Hadviselés a világűrben
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#102
Na, akkor egy kicsit vissza a topichoz. E témában eddig talán a legjobb összesítést az Atomic Rocket oldalán van. Ugyan gyakorlatilag ez is sok fórumbejegyzés (Stardestroyer.net, Space.com, Sci-fi Meshes, L2D, stb.) és blog tartalmának összesítése, de így egyben egy nagyon jó összefoglaló oldal, ami az ûrhajózás alapjaitól a sci-fi társadalmak elemzéséig mindenfélét felkarol. Akit érdekel a téma, bírja az angolt, és van türelme, érdemes ránéznie. :)
A Sci-fi Meshes oldalán található az egyik "hard sci-fi" ûrhajó, Adam Burch kreálmánya, a Cerberus. A Cerberuson keresztül lehet nagyjából átlátni, hogy miként is nézhet ki egy valódi ûrharc, illetve mikre kell számítani.
A Cerberus mögé kitalált Sci-fi háttértörténet Adam Burch alapján (kicsit megvágtam, késõ van már... :D):
"A Cerberus osztályú Fregatt az USAF által üzemeltet többfeladatú mélyûri harcjármû. A Mélyûri Ûrparancsnokság felügyelete alatt dolgoznak, és hajtanak végre tudományos, katonai, rendvédelmi, személyszállító és mentõ küldetéseket a Naprendszeren belül.
A hajó három fõ részbõl épül fel, az elsõ modul a személyzeti, fegyver és felderítõrendszereket befogadó modul, a második rész a változtatható mennyiségû üzemanyagtartály, az utolsó modul pedig négy kettõs feladatú (energiatermelés elsõ sorban, tolóerõ biztosítása másod sorban) nukleáris reaktor-hajtómûvet magába foglaló hajtómûblokk.
A Cerberus név egyfelõl utal a többfeladatú küldetésre, másfelõl a fizikai hasonlóságra a mitológiai háromfejû kutyára.
Az elsõ modul orrán egy szenzor dóm található, amelyben a rádió- és más hullámhosszokon mûködõ érzékelõk találhatóak, a radar felbontási képessége titkosítva van, de feltehetõen képes egy pár milliméteres tárgy észlelésére több tucat kilométerrõl. A harmadik modul alján egy hasonló, hátrafelé nézõ érzékelõdóm alatti rendszer nyújt teljes, 360°-os lefedettséget a hajónak. A személyzeti szekció alkotja a csatabárd fejéhez hasonlatos elsõ rész egyik "pengéjét", az irányítóterem, a személyzeti szobák, a légzsilip és a gravitációs modul van elhelyezve benne, plusz egy optikai teleszkóp. A hajó normális körülmények között a hossztengelye körül forog, így a "penge" élén elhelyezett gravitációs modulban 1G-nek, vagyis a Földi gravitációval egyenértékû nehézséget lehet elérni 6 fordulat per perc sebességnél.
A másik oldalon lévõ "pengében" van elhelyezve a kinetikus lövedékek és rakéták tára, illetve egy gyorsítóágyú (railgun). A hatásos lõtáv függ a célpont manõverezõképességétõl és az indító jármû illetve a célpont relatív sebességétõl, de képes hiperbolikus pályára állítani a lövedékét a Föld körül megfelelõ körülmények között. A hagyományos, nem irányított lövedék egyszerû wolfram töltet, de a skála másik végén megtalálhatóak a többfokozatú kémiai hajtómûvel szerelt irányított rakéták. Lehetséges nukleáris fegyverek bevetése is, de ilyet az ûrhajó csak az USA elnökének külön engedélyével hordozhat, és általában indokolatlannak tartják a hajó kinetikus és lézerfegyvereinek erejének ismeretében (errõl még lent egy kicsit - Cifu).
A penge modulokban van elhelyezve a víz és oxigén tartályok, ezek tartalmát a két penge között pumpákkal osztják el, hogy a hajó kényes egyensúlya forgás közben ne változzon. Az elsõ szekciót (a "fejet") a Hold felszínén gyártják le, és LMO-ra (Alacsony Hold-körüli Pálya) ipari elektromagnetikus gyorsítóval juttatják fel, ahol a végsõ összeszerelést végzik el.
A második szekció egy középsõ gerinc körül elhelyezett négy üzemanyag tartályból áll, amelyek hexagonális (hatszögletû) kialakításúak. A tartályok külsõ felületéhez lehetséges automata robotszondák rögzítése, amelyek különféle katonai vagy tudományos feladatokat láthatnak el, és túl nagyok, hogy a lõszertárban elférjenek.
Hat üzemanyagtartály-modul elegendõ ahhoz, hogy a hajó 2 hónap alatt megtegye a Föld-Mars utat és vissza a két bolygó közeli pályaállásánál, Jupiter küldetésnél nyolc, vagy még több modul indokolt a szükséges biztonsági tartalékok miatt.
A gerinc egyben egy távirányított manipulátornak is a bázisa, amely nyugalmi esetben a gerincen hosszában végignyúlik, és segítségével a hajó teljes felülete elérhetõ karbantartás vagy javítás esetén.
A harmadik szekció a meghatás 4 Triton-osztályú Oxigén Utánégetésû Nukleáris Hajtómûveit és két Hermes folyékony oxigén/folyékony hidrogén hajtóanyagú kémiai hajtómûveit foglalja magába. A kémiai hajtómûvek a taktikai manõverezés feladatára szolgálnak. Egy további Hermes található a fegyvertár penge-moduljában. A szekcióhoz csatlakozik négy behajtható radiátor, amely a felesleges hõ kisugárzásához szükséges. További kis rakétahajtómûvek és giroszkópok felelõsek a finom manõverezésért.
A fõ támadófegyverzet mellet a Cerberus hat nagy energiájú szilárdtest lézerágyúval is rendelkezik, a meteor és az ellenséges lövedékek elhárítására.
A hajó fejlett elektronikai és felderítõ rendszereinek hála egyetlen ember is képes a hajó irányítására, de a szabvány személyzet 6-14 fõ között változik küldetéstõl függõen.
Az elsõ hajó 2123-ban készült el, és a "fej" szekció az üzemidõ-kiterjesztési programoknak hála akár 2250-ig is szolgálatban maradhat. Az egységek különféle USAF (légierõ), USN (haditengerészet) és USCG (parti õrség) kiemelkedõ mentõ és légimentõ tagjai után lettek elnevezve, utalva a hajó ûrbéli mentõ-képességére.
Ami a kinetikus lövedékek energiáját illeti, nos, a relatív sebesség csúnya dolgokat tud mûvelni. Egy mindössze 7kg-os tárgy 12km/s relatív sebesség esetén akkora energiát fejt ki a célponton, mint egy 16"-os hajóágyú (mint amilyen az Iowa (és testvérhajói) fedélzetén vannak) 1200kg-os lövedéke "nyamvadt" kétszeres hangsebességgel (0.6km/s) a célpontba csapódva...
12km/s annak felel meg, mintha a legalacsonyabb energiájú Föld-Mars közötti pályán egymással szemben halad két ûrhajó.
A Cerberus akció közben. Érdemes megjegyezni, hogy lézerágyú látványos lövése nem felel meg a valóságnak, a lézernyalábot ugye nem lehet látni normális körülmények között...
Egy Cerberus két ûrhajósa a robotkarral egy aszteroidát vizsgál meg
Teljes tolóerõ...
A Cerberus "feje", bal oldalon a személyzeti penge, jobb oldalon a fegyvertár pengéje. Érdemes megjegyezni, hogy a nehézkedés kifelé hat, így a személyzeti modulnál látható ablakok mögött álló emberek feje a hajó hossztengelye (közepe) felé néz...
Ami ebben az elképzelésben gyönyörû, az a pörgõ hajótest, mint a mesterséges gravitáció megoldása. A kézenfekvõ megoldás, vagyis a forgó szekció, amely a hajótól függetlenül forogva hozza létre a mesterséges gravitációt (például a Leonov a 2010 - második ûrodesszia filmbõl vagy az Omega osztály a Babylon 5 TV sorozatból) rendelkezik egy komoly hátránnyal ugyanis, nevezetesen úgy mûködik, mint egy giroszkóp, így is erõt fejt ki a hajótestre. Ezt úgy lehetne ellensúlyozni például, hogy két azonos tömegû és méretû szekció egymással ellenkezõ irányban forog. Itt egy elegánsabb módon vágták át a gordiuszi csomót.
A Sci-fi Meshes oldalán található az egyik "hard sci-fi" ûrhajó, Adam Burch kreálmánya, a Cerberus. A Cerberuson keresztül lehet nagyjából átlátni, hogy miként is nézhet ki egy valódi ûrharc, illetve mikre kell számítani.
A Cerberus mögé kitalált Sci-fi háttértörténet Adam Burch alapján (kicsit megvágtam, késõ van már... :D):
"A Cerberus osztályú Fregatt az USAF által üzemeltet többfeladatú mélyûri harcjármû. A Mélyûri Ûrparancsnokság felügyelete alatt dolgoznak, és hajtanak végre tudományos, katonai, rendvédelmi, személyszállító és mentõ küldetéseket a Naprendszeren belül.
A hajó három fõ részbõl épül fel, az elsõ modul a személyzeti, fegyver és felderítõrendszereket befogadó modul, a második rész a változtatható mennyiségû üzemanyagtartály, az utolsó modul pedig négy kettõs feladatú (energiatermelés elsõ sorban, tolóerõ biztosítása másod sorban) nukleáris reaktor-hajtómûvet magába foglaló hajtómûblokk.
A Cerberus név egyfelõl utal a többfeladatú küldetésre, másfelõl a fizikai hasonlóságra a mitológiai háromfejû kutyára.
Az elsõ modul orrán egy szenzor dóm található, amelyben a rádió- és más hullámhosszokon mûködõ érzékelõk találhatóak, a radar felbontási képessége titkosítva van, de feltehetõen képes egy pár milliméteres tárgy észlelésére több tucat kilométerrõl. A harmadik modul alján egy hasonló, hátrafelé nézõ érzékelõdóm alatti rendszer nyújt teljes, 360°-os lefedettséget a hajónak. A személyzeti szekció alkotja a csatabárd fejéhez hasonlatos elsõ rész egyik "pengéjét", az irányítóterem, a személyzeti szobák, a légzsilip és a gravitációs modul van elhelyezve benne, plusz egy optikai teleszkóp. A hajó normális körülmények között a hossztengelye körül forog, így a "penge" élén elhelyezett gravitációs modulban 1G-nek, vagyis a Földi gravitációval egyenértékû nehézséget lehet elérni 6 fordulat per perc sebességnél.
A másik oldalon lévõ "pengében" van elhelyezve a kinetikus lövedékek és rakéták tára, illetve egy gyorsítóágyú (railgun). A hatásos lõtáv függ a célpont manõverezõképességétõl és az indító jármû illetve a célpont relatív sebességétõl, de képes hiperbolikus pályára állítani a lövedékét a Föld körül megfelelõ körülmények között. A hagyományos, nem irányított lövedék egyszerû wolfram töltet, de a skála másik végén megtalálhatóak a többfokozatú kémiai hajtómûvel szerelt irányított rakéták. Lehetséges nukleáris fegyverek bevetése is, de ilyet az ûrhajó csak az USA elnökének külön engedélyével hordozhat, és általában indokolatlannak tartják a hajó kinetikus és lézerfegyvereinek erejének ismeretében (errõl még lent egy kicsit - Cifu).
A penge modulokban van elhelyezve a víz és oxigén tartályok, ezek tartalmát a két penge között pumpákkal osztják el, hogy a hajó kényes egyensúlya forgás közben ne változzon. Az elsõ szekciót (a "fejet") a Hold felszínén gyártják le, és LMO-ra (Alacsony Hold-körüli Pálya) ipari elektromagnetikus gyorsítóval juttatják fel, ahol a végsõ összeszerelést végzik el.
A második szekció egy középsõ gerinc körül elhelyezett négy üzemanyag tartályból áll, amelyek hexagonális (hatszögletû) kialakításúak. A tartályok külsõ felületéhez lehetséges automata robotszondák rögzítése, amelyek különféle katonai vagy tudományos feladatokat láthatnak el, és túl nagyok, hogy a lõszertárban elférjenek.
Hat üzemanyagtartály-modul elegendõ ahhoz, hogy a hajó 2 hónap alatt megtegye a Föld-Mars utat és vissza a két bolygó közeli pályaállásánál, Jupiter küldetésnél nyolc, vagy még több modul indokolt a szükséges biztonsági tartalékok miatt.
A gerinc egyben egy távirányított manipulátornak is a bázisa, amely nyugalmi esetben a gerincen hosszában végignyúlik, és segítségével a hajó teljes felülete elérhetõ karbantartás vagy javítás esetén.
A harmadik szekció a meghatás 4 Triton-osztályú Oxigén Utánégetésû Nukleáris Hajtómûveit és két Hermes folyékony oxigén/folyékony hidrogén hajtóanyagú kémiai hajtómûveit foglalja magába. A kémiai hajtómûvek a taktikai manõverezés feladatára szolgálnak. Egy további Hermes található a fegyvertár penge-moduljában. A szekcióhoz csatlakozik négy behajtható radiátor, amely a felesleges hõ kisugárzásához szükséges. További kis rakétahajtómûvek és giroszkópok felelõsek a finom manõverezésért.
A fõ támadófegyverzet mellet a Cerberus hat nagy energiájú szilárdtest lézerágyúval is rendelkezik, a meteor és az ellenséges lövedékek elhárítására.
A hajó fejlett elektronikai és felderítõ rendszereinek hála egyetlen ember is képes a hajó irányítására, de a szabvány személyzet 6-14 fõ között változik küldetéstõl függõen.
Az elsõ hajó 2123-ban készült el, és a "fej" szekció az üzemidõ-kiterjesztési programoknak hála akár 2250-ig is szolgálatban maradhat. Az egységek különféle USAF (légierõ), USN (haditengerészet) és USCG (parti õrség) kiemelkedõ mentõ és légimentõ tagjai után lettek elnevezve, utalva a hajó ûrbéli mentõ-képességére.
Ami a kinetikus lövedékek energiáját illeti, nos, a relatív sebesség csúnya dolgokat tud mûvelni. Egy mindössze 7kg-os tárgy 12km/s relatív sebesség esetén akkora energiát fejt ki a célponton, mint egy 16"-os hajóágyú (mint amilyen az Iowa (és testvérhajói) fedélzetén vannak) 1200kg-os lövedéke "nyamvadt" kétszeres hangsebességgel (0.6km/s) a célpontba csapódva...
12km/s annak felel meg, mintha a legalacsonyabb energiájú Föld-Mars közötti pályán egymással szemben halad két ûrhajó.
A Cerberus akció közben. Érdemes megjegyezni, hogy lézerágyú látványos lövése nem felel meg a valóságnak, a lézernyalábot ugye nem lehet látni normális körülmények között...
Egy Cerberus két ûrhajósa a robotkarral egy aszteroidát vizsgál meg
Teljes tolóerõ...
A Cerberus "feje", bal oldalon a személyzeti penge, jobb oldalon a fegyvertár pengéje. Érdemes megjegyezni, hogy a nehézkedés kifelé hat, így a személyzeti modulnál látható ablakok mögött álló emberek feje a hajó hossztengelye (közepe) felé néz...
Ami ebben az elképzelésben gyönyörû, az a pörgõ hajótest, mint a mesterséges gravitáció megoldása. A kézenfekvõ megoldás, vagyis a forgó szekció, amely a hajótól függetlenül forogva hozza létre a mesterséges gravitációt (például a Leonov a 2010 - második ûrodesszia filmbõl vagy az Omega osztály a Babylon 5 TV sorozatból) rendelkezik egy komoly hátránnyal ugyanis, nevezetesen úgy mûködik, mint egy giroszkóp, így is erõt fejt ki a hajótestre. Ezt úgy lehetne ellensúlyozni például, hogy két azonos tömegû és méretû szekció egymással ellenkezõ irányban forog. Itt egy elegánsabb módon vágták át a gordiuszi csomót.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#101
Érdekes kérdés, de mégis sok helyen így használják. Az 1G (alias 9.81m/s2) ugyanis a legegyértelmûbb viszonyszám. Az ûrhajózás esetében már csak azért is mérvadó, mivel tartós gyorsítást az emberi test nem nagyon visel el 1G felett huzamos ideig. Hiába képes egy ûrhajó 20m/s2 tartós gyorsításra, a személyzet egy-két óránál tovább nem lenne képes elviselni (most eltekintve attól, hogy ez mennyire reális megközelítés :)).
De mi akkor erre a jó megoldás? Elnevezni az 1G-t valami másnak? Mondjuk hogy nevesítsük a dolgot, legyen 1 Pras = 9.81m/s2, és így tisztázva van a téma?
De mi akkor erre a jó megoldás? Elnevezni az 1G-t valami másnak? Mondjuk hogy nevesítsük a dolgot, legyen 1 Pras = 9.81m/s2, és így tisztázva van a téma?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#100
10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az õ szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Merev szárnyat igen. Olyat, amelyik csapkod... nos olyat azért nem olyan egyszerû...
Az ISS esetében magukra utaltság van. Most.
De ez nem a jövõ hanem a jelen és még így is relatív, ha infarktust kap ûrséta közben akkor így járt de rengeteg olyan szituáció van ahol még az egy héten belül küldött segítség hasznos lehet.
Ugyan ez nem igaz azokra az esetekre ahol 50 év lenne a segítség megérkezése, na azok a kolóniák tényleg magukra lennének utalva.
Ez mennyiben jelent problémát? A kolóniáknak önellátóknak kell lenniük és a problémákra maguknak kell megoldást találniuk. Ez már egy naprendszeren belüli (Hold, Mars) kolóniánál sem lenne másképpen. Egy Mars kolóniánál sem opció, hogy ha valami baj van, bepattanunk az ûrhajónkba, és haza jövünk.
Egyáltalán nem olyan lehetetlen egy független, külsõ (Földi) segítség nélküli rendszert létrehozni. Biosphere 2 kísérlet például...
Egyébként e téren éppen azért nem értem a kételyeidet, hiszen másik oldalról pont azzal érvelsz, hogy ezért lenne szükség FTL hajtómûre - csak ha már FTL hajtómûre is képesek vagyunk, akkor nehogy már problémát jelentsen egy olyan kolónia létrehozása, amely megbirkózik a lehetséges nehézségekkel...
Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötõtõl kikötõig tartottak, csak pár hét/hónap.
Ettõl még amíg a hajó (és rakománya) A-ból B-be ért, nem 1-2 évig utazott?
A felfedezõk expedíciói azért tartottak hosszabb ideig mert õk nem célirányosan utaztak hanem felfedezni mentek.
Az elõbb említett Holland Kelet-Indiai Társaság elsõ hajói, amelyek európai embereket vittek Dél-Kelet Ázsiába, visszafelé pedig selymet és teát, illetve egyéb árúkat hoztak, általában egy év alatt tették meg az oda és újabb egy év alatt a visszautat. Ausztráliát is úgy fedezték fel, hogy próbáltak gyorsabb utat találni, ezért a szokásosnál délebbre kerülték meg a Jóreménység fokát.
Valóban sokszor elõfordult hogy a kolóniák nem termeltek profitot és ilyenkor bizony nem is erõltették tovább a témát, ha már Ausztrália szóba került 1606-ban a hollandok fedezték fel de NEM gyarmatosították mert nem érte meg.
Nos nem egészen, a Hollandok a kolonizációs politikájukat a Selyemre építették, illetve a Holland Keleti-Indiai Társaságra. Sok felfedezett terület egyszerûen azért maradt ki a gyarmatosítási tervekbõl, mert egyszerûen nem volt erõforrásuk erre, a Kelet-Indiai Társaság egyszerûen elszívott minden erõforrást, ezért sok területet nem is tudtak normálisan felderíteni. Ausztrália esetében azonban az Angolok Cook kapitány felfedezõútja után viszonylag rövid idõ alatt (akkoriban az ilyen döntések terén egy-két évtized teljesen normális volt) úgy döntöttek, hogy kolonizálják Ausztráliát.
A tévedés, hogy a kolónia kiépítése tisztán a börtönszigetnek való használata miatt történt. Az elsõ három flotta által létesített kolónia valóban egyfajta büntetõtelep is volt, de a harmadik flottában (négy évvel az elsõ flotta után) már civilek is részt vettek a kolónia kiépítésébe. Az elsõ három flotta által ideszállított több ezer férfi és nõ önként vállalhatta azt, hogy Ausztráliába transzportálják õket, így sok éves börtön, esetleg halálbüntetésük elengedése cserébe a Brit birodalom legújabb gyarmatát építették gyakorlatilag ki.
Extrém hosszú (generációkon át tartó) megtérülésû befektetésekben a magánszféra nem érdekelt, a világûr meghódításához viszont nem elégek a kormányzatok.
Na ez az, ahol vitatkoznék. Az tény, hogy csak úgy fog a magánszféra belépni egy ilyen piacra, ha valamiért megérni neki. Ezt pedig úgy lehet, ha bizonyos elõjogokat kapnak. Ahhoz, hogy megérje nekik, hosszú távon kell gondolkozni, de egyáltalán nem biztos, hogy nem érné meg nekik ilyen magaslatokban gondolkodni. Szerinted tán annyira elvetemült gondolat az, hogy egy cég sokmilliárdos befektetésért cserébe kvázi kap egy naprendszert és annak összes nyersanyagát? "Mindössze" azzal kell megbékélni, hogy a befektetés hosszú, nagyon hosszú idõ alatt térül meg. De gondolkodj nagy léptékben. A kolónia-rendszer lakossága idõvel nõni fog, a cég adókat szedhet, saját gazdasági rendszert építhet ki, esetleg a Földön akkor már hiánycikknek minõsülõ nyersanyagokat exportálhat a Naprendszerbe... Ez is csak üzleti modell kérdése...
Az ISS nem terjeszkedés.
Állandó ûrbázist létrehozni a világûrben nem terjeszkedés? Miért nem? Miben különbözik egy Hold vagy egy Mars kolóniától?
Merev szárnyat igen. Olyat, amelyik csapkod... nos olyat azért nem olyan egyszerû...
Az ISS esetében magukra utaltság van. Most.
De ez nem a jövõ hanem a jelen és még így is relatív, ha infarktust kap ûrséta közben akkor így járt de rengeteg olyan szituáció van ahol még az egy héten belül küldött segítség hasznos lehet.
Ugyan ez nem igaz azokra az esetekre ahol 50 év lenne a segítség megérkezése, na azok a kolóniák tényleg magukra lennének utalva.
Ez mennyiben jelent problémát? A kolóniáknak önellátóknak kell lenniük és a problémákra maguknak kell megoldást találniuk. Ez már egy naprendszeren belüli (Hold, Mars) kolóniánál sem lenne másképpen. Egy Mars kolóniánál sem opció, hogy ha valami baj van, bepattanunk az ûrhajónkba, és haza jövünk.
Egyáltalán nem olyan lehetetlen egy független, külsõ (Földi) segítség nélküli rendszert létrehozni. Biosphere 2 kísérlet például...
Egyébként e téren éppen azért nem értem a kételyeidet, hiszen másik oldalról pont azzal érvelsz, hogy ezért lenne szükség FTL hajtómûre - csak ha már FTL hajtómûre is képesek vagyunk, akkor nehogy már problémát jelentsen egy olyan kolónia létrehozása, amely megbirkózik a lehetséges nehézségekkel...
Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötõtõl kikötõig tartottak, csak pár hét/hónap.
Ettõl még amíg a hajó (és rakománya) A-ból B-be ért, nem 1-2 évig utazott?
A felfedezõk expedíciói azért tartottak hosszabb ideig mert õk nem célirányosan utaztak hanem felfedezni mentek.
Az elõbb említett Holland Kelet-Indiai Társaság elsõ hajói, amelyek európai embereket vittek Dél-Kelet Ázsiába, visszafelé pedig selymet és teát, illetve egyéb árúkat hoztak, általában egy év alatt tették meg az oda és újabb egy év alatt a visszautat. Ausztráliát is úgy fedezték fel, hogy próbáltak gyorsabb utat találni, ezért a szokásosnál délebbre kerülték meg a Jóreménység fokát.
Valóban sokszor elõfordult hogy a kolóniák nem termeltek profitot és ilyenkor bizony nem is erõltették tovább a témát, ha már Ausztrália szóba került 1606-ban a hollandok fedezték fel de NEM gyarmatosították mert nem érte meg.
Nos nem egészen, a Hollandok a kolonizációs politikájukat a Selyemre építették, illetve a Holland Keleti-Indiai Társaságra. Sok felfedezett terület egyszerûen azért maradt ki a gyarmatosítási tervekbõl, mert egyszerûen nem volt erõforrásuk erre, a Kelet-Indiai Társaság egyszerûen elszívott minden erõforrást, ezért sok területet nem is tudtak normálisan felderíteni. Ausztrália esetében azonban az Angolok Cook kapitány felfedezõútja után viszonylag rövid idõ alatt (akkoriban az ilyen döntések terén egy-két évtized teljesen normális volt) úgy döntöttek, hogy kolonizálják Ausztráliát.
A tévedés, hogy a kolónia kiépítése tisztán a börtönszigetnek való használata miatt történt. Az elsõ három flotta által létesített kolónia valóban egyfajta büntetõtelep is volt, de a harmadik flottában (négy évvel az elsõ flotta után) már civilek is részt vettek a kolónia kiépítésébe. Az elsõ három flotta által ideszállított több ezer férfi és nõ önként vállalhatta azt, hogy Ausztráliába transzportálják õket, így sok éves börtön, esetleg halálbüntetésük elengedése cserébe a Brit birodalom legújabb gyarmatát építették gyakorlatilag ki.
Extrém hosszú (generációkon át tartó) megtérülésû befektetésekben a magánszféra nem érdekelt, a világûr meghódításához viszont nem elégek a kormányzatok.
Na ez az, ahol vitatkoznék. Az tény, hogy csak úgy fog a magánszféra belépni egy ilyen piacra, ha valamiért megérni neki. Ezt pedig úgy lehet, ha bizonyos elõjogokat kapnak. Ahhoz, hogy megérje nekik, hosszú távon kell gondolkozni, de egyáltalán nem biztos, hogy nem érné meg nekik ilyen magaslatokban gondolkodni. Szerinted tán annyira elvetemült gondolat az, hogy egy cég sokmilliárdos befektetésért cserébe kvázi kap egy naprendszert és annak összes nyersanyagát? "Mindössze" azzal kell megbékélni, hogy a befektetés hosszú, nagyon hosszú idõ alatt térül meg. De gondolkodj nagy léptékben. A kolónia-rendszer lakossága idõvel nõni fog, a cég adókat szedhet, saját gazdasági rendszert építhet ki, esetleg a Földön akkor már hiánycikknek minõsülõ nyersanyagokat exportálhat a Naprendszerbe... Ez is csak üzleti modell kérdése...
Az ISS nem terjeszkedés.
Állandó ûrbázist létrehozni a világûrben nem terjeszkedés? Miért nem? Miben különbözik egy Hold vagy egy Mars kolóniától?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#98
blablabla
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#97
Ezt ne, ez a benyögök egy minden konkrétum nélküli kommentet 3 ponttal a végén nagyon gagyi, csinálod inkább azt mint a #93-as kommentnél, rájössz hogy benézted és nem válaszolsz rá.
#96
Úgy látom, hogy nem mélyültél el a nagy földrajzi felfedezések korában...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#95
Olvasgatom a topicot, ehhez egy kis megjegyzés. =) A nagy 'G' definíció szerint nem "gyorsulás", már csak eleve azért sem, mivel dimenziótlan, ahogy ugye a Mach-szám sem sebesség. Persze értem, hogy a földi felszíni nehézségi gyorsuláshoz való viszonyításként használod, csak ezt így ebben a formájában nem szerencsés.
#94
Ja a másik, ha nincsenek valahol kikötõk akkor mit keresne ott egy kereskedelmi hajó?
Mármint a hónapokig tartó kempingezésen kivül.
Mármint a hónapokig tartó kempingezésen kivül.
#93
by Cifu
...Vagyis hatalmas szárnyakra lenne szükség, amiknek nagyon-nagyon könnyûeknek és mégis igen szilárdaknak kell lennie. Na ilyen még nincs. Egy ekkora tömegû merev szárny vitorlázógépnél elképzelhetõ, de "csapkodó" szárnynak az nem elég masszív...
by én
10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az õ szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Attól hogy csak ma vastüdõben tudna repkedni a szárnyai ugyanúgy elbírnák a súlyát... <#rolleyes>
...Vagyis hatalmas szárnyakra lenne szükség, amiknek nagyon-nagyon könnyûeknek és mégis igen szilárdaknak kell lennie. Na ilyen még nincs. Egy ekkora tömegû merev szárny vitorlázógépnél elképzelhetõ, de "csapkodó" szárnynak az nem elég masszív...
by én
10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az õ szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Attól hogy csak ma vastüdõben tudna repkedni a szárnyai ugyanúgy elbírnák a súlyát... <#rolleyes>
#92
"Az ISS nem terjeszkedés." csak az elsõ lépés afelé.
szerintem . ;)
szerintem . ;)
"War is hell" Start Citizen Referral kód: STAR-Y7FJ-ZQGX https://www.starcitizen.hu/
#91
<i>Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötõtõl kikötõig tartottak, csak pár hét/hónap.</i>
Az 1600-as évek táján is alig volt állandóan lakott nagyobb lélekszámú település az Újvilág fehérek által legjobban ismert részein. Kikötõkrõl szó sem volt. Volt olyan, hogy hónapig tábort vertek egy csendes öbölben, hogy összeszedjék magukat...
A nagyobb állatokat meg felesleges volt belinkleni. Az légkör oxigéntartalma sem volt állandó. Ha több oxigén van, akkor hatékonyabb a légzés. Nagyobb izomtömeg lehet egy állaton, ergo nagyobb állat is tud repülni. Lásd õsrégi félméteres ízeltlábúakat.
Az 1600-as évek táján is alig volt állandóan lakott nagyobb lélekszámú település az Újvilág fehérek által legjobban ismert részein. Kikötõkrõl szó sem volt. Volt olyan, hogy hónapig tábort vertek egy csendes öbölben, hogy összeszedjék magukat...
A nagyobb állatokat meg felesleges volt belinkleni. Az légkör oxigéntartalma sem volt állandó. Ha több oxigén van, akkor hatékonyabb a légzés. Nagyobb izomtömeg lehet egy állaton, ergo nagyobb állat is tud repülni. Lásd õsrégi félméteres ízeltlábúakat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#90
Quetzalcoatlus northropi
10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az õ szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Néha az az érzésem hogy te úgy képzeled el a jövõt hogy minden ugyanolyan lesz akkor is mint most csak az évszám lesz nagyobb az asztali naptárakon, ahhoz képest hogy te nyitottad a topikot néha elég fantáziátlanul állsz a témához.
Miért lenne mókás a 100 év?
Pont te mondod hogy nincs szükség az FTL-re, FTL nélküli terjeszkedésnél is csak idõ kérdése hogy a legtávolabbi kolóniák közötti távolság elérje a több száz fényévet.
Az ISS esetében magukra utaltság van. Most.
De ez nem a jövõ hanem a jelen és még így is relatív, ha infarktust kap ûrséta közben akkor így járt de rengeteg olyan szituáció van ahol még az egy héten belül küldött segítség hasznos lehet.
Ugyan ez nem igaz azokra az esetekre ahol 50 év lenne a segítség megérkezése, na azok a kolóniák tényleg magukra lennének utalva.
A felfedezõk expedíciói azért tartottak hosszabb ideig mert õk nem célirányosan utaztak hanem felfedezni mentek.
Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötõtõl kikötõig tartottak, csak pár hét/hónap.
Valóban sokszor elõfordult hogy a kolóniák nem termeltek profitot és ilyenkor bizony nem is erõltették tovább a témát, ha már Ausztrália szóba került 1606-ban a hollandok fedezték fel de NEM gyarmatosították mert nem érte meg.
Az angolok csak 1770-tõl "foglalták el" de õk is csak börtönszigetnek használták és nem rajtuk múlt hogy végül Ausztrália egy jó kis hellyé vált.
Extrém hosszú (generációkon át tartó) megtérülésû befektetésekben a magánszféra nem érdekelt, a világûr meghódításához viszont nem elégek a kormányzatok.
Az ISS nem terjeszkedés.
10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az õ szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Néha az az érzésem hogy te úgy képzeled el a jövõt hogy minden ugyanolyan lesz akkor is mint most csak az évszám lesz nagyobb az asztali naptárakon, ahhoz képest hogy te nyitottad a topikot néha elég fantáziátlanul állsz a témához.
Miért lenne mókás a 100 év?
Pont te mondod hogy nincs szükség az FTL-re, FTL nélküli terjeszkedésnél is csak idõ kérdése hogy a legtávolabbi kolóniák közötti távolság elérje a több száz fényévet.
Az ISS esetében magukra utaltság van. Most.
De ez nem a jövõ hanem a jelen és még így is relatív, ha infarktust kap ûrséta közben akkor így járt de rengeteg olyan szituáció van ahol még az egy héten belül küldött segítség hasznos lehet.
Ugyan ez nem igaz azokra az esetekre ahol 50 év lenne a segítség megérkezése, na azok a kolóniák tényleg magukra lennének utalva.
A felfedezõk expedíciói azért tartottak hosszabb ideig mert õk nem célirányosan utaztak hanem felfedezni mentek.
Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötõtõl kikötõig tartottak, csak pár hét/hónap.
Valóban sokszor elõfordult hogy a kolóniák nem termeltek profitot és ilyenkor bizony nem is erõltették tovább a témát, ha már Ausztrália szóba került 1606-ban a hollandok fedezték fel de NEM gyarmatosították mert nem érte meg.
Az angolok csak 1770-tõl "foglalták el" de õk is csak börtönszigetnek használták és nem rajtuk múlt hogy végül Ausztrália egy jó kis hellyé vált.
Extrém hosszú (generációkon át tartó) megtérülésû befektetésekben a magánszféra nem érdekelt, a világûr meghódításához viszont nem elégek a kormányzatok.
Az ISS nem terjeszkedés.
#89
Szerintem csak kíváncsiak, vagy pedig érdekli õket. Pl engem jobban "felvillanyoz" egy szép erdõ, mint a nagy feketeség, de biztos hogy van más aki fordítva érez.
#88
Tudod-e,hogy mi az az emós, vagy csak használod a szót?:)
Én is többé-kevésbé egyetértek r4pt0rral, és elég biztosan tudom,hogy nem vagyok emós,se látens emós.Ne offoljatok amúgy sem, egy jó topikba nem illik.:)
Én is többé-kevésbé egyetértek r4pt0rral, és elég biztosan tudom,hogy nem vagyok emós,se látens emós.Ne offoljatok amúgy sem, egy jó topikba nem illik.:)
#87
Miért akar mindenki elmenni errõl a szép bolygóról? Egy emberöltõ nem elég bejárásához, megismeréséhez. A technológia a jelek szerint adott már most, amivel évmillióking el lehet lenni itt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#86
Jah igen, az. :P
#85
A természetben 0-24 órában gyakás van. Nagyon ritka eset az olyan, hogy egy állat vénségében haljon meg... Te látens emós vagy...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#84
"az emberi fajt erõsítse"
Sajnos én nem ezt látom, lásd Amerikát. Bárki aki legalább kifejleszt egy ûrutazásra alkalmas eszközt nem az a célja hogy az emberiségnek jobb legyen (talán a tudósoknak akik kitalálják, lehetnek ilyen céljaik, de mint cég/állam már nem), hanem minél nagy profit, és/vagy hatalma legyen.
Ebben ez esetben igazad van hogy az FTL profit, mert nagyon hosszú idõ a megtérülése már ha megtérül, és a cégvezetõk, befektetõk nem szeretnek ennyi idõ várni. :D
Sajnos én nem ezt látom, lásd Amerikát. Bárki aki legalább kifejleszt egy ûrutazásra alkalmas eszközt nem az a célja hogy az emberiségnek jobb legyen (talán a tudósoknak akik kitalálják, lehetnek ilyen céljaik, de mint cég/állam már nem), hanem minél nagy profit, és/vagy hatalma legyen.
Ebben ez esetben igazad van hogy az FTL profit, mert nagyon hosszú idõ a megtérülése már ha megtérül, és a cégvezetõk, befektetõk nem szeretnek ennyi idõ várni. :D
#83
Igen és ez a borzalmas ember ölt embereket az egész világon. :D Nah most már nem írok ebben a témában ide, mert ez megint erõsen off.
#82
szintetikus szárnyak - már ma is lehet ilyet készíteni
fedélzeti számítógép ami irányítja - ma is megoldható
interfész ami összeköti a számítógépet az idegrendszerrel - már fejlesztik
megfelelõen kis méretû motor és táp - na ez még(!) nincs
Ennél kicsit összetettebb a dolog. A legnehezebb repülni képes madár sincs 15kg-nál nehezebb, és neki is két és fél méteres szárnyfesztávja, és majdnem három négyzetméteres szárnyfelülete van. Egy 85kg-os átlagos férfi és mondjuk legyen további 25kg (mert igen fejlettek vagyunk) "géptömeg" esetében számolhatunk minimum 6-8 méteres szárnyfesztávval és 12-15 m2-es szárnyfelülettel. Vagyis hatalmas szárnyakra lenne szükség, amiknek nagyon-nagyon könnyûeknek és mégis igen szilárdaknak kell lennie. Na ilyen még nincs. Egy ekkora tömegû merev szárny vitorlázógépnél elképzelhetõ, de "csapkodó" szárnynak az nem elég masszív...
Az FTL (vagy akármi más ami ugyan azt a cél szolgálja) létszükséglet, nélküle nem szervezett terjeszkedés hanem "magvetés" történne ahol a kolóniák teljesen magukra lennének utalva, minden kolónia egy külön sziget lenne amik nem tudnak a többiekkel normális kapcsolatot tartani, a távolabbi kolóniák között még az elküldött kérdésekre is csak évszázadok múltán érkezne meg a válasz stb.
Évszázadok? Ez esetben már legalább 100 fényévre jutottak el, az kicsit mókás már. :)
Az FTL egyáltalán nem létszükséglet, a teljesen magukra utaltság pedig egy Mars kolónia esetében is megvan, tehát nem csillagközi, hanem bolygóközi szinten is. De jobbat mondok, a Föld körül keringõ ISS esetében is nagyon magukra vannak utalva bármilyen vészhelyzet esetén a személyzet. Nem lehet rövid úton mentõhajót küldeni fel, a problémákat maguknak kell megoldani, lásd például a Mir-en történt baleseteket.
A felfedezések korában a tengeri utak többnyire max pár hónapig tartottak, a kommunikáció elfogadható idõtartamon belül zajlott és a kapcsolattartás/felügyelet illetve a kereskedelem biztosítva volt, a nyersanyagok mozgatása nem okozott problémát és volt értelme telepeseket küldeni a kolóniákra mert belátható idõn belül meg is érkeztek.
James Cook egy-egy útja 3-4 évig tartott, a Holland hajósoknak kb. másfél év volt elérni Hollandiából Ausztráliába. Út közben persze ki-ki kötöttek feltölteni a készleteiket.
A Tea Clipperek csinálták meg 3 hónap alatt a Kína-Anglia utat, de ekkor már 1866-ot írunk, és azok a hajók jó szélben akár 18-20 csomóval is képesek voltak haladni (1 csomó = 1.816km/h). Az 1600-as évek vitorlásai jó esetben tudtak 10 csomót.
A gyarmatosítás esetén sokszor szinte semmi nem jött vissza a kolóniákról, például az elsõ angol kolóniák Észak-Amerikában egyenesen képtelenek voltak még magukról is gondoskodni. A kolónia lényege az volt, hogy az adott földrész vagy annak része Anglia, Franciaország, Spanyolország vagy Hollandia gyarmatává, tulajdonává vált. A kereskedelem (vagyis a valós kereskedelmi mûködés, nem csak a fosztogatás, mint a Dél-Amerikai spanyol hadjáratok!) jellemzõen inkább egy-két évszázaddal késõbb indult be, egyes esetekben még akkor sem, például Ausztrália sose volt erõs kereskedelmi forrása Nagy-Brittaniának, ez inkább India és Kína esetében volt elmondható.
Ami itt fontos: a pár hónap és a pár száz év nem ugyan az a kategória, a pár hónap még elfogadható idõtartam de a generációkon át elhúzódó már nem, senki sem fektet be olyan üzletbe ami csak évszázadok múlva térül meg.
Még egyszer: élõ példa erre Ausztrália vagy Új-Zéland kolóniái.
És elérkeztünk a lényeghez, akkoriban azért gyarmatosítottak mert MEGÉRTE gyarmatosítani, a világûr meghódításának is az célja hogy az emberi fajt erõsítse és nem az hogy "elveszett törzseket" szórjunk szét.
Másképpen is meg lehet közelíteni. Az új területek elõbb-utóbb hasznosak lesznek minden képen, a késõbbi utazásoknál az elõretolt kolóniák lehetnek az új indulási pontok, illetve feltöltési lehetõséget adnak a csillagközi ûrhajóknak (mint a nagy kikötõk a XVI.-XIX. századi hajózásban).
FTL nélkül nincs profit, profit nélkül nincs terjeszkedés.
Az ISS ûrállomás esetében milyen profitról beszélhetünk? Megismerés, tudományos felfedezések, stb. Gazdaságilag megtérült a cirka 100 milliárd dolláros befektetés? Nem. :)
fedélzeti számítógép ami irányítja - ma is megoldható
interfész ami összeköti a számítógépet az idegrendszerrel - már fejlesztik
megfelelõen kis méretû motor és táp - na ez még(!) nincs
Ennél kicsit összetettebb a dolog. A legnehezebb repülni képes madár sincs 15kg-nál nehezebb, és neki is két és fél méteres szárnyfesztávja, és majdnem három négyzetméteres szárnyfelülete van. Egy 85kg-os átlagos férfi és mondjuk legyen további 25kg (mert igen fejlettek vagyunk) "géptömeg" esetében számolhatunk minimum 6-8 méteres szárnyfesztávval és 12-15 m2-es szárnyfelülettel. Vagyis hatalmas szárnyakra lenne szükség, amiknek nagyon-nagyon könnyûeknek és mégis igen szilárdaknak kell lennie. Na ilyen még nincs. Egy ekkora tömegû merev szárny vitorlázógépnél elképzelhetõ, de "csapkodó" szárnynak az nem elég masszív...
Az FTL (vagy akármi más ami ugyan azt a cél szolgálja) létszükséglet, nélküle nem szervezett terjeszkedés hanem "magvetés" történne ahol a kolóniák teljesen magukra lennének utalva, minden kolónia egy külön sziget lenne amik nem tudnak a többiekkel normális kapcsolatot tartani, a távolabbi kolóniák között még az elküldött kérdésekre is csak évszázadok múltán érkezne meg a válasz stb.
Évszázadok? Ez esetben már legalább 100 fényévre jutottak el, az kicsit mókás már. :)
Az FTL egyáltalán nem létszükséglet, a teljesen magukra utaltság pedig egy Mars kolónia esetében is megvan, tehát nem csillagközi, hanem bolygóközi szinten is. De jobbat mondok, a Föld körül keringõ ISS esetében is nagyon magukra vannak utalva bármilyen vészhelyzet esetén a személyzet. Nem lehet rövid úton mentõhajót küldeni fel, a problémákat maguknak kell megoldani, lásd például a Mir-en történt baleseteket.
A felfedezések korában a tengeri utak többnyire max pár hónapig tartottak, a kommunikáció elfogadható idõtartamon belül zajlott és a kapcsolattartás/felügyelet illetve a kereskedelem biztosítva volt, a nyersanyagok mozgatása nem okozott problémát és volt értelme telepeseket küldeni a kolóniákra mert belátható idõn belül meg is érkeztek.
James Cook egy-egy útja 3-4 évig tartott, a Holland hajósoknak kb. másfél év volt elérni Hollandiából Ausztráliába. Út közben persze ki-ki kötöttek feltölteni a készleteiket.
A Tea Clipperek csinálták meg 3 hónap alatt a Kína-Anglia utat, de ekkor már 1866-ot írunk, és azok a hajók jó szélben akár 18-20 csomóval is képesek voltak haladni (1 csomó = 1.816km/h). Az 1600-as évek vitorlásai jó esetben tudtak 10 csomót.
A gyarmatosítás esetén sokszor szinte semmi nem jött vissza a kolóniákról, például az elsõ angol kolóniák Észak-Amerikában egyenesen képtelenek voltak még magukról is gondoskodni. A kolónia lényege az volt, hogy az adott földrész vagy annak része Anglia, Franciaország, Spanyolország vagy Hollandia gyarmatává, tulajdonává vált. A kereskedelem (vagyis a valós kereskedelmi mûködés, nem csak a fosztogatás, mint a Dél-Amerikai spanyol hadjáratok!) jellemzõen inkább egy-két évszázaddal késõbb indult be, egyes esetekben még akkor sem, például Ausztrália sose volt erõs kereskedelmi forrása Nagy-Brittaniának, ez inkább India és Kína esetében volt elmondható.
Ami itt fontos: a pár hónap és a pár száz év nem ugyan az a kategória, a pár hónap még elfogadható idõtartam de a generációkon át elhúzódó már nem, senki sem fektet be olyan üzletbe ami csak évszázadok múlva térül meg.
Még egyszer: élõ példa erre Ausztrália vagy Új-Zéland kolóniái.
És elérkeztünk a lényeghez, akkoriban azért gyarmatosítottak mert MEGÉRTE gyarmatosítani, a világûr meghódításának is az célja hogy az emberi fajt erõsítse és nem az hogy "elveszett törzseket" szórjunk szét.
Másképpen is meg lehet közelíteni. Az új területek elõbb-utóbb hasznosak lesznek minden képen, a késõbbi utazásoknál az elõretolt kolóniák lehetnek az új indulási pontok, illetve feltöltési lehetõséget adnak a csillagközi ûrhajóknak (mint a nagy kikötõk a XVI.-XIX. századi hajózásban).
FTL nélkül nincs profit, profit nélkül nincs terjeszkedés.
Az ISS ûrállomás esetében milyen profitról beszélhetünk? Megismerés, tudományos felfedezések, stb. Gazdaságilag megtérült a cirka 100 milliárd dolláros befektetés? Nem. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#81
Jet packre visszatérve, kb az oldal felénél van egy táblázat az eszközöröl, és van egy olyan model ami már 9 pecig képes repülni.
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#80
"Madárként repülni aligha fogunk" Miért nem?
Mi kell hozzá:
szintetikus szárnyak - már ma is lehet ilyet készíteni
fedélzeti számítógép ami irányítja - ma is megoldható
interfész ami összeköti a számítógépet az idegrendszerrel - már fejlesztik
megfelelõen kis méretû motor és táp - na ez még(!) nincs
...ennyi, az egész cucc akár a mindennapi ruha része is lehet majd egyszer. A hátrakéta a jelen, amire én gondolok az a jövõ. (természetesen a jövõ itt nem a holnap délutánt jelenti hanem pár évtizedet)
Az FTL (vagy akármi más ami ugyan azt a cél szolgálja) létszükséglet, nélküle nem szervezett terjeszkedés hanem "magvetés" történne ahol a kolóniák teljesen magukra lennének utalva, minden kolónia egy külön sziget lenne amik nem tudnak a többiekkel normális kapcsolatot tartani, a távolabbi kolóniák között még az elküldött kérdésekre is csak évszázadok múltán érkezne meg a válasz stb.
Pont ezért nem jó példa a XVI. századi gyarmatosítás.
...illetve jó példa de pont az FTL szükségességére :)
A felfedezések korában a tengeri utak többnyire max pár hónapig tartottak, a kommunikáció elfogadható idõtartamon belül zajlott és a kapcsolattartás/felügyelet illetve a kereskedelem biztosítva volt, a nyersanyagok mozgatása nem okozott problémát és volt értelme telepeseket küldeni a kolóniákra mert belátható idõn belül meg is érkeztek.
Ami itt fontos: a pár hónap és a pár száz év nem ugyan az a kategória, a pár hónap még elfogadható idõtartam de a generációkon át elhúzódó már nem, senki sem fektet be olyan üzletbe ami csak évszázadok múlva térül meg.
És elérkeztünk a lényeghez, akkoriban azért gyarmatosítottak mert MEGÉRTE gyarmatosítani, a világûr meghódításának is az célja hogy az emberi fajt erõsítse és nem az hogy "elveszett törzseket" szórjunk szét.
FTL nélkül nincs profit, profit nélkül nincs terjeszkedés.
comment sponsored by the Weyland-Yutani Corporation <#hehe>
Mi kell hozzá:
szintetikus szárnyak - már ma is lehet ilyet készíteni
fedélzeti számítógép ami irányítja - ma is megoldható
interfész ami összeköti a számítógépet az idegrendszerrel - már fejlesztik
megfelelõen kis méretû motor és táp - na ez még(!) nincs
...ennyi, az egész cucc akár a mindennapi ruha része is lehet majd egyszer. A hátrakéta a jelen, amire én gondolok az a jövõ. (természetesen a jövõ itt nem a holnap délutánt jelenti hanem pár évtizedet)
Az FTL (vagy akármi más ami ugyan azt a cél szolgálja) létszükséglet, nélküle nem szervezett terjeszkedés hanem "magvetés" történne ahol a kolóniák teljesen magukra lennének utalva, minden kolónia egy külön sziget lenne amik nem tudnak a többiekkel normális kapcsolatot tartani, a távolabbi kolóniák között még az elküldött kérdésekre is csak évszázadok múltán érkezne meg a válasz stb.
Pont ezért nem jó példa a XVI. századi gyarmatosítás.
...illetve jó példa de pont az FTL szükségességére :)
A felfedezések korában a tengeri utak többnyire max pár hónapig tartottak, a kommunikáció elfogadható idõtartamon belül zajlott és a kapcsolattartás/felügyelet illetve a kereskedelem biztosítva volt, a nyersanyagok mozgatása nem okozott problémát és volt értelme telepeseket küldeni a kolóniákra mert belátható idõn belül meg is érkeztek.
Ami itt fontos: a pár hónap és a pár száz év nem ugyan az a kategória, a pár hónap még elfogadható idõtartam de a generációkon át elhúzódó már nem, senki sem fektet be olyan üzletbe ami csak évszázadok múlva térül meg.
És elérkeztünk a lényeghez, akkoriban azért gyarmatosítottak mert MEGÉRTE gyarmatosítani, a világûr meghódításának is az célja hogy az emberi fajt erõsítse és nem az hogy "elveszett törzseket" szórjunk szét.
FTL nélkül nincs profit, profit nélkül nincs terjeszkedés.
comment sponsored by the Weyland-Yutani Corporation <#hehe>
#79
A "repülni, mint a madár" opcióhoz még is ez van közelebb, mint egy vitorlázógép, szerintem. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#78
Ez sajna bruteforce-szal megy. A madárnak van szárnya, ez meg folyamatosan fenntart pusztán a rakéta hajtóerejével (míg egy vitorlázó géppel is lehet órákat repülni akár üzemanyag nélkül. Evvan. Ez csak fél perc móka így.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#77
Itt egy nagyszerû oldal (angolul).
Egy kicsit leegyszerûsítve:
A nukleáris fizika ugyan szépen fejlõdött, de gyakorlatban még nem látott senki mesterségesen elõállított nukleáris reakciót. Csodálatos elméletek voltak, ám ezeket ki kellett próbálni. Fermi fogta magát, és meggyõzte a feletteseit, hogy a számításai elég pontosak, hogy egy biztonságos nukleáris reakciót végrehajtó "reaktort" építsen. A reaktor azért nem helyes szó, mert effektíve 400 tonnányi grafit tégláról beszélünk, amelyek 2/3-ádban uránium-fém illetve uránium-oxid volt bezárva. A grafit moderátorként mûködik, lelassítja az urániumból felszabaduló gyors neutronokat, amelyek így könnyebben okoznak maghasadást, tehát magyarul segítik azt, hogy a láncreakció beinduljon. Hogy a láncreakció ne szaladhasson meg, kadmium rudakat helyeztek el a téglák közé. A kadmium ártatlanul elnyeli a neutronokat, így akadályozva meg a láncreakciót. Az egész reaktor egy Squash teremben volt elhelyezve, egy gumiból készült "lufi" (helyesebben inkább sátor) belsejében. A grafit ugye szén, emiatt mindenki, aki az építésben részt vett, gyakorlatilag tetõtõl talpig úgy nézett ki, mint egy szénbányász, vagyis fekete volt, mint a kút mélye, csak annyi különbség volt a bányászokhoz képest, hogy eredetileg fehér köpenyt viseltek. :)
Noha Fermi biztos volt a számításaiban, a valóságban nem tudták pontosan, hogy mennyi szabad lassú neutron kell, hogy beinduljon a láncreakció, és hogy még szebb legyen, az egész hóbelevanc nem rendelkezett sem sugárzásbiztos borítással, sem hûtõberendezéssel. A biztonsági intézkedés három lépcsõje a következõ volt:
-Egy ember lent a téglarakásnál, aki a kadmium rudakat tudta ki és betolni. A mûködéshez egyesével szépen kihúzta a rudakat, majd figyelték a neutron számlálókat és a hõmérõt, hogy mikor indul be a reakció.
-Ha a rudakat kezelõ emberrel valami történne, vagy a téglarakás túlságosan is beindul, egy második ember állt a balkonon egy speciális kéziszerszámmal, nevezetesen egy baltával. A téglarakás felett további kadmium rudak voltak felfüggesztve, ezek köteleit kellett volna elvágnia, hogy azok a rakásba hatolva megállítsák a reakciót.
-Ha a második lépcsõ is kudarcot vall, akkor a végsõ megoldásként az egész termet kadmium-só oldattal locsolták volna be.
Amúgy a Squash terem Chicago legnépesebb részében, a belvárosban volt, az Egyetem sportlétesítményének alagsorában. Ha a téglarakás túlfut, akkor a világ elsõ mesterséges nukleáris robbanása valószínûleg nagy katasztrófát okozott volna.
Szerencsére Fermi szerencsejátéka bejött, a rakásban létrejött a láncreakció, és nem egész fél óráig mûködött, félelmetes, fél wattos teljesítménnyel. De a lényeg, hogy bebizonyították, hogy lehetséges mesterségesen önfenntartó láncreakciót létrehozni.
Egy kicsit leegyszerûsítve:
A nukleáris fizika ugyan szépen fejlõdött, de gyakorlatban még nem látott senki mesterségesen elõállított nukleáris reakciót. Csodálatos elméletek voltak, ám ezeket ki kellett próbálni. Fermi fogta magát, és meggyõzte a feletteseit, hogy a számításai elég pontosak, hogy egy biztonságos nukleáris reakciót végrehajtó "reaktort" építsen. A reaktor azért nem helyes szó, mert effektíve 400 tonnányi grafit tégláról beszélünk, amelyek 2/3-ádban uránium-fém illetve uránium-oxid volt bezárva. A grafit moderátorként mûködik, lelassítja az urániumból felszabaduló gyors neutronokat, amelyek így könnyebben okoznak maghasadást, tehát magyarul segítik azt, hogy a láncreakció beinduljon. Hogy a láncreakció ne szaladhasson meg, kadmium rudakat helyeztek el a téglák közé. A kadmium ártatlanul elnyeli a neutronokat, így akadályozva meg a láncreakciót. Az egész reaktor egy Squash teremben volt elhelyezve, egy gumiból készült "lufi" (helyesebben inkább sátor) belsejében. A grafit ugye szén, emiatt mindenki, aki az építésben részt vett, gyakorlatilag tetõtõl talpig úgy nézett ki, mint egy szénbányász, vagyis fekete volt, mint a kút mélye, csak annyi különbség volt a bányászokhoz képest, hogy eredetileg fehér köpenyt viseltek. :)
Noha Fermi biztos volt a számításaiban, a valóságban nem tudták pontosan, hogy mennyi szabad lassú neutron kell, hogy beinduljon a láncreakció, és hogy még szebb legyen, az egész hóbelevanc nem rendelkezett sem sugárzásbiztos borítással, sem hûtõberendezéssel. A biztonsági intézkedés három lépcsõje a következõ volt:
-Egy ember lent a téglarakásnál, aki a kadmium rudakat tudta ki és betolni. A mûködéshez egyesével szépen kihúzta a rudakat, majd figyelték a neutron számlálókat és a hõmérõt, hogy mikor indul be a reakció.
-Ha a rudakat kezelõ emberrel valami történne, vagy a téglarakás túlságosan is beindul, egy második ember állt a balkonon egy speciális kéziszerszámmal, nevezetesen egy baltával. A téglarakás felett további kadmium rudak voltak felfüggesztve, ezek köteleit kellett volna elvágnia, hogy azok a rakásba hatolva megállítsák a reakciót.
-Ha a második lépcsõ is kudarcot vall, akkor a végsõ megoldásként az egész termet kadmium-só oldattal locsolták volna be.
Amúgy a Squash terem Chicago legnépesebb részében, a belvárosban volt, az Egyetem sportlétesítményének alagsorában. Ha a téglarakás túlfut, akkor a világ elsõ mesterséges nukleáris robbanása valószínûleg nagy katasztrófát okozott volna.
Szerencsére Fermi szerencsejátéka bejött, a rakásban létrejött a láncreakció, és nem egész fél óráig mûködött, félelmetes, fél wattos teljesítménnyel. De a lényeg, hogy bebizonyították, hogy lehetséges mesterségesen önfenntartó láncreakciót létrehozni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#76
Lehet, hogy könnyebbnek tûnik, de a fizikai törvényeket nem lehet áthágni. Valahol az egész topic háttere ez. A világûr egy olyan közeg (na ez nem a legjobb szó :D), amely az átlag embernek ismeretlen, szokatlan. Könnyû azt mondani, hogy az X-Wing féle "ûrfizika" könnyen értelmezhetõ, de hiába, mert a világûrben nem ezek a szabályok érvényesek.
Mondok egy egyszerû példát, az X-Wingben a sebesség kvázi állandó. Mondjuk az X-Winggel tudsz 0 és 100 Mglt közötti sebességet elérni, pont és kész. Ha a hajtómû teljes erõvel mûködik, akkor 100 Mglt-t érsz el, ha nem mûködik, akkor állsz.
Ezzel szemben a világûrben relatív sebesség létezik. Ha mûködik a hajtómû, akkor gyorsulsz, ha leállítod, akkor egy fix ponthoz, mondjuk a Naphoz képest még mindig mozogsz, nem állsz meg egy helyben. Ha a hajód elfordul 90°-al, és újra begyújtja a hajtómûveit, akkor azzal a pályád megváltozik, de ez innentõl máris összetettebb dolog, hiszen el kell fogadni, hogy a pályádra külsõ erõk hatnak. A Nap gravitációja, a közelben lévõ égitestek gravitációja, és így tovább.
Te most azt próbálod javasolni, hogy egyfajta "szimulátorral" a valós, Newtoni fizikát használó ûrhajót lehessen úgy vezetni, mint egy repülõgépet. Csakhogy ez két eltérõ közeg, eltérõ szabályok érvényesek rá. Huhh, hogy lehetne ezt jobban érzékeltetni? Mondjuk egy evezõs csónakkal akarsz indulni a Formula-1 versenyen, mert te jó evezõs vagy, de pocsék autóversenyzõ. Komikusan nézne ki, mert egy kenu a vízfelszínen való haladásra lett kitalálva, oda való, ott nagyszerûen teljesít. A Hungaroringen viszont használhatatlan.
A maximum, amire számíthatsz, hogy magas szintû automatizálásnál az ûrhajódnak megmondhatod, hogy mondjuk te a Hold körül keringõ ûrhajóddal el akarsz jutni az Európára (a Jupiter egyik holdja). Ekkor a számítógép az üzemanyag mennyiség és a bolygók állása alapján kiszámolja a pályát, és végrehajtja a szükséges gyorsító és lassító manõvereket, te pedig utasként élvezed végig az egészet.
Azt, hogy X-Wing szerûen vezess egy ûrhajót, sose fog megvalósulni, egyszerûen azért, mert a világûrben nem olyan szabályok érvényesülnek, mint a légkörben. George Lucas meg persze a Star Warsban olyan légiharcokat akart látni, mint a II.Világháborús felvételeken. Ugyebár a félkész verzióban, amit megmutatott Spielbergéknek is, az ûrharcok helyett II.Vh-s felvételek voltak láthatóak, ahol a vadászgépek látványosan leborítottak, orsóztak, és így tovább. Csakhogy a valóságban ilyen manõverekre a világûrben nincs szükség, hiszen a repülõgépek azért teszik ezeket, hogy "lecsapjanak", ráforduljanak valamire, egyszóval így használják ki az aerodinamika törvényeit. A gond csak az, hogy a világûrben nincs légkör, így az aerodinamika törvényei nem érvényesülnek. Ha te a világûrben "lefele" akarsz menni, akkor begyújtod a kormányhajtómûveket, amíg a hajód orra "lefele" nem néz, majd begyújtod a fõ hajtómûvet, ami erõt fejt ki, hogy a hajód elinduljon abba az irányba...
Mondok egy egyszerû példát, az X-Wingben a sebesség kvázi állandó. Mondjuk az X-Winggel tudsz 0 és 100 Mglt közötti sebességet elérni, pont és kész. Ha a hajtómû teljes erõvel mûködik, akkor 100 Mglt-t érsz el, ha nem mûködik, akkor állsz.
Ezzel szemben a világûrben relatív sebesség létezik. Ha mûködik a hajtómû, akkor gyorsulsz, ha leállítod, akkor egy fix ponthoz, mondjuk a Naphoz képest még mindig mozogsz, nem állsz meg egy helyben. Ha a hajód elfordul 90°-al, és újra begyújtja a hajtómûveit, akkor azzal a pályád megváltozik, de ez innentõl máris összetettebb dolog, hiszen el kell fogadni, hogy a pályádra külsõ erõk hatnak. A Nap gravitációja, a közelben lévõ égitestek gravitációja, és így tovább.
Te most azt próbálod javasolni, hogy egyfajta "szimulátorral" a valós, Newtoni fizikát használó ûrhajót lehessen úgy vezetni, mint egy repülõgépet. Csakhogy ez két eltérõ közeg, eltérõ szabályok érvényesek rá. Huhh, hogy lehetne ezt jobban érzékeltetni? Mondjuk egy evezõs csónakkal akarsz indulni a Formula-1 versenyen, mert te jó evezõs vagy, de pocsék autóversenyzõ. Komikusan nézne ki, mert egy kenu a vízfelszínen való haladásra lett kitalálva, oda való, ott nagyszerûen teljesít. A Hungaroringen viszont használhatatlan.
A maximum, amire számíthatsz, hogy magas szintû automatizálásnál az ûrhajódnak megmondhatod, hogy mondjuk te a Hold körül keringõ ûrhajóddal el akarsz jutni az Európára (a Jupiter egyik holdja). Ekkor a számítógép az üzemanyag mennyiség és a bolygók állása alapján kiszámolja a pályát, és végrehajtja a szükséges gyorsító és lassító manõvereket, te pedig utasként élvezed végig az egészet.
Azt, hogy X-Wing szerûen vezess egy ûrhajót, sose fog megvalósulni, egyszerûen azért, mert a világûrben nem olyan szabályok érvényesülnek, mint a légkörben. George Lucas meg persze a Star Warsban olyan légiharcokat akart látni, mint a II.Világháborús felvételeken. Ugyebár a félkész verzióban, amit megmutatott Spielbergéknek is, az ûrharcok helyett II.Vh-s felvételek voltak láthatóak, ahol a vadászgépek látványosan leborítottak, orsóztak, és így tovább. Csakhogy a valóságban ilyen manõverekre a világûrben nincs szükség, hiszen a repülõgépek azért teszik ezeket, hogy "lecsapjanak", ráforduljanak valamire, egyszóval így használják ki az aerodinamika törvényeit. A gond csak az, hogy a világûrben nincs légkör, így az aerodinamika törvényei nem érvényesülnek. Ha te a világûrben "lefele" akarsz menni, akkor begyújtod a kormányhajtómûveket, amíg a hajód orra "lefele" nem néz, majd begyújtod a fõ hajtómûvet, ami erõt fejt ki, hogy a hajód elinduljon abba az irányba...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75
Én is így gondolom.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#74
Én személy szerint a kettõ vegyítésében hiszek. :)
Egy jó fizikai képlet vagy felfedezés nagyszerû alapot nyújthat a nagyszerû mérnöki teljesítményhez, lásd még atomóra.
A gyakorlati megközelítéssel annyi a baj, hogy az igazán nagy áttörésekhez ma már mindenképpen komoly fizikai, kémiai, biológiai, stb. áttörés kell. Hogy maradjunk az ûrbéli dolgoknál, az ûrlift szép elmélet, de a megvalósításhoz olyan áttörésre van szükség az anyagtechnológiákban, amihez mindenképpen komoly kémiai, fizikai tudományos háttér kell.
Egy jó fizikai képlet vagy felfedezés nagyszerû alapot nyújthat a nagyszerû mérnöki teljesítményhez, lásd még atomóra.
A gyakorlati megközelítéssel annyi a baj, hogy az igazán nagy áttörésekhez ma már mindenképpen komoly fizikai, kémiai, biológiai, stb. áttörés kell. Hogy maradjunk az ûrbéli dolgoknál, az ûrlift szép elmélet, de a megvalósításhoz olyan áttörésre van szükség az anyagtechnológiákban, amihez mindenképpen komoly kémiai, fizikai tudományos háttér kell.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#73
Az Ikarusz féle repülés (szabad mozgás a levegõben minimális segédeszközökkel, "tollakkal") is idõvel megoldható lesz, addig köztes megoldást használunk (nagy méretû gépek) adva volt egy cél amire az emberiség vágyott, ha elsõre nem is pont a mítosz szerint de megvalósítottuk.
Madárként repülni aligha fogunk, valamiféle "kis" segédeszközzel lehet, de mindig lesznek hátulütõi. Példa a "rocket belt", ami ugye egy viszonylag egyszerû, hátra csatolható eszköz, ez áll (szerintem) a legközelebb az emberi repülés álmához. Csak annyi a hátránya, hogy egy feltöltéssel legfeljebb fél-egy percig repkedhet. Ha tehát ezt nézzük, a madarak órákig tartó repülését nem tudjuk utánozni.
Bárki (najó, aki elég tehetõs) számára elérhetõ rakéta-hátizsákok...
A fénynél gyorsabb utazás is ilyen cél/vágy, sõt alapvetõ szükséglet a világûr meghódításához, az emberiség akarja ezt ezért el is fogja érni, az hogy ez végül is milyen technológiával fog megvalósulni igazából nem fontos.
Na pont errõl beszéltem. Az FTL nem létszükséglet a világûr meghódításához. Miért várja el mindenki (na jó, nagyon sok laikus) azt, hogy az FTL hajtómû nélkül nincs értelme az emberi ûrterjeszkedésnek? A hajdani hajósok hónapokig, olykor évekig hánykolódtak a tengereken, amíg elérték a világ túloldalát. Az talán nem volt elég jó? Dehogy nem, sõt, akkoriban pont azon országok, hatalmak voltak egyre erõsebbek, akik az ilyen terjeszkedésre helyezték a hangsúlyt. Még csak méretek és erõforrások terén sem kellett csodákat produkálni, elég belegondolni, hogy Németalföld (Hollandia) mit ért el a kolonizáció akkori megfelelõje, a gyarmatosítás terén.
Az FTL hajtómû nem alapvetõ szükséglet. Ha 40 vagy 100 év alatt érünk el a szomszéd naprendszerbe, akkor 40 vagy 100 év alatt érünk el. Ennyi idõ még az emberiség szempontjából sem sok, ha figyelembe vesszük, hogy az írt történelem már sokezer éves múlttal bír.
Persze jelentõsen meggyorsíthatja és megkönnyítheti, de ez ugyan az, mintha az európai hatalmak (vagy hogy ne legyünk európa-koncentrikusak, akár a persze, kínai, japán, inka, stb. hatalmakat is vehetjük) megvárták volna a sugárhajtású repülõgépeket, és csak utána álltak volna neki körülnézni, hogy milyen is India, Dél-Amerika vagy Ausztrália...
Madárként repülni aligha fogunk, valamiféle "kis" segédeszközzel lehet, de mindig lesznek hátulütõi. Példa a "rocket belt", ami ugye egy viszonylag egyszerû, hátra csatolható eszköz, ez áll (szerintem) a legközelebb az emberi repülés álmához. Csak annyi a hátránya, hogy egy feltöltéssel legfeljebb fél-egy percig repkedhet. Ha tehát ezt nézzük, a madarak órákig tartó repülését nem tudjuk utánozni.
Bárki (najó, aki elég tehetõs) számára elérhetõ rakéta-hátizsákok...
A fénynél gyorsabb utazás is ilyen cél/vágy, sõt alapvetõ szükséglet a világûr meghódításához, az emberiség akarja ezt ezért el is fogja érni, az hogy ez végül is milyen technológiával fog megvalósulni igazából nem fontos.
Na pont errõl beszéltem. Az FTL nem létszükséglet a világûr meghódításához. Miért várja el mindenki (na jó, nagyon sok laikus) azt, hogy az FTL hajtómû nélkül nincs értelme az emberi ûrterjeszkedésnek? A hajdani hajósok hónapokig, olykor évekig hánykolódtak a tengereken, amíg elérték a világ túloldalát. Az talán nem volt elég jó? Dehogy nem, sõt, akkoriban pont azon országok, hatalmak voltak egyre erõsebbek, akik az ilyen terjeszkedésre helyezték a hangsúlyt. Még csak méretek és erõforrások terén sem kellett csodákat produkálni, elég belegondolni, hogy Németalföld (Hollandia) mit ért el a kolonizáció akkori megfelelõje, a gyarmatosítás terén.
Az FTL hajtómû nem alapvetõ szükséglet. Ha 40 vagy 100 év alatt érünk el a szomszéd naprendszerbe, akkor 40 vagy 100 év alatt érünk el. Ennyi idõ még az emberiség szempontjából sem sok, ha figyelembe vesszük, hogy az írt történelem már sokezer éves múlttal bír.
Persze jelentõsen meggyorsíthatja és megkönnyítheti, de ez ugyan az, mintha az európai hatalmak (vagy hogy ne legyünk európa-koncentrikusak, akár a persze, kínai, japán, inka, stb. hatalmakat is vehetjük) megvárták volna a sugárhajtású repülõgépeket, és csak utána álltak volna neki körülnézni, hogy milyen is India, Dél-Amerika vagy Ausztrália...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#72
Szóval a nagy tudósok úgy építettek reaktor, hogy szépen kézileg pakolgatták a grafit tömöböket - vagy az általuk felügyelt munkások - amígy úgy érzeték, hogy ez már jó nem lesz.
Érdekes tudományos megközelítés. Persze számolgattak, de mivel akkoriba nem volt nagy a numerikus kapacitás finoman szólva, inkább saccaméterrel próbálkoztak.
Érdekes vetülete az elmélet vs. gyakorlatnak fõleg, hogy az elméleti szakemberek vezették, mert gyakorlati még nem volt.
Érdekes tudományos megközelítés. Persze számolgattak, de mivel akkoriba nem volt nagy a numerikus kapacitás finoman szólva, inkább saccaméterrel próbálkoztak.
Érdekes vetülete az elmélet vs. gyakorlatnak fõleg, hogy az elméleti szakemberek vezették, mert gyakorlati még nem volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#70
Végeztél már valaha mérnöki munkát? Mert ki helyett bassza el szerinted? Mert az elméleti fizikusok rikán terveznek gyakorlatban alkalmazható dolgokat. Õ csak felfedeznek egy alapötletet és a mérnökök próbálnak valami értelmeset összehozni belõle. Ismered az elsõ atomeraktor építésének történetét?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#69
Mindig azon gondolkodom, játszva az Indipendence Warral elég sokat, hogy mindenki azt szajkózza, hogy az ám az igazi, az egyetlen ûrszimulátor, nem az X-Wing, mert az a newtoni fizikára épül. Ez megint a tipikus korlátos emberi gondolkodás, hogy mert ma csak erre lennénk képesek, ezért a jövõben is biztos így lesz. Márpedig meddig tartana megoldani az ûrhajók manõverezését X-Wing stílusúra, ha a térugrás hétköznapibb tevékenység lenne a vécére menésnél? Mert praktikusan egy X-Winget könnyebb kormányozni a Tea-vadászok ellen, mint az I-Warban ûrcsatázni.
#68
Nagy általánosságban a mérnök az, aki az elméleti számításokat a gyakorlatba átültetve elb@ssza. Sokkal ritkábbak azok az esetek, hogy az elméletben van a hiba. Aztán jön a mérnök, és rádöbben, hogy minek oda annyi anyag, itt meg kevés van, oda jó lesz az olcsóbb is, és a végén csak nem jön össze. Aztán ráfogja a tervezõre, és belekezd az újabb projectbe.
#67
Ez kb. olyan, hogy XY energiamennyiséggel meg lehet csinálni. Ok. És mûszakilag ez megvalósítható?
Én elhiszem a fizikus mikéntjét, de én a gyakorlati alkalmazás híve vagyok.
Én elhiszem a fizikus mikéntjét, de én a gyakorlati alkalmazás híve vagyok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#66
A fizikus (pláne a zelméleti) könnyen mondja, hogy lehet, mer õ a kibic, nem neki kell megvalósítani a valóságban is a hagymázas elméleteit. De a mérnöknek ki is kell viteleznie mindent. Nomármost, a dolgoknak nem csak elméleti és fizikai stb. akadályai vannak, hanem egyéb körülményeket is figyelembe kell venni, ITT jön a képbe a mérnök véleménye, aki már elégszer pofára esett, elégszer megvonták a költségvetését, stb.-stb. A mérnök a természetes szabályzó erõ, ami gátat szab az elme túlzott agyfingásainak napvilágra kerülése elé!
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#65
egy mérnök sem tud a fizikusok elméletei nélkül belekezdeni valamibe:)
Hamarabb hiszem el egy fizikus lehetjét mint egy mérnök nemlehetjét:)
Hamarabb hiszem el egy fizikus lehetjét mint egy mérnök nemlehetjét:)
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF
#64
A jelek szerint nem. Ez a "borzalmas" ember tette lehetõvé, hogy fórumozzál. Borzalmas... <#banplz><#falbav>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#63
Nem vagyok emos, csak szimplán látom milyenek az emberek. :D
#62
A madár sem tollakkal repül. A devér is repül, pedig tolla egy szál se...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61
Úgy tûnik ugyan arról beszélünk :)
Az Ikarusz féle repülés (szabad mozgás a levegõben minimális segédeszközökkel, "tollakkal") is idõvel megoldható lesz, addig köztes megoldást használunk (nagy méretû gépek) adva volt egy cél amire az emberiség vágyott, ha elsõre nem is pont a mítosz szerint de megvalósítottuk.
A fénynél gyorsabb utazás is ilyen cél/vágy, sõt alapvetõ szükséglet a világûr meghódításához, az emberiség akarja ezt ezért el is fogja érni, az hogy ez végül is milyen technológiával fog megvalósulni igazából nem fontos.
Az Ikarusz féle repülés (szabad mozgás a levegõben minimális segédeszközökkel, "tollakkal") is idõvel megoldható lesz, addig köztes megoldást használunk (nagy méretû gépek) adva volt egy cél amire az emberiség vágyott, ha elsõre nem is pont a mítosz szerint de megvalósítottuk.
A fénynél gyorsabb utazás is ilyen cél/vágy, sõt alapvetõ szükséglet a világûr meghódításához, az emberiség akarja ezt ezért el is fogja érni, az hogy ez végül is milyen technológiával fog megvalósulni igazából nem fontos.
#60
A baj az olyan kis méretû siklóhajókkal, hogy a meghajtás túlságosan is kicsi. Persze meg lehet fél- vagy áltudományos magyarázatokkal indokolni, hogy miért is lehet arra, amit csinál, képes. De a valóságban ilyen kis ûrhajót, ilyen nagy szabad belsõ térrel nagyon nehéz megvalósítani úgy, hogy közben képes légköri repülésre, képes hosszútávú ûrbéli repülésre és így tovább. Egy reálisabb "sikló" a Space 1999 TV sorozatban volt látható:
Ami a kicsi vs. nagyot illeti, egy ilyen kisebb ûrhajóra inkább rövid távú feladatokra lehet alkalmas, nem távoli bolygók és naprendszerek elérésére. Persze az SG-ben ezt úgy oldották meg ha jól rémlik, hogy ezek a kis siklók még éppen átfértek a kapukon, tehát õk a nagy távolságokat kvázi nem a hajtómûvükkel, hanem a kapukkal érték el.
Ami a kicsi vs. nagyot illeti, egy ilyen kisebb ûrhajóra inkább rövid távú feladatokra lehet alkalmas, nem távoli bolygók és naprendszerek elérésére. Persze az SG-ben ezt úgy oldották meg ha jól rémlik, hogy ezek a kis siklók még éppen átfértek a kapukon, tehát õk a nagy távolságokat kvázi nem a hajtómûvükkel, hanem a kapukkal érték el.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#59
Levezetni levezethették, de legalábbis amelyekkel eddig én találkoztam, az valamilyen szinten megsérti az ismert fizikai törvényeket. A Warp hajtómû elméleténél például úgy hágják át ezt, hogy van egy buborék, azon belül az ûrhajó, amelyre az ismert fizikai törvények hatnak. A buborék és a valós tér viszonyára viszont nem feltétlenül kell érvényesnek lennie - már "csak" ezt a problémát megoldják, és kész a mûködõképes warp hajtómû...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58
A mai nagy hatótávolságú levegõ-levegõ rakéták is csak a cél közelébe váltanak át önirányító módra, az út közbülsõ szakaszán az indító gép egy rádióhullámú adatkapcsolattal közli a rakétával, hogy merre is tart a célpont. Ez a világûrben is megvalósítható.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#57
Az Ikaruszos hasonlatoddal élve anno ugye úgy képzelték, hogy tollakat ragasztottak a karjukra, és így emelkedtek a levegõbe. Ez abszurdum, sose fogunk így repülni (najó, hacsak nem hoznak létre egy ember-madár genetikai hibridet, de az már nem emberi repülés lesz :D). A repülés külsõ eszközök segítségével valósult meg, de egyik sem olyan, mintha az ember madárként szárnyalna.
Amint írtam én sem teljesen zárom ki az FTL hajtómû lehetõségét, de ha meg is valósul, teljesen biztos, hogy nem úgy és olyan módon, mint amiket eddig felvázoltak a sci-fikben.
Amint írtam én sem teljesen zárom ki az FTL hajtómû lehetõségét, de ha meg is valósul, teljesen biztos, hogy nem úgy és olyan módon, mint amiket eddig felvázoltak a sci-fikben.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#56
Primitiv civilizáciok ellen hatásos a kishajó :S De ha már csillag kapu, akkor engem jobban érdekelnek az alteriai és asgard hajók :D
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#55
Kishajó vs nagyhajóra visszatérve... a csillagkapus halálsiklókhoz és társaikhoz mit szóltok? Képesek légköri harcra, így talán már van értelmük. Nem? :)
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#54
Ismered a viccet az emléletrõl és a gyakorlatról? :)
Én inkább gyakorlati alkalmazást szeretnék látni, a mérnök elsõ sorban ennek hisz. Legalább egy technology demonstratort.
Én inkább gyakorlati alkalmazást szeretnék látni, a mérnök elsõ sorban ennek hisz. Legalább egy technology demonstratort.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53
"Már az is szép eredmény, ha sikerül megközelíteni a fénysebességet (mondjuk a c 10%-át elérnénk)"
Nem tudom de én nemrég azt olvastam, hogy elméletben már levezették hogy lehetséges a térhajtómû megépítése.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”