Informatika és tudomány

Hadviselés a világűrben

  • [NST]Cifu
    #460
    Annyira értelmetlen volt, hogy kitiltottam. Továbbra se akarja megérteni a fizika alapjait (pedig a Newtoni és Kepleri fizika elviekben annyira nem átláthatattlan, ha valaki egy kicsit is meg akarja érteni). Amikor pedig egy irányított rakétalövedék "effektív hatótávolságát" egy "Kalasnyikov golyó"-hoz hasonlította elfogyott a türelmem. Én sem értek mindent, például bármennyire is szeretném, még mindig nem látom át a VASMIR hajtómű működését. Viszont ha valamit nem értek, akkor nem kezdek el fantáziám által kiszinezni a dolgot, és pláne nem kezdek egy tényszerűen beszélni a felvetéseimről.

    De a kettős célú gép nem fog működni sohasem (legalábbis a mostani szinten biztosan).

    Ez annyira igaz, hogy a "repülőgép" forma űrvadász-elképzelések, mint a MiG-105 vagy a Dyna-Soar mind csupán a légkörbe való visszatérés miatt voltak aerodinamikus kialakitásúak. Nem voltak kettős célúak, a légkörben nem tudtak manőverezni. A Dyna-Soar ugye Titan I / II. / III. hordozórakéta orráról indult volna a világűrbe, a MiG-105 pedig egy 50/50 fantázianevű hiperszonikus hordozó-repülőgépről.


    Dyna-Soar és a javasolt hordozórakéták


    Az 50/50 rendszer szétvállása, alul a hiperszonikus hordozó-repülőgép, felül a MiG-105 és a gyorsító-rakétafokozata


    Mindkét "űrvadász" (illetve katonai űrrepülőgép helyesebb megfogalmazás, mert első sorban mindkettő kémrepülőgép lett volna, az űr-űr hadviselés csak opcionálisan szerepelt a tervekben) elképzelés csak LEO pályát képes elérni, és minimális orbitális manőverezési képességgel rendelkezik. Tehát a célpont műhold (vagy ellenséges űrvadász) leküzdése csak úgy lehetséges, ha nagyon közeli keringési pályára sikerült állítani.

    Aztán mindkét elképzelés a kukába került. A Dyna-Soar ugye le lett lőve, helyét a Blue Gemini vette át (erről korábban raktam be képet), kémfeladatokra a MOL űrállomással együtt, "harci" alkalmazáshoz a Blue Gemini orrához csatoltak volna az Agena-hoz hasonlóan feljuttatott platformon 6-8 űr-űr rakétát.

    A Szovjetek az 1970-es évekig próbálkoztak a MiG-105-el, de a hordozó repülőgép túl nagy technikai kihívás volt, a mai napig nem épült amúgy hiperszonikus repülőgép, legfeljebb méretarányos tesztgépekkel próbálják a felmerült problémákra a megoldást megtalálni (mint az X-43 program). Ők is a meglévű űrhajók köré építettek volna űrvadászt, a Szojuz PPK esetén a "szabvány" Szojuz 7K orbitális modulját elhagyták, a helyére egy keretre nyolc kis méretű rakéta került, ezekkel semmisítették volna meg az ellenséges műholdakat.

    [center]