhez közelebb repült el, emiatt szerzett nagyobb relatív sebességet, ami a Szaturnusz (majd a Neptunusz/Uránusz) felé lendítette.
De amúgy a bolygóközi háború logisztikai és politikai képtelenség...
Figyelembe véve, hogy a topic alapvetően a hadviseléssel, nem pedig a katonapolitikával szeretett volna foglalkozni, azt hiszem, ezzel a kijelentéssel célt tévesztettél.
