Hadviselés a világűrben
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#202
3.: Energiafegyverek (lézerek, mézerek, stb.)
Elõször is egy magyarázat: a lézer igazából az optikai tartományba esik, koherens fénysugár. Ám e között, és egy mikrohullámhosszon, vagy röngten hullámhosszon mûködõ hasonló eszköz között a lényegi különbség ott van, hogy más frekvencián "sugároz".
A fotonnal való lövés nem feltétlenül jelenti azt, hogy energiára van szükséged, sõt, jelenleg még a legerõsebb lézerek kémiai reakció segítségével vannak létrehozva, ennek elõnye, hogy nem kell mega-giga-peta wattos reaktor a lézerágyúhoz, hátránya, hogy ha kifogy a kémiai üzemanyag, akkor a lézerágyú 'elhallgat'. A lézernél az energiaforrást használóak a 'fénnyel generált' szilárdtest lézerek.
A hasonló, más hullámhosszon mûködõ fegyverek, például a mikrohullám-ágyúk (Mézer) energia, míg mások (röngtgen vagy gamma-sugárzás) már inkább kémiai hátterûek lehetnek.
Az ilyen fegyvereknél a fõ probléma a fókusz. Elõször is a hatalmas energiát a cél felé kell valahogy tornászni, ami annyit tesz hogy tükrökkel a kiindulási hely felõl a cél felé kell téríteni. A fókusznak itt azért van lényegi feladata, mert a tükör felületén ugyanakkora energiamennyiség jelentkezik, mint a célponton, vagyis célszerû NAGY tükröt használni, így nem kell attól aggódni, hogy maga a tükör elpárolog az energiától (de ettõl még az aktív hûtésû tükör jól jöhet), utána ennek a tükörnek a cél felé kell téríteni az energiát, de úgy, hogy a célponton az energia a lehetõ legkisebb felületen realizálódjon. Ha a fókusz rossz, akkor a fegyver hatékonysága romlik, hiába van egy 1 megawattos lézered, ha a célponton 10 méteres körben éri el, akkor legfeljebb csak kicsit felmelegíti, de ha egy egy centis pontban, akkor ott a másodperc tört része alatt keresztüléget mindent.
Itt még egy apróság: mi a különség a "folyamatos", és a pulzuslézer között? A pulzuslézer nevében szereplõen nem egy folyamatos lézersugarat, hanem sok-sok kisebb energiájú lézersugarat bocsát ki. A különbség érzékletesen az, hogy egy 1 Mega Joule energiájú sima lézersugár kb. olyan hatást fejt ki a célponton, mint egy pár kg tömegû TNT-vel egyenértékû robbanás, mivel a célban (mondjuk egy fém falon) a hatalmas energiaátadás miatt felhevül, ettõl jelentõsen kiterjed (egy köbcenti acélbõl 10.000 kelvin fokon egy köbméternyi fémgõz/plazma lesz), ez okozza az igazi rombolást.
A pulzuslézer ellenben olyasmi, mint egy ütvefúrógép. Az energiát kis lépésekben adja át, mindig egy kicsit párologtatva el a páncélból, vagy ami éppen ott van. No persze ez nagyon gyorsan zajlik le...
A lézereknél a hatótávolság a fókusztól függ, ez pedig trükkös dolog, hiszen a jó fókuszhoz elõször is ismerni kell a célpont távolságát akkor, amikor a lézer odaér, no így már persze nem egyszerû a dolog, fõleg, hogy a fókuszáló berendezésnek tág határok között is finoman állíthatónak kell lennie, hiszen több ezer, tízezer vagy százezer km esetén az összetartás minimális változása is jelentõs lesz.
No emiatt a lézerek szintén inkább rövid távolságú fegyverként lehet elképzelni, pár száz, esetleg ezer km-es hatótávolsággal.
4.: Energiafegyvere, részecskeágyúk
A részecskeágyú elemi részecskéket, elektront, protont illetve ezek változatait képes kilõni. Elõnye a lézerrel szemben, hogy mivel ezeknek van tömegük, ezért a célpontba érve nagyobb pusztításra képesek. A hátrányuk, hogy hasonlóan a lézerhez, itt is fókuszálni kellene, de a részecskék töltött mivoltuk miatt taszítják egymást (ugyebár azonos töltésûek), tehát a részecskesugár ahogy halad elõre, egyre jobban kiterjed. Ahogy pedig a lézernél, itt is a fõ kérdés az, hogy adott felületre mennyi energiát (részecskét) sikerül eljuttatni.
Persze a fizikában járatosak felkiálthatnak most, hogy akkor lõjjünk neutront, csak akad egy apró probléma ezzel, hogy amíg a töltött részecskéket könnyû felgyorsítani az elektromágneses töltöttségük miatt, addig a neutronokat felgyorsítani nagyon nehéz dolog....
Whipple shield:
A Whipple-pajzs a kinetikai energiájú fegyverek illetve a kumulatív robbanófejek ellen hatásos, a lényege, hogy az energiát egy, a hajó testétõl x távolságban elhelyezett pajzs fogja el elsõ körben, az energia átadásakor a pajzsból kivált elemek nagyobb területen szétoszlatva adják át a mögötte lévõ testnek az energiát, így már (remélhetõleg) a test maga nem sérül komolyan.
Elõször is egy magyarázat: a lézer igazából az optikai tartományba esik, koherens fénysugár. Ám e között, és egy mikrohullámhosszon, vagy röngten hullámhosszon mûködõ hasonló eszköz között a lényegi különbség ott van, hogy más frekvencián "sugároz".
A fotonnal való lövés nem feltétlenül jelenti azt, hogy energiára van szükséged, sõt, jelenleg még a legerõsebb lézerek kémiai reakció segítségével vannak létrehozva, ennek elõnye, hogy nem kell mega-giga-peta wattos reaktor a lézerágyúhoz, hátránya, hogy ha kifogy a kémiai üzemanyag, akkor a lézerágyú 'elhallgat'. A lézernél az energiaforrást használóak a 'fénnyel generált' szilárdtest lézerek.
A hasonló, más hullámhosszon mûködõ fegyverek, például a mikrohullám-ágyúk (Mézer) energia, míg mások (röngtgen vagy gamma-sugárzás) már inkább kémiai hátterûek lehetnek.
Az ilyen fegyvereknél a fõ probléma a fókusz. Elõször is a hatalmas energiát a cél felé kell valahogy tornászni, ami annyit tesz hogy tükrökkel a kiindulási hely felõl a cél felé kell téríteni. A fókusznak itt azért van lényegi feladata, mert a tükör felületén ugyanakkora energiamennyiség jelentkezik, mint a célponton, vagyis célszerû NAGY tükröt használni, így nem kell attól aggódni, hogy maga a tükör elpárolog az energiától (de ettõl még az aktív hûtésû tükör jól jöhet), utána ennek a tükörnek a cél felé kell téríteni az energiát, de úgy, hogy a célponton az energia a lehetõ legkisebb felületen realizálódjon. Ha a fókusz rossz, akkor a fegyver hatékonysága romlik, hiába van egy 1 megawattos lézered, ha a célponton 10 méteres körben éri el, akkor legfeljebb csak kicsit felmelegíti, de ha egy egy centis pontban, akkor ott a másodperc tört része alatt keresztüléget mindent.
Itt még egy apróság: mi a különség a "folyamatos", és a pulzuslézer között? A pulzuslézer nevében szereplõen nem egy folyamatos lézersugarat, hanem sok-sok kisebb energiájú lézersugarat bocsát ki. A különbség érzékletesen az, hogy egy 1 Mega Joule energiájú sima lézersugár kb. olyan hatást fejt ki a célponton, mint egy pár kg tömegû TNT-vel egyenértékû robbanás, mivel a célban (mondjuk egy fém falon) a hatalmas energiaátadás miatt felhevül, ettõl jelentõsen kiterjed (egy köbcenti acélbõl 10.000 kelvin fokon egy köbméternyi fémgõz/plazma lesz), ez okozza az igazi rombolást.
A pulzuslézer ellenben olyasmi, mint egy ütvefúrógép. Az energiát kis lépésekben adja át, mindig egy kicsit párologtatva el a páncélból, vagy ami éppen ott van. No persze ez nagyon gyorsan zajlik le...
A lézereknél a hatótávolság a fókusztól függ, ez pedig trükkös dolog, hiszen a jó fókuszhoz elõször is ismerni kell a célpont távolságát akkor, amikor a lézer odaér, no így már persze nem egyszerû a dolog, fõleg, hogy a fókuszáló berendezésnek tág határok között is finoman állíthatónak kell lennie, hiszen több ezer, tízezer vagy százezer km esetén az összetartás minimális változása is jelentõs lesz.
No emiatt a lézerek szintén inkább rövid távolságú fegyverként lehet elképzelni, pár száz, esetleg ezer km-es hatótávolsággal.
4.: Energiafegyvere, részecskeágyúk
A részecskeágyú elemi részecskéket, elektront, protont illetve ezek változatait képes kilõni. Elõnye a lézerrel szemben, hogy mivel ezeknek van tömegük, ezért a célpontba érve nagyobb pusztításra képesek. A hátrányuk, hogy hasonlóan a lézerhez, itt is fókuszálni kellene, de a részecskék töltött mivoltuk miatt taszítják egymást (ugyebár azonos töltésûek), tehát a részecskesugár ahogy halad elõre, egyre jobban kiterjed. Ahogy pedig a lézernél, itt is a fõ kérdés az, hogy adott felületre mennyi energiát (részecskét) sikerül eljuttatni.
Persze a fizikában járatosak felkiálthatnak most, hogy akkor lõjjünk neutront, csak akad egy apró probléma ezzel, hogy amíg a töltött részecskéket könnyû felgyorsítani az elektromágneses töltöttségük miatt, addig a neutronokat felgyorsítani nagyon nehéz dolog....
Whipple shield:
A Whipple-pajzs a kinetikai energiájú fegyverek illetve a kumulatív robbanófejek ellen hatásos, a lényege, hogy az energiát egy, a hajó testétõl x távolságban elhelyezett pajzs fogja el elsõ körben, az energia átadásakor a pajzsból kivált elemek nagyobb területen szétoszlatva adják át a mögötte lévõ testnek az energiát, így már (remélhetõleg) a test maga nem sérül komolyan.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#201
Én azér kötelezném a legénységet harci ûrruha viselésére bevetéseken és szénné páncéloznám belül is a hajót, még ha ez a mozgékonyság kárára is megy. A páncélzat az páncélzat, azt mindenképpen idõ áttörni, bármilyen fegyóról is lenne szó. A híd megy a hajó gyomrába, sok-sok réteg pajzs és páncél mögé, a gépház szintén, de a híd és a gépház közé megy a legdurvább (egyben sugárvédõ) páncélzat. Az egész hajó erre a kõkemény, hosszúkás barackmagra épül azután szintenként halad va kifelé, míg kívül csak a leghaszontalanabb szekciók maradnak, és minden szekció közé pajzs és páncél, szekciókon belül is zónák, lezárható átjárókkal és páncél/pajzs válaszfalakkal. Nomeg durva pajzsok mindenhova. Kívülre jön a legdurvább páncélzat a gépház-híd páncélzata után. Az egész hajó leginkább egy áramvonalas lövedékre hasonlít (némi földimogyoró beütéssel) és az orra tömör párzsáz tonnás orrtõke, oda lehet koncentrálni a pajzs utolsó erõtartalékait is, kiváló lékelõ nagy hajók számára, persze telis-teli torpedóvetõ csövekkel, amik a kritikus pilantban full salvo-t lõnek az ellenség oldalába és utána jön a lékelõ becsapódás a kráterbe full impulzussal! Azután ha bent vagyunk újabb full salvo és térváltás... Ez az elsõ kör!
Meg persze lenne egy nukleáris robbanószerkezeteket felsugarazó eszköz, amivel a pajzsától megfosztott hajókat lehet egy menetben megsemmisíteni.
Meg persze lenne egy nukleáris robbanószerkezeteket felsugarazó eszköz, amivel a pajzsától megfosztott hajókat lehet egy menetben megsemmisíteni.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#200
Más: Ha az Antarktiszon nem kutatóállomások lennének hanem lenne egy város(értsd: kolónia) szerinted az oda születõ gyerekek között mekkora lenne az visszavándorlási arány? Miután látják a tévében hogy a bolygó többi része hogy néz ki?
Egy Mars kolóniáról sem lenne lehetettlen, hogy a Földre utazzanak... Az már más kérdés, hogy a földi gravitáció 2/3-dához szokott szervezetüket mennyire terhelné meg az 1G-s nehézkedésre való áttérés. Minde mellett akkor másik irányból közelítve a szovjet/orosz északi városok lakosságánál is csak akkor kezdõdött meg bizonyos szintû elvándorlás, amikor a munkalehetõségek a szovjetunió széthullása után egyre rosszabbak lettek. A szovjet idõkben erre ritkán volt példa (szociológiai/társadalmi kérdés, hogy a lakosságnak mit lehet és mit nem). 😊
Biztosítani kell a megfelelõ életkörülményeket, és nincs probléma. 😊
Egy Mars kolóniáról sem lenne lehetettlen, hogy a Földre utazzanak... Az már más kérdés, hogy a földi gravitáció 2/3-dához szokott szervezetüket mennyire terhelné meg az 1G-s nehézkedésre való áttérés. Minde mellett akkor másik irányból közelítve a szovjet/orosz északi városok lakosságánál is csak akkor kezdõdött meg bizonyos szintû elvándorlás, amikor a munkalehetõségek a szovjetunió széthullása után egyre rosszabbak lettek. A szovjet idõkben erre ritkán volt példa (szociológiai/társadalmi kérdés, hogy a lakosságnak mit lehet és mit nem). 😊
Biztosítani kell a megfelelõ életkörülményeket, és nincs probléma. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#199
Akkor mond meg, hogy anno miért indult el a kivándorlás a kolóniákra? Nincstelenek akkor is voltak akik csak ott remélhettek új kezdetet.
Ez jelen esetünkben is megtörténhet símán.
Ez jelen esetünkben is megtörténhet símán.
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#198
Mondjuk nagy kérdés milyen fegyvereket tételez fel egy ûrháború.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#197
Egen, ez már egy magasabb szint, ahol a viszont akkor az erõtereknek kell saját erõforrás, hogy a hajó fõ erõforrásától elvágva is mûködhessenek legalábbis addig, amíg a szekciót kiûrítik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#196
Nem igazán lehet rá jó példát írni mert minden amit leírtál váltásos munka és csak adott ideig szól, nem pedig egy egész életre továbbá mindegyik jobb munka és életkörülményeket biztosít mint amilyen egy Mars kolónia lehetne.
...amivel nincs is bajom, váltásos-visszajövõs üzemben bármit el tudok képzelni.
Más: Ha az Antarktiszon nem kutatóállomások lennének hanem lenne egy város(értsd: kolónia) szerinted az oda születõ gyerekek között mekkora lenne az visszavándorlási arány? Miután látják a tévében hogy a bolygó többi része hogy néz ki?
Még hozzátenném hogy az Antarktisz fényévekkel jobb életkörülményeket biztosít mint amilyet egy Mars kolónia valaha is fog.
ontopik:
Nem lenne praktikusabb ha a személyzet harc elõtt szkafanderbe bújna és a hajóból simán "kiengednék" a levegõt?
Levegõ nélkül nincs tûz, nincsenek a nyomáskülönbség miatt vadul repkedõ alkatrészek stb.
...amivel nincs is bajom, váltásos-visszajövõs üzemben bármit el tudok képzelni.
Más: Ha az Antarktiszon nem kutatóállomások lennének hanem lenne egy város(értsd: kolónia) szerinted az oda születõ gyerekek között mekkora lenne az visszavándorlási arány? Miután látják a tévében hogy a bolygó többi része hogy néz ki?
Még hozzátenném hogy az Antarktisz fényévekkel jobb életkörülményeket biztosít mint amilyet egy Mars kolónia valaha is fog.
ontopik:
Nem lenne praktikusabb ha a személyzet harc elõtt szkafanderbe bújna és a hajóból simán "kiengednék" a levegõt?
Levegõ nélkül nincs tûz, nincsenek a nyomáskülönbség miatt vadul repkedõ alkatrészek stb.
#195
Star Trekben a vészerõterekben bíztak mindég (kivétel az új sorozat volt). A hajót porrá lehetett lõni, szinte alig volt páncélzata, de az erõterek a levállt részeket helyettesítették ideig-óráig, míg kiürítik a szekciót/szintet.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#194
Az inkább dramaturgiai eset volt, aligha a hídról fogják lezárni a hajó egyik szekcióját, ha a vezérlõ sérül meg, akkor a hajó odaveszhet, ha csak onnan lehet a szekciók záróajtóit mûködtetni. A modern tengeri hajóknál is úgy mûködik, hogy automatikus ajtók vannak, amelyek megfelelõ szintû víz (magasság) jelenléténél automatikusan bezáródnak. Aki ott marad, ott marad, a hajó egésze szempontjából szükségszerû áldozat.
Egyszóval kicsit furcsa lenne, ha a túlélés ez esetben az ügyeletes tiszt reakcióidejétõl függene.
Egyszóval kicsit furcsa lenne, ha a túlélés ez esetben az ügyeletes tiszt reakcióidejétõl függene.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#193
..kivéve abban hogy nem "bázis illetve kolónia" hanem csak bázis, de abból akár több is, tudományos kutatáshoz nincs szükség kolóniára.
Ahogy az eredetileg tudományos feladatokat ellátó bázis növekszik, idõvel átléphet kolónia státuszba. Persze hosszú idõvel...
Nem személyeskedés de szerintem te még nem alapítottál családot, ahogy megszületik az elsõ gyereked hirtelen egy csomó minden átértékelõdik az életedben, a már megállapodott kutató akinek itt a Földön már megvan mindene, megvan becsülve a tudása, kényelmesen él, itt vannak a barátai, a családja, a kollégái stb. az NEM fogja mindezt feladni hogy egy spártaian egyszerû és szûk helyen éljen, pláne nem fogja a gyerekeit rosszabb körülmények közé vinni.
Ez megint kicsit fals megközelítés, mert nem te vagy én leszek az, aki az elsõ Mars bázisra (kolóniára) el fog jutni. Nyilván akadnak olyanok, akik így gondolkodnak, és akadnak olyanok, akik úgy. Megint lehet példákkal élni, nukleáris tengeralattjáró, vagy repülõgép-hordozó személyzet, ahol egyáltalán nem ritka a családos ember (és nem csak férfi, de nõ is manapság már ugye), aki van, hogy fél évig nem látja a gyermekeit. Megint másik példa a sarkköri kutatóbázisok, illetve újabban a sarkvidéki olajkitermelõ kutak, olajfeldolgozó gyárak. Az ilyeneknél nem ritka, hogy valaki családostól vonul egy teljesen új, idegen környezetbe, a megélhetés miatt... ez sem különbözik sokban attól.
Ahogy az eredetileg tudományos feladatokat ellátó bázis növekszik, idõvel átléphet kolónia státuszba. Persze hosszú idõvel...
Nem személyeskedés de szerintem te még nem alapítottál családot, ahogy megszületik az elsõ gyereked hirtelen egy csomó minden átértékelõdik az életedben, a már megállapodott kutató akinek itt a Földön már megvan mindene, megvan becsülve a tudása, kényelmesen él, itt vannak a barátai, a családja, a kollégái stb. az NEM fogja mindezt feladni hogy egy spártaian egyszerû és szûk helyen éljen, pláne nem fogja a gyerekeit rosszabb körülmények közé vinni.
Ez megint kicsit fals megközelítés, mert nem te vagy én leszek az, aki az elsõ Mars bázisra (kolóniára) el fog jutni. Nyilván akadnak olyanok, akik így gondolkodnak, és akadnak olyanok, akik úgy. Megint lehet példákkal élni, nukleáris tengeralattjáró, vagy repülõgép-hordozó személyzet, ahol egyáltalán nem ritka a családos ember (és nem csak férfi, de nõ is manapság már ugye), aki van, hogy fél évig nem látja a gyermekeit. Megint másik példa a sarkköri kutatóbázisok, illetve újabban a sarkvidéki olajkitermelõ kutak, olajfeldolgozó gyárak. Az ilyeneknél nem ritka, hogy valaki családostól vonul egy teljesen új, idegen környezetbe, a megélhetés miatt... ez sem különbözik sokban attól.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#192
A Csillagközi invázióban volt valamilyen hasonló megoldás,mikor az ûrhajó tornya "letört",azonnal lezárták a kérdéses részt.
Az ûrhajó nagyobb darabokra esése esetén talán azt kéne feltételeznünk hogy a lezáródások az energiahiány miatt nem következnek be...
Bár a Star Trek et nem láttam.
Az ûrhajó nagyobb darabokra esése esetén talán azt kéne feltételeznünk hogy a lezáródások az energiahiány miatt nem következnek be...
Bár a Star Trek et nem láttam.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#191
Na, teszek még egy kísérletet, hogy valahogy visszatereljük a topicot az eredetileg elképzelt medrébe. Ez esetben nem is annyira a hadviselés, mint inkább a kövezkezményei felõl.
A 2009-es J.J. Abrams féle Star Treket nézve már elsõre is feltûnt, hogy egy fokkal közelebb van a hard (realizmusra törekvõ) Sci-fihez, mint a franchisebéli elõdei. Ennek leglátványosabb eleme az ûrharc következményei, vagyis a röncsok és a roncsfelhõ, amely ez esetben nagyon jól lett megvalósítva. Mirõl is van szó? Ha a világûrben egy testrõl levállik valami (ie.: belelõnek egy ûrhajóba, és a burkolat darabjai, a hajó részegységei, stb. levállnak), akkor az minimális sebességkülönbséggel a hajóval azonos pályán fog tovább haladni, vagyis inkább mellette "lebegni".
Az USS Kelvin, és a hajó körül látható törmelék, ami magától a hajótól származik...
Ez a törmelék több szempontból is káros, egyfelõl veszélyt jelent a hajóra fizikailag nekiütközve, másfelõl akadályozza a hajó érzékelõit a közeledõ veszély érzékélésében, harmadrészt akadályozza a hajó fegyvereit, például a hajó által kilõtt rakéták beleütközhetnek. Emiatt a törmelékfelhõbõl célszerû mihamarabb távozni, ha esetleg a harc már nem opció, akkor úgy, hogy az ellenfél érzékelõit és közeledõ lövedékei útjába álljon.
Egy másik jelenet más szempontokat hoz fel. Mi van akkor, ha egy hajót kilõnek? A törmelékfelhõ ott is látható volt sok nagyobb hajódarab. Az érdekes pont pedig az, hogy túlélõkre nem is gondoltak, holott egyes részek már ránézésre is bõven adhattak reményt erre.
Miért is érdekes ez? Egy hajó, illetve pontosabban egy hajó részegysége mindig egyfajta saját kis lezárható modul. Hasonlóan egy tengerjáró hajóhoz, a zárt ajtók megörzik a modul integritását, ha egy szomszédos modul megsérül. Egy hadihajó, de egy civil ûrhajó esetén is logikus, hogy a modulok legalábbis korlátozott szintû, de saját létfenntartó rendszerrel bírjanak, ami tiszta levegõt és túlnyomást biztosít a bent tartózkodóknak. Szintén hasonló elvárás, hogy legalább akkumulátor szintû áramforrással bírjon, amely nem csak a létfentartást, de a kommunikációt is lehetõvé teszi. Innen pedig máris egy lépésre vagyunk csak attól, hogy a modul részeit képezõ egyéb rendszerek mûködését is biztosíthassuk. Legyenek kormányhajtómûvek vagy fegyverek. Egy nagy méretû ûrhajónál egyenesen célszerû úgy kialakítani az egészet, hogy egy-egy modul elpusztulása ne tegye teljesen harc és/vagy mozgásképtelenné az egész ûrhajót. Hovatovább egy-egy modul adott esetben akár addig harcolhat, amíg a modulban van élõ ember, és a modul energiahálózata mûködik. Sajnos a Star Trekben ez már így ebben a formában nem lett mérlegelve, sõt, ugyebár a belsõ tér is mintha ezzel pont ellentétes lett volna, elég a hatalmas nyított "sörfõzde" beltérre gondolni, mindenféle válaszfal és szekció szintû zárás nélkül, ami már egy XIX. század végi hadihajótól is elvárás volt.
A 2009-es J.J. Abrams féle Star Treket nézve már elsõre is feltûnt, hogy egy fokkal közelebb van a hard (realizmusra törekvõ) Sci-fihez, mint a franchisebéli elõdei. Ennek leglátványosabb eleme az ûrharc következményei, vagyis a röncsok és a roncsfelhõ, amely ez esetben nagyon jól lett megvalósítva. Mirõl is van szó? Ha a világûrben egy testrõl levállik valami (ie.: belelõnek egy ûrhajóba, és a burkolat darabjai, a hajó részegységei, stb. levállnak), akkor az minimális sebességkülönbséggel a hajóval azonos pályán fog tovább haladni, vagyis inkább mellette "lebegni".
Az USS Kelvin, és a hajó körül látható törmelék, ami magától a hajótól származik...
Ez a törmelék több szempontból is káros, egyfelõl veszélyt jelent a hajóra fizikailag nekiütközve, másfelõl akadályozza a hajó érzékelõit a közeledõ veszély érzékélésében, harmadrészt akadályozza a hajó fegyvereit, például a hajó által kilõtt rakéták beleütközhetnek. Emiatt a törmelékfelhõbõl célszerû mihamarabb távozni, ha esetleg a harc már nem opció, akkor úgy, hogy az ellenfél érzékelõit és közeledõ lövedékei útjába álljon.
Egy másik jelenet más szempontokat hoz fel. Mi van akkor, ha egy hajót kilõnek? A törmelékfelhõ ott is látható volt sok nagyobb hajódarab. Az érdekes pont pedig az, hogy túlélõkre nem is gondoltak, holott egyes részek már ránézésre is bõven adhattak reményt erre.
Miért is érdekes ez? Egy hajó, illetve pontosabban egy hajó részegysége mindig egyfajta saját kis lezárható modul. Hasonlóan egy tengerjáró hajóhoz, a zárt ajtók megörzik a modul integritását, ha egy szomszédos modul megsérül. Egy hadihajó, de egy civil ûrhajó esetén is logikus, hogy a modulok legalábbis korlátozott szintû, de saját létfenntartó rendszerrel bírjanak, ami tiszta levegõt és túlnyomást biztosít a bent tartózkodóknak. Szintén hasonló elvárás, hogy legalább akkumulátor szintû áramforrással bírjon, amely nem csak a létfentartást, de a kommunikációt is lehetõvé teszi. Innen pedig máris egy lépésre vagyunk csak attól, hogy a modul részeit képezõ egyéb rendszerek mûködését is biztosíthassuk. Legyenek kormányhajtómûvek vagy fegyverek. Egy nagy méretû ûrhajónál egyenesen célszerû úgy kialakítani az egészet, hogy egy-egy modul elpusztulása ne tegye teljesen harc és/vagy mozgásképtelenné az egész ûrhajót. Hovatovább egy-egy modul adott esetben akár addig harcolhat, amíg a modulban van élõ ember, és a modul energiahálózata mûködik. Sajnos a Star Trekben ez már így ebben a formában nem lett mérlegelve, sõt, ugyebár a belsõ tér is mintha ezzel pont ellentétes lett volna, elég a hatalmas nyított "sörfõzde" beltérre gondolni, mindenféle válaszfal és szekció szintû zárás nélkül, ami már egy XIX. század végi hadihajótól is elvárás volt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#190
Szerintem a kolonizációnak csak akkor van értelme ha az adott kolónia önfenntartó, vagy azzá válhat belátható idõn belül.
#189
Vagy akár tenger alatti bázist is. Azonban egy Hold vagy Mars bázisnak illetve kolóniának elõretort kutatóbázis is a feladata. Tudományos szempontból roppant érdekes dolog egy másik égitesten kutatni.
Így van, egyetértek.
...kivéve abban hogy nem "bázis illetve kolónia" hanem csak bázis, de abból akár több is, tudományos kutatáshoz nincs szükség kolóniára.
"Azért egy kicsit itt megint meg lehet állni, és elgondolkozni mit is takar az, hogy olyan mint a Föld. Egy 120m2-es garzonlakást, vagy hullámpapírból felhúzott viskót Buenos Aires vagy Bombay nyomornyedében? Egy ilyen kolónia aligha fog rövid idõn belül igazán kényelmes életteret nyújtani. Élhetõ, mégha spártaian egyszerû és szûk teret annál inkább."
Nem személyeskedés de szerintem te még nem alapítottál családot, ahogy megszületik az elsõ gyereked hirtelen egy csomó minden átértékelõdik az életedben, a már megállapodott kutató akinek itt a Földön már megvan mindene, megvan becsülve a tudása, kényelmesen él, itt vannak a barátai, a családja, a kollégái stb. az NEM fogja mindezt feladni hogy egy spártaian egyszerû és szûk helyen éljen, pláne nem fogja a gyerekeit rosszabb körülmények közé vinni.
Ez van, a kutatók is emberbõl vannak, az emberi tényezõt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Azok az emberek akik ideálisak lennének egy ilyen kolóniára nem nyomornegyedekben élnek és elvárnák hogy a jelenlegi életkörülményeiket többé-kevésbé az új helyen is biztosítsák nekik és a családjuknak, fõleg akkor ha ez egy csak-oda-út lesz.
Világos, minek is terjeszkedni. Örüljünk a fejünknek a Földön, aztán majd elpusztulunk, kit érdekel😊
Nem írtam ilyesmit.
Így van, egyetértek.
...kivéve abban hogy nem "bázis illetve kolónia" hanem csak bázis, de abból akár több is, tudományos kutatáshoz nincs szükség kolóniára.
"Azért egy kicsit itt megint meg lehet állni, és elgondolkozni mit is takar az, hogy olyan mint a Föld. Egy 120m2-es garzonlakást, vagy hullámpapírból felhúzott viskót Buenos Aires vagy Bombay nyomornyedében? Egy ilyen kolónia aligha fog rövid idõn belül igazán kényelmes életteret nyújtani. Élhetõ, mégha spártaian egyszerû és szûk teret annál inkább."
Nem személyeskedés de szerintem te még nem alapítottál családot, ahogy megszületik az elsõ gyereked hirtelen egy csomó minden átértékelõdik az életedben, a már megállapodott kutató akinek itt a Földön már megvan mindene, megvan becsülve a tudása, kényelmesen él, itt vannak a barátai, a családja, a kollégái stb. az NEM fogja mindezt feladni hogy egy spártaian egyszerû és szûk helyen éljen, pláne nem fogja a gyerekeit rosszabb körülmények közé vinni.
Ez van, a kutatók is emberbõl vannak, az emberi tényezõt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Azok az emberek akik ideálisak lennének egy ilyen kolóniára nem nyomornegyedekben élnek és elvárnák hogy a jelenlegi életkörülményeiket többé-kevésbé az új helyen is biztosítsák nekik és a családjuknak, fõleg akkor ha ez egy csak-oda-út lesz.
Világos, minek is terjeszkedni. Örüljünk a fejünknek a Földön, aztán majd elpusztulunk, kit érdekel😊
Nem írtam ilyesmit.
#188
Természeti katasztrófa, bolygó méretû katasztrófa (kisbolygóval vagy üstökössel való találkozás), súlyos világméretû járvány, esetleg aktív emberi közremûködés, nevezetesen világháború.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#187
Ezt a logikát követve a felszínre is lehet bázist építeni csak a tetejét be kell vonni 1m holdporral.
Kvázi errõl van szó.
Addig oké hogy egy bázist a felszín alá építesz, de egy kolóniát is?
Mármint minek?
Ahhoz nem kell más bolygókra mennünk hogy föld alatti kolóniákat építhessünk, van elég hely a Föld felszíne alatt is.
Vagy akár tenger alatti bázist is. Azonban egy Hold vagy Mars bázisnak illetve kolóniának elõretort kutatóbázis is a feladata. Tudományos szempontból roppant érdekes dolog egy másik égitesten kutatni.
A másik oldalról egy esetleges bolygó méretû katasztrófa esetén nem halna ki az emberiség... Persze ez nagyon nagy léptékben való gondolkodás.
Mindkettõ nagyjából olyan életkörülményeket kell hogy biztosítson mint a Föld, különben értelmetlenné válik az egész.
Azért egy kicsit itt megint meg lehet állni, és elgondolkozni mit is takar az, hogy olyan mint a Föld. Egy 120m2-es garzonlakást, vagy hullámpapírból felhúzott viskót Buenos Aires vagy Bombay nyomornyedében? Egy ilyen kolónia aligha fog rövid idõn belül igazán kényelmes életteret nyújtani. Élhetõ, mégha spártaian egyszerû és szûk teret annál inkább.
Kvázi errõl van szó.
Addig oké hogy egy bázist a felszín alá építesz, de egy kolóniát is?
Mármint minek?
Ahhoz nem kell más bolygókra mennünk hogy föld alatti kolóniákat építhessünk, van elég hely a Föld felszíne alatt is.
Vagy akár tenger alatti bázist is. Azonban egy Hold vagy Mars bázisnak illetve kolóniának elõretort kutatóbázis is a feladata. Tudományos szempontból roppant érdekes dolog egy másik égitesten kutatni.
A másik oldalról egy esetleges bolygó méretû katasztrófa esetén nem halna ki az emberiség... Persze ez nagyon nagy léptékben való gondolkodás.
Mindkettõ nagyjából olyan életkörülményeket kell hogy biztosítson mint a Föld, különben értelmetlenné válik az egész.
Azért egy kicsit itt megint meg lehet állni, és elgondolkozni mit is takar az, hogy olyan mint a Föld. Egy 120m2-es garzonlakást, vagy hullámpapírból felhúzott viskót Buenos Aires vagy Bombay nyomornyedében? Egy ilyen kolónia aligha fog rövid idõn belül igazán kényelmes életteret nyújtani. Élhetõ, mégha spártaian egyszerû és szûk teret annál inkább.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#186
A földi és a marsi önellátó földalattii kolóniák között a különbség nem az, hogy a Marsra el kell jutni, hanem az, hogy a Földön tudod, hogy mennyire végesek az erõforrások míg a Marson még azt sem tudod, hogy miket találhatsz de ha megtaláltad akkor onnantól a Föld zárt rendszerét tágítottad ki. Hisz a kolonizáció célja nem az önfenntartás lesz szerintem soha, hanem a földi szükségletek kipótlása.. (Anno a nagy felfedezések hajtóereje is az erõforrások beszûkülése volt)
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#185
Miért pusztulnánk el?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#184
Világos, minek is terjeszkedni. Örüljünk a fejünknek a Földön, aztán majd elpusztulunk, kit érdekel😊
My name is ios... Edios. Not Eidos you f*ck*n pr*ck!
#183
Ok.
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#182
Egy Földi és egy Marsi felszín alatti önellátó kolónia között a leglényegesebb különbség az, hogy a Marsra még elõbb el is kell jutni míg a Földön már eleve itt vagyunk.
#181
A '80-as évek technológiai szintjén lehetet 20 milliárd embernek élelmiszert termeli. A gond az egyenlõtlen eloszlással van.
Az emberiség által használt legfontosabb nyersanyagok 90%-ban újrahasznosíthatóak. Papír, fémek, mûanyagok. A textíliák folyamatosan termelõdnek, mert vagy növényi vagy állati eredetûek.
A mostani uránkészletekkel szaporító reaktorokkal számolva, csak millió éves nagyságrendben elég hasadóanyag van villamosáram termelésre...
Szénkészletekbõl és olajból van még pár ezer évre elég, ezek elfogyása az ami valóban gond, mert egyes dolgok csak ezekbõl állíthatóak elõ.
Az emberiség által használt legfontosabb nyersanyagok 90%-ban újrahasznosíthatóak. Papír, fémek, mûanyagok. A textíliák folyamatosan termelõdnek, mert vagy növényi vagy állati eredetûek.
A mostani uránkészletekkel szaporító reaktorokkal számolva, csak millió éves nagyságrendben elég hasadóanyag van villamosáram termelésre...
Szénkészletekbõl és olajból van még pár ezer évre elég, ezek elfogyása az ami valóban gond, mert egyes dolgok csak ezekbõl állíthatóak elõ.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#180
Hát mondjuk kaja csak a Földön van, a közvetlen közelünkben. 😄
#179
Hely van a Földön, csak kaja meg nyersanyag meg stb nincs.
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#178
Ezt a logikát követve a felszínre is lehet bázist építeni csak a tetejét be kell vonni 1m holdporral.
Hmm... ennyi elég? Ha elég akkor az emberes ûrutazás és az ûrvárosok kérdése is megoldódott, dupla fal 1m holdporral a két fal között 😊
Addig oké hogy egy bázist a felszín alá építesz, de egy kolóniát is?
Mármint minek?
Ahhoz nem kell más bolygókra mennünk hogy föld alatti kolóniákat építhessünk, van elég hely a Föld felszíne alatt is.
kolónia = új élettér, legalább is számomra ezt jelentené egy kolónia célja, új bolygók illetve ûrvárosok amiket az emberiség belakhat, itt több milliárd emberre gondolok.
Mindkettõ nagyjából olyan életkörülményeket kell hogy biztosítson mint a Föld, különben értelmetlenné válik az egész.
Hmm... ennyi elég? Ha elég akkor az emberes ûrutazás és az ûrvárosok kérdése is megoldódott, dupla fal 1m holdporral a két fal között 😊
Addig oké hogy egy bázist a felszín alá építesz, de egy kolóniát is?
Mármint minek?
Ahhoz nem kell más bolygókra mennünk hogy föld alatti kolóniákat építhessünk, van elég hely a Föld felszíne alatt is.
kolónia = új élettér, legalább is számomra ezt jelentené egy kolónia célja, új bolygók illetve ûrvárosok amiket az emberiség belakhat, itt több milliárd emberre gondolok.
Mindkettõ nagyjából olyan életkörülményeket kell hogy biztosítson mint a Föld, különben értelmetlenné válik az egész.
#177
A Hold és a Mars esetén a bázis telepítheted a felszín alá (a legtöbb Holdbázis eleve így lett tervezve, a Constellation esetén mondjuk pont nem, mivel az mobil bázis lett volna), fél-egy méter Holdpor már elegendõ a megfelelõ sugárvédelemhez.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#176
Igen, rendelkezik légkörrel de az nagyon kevés, a Marson a felszíni nyomás kevesebb mint 1%-a a Földinek, még ha az összetétele alkalmas is lenne emberi légzésre akkor is megfulladnál.
btw pont a természetes sugárzásvédelem hiánya miatt ilyen a Mars, a napszél "elfújta" a légkört a bolygóról.
A Holdat azért írtam mert a közelsége miatt az "alkalmasabb" kategóriába tartozik bár én sem hiszem hogy valaha is lesz ott felszíni kolónia (vagy bárhol máshol a naprendszerben)
btw pont a természetes sugárzásvédelem hiánya miatt ilyen a Mars, a napszél "elfújta" a légkört a bolygóról.
A Holdat azért írtam mert a közelsége miatt az "alkalmasabb" kategóriába tartozik bár én sem hiszem hogy valaha is lesz ott felszíni kolónia (vagy bárhol máshol a naprendszerben)
#175
A Mars rendelkezik légkörrel tudtommal. Csak emberi lélegzésre nem alkalmas.
A holdat pedig mint ûrállomás létesítésére tartják alkalmasnak nem pedig kolonizálásra/terraformálásra.
A holdat pedig mint ûrállomás létesítésére tartják alkalmasnak nem pedig kolonizálásra/terraformálásra.
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#174
Na igen, de a probléma az hogy a kolonizációra legalkalmasabb égitestek (a Hold és a Mars) egyike sem rendelkezik számottevõ légkörrel illetve természetes mágneses mezõvel így mindkettõ ki van téve a sugárzásnak, pont ezért felszíni kolóniát csak mesterséges sugárvédelemmel lehetne létrehozni rajtuk.
Viszont ha már megvan a megoldás a mesterséges sugárvédelemre onnantól azt lehetne bármi máson is alkalmazni, ebben az esetben pl az ûrvároson, ha megvan a sugárzásvédelem onnantól az ûrváros környezete kvázi állandó lesz.
Viszont ha már megvan a megoldás a mesterséges sugárvédelemre onnantól azt lehetne bármi máson is alkalmazni, ebben az esetben pl az ûrvároson, ha megvan a sugárzásvédelem onnantól az ûrváros környezete kvázi állandó lesz.
#173
Nono, közel sem állandó. A napszél nem állandó tudtommal és a napkitörések hatásai is elég végzetesek lehetnek odafent. Ezeket a légkör állandóan megfogja és csillapítja. Odafent nem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#172
A világûr mint környezet egyfajta állandóságot ad amire könnyebb tervezni, egy ûrváros eleve tervezett, korlátlanul bõvíthetõ és optimális míg egy felszíni kolónia az adott bolygóhoz (gravitáció, távolság a naptól, légkör összetétele, idõjárás, tektonika, õshonos életformák stb) kell hogy alkalmazkodjon.
A nyersanyag szállítása megoldható ûrlifttel, a sugárzásvédelem már rázósabb de arra addigra már szerintem lesz valami praktikus megoldás hiszen az emberes ûrutazás eleve lehetetlen amíg nincs megfelelõ sugárvédelem és a természetes mágneses mezõkre nem lehet tervezni.
pl a Mars esélyes lenne kolonizálásra de nincs természetes mágnese tere.
A nyersanyag szállítása megoldható ûrlifttel, a sugárzásvédelem már rázósabb de arra addigra már szerintem lesz valami praktikus megoldás hiszen az emberes ûrutazás eleve lehetetlen amíg nincs megfelelõ sugárvédelem és a természetes mágneses mezõkre nem lehet tervezni.
pl a Mars esélyes lenne kolonizálásra de nincs természetes mágnese tere.
#171
A szervezet számára tökéletes, a mesterséges gravitáció azért létfontosságú, hogy ne épüljön le a szervezet azon része, ami a nehézkedés miatt jött létre (csonttömeg, izomtömeg). Jár kényelmetlenségekkel a forgó szekciós megoldás, például ha leejtesz egy labdát, az nem függõlegesen fog felpattanni, de ezek apróságok ahhoz képest, hogy máskülönben mennyire nehéz lenne a szervezetet megóvni a mikrogravitáció káros hatásaitól.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#170
A bolygóknak, esetleg holdaknak több elõnye van, elõször is helyben van nyersanyag, másfelõl ha a bolygónak/holdnak van mágneses védõmezeje, akkor a sugárvédelemre kevésbé kell gondolni, stb.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#169
link
Mivel errefelé ment egy kicsit a topik,érdekes lehet.
Mivel errefelé ment egy kicsit a topik,érdekes lehet.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#168
Egyébként van ilyen megoldás az egyik autentikus sci-fi ben. Stanly Cubrick, 2001 ûrodusseia.
Van a film elején több példa is, hogy mûködik ez a dolog.
Lehet is látni, hogy a nagy ûrváros talaja enyhén görbûl felfelé
Van a film elején több példa is, hogy mûködik ez a dolog.
Lehet is látni, hogy a nagy ûrváros talaja enyhén görbûl felfelé
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#167
Értelek én téged.
Egy zárt forgó ûrhajó, ha a falánál 1 G centripetális gyorsulás állít elõ és egy helyben állsz, nem tudsz te sem különbséget tenni.
Amíg el nem kezdesz futkározni össze vissza.
De ha mondjuk olyanra készíted az ûrhajót, hogy 1 G-t produkál ha a kerületi sebessége 500 km/óra. Akkor, ha teljes erõdbõl is szaladsz, csak azt érezheted, hogy egy pár kilóval könnyebb lettél. Autóval meg nem kell versenyezni az ûrhajókon.
Egy zárt forgó ûrhajó, ha a falánál 1 G centripetális gyorsulás állít elõ és egy helyben állsz, nem tudsz te sem különbséget tenni.
Amíg el nem kezdesz futkározni össze vissza.
De ha mondjuk olyanra készíted az ûrhajót, hogy 1 G-t produkál ha a kerületi sebessége 500 km/óra. Akkor, ha teljes erõdbõl is szaladsz, csak azt érezheted, hogy egy pár kilóval könnyebb lettél. Autóval meg nem kell versenyezni az ûrhajókon.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#166
Ha együtt mozogsz a fallal, és egyenesen "felfelé" (azaz a sebességvektorod a forgás tengelye felé mutat), akkor visszaesel a falra.
Ha a vektor nem a tengely felé mutat, akkor az egyik irányba (ha helyes a gondolatmenetem) nagyobbat tudsz ugrani 😊
Ha a vektor nem a tengely felé mutat, akkor az egyik irányba (ha helyes a gondolatmenetem) nagyobbat tudsz ugrani 😊
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#165
Bocs, de az Einsteni féle példa az nem ezt mondja ki. Azt úgy szokták mondani, hogy ha egy zárd dobozban vagy és 1G-vel gyorsítanak, akkor nem mondható meg, hogy Földön vagy vagy sem. Csak éppen ez nem forgó KR, míg az ûrhajóé az lenne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#164
Mondom, hogy a két erõ teljesen egyértékû. Nem én találtam ki, hanem ez az Einstein féle ekvivalencia elv.
A centripetális gyorsulást befektetett munkával le tudod gyõzni, ha mondjuk az ûrhajóban, a forgás irányával ellentétes irányba, de azonos sebességgel mozogsz, akkor függetleníteni tudd magad a forgó testtõl. De ez nem tartható állapot, mert ott van az ûrhajón lévõ légellenállás is, és a befektetett munkához meg energiát kell használnod.
Ennek semmi értelme, nem legyõzni akarjuk a gravitációt, hanem létrehozni az ûrben. Persze attól még lehet rohangálni össze vissza, ha kedvünk tartja, csak az egyik irányba könnyebben tudunk szaladni, a másik irányba meg nehezebben.
A centripetális gyorsulást befektetett munkával le tudod gyõzni, ha mondjuk az ûrhajóban, a forgás irányával ellentétes irányba, de azonos sebességgel mozogsz, akkor függetleníteni tudd magad a forgó testtõl. De ez nem tartható állapot, mert ott van az ûrhajón lévõ légellenállás is, és a befektetett munkához meg energiát kell használnod.
Ennek semmi értelme, nem legyõzni akarjuk a gravitációt, hanem létrehozni az ûrben. Persze attól még lehet rohangálni össze vissza, ha kedvünk tartja, csak az egyik irányba könnyebben tudunk szaladni, a másik irányba meg nehezebben.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#163
Ha elrugaszkodsz, akkor mitõl hatna rád bármiféle erõ? Mikor mozogsz a hajóban más coriolis gyorsulás van, mint a Földön.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#162
De, a gyorsulás és a gravitáció teljesen egyenértékû egymással, Einstein szerint is.
Nem kell kapaszkodni semmibe sem, és nem kell az ûrhajó falára állnod.
Nyugodtan ugrálhatsz egy ilyen forgó ûrhajón, amíg zuhansz az ûrhajó fala felé, vagy másképp a forgás következtében a fal útvonala görbe pályát jár be, és az ûrhajó fala közeledik feléd, ugyan úgy súlytalan vagy mint a földön.
A tested és ûrhajóban lévõ levegõ is tehetetlenül együtt mozog az ûrhajóval, és amíg a forgás meg nem áll, a mesterséges gravitáció nem szûnik meg. Az ûrben meg elhanyagolható a légellenállás. Ha egyszer bepörgetsz egy testet, az pár millió évig biztos nem áll meg.
A sugárzással kellene kezdeni valami. Az ólompáncél az ûrhajóra egy kicsit drága dolog lenne, figyelembe véve a feljuttatását.
De nem ha ezt már az ûrben termeled ki mondjuk a meteorit övezetbõl, vagy egy kisebb, alacsony gravitációs holdról.
Az lenne a legolcsóbb ha, csak technológiát, gyártósorokat, robotokat juttatnánk fel az ûrbe, õk majd kitermelik a nyersanyagokat, és felépítik az ûrvárosokat belõle. Aztán csak fel kéne utazni, és belakni az újonnan épült mûbolygót. <#gonosz1>
Nem kell kapaszkodni semmibe sem, és nem kell az ûrhajó falára állnod.
Nyugodtan ugrálhatsz egy ilyen forgó ûrhajón, amíg zuhansz az ûrhajó fala felé, vagy másképp a forgás következtében a fal útvonala görbe pályát jár be, és az ûrhajó fala közeledik feléd, ugyan úgy súlytalan vagy mint a földön.
A tested és ûrhajóban lévõ levegõ is tehetetlenül együtt mozog az ûrhajóval, és amíg a forgás meg nem áll, a mesterséges gravitáció nem szûnik meg. Az ûrben meg elhanyagolható a légellenállás. Ha egyszer bepörgetsz egy testet, az pár millió évig biztos nem áll meg.
A sugárzással kellene kezdeni valami. Az ólompáncél az ûrhajóra egy kicsit drága dolog lenne, figyelembe véve a feljuttatását.
De nem ha ezt már az ûrben termeled ki mondjuk a meteorit övezetbõl, vagy egy kisebb, alacsony gravitációs holdról.
Az lenne a legolcsóbb ha, csak technológiát, gyártósorokat, robotokat juttatnánk fel az ûrbe, õk majd kitermelik a nyersanyagokat, és felépítik az ûrvárosokat belõle. Aztán csak fel kéne utazni, és belakni az újonnan épült mûbolygót. <#gonosz1>
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#161
Imitálni tudja a hatását de ez vajon tényleg elég, lehet hogy a Földnek van valami bizbasz-zéta sugárzása ami elengedhetetlen a szaporodáshoz csak nem tudunk még róla (valami scifiben láttam, vicces lenne ha tényleg beigazolódna)
#160
Nem tökéletesen, mert csak akkor hat, ha éppen valamibe kapaszkodsz vagy a talpadon állsz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#159
Ja olvastam, jó könyv😊
Ott van még a wh40k-ban az Eldar Craftworld vagy a Mass Effectben a Migrant Fleet, én mondjuk több fantáziát látok az ûrvárosokban mint a bolygó kolonizálásban, persze ki tudja, lehet hogy a galaxis valójában tele van lakható bolygókkal.
Bár az a valószínûbb hogy nagyon ritkák 😞
Ott van még a wh40k-ban az Eldar Craftworld vagy a Mass Effectben a Migrant Fleet, én mondjuk több fantáziát látok az ûrvárosokban mint a bolygó kolonizálásban, persze ki tudja, lehet hogy a galaxis valójában tele van lakható bolygókkal.
Bár az a valószínûbb hogy nagyon ritkák 😞
#158
A gravitációt hatását tökéletesen imitálni lehet a centripetális hatással, tengelye körül forgó ûrhajóval. A két hatóerõ egymással tökéletesen ekvivalens, egyenértékû.
De hogy oldod meg a háttérsugárzás kérdést?
De hogy oldod meg a háttérsugárzás kérdést?
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#157
Olvastad már a randevú a rámával c. könyvet? Arthur C. Clarke
Ott is volt egy ûrváros, amiben csillagról csillagra utaztak a rámaiak, és napanyagot használtak üzemanyagnak, és biorobotok mûködtették, szervizelték az ûrhajót. A rámaiak, meg a hosszú út alatt, hologram kristályokban tárolták saját adataikat, amikbõl újra felépíthetõ volt egy rámai, vagy bármi dolog, tárgy, életforma, biorobotok amit a holografikus adatok tároltak.
Ott is volt egy ûrváros, amiben csillagról csillagra utaztak a rámaiak, és napanyagot használtak üzemanyagnak, és biorobotok mûködtették, szervizelték az ûrhajót. A rámaiak, meg a hosszú út alatt, hologram kristályokban tárolták saját adataikat, amikbõl újra felépíthetõ volt egy rámai, vagy bármi dolog, tárgy, életforma, biorobotok amit a holografikus adatok tároltak.
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#156
Mindenki elfeledkett eddig egy apróságról. A gravitáció. Jelenlegi ismereteink alapján nem lehetséges életképes utód létrehozása súlytalanságban, de valószínûleg még kisebb gravitációnál sem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#155
Feltételezve hogy minden tökéletesen megy két nõ is elég elõre lefagyasztott embriókkal.
(semmi esély hogy erre bármilyen kormányzat az áldását adná.)
Ha biztosra akarunk menni akkor 10000+, kb ennyi ember élte túl a Toba-katasztrófát 70000 évvel ezelõtt.
Mondjuk ez is trükkös mert fogalmunk sincs hogy tényleg elég-e, nem tud(hat)juk hogy valójában mit is vesztettünk akkor.
Ja és annak a 10000 embernek a várható élettartama akkoriban csak 20-30 év volt, egy generációs hajónál számolni kell azzal hogy az emberek 80-90 évig is elélhetnek, ez még több embert jelent.
A lényeg, kb 10ezer ember kell hogy a belterjesség elkerülhetõ legyen, minden olyan elképzelés ami ennél kevesebb emberrel számol alapból engedélyezi a belterjesség megjelenését és így egyenlõ egy politikai öngyilkossággal.
Egy 10ezer fõs önellátó ûrhajó már inkább egy ûrváros, könnyen lehet hogy a leszállás helyett az aktuális generáció úgy fog dönteni hogy inkább a jól bevált hajón maradnak, vagy inkább visszaindulnak a Földre 😊
(semmi esély hogy erre bármilyen kormányzat az áldását adná.)
Ha biztosra akarunk menni akkor 10000+, kb ennyi ember élte túl a Toba-katasztrófát 70000 évvel ezelõtt.
Mondjuk ez is trükkös mert fogalmunk sincs hogy tényleg elég-e, nem tud(hat)juk hogy valójában mit is vesztettünk akkor.
Ja és annak a 10000 embernek a várható élettartama akkoriban csak 20-30 év volt, egy generációs hajónál számolni kell azzal hogy az emberek 80-90 évig is elélhetnek, ez még több embert jelent.
A lényeg, kb 10ezer ember kell hogy a belterjesség elkerülhetõ legyen, minden olyan elképzelés ami ennél kevesebb emberrel számol alapból engedélyezi a belterjesség megjelenését és így egyenlõ egy politikai öngyilkossággal.
Egy 10ezer fõs önellátó ûrhajó már inkább egy ûrváros, könnyen lehet hogy a leszállás helyett az aktuális generáció úgy fog dönteni hogy inkább a jól bevált hajón maradnak, vagy inkább visszaindulnak a Földre 😊
#154
Hajviselés? Milyen hajviseletek vannak a világûrben? Ott is megy már az emo?
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#153
Igen, van ahol még kaszt-rendszer van vagy rabszolgatartás de ez lényegtelen mert nem õk fogják ezeket az ûrhajókat indítani hanem mi.
Na, erre azért ne vegyél mérget...
Na, erre azért ne vegyél mérget...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM