1002
-
Sequoyah #882 A hatasfok javithato azzal, ha kisebb tomeget melegitesz nagyobb homersekletre, igy azonos tomegveszteseggel tobb hotol szabadulhatsz meg.
Nade a lenyeg, hogy mar kapasbol szamos lehetoseg is adott a hutesre.
- Radiatorok
- A ho "kidobasa"
- A ho energiava alakitasa (amit felhasznalhato, vagy egyeb valtozatos formaban megszabadulhatunk tole)
- A ho izolalasa / rovid tavu eltarolasa
Elvi akadalya egyiknek sincs, szoval mernokkent ezekre mint megoldando technikai problemakra gondolok. Es valjuk be, oldottak mar meg a mernokok ennel bonyolultabb problemakat is. De ma a radiatoros megoldas boven elegendo.
Ez foleg igaz, ha szembeallitjuk az egyeb sci-fi problemakkal, amik egy reszere meg csak az elmeleti fizikaban van lehetseges megoldas, mas reszere pedig bizonyitott hogy hulyeseg:) -
Irasidus #881 Igen. A CCD, és CMOS technológiák infravörösre érzékenyek, ezért van egy szűrő bennük, hogy normális képet kapj. Ezt kivette az ürge, amitől a közeli infravörösre IS érzékenyebb lett (otthon nem ajánlom), a kép maga viszont inkább multispektrális mivel a többi hullámhosszon is vesz attól még, egy narancs szűrő és némi photoshop ismeret szükséges ahhoz, hogy a neki nem tetsző tartományokat kiszedje. Ez bűvészkedés, ezért is van árnyék... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#880
Hmmm... Lehet én vagyok félrevezetve, a képek forrását is megadtam anno (ittenről van a kép):
...Combined with the short exposure time and near IR images, some of the images still were rather sharp
equipment used
Modified DK21AU04.as with ICX618ALA-E ccd
Meade Starfinder 10
Ebből én azt hoztam le, hogy az IR tartomány szélén készült. -
#879
Nincs légkör, tehát csak sugározni tudod, ha páncéllemezek alatt vannak a radiátorok, akkor a hőt a páncéllemezekre sugárzod át... -
Irasidus #878 A probléma, hogy ez nem egy hőkép, ez egy 1/2500 Newton távcsővel készült kép, DMK21 CCD kamerával, és w21/F15 szűrővel. klik klik 2 -
MuldR #877 Maradva a sci-fi-nél, ezek elég nagy hajók ahhoz, hogy a belső tér fűtésére jelentős hő elmenjen, azon kívül lehet tényleg a páncél lemez alatt vannak a radiátorok. Levegőt úgyse kell áramoltatni közöttük. Vagy rossz nyomon járok? -
#876
LoL, miért lenne ez off? :)
Az infraképen a kép lényegi eleme, hogy milyen tartományban "régióban" nézi a kép a hőt. Vagyis hogy a fehér és a fekete között mekkora az átmenet.
Az adott kép feltehetően szűk tartományban készült, már csak a körülmények miatt is (rövid záridő, mozgó céltárgy). Emiatt én azt feltételezem, hogy a radiátor "árnyékos" részén nem sokkal, akár csak pár fokkal lehet alacsonyabb a felületi hőmérséklet, és mégis ennyivel sötétebb... -
Ninju #875 Engem csak az zavar össze, hogy az árnyékos rész nem számottevően világosabb, mint a többi árnyékban lévő. Mindegy nem offolok tovább. :) -
#874
A probléma az, hogy páncélozni mennyire páncélozod a hajótestet. A hajó arányaival annál kevesebb üzemanyagot vihet magával, amennyivel jobban páncélozod. Az arányaival kevesebb üzemanyag arányaival kisebb manőverezési tartalékot (Delta-V) jelent, ami befolyásol mindent, hogy mennyire térhetsz ki a beérkező lövedékekkel szemben, hogy milyen manővert tehetsz meg. "Agyonpáncélozni" a hajót nem célszerű, mert ez esetben inkább egy mobil űrbázis lesz, ami elmehet A-ból B-be is.
Egyébként bizonyos szintig természetesen a hulladékhőtől megszabadulhatsz úgy is, hogy felmelegíted vele a hajó testét, és a kritikusabb pontokat (legénységi modul, hajtóanyag-tartályok) hőszigetelve rögzíted. Ilyen volt az X-15 is, angolban 'heat sink' az eljárás neve. Ott is a felületi hőt a gép teste vette fel, és mivel jó hővezető fémből készült, átmelegedett az egész, elvonva a belépőélektől (ahol a hő keletkezett). A pilótafülkét és az üzemanyag-tartályokat pedig szigetelték.
![]()
Az X-15 -
#873
Ezeket a paneleket nem forgatják el, hogy ne érje a nap fénye?
Látod, hogy nem. :)
Ha meg tükröződés, akkor picit becsapós ez a kép, mert nem azért ilyen világosak mert annyira melegek, hanem mert a nap hőjét tükrözi éppen. :)
Ahogy a többi elem is tükrözi, például a napelemek is, de a radiátorok ezen felül még hőt is sugároznak ki. -
Kyudoka #872 Hadiürhajóknál maradva, magát , mondjuk a páncélozott hajótest részeit radiátorként használni nagy butaság? Akár folyadékkal töltve is. -
Ninju #871 Ezeket a paneleket nem forgatják el, hogy ne érje a nap fénye?
Valamiért (sztem KSP befolyás) abból indultam ki, hogy a hatékonyság érdekében elforgatják a nap irányából.
Ha meg tükröződés, akkor picit becsapós ez a kép, mert nem azért ilyen világosak mert annyira melegek, hanem mert a nap hőjét tükrözi éppen. :) -
#870
Egy részét fel lehet használni, hogy fűtsed a hajót, sőt, mélyűri műholdaknál radioaktív izotópokat használnak, hogy ne fagyjon meg az elektronika, mivel önmagában annyi hőt nem termel, hogy ezt megakadályozza. Az ISS még elég közel van ugyebár a Nap-hoz, így a Nap-tól is kap eleve hőt, illetve a fedélzetén lévő rendszerek termelnek elég jelentős mennyiségűt. Ettől kell megszabadulnia. Nyilván az óriásbolygóknál sertepertélsz, ott már a hulladékenergia nagyobb részét használhatod fel ahhoz, hogy a személyzet illetve a belső rendszerek hőmérsékletét megfelelő szinten tarsd.
De ha energiabő rendszert feltételezel (atomreaktor, fúziós reaktor), akkor feltehetően jelentős mennyiségű hulladékhő lesz, amivel valamit kezdened kell.
Igen, ha nem tudsz megszabadulni tőle, akkor szépen a hulladékhőtől felhevül a hajó, és ez első körben a legénységnek, másod sorban az üzemanyagnak (és ez által ismét a legénységnek) lesz kínos.
Páncélozni valamilyen szinten lehet, sőt, gyártható a radiátor tisztán fémből, amely a hulladékhőt úgy vezeti el, hogy átveszi (átmelegszik) és így sugározza le - nyilván a hatásfoka és a gyorsasága nem ér fel mondjuk egy folyadék közegű radiátorral, de nagyságrendekkel egyszerűbb és ezáltal biztosabb (a radiátorszárnyakat pl. egymásra hajthatod, így a hőmérsékletüket befolyásolhatod, ha sok a hő "kinyitod" a szárnyat, így nagyobb felületeten adhatsz le hőt, ha kevés a hulladékhő "összecsukod", így kisebb a felület).
Csakhogy a világűrben a tömeg minden. Vagyis minden létező módszert alkalmazni kell, hogy csökkentsd a hajó tömegét. Ebből fakadóan a radiátoroknak is a lehető legkönnyebbeknek kell lennie. Igen, bizonyos szinten játszhatsz arra, hogy a radiátor fontos, de ezzel együtt is aligha jó ötlet redundás, nehéz radiátorokat megoldani. -
#869
Az bizony árnyék, az adott részen az űrállomás moduljai leárnyékolják a hűtőradiátort, így a napfény (és annak hője) nem realizálódik, ez pedig ennyivel hűvösebbet jelent. Az infravörös tartományban is létezik a tükröződés, csak nézd meg Molni kedvenc videóját a #753 -asban. 0:33-nál az A380 hasán a földről visszaverődő hőt látahatod az amúgy fehér színű gép hasán...
A radiátor a nap hőjét is visszaveri, nem csak az általa leadott hő jelenik meg rajta.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.12.22. 09:50:40 -
Kyudoka #868 Ezt a höt nem hasznosítják valahogyan? Illetve gondolom egyrészét felhasználják fütésre. De csak a kisugárzás marad? Fegyverrendszert (a jövöben) erre lehetne alapozni, mint a mostani infra irányítású rakéták? Gondolom egy ilyen csillaghajón ha ellövik a radiátort akkor szépen megföne minden, nem? Ezeket a radiátorokat gondolom nem lehet "páncélozás" mögé rejteni mert akkor funkcióképtelen lesz. -
Ninju #867 Te Cifu!
Ezt már meg akartam kérdezni korábban is.
Ha az első kép egy hőkép, akkor a jobb oldali panelekre mi vet "árnyékot"? -
#866
Természetesen megteheted, de ez esetben a fölös hő kvázi úgy fogyasztja a hasznos terhet, mintha üzemanyagot égetnél. Rövid távon még működhet a dolog és a hatásfokát sem vitatom el, de egy űrhajón a tömeg pazarlásának tűnik. -
Sequoyah #865 Felforrositott anyagkent is kidobhatod az extra hot. Minel nagyobb hot tudsz pumpalni minel kisebb anyagmennyisegbe, annal jobb. -
Sequoyah #864 Nem kell ismetelgetni, engem mar az elejen megvettel:) -
#863
A #855 -ös hsz.-en ott az első epizód, a többi is fellelhető a neten, ha máshol nem, a SyFy oldalán. ;) -
#862
A thermodinamika egyik alapvető törvénye, hogy az energia termelés és felhasználás hővel jár. Ez igaz, ha például izommunkát végzel (kimelegedsz), ha egy reaktorban áramot termelsz (ezért kellett a Paksi atomerőművet is a Duna mellé telepíteni) vagy például felhasználod az átala termelt áramot a számítógépedben (a gépből kiáramlő hő erre ideális példa).
A világűrben a hő óriási probléma, mert nincs közeg, ami átvegye, nem tudod a légkörnek átadni, csak kisugározni tudod, ami nagy felületet igényel. Egyszóval a hulladékhővel kezdeni kell valamit, aminek a megoldására egy logikus eszköz van: egy hűtőradiátor...
![]()
Az ISS Alfa űrállomás a Földről fotózva, civil hőleképző kamerával, a fehéren világító 'szárnyak' a radiátorok, amelyeken keresztül az űrállomás megszabadul a felesleges hőtől...
![]()
A radiátorok elhelyezkedése -
Sequoyah #861 Es meg ezekkel egyutt is a legvalosaghubb sci-fi lett:D
Es meg a Whitestar is kepes volt arra, hogy megforduljon a tengelye korul mikozben a a lendulete megmaradt az eredeti iranyban. Vagy hogy az urallomas ablakan kibamulva az epic urcsatanak nincsen hangja. (az arny es egyeb hajokat ne szamoljuk, mert evmillios technikai elonnyel nem biztos hogy az altalunk ismert fizika vonatkozik rajuk:))
De valo igaz, sokszor megfeledkeztek meg ott is a fizikai szabalyokrol, de az osszes tobbi sorozatnal/filmnel egyenesen telibe****jak oket...
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2015.12.21. 22:50:43 -
#860
Őőőő.... A Babylon 5 esetében is kb. az első egy-két, talán a harmadik évad még, amire ez igaz volt. Amíg az Earth Alliance flottát figyelted a Nova és Omega osztályú rombolókkal és a Starfury vadászgépekkel. Aztán jött a White Star, az árny-hajók és a többi eyecandy dolog, és az űrharc átment egy Star Trek-es 'feláll a két flotta egymással szemben, és lövik egymás' hangulatba.
Plusz hát a Starfury... szép és jó, de hát a topic eleve azért jött létre, mert hát vita alakult ki a 'kell-e űrvadászgép' kérdéskörben. :) -
MuldR #859 Eléggé űrcsata noob vagyok, de minek a radiátor? -
Sequoyah #858 Oke, az en erdeklodesemet felkeltetted:) Eddig egy sorozatot lattam amiben probaltak odafigyelni kicsit a valos fizikara, a Babylon 5.
A radiatoros problema szvsz pont olyan, ami siman megoldasra kerulhet latvanyos es nagy konkret radiatorok nelkul is a jovoben, szoval en ezen aggodnek a legkevesbe.
Bar konkretan en mar akkor orulok, ha egy repulo nem legkori stilusu kanyarodasokat mutat be:) -
#857
Mert egy hard Sci-fi sorozat, amiben van (lesz) bőven űrcsata.
-Nagyon jó a zéró gravitáció bemutatása.
-Newtoni/Kepleri fizika az űrben!!!!
-Első körben jónak tűnik a háttértörténet.
-A CGI részek látványosak, korrektek.
Az űrhajók kialakítása ha nem is tökéletes (nem látok pl. radiátorokat), de azért ha agyoncsapnak se láttam eddig olyan sci-fi sorozatot, amelyben ennyire reálisan van az űrhajók mozgása és az űrharc prezentálva.
Messze reálisabb mint a Star Trek vagy a Battlestar Galactica.
Igen, a novellasorozatban reálisabb és részletesebb van felvezetve az egész, de a sorozat prezentációja is megér egy misét.
-
Sequoyah #856 Esetleg roviden vazolnad kerlek, hogy miert is ajanlod figyelmunkbe?:) Mi az ami felkeltette az erdeklodesedet benne? -
#855
Ajánlom mindenki figyelmébe a The Expanse c. TV sorozatot.
![]()
![]()
-
Ninju #854 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Bocsi az offért.
Cifu hogy mennek a manőverek megtervezése és végrehajtása a játékban?
A videót amit belinkeltél megnéztem és sajna nagyon felcsigázott. :( -
#853
A topicban korábban sokat írtam erről, a lényeg, hogy én az egy fős űrhajót nem tartom életképesnek az elképzelhető reális fizikai tudásonknak és képességeinknek megfelelően. Vadászgép vs. űrtorpedó, és én akárhogy is nézem, mindig a második jön ki jobban...
egyébként bár megjelenési dátumot nem látok,
Mert nincs még, az early-acces célja pont az, hogy felkeltse az érdeklődést, és elegendő pénzt hozzon össze ahhoz, hogy a játékot ne egy, hanem több ember kezdje el fejleszteni. Mivel pedig a jövő elég ködös, így megjelenési dátumot botorság lenne kitűzni.
a gépigény annyira barátságos, hogy egyelőre nem térek magamhoz. főleg hogy ilyen fizikai számításokat is terveznek :)
Ez a jelenlegi early-accesre vonatkozik, az pedig alig több, mint a 2 évvel ezelőtti Kickstarter-bemutató játszható formációban. Ha több féle űrhajó kerül bele, és megjelennek a játékban az AI irányította űrhajók is, sőt, multi-playerben ugyebár a játékosok által irányított űrhajók, akkor nyilván a gépigény is elkezd mocorogni felfele... -
#852
bf1942ben van 4személyes bombázó =) -
#851
egyébként 2 dolog lehet vagy nagy anyahajók vagy a kis vadászok. még többre nem vitte a fantázia :D a star conflictben van 3 fő vonal a kis elkapó vadászok gyorsaság, erős fegyver, kevés élet, a kiegyensúlyozott fegyverhajók közepes fegyver, közepes élet közepes gyorsaság, meg a nagy lézer hajók amik sokszor helelnek is stb, nagy élet, folytonos megvilágítást igénylő lézer fegyver, vagy baromi erős sniper mód, és nagyon lassú mozgás.
de a star conflictról többet nem írok mert nem éri meg belekezdeni sztem :D egyébként a 2 vh dolgokhoz ugorva a war thunderben lehet bombázóval menni sőt torpedót is dobni, de kicsit kínszenvedés velük játszani mert sok ember feladatát látod el 1 személyben. neked nem kell magyaráznom a legénység számát a 2 gép között. és nagyon zavaró, hogy próbálsz repülni, de már célozz is a bombával, de persze még válts gyorsan a légvédelmedre és szórd az ellent meg :D szóval szerintem főleg ezért nincs bombázó szimulátor, bár belátom jó volna ha co opban lehetne egy ilyen gépet vezetni, de egyedül felejtős.
hát az eddigi szimulátorok többségében az egész űr egy nagy Lagrange pont volt :D kíváncsi leszek az itteni megvalósításra, könnyen lehet néha majd olyan érzés lesz vezetni mint részegen a GTA 5-ben
egyébként bár megjelenési dátumot nem látok, a gépigény annyira barátságos, hogy egyelőre nem térek magamhoz. főleg hogy ilyen fizikai számításokat is terveznek :) -
#850
Egen, én is remélem, hogy nem vaporware-ről lesz szó, de eddig ígéretes.
A "reális szimulátor" természetesen viszonylagos fogalom, lehet, hogy köze nem lesz az űrharcnak ahhoz, ahogy itt bemutatják (én az űrvadász koncepciót továbbra is elvetem, de a készítő srác jól leírta, miért ezt a koncepciót vette alapul - a harci repülőgép szimulátorok is általában a vadászgépekről szólnak, és nem a teherszállító, légi utántöltő de még csak nem is a bombázógépekről (bár nekem rémlik B-52 és B-17 szimulátor... valamikor a 90-es évekből...
)).
Ellenben nagyon ígéretes az, ahogy a fizikával foglalkozik. Maximum három égi objektum gravitációs hatásával tud (majd) számolni az engine, így megjelenhetnek a Lagrange pontok végre, amik például a Kerbal Space Programból még mindig hiányoznak... -
#849
na ez nagyon várós, remélem nem a soha el nem készülő ígéretek között marad mint már megannyi szimulátor és a végtelen ealry acess fázisba amikor a korai hozzáférést is csak ígérgetik :D
egyébként tök vicces, hogy "reális szimulátort" csinálnak olyasmiről ami a valóságban még a kanyarban sincs :D -
#848
Csak egy érdekesség: aki reális(abb) harci űrszimulátort keres, szemeit a Rogue System-re vesse. Még nagyon early acces szinten van, de ígéretes. :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.08.24. 15:16:10 -
#847
Személyzettel ellátott vs. automatizált űrhajó: bizonyos szinten kétségkívül a robotoké a jelen és a jövő. Olcsóbb és egyszerűbb egy műholdat küldeni felderítésre, mint egy személyzettel repülő űrhajót, részben azért, mert nem kell visszatérnie. A topic elején a katonai alkalmazásnál is ott volt az űrvadász vs. űrtorpedó kérdés. Egy űrtorpedó olcsóbb, azonos tömeg mellett nagyobb Delta-V-vel (hatótávolsággal) rendelkezik.
Azonban egy bonyolultabb feladatra, mint például egy járőrözés, vagy hasonló, már szükséges a személyzet. Az egyik ok, amit Dzsini említett: túl nagy a kommunikációs lag, szóval amíg nem oldod meg az FTL kommunikációt, addig iszonyú lassan fog egy távirányítású robot reagálni. Márpedig harc esetében azonnal kell dönteni.
A másik dolog a karbantartás. Ugyan vannak most is elképzelések az ember pótlására, ilyen a robonaut is.
![]()
Az R2 robonaut az ISS-en
Ezek ideálisak akkor, ha például hirtelen kell űrsétát tenni, hiszen nincs szükség a zsilip használatára, nincs szükség beöltözésre, stb. Arra is jó, hogy amennyiben a Földről irányítják, akkor a kezelők váltásával "7x24 órában" dolgozhat. Hozzá kell tenni: jóval lassabban, mint egy ember, hiszen azért a szem-kéz koordináció terén ez csak utánlövése a sima emberi képességeknek.
Viszont egyetlen R2 üzemeltetése több tucatnyi mérnök munkáját igényli, ráadásul a kommunikációs lag megvan, ha nem Föld körül keringő űrhajóról van szó.
Szóval arra ideális, hogy mondjuk egy Jupiter körül keringő űrhajó / űrállomás személyzete a segítségével megjavítson egy, az Europa körül keringő műholdat úgy, hogy embert nem küldenek oda.
Én ezért álltam elő a mobil űrbázis koncepciójával. Szvsz valami ilyesmi lehet reális, aféle "gócpontok", amelyek a környezetben működtetett szondákat, robotokat felügyeli és karbantartja. Katonai szempontból pedig képes az ellenséges eszközök megfigyelésére, illetve ha szükséges leküzdésükre, továbbá az önvédelemre. -
Renegade #846 marha jó :) -
#845
Iegn. Pont a legutóbbi hír volt, hogy kellett kreatívkodni. Lásd itt. Erre egy robot mikor lesz képes? Jelen állás szerint kb. soha.
A javítási folyamat lényege minidg az, hogy be kell azonosítani a hibát, amihez intelligencia kell. Ez jelenleg csak az emberben van meg. Vannak beépített önellenőrző és tesztelő rendszerek (BIT), de ezek csak mankók, már amikor nem bonyolítják csak tovább a helyzetet...
Lásd itten. -
Renegade #844 hát ez remek kis táblázat
főleg, ha azt vesszük, hogy egy átlag ember mennyire szarul viseli a gyorsulást (vagy csak én).
ez külön tetszik:
Bugatti Veyron from 0 to 100 km/h in 2.4 s 1.55 g†
Nos az én autóm elég messze van egy Veyrontól, de 8.6 alatt van elméletileg százon, és sosem felejtem el, hogy amíg meg nem szoktam, addig fájt a nyakam. :) -
Renegade #843 nem látod te ezt túl sarkosan (persze az sem kizárt, hogy én látom túl egyszerűen)?
gondolom redundancia ma is van, ha viszont valami égbekiáltó dolog (és a tartalékok is) elszáll akkor vajon képes-e megjavítani azt a személyzet?
Manapság végeznek az űrben űrhajó karbantartást?
