2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
#788
nem válaszoltál -
Basic256 #787 #786: a nagy hőmérsékletnél a gravitáció tartja össze a Naphoz hasonló nagy tömegű testeket. Ha a Földön egy kisebb adag forró gázt csinálsz, azt viszont egy zárt tartályban kell tartani, hogy el ne szökjön.
A mozgás fenntartásához nem kell energia, csak a mozgásállapot megváltozásnál (gyorsítás vagy fékezés) lehet szükség energiafelvételre vagy energialeadásra.
A hőkamera a hősugárzás érzékelésén alapul. Ahhoz hasonlóan, ahogy az izzó testek sugároznak, a hűvösebb testek is sugároznak fényt, csak a szemmel nem látható tartományban. Ez műszerekkel érzékelhető. A hőmérsékleti sugárzásról van egy cikk, sajna csak angolul találtam:
http://en.wikipedia.org/wiki/Thermal_radiation
-
#786
és érted is az egészet?
mert nagyon bonyolultnak tűnik
ha nagy hőmérsékleten kémiai kötés sincs az anyagok között, akkor miért állnak mégis egy halomba?
itt a földön, meg ha van kötés, hogyhogy állandóan elpárolognak, aztán meg újra összeállnak?
mi készteti őket erre?
honnan veszik hozzá a rengeteg energiát?
és ha a hő, csak a részecskék mozgási sebessége, mi alapján működik a hőkamera? -
Basic256 #785 #782: sokat foglalkoztam a fizikával, régen versenyekre is jártam. Kapcsolatban állok továbbá négy fizikussal e-mailben.
Most kérdeztem meg tőlük, hogy mi történik adiabatikus tágulásnál, mert nem volt teljesen világos nekem. Jól sejtettem, hogy a #770 nem igaz abban a formában, ahogy fórumos társunk leírta (a hűtőgépes rész). Az adiabatikus tágulásnál (ha a nagynyomású gázt átengedem egy kis résen egy nagy, üres tartályba) nincs lehülés. Lehülés csak akkor van, ha ez a táguló gáz munkát végez az előtte levő gázon. -
Basic256 #784 #782: sajnos erre nem tudok számszerű adatokat adni. Az interneten viszont rákereshetsz egyes anyagok olvadás és forráspontjára (például a wolfram az elég magas hőmérsékleten olvad illetve forr, a hélium nagyon alacsony hőmérsékleten cseppfolyósodik). A cseppfolyós hélium hőmérséklete a nagyon alacsony tartomány, a wolfram forráspontját nevezhejtük a nagyon magas tartománynak.
Azt tudom, hogy az agyagégetés és a cementkészítés 2000 fok alatt van, tehát ott még "szimpla" kémiai átalakulások vannak. -
Basic256 #783 #781: nyilván ott is van hőmérséklet, ahol nincs kémiai kötés. Plazmaállapotnak nevezzük azt (ezt negyedik halmazállapotnak is hívják), amikor már az elektronok is kezdenek leszakadni az atomokról. A plazma a gázokhoz hasonlít leginkább. Ilyen állapotok a Napban fordulnak elő, vagy a plazmavágónál (amit az iparban gyakran használnak). A hőmérséklet mérése ezekben a tartományokban a kibocsátott fény vizsgálatával történik. -
#782
ez a hideg mettől meddig tartományt takar?
mi van a még annál is hidegebb helyeken?
te mennyire értesz a fizikához? -
clio1616v #781 ahol nincs kémiai kötés, ott nincs hőmérséklet
vagy ha van is mérd meg :P és elhiszem -
Basic256 #780 #779: Kémiai kötések csak a Földhöz hasonló hideg helyeken vannak. Persze mi, gyatra felépítésű biológiai lények, a szűk Földi hőmérséklettartományt is szélsőségekként éljük meg. -
#779
Az utolsó mondatot mégegyszer! :-))) -
Basic256 #778 #774, #777: én nem azt mondanám, hogy "szabadulni igyekszik", inkább azt mondhajtuk, hogy ha mozog valami, akkor nem állhat le, hacsak valaminek át nem adja a lendületét. Ha ütközik a részecske, akkor fékeződhet, de ilyenkor a társa indul el. Ha valamelyik részecske nagyon lelassul, akkor egyre valószínűbb, hogy a következő ütközésnél inkább gyorsul, mint fékeződik. A folytonos nyüzsgés tehát szükségszerű, mert nincs "fék".
Egyébként igaz, hogy a világegyetemben nem sok "összefüggő anyag" van, ez jó meglátás!
Az anyag nagy része a csillagokban van, ahol az iszonyú hőmérséklet miatt semmilyen kémiai kötés nincs a részecskék között, sőt, atomok sincsenek (az elektronok is leszakadnak), kivéve a csillag külső tartományait. Az egészet a gravitáció tartja össze.
Kémiai kötések csak hideg helyeken vannak (mint például a Föld). -
#777
gondolom:
nem tudjuk -
#776
He? -
clio1616v #775 Szerintem addig teljesen felesleges vitatkozni párolgásról meg boszorkányokról, amíg az általunk jelenleg érzékelhető dimenziókat nem tisztáztuk.
Távolság
Idő
Tömeg(Súly esetleg)
Csak hogy a legegyszerűbbeket említsem.
Kérnék 1db mondatot a fentiekre. Kinek mit jelent.
Erről jut eszembe a mennyiséget kihagytam de szerintem a DARAB talán a legegyértelműbb. Mert mindenkinek ugyanazt jelenti.
Utánna elmondom mire akartam kilyukadni. -
#774
számomra Basic elmondása némileg érthetőbb
a te leírásodból viszont egy újabb kérdés merült fel:
ha minden ennyire igyekszik szabadulni a kötésből, ahelyett, hogy nyugton maradna...
hogy lehet az, hogy egyáltalán még van összefüggő "anyag" a világegyetemben? -
Basic256 #773 #770: még azt is hozzátenném, hogy a vízmolekulák nem azért vonzzák egymást, mert egymás elektronfelhőjét eltorzítják, ahogy a nemesgázoknál a Van der Waals erők. A vízmolekula önmagában poláros, az oxigén felöli része negatívabb. Így egy erősebb elektromos vonzás lép fel, tehát a forráspontja lényegesen magasabb, mint a szimmetrikus molekulákból vagy atomokból álló anyagoknak (hélium, metán) -
Basic256 #772 #770: a teljesség kedvéért megjegyzem, a víz igen különleges anyag a folyadékok között, például a hidrogénkötés miatt. Utóbbi olyan erős, hogy a vízgőzben nem csak önálló vízmolekulák lehetnek, hanem vízmolekula párok, hidrogénkötéssel összekötve. Ezek csak jóval magasabb hőmérsékleten bomlanak fel. Legalább is ezt mesélte nekem a középiskolás kémiatanárom. -
Basic256 #771 #770: miért is "egyszerűbb" ez a magyarázat, mint a #768? -
Albertus #770 Szia!
Nos, részben jól írta le Basic, de ennél sokkal egyszerűbb a helyzet.
Nézzük az anyag belsejét:
Többnyire azonos atomok (molekulák)veszik egymást körül. Így átlagban minden oldalról azonos számú és azonos energiájú ütközés miatt, a hőmozgás nagyságának megfelelő nagyságú kitéréssel, de
egy adott pont körül táncolnak az atomok (molekulák).
Nézzük a felszínt:
Az egyik irányban azonos atomok (molekulák) a másik irányban
vákum vagy teljesen más (elektron)szerkezetű és sűrűségű atomok
(molekulák) vesznek körül egy-egy felszíni atomot (molekulát).
Így nyílvánvalóan amerre nyomja a nagyobb energiájú "lökdösődés"
arra fog jobban kilengeni.
( *1 egymástól jól megkülönböztethető anyagcsoportokat fázisoknak is szokás nevezni. Így pl a pohárban víz és levegő fázis van.
De ha olajat is öntünk bele akkor már három fázis látható: víz-olaj-levegő..)
Ha sikerül a saját fajtájától olyan messzire lendülnie, hogy
a vonzóerő nem tudja visszahúzni akkor a másik fázisban*1 marad.
Még idekapcsolódó jelenségek:
A szabadon elmozdulni képes atomok(molekulák) addig lökdösik egymást, amíg maradéktalanul kitöltik a rendelkezésre álló teret. (Még akár saját belső energiakészletük rovására is -> lásd tágulú gázok lehülése, hűtőgépek.)
Ez általában gáz ill. gőzfázisban végbemegy, és az esetek nagy részében folyadékfázisokra is igaz.
Tenzió: valamely folyadék gőznyomásának értéke.
Minden anyag úgy tölti ki a gázfázis, mintha egyedül ő lenne benne.
Így tenziója az anyagi tulajdonságától-a hőmérséklettől függ csupán.
Az egyes anyagok tenziójának nyomását parciális nyomásnak is szokás
nevezni. Ennek a parciálisnyomásnak a külső nyomáshoz viszonyított
értéke mutatja meg, hogy az adott anyag tenziója mennyire telített.
Ha pl. a vízgőz parciális nyomása az adott hőmérsékleten elérte a külső nyomás értéket, akkor kialakul az egyensúly
azaz időegységenként a gázfázisból pontosan annyi molekula nyelődik el a folyadékfázisban, mint amennyi a folyadékfázisból távozik
a tenzió fenntartásához a folyadék fázisból a gőzfázisba.
Természetesen ha kevesebb anyag áll rendelkezésre, annál mint ami
biztosíthatná az adott nyomáson a tenzió telítettségét, akkor a
folyadék látszólag maradék nélkül elpárolog.
De ez csak látszat! Mert a pohár fenekén, falain és a szoba minden felületén pontosan annyi folyadék lesz jelen, amennyi feletti tenzió
a gázfázisban lévő molekula számmal tart egyensúlyt.
Azaz ha véletlenül több kerül a gőztérbe, akkor az ottani sűrűbb ütközések visszalöknek annyi molekulát (atomot) a szilárd felszínekhez, hogy az egyensúly újra beálljon.
Ami jól megfigyelhető szabályosság:
Minden atom (ill. molekula) a rá jellemző atommaggal (magokkal) és elektronfelhővel (elektronfelhőkkel) rendelkezik.
Ezek elektroszatikusan hatnak a közelében lévő többi atomra-molekulára.
Az erőhatások taszító vagy vonzó hatásai miatt kölcsönösen eltorzítják
egymás elektronfelhőit.
Ezzel különböző erősségű Van der Vals erőket indukálnak.
A saját anyagú atomok(molekulák) jobban vonzzák egymást mint az idegenek.
( Kivéve az erősen ionos hatásokat. Pl. a Fluor vagy a klór mint erősen negatív a legnagyobb vonzódást az erősen pozitív kálium vagy nátriumra gyakorol.
Sokkal nagyobbat, mint saját anyagának atomjaira.
Így a szilárd kálium felszínéből képes heves hőképződéssel járó
reakcióval kitépni magának egy atomot.
Azonnal elkobozza annak legkülső elektronhéjján lévő 1s elektronját,
ezzel azt pozitív ionná, önmagát negatív ionná alakítva.
De ezt már kémiai kötésnek tekintjük.)
A gyenge és közepes Van der Vaals erők csak laza fizikai (halmazállapotváltozással járó) jelenségeket okoznak.
De az elv ugyanaz: az elektronfelhők torzulásából képződő vonzó-taszító hatások.
-
Basic256 #769 #768: nagyon leegyszerűsítve igen.
A megfogalmazásod annyiból pontatlan, hogy az egyes részecskéknek nem szoktunk hőmérsékletet tulajdonítani, inkább csak mozgási energiáról beszélünk.
És persze nem csak kétféle van, hanem sokféle. -
#768
még mindig a vizes dolog izgat
ezek szerint azért párolog el, mert 101 és 01 C-os vizrészecskékből áll az egész?
-
Basic256 #767 #766: inkább kérdezz valami mást, amit szeretnél megérteni.
A feladványaimra addig nem adok megfejtést, míg nagyszájú fórumostársunk el nem ismeri, hogy lövése sincs hozzá. Láthatóan azóta kevesebbet ír. -
#766
szabad a gazda
(igazából a kérdéseket sem nagyon értettem, de hát én ilyen kis butus vagyok) -
Basic256 #765 A bonyolultabb kérdésen azt értem, amit a 734-ben ismételtem el. -
Basic256 #764 #762: van erre egy kísérlet. Két gömb üvegtartályt összekötsz egy vízszintes csővel, a tartályban víz van (felette vákum). Ha az egyiket folyékony nitrogénba meríted, akkor a másik tartályban is megfagy a víz. -
#763
és mi az, ami szerinted bonyolultabb kérdés, és miért az? -
Basic256 #762 #761: Ez a következő módon zajlik. A nagy energiájú vízmolekulák távoznak, a visszamaradó folyadék lehül, de nem marad úgy, hiszen érintkezik a környezetével (pohár, levegő), a környezet pedig visszamelegíti a vizet, tehát pótolja az energiát.
Persze ezt nem két fázisban látjuk, hanem egy dinamikus egyensúly van, a víz folyamatosan párolog, a folyadék egy picit hidegebb mint a környezete, a környezetéből hőt vesz fel, ami a párolgás közben távozik.
A párolgásos hűtést használják egyébként a CERN-ben nagyon alacsony hőmérséklet előállítására. -
#761
köszönöm a választ, az elejét értettem is
azért az nem világos, hogy mégis az egész elpárolog (tehát egy pohárban lévő víz néhány nap után) és nem marad benne semmi, pedig 100C azért nincs...
de most nagyon meleg van
(és miért van?) -
Basic256 #760 Látom ezekbe beletörik mindenkinek a bicskája. Pedig nem bonyolult, ezen egy fizikus az egyetem első éveiben túl van, nem a legnehezebb problémákat vetettem fel.
Úgy látom, vannak, akik csak szeretnék hinni, hogy értenek bármit a természetből. Itt arról van szó, hogy az áltudományt készítők vajon be tudják-e illeszteni a világukba ezeket a jelenségeket, vagy csak a legtriviálisabb jelenségekről tudnak össze-vissza hablatyolni, amik középiskolás rutinfeladatok, és rendkívól egyszerű, szemléletes magyarázatuk van. -
#759
Leszarom az egészet, van jobb dolgom mint ezzel foglalkozni... -
Basic256 #758 755, 756: továbbra is várom a választ a két feladatra. Ezzel végre megmutathatnád, hogy meg tudsz magyarázni picit komplikáltabb folyamatokat is, mint a lengő hinta és hasonlóak. -
Basic256 #757 753 Mikike: egy adott anyagban, meghatározott halmazállapotban, nyomáson és hőmérsékleten a részecskéknek jól meghatározott mozgási energiájuk van ÁTLAGOSAN. Ez az energia azonban nem egyenletesen oszlik el közöttük, sőt az ütközések miatt az egyes részecskék energiája állandóan változik, ahogy azok ütköznek. Így lesznek olyan részecskék, amelyek energiája akkora lesz, hogy kiszakad a kristályrácsból. Így érhető az is, hogy miért hűt a párolgás: a visszamaradt részecskék átlagos energiája kisebb, hiszen a párolgás során nem átlagos energiájú részecskék távoznak, hanem átlag feletti energiájúak.
Inkább az a bonyolultabb kérdés, hogy miért van egyáltalán forrás, vagy egyáltalán folyékony halmazállapot. Ráadásul egyes anyagoknak van olvadáspontja, mások egyenletesen lágyulnak, nincs olvadáspont. -
Albertus #756 Szia!
Nos, látom te is, mint Lord Kelvin, már minden fizikai kérdésre ismered a választ.
Így tényleg nincs veled miről beszélgetni.
A két lemezes impulzustétel cáfolatot megértetted? -
Albertus #755 Szia!
Pedig ennek az oka csak az, hogy nem olvastad el.
( Vagy nem értetted meg a választ.) Abban a hozzászólásban volt, amelyikben a relativitás szimmetrikusságának lehetetlenségét bizonyítottam. Javaslom nagyon figyelmesen olvasd el, mert különben
kétlem, hogy megértenéd a lényegét.
-
Albertus #754 Szia!
Nagyon jó kérdés! Tényleg! Miért párolognak az anyagok?
és miért csak akkora részük, mint amekkora?
Talán Basic professzor úr, kellően egyszerű és érthető választ tud adni..
Nos, Basic. Tudsz válaszolni? -
#753
fizikusok lenne egy kérdésem, bár ez off, de ti úgyis itt hemzsegtek:
miért párolog el a víz nem csak 100C-on, de szobahőmérsékleten is?
miért vált halmazállapotot? -
Basic256 #752 Egyébként pedig örülök nagyon annak, hogy a tudományos alapokon megfogalmazott fizika ellenzői általában nem aktivizálják magukat, önállóan nem, csak legfeljebb mögé állnak valakinek, ha az illető jól csűri-csavarja a szót.
Részben megértem azokat, akik ezt azért teszik, mert túl bonyolultnak találják az iskolában tanított fizikát. Részben ennek a rossz oktatás az oka, másrészt a rossz hír, hogy nincs egyszerűbb magyarázat, ami ne lenne vagy hamis, vagy praktikusan használhatatlan. -
Basic256 #751 Hát, még mindig nem hallottuk a választ a feltett két kérdésemre. Nos, mi a helyzet a relativisztikus boszorkánnyal, meg az eltűnő Lorentz-erővel?
-
#750
"Mint látom, Basic próbáltad tartani a frontot, de az elfogult vakságod
miatt veled nem akart beszélni senki."
Aha. Vagy rád nem kíváncsi senki, VELED nem akar senki beszélni. Mivel Basic-kel egyetértek, vele miről beszéljek? -
Albertus #749
Helyesbítés:
Nem a törvények a hamisak, hanem az alkalmazásuk.
Ugyanis, minden törvény a saját születése idejének tudományos szintjén
helytállónak tűnt.
Azóta új ismeretek, új felismerések születtek.
Ezért nyílvánvalóan, újrafogalmazás nélkül:
ezen új ismeretekre érvénytelenekké váltak a korábbi törvények.
Csak nagyon buta emberkék hiszik azt, hogy a föld lapos korong, amit a teknősök vagy éppen Hercules tart a hátán (hátukon)..
Például:
Newton törvényei érvénytelenek a kvantumos energia közvetítésű
erő-impulzus átadásokra.
Mégis érvényesnek tartják a nagyon buták..
Ti hogyan vélekedtek?