-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#468
Szerintetek mikor várható komolyabb űrfegyverkezés?
Ezt nehéz megjósolni. Az 1950-es évek végén, 1960-as évek elején mindkét szuperhatalom (Egyesült Államok, Szovjetunió) komolyan foglalkozott a világűr katonai alkalmazásával. Nem azért, mert stratégiai fontosságú volt, hanem azért, mert egy új hadszínteret jelentett. Az akkori tervek jó része alapvetően arról szólt, hogy a nukleáris fegyvereket a világűrből, esetleg egy Holdbázisról indítsák el Földi célpontok ellen. Egy nukleáris robbanófej viszont stratégiai szempontból mindegy, hogy egy bombázógépről ledobva, egy tengeralattjáróról indítva, egy ballisztikus rakétával vagy adott esetben egy űrbázisról indítva éri el a célpontját. Ebből a szempontból pedig a világűr igazából haszontalannak bizonyult. Egy űrbázisról sokkal több erőforrásba kerül ugyanis a nukleáris csapásmérés, mint egy bombázógéppel vagy ballisztikus rakétával végrehajtva. Egyszóval gazdaságtalan lett volna.
A "második hulláma" az 1960-as évekbéli terveknek már a világűr kiaknázásáról szólt. Alapvetően a világűr ekkor a kémműholdakról szólt, arról, hogy ezekkel az ellenség titkait lehet megismerni. Magától értetődött, hogy az ellenség ilyen irányú törekvését valahogy korlátozni, megakadályozni akarták. Ezek a tervek az ellenség kémműholdjainak, kéműrbázisainak megvizsgálását, tönkretételét, elpusztítását célozta. A sors fintora, hogy végül a politikai vezetés egyik oldalon sem támogatta ezen terveket olyan komolyan, hogy azok eljussanak a megvalósáig.
Az "űrfegyverkezés" mindkét oldalon Földi indítású rakétákra korlátozodótt, az amerikai Nike-Zeus és Thor rakéták "egyszerűen" egy megatonnás szintű termonukleáris robbanással pusztították volna el a szovjet kémműholdakat. A szovjetek egy fokkal kifinomultabb ISz-A "vadász-műholdak" megoldását alkalmazta, ez egy olyan műhold volt, amely 2-3 Föld körüli keringéssel jut el a célpont (alacsony Föld körüli (LEO), tehát legfeljebb olyan 1000km-es) magasságig, és végül egyfajta repeszfelhőt kreálva rongálta volna meg. Az amerikaiak később F-15-ösök által indított ASAT rakétákra tértek át (ám valódi rendszerbe nem álltak ezek).
Az első valóban űrbe telepített fegyver a szovjet Almaz kém-űrbázisok (Szaljut 2, Szaljut 3 és Szaljut 5 néven ismertek, a szovjetek a civil Szaljut programba "rejtették" a katonai Almaz űrállomásokat - Cselomej állítólag örjöngött, amikor a konkurens tervezőiroda űrállomásának a nevét kellett használnia, a Szaljut-3 esetén a "Szaljut-3" felirat a legendák szerint ezért került egy olyan támasztógyűrűre, amely a hordozórakétáról való levállás után leoldottak, ilyen kicsinyes megoldások mindennaposak voltak :D) 23mm-es Nudelman gépágyúkkal voltak ellátva önvédelem céljából. A Szaljut 3 esetében a gépágyúval sikeres tesztlövészetet hajtottak végre. A negyedik Almaz űrállomáson az előkerült információk alapján a gépágyú helyett két önvédelmi rakéta lett volna, ám ezt az űrállomást nem fejezték be, az Almaz programot elkaszálták, helyette a személyzet nélküli kémműholdakra koncentráltak (az Almaz-ból született személyzet nélküli változat is, az Almaz-T).
![]()
Egy Almaz makett, a gépágyú fekete csöve a világosbarna tartókerettel együtt bal oldalt alul látható
A fegyverzet-orientált katonai űrprogramok az 1980-as években a Ronald Reagen nevéhez kapcsolt "Csillagháborús" (Star Wars) program keretében kerültek megint újra elő, ezúttal az ellenséges interkontinentális ballisztikus rakéták elleni eszközként. A szovjetek persze szintén nem akartak lemaradni, ezért ők is hasonló elképzeléseket dédelgettek. Az Energia-hordozórakéta első terhe, a "Poljusz" (Polyus), a katonai Skif program keretében lett kapkodva létrehozva. A Skif eredetileg egy Megawatt-szintű széndioxid-lézerrel, "önvédelmi" gépágyúval, sőt, egy fázisban nukleáris "aknákkal" is felszerelt, 100 tonnás harci műhold, amely ellenséges (amerikai) katonai műholdakat és/vagy amerikai ballisztikus rakétákra tüzelhetett volna. A Poljusz egy tesztjármű lett volna fegyverzet nélkül, de első sorban katonai céllal (többek között a lézer működésével járó gáz-kibocsátást szimulálták volna). Nem sokkal az indítás előtt Gorbacsov a világűr békés felhasználására hivatkozva a katonai célú teszteket kihuzatta a programból - a kapkodva összeállított Poljusz amúgy sem állt pályára egy hibás parancssor miatt.
![]()
A Skif harci műhold felvázolt terve (@astronautix.com)
A csillagháborús tervek közül egy sem valósult meg, de az űrbéli hadviselés nem került le az asztalról. Több amerikai 1980-as és 90-es évekbeli elemzés és meghallgatáson is kinyilatkoztatva lett, hogy a világűr feletti uralom létfontosságú amerikai stratégiai érdek, mivel az amerikai hadigépezet nagyon függ az űrbéli műholdaktól (a NAVSTAR navigációs műholdaktól, a kommunikációs műholdaktól, a ballisztikus rakétaindítást jelző műholdaktól, illetve áttételesen a különféle kémműholdaktól).
Ahogy alant is írtam, már jó ideje képben van egy teljesen fegyvermentes világűrt propagáló nemzetközi egyezmény, de eddig az Egyesült Államok ellenállása miatt nem került napirendre. A lent említett orosz kezdeményezés talán némi változást hozhat, mert az Obama-kormányzat már nem zárkózik el mereven az egyezmény ötletétől, de még nem biztos, hogy ettől azt alá is írják. Márpedig amíg az USA nem áll mögé, addig a többi nagyhatalom sem fogja ezt megtenni önként.
Én úgy képzelem, hogy a következő években elkezdődhet a Föld körüli pályán levő fegyverek esetleges telepítése
Jelenleg ilyen programról én nem tudok. Vannak ilyen irányú elképzelések (pl. az amerikai Brilliant Pebbles program keretében), de megvalósulás útjára még nem lépett egy sem.
valamint a Földről űrbe irányuló fegyverek további fejlesztése
Ahogy lent írtam, ezekre a világűr fegyvermentessé tétele nem is vonatkozik. A nagyhatalmak egyértelműen igényt tartanak ilyen fegyverre, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok rendelkezik is ilyennel, de gyakorlatilag mindegyik ország, amely képes műholdat Föld körüli pályára állítani, képes lehet ilyen fegyverrendszer megalkotására (Japán, India, Izrael, Franciaország, Ukrajna).
Az én feltevésem szerint, akkor jelennek meg esetlegesen nagyobb távolságok megtevésére képes katonai űrhajók, ha már lesz miért bevetni ezeket. Teszem fel már nyersanyag kitermelés folyik más bolygókon. Hisz, mint tudjuk a háborúk egyik fő mozgatórugója a nyersanyagokért folyó harc.
Az emberiségre jellemző a versengés, a hatalomvágy, az irigység. A történelmi visszatekintések alapján és a jelen világpolitikai helyzetet is figyelembe véve én kétségbe vonom, hogy egy Star Trek-hez hasonló utópisztikus, egységes emberiség létrejöhet. Annál gyilkosabb faj vagyunk.
Amint a világűr olyan stratégiai érdeket kezd el képviselni, hogy az uralma feletti vitákat generáljon, erősen valószínűsíthető, hogy katonai erővel fogják az érdekeiket védeni a felek.
Hogy miként, mikor és hogyan fog ez megvalósulni azt nem merném még csak megjósolni sem, de a lehetséges forgatókönyvek száma végtelen. Mindenestre, ha megindul a világűr kolonizációja, idővel valószínűsíthető az, hogy ezek a kolóniák nagy függetlenséget fognak maguknak követelni. Hiszen a kolóniákon születettek már semmiféle érzelmi kötődéssel nem rendelkeznek majd a Föld felé...
