Hamis törvények

Köszönöm. Jól esik a dícséret.

Oké, egyforma erõvel taszitja, vagy sem?

Vazze te agyas! taszítja! Nem vonzza! Ezt sem érted? Megint megbuktál.

Albert! Te vagy a király! Ez síma, Azt hittem, hogy baromi bonyolúltan mondod el. Pedig nem. Ezt értem. Szuper vagy!

Tehát, mi a válaszod, egyforma erõvel vonzza egymást a 4C és a 2C, vagy sem?

Basic!
Ne vedd a szádra a Öveges professzor Úr nevét! Fõleg, ha ennyire rosszul tálalod a látottakat.

A két gömb felszínén adva van egy-egy térerõsség. Ez a térerõsség
a végtelen felé haladva egyre nagyobb sugáron egyre nagyobb gömbfelszínen oszlik el. Kétszeres sugáron a gömb felszíne már négyszeres, így a térerõsség negyede az elõzõnek.

Így kapunk két gömb terét amibe "belenyomjuk" a másik gömbön lévõ elektronokat.

A Q=4 C nagyobb elektronmennyisége miatt a másik gömb Q=2C töltését okozó fele annyi elektronra fog hatni egy erõ.
Ez az erõ taszítja a 4C- felöl a 2C töltésût.

A Q=2C kisebb elektronmennyisége miatt a másik gömb Q=4C töltését okozó kétszer annyi elektronra fog hatni egy kisebb erõ.
Ez az erõ taszítja a 2C- felöl a 4C töltésût.

A két erõ összege taszítja egymástól a két gömböt.

Basic a vákumról se feledkezz meg! Az elektronszkóp is kisül a levegõn, az ionok vezetik az áramot.

De legyen!

Van egy gömb 2 C töltéssel és egy ugyanakkora 4 C töltéssel.
A feelszínük legyen azonos. (Méret, sugár, anygag, stb. azonos)

Igy a Q=4 C töltésû gömb felszínén a térerõsség kétszer akkora mint
a Q=2 C töltésû felszínén.

Miután az erõ nagysága a térerõsséggel egyenesen arányos és a távolság négyzetével fordítottan,

a két gömb alá az asztalra tett papírszelekéket a Q=4C töltésû szedi fel.
Nyílván a kétszer akkora erõ miatt.

De ha Basic gyártottál volna már lézernyomtatót, vagy fénymásológépet, akkor tudnád ezt.

Mert ott is a különbözõ nagyságú töltések- ill. térerõsségek által létrehozott különbözõ nagyságú erõkkel irányítjuk a jó helyre a festékszemcséket.

Pontosan mert a sok erõ ami a 2 testre közvetlenül vagy közvetve hat kiegyenliti egymást. De a fõ résztvevõ a gravitáció, ami a Föld felé vonza a "golyóidat".

Ha az egyik nehezebb akkor próbáld ki mi történik. 😉

Ellenpróba a kisérlethez: ha a feltöltött labdákat egymástól eltávolitod, és egy harmadik, feltöltött testet viszel közel, akkor az erõsebb töltésûnél nagyobb lesz a kitérés, a kisebb töltésûnél kisebb.

Tehát: egymást egyforma erõvel vonzzák vagy taszitják, a harmadik testet viszont töltésük arányában. Akár mennyire hihetetlen, de igy van, aki nem hiszi, ellenõrizheti. Én csináltam ilyen kisérleteket, Öveges professzor nyomán.

Adok kisérletet. Függessz fel cérnára két könnyû golyót. Például pinponglabdát grafitozz be, vagy bodzabél golyót. Ügyelj arra, hogy egyforma tömegûek legyenek, egyforma hosszú fonalon, a felfüggesztési pontok egy magaságban legyenek (egy vizszintes rúdon, például két befõttesüvegen fekvõ pálca).
Töltsd fel megdörzsölt üveg és mûanyag lapokkal a labdákat!
Azt tapasztalod, hogy a rendszer szimmetrikusan áll be, a két labda egyformán billen egymás felé. Hiába töltöd fel az egyiket egyre jobban, mindkét erõ növekszik, mindkét labda mozdul, a kép szimmetrikus lesz, amig más tárgyak (különösen fém) nincsenek a közelben.

Albert! Mond már el, mi van azokkal a töltésekkel! Hagy tanuljon az agyatlan valamit!

Szerinted Newton tudta, hogy a gravitáció mi?
Energia csomagokban...

Örült, hogy rájött mér esik le az alma.

Ne fikázz vazze! Nem manhattan a kérdés!

Ott van: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html

Fogadd el, hogy igy van. Ez nem elmélet, hanem tapasztalat. Fogadjátok már el, hogy a gyümölcs fán terem. Tudom, elsõre bizarrnak tûnik, de igy van.

Mérjétek meg a töltésekre, ez otthon elvégezhetõ. Konstruálok egy kisérletet, ha hajlandóak vagytok elvégezni. A kisebb töltés akkora erõvel vonzza a nagyobbat, mint a nagyobb a kisebbet. A gravitációra nehéz elvégezni, mert otthon nem tudsz olyan körülményeket csinálni házilag.

Ez f*sz duma. Egy olyat mutass ami a kétirányú vonzással mûködik! Az má nem tudsz! Meg mi az, hogy nem arról szól a vita? Mi történik meg? Mié megy lassabban az ûrhajó órája? Hinni meg a misén kell! Itt virítani kell az észt apukám! Nem a vakert lökni!

A #492ben mi nem tetszik?

Ennél egyszerûbben nem tudom megfogalmazni hogy a 2 test nincs közvetlen kölcsönhatásban csak a gravitációs mezõjük.

De lehetne ez egy meleg sugárzó test, radioaktiv izotóp vagy bármi.


Én nem mondtam hogy valami nem mûködik a környezetemben, ez elmélet.
Egy példát kérek, ahol a gravitációt használjuk, mint azonos ellenerõt kiváltó valamit. Kösz.

Egy jó hasonlatom van rátok. Mintha egész életeteket egy házban élnétek le, és azon vitatkoznátok, hogyan gyártják a gyümölcsöket. Közben hülyére veszitek azokat, akik állitják, a gyümölcs fán terem. Egyik iró, aki Manhattan-ben nõtt fel, nem tudta gyerekkorában, hogy a gyümölcs fán terem?

Nincs értelme birálnotok bárkit, bármit, igy, hogy a tényeket nem fogadjátok el.

Üdv Mindenkinek!
Basic, Fifikus nem kellene ennyire dúrván!

clio1616v ! Nem a tudomány ilyen. Egyesek.

Látnátok, hogy pl. egy Fekete nevû fickó miket írogat egy másik fórumon. Basic semmi ahhoz képest! Pedig az a fazon is bizonygatja, hogy Õ tudja egyedül jól.

Az én bizonyitékaim azok a gépek, berendezések, tárgyak, mûszerek, amiket nap mint nap használtok, és azok, amiket nem ti használtok, de a mindennapi életben segitenek. Közlekedési eszközök, háztartási gépek, épületek, mûsorszóró mûholdak, épületek stb. Ezeket a mérnökök mind a tudományos törvények alapján terveznek, és ezek mûködnek. Ha az elméletek alapjaiban hibásak lennének, a berendezések nem mûködnének, a mérnökök azonnal észrevennék a hibát.

"Az idõrõl pofázzál! Mitõl lassul a gyorsabban haladó órája?"

Nem arról szól a vita, hogy mitõl, hanem hogy elhiszed-e, hogy ez megtörténik?

Egy zárt szobában bármilyen elméletet gyárthatsz a világ mûködésérõl, de fogjátok már fel, a fizika A VALSÓGÁRÓL SZÓL, az nem egy sci-fi regény, hanem azt kell magyarázni, amit tapasztalunk. Azt tapasztaljuk, hogy az erõhatás egyforma. MINDEGY HOGYAN MAGYARÁZZUK, AKKOR IS EGYFORMA. Akármivel magyarázod, fotonokkal, akár piros manókkal, görbült térrel vagy rágógumival, maga az erõ egyforma, EZ TAPASZTALAT. Ez alapján minden helyes lehet, ami ezzel öszhangban van (akár a manók, rágógumik is), ami ellentétes, az rossz, hibás.

F*szomat támasztják alá! Bizonyitcsál aztán lesz szavad!

Jól mondod. A vaze basic játsza az agyast aztán az ilyen egyszerût sem érti.

Fifikus! Te barom! Amit mérni lehet, arról nem kell elméleteket gyártani! Nem érted, hogy ami a sulineten van, az attól tudomány, mert A MÉRÉSEK ALÁTÁMASZTJÁK?

Az idõrõl pofázzál! Mitõl lassul a gyorsabban haladó órája?

Ennyire hülyék vagytok?

Jobb példa jutott eszembe:

A puskából kilõtt golyó a puskára hat azonos erõvel, mint a puska a golyóra.

A golyó eltalál egy falat, amire szintén hat azonos erõvel, mint a fal a rá. (viszont ez az erõ már nem azonos a golyó és puska között fellépõvel)

A fal nem hat semmilyen erõvel a puskára a fenti történetben.

Azonosság:
Puska=Föld
Golyó=gravitáció
Fal=Hold

A golyó, mint energiaközvetítõ csomag játszik szerepet(ahogy a gravitávió is csak ott nem 1 csomag van).

Megmondtam, nem tudod bizonyítani. Földughatod az ábrádat. Minden paraszt tud állatságokat rajzolni. Segfejkém azt villantsd, hogy
mitõl lenne úgy? Albert #475-ös példáját sem fogtad fel. Na az bizonyítás! A sugárzás az sugárzás, mindegy, hogy fotonnak vagy minek nevezik. A nagy sugárzás nagy erõ, kis sugárzás kis erõ, ezt még az olyan barmoknak is meg kell érteni mint te.

"én arra emlékszem, hogy szerinted, a föld és a hold ugyanakkora erõvel vonza egymást

vagyis ha felugrom a holdig meg sem állok, elvégre onnan is ugyanakkora erõ vonz, mint a földrõl"

NEM KÖVETKEZIK AZ ELSÕ ÁLLITÁSBÓL A MÁSODIK.

én arra emlékszem, hogy szerinted, a föld és a hold ugyanakkora erõvel vonza egymást

vagyis ha felugrom a holdig meg sem állok, elvégre onnan is ugyanakkora erõ vonz, mint a földrõl

te a dogmát képviseled
vagyis a tudományt

Ott van te barom, a sulineten, nézd az ábrát!
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html

A két erõ egyforma, látod, te idióta? Ez nem elméleti kérdés, ezt mérni lehet, errõl nincs mit vitatkozni, nem érted?

Vazze basik! A hazudozás helyett bizonyítsd, miért lenne neked igazad?
Mert mondod? Jahh! Ahogy Móricka gondolja.Albertnek van igaza, nem a kezem felé esik az alma, hanem a földfelé.
Ha már olyan agyas vagy akkor azt mondd meg, hogy az idõ miért úgy múlik ahogy Albert mondta? Fingod sincs, csak pofázol baromságokat.

Albertus, még mindig nem hallottunk a töltésekrõl. Vajon a 2C és -1C egyforma erõvel vonzzák egymást, vagy egyik jobban vonzza a másikat?

Felfogtad már, Mikike? Albertus nem az elméleteit igazitja a valósághoz, hanem a valóságot próbálja ugy torzitani, hogy passzoljon az elméletéhez. Pontosan õ az, aki dogmatikus, nem? Szerinted nem dogmatikus az, aki hamis elképzeléseit próbálja a valóságra ráhúzni, amikor az nem úgy mûködik?

Mikike! Te is ilyen ostoba vagy? Most dogmáról van szó, hanem tényekrõl, a gravitációs vonzzás kölcsönös, és EGYFORMA NAGY ERÕVEL VONZZA A FÖLD AZ EMBERT ÉS AZ EMBER A FÖLDET, mégha fejetekre is álltok. Erre megfigyelések vannak.
Még mi az a tény, amit tagadni akartok?

basic! Ritka nagy segfej vagy! Buta, kicsinyes, rosszindulatú, hazudógép. Mit képviselsz te? Albertusz tanítana minket, te meg belesz*rsz. Mindenünnen kirúgtak, most idejöttél piszkoskodni.
Maraggyá mán!

(én úgy tudom, nem tudjuk, hogy mûködik a gravitációs erõ, a gravitron csak feltételezés)

így van!
add fel albertus!
a tudomány a dogmákra épül
lásd be végre!

"Azaz a Föld az embert 300 milliószor jobban vonza magához, mint az ember a Földet." Már megint?! Te ostoba, már mondtam, hogy ez nem igaz. A Föld ugyanakkora erõvel vonzza az embert, mint az ember a Földet. Hányszor irjam még le, te idétlen marha?

Newton törvényei nem érintkezõ testekre vonatkoznak. Hanem KÖLCSÖNHATÁSRA. Ha két dolog közvetlenül hat egymásra, akkor az kölcsönhatás.

Albertus! Már mondtam, hogy ne képviseld a fizikát, amikor nem értesz hozzá! Annyi eszed sincs, mint a búgócsigának, amivel cáfolni akarod az impulzusmegmaradást 😊

Foglaljuk össze a tévedéseidet:
- nem tudtad, hogy az impulzusmegmaradás nem érvényes gyorsuló koordinátartendszerben
- nem ismered a szorzat derivált szabályát, a deriválással kapcsolatos jelöléseket sem
- tagadod, hogy két különbözõ tömeg egyforma erõvel vonzza egymást
- tévesen hiszed, hogy a centrifugális és centripetális erõ egyszerre jelentkezik

Bármely fórumozó utána nézhet, hogy ezek nem igazak. Én már nem keresek linkeket a weben, mindenki tud keresni, vagy bemenni egy könyvtárba.

A fórumozók figyelmébe ajánlom: nem arról van szó, hogy melyikünk magyarázata helyes. Arról van szó, hogy Albertus, a gátlástalan hazudozó a fizikának tulajdonit bizonyos kijelentéseket, aztán rámutat, hogy hamis. Ez nem korrekt.

Hi! Nincs odaírva, hogy itt meg itt érvényes, ott meg amott nem. A Paját a newton törvények miatt húzták meg.
Ha elõbb olvasom ezt, akkor berosáltathattuk volna a tanárokat. Ami kési, az nem vonat. Jövõre ezzel kezdem. (qrva jó.elõre élvezem.)

Szerintem Newton arra értette az egyenlõ nagyságú erõket, amikor a két test közvetlenül érintkezik.

Pl.: amikor belefejelsz a labdába akkor az akkora erõvel nyomja a fejedet, mint a fejed a labdát.

A sugárzások és a hullámok pedig nem váltanak ki ellenerõt (azonos nagyságút) közvetlenül.

Újabb példa az elmúlt napok vitájához.

Newton törvényei sem minden esetben érvényesek:

Állítsunk egymással szembe (, síkjukat egymással párhuzamosan), két db egyforma (pl. 1 m2) felületû sík lemezt.

Egyik lemez legyen T1=1000 fokos, a másik T2=3000 fokos hõmérsékletû.
A hõáram (fotonáram) eredõje a magasabb hõmérsékletû lemez felöl az alacsonyabb hõmérsékletû felé valósul meg.

Ezzel egyben a a fotonok által átadott impulzus mennyiségek eredõje ugyanebbe az irányba mutat.
Az átadott impulzusmennyiség nyomóerejének eredõje úgy szintén.

Pedig triviális, hogy a magasabb hõmérséklet felöl érkezõ fotonok
az alacsonyabb hõmérsékletû lemezt nagyobb erõvel nyomják mint a fordított irányba haladó fotonok.

Azaz két lemez hat erõvel egymásra, mégis a két erõ különbözõ nagyságú.

Pedig Newton törvénye szerint két test között ébredõ erõk iránya ellentétes, nagyságai azonosak.

Hát nem azonosak.

A gravitáció esetében
5,9742e24kg tömeg gravitációs hatása / 510 065 600 000 000 m2
felületen keresztül hat azaz 11712611083,75 kg hatása jut minden m2-re
ember esetében hozzávetõlegesen 40 kg/m2 ..

A két térerõsség aránya: 292 815 277,094 azaz közel 300 millió az egyhez.

A hatóerõ nagysága és iránya a felszíni térerõsség függvénye.
Azaz a Föld az embert 300 milliószor jobban vonza magához, mint az ember a Földet.

(Ha valaki nem értené az összefüggést: a gravitációs erõhatást is sugárzással (gravitonok) fotonok közvetítik a testek között.)

Szia!

Ne idegeskedj.. Tudják, csak tréfálkoznak vele..

Érdekes, hogy az Úri törvényre senki nem harapott rá. <#ravasz1><#nemtudom><#guluszem1><#taps>

Akkor ez kb a prímszámok idióta kisiskolás definíciójához hasonló eset.

De a válaszomat elolvasni meg senki sem tudta, leírtam, EZ NEM TÖRVÉNY!!!! Nehéz megérteni??

Ha meg már poén: a távol-keleti emberek pedig azért vágott szemûek, mert ott van a felkelõ nap országa, és mindig hunyorítanak <#eplus2><#eplus2><#eplus2><#vigyor>

OFF: A négereknek ezért lehet nagyobb a farkuk: mert annak idején az egyenlítõ környékén élve a nagyobb gravitáció miatt lejjebb húzta a Föld a szerszámot <#mf2><#eplus2><#taps>
ON

Azt tudom, csak úgy láttam kifogásolta valaki, hogy a súlyából nem veszít. Márpedig a víz megtartja annyival sztem, hogy kevesebb a súlya (nehézkedése) és a tömege az állandó (most nem a lenti hozzászólóról beszélek, de az átlagember szereti keverni a két fogalmat. A tömeg a világûrben is marad természetesen, a súly veszik el. Nem mintha nem lenne triviális, hiszen ha nem így lenne, akkor a Föld is csak szálldogálna oda-vissza <#vigyor4>)