1002
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#122
Nézd a másik oldalról is: mi van, ha mégsem oldják meg az FTL "problémát"? Akkor sose lépünk ki a Naprendszer határain túlra? -
#121
Az első lépés mindenképpen az, hogy a közeli naprendszerekbe hatalmas (már csak a szükséges rendszerek miatt is) robotszondákat küldünk, amelyek felderítik a naprendszer bolygóit, lehetőleg automatikusan. Az információk alapján már el lehet dönteni, hogy egyáltalán van-e értelme oda embert küldeni, és ha van, akkor mely bolygók lennének a lehetséges célpontjai a kolonizációnak.
A második körben jön az, hogy szükség van olyan űrhajókra, amelyek képesek a kolónia számára szükséges anyagokat, berendezéseket és persze embereket eljuttatni oda. Sok, nagyon sok terv született csillagközi űrhajók számára, de az elsöprő többségük persze olyan technológiát igényel, ami még csak elképzelés szintjén létezik, és senkinek sincs még sejtelme, hogy pontosan miként és hogyan lehetne ezeket megépíteni. A legideálisabb megoldás az anyag-antianyag meghajtás tűnne, amelynél a tolóerőt fotonok adnák, ezek ugye a legnagyobb kiáramlási sebességgel bírnak, de annyi technikai probléma megoldása kellene hozzá, amit felsorolni is nehéz (jelenleg iszonyatos energiabefektetés árán tudunk néhány anti-protont létrehozni, tárolni tartósan még nem vagyunk képesek, stb.).
Ha nem akarunk várni a bizonytalan technológiai áttörésekre, akkor is van megoldás, Robert Zubrin Nukleáris-sós Vízhajtóművel (Nuclear Salt Water Engine). Félelmetes már a neve is, nem? :)
Itt lehet bővebben olvasni róla. Gyakorlatilag arról van szó, hogy urán-235 (vagy plutónium-239) és víz 2%-os oldatát tároljuk egy olyan tartályban, amelyek neutronelnyelőkkel vannak tele, az üzemanyagot az "égőtérbe" juttatjuk, ahol a kritikus szintet elérve beindul a láncreakció, és felhevíti a vizet, az így keletkezett "égéstermék" pedig a hajtómű fúvókáján távozik. Ennek a hajtóművek az előnye, hogy iszonyatosan egyszerű, a mai technológiával is megvalósítható, és hatalmas tolóerőt képes nagy kiáramlási sebesség mellett biztosítani. Ha az oldatban lévő U-235 90%-os dúsítású (ez nukleáris fegyver szintű), és a hajó tömegindexe 10-es (vagyis ha mondjuk 10.000 tonnás a hajó, akkor 1.000 tonna az űrhajó tömege a hasznos teherrel együtt, és 9.000 tonna az üzemanyag tömege), akkor a DeltaV (relatív sebesség) a fénysebesség 3,63%-át is elérheti, ami ideális esetben cirka 130 éves Alpha Centauri-ig tartó utat takar.
Egy csaknem 400 tonnás, fúziós hajtóművel rendelkező robotszonda program, a "Project Longshot" ismeretetése erre olvasható. Ez a szonda fénysebesség 4,5%-át érné el, az úgy cirka 100 évig tartana (plusz persze további 4,39 év, amíg visszaérkezik az általa sugárzott rádiójel). Ez a program amúgy 1987-ben született, de sose kapott anyagi támogatást, csak mint érdekesség maradt fent.
Ilyen meghajtás esetén persze generációs vagy alvó hajókról beszélhetünk. Az első esetén a célpontot csak az induló személyzet unokái érnék el, az utóbbi esetében pedig valamiféle mélyalvásban lenne a személyzet, hogy elkerüljék az öregedést. -
#120
Döbbenetes az 1990 előtti halálozási statiszika.
37%. Minden harmadik mászó nem jött le. És vannak ennél rosszabb aránnyal bíró csúcsok is. -
#119
Kis léptékben a csapkodó szerkezet működik. A gond az irányítással van. A szerkezet határozottan röpképes, csak nyílt terepen kis szél is elfújja, zárt térben mindennek nekimegy. -
#118
Történik egy baleset és a kolónia fele lakhatatlanná válik, a másik fele meg beletörődik hogy meghalnak?
Japánban az elmúlt száz évben cirka 150.000 ember halt meg földrengésektől, közülük 140.000 ezer 1923-ban a Nagy Kantoi földrengéskor, mintegy 6300-an pedig 1995-ben a Kobei fölrengéskor. Mégis ott laknak, és nem akarnak elmenni máshova. Ehelyett olyan utakat, épületeket és városokat építenek, amelyek jobban ellenállnak a földrengéseknek, és sokat költenek a szeizmikus előrejelzőrendszer fejlesztésért.
Nagyon elkényelmesedett megközelítés, hogy teljesen ki akarjuk zárni a legkisebb esélyét is annak, hogy bármi baj történhessen. A világ nem így működik...
Hello, ki akar matróznak szegődni 2 évre úgy hogy néha azért kikötünk menetközben?
vagy
Ki akar matróznak szegődni úgy hogy soha többet nem látja viszont a Földet és a családját?
Az előbbire sok példa van, elég arra gondolni, hogy egyes bevetéseknél az Amerikai Haditengerészet nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak és repülőgép-hordozóinak személyzete 6 hónapig (a rekord valami 9 hónap, de lehet rosszul emlékszem) nem hagyta el a hajót, mivel végig a tengeren voltak. Amint pedig lehet látni, az USN nem szenved emberhiánytól...
Attól, hogy te még nem vállalkoznál ilyesmire, ne gondold azt, hogy más nem lenne arra képes. Saját példa: én például sose értettem meg a hegymászókat, akik hetvennyolcezredikként másszák meg a Mount Everestet, az sem kevésbé veszélyes (évente hányan is halnak meg ott emiatt a kedvtelés miatt?), ráadásul az ég egy adta világon semmi gyakorlati haszna nincs, sem tudományos, sem gazdasági. Ellenben egy Földönkívüli kolónia kiépítésének személyzetének nagyon szívesen jelentkeznék, még akár azon az áron is, hogy soha többé nem látom a Földet...
Egy kolóniától azért elvárható hogy idővel a saját talpára álljon, az ISS inkább egy eszköz a leendő terjeszkedés előkészítéséhez.
Bocsi, de alig pár sorral feljebb ezt írod: "bár még nem vagyunk teljesen önállóak de folyamatosan jön az utánpótlás sokkal jobban hangzanak." Az ISS pontosan ezt csinálja. Ha a kolóniánál jó, akkor az ISS-nél miért nem? Elviekben annak, hogy az ISS önellátó legyen, nincs akadálya, ha valaki megfinanszíroz egy gravitációs modult, megfelelő növénykertet, zárt rendszerű ökoszisztémát, és megoldást találnak a pályán tartáshoz, ez esetben a külső utánpótlás igénye igen minimálisra csökkenhetne... -
haxoror #117 Na ez az, belekezdeni FTL nélkül vagy kivárni előbb hogy felfedezzék?
Egyik régi Galaktikában is volt egy hasonló témájú novella, pár űrhajóst lehibernáltak és elküldték őket egy messzi rendszerbe, mire megérkeztek a fél galaxis tele volt már emberi kolóniákkal, az emberiség már rég felvette a kapcsolatot idegen fajokkal és úgy általában szuper fejletté vált.
Amikor végül is célba értek (a cél-rendszer bolygóit a kolóniák alapításakor tiszteletből róluk nevezték el) az egész emberiség hősként ünnepelte az "ősembereket", szerencsétlenek azt sem tudták hogy hova kapják a fejüket.
-
#116
Az alapötlet a galaxis útikalauzból van :D
Elküldték a felfegyverzett hadsereget többszáz fényévnyire háborúzni, aztán megoldották az ftl problémáját, a háborút megvívták, majd egyszercsak megérkezett a rég elfeledett hadsereg, ami háborúzni akart :D -
#115
Ez nekem is megfordult a fejemben, és szerintem valahogy ez ijesztő :S -
#114
Az lesz a szívás, ha majd elküldenek egy felfedezőcsapatot 500 fényévre, csak közben megoldják az ftl hajtóművet, és egy felfedezett/belakott világba érkeznek a felfedezők :) -
#113
Nincs feltétlenül szükség fénysebesség "átlépésére" űrbeli terjeszkedésnél. Egyszer majd meg tudjuk közelíteni (ez a cél azért még nem annyira scifis, mint "ftl"), ekkor ~16 fényéven belül rendelkezésünkre áll kb 50 naprendszer, amikhez ekkor néhány évtized alatt el tudunk jutni. És aztán így tovább.
Én kb 3 nagyobb megoldandó problémacsoportot látok az űrkolonizációval kapcs:
1. hogyan (és hol) építsünk és töltsünk fel úgy egy űrhajót, hogy az fajfenntartáshoz elég embernek, és a nekik szükséges növényeknek/állatoknak/tárgyaknak sugárzásmentes utat tudjon biztosítani (ugyebár évtizedeken keresztül)
2. milyen meghajtással gyorsuljon/lassuljon, hogy értelmes idő alatt megközelítse c-t
3. ha elértünk a (nagy vszínűséggel légkörrel nem rendelkező) bolygóhoz hogyan (és hová) pakoljuk ki a "rakományt" (űrbázis építése vitt/szerzett nyersanyagokból)
Gondolom 1-es és 3-as be lesz majd gyakorolva Naprendszerünkben, többek között azért, mert ilyen kis távolságra nem lesz szükség a 2-es felfedezéséhez:) -
haxoror #112 Mert minek megépíteni a szárnyat amíg a többi összetevő (motor, táp stb) még nem lehetséges. -
#111
Ha lehetséges, akkor miért nincs? -
haxoror #110 "Merev szárnyat igen. Olyat, amelyik csapkod... nos olyat azért nem olyan egyszerű..."
Nem egyszerű, de lehetséges.
"Ez mennyiben jelent problémát? A kolóniáknak önellátóknak kell lenniük és a problémákra maguknak kell megoldást találniuk. Ez már egy naprendszeren belüli (Hold, Mars) kolóniánál sem lenne másképpen. Egy Mars kolóniánál sem opció, hogy ha valami baj van, bepattanunk az űrhajónkba, és haza jövünk."
Történik egy baleset és a kolónia fele lakhatatlanná válik, a másik fele meg beletörődik hogy meghalnak?
hmm...
A bepattanunk az űrhajónkba, és haza jövünk vagy bár még nem vagyunk teljesen önállóak de folyamatosan jön az utánpótlás sokkal jobban hangzanak.
"Ettől még amíg a hajó (és rakománya) A-ból B-be ért, nem 1-2 évig utazott?"
Hello, ki akar matróznak szegődni 2 évre úgy hogy néha azért kikötünk menetközben?
vagy
Ki akar matróznak szegődni úgy hogy soha többet nem látja viszont a Földet és a családját?
"Szerinted tán annyira elvetemült gondolat az, hogy egy cég sokmilliárdos befektetésért cserébe kvázi kap egy naprendszert és annak összes nyersanyagát? "Mindössze" azzal kell megbékélni, hogy a befektetés hosszú, nagyon hosszú idő alatt térül meg. De gondolkodj nagy léptékben. A kolónia-rendszer lakossága idővel nőni fog, a cég adókat szedhet, saját gazdasági rendszert építhet ki, esetleg a Földön akkor már hiánycikknek minősülő nyersanyagokat exportálhat a Naprendszerbe... Ez is csak üzleti modell kérdése..."
Őszintén szólva annak tartom, a magánbefektetők nem hogy arra fognak költeni pénzt hogy majd a (talán soha meg sem születő) dédunokájuk profitáljon belőle plusz még azt is bevállalják hogy addig akármi történhet, háború, forradalom, katasztrófák és lehet hogy az egészből semmi sem lesz.
Persze lehet hogy tényleg látnak majd benne fantáziát.
"Állandó űrbázist létrehozni a világűrben nem terjeszkedés? Miért nem? Miben különbözik egy Hold vagy egy Mars kolóniától?"
Egy kolóniától azért elvárható hogy idővel a saját talpára álljon, az ISS inkább egy eszköz a leendő terjeszkedés előkészítéséhez. -
haxoror #109 Aha.
"nem úgy van mert csak, de azt nem mondom meg hogy hogy van..." na ez aztán konstruktív.
"Az 1600-as évek táján is alig volt állandóan lakott nagyobb lélekszámú település az Újvilág fehérek által legjobban ismert részein. Kikötőkről szó sem volt."
Havana, Florida, San Juan stb.
Ja hogy észak-amerika és a kereskedelem az őslakosokkal, annak mi köze a koloniák közötti kereskedelemhez amiről végig írtam? -
#108
Köszönöm a magyarázatot, természetesen Molnibalagenak is, továbbra is figyelek-olvasok, nagyon érdekes fejtegetéseket írtok. -
harcu #107 Pedig sajna Molni tökéleteset válaszolt. Ha nem ismered a nagy felfedezések korának történetét, akkor úgysem lehet megmagyarázni neked, hogy miért nem találod meg a nagy keleti parti kikötőket az akkori Észak-Amerikát ábrázoló térképeken. Ennek ellenére közlekedtek azok a hajók rendületlenül.A Santa Maria, a Pinta és a Nina is egyszerű mezei kereskedőhajók voltak, az akkori 2-3 csomós átlagsebességgel szelték át az Atlanti-óceánt többször is. -
#106
Point taken. :)
De egyébként átgondolva tényleg jobb lenne egy Mach-szám szerű hivatkozás, és ez teljesen tisztázná a dolgot. :S -
#105
A "sztyeppe" szót is "így használják sok helyen" - és az is fals. =) A probléma már eleve az, hogy az a 9,81 csak itt, alattunk és placcon 9,81, tehát a "viszonyszám" nem egyértelmű. A 'G', mint túlterhelés független a gravitációs erőtértől, (fejből meg nem mondom, hogy pontosan mely két erőrendszer hányadosa, baromságot meg inkább nem mondok), N/N, így nem lehet m/s^2. Amire Te hivatkozol, a nehézségi gyorsulás, az kis 'g', de azt még nem láttam úgy használni, hogy 2g, 4g; gondold el, maga a gyorsulás nem szükségképpen jelent túlterhelést, gondolj például a szabadesésre! Helyette jó egyszerűen a "2G túlterhelésnek van kitéve".
Mindezt nem "belekötésből" írom, hanem mert nagyra becsülöm a cikkeid, ne ilyesmin csússzanak el. =) -
#104
Itt pedig egy bizonyíték, hogy Adam Burch ha akar, tud odafigyelni a lézernyalábra. :)
![]()
A lézernyalábot magát közvetlenül alig látjuk, igaz a jobb oldali hajón látható egy kis "tüske", ami mondjuk még elmegy. Amit igazán láthatunk, az valójában csak a lézer a célponton kifejtett hatása, ahogy a másik hajó külső burkolata felforr és az így keletkezett fémgőzökön (? vagy füst?) megtörik már a négy lézerágyú nyalábja (a négy kékes vonal amelyek egy pontra tartanak a bal oldali hajó "megvilágított" részére). -
#103
Adam Burch nemrég egyébként egy új verziót posztolt a Sci-fi Meshes fórumán, a Mass Effect 2 miatt átkeresztelte a Cerberus-t Tridentre (az ME2-ben a Cerberus egy ember-központú érdekérvényesítő szervezet). Sajnos még csak korai stádiumban vannak a modellek, és nincsenek textúrázva... :S
[center]![]()
A Trident és egy hozzá szolgáló űrsikló képe
![]()
A radiátorok nyitott állapotban
![]()
-
#102
Na, akkor egy kicsit vissza a topichoz. E témában eddig talán a legjobb összesítést az Atomic Rocket oldalán van. Ugyan gyakorlatilag ez is sok fórumbejegyzés (Stardestroyer.net, Space.com, Sci-fi Meshes, L2D, stb.) és blog tartalmának összesítése, de így egyben egy nagyon jó összefoglaló oldal, ami az űrhajózás alapjaitól a sci-fi társadalmak elemzéséig mindenfélét felkarol. Akit érdekel a téma, bírja az angolt, és van türelme, érdemes ránéznie. :)
A Sci-fi Meshes oldalán található az egyik "hard sci-fi" űrhajó, Adam Burch kreálmánya, a Cerberus. A Cerberuson keresztül lehet nagyjából átlátni, hogy miként is nézhet ki egy valódi űrharc, illetve mikre kell számítani.
A Cerberus mögé kitalált Sci-fi háttértörténet Adam Burch alapján (kicsit megvágtam, késő van már... :D):
"A Cerberus osztályú Fregatt az USAF által üzemeltet többfeladatú mélyűri harcjármű. A Mélyűri Űrparancsnokság felügyelete alatt dolgoznak, és hajtanak végre tudományos, katonai, rendvédelmi, személyszállító és mentő küldetéseket a Naprendszeren belül.
A hajó három fő részből épül fel, az első modul a személyzeti, fegyver és felderítőrendszereket befogadó modul, a második rész a változtatható mennyiségű üzemanyagtartály, az utolsó modul pedig négy kettős feladatú (energiatermelés első sorban, tolóerő biztosítása másod sorban) nukleáris reaktor-hajtóművet magába foglaló hajtóműblokk.
A Cerberus név egyfelől utal a többfeladatú küldetésre, másfelől a fizikai hasonlóságra a mitológiai háromfejű kutyára.
Az első modul orrán egy szenzor dóm található, amelyben a rádió- és más hullámhosszokon működő érzékelők találhatóak, a radar felbontási képessége titkosítva van, de feltehetően képes egy pár milliméteres tárgy észlelésére több tucat kilométerről. A harmadik modul alján egy hasonló, hátrafelé néző érzékelődóm alatti rendszer nyújt teljes, 360°-os lefedettséget a hajónak. A személyzeti szekció alkotja a csatabárd fejéhez hasonlatos első rész egyik "pengéjét", az irányítóterem, a személyzeti szobák, a légzsilip és a gravitációs modul van elhelyezve benne, plusz egy optikai teleszkóp. A hajó normális körülmények között a hossztengelye körül forog, így a "penge" élén elhelyezett gravitációs modulban 1G-nek, vagyis a Földi gravitációval egyenértékű nehézséget lehet elérni 6 fordulat per perc sebességnél.
A másik oldalon lévő "pengében" van elhelyezve a kinetikus lövedékek és rakéták tára, illetve egy gyorsítóágyú (railgun). A hatásos lőtáv függ a célpont manőverezőképességétől és az indító jármű illetve a célpont relatív sebességétől, de képes hiperbolikus pályára állítani a lövedékét a Föld körül megfelelő körülmények között. A hagyományos, nem irányított lövedék egyszerű wolfram töltet, de a skála másik végén megtalálhatóak a többfokozatú kémiai hajtóművel szerelt irányított rakéták. Lehetséges nukleáris fegyverek bevetése is, de ilyet az űrhajó csak az USA elnökének külön engedélyével hordozhat, és általában indokolatlannak tartják a hajó kinetikus és lézerfegyvereinek erejének ismeretében (erről még lent egy kicsit - Cifu).
A penge modulokban van elhelyezve a víz és oxigén tartályok, ezek tartalmát a két penge között pumpákkal osztják el, hogy a hajó kényes egyensúlya forgás közben ne változzon. Az első szekciót (a "fejet") a Hold felszínén gyártják le, és LMO-ra (Alacsony Hold-körüli Pálya) ipari elektromagnetikus gyorsítóval juttatják fel, ahol a végső összeszerelést végzik el.
A második szekció egy középső gerinc körül elhelyezett négy üzemanyag tartályból áll, amelyek hexagonális (hatszögletű) kialakításúak. A tartályok külső felületéhez lehetséges automata robotszondák rögzítése, amelyek különféle katonai vagy tudományos feladatokat láthatnak el, és túl nagyok, hogy a lőszertárban elférjenek.
Hat üzemanyagtartály-modul elegendő ahhoz, hogy a hajó 2 hónap alatt megtegye a Föld-Mars utat és vissza a két bolygó közeli pályaállásánál, Jupiter küldetésnél nyolc, vagy még több modul indokolt a szükséges biztonsági tartalékok miatt.
A gerinc egyben egy távirányított manipulátornak is a bázisa, amely nyugalmi esetben a gerincen hosszában végignyúlik, és segítségével a hajó teljes felülete elérhető karbantartás vagy javítás esetén.
A harmadik szekció a meghatás 4 Triton-osztályú Oxigén Utánégetésű Nukleáris Hajtóműveit és két Hermes folyékony oxigén/folyékony hidrogén hajtóanyagú kémiai hajtóműveit foglalja magába. A kémiai hajtóművek a taktikai manőverezés feladatára szolgálnak. Egy további Hermes található a fegyvertár penge-moduljában. A szekcióhoz csatlakozik négy behajtható radiátor, amely a felesleges hő kisugárzásához szükséges. További kis rakétahajtóművek és giroszkópok felelősek a finom manőverezésért.
A fő támadófegyverzet mellet a Cerberus hat nagy energiájú szilárdtest lézerágyúval is rendelkezik, a meteor és az ellenséges lövedékek elhárítására.
A hajó fejlett elektronikai és felderítő rendszereinek hála egyetlen ember is képes a hajó irányítására, de a szabvány személyzet 6-14 fő között változik küldetéstől függően.
Az első hajó 2123-ban készült el, és a "fej" szekció az üzemidő-kiterjesztési programoknak hála akár 2250-ig is szolgálatban maradhat. Az egységek különféle USAF (légierő), USN (haditengerészet) és USCG (parti őrség) kiemelkedő mentő és légimentő tagjai után lettek elnevezve, utalva a hajó űrbéli mentő-képességére.
Ami a kinetikus lövedékek energiáját illeti, nos, a relatív sebesség csúnya dolgokat tud művelni. Egy mindössze 7kg-os tárgy 12km/s relatív sebesség esetén akkora energiát fejt ki a célponton, mint egy 16"-os hajóágyú (mint amilyen az Iowa (és testvérhajói) fedélzetén vannak) 1200kg-os lövedéke "nyamvadt" kétszeres hangsebességgel (0.6km/s) a célpontba csapódva...
12km/s annak felel meg, mintha a legalacsonyabb energiájú Föld-Mars közötti pályán egymással szemben halad két űrhajó.
![]()
A Cerberus akció közben. Érdemes megjegyezni, hogy lézerágyú látványos lövése nem felel meg a valóságnak, a lézernyalábot ugye nem lehet látni normális körülmények között...
![]()
Egy Cerberus két űrhajósa a robotkarral egy aszteroidát vizsgál meg
![]()
Teljes tolóerő...
![]()
A Cerberus "feje", bal oldalon a személyzeti penge, jobb oldalon a fegyvertár pengéje. Érdemes megjegyezni, hogy a nehézkedés kifelé hat, így a személyzeti modulnál látható ablakok mögött álló emberek feje a hajó hossztengelye (közepe) felé néz...
Ami ebben az elképzelésben gyönyörű, az a pörgő hajótest, mint a mesterséges gravitáció megoldása. A kézenfekvő megoldás, vagyis a forgó szekció, amely a hajótól függetlenül forogva hozza létre a mesterséges gravitációt (például a Leonov a 2010 - második űrodesszia filmből vagy az Omega osztály a Babylon 5 TV sorozatból) rendelkezik egy komoly hátránnyal ugyanis, nevezetesen úgy működik, mint egy giroszkóp, így is erőt fejt ki a hajótestre. Ezt úgy lehetne ellensúlyozni például, hogy két azonos tömegű és méretű szekció egymással ellenkező irányban forog. Itt egy elegánsabb módon vágták át a gordiuszi csomót. -
#101
Érdekes kérdés, de mégis sok helyen így használják. Az 1G (alias 9.81m/s2) ugyanis a legegyértelműbb viszonyszám. Az űrhajózás esetében már csak azért is mérvadó, mivel tartós gyorsítást az emberi test nem nagyon visel el 1G felett huzamos ideig. Hiába képes egy űrhajó 20m/s2 tartós gyorsításra, a személyzet egy-két óránál tovább nem lenne képes elviselni (most eltekintve attól, hogy ez mennyire reális megközelítés :)).
De mi akkor erre a jó megoldás? Elnevezni az 1G-t valami másnak? Mondjuk hogy nevesítsük a dolgot, legyen 1 Pras = 9.81m/s2, és így tisztázva van a téma? -
#100
10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az ő szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Merev szárnyat igen. Olyat, amelyik csapkod... nos olyat azért nem olyan egyszerű...
Az ISS esetében magukra utaltság van. Most.
De ez nem a jövő hanem a jelen és még így is relatív, ha infarktust kap űrséta közben akkor így járt de rengeteg olyan szituáció van ahol még az egy héten belül küldött segítség hasznos lehet.
Ugyan ez nem igaz azokra az esetekre ahol 50 év lenne a segítség megérkezése, na azok a kolóniák tényleg magukra lennének utalva.
Ez mennyiben jelent problémát? A kolóniáknak önellátóknak kell lenniük és a problémákra maguknak kell megoldást találniuk. Ez már egy naprendszeren belüli (Hold, Mars) kolóniánál sem lenne másképpen. Egy Mars kolóniánál sem opció, hogy ha valami baj van, bepattanunk az űrhajónkba, és haza jövünk.
Egyáltalán nem olyan lehetetlen egy független, külső (Földi) segítség nélküli rendszert létrehozni. Biosphere 2 kísérlet például...
Egyébként e téren éppen azért nem értem a kételyeidet, hiszen másik oldalról pont azzal érvelsz, hogy ezért lenne szükség FTL hajtóműre - csak ha már FTL hajtóműre is képesek vagyunk, akkor nehogy már problémát jelentsen egy olyan kolónia létrehozása, amely megbirkózik a lehetséges nehézségekkel...
Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötőtől kikötőig tartottak, csak pár hét/hónap.
Ettől még amíg a hajó (és rakománya) A-ból B-be ért, nem 1-2 évig utazott?
A felfedezők expedíciói azért tartottak hosszabb ideig mert ők nem célirányosan utaztak hanem felfedezni mentek.
Az előbb említett Holland Kelet-Indiai Társaság első hajói, amelyek európai embereket vittek Dél-Kelet Ázsiába, visszafelé pedig selymet és teát, illetve egyéb árúkat hoztak, általában egy év alatt tették meg az oda és újabb egy év alatt a visszautat. Ausztráliát is úgy fedezték fel, hogy próbáltak gyorsabb utat találni, ezért a szokásosnál délebbre kerülték meg a Jóreménység fokát.
Valóban sokszor előfordult hogy a kolóniák nem termeltek profitot és ilyenkor bizony nem is erőltették tovább a témát, ha már Ausztrália szóba került 1606-ban a hollandok fedezték fel de NEM gyarmatosították mert nem érte meg.
Nos nem egészen, a Hollandok a kolonizációs politikájukat a Selyemre építették, illetve a Holland Keleti-Indiai Társaságra. Sok felfedezett terület egyszerűen azért maradt ki a gyarmatosítási tervekből, mert egyszerűen nem volt erőforrásuk erre, a Kelet-Indiai Társaság egyszerűen elszívott minden erőforrást, ezért sok területet nem is tudtak normálisan felderíteni. Ausztrália esetében azonban az Angolok Cook kapitány felfedezőútja után viszonylag rövid idő alatt (akkoriban az ilyen döntések terén egy-két évtized teljesen normális volt) úgy döntöttek, hogy kolonizálják Ausztráliát.
A tévedés, hogy a kolónia kiépítése tisztán a börtönszigetnek való használata miatt történt. Az első három flotta által létesített kolónia valóban egyfajta büntetőtelep is volt, de a harmadik flottában (négy évvel az első flotta után) már civilek is részt vettek a kolónia kiépítésébe. Az első három flotta által ideszállított több ezer férfi és nő önként vállalhatta azt, hogy Ausztráliába transzportálják őket, így sok éves börtön, esetleg halálbüntetésük elengedése cserébe a Brit birodalom legújabb gyarmatát építették gyakorlatilag ki.
Extrém hosszú (generációkon át tartó) megtérülésű befektetésekben a magánszféra nem érdekelt, a világűr meghódításához viszont nem elégek a kormányzatok.
Na ez az, ahol vitatkoznék. Az tény, hogy csak úgy fog a magánszféra belépni egy ilyen piacra, ha valamiért megérni neki. Ezt pedig úgy lehet, ha bizonyos előjogokat kapnak. Ahhoz, hogy megérje nekik, hosszú távon kell gondolkozni, de egyáltalán nem biztos, hogy nem érné meg nekik ilyen magaslatokban gondolkodni. Szerinted tán annyira elvetemült gondolat az, hogy egy cég sokmilliárdos befektetésért cserébe kvázi kap egy naprendszert és annak összes nyersanyagát? "Mindössze" azzal kell megbékélni, hogy a befektetés hosszú, nagyon hosszú idő alatt térül meg. De gondolkodj nagy léptékben. A kolónia-rendszer lakossága idővel nőni fog, a cég adókat szedhet, saját gazdasági rendszert építhet ki, esetleg a Földön akkor már hiánycikknek minősülő nyersanyagokat exportálhat a Naprendszerbe... Ez is csak üzleti modell kérdése...
Az ISS nem terjeszkedés.
Állandó űrbázist létrehozni a világűrben nem terjeszkedés? Miért nem? Miben különbözik egy Hold vagy egy Mars kolóniától? -
#99
+fav, read-only :D
érdekeseket írtok :) -
#98
blablabla -
haxoror #97 Ezt ne, ez a benyögök egy minden konkrétum nélküli kommentet 3 ponttal a végén nagyon gagyi, csinálod inkább azt mint a #93-as kommentnél, rájössz hogy benézted és nem válaszolsz rá. -
#96
Úgy látom, hogy nem mélyültél el a nagy földrajzi felfedezések korában... -
#95
Olvasgatom a topicot, ehhez egy kis megjegyzés. =) A nagy 'G' definíció szerint nem "gyorsulás", már csak eleve azért sem, mivel dimenziótlan, ahogy ugye a Mach-szám sem sebesség. Persze értem, hogy a földi felszíni nehézségi gyorsuláshoz való viszonyításként használod, csak ezt így ebben a formájában nem szerencsés. -
haxoror #94 Ja a másik, ha nincsenek valahol kikötők akkor mit keresne ott egy kereskedelmi hajó?
Mármint a hónapokig tartó kempingezésen kivül. -
haxoror #93 by Cifu
...Vagyis hatalmas szárnyakra lenne szükség, amiknek nagyon-nagyon könnyűeknek és mégis igen szilárdaknak kell lennie. Na ilyen még nincs. Egy ekkora tömegű merev szárny vitorlázógépnél elképzelhető, de "csapkodó" szárnynak az nem elég masszív...
by én
10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az ő szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Attól hogy csak ma vastüdőben tudna repkedni a szárnyai ugyanúgy elbírnák a súlyát...
-
#92
"Az ISS nem terjeszkedés." csak az első lépés afelé.
szerintem . ;) -
#91
<i>Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötőtől kikötőig tartottak, csak pár hét/hónap.</i>
Az 1600-as évek táján is alig volt állandóan lakott nagyobb lélekszámú település az Újvilág fehérek által legjobban ismert részein. Kikötőkről szó sem volt. Volt olyan, hogy hónapig tábort vertek egy csendes öbölben, hogy összeszedjék magukat...
A nagyobb állatokat meg felesleges volt belinkleni. Az légkör oxigéntartalma sem volt állandó. Ha több oxigén van, akkor hatékonyabb a légzés. Nagyobb izomtömeg lehet egy állaton, ergo nagyobb állat is tud repülni. Lásd ősrégi félméteres ízeltlábúakat. -
haxoror #90 Quetzalcoatlus northropi
![]()
10méter fölötti fesztáv, a súlya minimum 90 kg de tippeltek már negyed tonnát is, nem hiszem hogy ne tudnánk már most is az ő szárnyinál strapabíróbbakat gyártani.
Néha az az érzésem hogy te úgy képzeled el a jövőt hogy minden ugyanolyan lesz akkor is mint most csak az évszám lesz nagyobb az asztali naptárakon, ahhoz képest hogy te nyitottad a topikot néha elég fantáziátlanul állsz a témához.
Miért lenne mókás a 100 év?
Pont te mondod hogy nincs szükség az FTL-re, FTL nélküli terjeszkedésnél is csak idő kérdése hogy a legtávolabbi kolóniák közötti távolság elérje a több száz fényévet.
Az ISS esetében magukra utaltság van. Most.
De ez nem a jövő hanem a jelen és még így is relatív, ha infarktust kap űrséta közben akkor így járt de rengeteg olyan szituáció van ahol még az egy héten belül küldött segítség hasznos lehet.
Ugyan ez nem igaz azokra az esetekre ahol 50 év lenne a segítség megérkezése, na azok a kolóniák tényleg magukra lennének utalva.
A felfedezők expedíciói azért tartottak hosszabb ideig mert ők nem célirányosan utaztak hanem felfedezni mentek.
Kereskedelmi hajóknál a teljes út eltarthatott 1-2 évig de ezek az utak kisebb utakból adódtak össze amik kikötőtől kikötőig tartottak, csak pár hét/hónap.
Valóban sokszor előfordult hogy a kolóniák nem termeltek profitot és ilyenkor bizony nem is erőltették tovább a témát, ha már Ausztrália szóba került 1606-ban a hollandok fedezték fel de NEM gyarmatosították mert nem érte meg.
Az angolok csak 1770-től "foglalták el" de ők is csak börtönszigetnek használták és nem rajtuk múlt hogy végül Ausztrália egy jó kis hellyé vált.
Extrém hosszú (generációkon át tartó) megtérülésű befektetésekben a magánszféra nem érdekelt, a világűr meghódításához viszont nem elégek a kormányzatok.
Az ISS nem terjeszkedés. -
r4pt0r #89 Szerintem csak kíváncsiak, vagy pedig érdekli őket. Pl engem jobban "felvillanyoz" egy szép erdő, mint a nagy feketeség, de biztos hogy van más aki fordítva érez. -
gyuri12 #88 Tudod-e,hogy mi az az emós, vagy csak használod a szót?:)
Én is többé-kevésbé egyetértek r4pt0rral, és elég biztosan tudom,hogy nem vagyok emós,se látens emós.Ne offoljatok amúgy sem, egy jó topikba nem illik.:) -
#87
Miért akar mindenki elmenni erről a szép bolygóról? Egy emberöltő nem elég bejárásához, megismeréséhez. A technológia a jelek szerint adott már most, amivel évmillióking el lehet lenni itt... -
r4pt0r #86 Jah igen, az. :P -
#85
A természetben 0-24 órában gyakás van. Nagyon ritka eset az olyan, hogy egy állat vénségében haljon meg... Te látens emós vagy... -
r4pt0r #84 "az emberi fajt erősítse"
Sajnos én nem ezt látom, lásd Amerikát. Bárki aki legalább kifejleszt egy űrutazásra alkalmas eszközt nem az a célja hogy az emberiségnek jobb legyen (talán a tudósoknak akik kitalálják, lehetnek ilyen céljaik, de mint cég/állam már nem), hanem minél nagy profit, és/vagy hatalma legyen.
Ebben ez esetben igazad van hogy az FTL profit, mert nagyon hosszú idő a megtérülése már ha megtérül, és a cégvezetők, befektetők nem szeretnek ennyi idő várni. :D -
r4pt0r #83 Igen és ez a borzalmas ember ölt embereket az egész világon. :D Nah most már nem írok ebben a témában ide, mert ez megint erősen off.
