1002
Hadviselés a világűrben


  • Freeda Krueger
    #282
    Az ST járművet vajon miért így "tervezték".Nem játszott az áramvonalazás,vagy a feladatköre miatt mindegy?
  • Punker
    #281
    de jó sorozat volt az, kár hogy csak 1 évad volt :(
  • [NST]Cifu
    #280
    A Starship Troopers dropships picit sem áramvonalas, tehát azt azért inkább nem. :)

    A Space: Above&Beyond sorozat ISSCV-je viszont már korrektebb megközelítés, igen, valami ilyesmi már elképzelhetőbb egy VTOL képességű dropshipnek...
  • Freeda Krueger
    #279

    esetleg ilyesmit,vagy ilyesmit:
  • [NST]Cifu
    #278
    A koncepciórajz repülőgép-szerű futóművet ábrázol, tehát legalább párszáz méterest.

    Viszont az csak egy koncepciórajz, a realitásnak jobban megfelelne egy kapszula szerű kialakítás, első sorban azért, mert ugye nem lehet elvárni, hogy a konfliktusgócokban kiépített leszállópálya álljon rendelkezésre. Másfelől a jármű esetleg ellenséges kezekbe kerülhet, és nem azért küldik oda a tengerészgyalogosokat, hogy aztán a leszállt űrugrót védjék minden áron.

    Szóval én inkább egyfajta "drop-podot" képzelek el az USMC hivatalos nyilatkozata alapján, valami olyasmit, mint a Warhammer 40k Space Marine drop-podjai. Egyszerű szerkezetű, olcsó, egyszer használatos cucc, amit lelkiismeret-furdalás nélkül hátra lehet hagyni. Az indítás meg egy olcsó hordozórakétával (mint a SpaceX Falcon1-ese, esetleg Falcon9) lenne megoldva.





    Persze az is igaz, hogy az amerikaiak imádják az agyonbonyolított dolgokat, tehát azon se csodálkoznék, ha a végén egy repülőgép-szerű jármű lesz VTOL (helyben fel- és leszállás) képességgel, így nem csak az odaszállítást, de legalábbis korlátozottan repülőgépként is lehet használni, hogy aztán a katonákat ki is vigye a harcterületről. :)
  • Freeda Krueger
    #277
    És mekkora lesszállóhelyet igényelne az USMC jármű?
  • [NST]Cifu
    #276
    Talán ha a Fúzió topicban próbálkoznál...
  • Saintgerman
    #275
    onnan nézve kőkorszakban élsz, akkor ne kritikát, hanem a kőhalmaz megtartásához kérj segítséget..
  • qaíwsyedx
    #274
    építő jellegű kritikákat....
  • Saintgerman
    #273
    ahogy kívánod kijavítalak: az nwo 31991 ben néd meg a 7. részt, ott látod, hogy az "ûrháborúhoz" semmiféle általunk ismert energia nem szükséges...
  • qaíwsyedx
    #272
    az űrjárműnek kéne vmiféle energiaforrás, ehhez lenne 1-2 tippem, azért javítsatok ki ha hülyeséget beszélek.

    fuziós reaktortnál olvastam 1 ről ami sztem egész pofás és kis méretben is működne: a lényege hogy egy gömbben helyezzük el a fuzióhoz szükséges anyagot ionizáljuk, majd az atommagokat és az elektronokat felváltva a gömb közepe felé húzzuk az ott elhelyezett elektróda segítségével, a pozitív és negatív részecskék egymásra való taszító hatása miatt rezgébe jönne az anyag, és egy test rezgéséhez hasonlóan gyűlne benne az energia amíg a részecskék lendülete le nem győzné a taszító hatásokat.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Hirsch-Meeks_fusor#Robert_Hirsch

    előre is elnézést a nem teljesen szakszerű megfogalmazásért, várom az építő jellegű kritikákat (illetve h miért nem működne ha vki szerint így van)
  • [NST]Cifu
    #271
    Jelenleg külön van az US NAVY-nek (haditengerészet), az US ARMY-nak (hadsereg) és az USAF-nak (légierő) űrparancsnoksága:

    USAF Space Command
    US ARMY Space & Missile Deffense Command
    US NAVY Space & Naval Warfare Command

    Van persze egy "központi" parancsnokság, ami összehangolja a hármat, ez volt az US Space Command, amit 2002-ben beolvasztottak az US Strategic Command-ba.

    STRATCOM

    Elviekben úgy néz ki a felépítés, hogy a STRATCOM a főmufti, alá tartozik a három másik űrparancsnokság.

    Ugyebár nem titok, hogy a három (négy, mert az USMC (tengerészgyalogság) a legfelső szinten a haditengerészet alá tartozik, de különálló fegyvernem, és különálló struktúra) fegyvernem állandóan harcol egymással a jogkörök és feladatkörök terén, és éppen ezért mindegyik foggal-körömmel óvja a saját kis érdekszféráját. Amióta a világűr katonai cél lett (1950-es évek vége) mindhárom fegyvernem saját elképzelésekkel is rendelkezett, volt például katonai holdbázis terve az US ARMY-nak, űrbázis terve az USAF-nak, és külön az US NAVY-nek. Saját harci űrhajó program is készült, a tengerészetnél az Apollo alapján, a légierőnek a Gemini alapján (Blue Gemini program), utóbbinál például meg kellett (volna) oldani, hogy az űrhajó a szárazföldön szálljon le, hiszen az eredeti Gemininél használt tengeri leszállás esetén a haditengerészetet nem lehetett volna kihagyni a programból.

    Jelenleg a hadi űrhajókhoz legközelebb az USAF áll, a NASA-val közös hiperszonikus tesztjárművek által. Ugyanakkor az USMC (tengerészgyalogság) esetében évek óta rebesgetnek egy olyan jármű-ötletet, amely aféle űrugrásra képes, tehát nem áll pályájra, csak felrepül ~100-150km magasra, és ballisztikus pályán visszatérve akár a Föld túlsó végén is leszállhat két óra múlva. Az értelme az lenne, hogy így a világ másik felére el lehetne juttatni egy kis kommandós egységet (15-20 fő) bármikor, amikor szükség van rá. A trükk az, hogy az űrugrás már csak kis lépésre van a Föld körüli pályától, tehát rövid úton az USMC egy saját űrhajót is kézhez kaphat.

    [center]
    Fantáziarajz három USMC "űrugróról"


    A tengerészgyalogosok elhelyezése az "utastérben"


    'Támadás' :)
  • Punker
    #270
    inkább létrehoznának egy új szervezetet szerintem :D
  • EnxTheOne
    #269
    Egyébként ha amerikának (szerintem ök a legesélyesebb hogy nekik lesz majd elöször) lenne űrhajója (hadi), akkor az a navy-hoz, vagy az airforce-hoz tartozna?
  • SötétBarom
    #268
    Az milyen kemény, hogy az iwar2 minden gebasz nélkül automatikusan használja a boxos gamepadet? :D
  • [NST]Cifu
    #267
    Szigorúan saját vélemény: noha a játékok 99%-nál indokolatlannak és játékélménygyilkosnak tartom a csalást, de especiel az X3 esetén úgy kezdtem, hogy a bankszámlámra pakoltam egy nagy rakat creditet, elegendőt ahhoz, hogy fel tudjak húzni kb. tucatnyi gyárat és hozzájuk 2-3 teherhajót kiosztani, illetve legyen annyi tőkém, hogy normális vadászokba ülhessek / kísérővadászokkal együtt (és persze tucatnyi segéd addon volt feltelepítve, hogy ne kézzel kelljen minden egyes gyárat manegalni). Ezzel együtt is sok-sok-sok játékóra után jutottam el oda, hogy capital shipem legyen.

    Mindezt pedig tettem az után, hogy az X2-őt én csalás nélkül játszottam, amit úgy kell elképzelni, hogy amikor aludtam vagy dolgoztam, időgyorsítással ment a játék... Az összes játékidőm valami 300 óra körül volt, mikor végigjátszottam... Igazából imádom az X sorozatot, de ez a brutálisan lassú fejlődés nálam is kiverte biztosítékot.

    Ezzel együtt is az I-War 2 egy igen szórakoztató és kellemes játék, ráadásul a fejlődés is sokkal élvezetesebb.
  • dronkZero
    #266
    Én valahol 120-130 óra beleölt játékidő után hagytam abba. Volt kb 4 gyáram, egy tucat transzport hozzá, meg egy maroknyi vadász, akiket elkezdtem kiképezni, de rohadt lassan fejlődtek, igazából azt untam meg... (Wingman mod).
    Na meg azt, hogy minden olyan baromi lassan történik benne.

    Igazából az eleje volt a leggyorsabb. Elmentem az aknamezőre a split mambáért, elég hamar kerítettem rá fegyvereket meg pajzsot, aztán kalózkodásból összegyűjtögettem egy gyárra valót, stb.

    Nem ez a része volt lassú, hanem amikor már a zsákmányolt hajók aprópénznek számítottak, a gyárak meg röhejes mennyiségű pénzt termeltek iszonyat idő alatt...
  • r4pt0r
    #265
    Azért nem kell túlzásba esni sajnos pon ugyanaz a hibája az X3nak mint az SAnak, az elején lassan lehet indulni (de nem olyan lassan mint írjátok, mert ez nem igaz), de aztán a végén mindent megcsinálsz magadnak, és ennyi. Nincs utána miért játszani.
  • dronkZero
    #264
    Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, a 4-gyel nem játszottam. De ha olyasmi, mint a SA, akkor valójában nincs mit csinálni abban a világban a küldetéseken kívül. Nem tudsz sztorin kívül fejlődni (autók, fegyverek begyűjtésén túl), és nem tudsz változtatni a világon.

    Ez az X3ban nem így van, ott jelentős hatással lehetsz a világ működésére. Egy adott környék hiánycikkét termelő gyár teljesen felforgatja a környék kereskedelmét és felfuttatja a gazdaságát, pl.

    Másik fele a lépték, hogy az elején egy lófasz vadászgéppel vagy, de egy év játék után akár csatahajód is lehet.

    Máshogy sandbox ez, mint egy GTA vagy egy Crysis... Inkább egy űrhajós simcity vagy transport tycoon...
  • SötétBarom
    #263
    A GTA4 sem túl szórakoztató, ha cél nélkül elkezdesz kavarni a városban.. Én látom a potenciált az Xben, csak ez a tempó már nekem is sok..
  • dronkZero
    #262
    Hát, úgy 100 óra után már eljutsz odáig, hogy legyen egy-kettő lófasz profitot sem termelő űrállomásod/gyárad.

    Az egy BASZOTT hosszú és lassú játék.

    És sandbox. Valami sztori mutatóban van benne, de nem egy X-Wing, hogy küldetések szépen sorban. Az egy "világszimulátor", arra való, hogy szabadon "élhess" egy űrhajózós világban.
  • SötétBarom
    #261
    Ez igaz, csak a valós fizikához semmi köze =)
  • Fenrir
    #260
    Freespace 2 az Isten, sorry
  • SötétBarom
    #259
    X3 baromira nem jött be. Gondoltam biztos én vagyok suta hozzá, de az, hogy kibasznak az űrbe, mondanak 2 mondatot, aztán toljad hülyegyerek az nem jött be. 5x álltam neki, és mind az 5x másfél órán keresztül nem történt semmi XDD
  • joebacsi
    #258
    + Starshatter: The Gathering Storm
  • dronkZero
    #257
    Az, és még ma is elviselhető a grafikája.

    Pluszban az egyetlen űrszim (amiről tudok), ahol a kalózkodás nem csak egy (szart sem jövedelmező) extra lehetőség, hanem a FŐ profil. :)

    Az is nagy ötlet, hogy van a hajódnak két fegyvertornya, amik vagy lőnek turretként, de akár le is választhatóak, és akkor mint kísérővadászok funkcionálnak.

    Na meg a legénység... Egyáltalán, hogy VAN. Másrészt igaz, hogy klisések a karakterek, de mégis van egy jóféle hangulata a dolognak. A két lövész luvnya, a hájfej "kamionos", stb...
  • Pares
    #256
    Köszi szépen ezt az alapos és tisztázó választ! :)
  • SötétBarom
    #255
    Ez az Iwar2 igencsak vállalhatónak tűnik :>>
  • [NST]Cifu
    #254
    Az Index cikke pár ponton hibádzik, sajnos a tech rovat szerkesztői nincsenek a helyzet magaslatán, a szintén mai Boeing 747-8F cikknél például a maximális felszállótömeg és a hasznos teher fogalmát sikerült többször is összekeverniük...

    Amúgy megnyugtatlak, a külföldi oldalakon sincs több konkrét info, de mit én tudok, az kb. ennyi:

    Az X-37B főbb adatai:

    Magasság: 2.9 m
    Hossz: 8.9 m
    Fesztáv: 4.5 m
    Tömeg: 4'990 kg
    Energiarendszer: "Gallium Arsenide" (most késő van utána nézni, mi is ez magyarul) napelem táblák és litium-ion akkumulátorok
    Indító jármű: Lockheed-Martin Atlas V (501)
    Indítási dátum: 2010 április 22
    Űrbéli működési élettartam: 270 nap

    Az X-37B hivatalosan a NASA és az USAF közös programja, a célja az többször felhasználható űrjárművek új generációjának tesztelése, az automata repülésirányító rendszer tesztelése, az űrbéli pályaváltoztatással kapcsolatos teszt és az automatizált visszatérés tesztelése. A jármű viszonylag magas, 400km feletti pályán kering.

    Az X-37B pontos célja ismeretlen, hogy az USAF számára konkrétan milyen előny származik belőle, nem nyilvános. A visszatérő űrhajó raktere cirka 2,5x1,5 méteres lehet, a hasznos terhelése is csupán 400-500kg körüli. Maga az X-37B tehát nem túl potens eszköz, ha figyelembe vesszük, hogy a KH-12 műholdak több, mint 12 tonnát nyomnak, vagy ha figyelembe vesszük, hogy a kémműholdak sokszor alacsonyabb pályára is mennek ennél.

    Hogy mire lehet felhasználni egy ilyen technológiájú eszközt? Rengeteg mindenre:
    -Gyors reagálású kémműhold, amely a hagyományos kémműholdak nem megfelelő pályája miatti "réseket" tömhetik be az adatszolgáltatásban.
    -Szintén felhasználható azon képessége, hogy a szokásosnál nagyobb pályamódosítást végezhet. Ezzel ugyanis megnehezíthető az elpusztítása egy űrben is zajló hadviselés közben.
    -Űrbéli objektumok felderítése, például ellenséges műholdak megvizsgálása.
    -Űrbéli objektumok elleni harc, vagyis műhold-vadász feladatkör.
    -Kvázi alapja lehet egy gyors reagálású személyszállító vagy teherszállító (esetleg bombázó) ugrójárműnek. Itt arra kell gondolni, hogy Amerikából fellőve kb. másfél órán belül a Föld bármely pontjára el lehet juttatni egy kicsi, de ütőképes különleges egységet, szükséges ellátmányt vagy adott esetben fegyvert. Az ilyenek járművek elleni védelem még gyerekcipőben jár, mivel itt nem ballisztikus pályán tér vissza a jármű, hanem nagy sebességgel repül, így a légvédelmi rakéták szinte semmit sem érnek, amíg ~30km magasság és 3-4 Mach alá nem süllyed.

    Ami miatt most "áll a bál" az az, hogy a satspotterek elvesztették az X-37B-t, majd megtalálták újra, mintegy 27,5km-el magasabb pályán. Tudni kell, hogy az űrbéli objektumok pontos követése csak radarral lehetséges, mégpedig a komolyabb radarokkal, vagyis leginkább a tehetős légierőknek van erre kapacitása (az USAF-nak van például egy ilyen központja, amely direkt az űrben keringő műholdakat és törmeléket figyeli). Tehát a civilek, mint a satspotterek számára csak az marad, hogy távcsővel kukkolják az eget, hátha találnak az ismert pályájú műholdakon kívül mást is. Amennyire én ki tudom venni, nem "eltűnt", hanem egyszerűen pályát változtatott, lehet, hogy csak ezt a 27,5km-es emelkedést, lehet hogy valójában egy sokkal komolyabb pályaváltoztatás történt, aztán visszatért az eredeti pályája fölé 27,5km-el. Ez megmagyarázná, hogy miért nem találták meg egyből (azért nem olyan egyszerű kiszúrni egy műholdat, ezért a satspotterek is igyekeznek hozzávetőleg ott keresni, ahol lennie kellene a megfigyelt műholdnak, az X-37B-t például először egy hónappal a fellövése után találták csak meg!). Az "eltűnés" egyébként nem két hétig történt, hanem Augusztus 14.-én nem volt az addigi pályáján észlelhető, majd Augusztus 19.-én találták meg, 27,5km-el magasabb pályán.

    [center]



  • Pares
    #253
    Az index szerint két hétre eltűnt az X37-B.

    CIFU: Mi igaz ebből? És vajon hová tűnhetett két hétig? A NASA meg mindenki szokás szerint hallgat. Állítólag. (?) Vagy csak a szokásos (zs)index kaki?

    Nemtudom, nincs kedvem más külföldi oldalon ellenőrizni, könnyebb megkérdezni téged.

    Előre is köszi!
  • edios
    #252
    igen, ez igaz. ha a fizikai szimuláció a lényeg, akkor az ajánlatom tárgytalan:)
  • [NST]Cifu
    #251
    Szerintem ő első sorban reális űrfizikára vár, vagyis arra, hogy ahogy kifejezte magát, az űrhajók ne vadászgépszerűen, véges sebességgel, hanem newtoni/kepleri fizika szerint mozogjanak.

    Na most az általad felsoroltak sajnos mind az erősen arcade fizika irányában helyezkednek el, így aligha ezeket keresi. ;)
  • [NST]Cifu
    #250
    -Independence War (I-War): Egy elég régi játék (1998), de kellemes története van, jól kitaláltak az űrhajók és az űrharc is, természetesen newtoni/kepleri fizika érvényes (csak a nagy távolságok áthidalásánál vetnek be egy kis trükköt, de az is fogyasztható). A kora miatt persze némi gyomor nem árt hozzá.

    -Independence War 2: Edge of Chaos: Az előbbi folytatása (2002), egy fokkal fogyaszthatóbb, bizonyos szintig emlékeztet az X sorozatra, hiszen viszonylag szabadon mászkálhatunk a világűrben, naprendszerekben, kalózkodhatunk, fejvadászkodhatunk, stb. Érdemes a modjainak is utána nézni, mert sok nagyon jó Mod/addon jött ki hozzá. Ha X-rajongó vagy én ezt ajánlom leginkább.

    -Babylon 5: I've Found Her: (SG topic, honlap) Freeware űrszim, amiben egy Starfury (illetve már van Centauri vadász is játszható) pilótafülkéjében kell X-wing szerűen harcolni - ám Newtoni/Kepleri fizika szerint. Szintén nagyon ajánlott megnézni, profi kis játék.

    -Orbiter 2010 (SG topic, honlap) ez egy freeware űrszim, inkább a real-life dolgokra kihegyezve (pl. dokkolhatsz egy Űrsiklóval az ISS-re...). Ehhez is sok Addon van, de sajnos a 2010 alatt sok régebbi (orbiter 2006-hoz készült) addon nem működik. Viszont talán ez a legreálisabb mind közül.

    [center]
    I-War


    I-War2: Edge of Chaos


    B5: I've found her


    Orbiter 2010
  • edios
    #249
    mivel a számítógép memóriája és sebessége véges, ezért nehéz lesz olyan játékot találnod, ahol végtelen űr és sebesség van:D

    x sorozaton kívül freelancer és eve online(mmo) az igényesebb darabok kereskedős szimulátor kategóriában. ezeken kívül is van néhány, azok minőségben egy fokkal lejjebb vannak szerintem. (pl darkstar one)
  • SötétBarom
    #248
    Most néztem végig a battlestar galacticát, és gondolkoztam, hogy miért nem látni egyik filmben/játékban sem értelmes "űr" szimulációt.. Vicces, hogy mindenhol úgy mozognak a gépek, mintha repülők lennének a légkörben :D

    Mivel tetszett a sorozat, gondoltam nyomok X3-at, ha már így rámjött a space hangulat.. Ott meg végsebessége van a hajónak :D Van amelyik gyorsabb, van amelyik lassabb, ilyenek. :C Van olyan játék, ahol kb realisztikus a fizika, és jó is valamennyire?? Kéne valami, ami űr, és nem basz fel.

    (Sins of a Solar Empire check, X3 check, valami mást..)
  • [NST]Cifu
    #247
    Érdekes kérdés, hogy miért vannak szárnyai és vezérsíkjai, hiszen ezek alapján vissza is térhet a légkörbe (akár csak egy-egy "szúrásra", hogy aztán ismét pályára álljon). Úgy tűnik az USAF-nál nagyon dolgoznak valamin...
  • Voyager5
    #246
    Secret Air Force X-37B space plane changes its orbit
  • [NST]Cifu
    #245
    Sacc per kábé egyedülállóan jól összegyűjti az űrbéli utazással és harccal kapcsolatos összes problémát, és lehetséges megoldást, megfejelve a sci-fi világok általános kérdéseivel. Nagyon komoly minden téren, azoknak is, akik csak ismerkedés, kiváncsiság szinten akarnak ránézni, és azoknak is, akik komolyabb adatokra vágynak (mondjuk kigyűjtve az, hogy X bolygóról Y bolygóra adott deltaV sebességgel mennyi idő alatt lehet elérni).

    [center]
    Ez meg egy Fregatt és egy Korvett Stonecoldtól
  • SötétBarom
    #244
    Hát ez egy kibaszott jó website :o
  • tothadam923
    #243
    Hi, köszi, megnéztem, tényleg jó oldal. Közben találtam egy használhatót én is: http://www.technovelgy.com/ Mindenféle témakörben, hivatkozva a forrásra is (író, regény).