1002
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#202
3.: Energiafegyverek (lézerek, mézerek, stb.)
![]()
Először is egy magyarázat: a lézer igazából az optikai tartományba esik, koherens fénysugár. Ám e között, és egy mikrohullámhosszon, vagy röngten hullámhosszon működő hasonló eszköz között a lényegi különbség ott van, hogy más frekvencián "sugároz".
A fotonnal való lövés nem feltétlenül jelenti azt, hogy energiára van szükséged, sőt, jelenleg még a legerősebb lézerek kémiai reakció segítségével vannak létrehozva, ennek előnye, hogy nem kell mega-giga-peta wattos reaktor a lézerágyúhoz, hátránya, hogy ha kifogy a kémiai üzemanyag, akkor a lézerágyú 'elhallgat'. A lézernél az energiaforrást használóak a 'fénnyel generált' szilárdtest lézerek.
A hasonló, más hullámhosszon működő fegyverek, például a mikrohullám-ágyúk (Mézer) energia, míg mások (röngtgen vagy gamma-sugárzás) már inkább kémiai hátterűek lehetnek.
Az ilyen fegyvereknél a fő probléma a fókusz. Először is a hatalmas energiát a cél felé kell valahogy tornászni, ami annyit tesz hogy tükrökkel a kiindulási hely felől a cél felé kell téríteni. A fókusznak itt azért van lényegi feladata, mert a tükör felületén ugyanakkora energiamennyiség jelentkezik, mint a célponton, vagyis célszerű NAGY tükröt használni, így nem kell attól aggódni, hogy maga a tükör elpárolog az energiától (de ettől még az aktív hűtésű tükör jól jöhet), utána ennek a tükörnek a cél felé kell téríteni az energiát, de úgy, hogy a célponton az energia a lehető legkisebb felületen realizálódjon. Ha a fókusz rossz, akkor a fegyver hatékonysága romlik, hiába van egy 1 megawattos lézered, ha a célponton 10 méteres körben éri el, akkor legfeljebb csak kicsit felmelegíti, de ha egy egy centis pontban, akkor ott a másodperc tört része alatt keresztüléget mindent.
Itt még egy apróság: mi a különség a "folyamatos", és a pulzuslézer között? A pulzuslézer nevében szereplően nem egy folyamatos lézersugarat, hanem sok-sok kisebb energiájú lézersugarat bocsát ki. A különbség érzékletesen az, hogy egy 1 Mega Joule energiájú sima lézersugár kb. olyan hatást fejt ki a célponton, mint egy pár kg tömegű TNT-vel egyenértékű robbanás, mivel a célban (mondjuk egy fém falon) a hatalmas energiaátadás miatt felhevül, ettől jelentősen kiterjed (egy köbcenti acélből 10.000 kelvin fokon egy köbméternyi fémgőz/plazma lesz), ez okozza az igazi rombolást.
A pulzuslézer ellenben olyasmi, mint egy ütvefúrógép. Az energiát kis lépésekben adja át, mindig egy kicsit párologtatva el a páncélból, vagy ami éppen ott van. No persze ez nagyon gyorsan zajlik le...
A lézereknél a hatótávolság a fókusztól függ, ez pedig trükkös dolog, hiszen a jó fókuszhoz először is ismerni kell a célpont távolságát akkor, amikor a lézer odaér, no így már persze nem egyszerű a dolog, főleg, hogy a fókuszáló berendezésnek tág határok között is finoman állíthatónak kell lennie, hiszen több ezer, tízezer vagy százezer km esetén az összetartás minimális változása is jelentős lesz.
No emiatt a lézerek szintén inkább rövid távolságú fegyverként lehet elképzelni, pár száz, esetleg ezer km-es hatótávolsággal.
4.: Energiafegyvere, részecskeágyúk
![]()
A részecskeágyú elemi részecskéket, elektront, protont illetve ezek változatait képes kilőni. Előnye a lézerrel szemben, hogy mivel ezeknek van tömegük, ezért a célpontba érve nagyobb pusztításra képesek. A hátrányuk, hogy hasonlóan a lézerhez, itt is fókuszálni kellene, de a részecskék töltött mivoltuk miatt taszítják egymást (ugyebár azonos töltésűek), tehát a részecskesugár ahogy halad előre, egyre jobban kiterjed. Ahogy pedig a lézernél, itt is a fő kérdés az, hogy adott felületre mennyi energiát (részecskét) sikerül eljuttatni.
Persze a fizikában járatosak felkiálthatnak most, hogy akkor lőjjünk neutront, csak akad egy apró probléma ezzel, hogy amíg a töltött részecskéket könnyű felgyorsítani az elektromágneses töltöttségük miatt, addig a neutronokat felgyorsítani nagyon nehéz dolog....
Whipple shield:
A Whipple-pajzs a kinetikai energiájú fegyverek illetve a kumulatív robbanófejek ellen hatásos, a lényege, hogy az energiát egy, a hajó testétől x távolságban elhelyezett pajzs fogja el első körben, az energia átadásakor a pajzsból kivált elemek nagyobb területen szétoszlatva adják át a mögötte lévő testnek az energiát, így már (remélhetőleg) a test maga nem sérül komolyan.
![]()
-
#201
Én azér kötelezném a legénységet harci űrruha viselésére bevetéseken és szénné páncéloznám belül is a hajót, még ha ez a mozgékonyság kárára is megy. A páncélzat az páncélzat, azt mindenképpen idő áttörni, bármilyen fegyóról is lenne szó. A híd megy a hajó gyomrába, sok-sok réteg pajzs és páncél mögé, a gépház szintén, de a híd és a gépház közé megy a legdurvább (egyben sugárvédő) páncélzat. Az egész hajó erre a kőkemény, hosszúkás barackmagra épül azután szintenként halad va kifelé, míg kívül csak a leghaszontalanabb szekciók maradnak, és minden szekció közé pajzs és páncél, szekciókon belül is zónák, lezárható átjárókkal és páncél/pajzs válaszfalakkal. Nomeg durva pajzsok mindenhova. Kívülre jön a legdurvább páncélzat a gépház-híd páncélzata után. Az egész hajó leginkább egy áramvonalas lövedékre hasonlít (némi földimogyoró beütéssel) és az orra tömör párzsáz tonnás orrtőke, oda lehet koncentrálni a pajzs utolsó erőtartalékait is, kiváló lékelő nagy hajók számára, persze telis-teli torpedóvető csövekkel, amik a kritikus pilantban full salvo-t lőnek az ellenség oldalába és utána jön a lékelő becsapódás a kráterbe full impulzussal! Azután ha bent vagyunk újabb full salvo és térváltás... Ez az első kör!
Meg persze lenne egy nukleáris robbanószerkezeteket felsugarazó eszköz, amivel a pajzsától megfosztott hajókat lehet egy menetben megsemmisíteni. -
#200
Más: Ha az Antarktiszon nem kutatóállomások lennének hanem lenne egy város(értsd: kolónia) szerinted az oda születő gyerekek között mekkora lenne az visszavándorlási arány? Miután látják a tévében hogy a bolygó többi része hogy néz ki?
Egy Mars kolóniáról sem lenne lehetettlen, hogy a Földre utazzanak... Az már más kérdés, hogy a földi gravitáció 2/3-dához szokott szervezetüket mennyire terhelné meg az 1G-s nehézkedésre való áttérés. Minde mellett akkor másik irányból közelítve a szovjet/orosz északi városok lakosságánál is csak akkor kezdődött meg bizonyos szintű elvándorlás, amikor a munkalehetőségek a szovjetunió széthullása után egyre rosszabbak lettek. A szovjet időkben erre ritkán volt példa (szociológiai/társadalmi kérdés, hogy a lakosságnak mit lehet és mit nem). :)
Biztosítani kell a megfelelő életkörülményeket, és nincs probléma. :) -
#199
Akkor mond meg, hogy anno miért indult el a kivándorlás a kolóniákra? Nincstelenek akkor is voltak akik csak ott remélhettek új kezdetet.
Ez jelen esetünkben is megtörténhet símán. -
Freeda Krueger #198 Mondjuk nagy kérdés milyen fegyvereket tételez fel egy űrháború. -
#197
Egen, ez már egy magasabb szint, ahol a viszont akkor az erőtereknek kell saját erőforrás, hogy a hajó fő erőforrásától elvágva is működhessenek legalábbis addig, amíg a szekciót kiűrítik. -
haxoror #196 Nem igazán lehet rá jó példát írni mert minden amit leírtál váltásos munka és csak adott ideig szól, nem pedig egy egész életre továbbá mindegyik jobb munka és életkörülményeket biztosít mint amilyen egy Mars kolónia lehetne.
...amivel nincs is bajom, váltásos-visszajövős üzemben bármit el tudok képzelni.
Más: Ha az Antarktiszon nem kutatóállomások lennének hanem lenne egy város(értsd: kolónia) szerinted az oda születő gyerekek között mekkora lenne az visszavándorlási arány? Miután látják a tévében hogy a bolygó többi része hogy néz ki?
Még hozzátenném hogy az Antarktisz fényévekkel jobb életkörülményeket biztosít mint amilyet egy Mars kolónia valaha is fog.
ontopik:
Nem lenne praktikusabb ha a személyzet harc előtt szkafanderbe bújna és a hajóból simán "kiengednék" a levegőt?
Levegő nélkül nincs tűz, nincsenek a nyomáskülönbség miatt vadul repkedő alkatrészek stb. -
#195
Star Trekben a vészerőterekben bíztak mindég (kivétel az új sorozat volt). A hajót porrá lehetett lőni, szinte alig volt páncélzata, de az erőterek a levállt részeket helyettesítették ideig-óráig, míg kiürítik a szekciót/szintet. -
#194
Az inkább dramaturgiai eset volt, aligha a hídról fogják lezárni a hajó egyik szekcióját, ha a vezérlő sérül meg, akkor a hajó odaveszhet, ha csak onnan lehet a szekciók záróajtóit működtetni. A modern tengeri hajóknál is úgy működik, hogy automatikus ajtók vannak, amelyek megfelelő szintű víz (magasság) jelenléténél automatikusan bezáródnak. Aki ott marad, ott marad, a hajó egésze szempontjából szükségszerű áldozat.
Egyszóval kicsit furcsa lenne, ha a túlélés ez esetben az ügyeletes tiszt reakcióidejétől függene. -
#193
..kivéve abban hogy nem "bázis illetve kolónia" hanem csak bázis, de abból akár több is, tudományos kutatáshoz nincs szükség kolóniára.
Ahogy az eredetileg tudományos feladatokat ellátó bázis növekszik, idővel átléphet kolónia státuszba. Persze hosszú idővel...
Nem személyeskedés de szerintem te még nem alapítottál családot, ahogy megszületik az első gyereked hirtelen egy csomó minden átértékelődik az életedben, a már megállapodott kutató akinek itt a Földön már megvan mindene, megvan becsülve a tudása, kényelmesen él, itt vannak a barátai, a családja, a kollégái stb. az NEM fogja mindezt feladni hogy egy spártaian egyszerű és szűk helyen éljen, pláne nem fogja a gyerekeit rosszabb körülmények közé vinni.
Ez megint kicsit fals megközelítés, mert nem te vagy én leszek az, aki az első Mars bázisra (kolóniára) el fog jutni. Nyilván akadnak olyanok, akik így gondolkodnak, és akadnak olyanok, akik úgy. Megint lehet példákkal élni, nukleáris tengeralattjáró, vagy repülőgép-hordozó személyzet, ahol egyáltalán nem ritka a családos ember (és nem csak férfi, de nő is manapság már ugye), aki van, hogy fél évig nem látja a gyermekeit. Megint másik példa a sarkköri kutatóbázisok, illetve újabban a sarkvidéki olajkitermelő kutak, olajfeldolgozó gyárak. Az ilyeneknél nem ritka, hogy valaki családostól vonul egy teljesen új, idegen környezetbe, a megélhetés miatt... ez sem különbözik sokban attól. -
Freeda Krueger #192 A Csillagközi invázióban volt valamilyen hasonló megoldás,mikor az űrhajó tornya "letört",azonnal lezárták a kérdéses részt.
Az űrhajó nagyobb darabokra esése esetén talán azt kéne feltételeznünk hogy a lezáródások az energiahiány miatt nem következnek be...
Bár a Star Trek et nem láttam. -
#191
Na, teszek még egy kísérletet, hogy valahogy visszatereljük a topicot az eredetileg elképzelt medrébe. Ez esetben nem is annyira a hadviselés, mint inkább a kövezkezményei felől.
A 2009-es J.J. Abrams féle Star Treket nézve már elsőre is feltűnt, hogy egy fokkal közelebb van a hard (realizmusra törekvő) Sci-fihez, mint a franchisebéli elődei. Ennek leglátványosabb eleme az űrharc következményei, vagyis a röncsok és a roncsfelhő, amely ez esetben nagyon jól lett megvalósítva. Miről is van szó? Ha a világűrben egy testről levállik valami (ie.: belelőnek egy űrhajóba, és a burkolat darabjai, a hajó részegységei, stb. levállnak), akkor az minimális sebességkülönbséggel a hajóval azonos pályán fog tovább haladni, vagyis inkább mellette "lebegni".
![]()
![]()
Az USS Kelvin, és a hajó körül látható törmelék, ami magától a hajótól származik...
Ez a törmelék több szempontból is káros, egyfelől veszélyt jelent a hajóra fizikailag nekiütközve, másfelől akadályozza a hajó érzékelőit a közeledő veszély érzékélésében, harmadrészt akadályozza a hajó fegyvereit, például a hajó által kilőtt rakéták beleütközhetnek. Emiatt a törmelékfelhőből célszerű mihamarabb távozni, ha esetleg a harc már nem opció, akkor úgy, hogy az ellenfél érzékelőit és közeledő lövedékei útjába álljon.
Egy másik jelenet más szempontokat hoz fel. Mi van akkor, ha egy hajót kilőnek? A törmelékfelhő ott is látható volt sok nagyobb hajódarab. Az érdekes pont pedig az, hogy túlélőkre nem is gondoltak, holott egyes részek már ránézésre is bőven adhattak reményt erre.
![]()
![]()
![]()
Miért is érdekes ez? Egy hajó, illetve pontosabban egy hajó részegysége mindig egyfajta saját kis lezárható modul. Hasonlóan egy tengerjáró hajóhoz, a zárt ajtók megörzik a modul integritását, ha egy szomszédos modul megsérül. Egy hadihajó, de egy civil űrhajó esetén is logikus, hogy a modulok legalábbis korlátozott szintű, de saját létfenntartó rendszerrel bírjanak, ami tiszta levegőt és túlnyomást biztosít a bent tartózkodóknak. Szintén hasonló elvárás, hogy legalább akkumulátor szintű áramforrással bírjon, amely nem csak a létfentartást, de a kommunikációt is lehetővé teszi. Innen pedig máris egy lépésre vagyunk csak attól, hogy a modul részeit képező egyéb rendszerek működését is biztosíthassuk. Legyenek kormányhajtóművek vagy fegyverek. Egy nagy méretű űrhajónál egyenesen célszerű úgy kialakítani az egészet, hogy egy-egy modul elpusztulása ne tegye teljesen harc és/vagy mozgásképtelenné az egész űrhajót. Hovatovább egy-egy modul adott esetben akár addig harcolhat, amíg a modulban van élő ember, és a modul energiahálózata működik. Sajnos a Star Trekben ez már így ebben a formában nem lett mérlegelve, sőt, ugyebár a belső tér is mintha ezzel pont ellentétes lett volna, elég a hatalmas nyított "sörfőzde" beltérre gondolni, mindenféle válaszfal és szekció szintű zárás nélkül, ami már egy XIX. század végi hadihajótól is elvárás volt. -
haxoror #190 Szerintem a kolonizációnak csak akkor van értelme ha az adott kolónia önfenntartó, vagy azzá válhat belátható időn belül. -
haxoror #189 Vagy akár tenger alatti bázist is. Azonban egy Hold vagy Mars bázisnak illetve kolóniának előretort kutatóbázis is a feladata. Tudományos szempontból roppant érdekes dolog egy másik égitesten kutatni.
Így van, egyetértek.
...kivéve abban hogy nem "bázis illetve kolónia" hanem csak bázis, de abból akár több is, tudományos kutatáshoz nincs szükség kolóniára.
"Azért egy kicsit itt megint meg lehet állni, és elgondolkozni mit is takar az, hogy olyan mint a Föld. Egy 120m2-es garzonlakást, vagy hullámpapírból felhúzott viskót Buenos Aires vagy Bombay nyomornyedében? Egy ilyen kolónia aligha fog rövid időn belül igazán kényelmes életteret nyújtani. Élhető, mégha spártaian egyszerű és szűk teret annál inkább."
Nem személyeskedés de szerintem te még nem alapítottál családot, ahogy megszületik az első gyereked hirtelen egy csomó minden átértékelődik az életedben, a már megállapodott kutató akinek itt a Földön már megvan mindene, megvan becsülve a tudása, kényelmesen él, itt vannak a barátai, a családja, a kollégái stb. az NEM fogja mindezt feladni hogy egy spártaian egyszerű és szűk helyen éljen, pláne nem fogja a gyerekeit rosszabb körülmények közé vinni.
Ez van, a kutatók is emberből vannak, az emberi tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Azok az emberek akik ideálisak lennének egy ilyen kolóniára nem nyomornegyedekben élnek és elvárnák hogy a jelenlegi életkörülményeiket többé-kevésbé az új helyen is biztosítsák nekik és a családjuknak, főleg akkor ha ez egy csak-oda-út lesz.
Világos, minek is terjeszkedni. Örüljünk a fejünknek a Földön, aztán majd elpusztulunk, kit érdekel:)
Nem írtam ilyesmit. -
#188
Természeti katasztrófa, bolygó méretű katasztrófa (kisbolygóval vagy üstökössel való találkozás), súlyos világméretű járvány, esetleg aktív emberi közreműködés, nevezetesen világháború. -
#187
Ezt a logikát követve a felszínre is lehet bázist építeni csak a tetejét be kell vonni 1m holdporral.
Kvázi erről van szó.
![]()
![]()
Addig oké hogy egy bázist a felszín alá építesz, de egy kolóniát is?
Mármint minek?
Ahhoz nem kell más bolygókra mennünk hogy föld alatti kolóniákat építhessünk, van elég hely a Föld felszíne alatt is.
Vagy akár tenger alatti bázist is. Azonban egy Hold vagy Mars bázisnak illetve kolóniának előretort kutatóbázis is a feladata. Tudományos szempontból roppant érdekes dolog egy másik égitesten kutatni.
A másik oldalról egy esetleges bolygó méretű katasztrófa esetén nem halna ki az emberiség... Persze ez nagyon nagy léptékben való gondolkodás.
Mindkettő nagyjából olyan életkörülményeket kell hogy biztosítson mint a Föld, különben értelmetlenné válik az egész.
Azért egy kicsit itt megint meg lehet állni, és elgondolkozni mit is takar az, hogy olyan mint a Föld. Egy 120m2-es garzonlakást, vagy hullámpapírból felhúzott viskót Buenos Aires vagy Bombay nyomornyedében? Egy ilyen kolónia aligha fog rövid időn belül igazán kényelmes életteret nyújtani. Élhető, mégha spártaian egyszerű és szűk teret annál inkább. -
#186
A földi és a marsi önellátó földalattii kolóniák között a különbség nem az, hogy a Marsra el kell jutni, hanem az, hogy a Földön tudod, hogy mennyire végesek az erőforrások míg a Marson még azt sem tudod, hogy miket találhatsz de ha megtaláltad akkor onnantól a Föld zárt rendszerét tágítottad ki. Hisz a kolonizáció célja nem az önfenntartás lesz szerintem soha, hanem a földi szükségletek kipótlása.. (Anno a nagy felfedezések hajtóereje is az erőforrások beszűkülése volt) -
Freeda Krueger #185 Miért pusztulnánk el? -
#184
Világos, minek is terjeszkedni. Örüljünk a fejünknek a Földön, aztán majd elpusztulunk, kit érdekel:) -
#183
Ok. -
haxoror #182 Egy Földi és egy Marsi felszín alatti önellátó kolónia között a leglényegesebb különbség az, hogy a Marsra még előbb el is kell jutni míg a Földön már eleve itt vagyunk. -
#181
A '80-as évek technológiai szintjén lehetet 20 milliárd embernek élelmiszert termeli. A gond az egyenlőtlen eloszlással van.
Az emberiség által használt legfontosabb nyersanyagok 90%-ban újrahasznosíthatóak. Papír, fémek, műanyagok. A textíliák folyamatosan termelődnek, mert vagy növényi vagy állati eredetűek.
A mostani uránkészletekkel szaporító reaktorokkal számolva, csak millió éves nagyságrendben elég hasadóanyag van villamosáram termelésre...
Szénkészletekből és olajból van még pár ezer évre elég, ezek elfogyása az ami valóban gond, mert egyes dolgok csak ezekből állíthatóak elő. -
r4pt0r #180 Hát mondjuk kaja csak a Földön van, a közvetlen közelünkben. :D -
#179
Hely van a Földön, csak kaja meg nyersanyag meg stb nincs. -
haxoror #178 Ezt a logikát követve a felszínre is lehet bázist építeni csak a tetejét be kell vonni 1m holdporral.
Hmm... ennyi elég? Ha elég akkor az emberes űrutazás és az űrvárosok kérdése is megoldódott, dupla fal 1m holdporral a két fal között :)
Addig oké hogy egy bázist a felszín alá építesz, de egy kolóniát is?
Mármint minek?
Ahhoz nem kell más bolygókra mennünk hogy föld alatti kolóniákat építhessünk, van elég hely a Föld felszíne alatt is.
kolónia = új élettér, legalább is számomra ezt jelentené egy kolónia célja, új bolygók illetve űrvárosok amiket az emberiség belakhat, itt több milliárd emberre gondolok.
Mindkettő nagyjából olyan életkörülményeket kell hogy biztosítson mint a Föld, különben értelmetlenné válik az egész. -
#177
A Hold és a Mars esetén a bázis telepítheted a felszín alá (a legtöbb Holdbázis eleve így lett tervezve, a Constellation esetén mondjuk pont nem, mivel az mobil bázis lett volna), fél-egy méter Holdpor már elegendő a megfelelő sugárvédelemhez. -
haxoror #176 Igen, rendelkezik légkörrel de az nagyon kevés, a Marson a felszíni nyomás kevesebb mint 1%-a a Földinek, még ha az összetétele alkalmas is lenne emberi légzésre akkor is megfulladnál.
btw pont a természetes sugárzásvédelem hiánya miatt ilyen a Mars, a napszél "elfújta" a légkört a bolygóról.
A Holdat azért írtam mert a közelsége miatt az "alkalmasabb" kategóriába tartozik bár én sem hiszem hogy valaha is lesz ott felszíni kolónia (vagy bárhol máshol a naprendszerben) -
#175
A Mars rendelkezik légkörrel tudtommal. Csak emberi lélegzésre nem alkalmas.
A holdat pedig mint űrállomás létesítésére tartják alkalmasnak nem pedig kolonizálásra/terraformálásra. -
haxoror #174 Na igen, de a probléma az hogy a kolonizációra legalkalmasabb égitestek (a Hold és a Mars) egyike sem rendelkezik számottevő légkörrel illetve természetes mágneses mezővel így mindkettő ki van téve a sugárzásnak, pont ezért felszíni kolóniát csak mesterséges sugárvédelemmel lehetne létrehozni rajtuk.
Viszont ha már megvan a megoldás a mesterséges sugárvédelemre onnantól azt lehetne bármi máson is alkalmazni, ebben az esetben pl az űrvároson, ha megvan a sugárzásvédelem onnantól az űrváros környezete kvázi állandó lesz. -
#173
Nono, közel sem állandó. A napszél nem állandó tudtommal és a napkitörések hatásai is elég végzetesek lehetnek odafent. Ezeket a légkör állandóan megfogja és csillapítja. Odafent nem. -
haxoror #172 A világűr mint környezet egyfajta állandóságot ad amire könnyebb tervezni, egy űrváros eleve tervezett, korlátlanul bővíthető és optimális míg egy felszíni kolónia az adott bolygóhoz (gravitáció, távolság a naptól, légkör összetétele, időjárás, tektonika, őshonos életformák stb) kell hogy alkalmazkodjon.
A nyersanyag szállítása megoldható űrlifttel, a sugárzásvédelem már rázósabb de arra addigra már szerintem lesz valami praktikus megoldás hiszen az emberes űrutazás eleve lehetetlen amíg nincs megfelelő sugárvédelem és a természetes mágneses mezőkre nem lehet tervezni.
pl a Mars esélyes lenne kolonizálásra de nincs természetes mágnese tere. -
#171
A szervezet számára tökéletes, a mesterséges gravitáció azért létfontosságú, hogy ne épüljön le a szervezet azon része, ami a nehézkedés miatt jött létre (csonttömeg, izomtömeg). Jár kényelmetlenségekkel a forgó szekciós megoldás, például ha leejtesz egy labdát, az nem függőlegesen fog felpattanni, de ezek apróságok ahhoz képest, hogy máskülönben mennyire nehéz lenne a szervezetet megóvni a mikrogravitáció káros hatásaitól. -
#170
A bolygóknak, esetleg holdaknak több előnye van, először is helyben van nyersanyag, másfelől ha a bolygónak/holdnak van mágneses védőmezeje, akkor a sugárvédelemre kevésbé kell gondolni, stb. -
Freeda Krueger #169 link
Mivel errefelé ment egy kicsit a topik,érdekes lehet. -
#168
Egyébként van ilyen megoldás az egyik autentikus sci-fi ben. Stanly Cubrick, 2001 űrodusseia.
Van a film elején több példa is, hogy működik ez a dolog.
Lehet is látni, hogy a nagy űrváros talaja enyhén görbűl felfelé -
#167
Értelek én téged.
Egy zárt forgó űrhajó, ha a falánál 1 G centripetális gyorsulás állít elő és egy helyben állsz, nem tudsz te sem különbséget tenni.
Amíg el nem kezdesz futkározni össze vissza.
De ha mondjuk olyanra készíted az űrhajót, hogy 1 G-t produkál ha a kerületi sebessége 500 km/óra. Akkor, ha teljes erődből is szaladsz, csak azt érezheted, hogy egy pár kilóval könnyebb lettél. Autóval meg nem kell versenyezni az űrhajókon. -
#166
Ha együtt mozogsz a fallal, és egyenesen "felfelé" (azaz a sebességvektorod a forgás tengelye felé mutat), akkor visszaesel a falra.
Ha a vektor nem a tengely felé mutat, akkor az egyik irányba (ha helyes a gondolatmenetem) nagyobbat tudsz ugrani :) -
#165
Bocs, de az Einsteni féle példa az nem ezt mondja ki. Azt úgy szokták mondani, hogy ha egy zárd dobozban vagy és 1G-vel gyorsítanak, akkor nem mondható meg, hogy Földön vagy vagy sem. Csak éppen ez nem forgó KR, míg az űrhajóé az lenne. -
#164
Mondom, hogy a két erő teljesen egyértékű. Nem én találtam ki, hanem ez az Einstein féle ekvivalencia elv.
A centripetális gyorsulást befektetett munkával le tudod győzni, ha mondjuk az űrhajóban, a forgás irányával ellentétes irányba, de azonos sebességgel mozogsz, akkor függetleníteni tudd magad a forgó testtől. De ez nem tartható állapot, mert ott van az űrhajón lévő légellenállás is, és a befektetett munkához meg energiát kell használnod.
Ennek semmi értelme, nem legyőzni akarjuk a gravitációt, hanem létrehozni az űrben. Persze attól még lehet rohangálni össze vissza, ha kedvünk tartja, csak az egyik irányba könnyebben tudunk szaladni, a másik irányba meg nehezebben. -
#163
Ha elrugaszkodsz, akkor mitől hatna rád bármiféle erő? Mikor mozogsz a hajóban más coriolis gyorsulás van, mint a Földön.
