Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#718
Határozd meg pontosan, hogy milyen elvek szerint kéred a választ.
A speciális relativitás szabályainak megsértése miatt specrelt nem választható.
QED, áltrel, Lorentz .. Milyen elv szerinti választ szeretnél?
(Húrelméleti megoldást nem adok.)
A speciális relativitás szabályainak megsértése miatt specrelt nem választható.
QED, áltrel, Lorentz .. Milyen elv szerinti választ szeretnél?
(Húrelméleti megoldást nem adok.)
#717
Továbbra is várom a választ a 686 és 696 kérdéseimre. Javasolom a konzultációt igazi fizikusokkal. Õk kapásból tudják a választ.
Bár azt hiszem, egyes fórumozók nem találnak ilyet baráti körükben, mert túl bunkók ahhoz, hogy értelmes emberek megtûrjék õket.
Bár azt hiszem, egyes fórumozók nem találnak ilyet baráti körükben, mert túl bunkók ahhoz, hogy értelmes emberek megtûrjék õket.
#716
Azt hittem, hogy ha már ilyen kérdést feltettél akkor tudod, hogy
csak haladás irányában létezik hosszkontrakció, rá merõleges irányban nem.
A másik, a mindkét rendszer a másikat látja rövidültnek kifejezés azt takarja, hogy
az alagút rendszerében a söprû rövidült, a söprû rendszerében az alagút hossza.
csak haladás irányában létezik hosszkontrakció, rá merõleges irányban nem.
A másik, a mindkét rendszer a másikat látja rövidültnek kifejezés azt takarja, hogy
az alagút rendszerében a söprû rövidült, a söprû rendszerében az alagút hossza.
#715
Ó, a giroszkóp?
Nos, nem balra és jobbra, hanem..
Az irányok egyértelmûsítése miatt vegyünk egy glóbuszt.
ezen az egyenlítõ és a 0 hosszúság metszéspontjába helyezzünk a felszínre merõleges tengelyû pörgentyût, kívûlrõl (felülrõl, a nem a
glóbusz felöl ) nézve balforgású, azaz az óramutató forgásirányával ellentétes irányba forgót.
Ha az így elõkészített gömböt az észak-dél tengelye körül megforgatjuk úgy, hogy a pörgentyû kelet felé mozogjon, akkor a
pörgentyû tengejére ható keleti irányba mutató erõ mellett megjelenik az észak felé mutató erõ is.
Ezért a pörgentyû tengelye ha dél-észak irányban el tud mozdulni, akkor kelet felé mozgatva -- északkeleti irányban mozogva
egészen az északi pólusig elmozdul, ezzel kitérve az erõhatás elöl.
Nos, nem balra és jobbra, hanem..
Az irányok egyértelmûsítése miatt vegyünk egy glóbuszt.
ezen az egyenlítõ és a 0 hosszúság metszéspontjába helyezzünk a felszínre merõleges tengelyû pörgentyût, kívûlrõl (felülrõl, a nem a
glóbusz felöl ) nézve balforgású, azaz az óramutató forgásirányával ellentétes irányba forgót.
Ha az így elõkészített gömböt az észak-dél tengelye körül megforgatjuk úgy, hogy a pörgentyû kelet felé mozogjon, akkor a
pörgentyû tengejére ható keleti irányba mutató erõ mellett megjelenik az észak felé mutató erõ is.
Ezért a pörgentyû tengelye ha dél-észak irányban el tud mozdulni, akkor kelet felé mozgatva -- északkeleti irányban mozogva
egészen az északi pólusig elmozdul, ezzel kitérve az erõhatás elöl.
#714
706: "a fény az amivel leggyorsabban érzékel az ember, ezért van kitüntetve és nem megfelelõ következtetésre jut általa."
Az a bajom most, hogy ha válaszolnék erre a felvetésre, akkor azzal túl sokat segítenék egyik találós kérdésem megválaszolásához. De ígérem, hogy abból sokminden kiderül, többek között a fény speciális helyzete.
De arra mit mondasz, hogy pont a fény az, ami minden rendszerbõl egyforma sebességgel terjed? Tudtommal a specrel alapján feltehetsz a fénynél gyorsabb részecskéket, de azok különbözõ sebességgel mozoghatnak, és mókás, de õk sem érhetik el sose a fénysebességet, mindig gyorsabban kell menniük! Õk lennének a "tachionok", ha léteznek egyáltalán. Tudtommal jelenleg egy komoly elmélet sem számol a létezésükkel, viszont megmutatják, hogy a fény tényleg kitüntetett.
Az a bajom most, hogy ha válaszolnék erre a felvetésre, akkor azzal túl sokat segítenék egyik találós kérdésem megválaszolásához. De ígérem, hogy abból sokminden kiderül, többek között a fény speciális helyzete.
De arra mit mondasz, hogy pont a fény az, ami minden rendszerbõl egyforma sebességgel terjed? Tudtommal a specrel alapján feltehetsz a fénynél gyorsabb részecskéket, de azok különbözõ sebességgel mozoghatnak, és mókás, de õk sem érhetik el sose a fénysebességet, mindig gyorsabban kell menniük! Õk lennének a "tachionok", ha léteznek egyáltalán. Tudtommal jelenleg egy komoly elmélet sem számol a létezésükkel, viszont megmutatják, hogy a fény tényleg kitüntetett.
#713
711: a feladat megoldható. Rögtön prezentálom a megoldást, amint beismered, hogy nem tudod megoldani.
Ha zavar az inerciarendszer, hagyjuk. Legyen inkább egyszerûen a kísérlet a Föld felszínén, egy nyugodt helyen (nincs Földrengés). Szerencsénkre a Lorentz-erõ kellõen nagy lehet ahhoz (megfelelõ áramerõsség és töltés esetén), hogy az összes zavaró apróbb erõ (Coriolis, surlódások, légellenállás) elhanyagolható hozzá képest.
Nos, mi a magyarázat? A lényeg egyébként itt is megfogalmazható röviden.
Ha zavar az inerciarendszer, hagyjuk. Legyen inkább egyszerûen a kísérlet a Föld felszínén, egy nyugodt helyen (nincs Földrengés). Szerencsénkre a Lorentz-erõ kellõen nagy lehet ahhoz (megfelelõ áramerõsség és töltés esetén), hogy az összes zavaró apróbb erõ (Coriolis, surlódások, légellenállás) elhanyagolható hozzá képest.
Nos, mi a magyarázat? A lényeg egyébként itt is megfogalmazható röviden.
#712
709: remek, odáig jó, hogy a boszorkány az õ rendszerébõl rövidebbnek látja az alagutat, mint a seprûjét. Hogyan tud mégis átmenni az alagúton? Erre nem kaptunk választ. Segítek: a válasz rövid, frappáns, és nem kell hozzá kavarni.
#711
Nem azt mondtam, hogy nem tudom a feladatod megoldani, hanem azt, hogy
az Einstein féle specrelben nem megoldható a feladat, azáltal, mert az IR definíciót sérti mindkét rendszer.
Ezért nem rendelhetõ inercia rendszer egyik részéhez sem: sem az áramvezetõ rendszeréhet, sem a töltött gömb rendszeréhez sem.
az Einstein féle specrelben nem megoldható a feladat, azáltal, mert az IR definíciót sérti mindkét rendszer.
Ezért nem rendelhetõ inercia rendszer egyik részéhez sem: sem az áramvezetõ rendszeréhet, sem a töltött gömb rendszeréhez sem.
#710
Ez jó! Nagyon jó!
Az egyidejûség fénysebesség függésénél ne feledkezzünk el a szinkronizálható órák definiálásának módjairól.
Az egyidejûség fénysebesség függésénél ne feledkezzünk el a szinkronizálható órák definiálásának módjairól.
#709
Ez a boszi az általános specrel értelmezés szerint ugyanannyira rövidültnek látja a külvilágot, mint a külvilág õt.
Ez a szemlélet viszont kizárja az ikerparadoxon, mint a tapasztalati tény létrejöttét.
Ha a Gézootól átvett idõegységhossz - sebesség összefüggést (lásd lejjebb, vagy gezzo.fw.hu oldalon) alkalmazzuk, akkor viszont létrejön
a tapasztalt ikerparadoxon az idõre és a hosszakra egyaránt.
Ez a szemlélet viszont kizárja az ikerparadoxon, mint a tapasztalati tény létrejöttét.
Ha a Gézootól átvett idõegységhossz - sebesség összefüggést (lásd lejjebb, vagy gezzo.fw.hu oldalon) alkalmazzuk, akkor viszont létrejön
a tapasztalt ikerparadoxon az idõre és a hosszakra egyaránt.
#708
giroszkópra
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#707
Az EPR elve abból a feltételezésbõl indul ki, hogy a foton számára zéró az idõegység hossza.
Azaz két ikerfoton a teljes útja alatt egyidejû. Így bármikor
bármi történik az egyik fotonnal, az a másik fotonnal akkor történik meg amikor detektáljuk.
Másként fogalmazva, szinti kristályon megkettõzünk egy fotont, két ikerfoton keletkezik.
Egyikükkel valamit csinálunk, a másikon azt akár évek múlva detektálva
érzékeljük az ikrével történteket.
Ennek a feltételezésnek a másik alapfeltételezése a kétréses kisérlet azon értelmezése, mely szerint a foton képes egyszerre két résen át haladni.
Azaz két ikerfoton a teljes útja alatt egyidejû. Így bármikor
bármi történik az egyik fotonnal, az a másik fotonnal akkor történik meg amikor detektáljuk.
Másként fogalmazva, szinti kristályon megkettõzünk egy fotont, két ikerfoton keletkezik.
Egyikükkel valamit csinálunk, a másikon azt akár évek múlva detektálva
érzékeljük az ikrével történteket.
Ennek a feltételezésnek a másik alapfeltételezése a kétréses kisérlet azon értelmezése, mely szerint a foton képes egyszerre két résen át haladni.
#706
a fény az amivel leggyorsabban érzékel az ember, ezért van kitüntetve és nem megfelelõ következtetésre jut általa.
el kell tudni vonatkoztatni a látástól és akkor "világos" lesz mit mondok.
Amit nem tudsz érzékelni arról nem tudsz.
el kell tudni vonatkoztatni a látástól és akkor "világos" lesz mit mondok.
Amit nem tudsz érzékelni arról nem tudsz.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#705
"mér fordul a motor balra ha jobbra kormányzol? "
Mire utalsz ezzel a kérdéssel?
Mire utalsz ezzel a kérdéssel?
#704
Egy fizikus kolléga (egyik egyetemünk docense) szerint foton fotonnal
szemben haladva is, a két foton csak c sebességgel közeledhet egymáshoz.
Az Einstein féle specrel szerint nem rögzíthetünk inercia rendszert fotonhoz. Gézoo szerint koordináta rendszert igen.
Így a Gézoo szerinti specreles tárgyalásban a megfigyelõi
(pl. K) inercia rendszerhez rögzített koordináta rendszerben
mindkét foton c sebességgel haladva, a köztük lévõ távolságot
2*c sebességgel azaz dx=2ct függvény szerint teszi meg.
(FIGYELEM A d itt differenciált jelez és nem deriváltat!)
szemben haladva is, a két foton csak c sebességgel közeledhet egymáshoz.
Az Einstein féle specrel szerint nem rögzíthetünk inercia rendszert fotonhoz. Gézoo szerint koordináta rendszert igen.
Így a Gézoo szerinti specreles tárgyalásban a megfigyelõi
(pl. K) inercia rendszerhez rögzített koordináta rendszerben
mindkét foton c sebességgel haladva, a köztük lévõ távolságot
2*c sebességgel azaz dx=2ct függvény szerint teszi meg.
(FIGYELEM A d itt differenciált jelez és nem deriváltat!)
#703
700: szóval még nem találtad meg a választ. Sejtettem, hogy nehéz lesz.
Átfogalmazom, hogy jobban értsed: térjünk át arra a koordinátarendszerre, ami az eredetihez képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végez (tehát szintén inerciarendszer), és pont a gömb irányában megy.
Ebbõl a rendszerbõl nézve hogy hogynem, a gömb áll. A gömbre hat egy erõ továbbra is, a sín részérõl. Kell, hogy hasson egy másik erõ is, ez utóbbi honnan jön? Lorentz-erõ nem lehet, mert a gömb áll.
Nem könnyû, elismerem, mondom, a fizikatanárom sem tudta, pedig õt nagyra tartom még mindig, remek tanár, igazi pedagógus, jól felkészült. Ez viszont nem középiskolás anyag.
Átfogalmazom, hogy jobban értsed: térjünk át arra a koordinátarendszerre, ami az eredetihez képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végez (tehát szintén inerciarendszer), és pont a gömb irányában megy.
Ebbõl a rendszerbõl nézve hogy hogynem, a gömb áll. A gömbre hat egy erõ továbbra is, a sín részérõl. Kell, hogy hasson egy másik erõ is, ez utóbbi honnan jön? Lorentz-erõ nem lehet, mert a gömb áll.
Nem könnyû, elismerem, mondom, a fizikatanárom sem tudta, pedig õt nagyra tartom még mindig, remek tanár, igazi pedagógus, jól felkészült. Ez viszont nem középiskolás anyag.
#702
Sajnos a kérdésed nem tárgyalható a specrel keretein belül. Így eszembe sem jutott választ keresni rá a netrõl.
#701
697: "Gondolj bele hogyan fedezné fel a fényt mérné annak sebességét, sehogyan.
Ebbõl következik hogy viszont hall és érez meleget illatokat, ezek terjedési sebessége kisebb a fényénél, ezért amelyik a leggyorsabban terjed ezek közül azt nevezi a maxnak"
A fénynél ennél többrõl van szó. A fény kitüntetett, mert minden koordinátarendszerbõl nézve azonos sebességgel terjed!
Ebbõl következik hogy viszont hall és érez meleget illatokat, ezek terjedési sebessége kisebb a fényénél, ezért amelyik a leggyorsabban terjed ezek közül azt nevezi a maxnak"
A fénynél ennél többrõl van szó. A fény kitüntetett, mert minden koordinátarendszerbõl nézve azonos sebességgel terjed!
#700
Az áram és a gömb.
Einstein szabályai szerint! Rendben.
Mint tudod, inercia rendszer rögzíthetõségének a feltételei közül csak az egyik a változatlan sebesség,
a másik az erõhatás mentesség.
Azaz a gömbhöz nem rögzíthetünk inercia rendszert, és igazából
a gömb által az áramvezetõre ható erõ miatt már a vezetõ rendszeréhez sem.
Einstein szabályai szerint! Rendben.
Mint tudod, inercia rendszer rögzíthetõségének a feltételei közül csak az egyik a változatlan sebesség,
a másik az erõhatás mentesség.
Azaz a gömbhöz nem rögzíthetünk inercia rendszert, és igazából
a gömb által az áramvezetõre ható erõ miatt már a vezetõ rendszeréhez sem.
#699
Szia!
Nem "szélel szemben" hanem a helyes szélirányért!
Mint olvashattad volna a topic-nyitóban leírtam, hogy a vitatott törvényi megfogalmazások hibái félreértésekhez, hamis elméletek szüléséhez vezettek eddig is.
A törvények korrekt és a tudomány jelen állása szerinti legpontosabb
megfogalmazásának érdekében kell ezzel a témával foglalkozni, minden szinten.
Úgy tudományos körökben, mint pl. itt a laikusok körében.
Nem "szélel szemben" hanem a helyes szélirányért!
Mint olvashattad volna a topic-nyitóban leírtam, hogy a vitatott törvényi megfogalmazások hibái félreértésekhez, hamis elméletek szüléséhez vezettek eddig is.
A törvények korrekt és a tudomány jelen állása szerinti legpontosabb
megfogalmazásának érdekében kell ezzel a témával foglalkozni, minden szinten.
Úgy tudományos körökben, mint pl. itt a laikusok körében.
#698
Motoros fizika kérdés?
Van motorotok?
Van motorotok?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#697
Ez nem olyan természetes.
Minden amit a környezetünkbõl érzékelünk vagy mérünk a fénnyel és annak sebességével kapcsolatban van.
Nem tudnád leolvasni a mérleg mutatóját ha nem lenne szemed, nem látnál.
Pl. vegyünk egy példát
A Földön nem fejlõdik olyan élõlény ami érzékelni tudná a fényt (nincs "szeme").
Gondolj bele hogyan fedezné fel a fényt mérné annak sebességét, sehogyan.
Ebbõl következik hogy viszont hall és érez meleget illatokat, ezek terjedési sebessége kisebb a fényénél, ezért amelyik a leggyorsabban terjed ezek közül azt nevezi a maxnak
Minden amit a környezetünkbõl érzékelünk vagy mérünk a fénnyel és annak sebességével kapcsolatban van.
Nem tudnád leolvasni a mérleg mutatóját ha nem lenne szemed, nem látnál.
Pl. vegyünk egy példát
A Földön nem fejlõdik olyan élõlény ami érzékelni tudná a fényt (nincs "szeme").
Gondolj bele hogyan fedezné fel a fényt mérné annak sebességét, sehogyan.
Ebbõl következik hogy viszont hall és érez meleget illatokat, ezek terjedési sebessége kisebb a fényénél, ezért amelyik a leggyorsabban terjed ezek közül azt nevezi a maxnak
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#696
Közben feldobom a második kérdést, de ez sokkal könnyebb lesz, ez csak egyszerû relativitáselmélet.
A boszorkány lovagol 2m hosszú seprûjén, "inercia" országban, egyenes vonalú, egyenletes, de igen gyors mozgással. Átmegy egy 1,8m hosszú alagúton vagy kapun. Az alagút mellett álló ember azt látja, hogy a boszorkány csak 1.6m hosszú seprûn megy, a relativisztikus rövidülés miatt. Ezért amikor az alagút közepén jár a banya, egy pillanatra lezárja mindkét ajtót az alagút két végén, tehát egy rövid idõre mindkét ajtó zárva van. Utána kinyitja, a boszorkány közben végig zavartalanul repül.
Hogy néz ki a jelenség a boszorkány szemzögébõl?
A boszorkány lovagol 2m hosszú seprûjén, "inercia" országban, egyenes vonalú, egyenletes, de igen gyors mozgással. Átmegy egy 1,8m hosszú alagúton vagy kapun. Az alagút mellett álló ember azt látja, hogy a boszorkány csak 1.6m hosszú seprûn megy, a relativisztikus rövidülés miatt. Ezért amikor az alagút közepén jár a banya, egy pillanatra lezárja mindkét ajtót az alagút két végén, tehát egy rövid idõre mindkét ajtó zárva van. Utána kinyitja, a boszorkány közben végig zavartalanul repül.
Hogy néz ki a jelenség a boszorkány szemzögébõl?
#695
692: elment a levél a fizikus ismerõseimnek, meglátom, mit válaszolnak, mert engem is érdekel.
Az elektromágnesességnél a mezõ jelenléte kicsit indokoltabb, mert a mezõ "önálló életre kelhet" elektromágneses hullámok, fotonok formájában, aminek még impulzusa is van.
Tudtommal semmi hasonlót nem tudtak viszont mérni a gravitációnál, tehát nincs meg sem a graviton, sem a mezõ hullámai egyenlõre.
Az elektromágnesességnél a mezõ jelenléte kicsit indokoltabb, mert a mezõ "önálló életre kelhet" elektromágneses hullámok, fotonok formájában, aminek még impulzusa is van.
Tudtommal semmi hasonlót nem tudtak viszont mérni a gravitációnál, tehát nincs meg sem a graviton, sem a mezõ hullámai egyenlõre.
#694
aki válaszol rá, és majd megmondom a válasz után miért kérdezem...
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#693
688: tegyük fel, tõlem kérdezted. Természetesen fénysebességgel. De szerintem ezt még együgyû fórumostársunk is megtalálná az interneten.
Izgalmasabb kérdés, ha fénysebességnél lassabban mozgó test az egyik, a másik egy foton, derékszögben találkoznak, és a kérdés hogy a testrõl nézve milyen szögben jön a foton? Valami hasonló példát oldottam meg sikeresen az egyik fizika zárthelyin.
Izgalmasabb kérdés, ha fénysebességnél lassabban mozgó test az egyik, a másik egy foton, derékszögben találkoznak, és a kérdés hogy a testrõl nézve milyen szögben jön a foton? Valami hasonló példát oldottam meg sikeresen az egyik fizika zárthelyin.
#692
a távolhatások ha nagy a távolság (fényévek) és a hatásról feltételezzük hogy fénysebességgel (elvileg max sebességgel) terjed és nem végtelen sebességgel, akkor nem kölcsönhatások vagy késleltetettek és ha a vonzást kifejtõ fényévekre lévõ test nem megsemmisül hanem csak egyszerûen elmozdul akkor sem tudja a vonzást elszenvedõ test hogy hova hasson vissza.
Én úgy képzelem, hogy a gravitáció egy mindenhol meglévõ mezõ és azt az anyag módosítja, a nagyobb energiájú jobban.
Én úgy képzelem, hogy a gravitáció egy mindenhol meglévõ mezõ és azt az anyag módosítja, a nagyobb energiájú jobban.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#691
688: kitõl kérded?
#690
mér fordul a motor balra ha jobbra kormányzol?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#689
Clio1616v, töprengtem a 676-on, mert tényleg jó kérdés. Biztos vagyok benne, hogy a megmaradások és az erõszimmetria itt is teljesül, de kérdés, hogy az általános relativitás nélkül tudom-e magyarázni. Szerintem lehet, megkérdezem a fizikus ismerõseimet, de gyors válaszra nem számíthatunk.
#688
két foton "megy" egymással szembe fénysebességgel, ha az egyikhez rögzített koordinátarendszerben vizsgáljuk a másik sebességét akkor az mennyi lesz?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#687
683: látom, az interneten vagy könyveidben jól tudsz keresgélni, mégha összefüggéstelen is a válaszod. Félek tõle, hogy 686-ot is megtalálod az interneten, de azért az picit nehezebb lesz.
#686
684: rendben. Íme az egyik, amit a tanárom nem tudott megválaszolni:
Legyen egy hosszú egyenes vezetõnk, kis ellenállású, egy inerciarendszerben. Ebben folyjon állandó erõsségû egyenáram. Vele párhuzamosan egy sínen (vagy egyéb kényszerpályán) mozogjon egy töltött gömb. A gömbre hat a Lorentz-erõ, ami nyomja a sínt, de persze ettõl a gömb tovább végzi egyenes vonalú egyenletes mozgását.
Rögzítsük a koordinátarendszert a gömbhöz! Magyarázzuk ebbõl az inerciarendszerbõl a jelenséget! Milyen erõk fognak hatni ebben a rendszerben?
Itt leszögezem, hogy az igazi világról szóló jelenlegi fizika alapján kérem a választ, és kérem, akik tudják, egyelõre ne segítsenek.
Legyen egy hosszú egyenes vezetõnk, kis ellenállású, egy inerciarendszerben. Ebben folyjon állandó erõsségû egyenáram. Vele párhuzamosan egy sínen (vagy egyéb kényszerpályán) mozogjon egy töltött gömb. A gömbre hat a Lorentz-erõ, ami nyomja a sínt, de persze ettõl a gömb tovább végzi egyenes vonalú egyenletes mozgását.
Rögzítsük a koordinátarendszert a gömbhöz! Magyarázzuk ebbõl az inerciarendszerbõl a jelenséget! Milyen erõk fognak hatni ebben a rendszerben?
Itt leszögezem, hogy az igazi világról szóló jelenlegi fizika alapján kérem a választ, és kérem, akik tudják, egyelõre ne segítsenek.
#685
681: sõt, nem tudjuk, hogy egyáltalán jó lesz-e az a modell, ami a gravitonok alapul. Tudtommal bajok vannak a gravitonokkal, a legfrissebb kísérletek alapján.
Még mindig furcsának találom, hogy egy bonyolult, bizonytalan elmélettel - ami a jelenlegi tudásunk határán lévõ jelenségek magyarázatára készült - próbál valaki olyan banális dolgokat vizsgálni, mint az egyszerû makroszkópikus mechanikai rendszerek Földi körülmények között.
Azt pedig végképp nem értem, hogy mi ez a további nagy erõlködés az impulzusmegmaradás és energiamegmaradás cáfolására pont ezekkel az elméletekkel, hiszen minden olyan elmélet, az összes, a megmardásokra épül, a levezetésekben igen gyakran energia egyenletek elõfordulnak. Ez olyan, mint széllel szemben pisilni.
Még mindig furcsának találom, hogy egy bonyolult, bizonytalan elmélettel - ami a jelenlegi tudásunk határán lévõ jelenségek magyarázatára készült - próbál valaki olyan banális dolgokat vizsgálni, mint az egyszerû makroszkópikus mechanikai rendszerek Földi körülmények között.
Azt pedig végképp nem értem, hogy mi ez a további nagy erõlködés az impulzusmegmaradás és energiamegmaradás cáfolására pont ezekkel az elméletekkel, hiszen minden olyan elmélet, az összes, a megmardásokra épül, a levezetésekben igen gyakran energia egyenletek elõfordulnak. Ez olyan, mint széllel szemben pisilni.
#684
Szia!
Nem látom a középiskolai tanárok által sem ismert kérdéseidet!
Légy' szíves tedd fel õket!
Nem látom a középiskolai tanárok által sem ismert kérdéseidet!
Légy' szíves tedd fel õket!
#683
Szia Kiraaa!
A foton kilépés.
Einstein (elött):
-- elektron magasabb energiaszintû pályáról alacsonyabbra lép fotont bocsájt ki (akkor még úgy hitték, hogy e.m. hullámot).
-- elektron (,töltés) gyorsuló mozgást végez fotont bocsájt ki (akkor még úgy hitték, hogy e.m. hullámot).
Einstein (felismerése): indukált emisszió: fotont befogó elektron
a befogottat megduplázva sugározza ki. (LASER)
de Broglie: Bármely részecske mozgása során fotont bocsájt ki (akkor
még úgy hitték, hogy e.m. hullámot).
Csernyekó: Mágneses erõvonalak mentén spirál pályán mozgó elektron
(töltés) de Broglie sugárzása (Észki fény).
Fotonok egyesével csak egyetlen polarizációs (ill. fázis) szöget hordoznak.
Fotonok áramában, az egymást követõ fotonokat létrehozó elektronfelhõben, az elektronok egymástól fázis-ill. polarizációs irányban eltérõ tagjai sugározzák ki.
Így a fotonáramban egymást követõ fotonok által hordozott polarizáció
és fázishelyzet a kisugárzó elektronok kisugárzáskori polarizációja
és fázishelyzete által meghatározott.
Másként:
Az elektronfelhõben az elektronok egymásra közvetlenül hatnak, ezért az egymás melletti elektronokon végigfutó hullámzás képének
kisugárzáskori állapotát a fotonok "fényképszerûen" viszik magukkal.
A hõsugárzásos példa a fotonokkal gyakorolt erõhatás bemutatását szolgálja.
Jól látszik rajta, hogy ha két forrásból különbözõ mennyiségû
ill. energiájú fotonok különbözõ erõvel hatnak azonos méretû felszínre.
Ezzel azt is mutatja, hogy az ember 1 négyzetméterére jutó 40-50 kg-jából 300 milliószor kevesebb gravitációs hatás sugárzódhat csak ki,
mint a Föld egy négyzetméterére esõ 300 milliószor nagyobb tömegébõl.
A foton kilépés.
Einstein (elött):
-- elektron magasabb energiaszintû pályáról alacsonyabbra lép fotont bocsájt ki (akkor még úgy hitték, hogy e.m. hullámot).
-- elektron (,töltés) gyorsuló mozgást végez fotont bocsájt ki (akkor még úgy hitték, hogy e.m. hullámot).
Einstein (felismerése): indukált emisszió: fotont befogó elektron
a befogottat megduplázva sugározza ki. (LASER)
de Broglie: Bármely részecske mozgása során fotont bocsájt ki (akkor
még úgy hitték, hogy e.m. hullámot).
Csernyekó: Mágneses erõvonalak mentén spirál pályán mozgó elektron
(töltés) de Broglie sugárzása (Észki fény).
Fotonok egyesével csak egyetlen polarizációs (ill. fázis) szöget hordoznak.
Fotonok áramában, az egymást követõ fotonokat létrehozó elektronfelhõben, az elektronok egymástól fázis-ill. polarizációs irányban eltérõ tagjai sugározzák ki.
Így a fotonáramban egymást követõ fotonok által hordozott polarizáció
és fázishelyzet a kisugárzó elektronok kisugárzáskori polarizációja
és fázishelyzete által meghatározott.
Másként:
Az elektronfelhõben az elektronok egymásra közvetlenül hatnak, ezért az egymás melletti elektronokon végigfutó hullámzás képének
kisugárzáskori állapotát a fotonok "fényképszerûen" viszik magukkal.
A hõsugárzásos példa a fotonokkal gyakorolt erõhatás bemutatását szolgálja.
Jól látszik rajta, hogy ha két forrásból különbözõ mennyiségû
ill. energiájú fotonok különbözõ erõvel hatnak azonos méretû felszínre.
Ezzel azt is mutatja, hogy az ember 1 négyzetméterére jutó 40-50 kg-jából 300 milliószor kevesebb gravitációs hatás sugárzódhat csak ki,
mint a Föld egy négyzetméterére esõ 300 milliószor nagyobb tömegébõl.
#682
680: a legtöbb modell szerint bomlania KELLENE. Elvégeztek egy nagyszabású, évekig tartó kísérletet, ahol a protonbomlást keresték. A megadott idõszak alatt számos protonbomlást kellett volna megfigyelni (figyelembe véve persze a berendezés hatásfokát is). De nem detektáltak egyetlen bomlást sem. Ebbõl arra következtettek, hogy ha bomlik is a proton, sokkal-sokkal nagyobb felezési idõvel, mint amit azok az elméletek jósolnának.
Itt már olyan elméletekrõl van szó, ami a három, egymással nehezen összepasszítható csoportot próbálja egybehozni: elektrodinamika, kvantummechanika, relativitás.
Ha jól tudom, ezeket páronként még egybe lehet gyúrni, de mindhármat nem sikerült még. A próbálkozások tesztelésére elvégzett mérések (mint a protonbomlás, gravitációs hullámok keresése) egyike sem járt sikerrel.
Itt már olyan elméletekrõl van szó, ami a három, egymással nehezen összepasszítható csoportot próbálja egybehozni: elektrodinamika, kvantummechanika, relativitás.
Ha jól tudom, ezeket páronként még egybe lehet gyúrni, de mindhármat nem sikerült még. A próbálkozások tesztelésére elvégzett mérések (mint a protonbomlás, gravitációs hullámok keresése) egyike sem járt sikerrel.
#681
Amit én tudok gravitonokról:
"Tömeggel rendelkezõ testek mozgás, ütközés során hullámokat keltenek. Ezek ellentétben a töltött részecskék fékezési sugárzásánal tapasztaltaktól nem transzverzálisak, hanem longitudinálisak. Mégi talán a legjobb analógia a fékezési sugárzás. Ne haragudj Albertus, de nekem ez a hõsugárzásos párhuzam nem igazán logikus. Én a két folyamatot teljesen másnak látom ...
"Tömeggel rendelkezõ testek mozgás, ütközés során hullámokat keltenek. Ezek ellentétben a töltött részecskék fékezési sugárzásánal tapasztaltaktól nem transzverzálisak, hanem longitudinálisak. Mégi talán a legjobb analógia a fékezési sugárzás. Ne haragudj Albertus, de nekem ez a hõsugárzásos párhuzam nem igazán logikus. Én a két folyamatot teljesen másnak látom ...
#680
A proton kvarkokból áll és ha jól tudom bomlik is.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#679
Ismered a könyvet, amit korábban említettem?
The God Particle: If the Universe Is the Answer, What Is the Question?
ha jól tudom már megjelent magyarul is
Leon Lederman írta
The God Particle: If the Universe Is the Answer, What Is the Question?
ha jól tudom már megjelent magyarul is
Leon Lederman írta
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#678
676: hát ennek a jelenségnek a lefolyását már nem tudom felírni, mert ez speciális relativitás, és ez még Einstennek is nehézséget okozott (segített neki egy matematikus).
#677
676: a gravitáció ilyen szempontból kényes kérdés. Tudtommal azok a kísérletek, amik például gravitációs hullámokat vagy gravitonokat kerestek, kudarccal zárultak eddig.
Problémák máshol is vannak, például a proton sem bomlik, pedig bizonyos elméletek szerint kellene.
Problémák máshol is vannak, például a proton sem bomlik, pedig bizonyos elméletek szerint kellene.
#676
Nem mindegy, mert itt nincs közvetlen egymásra hatás ezért nem lehet Newton törvényeivel magyarázni. Ahogy kölcsönhatás sincs közvetlenül, mint az égetési példámban sem volt.
Mondok egy titkot a fotonok nem tudják, hogy honnan jöttek és vissza kell hatniuk a forrástestre. máshogy meg nem mûködik a reactio mert a Hold nem fog odamenni a Földhöz (megsimogatni).
Erre mondtam azt, ha egy a Földtõl fényévekre lévõ bolygó megsemmisül, akkor a visszahatás meg se valósulhat vagy szerinted igen? Nincs mire visszahasson!
Mondok egy titkot a fotonok nem tudják, hogy honnan jöttek és vissza kell hatniuk a forrástestre. máshogy meg nem mûködik a reactio mert a Hold nem fog odamenni a Földhöz (megsimogatni).
Erre mondtam azt, ha egy a Földtõl fényévekre lévõ bolygó megsemmisül, akkor a visszahatás meg se valósulhat vagy szerinted igen? Nincs mire visszahasson!
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#675
672: ne játszd az agyad kis hülye, láthatod az eddigi hozzászólásokból, hogy te vagy itt a legfiatalabb és legbutább. Jobban jársz, ha clio1616v-t hagyod szóhoz jutni, mert az õ tudása jóval meghaladja a tiédet.
#674
671: viszont abban igazad van, hogy a gravitációs kölcsönhatás véges sebességgel terjed. Erre bizonyíték a Merkurnál megfigyelhetõ perihélium-elfordulás, ami a relativitás elméletet igazolja. Erre esetleg rákereshetsz a weben, bár nem biztos hogy van róla anyag.
#673
Érdekes, hogy a csillagászatban milyen jól mûködnek a Newton törvények. Ezen az oldalon:
http://indykfi.atomki.hu/indyKFI/JARDANYB/help/index.htm
olvashattok a Neptunusz felfedezésérõl. Az évszámokból kiderül, hogy akkoriban a Newton törvényekkel számoltak, mégis megtalálták a Neptunuszt.
http://indykfi.atomki.hu/indyKFI/JARDANYB/help/index.htm
olvashattok a Neptunusz felfedezésérõl. Az évszámokból kiderül, hogy akkoriban a Newton törvényekkel számoltak, mégis megtalálták a Neptunuszt.
#672
Ne járasd le magad teljesen!
Megpróbálunk ember számba venni és te folyton visszaélsz a türelmünkkel.
A tapasztalat egy eredmény. Az összetevõi fontosak, a helyes összetevõk nélkülözhetetlenek.
Egy példa: Lázas beteg vagy. A lázad megszüntetése a cél.
Erre is van több módszer, a hûtõfürdõtõl a ciánig.
Az eredmény amit kapunk mindnél azonos: a lázad megszûnik.
De ugye a cián után már nem eszetlenkedhetnél itt?
A módszered a fals dumákkal a cián, mi pedig rubophent adunk..
De neked a cián kell..
Megpróbálunk ember számba venni és te folyton visszaélsz a türelmünkkel.
A tapasztalat egy eredmény. Az összetevõi fontosak, a helyes összetevõk nélkülözhetetlenek.
Egy példa: Lázas beteg vagy. A lázad megszüntetése a cél.
Erre is van több módszer, a hûtõfürdõtõl a ciánig.
Az eredmény amit kapunk mindnél azonos: a lázad megszûnik.
De ugye a cián után már nem eszetlenkedhetnél itt?
A módszered a fals dumákkal a cián, mi pedig rubophent adunk..
De neked a cián kell..
#671
na végre ezért jöttem ide, hogy válaszokat kapjak...
idõre, távhatásokra stb.
és ez nem olyan egyszerû, ide kell a képzelõerõ
szerintem a Föld gravitációval energiacsomagokat küld a holdnak hogy tudjon mozogni pályáján és nem egyszerûen egy erõvonalról van szó ahogy a sulinetes paraszvakításban van
idõre, távhatásokra stb.
és ez nem olyan egyszerû, ide kell a képzelõerõ
szerintem a Föld gravitációval energiacsomagokat küld a holdnak hogy tudjon mozogni pályáján és nem egyszerûen egy erõvonalról van szó ahogy a sulinetes paraszvakításban van
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#670
668: pont errõl beszélek, hogy ez csak a te KÉPZELETBELI VILÁGODBAN van így. A VALÓSÁGBAN a Föld és a Hold UGYANANNYI IMPULZUST KAP, mert a TAPASZTALAT ezt mutatja.
Mindegy, hogy közvetlen egymásra hatás a magyarázat, vagy gravitációs mezõ. A MAGYARÁZAT VÁLTOZTATÁSA NEM TUDJA MEGVÁLTOZTATNI A TAPASZTALATOT, A VALÓSÁGOT. Az alternatív, de helyes magyarázat is ugyanazon eredményre kell hogy jusson. És van is ilyen magyarázat.
A TE KÉPZELETBELI VILÁGODBAN viszont mást ad a magyarázat, ami érthetõ, hiszen az egész kitaláción alapul, nem pedig a megfigyeléseken, méréseken.
Mindegy, hogy közvetlen egymásra hatás a magyarázat, vagy gravitációs mezõ. A MAGYARÁZAT VÁLTOZTATÁSA NEM TUDJA MEGVÁLTOZTATNI A TAPASZTALATOT, A VALÓSÁGOT. Az alternatív, de helyes magyarázat is ugyanazon eredményre kell hogy jusson. És van is ilyen magyarázat.
A TE KÉPZELETBELI VILÁGODBAN viszont mást ad a magyarázat, ami érthetõ, hiszen az egész kitaláción alapul, nem pedig a megfigyeléseken, méréseken.
#669
Megismétlem:
A gravitációs erõteret (mezõt) a szétáramló fotonok hozzák létre.
A fotonokra nem tudsz hatni. Elszálnak-tak és kész.
A feltöltött-fémezett ping-pong labda erõterét is a fotonok alkotják,
csak ott a labdán az elektronok (töltésének) átrendezésével
a sugárzásuk alakja megváltozik.
A gravitáció fõfelelõseinek (az atommagoknak) a polarizált átrendezésére (úgy mint az elektronok esetén van, ) még nem ismert módszer.
Bár nem kizárt, hogy lesz.
A gravitációs erõteret (mezõt) a szétáramló fotonok hozzák létre.
A fotonokra nem tudsz hatni. Elszálnak-tak és kész.
A feltöltött-fémezett ping-pong labda erõterét is a fotonok alkotják,
csak ott a labdán az elektronok (töltésének) átrendezésével
a sugárzásuk alakja megváltozik.
A gravitáció fõfelelõseinek (az atommagoknak) a polarizált átrendezésére (úgy mint az elektronok esetén van, ) még nem ismert módszer.
Bár nem kizárt, hogy lesz.