2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Basic256 #828 #826: "Egy mozgást nem lehet végtelen sok apró kis mozgásállapotváltozásokra felbontani."
:)) Érdekes, hogy pont ezt tette Newton, amikor a bolygómozgásokat próbálta leírni, és ezzel alapozta meg a differenciálszámítást! Szóval lehet!
A kérdéseid jók, sok izgalmas válaszhoz vezetnek. Gondolom erről nem tudtál, ami nem lep meg, az oktatási rendszerünk hiányosságait látva. Szegény Newton erről már igazán nem tehet. -
Basic256 #827 #825: "Szerintem ott lehet a probléma ezekkel a törvényekkel, hogy nem veszik figyelembe az események időbeniségét."
Lehet, hogy úgy érzed, ez hátrány, valójában ez előny! Ha egy bonyolultabb folyamatunk van, az időbeli lefolyása lehet igen komplikált, de ennek ellenére egy csomót mondhatunk a folyamatról pár egyszerű tétel használatával.
Van egy példa, kicsit mesterkélt, de még mindig egyszerűbb, mint sok gyakorlati eset. Például ha egy félkör alakú lejtőn hagyok legurulni egy testet, viszonylag könnyen kiszámolhatom a végsebességét, ez középiskolás példa. Ha viszont a folyamat időbeli lefolyása érdekel, ahhoz már sokkal komolyabb matematikát is be kell vetnem.
Azt hiszem az a problémád, hogy ezek a törvények nem a köznapi szemszögből nézik a dolgokat. A köznapi szemlélet hozhat jó eredményt egy darabig, de csúnyán el lehet vele tévedni, néha egészen egyszerű esetekben is. -
clio1616v #826 Pontosan ez a hiba ebben a törvényben, hogy nem lehet alkalmazni. Ez volt a célom amikor beléptem a topicba.
Nem alkalmazható minden, csak nagyon speciális esetekben, amelyek nem léteznek.
Egy mozgást nem lehet végtelen sok apró kis mozgásállapotváltozásokra felbontani. Lehetetlen és nincs értelme.
Ha már axiómákat kreálunk, akkor legyen is az. De Newton nem hibás, ő csak leírta, amit ő gondol. Az hogy ezt elfogadták, az a hanyagság. -
clio1616v #825 Még egy példa:
Megyek az úton autóval 100-110 km/h sebességgel az út nem egyenes, kanyargós.
Mi az az erő, ami az autót az úton tartja?
Kihajt elém egy másik autós, lefékezek...
Mi az az erő ami az autót lefékezte?
Nem a gumi tapadása az úthoz.
Szerintem ott lehet a probléma ezekkel a törvényekkel, hogy nem veszik figyelembe az események időbeniségét. Pontosabban ott van a képletekben az idő (túl sokszor is) de nem tudjuk mi az. -
Basic256 #824 #823:
"Akkor megint nem értem mit mondasz.
Tehát nem én hajtom a biciklit hanem a cipőm? vagy esetleg a pedál hajtja vagy a lánc vagy a fogaskerék vagy a hátsó tengely? vagy a küllők? vagy a gumi?"
Te hajtod a biciklit. Azonban a mozgástörvények nem erről szólnak! KÖLCSÖNHATÁS a bicikli és a cipőd között van, illetve a cipőd és a lábad között. A mozgástörvények használatánál fel kell bontanunk az eseményeket kölcsönhatások sorozatára. A törvények arra vonatkoznak, hogy
1) hogyan változhat a mozgásállapota a testnek két kölcsönhatás között
2) hogyan változhat a mozgásállapota két testnek egy kölcsönhatás során (a kölcsönhatás előtti és utáni állapotot összehasonlítva)
Ez egyfajta nézőpont. Sokféle nézőpont lehet. Például jogi értelemben valóban roppant fontos, hogy mely személy volt a folyamat kiváltója a robbantásban, és ott azt mondjuk, hogy ő volt a közvetlen oka az autóban bekövetkezett "mozgásállapot-változásnak". A fizika fogalmak azt mondják, hogy nem volt közvetlen kölcsönhatás az elkövető és az autó között, hanem kölcsönhatások láncolata. -
Basic256 #823 Még egy gyakori hibára felhívom a figyelmeteket a törvények értelmezésekor. Ezt néha szándékosan is elkövetik rossz akaratú emberek megtévesztés céljából. Ez a törvény téves kiterjesztése. Egy példán mutatom be a helyes értelmezést.
A példa:
T) Európából nézve ha a Hold "D" alakú akkor dagad, ha "C" alakú akkor csökken.
Erre azt mondja a rossz szándékú ember, hogy ez a tétel nem igaz Ausztráliában, mert ott a "C" alakú Hold dagad.
Valójában igaz, ezt egy ausztrál ugyanúgy mondhatja. Ugyanis, Ausztráliában nem teljesül az a feltétel hogy "Európából nézve". Tehát a "ha - akkor" típusú állítás "ha" része nem teljesül. Így maga az állítás igaz. Az állítás csak akkor lenne hamis, amennyiben a "ha" rész teljesül, az "akkor" rész nem. A tételben BENNE VAN A FELTÉTEL, így a tétel maga érvényes minden körülmények között.
Ezért mindig figyelembe kell venni a feltételeket és a definíciókat.
Elvégre félreértelmezni bármit lehet, ha valaki direkt akarja. Példaképpen elég ehhez bizonyos újságcikkeket elolvasni. -
clio1616v #822 Akkor megint nem értem mit mondasz.
Tehát nem én hajtom a biciklit hanem a cipőm? vagy esetleg a pedál hajtja vagy a lánc vagy a fogaskerék vagy a hátsó tengely? vagy a küllők? vagy a gumi?
Amiket felsoroltam csak eszközök amiket használok, nélkülem egyik se mozogna vagy hajtaná a biciklit. Én vagyok aki kiváltja az egész folyamatot magyar szót nem tudok rá - iniciátor.
Visszatérve a robbantásra ha te azt a Földről nézed és megfigyeled akkor azt látod, hogy "magától" robban fel. Téves következtetést vonsz le.
Na arra mondj egy példát milyen megfigyelés támysztja alá az egyenletes mozgást, mert hogy olyat nem látott még senki az biztos. -
Basic256 #821 #820: "Viszont feltételezik olyan körümények létezését, amelyek nincsenek és ezekből kiindulva állapítanak meg, tévesen törvényszerűségeket, melyeket a létező világban alkalmaznak."
Nem feltételezik olyan körülmények létezését, TAPASZTALATOT gyűjtenek. Tehát nem csupán szájtépésről van szó, hanem KÍSÉRLETEKRŐL, MEGFIGYELÉSKERŐL. Pontosan azért alkalmazhatják a törvényszerűségeket, mert a megfigyelések alátámasztják őket.
"Igaz, nem ismerik a világot, de azt mondják hogy az egész a zárt rendszer, holott semilyen alapjuk nem lenne rá."
Ezt senki sem állítja. Ez csak egy csoportjára igaz a lehetséges világmodelleknek.
"Az ember ugy tud hatni más testekre, hogy nem érvényesek rá a mozgástörvények amiket már említettél pl.: a holdról felrobbant egy autót."
A mozgástörvények érvényesek rá. Csak te értelmezed őket rosszul. Az autót nem az ember robbantja fel, hanem a robbanóanyag. A mozgástörvények nem három egyszerű képletből állnak. Itt a link Newton művére:
http://members.tripod.com/~gravitee/axioms.htm
Láthatod, hogy majdnem olyan hosszú rész foglalkozik a definíciókkal, mint magukkal a tételekkel. A tételek úgy érvényesek, azokkal a fogalmakkal, amik a definíciókban vannak. Ha valaki nem ezekkel értelmezi a tételt, akkor az nem a tétel hibája, hanem kommunikációs probléma, az értelmező hanyagsága miatt.
-
clio1616v #820 Viszont feltételezik olyan körümények létezését, amelyek nincsenek és ezekből kiindulva állapítanak meg, tévesen törvényszerűségeket, melyeket a létező világban alkalmaznak.
Igaz, nem ismerik a világot, de azt mondják hogy az egész a zárt rendszer, holott semilyen alapjuk nem lenne rá.
Nem láttam még egy olyan definiciót, leírást a mozgásra vonatkozó törvényekről, hogy függnének a test méretétől, alakjától, vagy nevétől vagy hogy hány másik testből áll, vagy hogy hány tömegközéppontja van.
Példa amit már egyszer mondtam:
Az ember ugy tud hatni más testekre, hogy nem érvényesek rá a mozgástörvények amiket már említettél pl.: a holdról felrobbant egy autót.
"Ok ez arra, hogy kétségbe vonjuk a szabadon eső testek mozgástörvényét?"
Igen szerintem ok.
-
Basic256 #819 #817: "Csak a mozgásállapot változáshoz kell kölcsönhatás illetve erő."
Ezt úgy értem, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgás fenntartásához nem kell erő, csak ahhoz kell, hogy ezt megváltoztassuk.
"Amugy az egyenes vonalu egyenletes mozgás nem létezik ahogy a zárt rendszer sem."
Ez remek észrevétel. Pontosan ezért volt nehéz felismerni azokat az egyszerű, és alapvető mozgástörvényeket, amiket Newton olyan későn fogalmazott meg (ahhoz képest, hogy addig is mennyi mechanikai szerkezet ismert volt, középkori ostromgépek stb.) A fizika úgy dolgozik, hogy SZEPARÁLJA az egyes összetett jelenségeket, és minél egyszerűbben leírható, minél általánosabb jelenségekre bontja fel azokat.
A Newtoni esetben az egyik nehézséget maga a Föld jelenléte okozza, hiszen az impulzusmegmaradás látszólag sérül, ha a Földet nem vesszük figyelembe, csak a rajta zajló jelenségekre öszpontosítunk. A tömegvonzásról nem is beszélve.
Az, hogy az egyes törvényeket elkülönült formában nem, vagy csak igen speciális, esetleg csak közelítőleg jó kísérletekkel tudjuk vizsgálni, attól azok még érvényesek.
Gondolj arra, hogy a Földön a testek sosem esnek ugyanakkora gyorsulással, mert ott a légellenállás. Sőt, még a világűrben is vannak molekulák (igaz roppant kevés). Ok ez arra, hogy kétségbe vonjuk a szabadon eső testek mozgástörvényét? Nyilván nem, mert egyrészt az ideális eset körülményeit nagyon pontosan megközelíthetjük, így ellenőrizhetjük. Másrészt kombinálhatjuk más törvényekkel az összetett jelenségek vizsgálatánál, így ellenőrizve tovább. -
Basic256 #818 #817: Azt mondom, hogy a mechanika törvényei, a Newton-féle mozgástörvények nem a szabad akarat kérdését feszegetik, sem pedig a világ keletkezésének okát (és a mozgások eredeti okát) nem kutatják.
Ezek a törvények olyan szabályok, sőt, inkább a TESTEK MOZGÁSÁBAN TAPASZTALHATÓ SZABÁLYSZERŰSÉGEK amik minden esetben érvényesek. Erről beszéltem. Ezek alól szabályszerűségek alól az értelmes lények sem tudják kivonni magukat.
Két gyakori hibába esnek bele az értelmezők. Az egyik, mint említettem, a Föld, amit kihagynak az elemzésből. Az értelmes lények is csak úgy képesek mozgásállapotuk megváltoztatására, hogy kölcsönhatásba kerülnek egy másik testtel, tehát például elrugaszkodnak a Földtől (miközben a lejtőn felfelé sétálnak). A másik, hogy a helyzetváltoztatás vizsgálatánál a mechanika szemszögéből külön testnek kell tekinteni az élőlény végtagjait és minden, egymáshoz elmozduló részt.
-
clio1616v #817 Nem értem, amit mondasz.
Én azt mondom hogy egy golyó nem tud felgurulni a lejtőn felfelé, viszont te fel tudsz menni a lejtőn.
Az, hogy mihez képest az meg értelmetlen ebben az esetben.
Mert ha magadhoz képest nézed a saját mozgásodat akkor sohasem mozogsz.
Mi az hogy a Földtől elrugaszkodsz? Az a lényeg hogy mozogsz-e vagy sem?
A mozgásnak mindig oka van csak úgy nem mozog semmi, ezért mondtam hogy csak élőlény mozoghat saját akaratából. De annak is célja, oka van.
Amugy az egyenes vonalu egyenletes mozgás nem létezik ahogy a zárt rendszer sem. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás az nem mozgás. De ha tudsz erre példát szivesen meghallgatom.
"Csak a mozgásállapot változáshoz kell kölcsönhatás illetve erő."
A CSAK-ot és a KELL-et nem értem. Máshoz nem "kell" erő vagy kölcsönhatás? Ezalat mit értesz?
"Nem hinném, hogy egy élőlény hajította Nap körüli pályára."
PEDIG... :P -
Basic256 #816 #814: "A többi meg azért mozog mer valami megmozditotta."
Ez sem igaz, ebben a formában. A többi test sem azért mozog, mert valami megmozdította. Az egyenes vonalú egyenletes mozgásnak nincs oka, nem kell hozzá kiváltó erő, vagy kölcsönhatás.
Csak a mozgásállapot változáshoz kell kölcsönhatás illetve erő.
Gondolkozz el azon, hogy például a Jupiter mitől mozog? Nem hinném, hogy egy élőlény hajította Nap körüli pályára. -
Basic256 #815 #814: "Az emberek állatok, élőlények, képesek megváltoztatni önmaguk állapotát. Rájuk nem érvényesek a tehetetlenségi törvények."
Ha az élőlények helyét nézed, azt önmagukban nem képesek megváltoztatni, nem tudnak elmozdulni, elfordulni. Helyük csak úgy változhat, ha egy másik, külső testet hívnak segítségül. Például a Földtől elrugaszkodnak.
Ha a testalakot nézed, például felemelem a kezem, akkor kölcsönhatás van az izmok és a különféle csontok között. Tehát a karom csak úgy tud elmozdulni, hogy a törzsemhez képest távolítom, tehát ott sem önmagában mozog a karom, hanem a törzsemhez képest.
Az is jól látszik, hogy ha egy könnyen gördülő vagy csúszós dolgon állok, a kezeimbe súlyzót fogok, akkor a kezeimet előre nyújtva a törzsem hátrafelé mozog. Egy külső pontból nézve a súlypontomon nem változtattam. A karom és a törzsem pedig egymáshoz képest mozgott. -
clio1616v #814 Igy van zárt rendszer nincs.
Az emberek állatok, élőlények, képesek megváltoztatni önmaguk állapotát. Rájuk nem érvényesek a tehetetlenségi törvények. A többi meg azért mozog mer valami megmozditotta.
A "magától nem mozdul" pedig nem igaz az élőlényekre.
Ha nem igy van monddj példát rá.
Mert a két golyós példád nagyon gyenge, ha nincs aki összerakja a kisérletedet.
Tehát magától rakódott össze vagy sem? -
Basic256 #813 #812: részben igazad van. A gyakorlatban egyetlen dolog okoz csak problémát, és ez a tömegvonzás. Mivel minden vonzt mindent, ezért minden dolog kölcsönhatásban van, tehát a világegyetem egésze tekinthető csak zárt rendszernek.
De tehetünk elhanyagolásokat, persze igen körültekintően. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Föld jó közelítéssel zárt rendszer, ha mondjuk gépkocsikról, vonatokról, hintákról, asztalon guruló golyók ütközéséről van szó.
-
#812
mindent összevetve, a hozzászólásból az derül ki, hogy olyan, hogy zárt rendszer a valóságban nem létezik
tehát az impulzusmegmaradás elmélete nagyon szép és igaz, csak nem tudjuk, hogy hol -
Basic256 #811 #809: és persze ne felejtekzzünk el a klasszikus hibáról, amikor a Földet kihagyják a rendszerből. Tehát ha sétálok a Földön, akkor a Föld és köztem jön létre a kölcsönhatás, tehát nem önmagamban sétálok, hanem a Földtől elrugaszkodva.
Ha viszont egy síma, vékony vízréteggel borított jégen tartózkodik valaki, akkor vízszintes irányban nem fog tudni elindulni. Ahogyan a keringő űrhajóban nem tud elindulni semmilyen irányban sem. Valamiben meg kell kapaszkodnia, vagy eldobni egy nála lévő testet. Ha már elrugaszkodott, akkor pedig leállni nem tud, amíg meg nem kapaszkodik, vagy neki nem ütközik valaminek. -
Basic256 #810 #809: a "mozgási energia megmaradás" nem létezik, zárt rendszerben sem, mert az energiák egymásba alakulnak. Az impulzusmegmaradás (amiről Newton beszél) viszont érvényes minden zárt rendszerben.
Egy példa. Ha van egy gránátom, ami felrobban, ott nyilván jelentős mozgási energia keletkezik. Ezt viszont a töltet kémiai energiája fedezi. Az impulzusmegmaradás viszont teljesül, a szétrepülő darabkák összimpulzusa ugyanúgy nulla, mint a robbanás előtt. -
#809
gondolom arra gondol, hogy egyik helyzetből képes másik helyzetbe kerülni, anélkül, hogy energiát közölnénk vele
vagyis nem marad nyugalomban!
mint ahogy az elpárolgó víz sem -
Basic256 #808 #803: "A tehetetlenségről, valamit ami úgy, mint Newton törvénye nem érvényes az emberre."
Tudnál egy konkrét példát mondani?
-
Basic256 #807 #805: A te leírásod szerint a fény valami alattomos, folyamatosan változó lény, ami alkalmazkodik ahhoz a berendezéshez, amiben van, és egyszer így, egyszer úgy láttatja magát.
Én viszont úgy fogom fel, hogy a fény egyféle valami, nem pedig egy titokzatos, változó lény.
Csak nincs egyféle modellünk rá. Van részecske és van hullámodellünk, és mindegyik jól használható bizonyos esetekben.
A te megközelítésed is jó, viszont kevésbbé nyitott, mert hallgatólagosan elismeri, hogy nincs a fényre egyetlen modell. Én viszont csak azt mondom, hogy még nem találtunk ilyet. -
Basic256 #806 #803: "Ha nincs olyan ami önmagától megmozdulna akkor mér van mozgás?"
Erre egy rendkívül egyszerű kísérletet tudok mondani. Egy testhez ragasszunk rugót, nyomjuk össze, fonallal rögzítsük. Egy másik testet rakjunk mellé. Ha elégetjük a fonalat, a testek ellökődnek. Mi történt a mechanika szemszögéből?
A testek EGYMÁSTÓL lökődtek el. Mindegyik azért tudta megváltoztatni a mozgásállapotát, mert kölcsönhatásba került a másikkal. A kísérleti asztalról nézve kezdteben nyugalomban voltak, majd mozgásba jöttek.
Ha viszont egy űrhajós űrsétát tesz a Föld körül keringő űrhajót elhagyva, és elrugaszkodik az űrhajótól, akkor folyamatosan távolodni fog tőle. Nincs rá mód, hogy visszatérjen, akármit csinál, akárhogy kalimpál. Kivéve ha van nála valami, amit elhajíthat (ahogy az előbbi kísélet mutatja). Önmagában nem tudja megváltoztatni mozgásállapotát.
KÖLCSÖNHATÁS során viszont megváltozhat a mozgásállapot. -
#805
Nem teljesen így van amit a fényről leírtál.
A kisérleti berendezés felépítésétől függ, hogy milyennek látod a fényt. Volt olyan kisérlet is, ahol a kisérlet ideje alatt a berendezésben a fény részecske is volt meg hullám is.
(remélem nem adtad meg magad ilyen könnyen ) -
#804
Mit szólsz a foton nemlokalitásához? ;) -
clio1616v #803 Komolytalanok a válaszaid, mert nincsenek rá komolyak.
A fényre azt mondom azért tudod nehezen elképzelni mert azzal látsz.
Ahogy már írtam ha nem lenne a szemünk mint érzékszervünk nem tudnánk a fényről , sőt továbbmegyek csak annyit mint most az időről, amit jelenleg nem tudunk érzékelni (műszerek nélkül).
A tehetetlenség és a kiterjedésre amit írtál az nem a te véleményed... de mivel régi tudósok írták ezért elavult(kiegészítésre szorul).
A fentiek miatt hibásak a jelenlegi törvények.
A tehetetlenségről, valamit ami úgy, mint Newton törvénye nem érvényes az emberre.
Az ember képes az állapotán változtatni. Pedig van tömege. És ha az lenne amit mondasz, hogy önmaguktól nem jöhetnek akkor miért van mozgásba mégis minden (kivéve egy vonatkoztatási pont)???
Ha nincs olyan ami önmagától megmozdulna akkor mér van mozgás? -
#802
"A válasz egyszerű:"
haha -
Basic256 #801 #799: az idő az, amit az időmérési módszerekkel megmértünk.
Egy kicsit olyan ez a probléma, mint a fény kettős természete (részecske illetve hullám). A kérdés, hogy akkor mi is valójában a fény? A válasz egyszerű: a fény az egyszerűen fény, és nincs kettős természete. Kettős természete az embernek van, aki vizsgálja, és nehezen tud elképzelni olyan dolgot korlátozott tudásával, mint a fény. Ezért hasonlítja golyókhoz, hullámhoz, de persze mindegyik hasonlat sántít. A fény olyan, amilyen. A probléma az emberi tudással és a gondolkodás korlátaival van, nem a fénnyel. -
Basic256 #800 #799: hát nem cáfolja. Pont erről van szó, hogy azért van hőmérséklet, mert a részecskék folyton nyüzsögnek, és ahhoz, hogy fennmaradjon a nyüzsgés, nem kell semmi, mert a részecskék tehetetlenek. Ahhoz kell beavatkozás, hogy ezt megváltoztassuk (például melegítsünk, vagy hűtsünk).
Persze egymással ütköznek a részecskék, és az ütközéskor csereberélődik az impulzus, de akkor nem önmagukban változnak, hanem egymásra gyakorolnak hatást. A két részecske együttes impulzusa pedig ütközés előtt és után ugyanaz lesz.
Ha egy hideg és meleg testet összeérintesz, akkor az ütközések során a meleg test gyorsabb részecskéi átlagban inkább lassulnak, a hidegebbek inkább gyorsulnak, a végeredmény a hőmérséklet kiegyenlítődése.
-
#799
azért ez a tehetetlenséget erősen cáfolja a hőterjedés/részecskemozgás elméleted
az időt, meg ugyan tudjuk hogy mérjük, csak azt nem tudjuk, valójában micsoda -
Basic256 #798 Egy kis kiegészítés: az időmérésről és hosszúságmérésről beszéltem. Maga az idő, illetve a hosszúság az, amit ezekkel a mérésekkel megmérek, számszerűsítek. -
Basic256 #797 #795: az időről már korábban szóltam, egy fórumozó kérésére.
Időt úgy mérünk, hogy bizonyos periodikus jelenségekről feltételezzük, hogy azonos ideig tartanak, és azokhoz viszonyítok. Ha számos különféle jelenség összhanban van e tekintetben (tehát azonos helyen és körülmények között ha egyik egyenletes, akkor a másik is egyenletes), akkor azt feltételezhetem, hogy az időmérésem alapját jól választottam meg. -
Basic256 #796 #795:
Van egy 19 századbeli fizikakönyv, abból idézek:
"Terjedtség alatt azon tulajdont értjük, melynél fogva minden test bizonyos tért tölt be, így sajátos hosszusággal, szélességgel és magassággal bír. Azon tért, melyet a test anyaga betölt, térfogatnak nevezzük. Minden testen hármas terjedtséget különböztetünk meg, úgymint hosszusági, területi és köbkiterjedést. Hogy e kiterjedéseket meghatározhassuk vagyis megmérhessük, változatlan nagyságokat veszünk fel egységül, és ezeket mértéknek nevezzük."
"Tehetetlenség a testek azon tulajdona, melynél fogva állapotukat - legyen ez bármilyen - önmaguktól változtatni nem képesek; tehát nyugvásból mozgásba vagy mozgásból nyugvásba önmaguktól nem jöhetnek, mozgásukat semmi tekintetben nem változtathatják; állapotukat a testek csak valami ok (erő) közbejöttével változtathatják."
-
clio1616v #795 A forum célja, hogy rávilágítson a jelenlegi törvények hibáira.
Hogy ezt megvizsgáljuk az alapoknál kell kezdeni, távolság - idő - tömeg. Ezt a három dimenziót kellene pontosan definiálni.
A hőmérséklet meg egyfajta energia állapot, az a fentiekből származtatható.
Erre vártam volna válaszokat. Nem oldalakat, csak 1 mondatot mindegyikről. -
Basic256 #794 #793: azért ugrom át, mert ezek egyre általánosabb kérdések, ezért nagyon sokat lehetne róluk írni. Igazából ez túl sok időt venne el tőlem, főleg így gépelgetve, mert élőszóban is órákon át lehetne erről beszélni.
"miért kell állandóan lesugározni energiát?" kelleni nem kell, csak éppen ez történik.
"honnan van ennyi energia?" a Napban termelődik (http://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag)
"így is párolog, nem?" ami víz például elpárolog, előbb-utóbb le is csapódik.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Felh%C5%91 -
#793
már nem olyan érthetőek a válaszaid, mint az elején és sok kérdést át is ugrasz
miért kell állandóan lesugározni energiát?
honnan van ennyi energia? és mi lesz vele?
így is párolog, nem? -
Basic256 #792 #790: a mozgások egy részéhez nem kell energia. Ilyenek például a Naprendszer bolygóinak mozgásai, a csillagok mozgásai, galaxisok mozgásai.
A Földi folyamatok egy részéhez sem kell energia. Más részüket viszont a Nap energiája táplálja. Igazából nem is a Napból felvett energia a fontos, mert valójában a Föld szinte nem is vesz a Napból energiát, hiszen az éjszakai oldalon folyamatosan lesugároz energiát. Ha a lesugárzott energia kisebb lenne, a Föld folyamatosan melegedne, és elpárologna végül.
Inkább az a hőmérséklet-különbség, ami a Napból jövő energia és az éjszakai oldalon a világűr fele kisugárzott energia miatt fennál, az hajtja a folyamatok túlnyomó részét a Földön. -
Basic256 #791 #790: az "értem az egészet" helyett inkább úgy fogalmazok, hogy nagy szerencsénkre felfedezhetünk számos olyan vezérlő elvet, amit az általunk ismert természeti jelenségek követnek, legalábbis mi úgy látjuk.
Ezek közül számosat ismerek, és ezek segítségével egy olyan kép állt össze bennem, amivel meg tudom válaszolni ezeket a kérdéseket. -
#790
hogy érted-e az egészet
ehhez a folyamatos átalakuláshoz nem kell energia?
ha a gravitáció tartja a dolgokat egy kupacban, akkor miért nem áll minden egy halomban?
ez mi az a gravitáció?
-
Basic256 #789 #788: mire nem válaszoltam?