Atomenergia, fentartható fejlődés, energiapolitika
-
forrai #295 A maradék hő részben a kazetták tömegéből van, ami elég nagy.
A többi a maghasadásból.
Ha néhány rúd pld. nem zár tökéletesen, mert elakad. Az pedig akkor van, ha a kazetta mindkét végén fixen megfogott, és valamiért kihajlik.
Azért hajlik ki, mer ha az injektoros keringetés és az áramlás leáll, akkor a lassú mozgású neutronokkal legjobban felizgatott kazetták mentén intenzívebb áramlás lép fel, míg a többiben visszaáramlás.
A dt két ilyen szomszédos kazetta között tíz- száz fokokkal is nőhet, illetzve fázisátalakulás következhet be, ami a hőátadást megbolydítja.
Ha a kazetta fixen megfogott (itt nem biztos, hogy van csőkötegfal), akkor kihajlik, vagy elreped. Ha nincs csőkötegfal, akkor a legkedvezőtlenebb elreped.
Szivattyú nélkül, vagy kis szivattyú teljesítménynél a mixed forced & free áramlásé a hatalom. Az pedig kegyetlen úr.
Ellenszenves még a kritériuma is, jellemző formában :
Re^2/Gr.
Ha a sebesség csökken, a dt meg nő, szinte köbösen vált áramlási formát, és jaj az áramlás és a hőmérsékletprofilok egyenletességének. Az áramlási instabilitás a maximális dt kialakulását támogatja, és ott megáll.
Ez pedig- áramlási törvényszerűaég- nem egy helyen találkoztam vele.
Hogy tréfásat is mondjak, ide tartozik a szifonkötésü radfiátorok esete, amelyek annál inkább nem működnek, minél hidegebb van kinnt, és nagyobb a fűtővíz hőmérséklete.