1002
-
#322
Nem érted. Már egy 1mm2-es lyukat égetni egy pár centis acéllemezbe is tétel többszázezet-millió kilométerről... (Ami egyébként bőven elég egy üzemanyagtartály tönkretéletéhez) A hatalmas lyuk az csak a te elborult elképzelésed, mint a kettévágás is.
Nem hollywoodból kéne kiindulni, meg a Freespace2ből... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#321
A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb.
Ami a távolság növekedésével egyre nagyobb volumenű. Ha igaz lenne csillagászati léptékkel, amit írsz, akkor bolygóközi műholdak között nem rádió- hanem lézer-alapú kommunikáció lenne.
Hidd el, hogy én végigrágtam nem egy és nem két ide vonatkozó angol nyelvű forrást, soknak a megértéséhez külön háttérmunkát kellett folytatni. Ha kétségeim lennének ezzel kapcsolatban, hajlanék arra, hogy esetlegesen igazad adjak neked, de amíg nem mutatsz nekem élő példát arra, hogy több száz ezer km távolságon a lézernyaláb koherenciája nem gyengül számottevően, engedelmeddel ezt megkérdőjelezem.
(Feltéve h a fentiek igazak a lézersugár nagy távolságon való szétartsában komoly szerepet játszhat a jelenlegi tükörtechnika, ha ez így van akkor a probléma kiküszöbölhető azzal h a lézert csak a cél közelében fókuszáljuk.)
Továbbra is: milyen "közelről"? És hogy kerül oda a tükör? Az ellenség tétlenül nézi, hogy az orra elég kavirnyálsz egy bazi nagy tükörrel? Sehogy se áll össze a kép, hogy lesz ebből harcászatilag bevethető fegyver...
Ha 1 nagyátmérőjű lézesugár helyett ugyanazt a lézert kissebb területre kincentrálom akkor hamarabb fog jelentezni a hatása.
Hogy koncentrálod olyan kis területre? Éppen ezt ugatom jó ideje, hogy a távolság függvényében a fókuszt egyre nehezebb belőni. Pláne egy mozgó célpont esetén, ahol ugye a távolság nem állandó. Először meg kell állapítanod a távolságot pontosan, utána a fókuszt be kell állítanod (tükröket/lencséket kellően megfelelő alakúra formálni) és csak ekkor jöhet a lézernyaláb, istentelen messziről ez esetben. Szóval itt az időrenddel van a baj.
Ez amit leírsz működhet mondjuk pár száz km-en belül. De hogy kerülsz oda?!?
Ami a tükörtechnikát illeti: tökéletes tükröt csinálni nagyon nehéz, ideális esetben teljesen stabil alap kell hozzá, a hőmérsékletét (hőtágulás) kezelni kell és így tovább. Ez még egy csillagvizsgáló esetében sem egyszerű, a világűrben még nehezebb.
Hogy valahogy érzékeltessem a problémát: az általad elvárt fókusz olyasmi lenne, hogy az adott távolságból optikailag tudni kellene olyan felvételt csinálni. Tehát ha pár négyzetcentiméterre akarod fókuszálni a fényt, akkor annak "visszafelé" is működnie kell, tehát azt a néhány négyzetcentimétert ki kell tudnod optikailag "teregetni" a tükör méretére. Remélem jól írtam körbe a problémát. :) -
qaíwsyedx #320 A cépontot nem nagyméretű nyalábbal akarom eltalálni, hanem a cél közelébe kissebb hajókat küldök és ezekkel fókuszálom a lézert(azért előnyös ha előtte nem óriási az energiasűrűsége, hogy ne okozzon a tükörrel felszerelt hajóban kárt hibás célzás esetén). Gyanítom h a lézerfény szórását jelentősen megnövelik a jelenlegi tükreink, melyet a fókuszáláshoz használunk, ezért a lézert a célponthoz közel küldött kissebb hajókon fókuszálnám. A tükörhajók kicsik, automatizáltak lennének, egyszerre többet küldenék h az ellenséget több irányból(esetleges páncélzat miatt) lehessen támadni, illetve hogy ne húzódhasson előlük fedezékbe, például egy bolygó takarásába. A lézert pedig a tükörhajók védelmére is lehet használni. -
#319
A teljes keresztmetszet igen komoly %-át kellene átvágni. Jelenleg egy tized mm-es fémlemezen egy pontszerű lyuk léterhozsa sem megy megbízhatóan.
Mi okoz nagy kárt? Kritikus helyekre koncentrálás. Az egész hajó kettévágása lézerrel a bugyuga sci-fibe prímán belefér. -
qaíwsyedx #318 "A lézerek energiája KIS TÉRRÉSZBEN koncentrálódik, a lézerfény TELJESÍTMÉNYSŰRŰSÉGE a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet."
Nem az a lényeg h erősebben világít-e hanem az h mekkora területre tudom fókuszálni (egy űrjármű félbeveágásához elég egy 1mm széles sávot átolvaszatani benne, attól is két részre esik, míg ahhoz hogy hatalmas lyukat égess bele több energia és/vagy idő kell), azért fontos h a lézersugarak párhuzamosak, mivel így nagy távolságokon könnyebben el lehet vele találni a célt (hagyományos fényforrás sugarainak jóval nagyobb a széttartása).
Másképp fogalmazva mi okoz nagyobb kárt, ha 1 köbméter anyagot egy jukkként kiégetsz a gépből, vagy ha ugyanennyi agyagot olvasztasz ki vékonyabb sávban azonban ezzel két részre vágod az űrhajót?
-
#317
Azt hiszem elsiklottál a bekopizott infók legfontosabb pontja fölött:
"A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény teljesítménysűrűsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet."
Huh, hát erősebb egy zseblámpánál, meg messzebbre is világít. Éljen. Attól még nem feltétlenül használható fegyverként. Kettévágni egy hajót vele meg soha a büdös életben nem fogsz. Legjobb esetben lyukat lehet rá égetni, közvetlen közelről, (akkor is az üzemanyagtartályra vagy a pilótafülkére érdemes) de leginkább még azt sem. Róbbanófejek berobbantására lehet alkalmas, másra nagyon nem. -
Ninju #316 Annyira tudtam, hogy le fogsz csapni a kamionos hasonlatra. :)
Mondjuk ha a rendeltetését nézed mindkettőnek (versenyautó vs versenykamion), akkor már ismét megáll amit mondtam.
Ne feledd el továbbá, hogy a világűrben vagyunk. Nincs felületi súrlódás, nincs gördülési ellenállás. Tömeg van és tolóerő. Nyersen és tisztán. Teljesen mindegy, hogy egy 10 tonnás tömeg, 100kN tolóerejű hajtóművel rendelkező "űrvadász", vagy egy 1000 tonnás tömegű, 10'000kN tolóerejű hajtóművel rendelkező "űrfregatt" az, mindkettő ugyanúgy 1g-s, ~10km/s2 gyorsulásra lesz képes.
Pontosan. Ez az amiért arra hivatkoztam, hogy a mai viszonyokból kiindulva valószínű, hogy a kisebb mozgékonyabb arány megmaradhat.
Egyébként alapvetően igazad van abban, hogy az általad felvázolt technikai paraméterek között teljesen értelmetlen űrvadászt építeni.
Ugye kérdés, hogy mit lesz a következő lépcső. Azért a skálázhatóságot esélyes, hogy megoldják idővel, mert gondolj csak az első számítógépekre, atombombára, mobiltelefonra. Tudom, az első és az utolsó példa picit sántít, de azért a belső égésű motorok is sokat fejlődtek.
A YAL-1A esetében nem a légkör hatásaira szóródik a sugár (pára, por fénytörés)? -
#315
Nagyon nem érted úgy látom a helyzetet.
1. Cifu leírta, hogy a lézerfény soha nem lesz tökéletesen koherens sugár.
2. Nem értem, hogy mit akarsz a nagy ámétőjű célbaérkezéssel, így az energiasűrűség alacsony lesz. --> Brutálisan sok energia kell, hogy bármiféle komolyabb kárt okozzál. Miért? Azért, mert a -270 fokos űr elég jól hűri a felületet, ha te nem tudsz rá elég energiát egy pontra fókuszálni. Ha az egész testet melegíted az egyik oldalon, akkor a fémek a jó hővezető képesség miatt - páncélzat - szépen elviszik a másik oldalra a hő szép nagy részét...
A lézersugár létrehozása fizikailag hogyan történik? -
qaíwsyedx #314 Nem véletlenül nem egy jukat égetni áll szándékomban a hajótestre. Ha 1 nagyátmérőjű lézesugár helyett ugyanazt a lézert kissebb területre kincentrálom akkor hamarabb fog jelentezni a hatása. Mivel azonban így nem égethető akkor méretes "lyuk" a testbe a pusztítást jelentősen növelné ha egy a testet metsző síkban mozgatva a lézert "félbeolvasztjuk" a testet, mivel ehhez ugye nem kell túl nagy menyiségű anyagot felmelegíteni. Ilyen esetben az űrhajó forgatásának is nagyon gyorsnak kéne lennie hiszen ha nem elég gyors azzal azt érik csak el, h a lézert egy helyben tartva is félbevághatjuk a hajótestet(feltéve h a tükörhajó párhuzamosan mozog a célponttal). -
qaíwsyedx #313 A létrejött fény időben és térben koherens, a lézer által kibocsátott hullámok fázisa a sugár minden keresztmetszeténél azonos.
A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb. A lézerfény nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel. Ezzel nagy energiasűrűség érhető el szűk sugárban, nagy távolságokban is.
A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény teljesítménysűrűsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet.
A lézer által kibocsátott hullámok mágneses mezejének iránya állandó.
A lézerek fénye egyszínű. A lézersugár egy olyan elektromágneses hullám, amely közel egyetlen hullámhosszú összetevőből áll.
a lézert az indító hajóról tükör nélkül lőném ki mivel eredetileg ugye a sugarak teljesen egyirányúak. (Feltéve h a fentiek igazak a lézersugár nagy távolságon való szétartsában komoly szerepet játszhat a jelenlegi tükörtechnika, ha ez így van akkor a probléma kiküszöbölhető azzal h a lézert csak a cél közelében fókuszáljuk.) -
#312
Ha tudod, hogy lézerrel akarnad lőni rád, akkor a forgatás a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, hogy a védelmedet növeld. Lásd alant. Egy hengeres test esetén azonos energiaközlés durván kétszer tovább tart, ha forog a test. -
#311
Kíváncsi lennék h nagyméretű személyzettel rendelkező űrjárműnél hogy oldják meg a forgást, főleg harc közben mikor célozni is kell.
Mivel kell célozni? Ha rakétái vannak, akkor semmivel. Ha lézere (vagy más energiafegyvere) vagy kinetikai ágyúja van, akkor kellhet. Ám akkor is két fő problémát kell figyelembe venni:
1.: kicsi távolságra van a célpont. (hogy került ilyen közel?)
2.: aligha folyamatosan tüzel, tehát megteheti, hogy csak addig stabilizálja a hajót, amíg tüzel.
Emellett ha kellően gyorsan hevít a lézersugár 1 rendkívül kis területet akkor ha forog a hajó akkor is félbe tudja vágni, és itt folyamatos üzemelésű lézert kéne használni.
Ahhoz képest, hogy már azt hittem tisztáztam, hogy a lézerrel a fő gond a fókusz (ez felel ugye azért, hogy kellően kis területre érkezzen be a lézernyaláb). Jelenleg ott tartunk, hogy a YAL-1A esetében például 400km-en kb. fél négyzetméteres területre tudják fókuszálni a nyalábot. A YAL-1A 1MW teljesítményű lézerének ekkora területen kb. 2-4 másodperc kell, hogy átolvasszon egy fél miliméter vastag alumíniumötvözet lemezt, és alatta károkat okozzon. Ha a rakéta forog, akkor ugyanez 4-8 másodperc.
Na most, az űrhajón valószínüleg nem fél mm vastag alulemezt kell átégetni, hanem a hajó falát, ami több centiméter vastag szendvicsszerkezetű anyag lehet (hiszen a sugárvédelmet is el kell lássa).
Azt általad vizionált hatáshoz terrawatt volumenű lézerre és elképzelhetettlenül jó fókuszra lenne szükség.
A nyalábot pedig a tükörhajók felé nem kell nagy pontossággal fókuszálni, mert ezek a hajók nagyátmérőjű(és területhez képest kis energiasűrűségű) lézersugarakat fókuszálnának kis területr
Ez esetben embertelen rossz hatásfokkal fogod hasznosítani a lézersugarat. Indítanak mondjuk 20 millió km-ről a tükör-hajó felé egy Terrawatt volumenű lézert. A tükörhajónál a nyaláb már több száz, vagy több ezer méteres lehet, ha nincs ekkora tükröd, akkor az a rész, amelyet nem fogsz be a tükörrel, elvész. -
#310
Leállítják a forgást... A forgás fenntartásának a hosszútávú élettani hatások miatt van szükség. Egy csata idejére nem oszt nem szorosz... -
EnxTheOne #309 Miért kéne félbe vágni a hajót? Szerintem egyszerübb lenne célbavenni a reaktort, vagy a hidat. :D -
qaíwsyedx #308 Kíváncsi lennék h nagyméretű személyzettel rendelkező űrjárműnél hogy oldják meg a forgást, főleg harc közben mikor célozni is kell. Emellett ha kellően gyorsan hevít a lézersugár 1 rendkívül kis területet akkor ha forog a hajó akkor is félbe tudja vágni, és itt folyamatos üzemelésű lézert kéne használni.
A célpont félbevágása alatt azt értem h a nagy mondjuk legyen 1m átmérőjű , aránylag erős lézernyalábot kis területen (kb. 1mm) fókuzálnám, így egy vonal mentén átolvasztanám a hajó burkolatát, a belső nyomás pedig eltávolítaná egymástól a 2 részt...
A nyalábot pedig a tükörhajók felé nem kell nagy pontossággal fókuszálni, mert ezek a hajók nagyátmérőjű(és területhez képest kis energiasűrűségű) lézersugarakat fókuszálnának kis területre.
-
#307
Attól még célpontok, és pozicióba kell állniuk, ez idő alatt pedig a lézer aligha lesz hatékonyan bevethető. Szóval először a célpontnak csendben kell tűrnie, hogy a tükörhajók felálljanak.
Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy azt a fókuszt nem lesz könnyű összehozni. Azért valamilyen fókuszra szükség van a tükörhöz is. Tehát sokmillió km-ről nem fogod tudni hatékonyan megoldani. Legalábbis jelenleg még nem. Talán a jövőben lehet, hogy lesz valamiféle áttörés, de addig egy komoly hányada a lézernyalábnak biztosan veszendőbe megy.
A "félbevágást" nem tudom pontosan hogy képzeled. :)
A lézernél leírtam a főbb problémákat (idő kell, amíg az energia jelentkezik a célponton, pl. a lézer-rakétavédelemnél ezért probléma, hogy forog a célpont rakéta...). Szóval, hogy egy űrhajót kettévágjál, ahhoz Terrawattnyi energiát kellene a célpontot realizálni... azért az nem kismiska kategória. :) -
qaíwsyedx #306 A tükrök alatt kisméretű automatizált , tükörrel felszerelt hajókat értek. Ha a galád ellen arra vetemedne h rakétával próbálja elpusztítani, akkor a lézert önvdelemre is lehetne használni. Azért is előnyösebb lenne mint 1 rakéta, mert ha a hajót támadás esetén több zárt szekcióra tudják osztani (melyek esetleg a harc folytatására is képesek lehetnek) akkor egyetlen találat nem ér sokat. míg a lézerrel a szekciókat is szépen félbe lehetne vágni...
Egyszerre persze több ilyet kéne elindítani a támadáshoz , nehogy ez ellenség elbújjon vmilyen fedezék mögé. -
#305
A tudósok tudják már pontosan, hogy mi a gravitáció? -
#304
Én ha bolygót akarnék támadni egy kőzetmeteort(mivel ezek gyakran nem egy egységes közettömbből állnak hanem a gravitáció által öszetartott törmelékkupacok(több kissebb nagyobb darab) ezért csak lassan lehet eltéríteni őket a pályájuról mivel az a védőn mit sem segít ha több kis darab csapódik a bolygóba, pláne mivel fenáll az esélye h a gravitáció miatt újból összeáll...) térítenék le a pályájáról és indítínám a bolygó felé.
Ez az orbitális bombázás egy formája, legsűrűbben előkerült verziója az, amikor egy Holdbázisról indítanak a Föld felé egy adag anyagot elektromágneses gyorsító segítségével.
Viszont ilyenkor jön a maci visszanyal dolog, mert a megtámadott fél ugyanezt a fegyvert bevetheti a támadói ellen. Olyasmi mint az atomfegyvereknél vizionált világégés, csak itt hetekkel, hónapokkal előre tudod, hogy jön a vég, és ezért te is elindítod ugyanolyan pusztító fegyvereidet a másik bolygója/holdja felé.
Viszont a több kissebb hajónak talán lehet értelme, főleg ha nem akrod az egész nagyobb méretű hajót lepáncélozni ,mivel így egyszerre több irányból is támadhatják.
Összetett probléma. Először is bizonyos hajtásrendszerek nem skálázódnak lefele túl jól. Az NTR (Nukleáris-Termikus) vagy az Orion-féle nukleáris-pulzus meghajtás például pont ilyen.
Másfelől kérdéses a bevetett fegyverek típusa és alkalmazása. Ha egy kisebb hajó visz magával 2-4 nagy hatótávú rakétát, akkor a kioldásuk után legfeljebb rövid távú fegyvereivel jelenthet veszélyt. Ha a védőknek nagyobb számú hosszú távú fegyvere van, akkor azonban esélytelen lesz. :)
Ugyanakkor igen, eféle "gyors támadóhajók" életképesek lehetnek, ám ezeket nem nevezném vadászgépeknek. Egy vadászgép az én értékelésem szerint olyan jármű, amely csak rövid ideig (legfeljebb pár nap) képes függetlenül működni, ebből fakadóan szerény DeltaV tartaléka van, mondjuk Föld-Hold szintű. Ha egy hajó már hetekig, hónapokig képes függetlenül működni, és képes legalább Föld-Mars szintű DeltaV-t felmutatni, akkor az már inkább 'assault ship' (rohamhajó), 'attack ship' (támadóhajó), és hasonló besorolás alá esne. :)
Talán az is jó ötlet lenne h a lézernyalábot egy nagyobb hajóról kilőjük nagy távolságból körülbelül az ellenség felé, és ott fókuszáljuk irányozzuk a célra vmilyen mobil tükörrendszer segítségével.
És a célpont tétlenül nézi, hogy a fókusztükröket a közelébe viszed? :) -
#303
Először is az üstökös csóvájában elbújni azért nem olyan könnyű, hiszen a hajódra is veszélyes. Másfelől emlékeztetnélek az Észlelés fázisban leírtakra. A mindenfelé elszórt előrejelző műholdak valószínűleg általánosak lesznek, tehát bajos lesz bújkálni...
Másodszor a "nem mozgó" célpont mit akar takarni? Egy Holdbázist? Még egy űrállomás is tud pályát változtatni, az ISS esetében is időről időre megemelik a keringési pályát. -
qaíwsyedx #302 Viszont a több kissebb hajónak talán lehet értelme, főleg ha nem akrod az egész nagyobb méretű hajót lepáncélozni ,mivel így egyszerre több irányból is támadhatják.
Talán az is jó ötlet lenne h a lézernyalábot egy nagyobb hajóról kilőjük nagy távolságból körülbelül az ellenség felé, és ott fókuszáljuk irányozzuk a célra vmilyen mobil tükörrendszer segítségével.
-
qaíwsyedx #301 Én ha bolygót akarnék támadni egy kőzetmeteort(mivel ezek gyakran nem egy egységes közettömbből állnak hanem a gravitáció által öszetartott törmelékkupacok(több kissebb nagyobb darab) ezért csak lassan lehet eltéríteni őket a pályájuról mivel az a védőn mit sem segít ha több kis darab csapódik a bolygóba, pláne mivel fenáll az esélye h a gravitáció miatt újból összeáll... 
) térítenék le a pályájáról és indítínám a bolygó felé. A kisbolygót a célpont és magam közé állítanám , így pajzsként elég hathatós védelmet nyújtana, és nekem csak arra kéne ügyelnem h ne hagyjam h az ellenség letérítsa a pályájáról(pl ugy h rakétahajtóművat telepít a felszínén).
Illetve eringési pályát is egyszerűbb lenne takarásban megközelíteni. -
savaz #300 Akkor tuti az álcázás, takarás a nyerő, pl egy bejövő üstökös csóvájában.
Szvsz a támadó helyzete egyszerűbb, hiszen egy nem mozgó célpontra nagyon nagy távolságból (akár pl egy hold mögül) indíthat ballisztikusan repülő(nem meghajtott) lövedékeket, amelyek majd a végfázisban ismét begyújtják a hajtóműveket és manőverezhetnek. Ezek igen nagy számban dobhatnak ki csalikat pályára állás után, amelyek ugyan azon a vektoron repülnek. Az első bejövő hullám még megsemmisítés esetén is olyan repesz, (chaff) felhőt képez, ami megvakíthatja a védelmet és a következő sorozatok ellen az már nem tud olyan eredményesen védekezni. -
#299
Őőőő...
Ha egy bolygót vagy keringési pályát (pl. Föld-Nap Lagrange pontot) védesz, akkor még mindig előnyben vagy.
Akármerről is jön a "támadó" vagy a "támadók", nekik komoly energiabefektetés szükséges, hogy elérjenek téged - a főhajtóművük által. Az pedig feltűnővé teszi őket. Tehát látod, honnan indulnak, sőt, meg tudod becsülni, milyen pályán érkeznek. Itt máris trükközhet a védő csapat, mert a várható beérkezési pálya mentén felállíthat egyfajta "aknákból" (felfegyverzet műholdakból, űrszondákból) egy védelmi vonalat. Ne feledjük, hogy legalábbis belátható időn belül egy Föld-Mars távolságot a két bolygó közeli állapotában - ami ugyebár csillagászati szempontból roppant kicsi távolság - megtenni bizony hónapok kérdése. Ahhoz, hogy 1 héten belül megtegyük ezt, 1MW energiára van szükségünk 1kg űrhajótömeghez!
![]()
Ez persze nem elérhetetlen, például az Orion-féle megoldással (ahol a tolóerőt effektíve irányított nukleáris robbanással hozzuk létre).
A másik rész viszont a "védők" esete. Jobban belegondolva, végül is egy "védő" űrhajónak nincs szüksége gigantikus DeltaV értékekre, hiszen úgy sem szándékozik elhagyni a bolygó (vagy hold) gravitációs mezejét. Tehát nem is annyira űrhajó, mint inkább egy mobil űrbázis, vagy űrerőd. A tömegéből így csak kis mennyiséget takar az üzemanyag, és jóval többet a fegyverzet és a páncélzat.
Természetesen a támadók részéről üdvös dolog, ha egyszerre több irányból támadnak, így a védőknek meg kell osztania a figyelmét. Csakhogy ismét visszautalnék a távolság problémájára. Egy 10km/s DeltaV értékkel bíró támadó rakéta akár több millió km távolságból is elindítható a beérkező támadók irányába. A beérkező hajó önvédelmi rendszereit ha túl tudod terhelni, akkor akár félúton is meg tudod semmisíteni őket.
Sőt, akár kinetikai lövedékeket is használhatsz, hiszen ha a beérkező támadó pályáját ismered, akkor elég annak a pályáját végiglőnöd, hogy folyamatosan kisebb pályakorrekciókra kényszerítsd. Kicsit "Torpedo" (a játék) utánérzés, hiszen úgy lősz ki lövedéket, hogy az legfeljebb kis mértékben képes a pályáját változtatni (mint a mai irányított tüzérségi lövedékek), de a támadó oldaláról nézve minden ilyen lövedéket komolyan kell venni, és a drága üzemanyagot pazarolva elkerülni, vagy a közel-védelmi lézerekkel, ágyúkkal semlegesíteni őket.
Akár egyetlen védő hajó is előnyben van e téren, hiszen az ellene indított nagy DeltaV értékű rakétákat kicselezheti ha más keringési pályájára áll. Például amikor a rakéta beérkezne, éppen a bolygó túloldalán van a védő űrhajó/űrbázis. A rakétának elég intelligensnek kell lennie, hogy ezt a helyzetet felmérje, és adott esetben megpróbálja megsaccolni, pontosan hol is lehet majd a célpontja, és ha nem rendelkezik elég DeltaV-vel, hogy egy új találkozási/találati pontot elérjen, akkor ártalmatlanul fog elsuhanni a bolygó/hold mellett. -
savaz #298 Itt egy érv még bejöhet: nem vonalat védessz, hanem egy pontot (pl bolygó és az orbitális pályái). Ha az ellenfél bármerről jöhet (1 db támadó, rakétakilövő hajó), hány védekező egység szükséges? Kevesebb de nagy manőverképességű, vagy több, de statikus? Megprőbálod elkapni a hordozót mielőtt kilövi a rakétákat, vagy a rakéták levadászására koncentrálsz (meg a csalik és a zavarás kikerülésére)? Az előbbihez jóval nagyobb gömbfelület tartozik, amit le kell fedni érzékelőkkel és elhárító fegyverekkel, ergo több hajó kell. Ez olyasmi szituáció mint a telepített légvédelem vs vadászok az eddigi 'földi háborúkban'. -
#297
Na és akkor a vadász go/no go kérdés:
A mai eszközökből kiindulva a kisebb járműveknek jobb a manőverezőképessége a nagyobbakkal szemben.
Ez így nem igaz. Mi a mozgékonyabb, egy Leopard 2A4, vagy egy Hetzer? Ugye hogy a Leopard 2? :)
Azért, mert a ~15,7 tonnás Hetzernek egy 160 lóerős motorja volt, vagyis minden tonnára cirka 10 lóerő jut. A Leopard 2A4 ~55 tonnás tömegét viszont egy 1500 lóerős motor mozgatja, és minden egyes tonnára 27 lóerő jut.
Persze vannak kivételek, de ha megnézed, egy autó jobban manőverezik, mint egy busz/teherautó valamint nagyobb végsebességre is képes.
Többszörösen megcáfollak. Vannak Drag-Kamionok, amik legyorsulnak egy Formula-1 autót. Sőt, csúnyább példa: a francia TGV vonat végsebessége nagyobb, mint bármelyik utcai autóé, pedig hát mennyivel nehezebb és nagyobb. :)
Ne feledd el továbbá, hogy a világűrben vagyunk. Nincs felületi súrlódás, nincs gördülési ellenállás. Tömeg van és tolóerő. Nyersen és tisztán. Teljesen mindegy, hogy egy 10 tonnás tömeg, 100kN tolóerejű hajtóművel rendelkező "űrvadász", vagy egy 1000 tonnás tömegű, 10'000kN tolóerejű hajtóművel rendelkező "űrfregatt" az, mindkettő ugyanúgy 1g-s, ~10km/s2 gyorsulásra lesz képes.
Namost a probléma az lehet, hogy a 10 v 100 ezer tonnás hajó összes tehetetlenségi nyomatéka a hajtómű beépítési pontjain realizálódik.
Ne feledd el, hogy minden hajó esetében logikusan 1, azaz egy fő hajtómű vagy főhajtómű-csomag van. A többi kormányhajtómű pazarlás hasonló erővel ellátni. Tehát arra kell a hajódat felkészíteni, hogy egy bizonyos irányba ható erőt viseljen el. Nem fogsz mindenfele pörögni / forogni, semmi értelme nem lenne.
Gazdasági oldalról megközelítve a kérdést itt azért szóba jöhet a II. vh-s nagy csatahajók építési költsége is. Ugye egy hordozó nagyobb biztonságban van, mint egy közvetlenül harcba bocsátkozó csatahajó. Azt meg, hogy mit könnyebb pótolni, azt mindketten tudjuk. :)
A Harcérintkezés részben lévő távolságokat nézzed. Mi a különbség egy 10 tonnás "űrvadász" és egy 1000 tonnás "űrfregatt" között?
Az előbbiből a pilóta létfenntartó rendszerei, 24 órás készletekkel és maga a pilóta legyen mondjuk 250kg. A pilótafülke és berendezései legyenek mondjuk 150kg. A géptest 500kg, a főhajtómű 50kg, a kormányhajtóművek 50kg. Legyen 8 tonna üzemanyagunk (mondjuk 6km/s deltaV, de ez elképesztően jó arány lenne, ez a 6km/s annyit tesz, hogy a Földről a Holdra képes lenne ~26 óra alatt megtenni az utat), marad 1 tonna hasznos terhünk a fegyverzetre és az érzékelőkre.
![]()
Az 1000 tonnás űrfregatt arányai 10 fős személyzet esetén: személyzet és lakómodul, 5 évre szükséges ellátással, növénykerttel: 150 tonna. Reaktor/hajtómű 4x (4x1200mW termikus teljesítmény, egyenként 4x 300kN tolóerő): 80 tonna, Hajtómű Radiátor-rendszer: 10 tonna. Űrhajó szerkezeti tömege: 60 tonna. Üzemanyag-mennyiség 600 tonna (nagy tolóerő / NTR esetén ~20km/s, nagy ISP esetén ~35km/s deltaV). Hasznos teher (fegyverzet és érzékelők) 100 tonna.
![]()
Namost, nekünk van egy űrvadászunk, ami 10 tonnás tömeggel bír, 1 tonna fegyverzet fér rá, és van 6km/s deltaV tartaléka. A baj annyi, hogy neki oda-vissza kell mennie, tehát 3km/s oda és 3km/s vissza. Azt már leírtuk, hogy az űrvadász "hatótávolsága" durván egy Föld-Hold út, vagyis hozzávetőleg 384'000 km. Ezt a távolságot 1 nap alatt teheti meg. Ha az indító anyahajója nem "rohan utána", akkor él a 3km/s "hatósugár", ez legjobb esetben is legfeljebb egy-másfél százezer km "működési hatósugár", úgy, hogy a manőverezésre nincs komoly tartaléka. Ismét visszautalnék a lézerfegyvereknél írtakra, egy lézerágyú pár tízezer km-es, komoly technikai ugrás esetén is legfeljebb pár százezer km-es hatótávolsággal rendelkezik. Tehát szegény űrvadászt már ilyen távolságból veszély fenyegeti. Természetesen megpróbálkozhat elkerülő manőverekkel, vagyis folyamatosan véletlenszerű mozgást végez, hogy a lézer fókuszát elkerülje, de egyfelől az üzemanyagot használja e közben, másfelől a pilóta pár órányi ilyen rázógép után már valószínűleg sírva könyörögne, hogy találják már el. :)
Akkor egyszerűsítsünk: vegyük ki a pilótát, így már nincs szükség visszaútra, csak arra, hogy a célponthoz odaútra kihasználhassa az üzemanyagát, és teljes, 6km/s deltaV értékét. Ennyi. Az 6km/s két dolgot jelenthet:
-2x akkora "távolságra" mehet a rakéta, mint a vadász.
-Hozzávetőleg 2x olyan gyorsan érhet oda.
Akkor mi szükség vadászgépre? Visz az űrfregattunk 8db 10 tonnás rakétát, a maradék 10 tonnából lesz rajta egy decens érzékelő, és marad 10 tonna egy önvédelmi lézer- vagy kinetikai-ágyúra.
Ahhoz, hogy az űrfregatt elkerülje az űrvadászt, elkezdi változtatni a pályáját, a vadász kénytelen lesz követni a változtatást, koptatva a deltaV-jét. A fregatt megteheti ezt, hiszen legfeljebb lassabban jut haza. De a vadászgépnek egy ponton túl eljön az idő, hogy nem fog tudni visszatérni az indító hajó pályájához. Az indító hajó meg futhat a vadászai után, hogy a pilótái ne fulladjanak meg ... :)
Szóval az űrvadásznak nincs sok létjogosultsága. -
#296
4. Fázis, Harcérintkezés / Támadás:
A fegyvereknél leírtam a fontosabb tudnivalókat, de röviden: igazán hosszú távra (sok-sok millió km) gyakorlatilag személyzet nélküli, harci fejjel ellátott űrhajókra van szükség. Ezek lehet hívni torpedónak, rakétának, isten haragjának, a lényeg, hogy van hajtóműve és saját érzékelő berendezése. Követni tudja a célpontját, és képes annak pályáját keresztezni, talán még saját önvédelmi rakétái is vannak, hogy megvédje magát a célpont védőrakétáitól. A célpontot elpusztíthatja közvetlen ütközéssel, de akár kisebb rakétákat is indíthat a közelébe érve.
A különféle lézer / mézer / részecskeágyú fegyverek hatótávolsága csupán pár ezer, esetleg pár tízezer kilométer. Ezek sugarát nehéz úgy koncentrálni, hogy a célpontnál még kellően kis pontra fejtse ki a hatását, ez a lézer esetén a fókusz kérdése, részecskeágyúnál pedig a részecskék éppen taszítják egymást, tehát minél nagyobb utat tesznek meg, annál nagyobb területre szóródnak szét.
A kinetikai ágyúk (legyenek hajtótöltetesek, elektromagnetikusak vagy más elvűek) hatótávolsága nehezen meghatározható. Ha a célpont nem változtat pályáján, egy kis kormányhajtóművekkel, minimális pályaváltoztatásra képes önirányító lövedék eltalálhatja akár több millió km-ről is. De ha pályát változtat, akkor a helyzet sokkal-sokkal nehezebb, hiszen a kérdés az lesz, hogy mi történik meg előbb: a lövedék eléri a meghatározott találkozási pontot, vagy a célpont sikeresen végrehajt egy elkerülő manővert. Persze a kérdés kétoldalú egy ilyen "párbajban" ki fogy ki előbb: az "ágyús" hajó a lőszerből, vagy a "célpont" az üzemanyagból.
5.: Fázis, Hardérintkezés / Védekezés:
A beérkező rakéták és lövedékek ellen a kinetikai ágyúk, lézerek, részecskeágyúk hatásosak lehetnek, kérdés, mennyi rakéta érkezik be egyszerre, és képes-e ekkora veszély elhárítására. Természetesen az elhárító rakéták is szóba jöhetnek.
Ha a becsapódást nem lehet elkerülni, jön a páncélzat, ha van. Természetesen bizonyos páncélzatra szükség van, hiszen a mikrometeoritok ellen védelemre mindenképpen szükség van, de egy pár kg-os, 10km/s relatív sebességű tárgy (lehet lövedék, vagy akár egy rakétatest darabja) már több méteres páncélzatot igényel. A páncélzat hátránya pedig az, hogy növeli a tömeget. Egy 1/10-es üzemanyag arányú űrhajón pedig hogy a "hatótávolság", a DeltaV érték ne változzon azt jelenti, hogy 1 tonnányi páncélzat 10 tonnányi plusz üzemanyagot igényel...
Ettől persze némi páncélzat még nem árt a hajó legkisebb keresztmetszetet nyújtó oldalán (jellemzően az orrán) és azt fordítani a veszélyforrás felé. -
#295
2.fázis, Célazonosítás: Na, ez már trükkösebb. Honnan tudod, hogy ki az a mókamiki ott, sokmillió kilométerre tőled?
Nos, első körben úgy kezdődik, ahogy ma és az elmúlt évtizedekben például a hadihajókat követték. A "kikötők" a világűrben is kritikus pontok lesznek. Űrállomások, aszteroida bázisok, esetleg Holdak, Bolygók felszínén épített űrkikötők. Kell egy "szem", aki ezeket figyeli. Ez lehet űrhajó, de olcsóbb és veszélytelenebb, ha műholdakat telepítesz a közelébe. Azok jelzik, hogy ki és mikor hagyta el a bázist. Mivel az üzemanyag továbbra is kritikus pont, ezért az induló pályája után már lehet jó eséllyel megmondani, hova is készül, aztán elég az útvonal közelében lévő műholdakat a várható pályarész megfigyelésére átállítani. Persze lehet vesződni a megfigyelő műholdak felderítésével és megsemmisítésével, de ez békeidőben aligha játszik (ugyanazért, amiért nem lövik le a Japánok a tengervizeik felett járőröző kínai repülőgépeket, vagy nem lőttek a kínaiak sok évvel ezelőtt az amerikai Orion tengerészeti kémrepülőgépre.
Persze van még egy mód, az IFF (Barát-Ellenség Azonosítás) klasszikus módja. A "kérdező" küld egy "kérdő" rádiójelet a célpont felé. Ha a célpont rendelkezik megfelelő IFF rendszerrel, ő erre a kérdésre egy megfelelő "választ" fog adni, így tisztázva, hogy barát, nem pedig ellenség. Ha a célpont nem ad választ, akkor valószínűleg ellenség, lehet rá tüzelni.
Persze egy ilyen "kérdez-felek" játék akár órákig is eltarthat, és közben a támadó hajó közelebb is érhet, és itt jön a képbe a harmadik fázis, a manőverezés.
3. fázis: Manőverezés:
Azt már leírtam, hogy mi a helyzet az üzemanyaggal. Jelenleg két féle hajtóművet tudunk elképzelni. Egy nagy tolóerejűt, de üzemanyagfalót, amivel komoly manővereket lehet végrehajtani, viszont hamar megeszik az üzemanyag készletet. Ilyen alaphangon a kémiai hajtómű, de ez nekünk nem játszik. Egyszerűen túl sok üzemanyagot kíván meg, ami aligha vállalható. Az olyan alternatívák, mint a Nukleáris-Kémiai, már némileg jobb választást nyújtanak, ezekben ugye az üzemanyagot, pl. Hidrogént vagy Ammóniát egy atomreaktor magjában átvezetve felhevítünk, és ebből lesz a tolóerő. Egy ilyen hajtóművel elérhető akár ezer kN tolóerő is, tehát segítségével el lehet képzelni, hogy egy pár száz tonnás hajó esetleg elérje az 1g-s gyorsítási értéket (~10m/s2). A kérdés, hogy meddig tudja tartani ezt.
A sokat emlegetett ISP, specifikus impulzus az, ami meghatározza, mennyire pazarló az üzemanyaggal a hajtómű. A fent említett nukleáris meghajtás esetén egy Föld-Mars úthoz egy 250 tonnás űrhajó tömegéből mintegy 200 tonnának kell lennie az üzemanyagnak az oda-vissza úthoz, 3 hónapos pályán (3 hónap Föld->Mars, 30 nap Mars körül, 3 hónap Mars-Föld). Ez bitang jó arány ráadásul, de az űrhajó hasznos tömege mindössze 20 tonna, ebbe kell beleférjen a személyzet, a különféle felszerelések és esetünkben a fegyverzet is. Az űrhajónk pedig csak arra képes, hogy a Föld-Mars utat megtegye, egy Föld-Jupiter úthoz már nem rendelkezik elég DeltaV-vel.
Természetesen vannak nagyon jó ISP-jű hajtóművek, mint az Ion-hajtómű, a különféle fúziós hajtóművek, a VASIMR és így tovább. A gond ezekkel viszont a tolóerő. Ami nem sok. Egy Ion-hajtóműs űrhajóval a fenti Föld-Mars út 90 (spirális gyorsítás a Föld elhagyásához) +270 (utazás) + 90 (spirális lassítás a Mars-nál) napig = 11 hónapig tart, majd ugyanennyi vissza. A szépsége az, hogy bár itt a "hatótáv" jóval nagyobb is lehet, a szükséges deltaV eléréséhez szükséges idő is nyúlik, mint a rétestészta. "Kicsivel" több üzemanyaggal, és esetleg egy-két Nap és/vagy Föld/Mars hintamanőverrel, a csillag és a bolygók gravitációs hatását kihasználva, el lehet jutni így már akár a Jupiterhez is. Ha a legénység nem veszti el a józan eszét az alatt az uszkve 5 év alatt, amíg ezt a hajójuk megteszi.
Itt már kezdhet az ember fejében motoszkálni, hogy ez ritka rút módja a hadviselésnek, hiszen korlátlan üzemanyagot senki sem vihet (tegyük félre a napvitorlásokat most). A támadó fél előtt két opció adott: vagy csak annyi üzemanyagot használ fel, hogy adott esetben valami vargabetűs pályán visszatérhessen oda, ahonnan indult, vagy felhasználja a szükséges üzemanyagot, hogy eljusson a bolygóhoz, és legyen annyi tartaléka, hogy vissza is térhessen, vagy minden üzemanyagát felhasználja, és vagy győz a célpontnál (aztán valahogy majd csak szerez üzemanyagot) vagy elbukik.
Valamennyi mozgástere természetesen a beérkező hajónak van, de túl sok nincs - ha komolyabb pályamódosítást hajt végre, vagy elvéti a bolygót/holdat, vagy nem lesz elég üzemanyaga, hogy lefékezze magát, és vagy belecsapódik, vagy megkerülve azt kisodródik a célpont gravitációs mezejéből.
A védő sokkal jobb helyzetben van. Ő már ismeri a beérkező támadó pályáját, tehát a saját keringési pályáját úgy módosíthatja, hogy az ideálisabb lehet. A célpont és maga közé vehet egy kisebb holdat, vagy akár a bolygót, amely körül kering. Mivel így a támadó nem lát rá, ezért taktikai fölénybe kerülhet, ami a támadót nehéz helyzetbe hozhatja. Hiába no, védőnek lenni mindig jobb. :)
Folyt köv. -
haxoror #294 Haha kb ezeket írják a Mass Effectben is, mondjuk ott azt is említik hogy a vizuális felderítés nem működik, szerintem pont az ami a legkönnyebben megoldható :)
btw egy robot standby üzemmódban gyakorlatilag semmi hőt sem bocsájt ki magából, a hőkibocsájtás az emberes hajóknál lenne csak igazi probléma. -
#293
Hiába jobb a realtív tolóerje papíron a kis gépnek, ha hatótávolsága 0. Nem számít, hogy kicsit kisebb a gyorsulása egy nagyobbnak, ha képes sokáig csinálni és többször is. A kishajó végül csak tehetetlenül sordródó célpont lesz. -
#292
Huhh... második felvonás.
Űrharc fázisai alaphelyzetben.
1.: Felderítés: Nos ha szabad szemmel akarsz megtalálni valamit, akkor tényleg nehezen fog menni, de szerencsére azért a mai digitális képalkotás és képelemzés már előre vetíti a jövőt. Gyakorlatilag ma már az exobolygók és aszteroida-vadászok is csak azt csinálják, hogy "célba veszik" a távcsővel a vizsgálandó területet időről-időre, majd a számítógépekre bízzák a munkát. A világűrben annyival könnyebb a dolog, hogy ott nem kell a Föld forgásával meg napszakok változásával vesződni. Egyszerűen folyamatosan pásztázod a környezetedet, és a számítógép meg szépen kielemzi, hogy lát-e valami mozgást.
Hogy mennyire könnyű, vagy nehéz ez? Nos, az amatőr aszteroida vadászok egy autóbusz nagyságú aszteroidát 1-2 millió km-ről észlelnek házi teleszkópokkal, a Föld légkörén keresztül.
A professzionálisabb, 1,5 Gigapixel felbontású Pan-STARRS egy 45 méteres aszteroidát 20 millió km-ről:
![]()
A Pan-STARRS pedig még mindig a Föld légkörén át dolgozik. Egy űrbe telepített hasonló rendszer ennél is jobb eredményeket tud felmutatni.
Ez azonban az látható optikai tartomány. Infravörös tartományban egy fokkal még durvább a helyzet. A komolyabb felbontású infravörös távcsövek képesek lennének egy komolyabb kémiai rakétahajtómű működését észlelni a Jupiter távolságából!
Sajnos megfelelő képet erre nem találtam, de talán viszonyítási alapnak megteszi a Földről fényképezett ISS:
A képen érdemes megfigyelni, hogy a hűtőrradiátorok hogy világítanak a hideg napelemtáblákhoz képest. Ez pedig még mindig civil amatőr színvonal, a Föld légkörén keresztül!
Említetted az álcázást. Na, a probléma a hő. Termelni fogsz, nincs mese. Még az űrsikló is több kW-nyi hőt sugároz a világűrbe, nyugalmi állapotba. Ezzel nem tudsz mit kezdeni. Oké, a hajód egyik felét "álcázod". De akkor jön a következő probléma: egy fekete "lyuk" leszel, amely kitakarja a mögötte lévő fény / hőforrásokat. Ha a képelemző szoftvert erre is felkészítik, máris riasztani fog, ha elhaladsz egy fényforrás előtt.
Folyt köv. -
qaíwsyedx #291 Ebben az esetben nem maga az anyag "tehetetlensége" nyelné el a lövedék lendületét hanem a vele ellenkező irányba mozgó részecskék lendülete semlegesítené (ehhez persze körülbelül a lövedék kilövéséhez használt energiát kéne felhasználni, ha nem többet).A pajzsot pedig csak ütközés elleni védelemre, hagyományos lövedékek ellen enne értelme bevetni a melegedés(pl lézer miatt) ellen mit sem érne.
bocs az üzenet dupla elküldése miatt, elsőre kifagyott a net azt hittem nem ment el.
-
Ninju #290 Azért szerintem ez nem ilyen egyszerű.
Ahhoz, hogy el is tudjon nyelni valami jelentősebb becsapódást/hőterhelést elég nagy sűrűségűnek kell lennie. Ez gázból azért macera, mert akkor elég nagy a nyomás -> nagy az ott tartás energiaigénye. A folyadék reálisabb, de akkor meg a tömeg lenne a macera. Pláne gyorsításkor.
-
qaíwsyedx #289 Az űrjármű köré a pajzsotlehetne ugy is hogy több ultrahangnyalábot irányítunk 1 pont felé azon pont nyomsát pedig így időlegesen megváltoztatjuk vmilyen anyagban.
erről volt 1 cikk is itt az sg.hu-n
h az űrben a gázt/folyadékot a műtárgy körül tartsuk ahhoz sztem elég lenne ha a gáz/folyadék vezető lenne és a műtárgy belsejében egy váltóáramra kötött elektromágnest helyeznénk el. -
qaíwsyedx #288 kis adalékot adnék az erőterekhez, pajzsokhoz:
korábbi sg cikkk volt róla h nagyobb nyomású terület hozható létre a levegőben ultrahang segítségével, ha a hanghullámokat 1 pontab irányítjuk, h az űeben is használni lehessen már csak vmiféle vezető folyadékra vagy gázra an szükség (amit ugye az űrhajóhoz vonzhatunk ha a belsejében elhelyezünk egy váltóáramra kötött tekercset)a cikk -
Ninju #287 Nem feltétlen hülyeség. Per pillanat nem tudunk valódi automatákat gyártani (önálló döntés, reakció, kezdeményező készség). Azért elképzelhető, hogy ez hamarabb bekövetkezik, mint a bolygóközi emberes űrutazás. -
JanáJ #286 A vadászok létjogosultságát nem igazolhatja az mikor emberi döntés kell? Értsd van ott valami, de nem egyértelműen meg akarom megsemmisíteni, mert nem tudom mi az. Egy rakéta/irányított fegyver nem tudja ezt. Egy szonda meg ha mindig utasítást kér akkor ott már sokat csúszhat időben az adatáramlás. Hülyeség? -
Ninju #285 Üdv mindenkinek!
Cifu csak, hogy segítsek visszaterelni a topicot az eredeti témába megosztom egy két észrevételemet, véleményemet. :)
Az elején még szó volt az "űrvadászok" létjogosultságáról. Tulajdonképpen részben egyetértek veled, azonban van 1-2 dolog ahol meglátásom szerint másképp kell megközelíteni a témát.
Nekem igazából egy picit az szúrta a szemem, hogy a nagyobb hajókat ugyanolyan manőverezési képességekkel ruházod fel, mint a kisebbeket. Szerintem itt sántít a dolog. A mai eszközökből kiindulva a kisebb járműveknek jobb a manőverezőképessége a nagyobbakkal szemben. Persze vannak kivételek, de ha megnézed, egy autó jobban manőverezik, mint egy busz/teherautó valamint nagyobb végsebességre is képes. A világűrben meg nincs hordozó közeg (föld, levegő, víz). Itt minden a meghajtáson és a tömegen múlik. Illetve még a szerkezeti felépítésen. Namost a probléma az lehet, hogy a 10 v 100 ezer tonnás hajó összes tehetetlenségi nyomatéka a hajtómű beépítési pontjain realizálódik. Ez LEHET a szűk keresztmetszet a nagyobb hajók manőverező képességénél. Valamint az irányváltó hajtóművek. Véleményem szerint ezért lehet létjogosultsága az akár mostani vadászgép méretű hajóknak is.
Hogy magam ellen is beszéljek, bejön a képbe az anyagtechnika fejlődése. Nem tudhatjuk milyen új anyagokat fedeznek fel addig és azok miben befolyásolják a későbbi terveket. Lehet simán összedobnak valamit ami kibírja ezeket az erőhatásokat.
Gazdasági oldalról megközelítve a kérdést itt azért szóba jöhet a II. vh-s nagy csatahajók építési költsége is. Ugye egy hordozó nagyobb biztonságban van, mint egy közvetlenül harcba bocsátkozó csatahajó. Azt meg, hogy mit könnyebb pótolni, azt mindketten tudjuk. :)
Mondjuk nem lennék meglepődve azon, ha első körben mindenki nagy hajókat építene, hogy beleférjen valami normális létfenntartó rendszer, reaktor és fegyverzet, de a technika fejlődésével már megjelennének a kisebb, modernebb, agilisebb hajók is. Mondjuk az, hogy ember vezesse egyáltalán nem tartom szükségesnek. Ugye a távirányítás csak relatíve kis távolságban megoldható. Kérdés, hogy mi lesz a gazdaságosabb. Az egyszer használatos önirányítású "rakéta" vagy az önirányítású drone (?robotszonda?)?
Szerintem nagyon sok múlik azon, hogy milyen meghajtás lesz a domináns. Az mennyire skálázható és mennyire hatékony.
Felderítés:
Az optikai nagyon macerás. Egy több száz vagy ezer kilométerre lévő dolgot felfedezni szórt fény nélkül, sötét háttérben elég nehéz lehet. Ugye nagyon jól néz ki a filmekben, h a hajó részleteit remekül lehet látni, de itt azért bejön a képbe, hogy légkörön kívül nem nagyon van szórt fény. Bolygók közelében még akad valamennyi, de azoktól távolabb, szinte semmi sincs. Ráadásul iszonyat nagy tartományt kellene pásztázni nagyon nagy nagyítással. Sokáig tart, mire mindent megnézel. A mai távcsövek már jók, de ott már tudják merre van a "célpont" és csak oda kell nézni. Ez picit olyan, mint a kisbolygó vadászat. Volt olyan, h egy több kilométerest is akkor vettünk észre, mikor már elment mellettünk.
Álcázás:
Nekem eszembe jutott egy nagy hülyeség és kíváncsi vagyok a véleményedre:
Vannak ezek a jó kis hővisszaverő fóliák, amiket a mentősök használnak. Ennél biztos vannak már jobbak is. Egyszerűen kifeszítesz egy ilyet a hajód és az ellenség vélt tartózkodási iránya közé. Szép jó nagyot. Az blokkolja a saját hajód infravörös kisugárzását az ellenség felé és a sötét környezet miatt elég jól beleolvad a háttérbe. Nem könnyű optikailag sem felderíteni. Beteg ötlet tudom, de sztem működhet.
Ui: Remek a topic! /fav
Ui2: Itt érdemes körülnézni mai elméleti és gyakorlati meghajtások kapcsán:
http://www.atmion.hu/Zoleenet/iro/cim/CSZ/urhajt.html
Sajna elég régi a cikk, de érdemes elolvasni mindenkinek.
-
#284
A Starship Troopers film a látványvilágról szólt, nem a realitásokról.
Kézifegyverek: Brutális méretű és marha nehéz fegyverek, ráadásul rögtön "visszaköszönt" az Aliens is, vagyis ott Thompson + Sörétes puska, itt egy Ruger Mini-14 + sörétes puska. Érdekesség: a hagyományos elrendezésű Mini-14-et úgy építették be a műanyag tokba, hogy vállrész "leugró" része rejtette az elsütőbillentyűt, amit egy hosszú rúd kötött össze a tokban lévő elsütőbillentyűvel. A kialakítás miatt ez egy "csak jobb kezes" bull-pup fegyver lett.
![]()
"Mobile" Infantry: Amiben a "mobil" annyit tesz, hogy gyalogolnak. Sehol semmiféle szárazföldi jármű, vagy légi szállítás. Egyedül az űrből való "ledobáshoz" és a felszedéshez vannak ott a dropshipek, aztán nyista, gyalogolj. Pedig már a II.Vh idején is egyértelmű volt a gépesítés fontossága, a mai modern időkről nem is szólva. Igen, természetesen ma is vannak gyalogos járőrök Afganisztán hegyvidékein vagy dél-kelet ázsia dzsungeleiben, no de a film által prezentált bolygó korántsem volt járművekkel használhatattlan terület...
Űrhajók: Huhh... hol is kezdjük. Ott, hogy egy űrhajó nem "repülőgépként" vezetnek? Hogy a filmben látott csillagközi űrhajóknak nincs kormányhajtóműve, hanem a hajtóműgondolák le/fel forgatásával fordulnak (azt nem tudjuk, hogy oldalirányba hogyan...)? Hogy egy aszteroidát csak akkor vesznek észre, amikor annak gravitációs mezeje már kihat a hajóra (pedig csak az ablakon kellene kinézni!?!)? Hogy látványosan megoldott mentőkapszulák vannak, de valamiért annak le kell szállnia a bolygóra? Pedig hát ott van körülötte sok másik hajó, ahova csak be tudna dokkolni?
No és persze a nem áramvonalas dropship: Megvallom nem világos, hogy miért így találták ki az egész dropshipet. Oké, az egészet el lehet képzelni úgy, hogy van a hajó, és egy kvázi közrefogott rész, ahova a hasznos teher jöhet, ez lehet a gyalogságot szállító "doboz", vagy teherkonténer például. De az egész gép nem stimmel. A légkörbe való behatoláskor a légellenállás komoly, és nincs egy nagy, sík felület, ami megfelelne e feladatra (mint az űrrepülőgép hasa, ami egyetlen nagy sík felület, ez fékez, és egyben ez képezi a hővédelmet is). Itt minden irányba kilóg a pilótafülke, a hajtóműgondolák, stb.
Szóval én csak arra tudok gondolni, hogy a desinger egy ütős kialakítást akart, amelyből látványosan rohanhatnak ki a gyalogosok, mint egy II. Vh-s partraszálló csónak leeresztett rámpáján. :) -
#283
konténer szállító így lehet cserélgetni mit szállítson.
