1002
-
#362
A sugárzásos hőátadás anyag nélkül is megy. Tudod, ezért van élet és meleg a Földön... -
qaíwsyedx #361 Ugye a hőmérséklet az adott térrészben lévő részecskék mozgási energiájának az össszege?
"Mivel az űr abszolút 0 fok táján van"
Ebből kiindulva az űr hőmérséklete (majdnem tökéletes vákum) nehezen értelmezhető, illetve a köbméterenkénti néhány részecske nem hordoz jelentős hőenergiát.--> A meleg tényleg hamar távozik(de attól a semminek még nincs hőmérséklete)
A melegített anyag a hőt kisugározhatja az űrbe(mint elektromágneses sugárzást) illetve átadhatja a környező anyagnak(űrhajó) ha forráspont fölé emelkedik a hőmérséklete az űrbe távozik és ezzel gyakorlatilag leadja a hőt, persze ez a célunk, hogy ne legyen ott az anyag az űrhajó szerkezetében.
A sugárzásos hőleadás mint említetted a példádban a levegőben is játszik, de ez példul a YAL-1A-t sem gátolja meg feladata elvégzésében, csupán hosszabb ideig tart a művelet. -
qaíwsyedx #360 "A lézer elleni legjobb védelem az, hogy a rétege közé olyan anyagot raksz, ami sérülés estén kitágul és gázfelhőt alkot."
A gáz egyik jellemző tulajdonsága hogy kitölti a rendelkezésére álló teret, űrben ez gyakorlatilag azt jelenti hogy elillan(a gázmolekulák ugye körülbelül ütközéstől ütközésig(tartály falával/másik gázmolekulával) haladnak, mivel az űrben ilyesmi nincs ezért szépen egyenes vonalban haladnak tovább). Emiatt nehezen maradna meg védőrétegként...
Elmagyaráznád mivel bírod rá a gázt hogy mégis ott maradjon a hajód körül huzamosabb ideig?
Talán az ionizált gázt megpróbálhatod váltakozó mágneses térrel visszatartani:) -
#359
Ergo megint ott tartunk, hogy rakéta rulez... -
#358
Mivel az űr abszolút 0 fok táján van a hajó meg + párszáz ELÉG jó a sugárzásos hővezezés.
Még idelent a Földön is tiszta égbolt és az atmoszfére melegítő hatása ellenére +3-4 fokos simán megfagy az autó tetőablakán a víz, mert a légkör nem képes a sugárzásos hőleadással lépést tartni. Akkor képzeld el, hogy nem plexi, hanem fém van és 0 fok tája. Eh... -
qaíwsyedx #357 "Nem egyszerűbb az egész, ha a tükörhajóidat tükör helyett lézerrel szereled fel és közelről lövöd szét a célpontot? :D "
Nem, ugyanis akkor ha rápakolom az energiaforrást, esetleg személyzeti kabint, távközlési egységet,...stb. akkor ott tartunk h rendelkezek 1 nagy hajóval aminek nincs nagy távolságra ható fegyverzete. -
qaíwsyedx #356 Pont a lézer hatásfoka miatt szoroztam 100-al a szükséges energiafelvételt...
"Még mindig nem számolsz az űr hűtésével és a hővezetéssel."
Az űr ugye légüres tér, az nem vezeti el a hőt maximum hősugárzással hűlhet a céltárgy.
Pont azért vannak a tükörhajók, hogy a fókuszálásra használt tükör közelebb kerüljön a célhoz.(mivel a távolság növekedésvel nő a sugár átmérője, a széttartása miatt) -
#355
A lézer elleni legjobb védelem az, hogy a rétege közé olyan anyagot raksz, ami sérülés estén kitágul és gázfelhőt alkot. Aztán próbálkozhat a lézer...
Nem értem, hogy a srác miért erőlteti. Semmi értelme a lézernek. A túl sok SW és bugyuta sci-fi árt a tisztánlátásnak. -
#354
Még mindig nem számolsz az űr hűtésével és a hővezetéssel. Oda se neki. A fókusz tökéletes, a lézer 100% hatásfokú. Apróságok... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#353
a nap nem bocsát ki lézerfényt --> fókuszálni jelentősen nehezebb, illetve kevésbé pontosan lehet.
A nap fényét ugyanúgy fel lehet használni szilárdtest lézernél, mint bármilyen fényforrásét. Tehát az is egy lehetőség, hogy a tükrökkel összegyűjtött fényel hozol létre lézerfényt. Ez a nap-lézer (solar-pumped laser).
A másik hátránya hogy amenyiben a 90foknál kisseb szögben kívánjuk viszatükrzni a fényt rohamosan csökken a viszatükrözöt fény menyisége.
(feltéve hogy a beszúrt képen 1 nagyméretű homorú tükör látható)
Ezért írtam, hogy a tüzelési szöge bekorlátozott. :) -
#352
Nem egyszerűbb az egész, ha a tükörhajóidat tükör helyett lézerrel szereled fel és közelről lövöd szét a célpontot? :D -
qaíwsyedx #351 *teet=teret -
qaíwsyedx #350 A habosított anyag nem feltétlen legjobb védelem a lézer ellen mivel jelentős menyiségű gázbuborékot/zárványt tartalmaz, a gázokat könnyebb illetve amenyiben kifagytak a légüres teet nem kel felforralni, a másik kérdés hogy a hab szilárd részének milyen a fajhője, olvadáshője , forráshője, netán fényvisszaverése. -
qaíwsyedx #349 "Nap-lézerrel" ???
a nap nem bocsát ki lézerfényt --> fókuszálni jelentősen nehezebb, illetve kevésbé pontosan lehet.
A nap-tükör lenne sztem a pontos kifejezés.
A másik hátránya hogy amenyiben a 90foknál kisseb szögben kívánjuk viszatükrzni a fényt rohamosan csökken a viszatükrözöt fény menyisége.
(feltéve hogy a beszúrt képen 1 nagyméretű homorú tükör látható)
Ez kiküszöbölhető azzal ha a fókuszálás után egy kissebbb tükörrel irányítjuk a célra a fényt(ezt persze hűteni kell). -
#348
(Abban bennevan a légkör szórása is)
A YAL-1A esetén nagyob büszkék voltak a légkör-elemző lézerre, és az az által nyújtott eredményekre. Részletekbe viszont nem mentek bele - elvégre is csak katonai programról van szó. :)
Mellesleg pont ezért számoltam 1 m falvastagságú űrhajóval. Áruld el szerinted menyi lenne egy hajó ideális falvastagsága? miből készülne?
Szvsz pár mm-es alumínium ötvözet falból lehetne 2-3 réteg (whiple-shield), közötte valamilyen habosított műanyag.
A YAL-1A esetében akratak 0,5m nél nagyobb pontosságot elérni?
Hogy a fenébe ne. Csak gondold el, hogy milyen kevés besugárzási időre lenne szükség, ha azt az 1MW-ot egy miliméternyi területre tudnák ilyen távolságra fókuszálni.
Ugye az a pontszerű találat 1ik hátránya hogy könnyen elkerülheti a létfontosságú részeket, és hát a légkörbe vannak zavaró hatások melyek nehezítik a célzást( légáramlatok miatt mozog a repülőgép, a sugárhajtómű is rezgéseket okoz(1mm vastag nyalábnál elég kis rezgés is h ne mindig ugyanazt a pontot világítsa meg)ezen problémák közül az űrben több is kiküszöbölhető/nem áll fenn).
Csak gondolj bele, hogy a YAL-1A esetén a feladat az, hogy egy emelkedő, remegő, mozgó célpontot sugároznak be, függően a "csapástól" akár 6-8 másodpercig is. Ez idő alatt a besugárzott területnek kb. ugyanannak kell lennie, van persze bizonyos mozgástér, de fél méternél nagyobb eltérés esetén az egész nem ér már semmit. -
qaíwsyedx #347 *megpróbálnának -
qaíwsyedx #346 Azok a szutyok tükörhajók pedig árban a rakétákhoz hasonlóbbak lennének, nem pedig a nagyobb hajókhoz.
Feláldozhatóak.
Egyszerre több, több irányból támadja a célt.
Csak harc(vagy veszély) esetén válnának le a lézert kibocsátó hajóról. Megpróbálnák a hajó közelébe kerülni.
Amenyiben fenntartható a lézer folyamatosan úgy képesek önvédelemre is.(a lövedékek kilövése általában észlelhető tehát ha ezt sikerül időben észlelni és az adatokat továbbítani akkro használni kell a lézert, ha túl ér azon a határon amin bellül már nem elég gyors az adattovábítás(a lövedék hamarabb éri el a tükörhajót mint az információ oda és visza útja a tükörhajó és a lézert kibocsátó hajó között), folyamatosan üzemeltetni kéne a lézert
-
qaíwsyedx #345 Természetesen lehetséges h nem vagyunk képesek ilyen mértékben fókuszálni a lézert. -
qaíwsyedx #344 (Abban bennevan a légkör szórása is)
Mellesleg pont ezért számoltam 1 m falvastagságú űrhajóval. Áruld el szerinted menyi lenne egy hajó ideális falvastagsága? miből készülne? Legyen, ahogy kívánod.
A YAL-1A esetében akratak 0,5m nél nagyobb pontosságot elérni?
Ugye az a pontszerű találat 1ik hátránya hogy könnyen elkerülheti a létfontosságú részeket, és hát a légkörbe vannak zavaró hatások melyek nehezítik a célzást( légáramlatok miatt mozog a repülőgép, a sugárhajtómű is rezgéseket okoz(1mm vastag nyalábnál elég kis rezgés is h ne mindig ugyanazt a pontot világítsa meg)ezen problémák közül az űrben több is kiküszöbölhető/nem áll fenn).
-
#343
A YAL-1A tud fél métert 400km-es távolságon. Legyen ugrásszerű fejlődés, mondjuk 250mm. Ez még mindig 250x annyi, mint amivel te számolsz. És még mindig csak 400km-es lőtáv... -
qaíwsyedx #342 a fókusz 1 ezred méteres = 1 miliméter -
qaíwsyedx #341 Sugár négyzete X pí x a hanger magassága nálam a hanger térfogata. -
#340
Ez az egy ezred miliméteres fókusz az, amit szerintem még über-csúcs optikával is csak pár km-es távolságból tudsz megvalósítani, reálisabban legfeljebb pár száz méterről. :)
Ha mindenképen komoly lézerfegyverben gondolkodsz, akkor inkább a nap-lézerek felé fordulj, pontosabban a napfény koncentrálása felé. Képzelj el egy hatalmas tükröt-rendszert mondjuk a Föld-Nap L1 lagrange ponton. Sok tíz- vagy sok száz km-es tükörrendszer esetén akár az 1 Giga- vagy akár 1 Terrawattos teljesítmény is elérhető a célponton, és mivel a Napból táplálkozik, ezért energiaforrásra nem lesz panasz, akár folyamatosan is "vághat". Mivel nem egy nagy tükörröl, hanem sok-sok kisebb tükörről beszélünk, egyszerre akár több, különálló pontba is fókuszálhatjuk a nap energiáját, arányosan kisebb energiaszinttel, persze.
Ráadásul felhasználható "fény-tolásra", vagyis egy napvitorlás-szerű járműnek plusz "tolóerőt" nyújthat.
Két nagy hátránya van persze, az egyik a már említett fókusz, de egy Föld-Nap L1 pontban keringő nap-lézerrel a Föld védelme többé-kevésbé megoldható. A másik hátránya persze az, hogy a tüzelési szög korlátozott valamelyest.
[center]![]()
-
qaíwsyedx #339 0,05966köbméter lenne a megolvasztandó anyag mennyisége 1m-es falvastagság esetén.(bár szerintem ez is bőven irreálisan vastag)
legyen vasból a hajótest, így az elpárologtatandó tömeg 468,88kg, az olvadás és forráshő öszesen 3111581456J lenne ehhez járna még a 3300 fokkal való hőmérsékletnövelés 717636348J lenne.Tehát összesen 3 829 217 804J-t kéne a célpontra juttatnunk.
SZorozzuk meg 10 el a fényviszaverés miatt és szorozzuk még 100 al a kevéssé hatékony tükör és lézertechnika miatt.
3 829 217 804 000J
1'000'000'000'000'000'000Watt az általad szükségesnek tartott teljesétímény :) Sztem kicsit erős volt egyből odalökni az 1 Terrawattot, elfogadom h az általam leírt energia se kevés, de nem is teljesen elképzelhetetlen menyiségű.
Emellett az egészet 1m falvastagságú hajó esetére számoltam.
-
#338
A mérési pontosság - idő és hely - miatt még magát a tükörhajót is vicces eltalálni.
A megtámadott hajónak semi más dolga nincs, mint egy tükröt a megfelelő irányba tartani, ahonnan jöhet a cucc. Az sem baj, ha semmit nem talál el a visszvert sugár. Neki gyak. ingyért van, a másik meg pazarolja az energiát.
A modelled még mindig pocsék, met nem számol sem a hővezetéssel, sem a hőátadással. A kettégvágás továbbra is botor ötlet.
A számokat meg nem is értem, hogy honnan vetted és hogyan kellene értelmezni. Mi a pékkel számolsz? Vastagfalú hengers test, bent levegővel? Mennyi a falvastagság? Körgyűrű kersztmetszet * hossz dimenzió kellne. Nálad m*m dimenzió van, amiből bödüs életben nem lesz térfogat. Az amit írtál tömör hengerre sem jó, mert az [(d^2)*3,14]*L/4 összefüggés lenne...
-
qaíwsyedx #337 Elnézést hiábzátam az előbb 10mx10mx3,14x0,001m=0,314köbméter anyagot kell elpárologtatni / megolvasztani tömör test esetén.
-
qaíwsyedx #336 Én úgy képzeltem h a tükörhajó nak küldik a jeleth 3 másodperc múlva beeesik a lézer addig célozzon. Addig célraállítja a tükröket... stb. jön a lézer fókuszálódik eltalálja az ellent és kész.
Mellesleg tényleg nem működne(tükörhajók védelme az információ időbeni késedelme miatt nem megoldható).
Azt még mindig tartom h hatékonyabb lenne félbevágni az ellenséget mint lyukat égetni rá. pl.: ugye egy 10 méter átmérőjű hajó félbevágásához elég 2x3,14x10mx0,001m=0,0628köbméter anyagot melegíteni ha 1 mm vastag sávban tesszük ezt, illetve ha a hajó tömör(mivel azonban általában nem előnyös tömörre készíteni ezért a szükséges energia is kissebb lenn).
Ez persze szintén bukik a fókusz miatt.
-
#335
Nem kell érzékelni, mert permanensen kint lehet, de pl. mikor már látod közeledni a kis vackot, kiteszed, mert lopakodás az nincs...
Hogyan érzékeled? Úgy, hogy melegszik a hajófelszín...
Azt meg megmondták, hogy a lézer pont azért pocsék, mert fénysebességel terjed. -
qaíwsyedx #334 Szeretném mégegyszer hangsúlyozni h a lézersugár fénysebességggel terjed, ezért egyhén szólva probléms megmondani h kilőtték rád mielőtt eltalálna.
Először is hogy érzékeled a lézert? Gyakorlatilag az informáió se érheti el előbb a hajódat mint a lézersugár (ha ragszkodunk a jelenleg ismert fizikához és technológiához)
-
#333
Miért ne tudhatnám? A lopakodás nem lehetséges... -
#332
Hőpajzsra akkor van szükség, ha vissza akarsz térni a Földre, vagy más, légkörrel rendelkező bolygóra/holdra. Az összes eddigi űrhajón azért volt hőpajzs, mert a személyzetet vissza akarták vele hozni a Földre. :)
Egy bolygóközi űrhajót alaphangon felesleges komoly hőpajzsal ellátni, mivel nem fog visszatérni egy bolygóra sem. Erre kisebb leszálló-hajók is jók, amelyek dokkolhatnak a bolygóközi űrhajóra.
Ellenpont, ha a hajó un. aerobreaking-et akar használni. Ez annyit tesz, hogy belemerül egy bolygó légkörének felső rétegeibe, hogy ott a légellenállás miatt lelassul, mégpedig úgy, hogy egy csepp üzemanyagot sem használt el. Ekkor viszont megint kell hőpajzs valamilyen szinten, plusz olyan erősre kell építeni a hajót, hogy ne essen szét a fellépő erőhatások miatt. A hőpajzs ez esetben persze felhasználható a védekezésre. -
#331
A célpont közelébe kis, automatizált tükörhajókat küldök (tükkörrendszer + hajtómű + vezérlőegység), ezek a célpont közelében fókuszálják az eddig módosítatlan lézernyalábot.
Ez így kevés. Először is kell a célpont felderítésére valami, majd a pontos távolság a célpont és a "tükör-hajó" között. Ahhoz kell egy komolyabb optikai érzékelő és valamiféle, mondjuk lézeres távolságmérés. Szóval már alapból itt elvérzik a "kis" dolog. A tükörre írtam, hogy itt hatalmas tükrökről beszélhetünk, ha ekkora energiasűrűséget akarsz elérni. Terrawatt szinten több száz méteres tükör kell, még tökéletes fókusz esetén is, különben maga a tükör fog elégni a rá irányított lézernyalábtól (nem tökéletes tükör nem létezik, a legjobb minőségű csillagászati távcső-tükrök is valami 99,99% körül vannak, tehát valamennyi fényt mindenképpen elnyel, ez pedig hőtermelést jelent - 1 Terawatt (1'000'000'000'000'000'000 Watt) esetén ez 10GW (10'000'000'000 Watt) hőterhelés. Ha nem akarod, hogy a tükröd élből elpárologjon, akkor hűtened kell, de nagyon.
Az egész elképzelésem alapja az hogy a jelenlegi lézerek széttartásában komoly szerepet játszhat a fókuszálásra használt tükörrendszer, ezért a tükörrendszert az ellenség közelébe vinném és ott fókuszálnám vele a lézert.
A "nyers" lézernyaláb széttartása is jelentős csillagászati léptékkel.
Az elképzelés terén tehát "csak" a további kérdések merülnek fel:
-Milyen módszerrel állítasz elő 1 TeraWatt energiájú lézernyalábot? Jelenleg az összes lézerberendezés esetén a komolyabb nyaláb előállítás úgy működik, hogy több lézertermelő egységet egybeépítenek, és ezek sugarait fókuszálják egy pontra, a YAL-1A esetén 12db kémiai reaktor állítja elő a résznyalábokat, abból lesz egy közös nyaláb.
-Ha kémiai lézerről beszélünk, akkor hogy biztosítod a többször tüzeléshez szükséges mennyiséget? A YAL-1A mintegy 20 tonna üzemanyagból tud 7-8, egyenként 1MW-os lövést leadni.
-Ha szilárdtest lézerről beszélünk, akkor mivel állítasz elő ekkora energiamennyiséget. A lézerek hatásfoka nem éppen rendkívüli, a legjobb kémiai lézereké 30%, a szilárdtest lézereké 10% körüli. Tehát egy 1 TeraWatt energiájú lézerhez 10 TeraWatt energiát kell befektetni. A világ elektromos áram felhasználása most olyan 16 Terawatt körül mozog, ha jól emlékszem. Itt egy kicsit most megrovom magam, mert wattról beszéltem. A lézer erejét viszont joule-ban lehet megadni, ugye 1 joule = 1 watt / másodperc. Petawatt-ot lézert már csináltak például. Csak ugye úgy, hogy a másodperc milliomod részéig hoztak létre megawatt erejű lézert. Ha te félbe akarsz vágni egy hajót akkor azért ott legalább másodperces lézercsapásokról beszélhetünk...
-Ha naplézerről van szó, akkor felejtsd el az optikamentes megoldást, ugye ott mindenképpen szükséged van a szükséges energiamennyiség koncentrálására.
-A tükörhajók nem lehetnek kicsik, ilyen energiák koncentrálásához jókora tükörre van szükség. Jó nagy tükörnél (itt úgy ezer méteres átmérőről beszélhetünk) talán megúszható az aktív hűtés, de az alatt mindenképpen komoly hűtőberendezésre van szükség, hogy a tükrön realizálódó hőmennyiségtől megszabadulj.
-Szükséges a tükör hajók pontos helyzetének ismerete abban a pillanatban, amikor a lézernyaláb eléri. Ha a lézer a Mars körül kering, a lézerhajó meg a Földnél van, akkor Föld-Mars közelségnél (~56 millió km) olyan 186 másodperc a "lag", tehát ennyi idő kell, amíg a Mars-ról kilőtt lézernyaláb eléri a Föld pályáját. Mivel a tükörhajók személyzet nélküliek, ezért feltételezve, hogy a tükörhajókon van felderítő optika, és azzal folyik a célzás, a lövés úgy néz ki, hogy a Mars-hoz 186 másodperc után érkezik meg a tükör-hajó által látott kép, ha ott úgy vélik, hogy a tükrön állítani kell, akkor 186 másodperc múlva érkezik meg a parancs a tükör-hajóhoz. Ha úgy vélik, hogy a látott kép (amely 186 másodperccel korábban készült) alapján tüzet nyitnak, akkor a kilőtt lézernyaláb 186 másodperc múlva éri el a tükör hajót, majd innen folytatja az útját a célpont felé. Gyakorlatilag minden döntést úgy kell meghozni, hogy ezt a lagot bele kell számolni.
-Továbbra sem tudjuk, hogy a célpont miért tűrné el, hogy a tükör-hajók a közelébe kerüljenek.
Kezded érteni, miért írtam korábban, hogy a lézer rövid hatótávú fegyver? :)
Amúgy például Nyrath elemzésénél azzal számolnak, hogy a lézer "effektív" lőtávolsága valahol 1 fénymásodperc, vagyis 300'000 km körül lehet... -
#330
Egyébként milyen távolságokban gondolkodsz ezzel a lézeres dologgal? Figyelembe kell venni azt is, hogy csillagászati léptékben nézve még a fény is baromi lassú. Ha jól tudom már egy Föld-Nap távolsághoz is 8 perc kell neki.
Tegyük fel a következőt: a védekező fél látva a tükörhajókat elkezd vasgolyókat lőni rájuk (most mondtam valamit, a lényeg, hogy a lövedék képes legyen károkat okozni, ugyanakkor ne lehessen felrobbantani lézerrel ;)). A tükörhajóknak ki kell térniük a lövedékek elől, hogy biztonságban legyenek. Így viszont a percekkel, vagy akár órákkal korábban elindított lézersugár semmit sem fog érni, mert a tükörhajók nem tudnak pozícióba állni. Újra kell irányozni a lézert, viszont ez alatt az idő alatt meg simán szétszedik a védők az amúgy védtelen tükörhajókat.
Minél nagyobb a távolság, annál nehezebb megfelelően működtetni az egész rendszert. Elég egy előre nem tervezett esemény, ami szétzilálja a tükörhajók alakzatát, onnantól kezdve kuka az egész. -
EnxTheOne #329 Bár nem értek a témához, de minden űrhajónak van hőpajzsa. Ha jól tudom a "mostani" hajóknak a "hasi része". Szóval ha a légkörbe nem pusztul el a hajó, akkor egy lézer szerintem nem tud kárt tenni a hajóban. Meg nem is biztos hogy eljutt az ellenség közelébe a tükör hajó. Kap egy sorozatott egy railguntol, meg pár rakétát/torpedot. :D -
qaíwsyedx #328 A "visszaküldött" lézerrel meg csupán a tükörhajóban tehetsz kárt mivel a lézert kibocsátó hajó messze van, és a széttartása miatt túl kicsi az energasűrűsége. A lézersugár fénysebességel mozog, hogy helyezel időben elé egy türöt? Nem tudhatod mikor jön. a Tükörhajók lényege hogy kicsik olcsóak és ezért megkockáztatahtó néhány darab elvesztése (korábban már írtam h egyszerre többel támadnék). -
#327
Megtörtént. -
qaíwsyedx #326 Építőbb jellegűvé tenné a topikot ha mindenki felvázolna egy szerinte működőképes eszközt(természetesen a mai fizika és technológia alapján), és ezekről folyna a társalgás. 
-
#325
A kis hajók = vadász = halott ötlet. Ennyi erővel meg a legyegyszerűbb védekezés az, hogy az ellenféle maga elé tart egy tükröt, amivel szépen visszaküldi a lézert a feladónak, oszt lehet lesni. :) -
qaíwsyedx #324 A lézernyalábot egy nagyobb hajóról indítom (semmmi fókuszálás, semmi nincs az útjába helyezve). A célpont közelébe kis, automatizált tükörhajókat küldök (tükkörrendszer + hajtómű + vezérlőegység), ezek a célpont közelében fókuszálják az eddig módosítatlan lézernyalábot. Nagyon kis keresztmetszetűre szűkített nyalábbal egy nagy hajóban is komoly kár tehető ha félbevágja/olvasztja.
"Nem érted. Már egy 1mm2-es lyukat égetni egy pár centis acéllemezbe is tétel többszázezet-millió kilométerről... (Ami egyébként bőven elég egy üzemanyagtartály tönkretéletéhez) A hatalmas lyuk az csak a te elborult elképzelésed, mint a kettévágás is."
És akkor mit csinálsz ha nem kémiai elvű a jármű meghajtórendszere (hanem pl olyan mint a #299-ik hozzászólásban)? És ha külön tartályban van az okszidálószer és az éghető anyag?
"Hogy valahogy érzékeltessem a problémát: az általad elvárt fókusz olyasmi lenne, hogy az adott távolságból optikailag tudni kellene olyan felvételt csinálni. Tehát ha pár négyzetcentiméterre akarod fókuszálni a fényt, akkor annak "visszafelé" is működnie kell, tehát azt a néhány négyzetcentimétert ki kell tudnod optikailag "teregetni" a tükör méretére. Remélem jól írtam körbe a problémát. :) "
Vegyünk egy teleszkópot (pl hubble), világítsunk bele, a kijövő fényt(ha szükséges) egy kis síktükörrel irányítsuk a célra. a tükörhajó pedig úgy mozogna hogy a "teleszkóp" megfelelő nyílása a lézert kibocsátó hajó felé nézzen.
Az egész elképzelésem alapja az hogy a jelenlegi lézerek széttartásában komoly szerepet játszhat a fókuszálásra használt tükörrendszer, ezért a tükörrendszert az ellenség közelébe vinném és ott fókuszálnám vele a lézert.
A lézert ilyenkor szintén lehetne védelemre (a kis tükörhajó védelmére) használni.
-
#323
Egyébként alapvetően igazad van abban, hogy az általad felvázolt technikai paraméterek között teljesen értelmetlen űrvadászt építeni.
Ugye kérdés, hogy mit lesz a következő lépcső. Azért a skálázhatóságot esélyes, hogy megoldják idővel, mert gondolj csak az első számítógépekre, atombombára, mobiltelefonra. Tudom, az első és az utolsó példa picit sántít, de azért a belső égésű motorok is sokat fejlődtek.
A topic nyitásakor jeleztem, hogy én a "Hard Sci-fi", a jelenleg ismert fizikai törvényekre és a belátható jövőben (pár száz év legfeljebb) gondolkodom. Igen, lehetséges, hogy X idő múlva csodás előrelépések lesznek, de ez nem borítékolható.
A fúziós reakciókat az 1960-as évek óta tesztelgeti laboratóriumi körülmények között. De még mindig legalább 20-30 év, amíg egy fenntartható, pozitív energiamérlegű (tehát energiatermelésre alkalmas) fúziós reaktort meg tudunk építeni. Az antianyag terén eddig alig pár anti-protont, esetleg anti-hidrogén atomot tudtunk létrehozni. Ahhoz, hogy reakció-reaktorban használhassuk nekünk tonnaszámra kellene gyártani. Stb...
Abba most nem akarok belemenni, hogy "mi lenne ha holnap feltalálnák a nullpont-energiát", mert ezzel a fantázia szintjére lépünk.
A YAL-1A esetében nem a légkör hatásaira szóródik a sugár (pára, por fénytörés)?
Ez is belejátszik, de éppen ezért egy külön "légkörelemző" lézer is van a gépen, amely alapján korrigálni lehet a fókuszt. Ám ha a YAL-1A lézerével a légüres térben lősz a Földről a Holdra, a lézernyaláb átmérője akkor is több tíz méter átmérőjű lesz, ez pedig 1MW esetén annyit tesz, hogy alig fogod felmelegíteni vele a besugárzott területet :)
