Hadviselés a világűrben
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#352
Nem egyszerûbb az egész, ha a tükörhajóidat tükör helyett lézerrel szereled fel és közelrõl lövöd szét a célpontot? 😄
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#351
*teet=teret
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#350
A habosított anyag nem feltétlen legjobb védelem a lézer ellen mivel jelentõs menyiségû gázbuborékot/zárványt tartalmaz, a gázokat könnyebb illetve amenyiben kifagytak a légüres teet nem kel felforralni, a másik kérdés hogy a hab szilárd részének milyen a fajhõje, olvadáshõje , forráshõje, netán fényvisszaverése.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#349
"Nap-lézerrel" ???
a nap nem bocsát ki lézerfényt --> fókuszálni jelentõsen nehezebb, illetve kevésbé pontosan lehet.
A nap-tükör lenne sztem a pontos kifejezés.
A másik hátránya hogy amenyiben a 90foknál kisseb szögben kívánjuk viszatükrzni a fényt rohamosan csökken a viszatükrözöt fény menyisége.
(feltéve hogy a beszúrt képen 1 nagyméretû homorú tükör látható)
Ez kiküszöbölhetõ azzal ha a fókuszálás után egy kissebbb tükörrel irányítjuk a célra a fényt(ezt persze hûteni kell).
a nap nem bocsát ki lézerfényt --> fókuszálni jelentõsen nehezebb, illetve kevésbé pontosan lehet.
A nap-tükör lenne sztem a pontos kifejezés.
A másik hátránya hogy amenyiben a 90foknál kisseb szögben kívánjuk viszatükrzni a fényt rohamosan csökken a viszatükrözöt fény menyisége.
(feltéve hogy a beszúrt képen 1 nagyméretû homorú tükör látható)
Ez kiküszöbölhetõ azzal ha a fókuszálás után egy kissebbb tükörrel irányítjuk a célra a fényt(ezt persze hûteni kell).
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#348
(Abban bennevan a légkör szórása is)
A YAL-1A esetén nagyob büszkék voltak a légkör-elemzõ lézerre, és az az által nyújtott eredményekre. Részletekbe viszont nem mentek bele - elvégre is csak katonai programról van szó. 😊
Mellesleg pont ezért számoltam 1 m falvastagságú ûrhajóval. Áruld el szerinted menyi lenne egy hajó ideális falvastagsága? mibõl készülne?
Szvsz pár mm-es alumínium ötvözet falból lehetne 2-3 réteg (whiple-shield), közötte valamilyen habosított mûanyag.
A YAL-1A esetében akratak 0,5m nél nagyobb pontosságot elérni?
Hogy a fenébe ne. Csak gondold el, hogy milyen kevés besugárzási idõre lenne szükség, ha azt az 1MW-ot egy miliméternyi területre tudnák ilyen távolságra fókuszálni.
Ugye az a pontszerû találat 1ik hátránya hogy könnyen elkerülheti a létfontosságú részeket, és hát a légkörbe vannak zavaró hatások melyek nehezítik a célzást( légáramlatok miatt mozog a repülõgép, a sugárhajtómû is rezgéseket okoz(1mm vastag nyalábnál elég kis rezgés is h ne mindig ugyanazt a pontot világítsa meg)ezen problémák közül az ûrben több is kiküszöbölhetõ/nem áll fenn).
Csak gondolj bele, hogy a YAL-1A esetén a feladat az, hogy egy emelkedõ, remegõ, mozgó célpontot sugároznak be, függõen a "csapástól" akár 6-8 másodpercig is. Ez idõ alatt a besugárzott területnek kb. ugyanannak kell lennie, van persze bizonyos mozgástér, de fél méternél nagyobb eltérés esetén az egész nem ér már semmit.
A YAL-1A esetén nagyob büszkék voltak a légkör-elemzõ lézerre, és az az által nyújtott eredményekre. Részletekbe viszont nem mentek bele - elvégre is csak katonai programról van szó. 😊
Mellesleg pont ezért számoltam 1 m falvastagságú ûrhajóval. Áruld el szerinted menyi lenne egy hajó ideális falvastagsága? mibõl készülne?
Szvsz pár mm-es alumínium ötvözet falból lehetne 2-3 réteg (whiple-shield), közötte valamilyen habosított mûanyag.
A YAL-1A esetében akratak 0,5m nél nagyobb pontosságot elérni?
Hogy a fenébe ne. Csak gondold el, hogy milyen kevés besugárzási idõre lenne szükség, ha azt az 1MW-ot egy miliméternyi területre tudnák ilyen távolságra fókuszálni.
Ugye az a pontszerû találat 1ik hátránya hogy könnyen elkerülheti a létfontosságú részeket, és hát a légkörbe vannak zavaró hatások melyek nehezítik a célzást( légáramlatok miatt mozog a repülõgép, a sugárhajtómû is rezgéseket okoz(1mm vastag nyalábnál elég kis rezgés is h ne mindig ugyanazt a pontot világítsa meg)ezen problémák közül az ûrben több is kiküszöbölhetõ/nem áll fenn).
Csak gondolj bele, hogy a YAL-1A esetén a feladat az, hogy egy emelkedõ, remegõ, mozgó célpontot sugároznak be, függõen a "csapástól" akár 6-8 másodpercig is. Ez idõ alatt a besugárzott területnek kb. ugyanannak kell lennie, van persze bizonyos mozgástér, de fél méternél nagyobb eltérés esetén az egész nem ér már semmit.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#347
*megpróbálnának
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#346
Azok a szutyok tükörhajók pedig árban a rakétákhoz hasonlóbbak lennének, nem pedig a nagyobb hajókhoz.
Feláldozhatóak.
Egyszerre több, több irányból támadja a célt.
Csak harc(vagy veszély) esetén válnának le a lézert kibocsátó hajóról. Megpróbálnák a hajó közelébe kerülni.
Amenyiben fenntartható a lézer folyamatosan úgy képesek önvédelemre is.(a lövedékek kilövése általában észlelhetõ tehát ha ezt sikerül idõben észlelni és az adatokat továbbítani akkro használni kell a lézert, ha túl ér azon a határon amin bellül már nem elég gyors az adattovábítás(a lövedék hamarabb éri el a tükörhajót mint az információ oda és visza útja a tükörhajó és a lézert kibocsátó hajó között), folyamatosan üzemeltetni kéne a lézert
Feláldozhatóak.
Egyszerre több, több irányból támadja a célt.
Csak harc(vagy veszély) esetén válnának le a lézert kibocsátó hajóról. Megpróbálnák a hajó közelébe kerülni.
Amenyiben fenntartható a lézer folyamatosan úgy képesek önvédelemre is.(a lövedékek kilövése általában észlelhetõ tehát ha ezt sikerül idõben észlelni és az adatokat továbbítani akkro használni kell a lézert, ha túl ér azon a határon amin bellül már nem elég gyors az adattovábítás(a lövedék hamarabb éri el a tükörhajót mint az információ oda és visza útja a tükörhajó és a lézert kibocsátó hajó között), folyamatosan üzemeltetni kéne a lézert
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#345
Természetesen lehetséges h nem vagyunk képesek ilyen mértékben fókuszálni a lézert.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#344
(Abban bennevan a légkör szórása is)
Mellesleg pont ezért számoltam 1 m falvastagságú ûrhajóval. Áruld el szerinted menyi lenne egy hajó ideális falvastagsága? mibõl készülne? Legyen, ahogy kívánod.
A YAL-1A esetében akratak 0,5m nél nagyobb pontosságot elérni?
Ugye az a pontszerû találat 1ik hátránya hogy könnyen elkerülheti a létfontosságú részeket, és hát a légkörbe vannak zavaró hatások melyek nehezítik a célzást( légáramlatok miatt mozog a repülõgép, a sugárhajtómû is rezgéseket okoz(1mm vastag nyalábnál elég kis rezgés is h ne mindig ugyanazt a pontot világítsa meg)ezen problémák közül az ûrben több is kiküszöbölhetõ/nem áll fenn).
Mellesleg pont ezért számoltam 1 m falvastagságú ûrhajóval. Áruld el szerinted menyi lenne egy hajó ideális falvastagsága? mibõl készülne? Legyen, ahogy kívánod.
A YAL-1A esetében akratak 0,5m nél nagyobb pontosságot elérni?
Ugye az a pontszerû találat 1ik hátránya hogy könnyen elkerülheti a létfontosságú részeket, és hát a légkörbe vannak zavaró hatások melyek nehezítik a célzást( légáramlatok miatt mozog a repülõgép, a sugárhajtómû is rezgéseket okoz(1mm vastag nyalábnál elég kis rezgés is h ne mindig ugyanazt a pontot világítsa meg)ezen problémák közül az ûrben több is kiküszöbölhetõ/nem áll fenn).
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#343
A YAL-1A tud fél métert 400km-es távolságon. Legyen ugrásszerû fejlõdés, mondjuk 250mm. Ez még mindig 250x annyi, mint amivel te számolsz. És még mindig csak 400km-es lõtáv...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#342
a fókusz 1 ezred méteres = 1 miliméter
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#341
Sugár négyzete X pí x a hanger magassága nálam a hanger térfogata.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#340
Ez az egy ezred miliméteres fókusz az, amit szerintem még über-csúcs optikával is csak pár km-es távolságból tudsz megvalósítani, reálisabban legfeljebb pár száz méterrõl. 😊
Ha mindenképen komoly lézerfegyverben gondolkodsz, akkor inkább a nap-lézerek felé fordulj, pontosabban a napfény koncentrálása felé. Képzelj el egy hatalmas tükröt-rendszert mondjuk a Föld-Nap L1 lagrange ponton. Sok tíz- vagy sok száz km-es tükörrendszer esetén akár az 1 Giga- vagy akár 1 Terrawattos teljesítmény is elérhetõ a célponton, és mivel a Napból táplálkozik, ezért energiaforrásra nem lesz panasz, akár folyamatosan is "vághat". Mivel nem egy nagy tükörröl, hanem sok-sok kisebb tükörrõl beszélünk, egyszerre akár több, különálló pontba is fókuszálhatjuk a nap energiáját, arányosan kisebb energiaszinttel, persze.
Ráadásul felhasználható "fény-tolásra", vagyis egy napvitorlás-szerû jármûnek plusz "tolóerõt" nyújthat.
Két nagy hátránya van persze, az egyik a már említett fókusz, de egy Föld-Nap L1 pontban keringõ nap-lézerrel a Föld védelme többé-kevésbé megoldható. A másik hátránya persze az, hogy a tüzelési szög korlátozott valamelyest.
Ha mindenképen komoly lézerfegyverben gondolkodsz, akkor inkább a nap-lézerek felé fordulj, pontosabban a napfény koncentrálása felé. Képzelj el egy hatalmas tükröt-rendszert mondjuk a Föld-Nap L1 lagrange ponton. Sok tíz- vagy sok száz km-es tükörrendszer esetén akár az 1 Giga- vagy akár 1 Terrawattos teljesítmény is elérhetõ a célponton, és mivel a Napból táplálkozik, ezért energiaforrásra nem lesz panasz, akár folyamatosan is "vághat". Mivel nem egy nagy tükörröl, hanem sok-sok kisebb tükörrõl beszélünk, egyszerre akár több, különálló pontba is fókuszálhatjuk a nap energiáját, arányosan kisebb energiaszinttel, persze.
Ráadásul felhasználható "fény-tolásra", vagyis egy napvitorlás-szerû jármûnek plusz "tolóerõt" nyújthat.
Két nagy hátránya van persze, az egyik a már említett fókusz, de egy Föld-Nap L1 pontban keringõ nap-lézerrel a Föld védelme többé-kevésbé megoldható. A másik hátránya persze az, hogy a tüzelési szög korlátozott valamelyest.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#339
0,05966köbméter lenne a megolvasztandó anyag mennyisége 1m-es falvastagság esetén.(bár szerintem ez is bõven irreálisan vastag)
legyen vasból a hajótest, így az elpárologtatandó tömeg 468,88kg, az olvadás és forráshõ öszesen 3111581456J lenne ehhez járna még a 3300 fokkal való hõmérsékletnövelés 717636348J lenne.Tehát összesen 3 829 217 804J-t kéne a célpontra juttatnunk.
SZorozzuk meg 10 el a fényviszaverés miatt és szorozzuk még 100 al a kevéssé hatékony tükör és lézertechnika miatt.
3 829 217 804 000J
1'000'000'000'000'000'000Watt az általad szükségesnek tartott teljesétímény 😊 Sztem kicsit erõs volt egybõl odalökni az 1 Terrawattot, elfogadom h az általam leírt energia se kevés, de nem is teljesen elképzelhetetlen menyiségû.
Emellett az egészet 1m falvastagságú hajó esetére számoltam.
legyen vasból a hajótest, így az elpárologtatandó tömeg 468,88kg, az olvadás és forráshõ öszesen 3111581456J lenne ehhez járna még a 3300 fokkal való hõmérsékletnövelés 717636348J lenne.Tehát összesen 3 829 217 804J-t kéne a célpontra juttatnunk.
SZorozzuk meg 10 el a fényviszaverés miatt és szorozzuk még 100 al a kevéssé hatékony tükör és lézertechnika miatt.
3 829 217 804 000J
1'000'000'000'000'000'000Watt az általad szükségesnek tartott teljesétímény 😊 Sztem kicsit erõs volt egybõl odalökni az 1 Terrawattot, elfogadom h az általam leírt energia se kevés, de nem is teljesen elképzelhetetlen menyiségû.
Emellett az egészet 1m falvastagságú hajó esetére számoltam.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#338
A mérési pontosság - idõ és hely - miatt még magát a tükörhajót is vicces eltalálni.
A megtámadott hajónak semi más dolga nincs, mint egy tükröt a megfelelõ irányba tartani, ahonnan jöhet a cucc. Az sem baj, ha semmit nem talál el a visszvert sugár. Neki gyak. ingyért van, a másik meg pazarolja az energiát.
A modelled még mindig pocsék, met nem számol sem a hõvezetéssel, sem a hõátadással. A kettégvágás továbbra is botor ötlet.
A számokat meg nem is értem, hogy honnan vetted és hogyan kellene értelmezni. Mi a pékkel számolsz? Vastagfalú hengers test, bent levegõvel? Mennyi a falvastagság? Körgyûrû kersztmetszet * hossz dimenzió kellne. Nálad m*m dimenzió van, amibõl bödüs életben nem lesz térfogat. Az amit írtál tömör hengerre sem jó, mert az <(d^2)*3,14>*L/4 összefüggés lenne...
A megtámadott hajónak semi más dolga nincs, mint egy tükröt a megfelelõ irányba tartani, ahonnan jöhet a cucc. Az sem baj, ha semmit nem talál el a visszvert sugár. Neki gyak. ingyért van, a másik meg pazarolja az energiát.
A modelled még mindig pocsék, met nem számol sem a hõvezetéssel, sem a hõátadással. A kettégvágás továbbra is botor ötlet.
A számokat meg nem is értem, hogy honnan vetted és hogyan kellene értelmezni. Mi a pékkel számolsz? Vastagfalú hengers test, bent levegõvel? Mennyi a falvastagság? Körgyûrû kersztmetszet * hossz dimenzió kellne. Nálad m*m dimenzió van, amibõl bödüs életben nem lesz térfogat. Az amit írtál tömör hengerre sem jó, mert az <(d^2)*3,14>*L/4 összefüggés lenne...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#337
Elnézést hiábzátam az elõbb 10mx10mx3,14x0,001m=0,314köbméter anyagot kell elpárologtatni / megolvasztani tömör test esetén.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#336
Én úgy képzeltem h a tükörhajó nak küldik a jeleth 3 másodperc múlva beeesik a lézer addig célozzon. Addig célraállítja a tükröket... stb. jön a lézer fókuszálódik eltalálja az ellent és kész.
Mellesleg tényleg nem mûködne(tükörhajók védelme az információ idõbeni késedelme miatt nem megoldható).
Azt még mindig tartom h hatékonyabb lenne félbevágni az ellenséget mint lyukat égetni rá. pl.: ugye egy 10 méter átmérõjû hajó félbevágásához elég 2x3,14x10mx0,001m=0,0628köbméter anyagot melegíteni ha 1 mm vastag sávban tesszük ezt, illetve ha a hajó tömör(mivel azonban általában nem elõnyös tömörre készíteni ezért a szükséges energia is kissebb lenn).
Ez persze szintén bukik a fókusz miatt.
Mellesleg tényleg nem mûködne(tükörhajók védelme az információ idõbeni késedelme miatt nem megoldható).
Azt még mindig tartom h hatékonyabb lenne félbevágni az ellenséget mint lyukat égetni rá. pl.: ugye egy 10 méter átmérõjû hajó félbevágásához elég 2x3,14x10mx0,001m=0,0628köbméter anyagot melegíteni ha 1 mm vastag sávban tesszük ezt, illetve ha a hajó tömör(mivel azonban általában nem elõnyös tömörre készíteni ezért a szükséges energia is kissebb lenn).
Ez persze szintén bukik a fókusz miatt.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#335
Nem kell érzékelni, mert permanensen kint lehet, de pl. mikor már látod közeledni a kis vackot, kiteszed, mert lopakodás az nincs...
Hogyan érzékeled? Úgy, hogy melegszik a hajófelszín...
Azt meg megmondták, hogy a lézer pont azért pocsék, mert fénysebességel terjed.
Hogyan érzékeled? Úgy, hogy melegszik a hajófelszín...
Azt meg megmondták, hogy a lézer pont azért pocsék, mert fénysebességel terjed.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#334
Szeretném mégegyszer hangsúlyozni h a lézersugár fénysebességggel terjed, ezért egyhén szólva probléms megmondani h kilõtték rád mielõtt eltalálna.
Elõször is hogy érzékeled a lézert? Gyakorlatilag az informáió se érheti el elõbb a hajódat mint a lézersugár (ha ragszkodunk a jelenleg ismert fizikához és technológiához)
Elõször is hogy érzékeled a lézert? Gyakorlatilag az informáió se érheti el elõbb a hajódat mint a lézersugár (ha ragszkodunk a jelenleg ismert fizikához és technológiához)
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#333
Miért ne tudhatnám? A lopakodás nem lehetséges...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#332
Hõpajzsra akkor van szükség, ha vissza akarsz térni a Földre, vagy más, légkörrel rendelkezõ bolygóra/holdra. Az összes eddigi ûrhajón azért volt hõpajzs, mert a személyzetet vissza akarták vele hozni a Földre. 😊
Egy bolygóközi ûrhajót alaphangon felesleges komoly hõpajzsal ellátni, mivel nem fog visszatérni egy bolygóra sem. Erre kisebb leszálló-hajók is jók, amelyek dokkolhatnak a bolygóközi ûrhajóra.
Ellenpont, ha a hajó un. aerobreaking-et akar használni. Ez annyit tesz, hogy belemerül egy bolygó légkörének felsõ rétegeibe, hogy ott a légellenállás miatt lelassul, mégpedig úgy, hogy egy csepp üzemanyagot sem használt el. Ekkor viszont megint kell hõpajzs valamilyen szinten, plusz olyan erõsre kell építeni a hajót, hogy ne essen szét a fellépõ erõhatások miatt. A hõpajzs ez esetben persze felhasználható a védekezésre.
Egy bolygóközi ûrhajót alaphangon felesleges komoly hõpajzsal ellátni, mivel nem fog visszatérni egy bolygóra sem. Erre kisebb leszálló-hajók is jók, amelyek dokkolhatnak a bolygóközi ûrhajóra.
Ellenpont, ha a hajó un. aerobreaking-et akar használni. Ez annyit tesz, hogy belemerül egy bolygó légkörének felsõ rétegeibe, hogy ott a légellenállás miatt lelassul, mégpedig úgy, hogy egy csepp üzemanyagot sem használt el. Ekkor viszont megint kell hõpajzs valamilyen szinten, plusz olyan erõsre kell építeni a hajót, hogy ne essen szét a fellépõ erõhatások miatt. A hõpajzs ez esetben persze felhasználható a védekezésre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#331
A célpont közelébe kis, automatizált tükörhajókat küldök (tükkörrendszer + hajtómû + vezérlõegység), ezek a célpont közelében fókuszálják az eddig módosítatlan lézernyalábot.
Ez így kevés. Elõször is kell a célpont felderítésére valami, majd a pontos távolság a célpont és a "tükör-hajó" között. Ahhoz kell egy komolyabb optikai érzékelõ és valamiféle, mondjuk lézeres távolságmérés. Szóval már alapból itt elvérzik a "kis" dolog. A tükörre írtam, hogy itt hatalmas tükrökrõl beszélhetünk, ha ekkora energiasûrûséget akarsz elérni. Terrawatt szinten több száz méteres tükör kell, még tökéletes fókusz esetén is, különben maga a tükör fog elégni a rá irányított lézernyalábtól (nem tökéletes tükör nem létezik, a legjobb minõségû csillagászati távcsõ-tükrök is valami 99,99% körül vannak, tehát valamennyi fényt mindenképpen elnyel, ez pedig hõtermelést jelent - 1 Terawatt (1'000'000'000'000'000'000 Watt) esetén ez 10GW (10'000'000'000 Watt) hõterhelés. Ha nem akarod, hogy a tükröd élbõl elpárologjon, akkor hûtened kell, de nagyon.
Az egész elképzelésem alapja az hogy a jelenlegi lézerek széttartásában komoly szerepet játszhat a fókuszálásra használt tükörrendszer, ezért a tükörrendszert az ellenség közelébe vinném és ott fókuszálnám vele a lézert.
A "nyers" lézernyaláb széttartása is jelentõs csillagászati léptékkel.
Az elképzelés terén tehát "csak" a további kérdések merülnek fel:
-Milyen módszerrel állítasz elõ 1 TeraWatt energiájú lézernyalábot? Jelenleg az összes lézerberendezés esetén a komolyabb nyaláb elõállítás úgy mûködik, hogy több lézertermelõ egységet egybeépítenek, és ezek sugarait fókuszálják egy pontra, a YAL-1A esetén 12db kémiai reaktor állítja elõ a résznyalábokat, abból lesz egy közös nyaláb.
-Ha kémiai lézerrõl beszélünk, akkor hogy biztosítod a többször tüzeléshez szükséges mennyiséget? A YAL-1A mintegy 20 tonna üzemanyagból tud 7-8, egyenként 1MW-os lövést leadni.
-Ha szilárdtest lézerrõl beszélünk, akkor mivel állítasz elõ ekkora energiamennyiséget. A lézerek hatásfoka nem éppen rendkívüli, a legjobb kémiai lézereké 30%, a szilárdtest lézereké 10% körüli. Tehát egy 1 TeraWatt energiájú lézerhez 10 TeraWatt energiát kell befektetni. A világ elektromos áram felhasználása most olyan 16 Terawatt körül mozog, ha jól emlékszem. Itt egy kicsit most megrovom magam, mert wattról beszéltem. A lézer erejét viszont joule-ban lehet megadni, ugye 1 joule = 1 watt / másodperc. Petawatt-ot lézert már csináltak például. Csak ugye úgy, hogy a másodperc milliomod részéig hoztak létre megawatt erejû lézert. Ha te félbe akarsz vágni egy hajót akkor azért ott legalább másodperces lézercsapásokról beszélhetünk...
-Ha naplézerrõl van szó, akkor felejtsd el az optikamentes megoldást, ugye ott mindenképpen szükséged van a szükséges energiamennyiség koncentrálására.
-A tükörhajók nem lehetnek kicsik, ilyen energiák koncentrálásához jókora tükörre van szükség. Jó nagy tükörnél (itt úgy ezer méteres átmérõrõl beszélhetünk) talán megúszható az aktív hûtés, de az alatt mindenképpen komoly hûtõberendezésre van szükség, hogy a tükrön realizálódó hõmennyiségtõl megszabadulj.
-Szükséges a tükör hajók pontos helyzetének ismerete abban a pillanatban, amikor a lézernyaláb eléri. Ha a lézer a Mars körül kering, a lézerhajó meg a Földnél van, akkor Föld-Mars közelségnél (~56 millió km) olyan 186 másodperc a "lag", tehát ennyi idõ kell, amíg a Mars-ról kilõtt lézernyaláb eléri a Föld pályáját. Mivel a tükörhajók személyzet nélküliek, ezért feltételezve, hogy a tükörhajókon van felderítõ optika, és azzal folyik a célzás, a lövés úgy néz ki, hogy a Mars-hoz 186 másodperc után érkezik meg a tükör-hajó által látott kép, ha ott úgy vélik, hogy a tükrön állítani kell, akkor 186 másodperc múlva érkezik meg a parancs a tükör-hajóhoz. Ha úgy vélik, hogy a látott kép (amely 186 másodperccel korábban készült) alapján tüzet nyitnak, akkor a kilõtt lézernyaláb 186 másodperc múlva éri el a tükör hajót, majd innen folytatja az útját a célpont felé. Gyakorlatilag minden döntést úgy kell meghozni, hogy ezt a lagot bele kell számolni.
-Továbbra sem tudjuk, hogy a célpont miért tûrné el, hogy a tükör-hajók a közelébe kerüljenek.
Kezded érteni, miért írtam korábban, hogy a lézer rövid hatótávú fegyver? 😊
Amúgy például Nyrath elemzésénél azzal számolnak, hogy a lézer "effektív" lõtávolsága valahol 1 fénymásodperc, vagyis 300'000 km körül lehet...
Ez így kevés. Elõször is kell a célpont felderítésére valami, majd a pontos távolság a célpont és a "tükör-hajó" között. Ahhoz kell egy komolyabb optikai érzékelõ és valamiféle, mondjuk lézeres távolságmérés. Szóval már alapból itt elvérzik a "kis" dolog. A tükörre írtam, hogy itt hatalmas tükrökrõl beszélhetünk, ha ekkora energiasûrûséget akarsz elérni. Terrawatt szinten több száz méteres tükör kell, még tökéletes fókusz esetén is, különben maga a tükör fog elégni a rá irányított lézernyalábtól (nem tökéletes tükör nem létezik, a legjobb minõségû csillagászati távcsõ-tükrök is valami 99,99% körül vannak, tehát valamennyi fényt mindenképpen elnyel, ez pedig hõtermelést jelent - 1 Terawatt (1'000'000'000'000'000'000 Watt) esetén ez 10GW (10'000'000'000 Watt) hõterhelés. Ha nem akarod, hogy a tükröd élbõl elpárologjon, akkor hûtened kell, de nagyon.
Az egész elképzelésem alapja az hogy a jelenlegi lézerek széttartásában komoly szerepet játszhat a fókuszálásra használt tükörrendszer, ezért a tükörrendszert az ellenség közelébe vinném és ott fókuszálnám vele a lézert.
A "nyers" lézernyaláb széttartása is jelentõs csillagászati léptékkel.
Az elképzelés terén tehát "csak" a további kérdések merülnek fel:
-Milyen módszerrel állítasz elõ 1 TeraWatt energiájú lézernyalábot? Jelenleg az összes lézerberendezés esetén a komolyabb nyaláb elõállítás úgy mûködik, hogy több lézertermelõ egységet egybeépítenek, és ezek sugarait fókuszálják egy pontra, a YAL-1A esetén 12db kémiai reaktor állítja elõ a résznyalábokat, abból lesz egy közös nyaláb.
-Ha kémiai lézerrõl beszélünk, akkor hogy biztosítod a többször tüzeléshez szükséges mennyiséget? A YAL-1A mintegy 20 tonna üzemanyagból tud 7-8, egyenként 1MW-os lövést leadni.
-Ha szilárdtest lézerrõl beszélünk, akkor mivel állítasz elõ ekkora energiamennyiséget. A lézerek hatásfoka nem éppen rendkívüli, a legjobb kémiai lézereké 30%, a szilárdtest lézereké 10% körüli. Tehát egy 1 TeraWatt energiájú lézerhez 10 TeraWatt energiát kell befektetni. A világ elektromos áram felhasználása most olyan 16 Terawatt körül mozog, ha jól emlékszem. Itt egy kicsit most megrovom magam, mert wattról beszéltem. A lézer erejét viszont joule-ban lehet megadni, ugye 1 joule = 1 watt / másodperc. Petawatt-ot lézert már csináltak például. Csak ugye úgy, hogy a másodperc milliomod részéig hoztak létre megawatt erejû lézert. Ha te félbe akarsz vágni egy hajót akkor azért ott legalább másodperces lézercsapásokról beszélhetünk...
-Ha naplézerrõl van szó, akkor felejtsd el az optikamentes megoldást, ugye ott mindenképpen szükséged van a szükséges energiamennyiség koncentrálására.
-A tükörhajók nem lehetnek kicsik, ilyen energiák koncentrálásához jókora tükörre van szükség. Jó nagy tükörnél (itt úgy ezer méteres átmérõrõl beszélhetünk) talán megúszható az aktív hûtés, de az alatt mindenképpen komoly hûtõberendezésre van szükség, hogy a tükrön realizálódó hõmennyiségtõl megszabadulj.
-Szükséges a tükör hajók pontos helyzetének ismerete abban a pillanatban, amikor a lézernyaláb eléri. Ha a lézer a Mars körül kering, a lézerhajó meg a Földnél van, akkor Föld-Mars közelségnél (~56 millió km) olyan 186 másodperc a "lag", tehát ennyi idõ kell, amíg a Mars-ról kilõtt lézernyaláb eléri a Föld pályáját. Mivel a tükörhajók személyzet nélküliek, ezért feltételezve, hogy a tükörhajókon van felderítõ optika, és azzal folyik a célzás, a lövés úgy néz ki, hogy a Mars-hoz 186 másodperc után érkezik meg a tükör-hajó által látott kép, ha ott úgy vélik, hogy a tükrön állítani kell, akkor 186 másodperc múlva érkezik meg a parancs a tükör-hajóhoz. Ha úgy vélik, hogy a látott kép (amely 186 másodperccel korábban készült) alapján tüzet nyitnak, akkor a kilõtt lézernyaláb 186 másodperc múlva éri el a tükör hajót, majd innen folytatja az útját a célpont felé. Gyakorlatilag minden döntést úgy kell meghozni, hogy ezt a lagot bele kell számolni.
-Továbbra sem tudjuk, hogy a célpont miért tûrné el, hogy a tükör-hajók a közelébe kerüljenek.
Kezded érteni, miért írtam korábban, hogy a lézer rövid hatótávú fegyver? 😊
Amúgy például Nyrath elemzésénél azzal számolnak, hogy a lézer "effektív" lõtávolsága valahol 1 fénymásodperc, vagyis 300'000 km körül lehet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#330
Egyébként milyen távolságokban gondolkodsz ezzel a lézeres dologgal? Figyelembe kell venni azt is, hogy csillagászati léptékben nézve még a fény is baromi lassú. Ha jól tudom már egy Föld-Nap távolsághoz is 8 perc kell neki.
Tegyük fel a következõt: a védekezõ fél látva a tükörhajókat elkezd vasgolyókat lõni rájuk (most mondtam valamit, a lényeg, hogy a lövedék képes legyen károkat okozni, ugyanakkor ne lehessen felrobbantani lézerrel 😉). A tükörhajóknak ki kell térniük a lövedékek elõl, hogy biztonságban legyenek. Így viszont a percekkel, vagy akár órákkal korábban elindított lézersugár semmit sem fog érni, mert a tükörhajók nem tudnak pozícióba állni. Újra kell irányozni a lézert, viszont ez alatt az idõ alatt meg simán szétszedik a védõk az amúgy védtelen tükörhajókat.
Minél nagyobb a távolság, annál nehezebb megfelelõen mûködtetni az egész rendszert. Elég egy elõre nem tervezett esemény, ami szétzilálja a tükörhajók alakzatát, onnantól kezdve kuka az egész.
Tegyük fel a következõt: a védekezõ fél látva a tükörhajókat elkezd vasgolyókat lõni rájuk (most mondtam valamit, a lényeg, hogy a lövedék képes legyen károkat okozni, ugyanakkor ne lehessen felrobbantani lézerrel 😉). A tükörhajóknak ki kell térniük a lövedékek elõl, hogy biztonságban legyenek. Így viszont a percekkel, vagy akár órákkal korábban elindított lézersugár semmit sem fog érni, mert a tükörhajók nem tudnak pozícióba állni. Újra kell irányozni a lézert, viszont ez alatt az idõ alatt meg simán szétszedik a védõk az amúgy védtelen tükörhajókat.
Minél nagyobb a távolság, annál nehezebb megfelelõen mûködtetni az egész rendszert. Elég egy elõre nem tervezett esemény, ami szétzilálja a tükörhajók alakzatát, onnantól kezdve kuka az egész.
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#329
Bár nem értek a témához, de minden ûrhajónak van hõpajzsa. Ha jól tudom a "mostani" hajóknak a "hasi része". Szóval ha a légkörbe nem pusztul el a hajó, akkor egy lézer szerintem nem tud kárt tenni a hajóban. Meg nem is biztos hogy eljutt az ellenség közelébe a tükör hajó. Kap egy sorozatott egy railguntol, meg pár rakétát/torpedot. 😄
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#328
A "visszaküldött" lézerrel meg csupán a tükörhajóban tehetsz kárt mivel a lézert kibocsátó hajó messze van, és a széttartása miatt túl kicsi az energasûrûsége. A lézersugár fénysebességel mozog, hogy helyezel idõben elé egy türöt? Nem tudhatod mikor jön. a Tükörhajók lényege hogy kicsik olcsóak és ezért megkockáztatahtó néhány darab elvesztése (korábban már írtam h egyszerre többel támadnék).
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#327
Megtörtént.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#326
Építõbb jellegûvé tenné a topikot ha mindenki felvázolna egy szerinte mûködõképes eszközt(természetesen a mai fizika és technológia alapján), és ezekrõl folyna a társalgás. <#awink>
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#325
A kis hajók = vadász = halott ötlet. Ennyi erõvel meg a legyegyszerûbb védekezés az, hogy az ellenféle maga elé tart egy tükröt, amivel szépen visszaküldi a lézert a feladónak, oszt lehet lesni. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#324
A lézernyalábot egy nagyobb hajóról indítom (semmmi fókuszálás, semmi nincs az útjába helyezve). A célpont közelébe kis, automatizált tükörhajókat küldök (tükkörrendszer + hajtómû + vezérlõegység), ezek a célpont közelében fókuszálják az eddig módosítatlan lézernyalábot. Nagyon kis keresztmetszetûre szûkített nyalábbal egy nagy hajóban is komoly kár tehetõ ha félbevágja/olvasztja.
"Nem érted. Már egy 1mm2-es lyukat égetni egy pár centis acéllemezbe is tétel többszázezet-millió kilométerrõl... (Ami egyébként bõven elég egy üzemanyagtartály tönkretéletéhez) A hatalmas lyuk az csak a te elborult elképzelésed, mint a kettévágás is."
És akkor mit csinálsz ha nem kémiai elvû a jármû meghajtórendszere (hanem pl olyan mint a #299-ik hozzászólásban)? És ha külön tartályban van az okszidálószer és az éghetõ anyag?
"Hogy valahogy érzékeltessem a problémát: az általad elvárt fókusz olyasmi lenne, hogy az adott távolságból optikailag tudni kellene olyan felvételt csinálni. Tehát ha pár négyzetcentiméterre akarod fókuszálni a fényt, akkor annak "visszafelé" is mûködnie kell, tehát azt a néhány négyzetcentimétert ki kell tudnod optikailag "teregetni" a tükör méretére. Remélem jól írtam körbe a problémát. 😊 "
Vegyünk egy teleszkópot (pl hubble), világítsunk bele, a kijövõ fényt(ha szükséges) egy kis síktükörrel irányítsuk a célra. a tükörhajó pedig úgy mozogna hogy a "teleszkóp" megfelelõ nyílása a lézert kibocsátó hajó felé nézzen.
Az egész elképzelésem alapja az hogy a jelenlegi lézerek széttartásában komoly szerepet játszhat a fókuszálásra használt tükörrendszer, ezért a tükörrendszert az ellenség közelébe vinném és ott fókuszálnám vele a lézert.
A lézert ilyenkor szintén lehetne védelemre (a kis tükörhajó védelmére) használni.
"Nem érted. Már egy 1mm2-es lyukat égetni egy pár centis acéllemezbe is tétel többszázezet-millió kilométerrõl... (Ami egyébként bõven elég egy üzemanyagtartály tönkretéletéhez) A hatalmas lyuk az csak a te elborult elképzelésed, mint a kettévágás is."
És akkor mit csinálsz ha nem kémiai elvû a jármû meghajtórendszere (hanem pl olyan mint a #299-ik hozzászólásban)? És ha külön tartályban van az okszidálószer és az éghetõ anyag?
"Hogy valahogy érzékeltessem a problémát: az általad elvárt fókusz olyasmi lenne, hogy az adott távolságból optikailag tudni kellene olyan felvételt csinálni. Tehát ha pár négyzetcentiméterre akarod fókuszálni a fényt, akkor annak "visszafelé" is mûködnie kell, tehát azt a néhány négyzetcentimétert ki kell tudnod optikailag "teregetni" a tükör méretére. Remélem jól írtam körbe a problémát. 😊 "
Vegyünk egy teleszkópot (pl hubble), világítsunk bele, a kijövõ fényt(ha szükséges) egy kis síktükörrel irányítsuk a célra. a tükörhajó pedig úgy mozogna hogy a "teleszkóp" megfelelõ nyílása a lézert kibocsátó hajó felé nézzen.
Az egész elképzelésem alapja az hogy a jelenlegi lézerek széttartásában komoly szerepet játszhat a fókuszálásra használt tükörrendszer, ezért a tükörrendszert az ellenség közelébe vinném és ott fókuszálnám vele a lézert.
A lézert ilyenkor szintén lehetne védelemre (a kis tükörhajó védelmére) használni.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#323
Egyébként alapvetõen igazad van abban, hogy az általad felvázolt technikai paraméterek között teljesen értelmetlen ûrvadászt építeni.
Ugye kérdés, hogy mit lesz a következõ lépcsõ. Azért a skálázhatóságot esélyes, hogy megoldják idõvel, mert gondolj csak az elsõ számítógépekre, atombombára, mobiltelefonra. Tudom, az elsõ és az utolsó példa picit sántít, de azért a belsõ égésû motorok is sokat fejlõdtek.
A topic nyitásakor jeleztem, hogy én a "Hard Sci-fi", a jelenleg ismert fizikai törvényekre és a belátható jövõben (pár száz év legfeljebb) gondolkodom. Igen, lehetséges, hogy X idõ múlva csodás elõrelépések lesznek, de ez nem borítékolható.
A fúziós reakciókat az 1960-as évek óta tesztelgeti laboratóriumi körülmények között. De még mindig legalább 20-30 év, amíg egy fenntartható, pozitív energiamérlegû (tehát energiatermelésre alkalmas) fúziós reaktort meg tudunk építeni. Az antianyag terén eddig alig pár anti-protont, esetleg anti-hidrogén atomot tudtunk létrehozni. Ahhoz, hogy reakció-reaktorban használhassuk nekünk tonnaszámra kellene gyártani. Stb...
Abba most nem akarok belemenni, hogy "mi lenne ha holnap feltalálnák a nullpont-energiát", mert ezzel a fantázia szintjére lépünk.
A YAL-1A esetében nem a légkör hatásaira szóródik a sugár (pára, por fénytörés)?
Ez is belejátszik, de éppen ezért egy külön "légkörelemzõ" lézer is van a gépen, amely alapján korrigálni lehet a fókuszt. Ám ha a YAL-1A lézerével a légüres térben lõsz a Földrõl a Holdra, a lézernyaláb átmérõje akkor is több tíz méter átmérõjû lesz, ez pedig 1MW esetén annyit tesz, hogy alig fogod felmelegíteni vele a besugárzott területet 😊
Ugye kérdés, hogy mit lesz a következõ lépcsõ. Azért a skálázhatóságot esélyes, hogy megoldják idõvel, mert gondolj csak az elsõ számítógépekre, atombombára, mobiltelefonra. Tudom, az elsõ és az utolsó példa picit sántít, de azért a belsõ égésû motorok is sokat fejlõdtek.
A topic nyitásakor jeleztem, hogy én a "Hard Sci-fi", a jelenleg ismert fizikai törvényekre és a belátható jövõben (pár száz év legfeljebb) gondolkodom. Igen, lehetséges, hogy X idõ múlva csodás elõrelépések lesznek, de ez nem borítékolható.
A fúziós reakciókat az 1960-as évek óta tesztelgeti laboratóriumi körülmények között. De még mindig legalább 20-30 év, amíg egy fenntartható, pozitív energiamérlegû (tehát energiatermelésre alkalmas) fúziós reaktort meg tudunk építeni. Az antianyag terén eddig alig pár anti-protont, esetleg anti-hidrogén atomot tudtunk létrehozni. Ahhoz, hogy reakció-reaktorban használhassuk nekünk tonnaszámra kellene gyártani. Stb...
Abba most nem akarok belemenni, hogy "mi lenne ha holnap feltalálnák a nullpont-energiát", mert ezzel a fantázia szintjére lépünk.
A YAL-1A esetében nem a légkör hatásaira szóródik a sugár (pára, por fénytörés)?
Ez is belejátszik, de éppen ezért egy külön "légkörelemzõ" lézer is van a gépen, amely alapján korrigálni lehet a fókuszt. Ám ha a YAL-1A lézerével a légüres térben lõsz a Földrõl a Holdra, a lézernyaláb átmérõje akkor is több tíz méter átmérõjû lesz, ez pedig 1MW esetén annyit tesz, hogy alig fogod felmelegíteni vele a besugárzott területet 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#322
Nem érted. Már egy 1mm2-es lyukat égetni egy pár centis acéllemezbe is tétel többszázezet-millió kilométerrõl... (Ami egyébként bõven elég egy üzemanyagtartály tönkretéletéhez) A hatalmas lyuk az csak a te elborult elképzelésed, mint a kettévágás is.
Nem hollywoodból kéne kiindulni, meg a Freespace2bõl...
Nem hollywoodból kéne kiindulni, meg a Freespace2bõl...
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#321
A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb.
Ami a távolság növekedésével egyre nagyobb volumenû. Ha igaz lenne csillagászati léptékkel, amit írsz, akkor bolygóközi mûholdak között nem rádió- hanem lézer-alapú kommunikáció lenne.
Hidd el, hogy én végigrágtam nem egy és nem két ide vonatkozó angol nyelvû forrást, soknak a megértéséhez külön háttérmunkát kellett folytatni. Ha kétségeim lennének ezzel kapcsolatban, hajlanék arra, hogy esetlegesen igazad adjak neked, de amíg nem mutatsz nekem élõ példát arra, hogy több száz ezer km távolságon a lézernyaláb koherenciája nem gyengül számottevõen, engedelmeddel ezt megkérdõjelezem.
(Feltéve h a fentiek igazak a lézersugár nagy távolságon való szétartsában komoly szerepet játszhat a jelenlegi tükörtechnika, ha ez így van akkor a probléma kiküszöbölhetõ azzal h a lézert csak a cél közelében fókuszáljuk.)
Továbbra is: milyen "közelrõl"? És hogy kerül oda a tükör? Az ellenség tétlenül nézi, hogy az orra elég kavirnyálsz egy bazi nagy tükörrel? Sehogy se áll össze a kép, hogy lesz ebbõl harcászatilag bevethetõ fegyver...
Ha 1 nagyátmérõjû lézesugár helyett ugyanazt a lézert kissebb területre kincentrálom akkor hamarabb fog jelentezni a hatása.
Hogy koncentrálod olyan kis területre? Éppen ezt ugatom jó ideje, hogy a távolság függvényében a fókuszt egyre nehezebb belõni. Pláne egy mozgó célpont esetén, ahol ugye a távolság nem állandó. Elõször meg kell állapítanod a távolságot pontosan, utána a fókuszt be kell állítanod (tükröket/lencséket kellõen megfelelõ alakúra formálni) és csak ekkor jöhet a lézernyaláb, istentelen messzirõl ez esetben. Szóval itt az idõrenddel van a baj.
Ez amit leírsz mûködhet mondjuk pár száz km-en belül. De hogy kerülsz oda?!?
Ami a tükörtechnikát illeti: tökéletes tükröt csinálni nagyon nehéz, ideális esetben teljesen stabil alap kell hozzá, a hõmérsékletét (hõtágulás) kezelni kell és így tovább. Ez még egy csillagvizsgáló esetében sem egyszerû, a világûrben még nehezebb.
Hogy valahogy érzékeltessem a problémát: az általad elvárt fókusz olyasmi lenne, hogy az adott távolságból optikailag tudni kellene olyan felvételt csinálni. Tehát ha pár négyzetcentiméterre akarod fókuszálni a fényt, akkor annak "visszafelé" is mûködnie kell, tehát azt a néhány négyzetcentimétert ki kell tudnod optikailag "teregetni" a tükör méretére. Remélem jól írtam körbe a problémát. 😊
Ami a távolság növekedésével egyre nagyobb volumenû. Ha igaz lenne csillagászati léptékkel, amit írsz, akkor bolygóközi mûholdak között nem rádió- hanem lézer-alapú kommunikáció lenne.
Hidd el, hogy én végigrágtam nem egy és nem két ide vonatkozó angol nyelvû forrást, soknak a megértéséhez külön háttérmunkát kellett folytatni. Ha kétségeim lennének ezzel kapcsolatban, hajlanék arra, hogy esetlegesen igazad adjak neked, de amíg nem mutatsz nekem élõ példát arra, hogy több száz ezer km távolságon a lézernyaláb koherenciája nem gyengül számottevõen, engedelmeddel ezt megkérdõjelezem.
(Feltéve h a fentiek igazak a lézersugár nagy távolságon való szétartsában komoly szerepet játszhat a jelenlegi tükörtechnika, ha ez így van akkor a probléma kiküszöbölhetõ azzal h a lézert csak a cél közelében fókuszáljuk.)
Továbbra is: milyen "közelrõl"? És hogy kerül oda a tükör? Az ellenség tétlenül nézi, hogy az orra elég kavirnyálsz egy bazi nagy tükörrel? Sehogy se áll össze a kép, hogy lesz ebbõl harcászatilag bevethetõ fegyver...
Ha 1 nagyátmérõjû lézesugár helyett ugyanazt a lézert kissebb területre kincentrálom akkor hamarabb fog jelentezni a hatása.
Hogy koncentrálod olyan kis területre? Éppen ezt ugatom jó ideje, hogy a távolság függvényében a fókuszt egyre nehezebb belõni. Pláne egy mozgó célpont esetén, ahol ugye a távolság nem állandó. Elõször meg kell állapítanod a távolságot pontosan, utána a fókuszt be kell állítanod (tükröket/lencséket kellõen megfelelõ alakúra formálni) és csak ekkor jöhet a lézernyaláb, istentelen messzirõl ez esetben. Szóval itt az idõrenddel van a baj.
Ez amit leírsz mûködhet mondjuk pár száz km-en belül. De hogy kerülsz oda?!?
Ami a tükörtechnikát illeti: tökéletes tükröt csinálni nagyon nehéz, ideális esetben teljesen stabil alap kell hozzá, a hõmérsékletét (hõtágulás) kezelni kell és így tovább. Ez még egy csillagvizsgáló esetében sem egyszerû, a világûrben még nehezebb.
Hogy valahogy érzékeltessem a problémát: az általad elvárt fókusz olyasmi lenne, hogy az adott távolságból optikailag tudni kellene olyan felvételt csinálni. Tehát ha pár négyzetcentiméterre akarod fókuszálni a fényt, akkor annak "visszafelé" is mûködnie kell, tehát azt a néhány négyzetcentimétert ki kell tudnod optikailag "teregetni" a tükör méretére. Remélem jól írtam körbe a problémát. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#320
A cépontot nem nagyméretû nyalábbal akarom eltalálni, hanem a cél közelébe kissebb hajókat küldök és ezekkel fókuszálom a lézert(azért elõnyös ha elõtte nem óriási az energiasûrûsége, hogy ne okozzon a tükörrel felszerelt hajóban kárt hibás célzás esetén). Gyanítom h a lézerfény szórását jelentõsen megnövelik a jelenlegi tükreink, melyet a fókuszáláshoz használunk, ezért a lézert a célponthoz közel küldött kissebb hajókon fókuszálnám. A tükörhajók kicsik, automatizáltak lennének, egyszerre többet küldenék h az ellenséget több irányból(esetleges páncélzat miatt) lehessen támadni, illetve hogy ne húzódhasson elõlük fedezékbe, például egy bolygó takarásába. A lézert pedig a tükörhajók védelmére is lehet használni.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#319
A teljes keresztmetszet igen komoly %-át kellene átvágni. Jelenleg egy tized mm-es fémlemezen egy pontszerû lyuk léterhozsa sem megy megbízhatóan.
Mi okoz nagy kárt? Kritikus helyekre koncentrálás. Az egész hajó kettévágása lézerrel a bugyuga sci-fibe prímán belefér.
Mi okoz nagy kárt? Kritikus helyekre koncentrálás. Az egész hajó kettévágása lézerrel a bugyuga sci-fibe prímán belefér.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#318
"A lézerek energiája KIS TÉRRÉSZBEN koncentrálódik, a lézerfény TELJESÍTMÉNYSÛRÛSÉGE a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet."
<#falbav>
Nem az a lényeg h erõsebben világít-e hanem az h mekkora területre tudom fókuszálni (egy ûrjármû félbeveágásához elég egy 1mm széles sávot átolvaszatani benne, attól is két részre esik, míg ahhoz hogy hatalmas lyukat égess bele több energia és/vagy idõ kell), azért fontos h a lézersugarak párhuzamosak, mivel így nagy távolságokon könnyebben el lehet vele találni a célt (hagyományos fényforrás sugarainak jóval nagyobb a széttartása).
Másképp fogalmazva mi okoz nagyobb kárt, ha 1 köbméter anyagot egy jukkként kiégetsz a gépbõl, vagy ha ugyanennyi agyagot olvasztasz ki vékonyabb sávban azonban ezzel két részre vágod az ûrhajót?
<#falbav>
Nem az a lényeg h erõsebben világít-e hanem az h mekkora területre tudom fókuszálni (egy ûrjármû félbeveágásához elég egy 1mm széles sávot átolvaszatani benne, attól is két részre esik, míg ahhoz hogy hatalmas lyukat égess bele több energia és/vagy idõ kell), azért fontos h a lézersugarak párhuzamosak, mivel így nagy távolságokon könnyebben el lehet vele találni a célt (hagyományos fényforrás sugarainak jóval nagyobb a széttartása).
Másképp fogalmazva mi okoz nagyobb kárt, ha 1 köbméter anyagot egy jukkként kiégetsz a gépbõl, vagy ha ugyanennyi agyagot olvasztasz ki vékonyabb sávban azonban ezzel két részre vágod az ûrhajót?
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#317
Azt hiszem elsiklottál a bekopizott infók legfontosabb pontja fölött:
"A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény teljesítménysûrûsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet."
Huh, hát erõsebb egy zseblámpánál, meg messzebbre is világít. Éljen. Attól még nem feltétlenül használható fegyverként. Kettévágni egy hajót vele meg soha a büdös életben nem fogsz. Legjobb esetben lyukat lehet rá égetni, közvetlen közelrõl, (akkor is az üzemanyagtartályra vagy a pilótafülkére érdemes) de leginkább még azt sem. Róbbanófejek berobbantására lehet alkalmas, másra nagyon nem.
"A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény teljesítménysûrûsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet."
Huh, hát erõsebb egy zseblámpánál, meg messzebbre is világít. Éljen. Attól még nem feltétlenül használható fegyverként. Kettévágni egy hajót vele meg soha a büdös életben nem fogsz. Legjobb esetben lyukat lehet rá égetni, közvetlen közelrõl, (akkor is az üzemanyagtartályra vagy a pilótafülkére érdemes) de leginkább még azt sem. Róbbanófejek berobbantására lehet alkalmas, másra nagyon nem.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#316
Annyira tudtam, hogy le fogsz csapni a kamionos hasonlatra. 😊
Mondjuk ha a rendeltetését nézed mindkettõnek (versenyautó vs versenykamion), akkor már ismét megáll amit mondtam.
Ne feledd el továbbá, hogy a világûrben vagyunk. Nincs felületi súrlódás, nincs gördülési ellenállás. Tömeg van és tolóerõ. Nyersen és tisztán. Teljesen mindegy, hogy egy 10 tonnás tömeg, 100kN tolóerejû hajtómûvel rendelkezõ "ûrvadász", vagy egy 1000 tonnás tömegû, 10'000kN tolóerejû hajtómûvel rendelkezõ "ûrfregatt" az, mindkettõ ugyanúgy 1g-s, ~10km/s2 gyorsulásra lesz képes.
Pontosan. Ez az amiért arra hivatkoztam, hogy a mai viszonyokból kiindulva valószínû, hogy a kisebb mozgékonyabb arány megmaradhat.
Egyébként alapvetõen igazad van abban, hogy az általad felvázolt technikai paraméterek között teljesen értelmetlen ûrvadászt építeni.
Ugye kérdés, hogy mit lesz a következõ lépcsõ. Azért a skálázhatóságot esélyes, hogy megoldják idõvel, mert gondolj csak az elsõ számítógépekre, atombombára, mobiltelefonra. Tudom, az elsõ és az utolsó példa picit sántít, de azért a belsõ égésû motorok is sokat fejlõdtek.
A YAL-1A esetében nem a légkör hatásaira szóródik a sugár (pára, por fénytörés)?
Mondjuk ha a rendeltetését nézed mindkettõnek (versenyautó vs versenykamion), akkor már ismét megáll amit mondtam.
Ne feledd el továbbá, hogy a világûrben vagyunk. Nincs felületi súrlódás, nincs gördülési ellenállás. Tömeg van és tolóerõ. Nyersen és tisztán. Teljesen mindegy, hogy egy 10 tonnás tömeg, 100kN tolóerejû hajtómûvel rendelkezõ "ûrvadász", vagy egy 1000 tonnás tömegû, 10'000kN tolóerejû hajtómûvel rendelkezõ "ûrfregatt" az, mindkettõ ugyanúgy 1g-s, ~10km/s2 gyorsulásra lesz képes.
Pontosan. Ez az amiért arra hivatkoztam, hogy a mai viszonyokból kiindulva valószínû, hogy a kisebb mozgékonyabb arány megmaradhat.
Egyébként alapvetõen igazad van abban, hogy az általad felvázolt technikai paraméterek között teljesen értelmetlen ûrvadászt építeni.
Ugye kérdés, hogy mit lesz a következõ lépcsõ. Azért a skálázhatóságot esélyes, hogy megoldják idõvel, mert gondolj csak az elsõ számítógépekre, atombombára, mobiltelefonra. Tudom, az elsõ és az utolsó példa picit sántít, de azért a belsõ égésû motorok is sokat fejlõdtek.
A YAL-1A esetében nem a légkör hatásaira szóródik a sugár (pára, por fénytörés)?
#315
Nagyon nem érted úgy látom a helyzetet.
1. Cifu leírta, hogy a lézerfény soha nem lesz tökéletesen koherens sugár.
2. Nem értem, hogy mit akarsz a nagy ámétõjû célbaérkezéssel, így az energiasûrûség alacsony lesz. --> Brutálisan sok energia kell, hogy bármiféle komolyabb kárt okozzál. Miért? Azért, mert a -270 fokos ûr elég jól hûri a felületet, ha te nem tudsz rá elég energiát egy pontra fókuszálni. Ha az egész testet melegíted az egyik oldalon, akkor a fémek a jó hõvezetõ képesség miatt - páncélzat - szépen elviszik a másik oldalra a hõ szép nagy részét...
A lézersugár létrehozása fizikailag hogyan történik?
1. Cifu leírta, hogy a lézerfény soha nem lesz tökéletesen koherens sugár.
2. Nem értem, hogy mit akarsz a nagy ámétõjû célbaérkezéssel, így az energiasûrûség alacsony lesz. --> Brutálisan sok energia kell, hogy bármiféle komolyabb kárt okozzál. Miért? Azért, mert a -270 fokos ûr elég jól hûri a felületet, ha te nem tudsz rá elég energiát egy pontra fókuszálni. Ha az egész testet melegíted az egyik oldalon, akkor a fémek a jó hõvezetõ képesség miatt - páncélzat - szépen elviszik a másik oldalra a hõ szép nagy részét...
A lézersugár létrehozása fizikailag hogyan történik?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#314
Nem véletlenül nem egy jukat égetni áll szándékomban a hajótestre. Ha 1 nagyátmérõjû lézesugár helyett ugyanazt a lézert kissebb területre kincentrálom akkor hamarabb fog jelentezni a hatása. Mivel azonban így nem égethetõ akkor méretes "lyuk" a testbe a pusztítást jelentõsen növelné ha egy a testet metszõ síkban mozgatva a lézert "félbeolvasztjuk" a testet, mivel ehhez ugye nem kell túl nagy menyiségû anyagot felmelegíteni. Ilyen esetben az ûrhajó forgatásának is nagyon gyorsnak kéne lennie hiszen ha nem elég gyors azzal azt érik csak el, h a lézert egy helyben tartva is félbevághatjuk a hajótestet(feltéve h a tükörhajó párhuzamosan mozog a célponttal).
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#313
A létrejött fény idõben és térben koherens, a lézer által kibocsátott hullámok fázisa a sugár minden keresztmetszeténél azonos.
A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb. A lézerfény nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel. Ezzel nagy energiasûrûség érhetõ el szûk sugárban, nagy távolságokban is.
A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény teljesítménysûrûsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet.
A lézer által kibocsátott hullámok mágneses mezejének iránya állandó.
A lézerek fénye egyszínû. A lézersugár egy olyan elektromágneses hullám, amely közel egyetlen hullámhosszú összetevõbõl áll.
a lézert az indító hajóról tükör nélkül lõném ki mivel eredetileg ugye a sugarak teljesen egyirányúak. (Feltéve h a fentiek igazak a lézersugár nagy távolságon való szétartsában komoly szerepet játszhat a jelenlegi tükörtechnika, ha ez így van akkor a probléma kiküszöbölhetõ azzal h a lézert csak a cél közelében fókuszáljuk.)
A lézernyaláb keskeny és nagyon kis széttartású nyaláb. A lézerfény nagyrészt párhuzamos fénysugarakból áll, nagyon kis szóródási szöggel. Ezzel nagy energiasûrûség érhetõ el szûk sugárban, nagy távolságokban is.
A lézerek energiája kis térrészben koncentrálódik, a lézerfény teljesítménysûrûsége a megszokott fényforrásokénak sokszorosa lehet.
A lézer által kibocsátott hullámok mágneses mezejének iránya állandó.
A lézerek fénye egyszínû. A lézersugár egy olyan elektromágneses hullám, amely közel egyetlen hullámhosszú összetevõbõl áll.
a lézert az indító hajóról tükör nélkül lõném ki mivel eredetileg ugye a sugarak teljesen egyirányúak. (Feltéve h a fentiek igazak a lézersugár nagy távolságon való szétartsában komoly szerepet játszhat a jelenlegi tükörtechnika, ha ez így van akkor a probléma kiküszöbölhetõ azzal h a lézert csak a cél közelében fókuszáljuk.)
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#312
Ha tudod, hogy lézerrel akarnad lõni rád, akkor a forgatás a legegyszerûbb és leghatékonyabb módja, hogy a védelmedet növeld. Lásd alant. Egy hengeres test esetén azonos energiaközlés durván kétszer tovább tart, ha forog a test.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#311
Kíváncsi lennék h nagyméretû személyzettel rendelkezõ ûrjármûnél hogy oldják meg a forgást, fõleg harc közben mikor célozni is kell.
Mivel kell célozni? Ha rakétái vannak, akkor semmivel. Ha lézere (vagy más energiafegyvere) vagy kinetikai ágyúja van, akkor kellhet. Ám akkor is két fõ problémát kell figyelembe venni:
1.: kicsi távolságra van a célpont. (hogy került ilyen közel?)
2.: aligha folyamatosan tüzel, tehát megteheti, hogy csak addig stabilizálja a hajót, amíg tüzel.
Emellett ha kellõen gyorsan hevít a lézersugár 1 rendkívül kis területet akkor ha forog a hajó akkor is félbe tudja vágni, és itt folyamatos üzemelésû lézert kéne használni.
Ahhoz képest, hogy már azt hittem tisztáztam, hogy a lézerrel a fõ gond a fókusz (ez felel ugye azért, hogy kellõen kis területre érkezzen be a lézernyaláb). Jelenleg ott tartunk, hogy a YAL-1A esetében például 400km-en kb. fél négyzetméteres területre tudják fókuszálni a nyalábot. A YAL-1A 1MW teljesítményû lézerének ekkora területen kb. 2-4 másodperc kell, hogy átolvasszon egy fél miliméter vastag alumíniumötvözet lemezt, és alatta károkat okozzon. Ha a rakéta forog, akkor ugyanez 4-8 másodperc.
Na most, az ûrhajón valószínüleg nem fél mm vastag alulemezt kell átégetni, hanem a hajó falát, ami több centiméter vastag szendvicsszerkezetû anyag lehet (hiszen a sugárvédelmet is el kell lássa).
Azt általad vizionált hatáshoz terrawatt volumenû lézerre és elképzelhetettlenül jó fókuszra lenne szükség.
A nyalábot pedig a tükörhajók felé nem kell nagy pontossággal fókuszálni, mert ezek a hajók nagyátmérõjû(és területhez képest kis energiasûrûségû) lézersugarakat fókuszálnának kis területr
Ez esetben embertelen rossz hatásfokkal fogod hasznosítani a lézersugarat. Indítanak mondjuk 20 millió km-rõl a tükör-hajó felé egy Terrawatt volumenû lézert. A tükörhajónál a nyaláb már több száz, vagy több ezer méteres lehet, ha nincs ekkora tükröd, akkor az a rész, amelyet nem fogsz be a tükörrel, elvész.
Mivel kell célozni? Ha rakétái vannak, akkor semmivel. Ha lézere (vagy más energiafegyvere) vagy kinetikai ágyúja van, akkor kellhet. Ám akkor is két fõ problémát kell figyelembe venni:
1.: kicsi távolságra van a célpont. (hogy került ilyen közel?)
2.: aligha folyamatosan tüzel, tehát megteheti, hogy csak addig stabilizálja a hajót, amíg tüzel.
Emellett ha kellõen gyorsan hevít a lézersugár 1 rendkívül kis területet akkor ha forog a hajó akkor is félbe tudja vágni, és itt folyamatos üzemelésû lézert kéne használni.
Ahhoz képest, hogy már azt hittem tisztáztam, hogy a lézerrel a fõ gond a fókusz (ez felel ugye azért, hogy kellõen kis területre érkezzen be a lézernyaláb). Jelenleg ott tartunk, hogy a YAL-1A esetében például 400km-en kb. fél négyzetméteres területre tudják fókuszálni a nyalábot. A YAL-1A 1MW teljesítményû lézerének ekkora területen kb. 2-4 másodperc kell, hogy átolvasszon egy fél miliméter vastag alumíniumötvözet lemezt, és alatta károkat okozzon. Ha a rakéta forog, akkor ugyanez 4-8 másodperc.
Na most, az ûrhajón valószínüleg nem fél mm vastag alulemezt kell átégetni, hanem a hajó falát, ami több centiméter vastag szendvicsszerkezetû anyag lehet (hiszen a sugárvédelmet is el kell lássa).
Azt általad vizionált hatáshoz terrawatt volumenû lézerre és elképzelhetettlenül jó fókuszra lenne szükség.
A nyalábot pedig a tükörhajók felé nem kell nagy pontossággal fókuszálni, mert ezek a hajók nagyátmérõjû(és területhez képest kis energiasûrûségû) lézersugarakat fókuszálnának kis területr
Ez esetben embertelen rossz hatásfokkal fogod hasznosítani a lézersugarat. Indítanak mondjuk 20 millió km-rõl a tükör-hajó felé egy Terrawatt volumenû lézert. A tükörhajónál a nyaláb már több száz, vagy több ezer méteres lehet, ha nincs ekkora tükröd, akkor az a rész, amelyet nem fogsz be a tükörrel, elvész.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#310
Leállítják a forgást... A forgás fenntartásának a hosszútávú élettani hatások miatt van szükség. Egy csata idejére nem oszt nem szorosz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#309
Miért kéne félbe vágni a hajót? Szerintem egyszerübb lenne célbavenni a reaktort, vagy a hidat. 😄
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#308
Kíváncsi lennék h nagyméretû személyzettel rendelkezõ ûrjármûnél hogy oldják meg a forgást, fõleg harc közben mikor célozni is kell. Emellett ha kellõen gyorsan hevít a lézersugár 1 rendkívül kis területet akkor ha forog a hajó akkor is félbe tudja vágni, és itt folyamatos üzemelésû lézert kéne használni.
A célpont félbevágása alatt azt értem h a nagy mondjuk legyen 1m átmérõjû , aránylag erõs lézernyalábot kis területen (kb. 1mm) fókuzálnám, így egy vonal mentén átolvasztanám a hajó burkolatát, a belsõ nyomás pedig eltávolítaná egymástól a 2 részt...
A nyalábot pedig a tükörhajók felé nem kell nagy pontossággal fókuszálni, mert ezek a hajók nagyátmérõjû(és területhez képest kis energiasûrûségû) lézersugarakat fókuszálnának kis területre.
A célpont félbevágása alatt azt értem h a nagy mondjuk legyen 1m átmérõjû , aránylag erõs lézernyalábot kis területen (kb. 1mm) fókuzálnám, így egy vonal mentén átolvasztanám a hajó burkolatát, a belsõ nyomás pedig eltávolítaná egymástól a 2 részt...
A nyalábot pedig a tükörhajók felé nem kell nagy pontossággal fókuszálni, mert ezek a hajók nagyátmérõjû(és területhez képest kis energiasûrûségû) lézersugarakat fókuszálnának kis területre.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#307
Attól még célpontok, és pozicióba kell állniuk, ez idõ alatt pedig a lézer aligha lesz hatékonyan bevethetõ. Szóval elõször a célpontnak csendben kell tûrnie, hogy a tükörhajók felálljanak.
Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy azt a fókuszt nem lesz könnyû összehozni. Azért valamilyen fókuszra szükség van a tükörhöz is. Tehát sokmillió km-rõl nem fogod tudni hatékonyan megoldani. Legalábbis jelenleg még nem. Talán a jövõben lehet, hogy lesz valamiféle áttörés, de addig egy komoly hányada a lézernyalábnak biztosan veszendõbe megy.
A "félbevágást" nem tudom pontosan hogy képzeled. 😊
A lézernél leírtam a fõbb problémákat (idõ kell, amíg az energia jelentkezik a célponton, pl. a lézer-rakétavédelemnél ezért probléma, hogy forog a célpont rakéta...). Szóval, hogy egy ûrhajót kettévágjál, ahhoz Terrawattnyi energiát kellene a célpontot realizálni... azért az nem kismiska kategória. 😊
Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy azt a fókuszt nem lesz könnyû összehozni. Azért valamilyen fókuszra szükség van a tükörhöz is. Tehát sokmillió km-rõl nem fogod tudni hatékonyan megoldani. Legalábbis jelenleg még nem. Talán a jövõben lehet, hogy lesz valamiféle áttörés, de addig egy komoly hányada a lézernyalábnak biztosan veszendõbe megy.
A "félbevágást" nem tudom pontosan hogy képzeled. 😊
A lézernél leírtam a fõbb problémákat (idõ kell, amíg az energia jelentkezik a célponton, pl. a lézer-rakétavédelemnél ezért probléma, hogy forog a célpont rakéta...). Szóval, hogy egy ûrhajót kettévágjál, ahhoz Terrawattnyi energiát kellene a célpontot realizálni... azért az nem kismiska kategória. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#306
A tükrök alatt kisméretû automatizált , tükörrel felszerelt hajókat értek. Ha a galád ellen arra vetemedne h rakétával próbálja elpusztítani, akkor a lézert önvdelemre is lehetne használni. Azért is elõnyösebb lenne mint 1 rakéta, mert ha a hajót támadás esetén több zárt szekcióra tudják osztani (melyek esetleg a harc folytatására is képesek lehetnek) akkor egyetlen találat nem ér sokat. míg a lézerrel a szekciókat is szépen félbe lehetne vágni...
Egyszerre persze több ilyet kéne elindítani a támadáshoz , nehogy ez ellenség elbújjon vmilyen fedezék mögé.
Egyszerre persze több ilyet kéne elindítani a támadáshoz , nehogy ez ellenség elbújjon vmilyen fedezék mögé.
Két dolog végtelen: az univerzum, és az emberi hülyeség.
#305
A tudósok tudják már pontosan, hogy mi a gravitáció?
ʇxǝʇ ʎɯ oʇ sıɥʇ pıp doɹp ssɐq ǝɥʇ
#304
Én ha bolygót akarnék támadni egy kõzetmeteort(mivel ezek gyakran nem egy egységes közettömbbõl állnak hanem a gravitáció által öszetartott törmelékkupacok(több kissebb nagyobb darab) ezért csak lassan lehet eltéríteni õket a pályájuról mivel az a védõn mit sem segít ha több kis darab csapódik a bolygóba, pláne mivel fenáll az esélye h a gravitáció miatt újból összeáll...) térítenék le a pályájáról és indítínám a bolygó felé.
Ez az orbitális bombázás egy formája, legsûrûbben elõkerült verziója az, amikor egy Holdbázisról indítanak a Föld felé egy adag anyagot elektromágneses gyorsító segítségével.
Viszont ilyenkor jön a maci visszanyal dolog, mert a megtámadott fél ugyanezt a fegyvert bevetheti a támadói ellen. Olyasmi mint az atomfegyvereknél vizionált világégés, csak itt hetekkel, hónapokkal elõre tudod, hogy jön a vég, és ezért te is elindítod ugyanolyan pusztító fegyvereidet a másik bolygója/holdja felé.
Viszont a több kissebb hajónak talán lehet értelme, fõleg ha nem akrod az egész nagyobb méretû hajót lepáncélozni ,mivel így egyszerre több irányból is támadhatják.
Összetett probléma. Elõször is bizonyos hajtásrendszerek nem skálázódnak lefele túl jól. Az NTR (Nukleáris-Termikus) vagy az Orion-féle nukleáris-pulzus meghajtás például pont ilyen.
Másfelõl kérdéses a bevetett fegyverek típusa és alkalmazása. Ha egy kisebb hajó visz magával 2-4 nagy hatótávú rakétát, akkor a kioldásuk után legfeljebb rövid távú fegyvereivel jelenthet veszélyt. Ha a védõknek nagyobb számú hosszú távú fegyvere van, akkor azonban esélytelen lesz. 😊
Ugyanakkor igen, eféle "gyors támadóhajók" életképesek lehetnek, ám ezeket nem nevezném vadászgépeknek. Egy vadászgép az én értékelésem szerint olyan jármû, amely csak rövid ideig (legfeljebb pár nap) képes függetlenül mûködni, ebbõl fakadóan szerény DeltaV tartaléka van, mondjuk Föld-Hold szintû. Ha egy hajó már hetekig, hónapokig képes függetlenül mûködni, és képes legalább Föld-Mars szintû DeltaV-t felmutatni, akkor az már inkább 'assault ship' (rohamhajó), 'attack ship' (támadóhajó), és hasonló besorolás alá esne. 😊
Talán az is jó ötlet lenne h a lézernyalábot egy nagyobb hajóról kilõjük nagy távolságból körülbelül az ellenség felé, és ott fókuszáljuk irányozzuk a célra vmilyen mobil tükörrendszer segítségével.
És a célpont tétlenül nézi, hogy a fókusztükröket a közelébe viszed? 😊
Ez az orbitális bombázás egy formája, legsûrûbben elõkerült verziója az, amikor egy Holdbázisról indítanak a Föld felé egy adag anyagot elektromágneses gyorsító segítségével.
Viszont ilyenkor jön a maci visszanyal dolog, mert a megtámadott fél ugyanezt a fegyvert bevetheti a támadói ellen. Olyasmi mint az atomfegyvereknél vizionált világégés, csak itt hetekkel, hónapokkal elõre tudod, hogy jön a vég, és ezért te is elindítod ugyanolyan pusztító fegyvereidet a másik bolygója/holdja felé.
Viszont a több kissebb hajónak talán lehet értelme, fõleg ha nem akrod az egész nagyobb méretû hajót lepáncélozni ,mivel így egyszerre több irányból is támadhatják.
Összetett probléma. Elõször is bizonyos hajtásrendszerek nem skálázódnak lefele túl jól. Az NTR (Nukleáris-Termikus) vagy az Orion-féle nukleáris-pulzus meghajtás például pont ilyen.
Másfelõl kérdéses a bevetett fegyverek típusa és alkalmazása. Ha egy kisebb hajó visz magával 2-4 nagy hatótávú rakétát, akkor a kioldásuk után legfeljebb rövid távú fegyvereivel jelenthet veszélyt. Ha a védõknek nagyobb számú hosszú távú fegyvere van, akkor azonban esélytelen lesz. 😊
Ugyanakkor igen, eféle "gyors támadóhajók" életképesek lehetnek, ám ezeket nem nevezném vadászgépeknek. Egy vadászgép az én értékelésem szerint olyan jármû, amely csak rövid ideig (legfeljebb pár nap) képes függetlenül mûködni, ebbõl fakadóan szerény DeltaV tartaléka van, mondjuk Föld-Hold szintû. Ha egy hajó már hetekig, hónapokig képes függetlenül mûködni, és képes legalább Föld-Mars szintû DeltaV-t felmutatni, akkor az már inkább 'assault ship' (rohamhajó), 'attack ship' (támadóhajó), és hasonló besorolás alá esne. 😊
Talán az is jó ötlet lenne h a lézernyalábot egy nagyobb hajóról kilõjük nagy távolságból körülbelül az ellenség felé, és ott fókuszáljuk irányozzuk a célra vmilyen mobil tükörrendszer segítségével.
És a célpont tétlenül nézi, hogy a fókusztükröket a közelébe viszed? 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#303
Elõször is az üstökös csóvájában elbújni azért nem olyan könnyû, hiszen a hajódra is veszélyes. Másfelõl emlékeztetnélek az Észlelés fázisban leírtakra. A mindenfelé elszórt elõrejelzõ mûholdak valószínûleg általánosak lesznek, tehát bajos lesz bújkálni...
Másodszor a "nem mozgó" célpont mit akar takarni? Egy Holdbázist? Még egy ûrállomás is tud pályát változtatni, az ISS esetében is idõrõl idõre megemelik a keringési pályát.
Másodszor a "nem mozgó" célpont mit akar takarni? Egy Holdbázist? Még egy ûrállomás is tud pályát változtatni, az ISS esetében is idõrõl idõre megemelik a keringési pályát.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!