2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
Basic256 #868 #867: ha igaz lenne az asszimmetria, akkor az ISS nagyobb tömegű oldala húzná magával a kisebb tömegű másik oldalt (hiszen össze vannak kötve, és állításod szerint az erő nem szimmetrikus). Ugyanez következne az asszimmetrikus tömegeloszlású bolygókra, műholdakra.
Mégsem tapasztaljuk ezt az elmozdulást. -
clio1616v #867 Nincsenek erők.
Mi történik a Föld közepében szerinted?
A gravitáció nem árnyékolható(ha jól tudom), ezért úgy tudom elképzelni, hogy a gravitációs térben a gravitáció tolja magával a kisebb testeket a nagyobb felé. -
Basic256 #866 #865: a #855-ben állítottad, hogy ezek az erők kicsik. Én megmutattam, hogy ezek az erők számítanak.
Ha asszimmetria lenne az erőkben, akkor egyszerűen egy ISS méretű, asszimmetrikus tömegeloszlású test hamar elhagyná a pályáját. Nem percek, órák alatt, de hónapok alatt jelentős változást tapasztalnánk.
Az ISS nem a legjobb példa, a légkör hatása miatt. Viszont vannak geostac műholdak, igen stabil pályán, és náluk se tapasztaljuk a spontán elmozdulást, még évek alatt sem. -
clio1616v #865 Nem értettem a számpéldádnak a mozgását mi mozog hova mi hat mire?
Miért mozdulna el az űrállomás? -
clio1616v #864 Az az alapgondolatom, hogy az erő csak érintkező testek közöt lép fel.
Ha te látod ezeket az erő vonalakat akkor meséld el hogyan néznek ki.
Mer én nem látom őket, viszont a képzelőerőm nagy, de valahogy nem tudom odaképzelni őket 2 test közé. -
Basic256 #863 #860: arra akartam rávilágítani a számpéldával, hogy mekkora eltérést okozna egy űrbeli objektum pályájában, ha igaz lenne, amit állítasz.
Hogy ezekután elhiszed-e az erők egyenlőségét, vagy a fejedet a homokba dugva ignorálod ezeket a tényeket, az már persze a te dolgod. Csak ne próbálj meg másokat is félrevezetni. -
Basic256 #862 #857: tipikus reakció, elkezdesz regélni mindenféle potenciálterektől, háromtest problémáról. Felesleges egy csomót előre ugrani az elméletekbe, amíg nem tisztázzuk a közvetlenül ellenőrizhető alapkérdéseket, mint az erők szimmetriája.
Tudod egyáltalán, hogy mi a feltétele annak, hogy egy erőteret potenciáltérként írhass le?
-
clio1616v #861 Mert?
és
Nem. -
clio1616v #860 Én 1 óra alatt 10.000.000 cm-t teszek meg amikor holnap megyek haza melóból.
és 100km/h-ra 8sec alatt gyorsulok ami 3,5 m/s².
Tehát nekem ez az etalon. -
Basic256 #859 #856: "Az élőlények az egyedüli olyan objektumok, amelyek képesek eltávolodni saját energiájukból a Földtől. De még a kis porszem is felemelkedik a gravitáció ellenére egy enyhe szellőtől is."
Ez a két mondat ellentmond egymásnak.
"A gravitáció csak attól függ hogy mekkora a vonzott test tömege, mert a Föld tömege ebben az esetben még ha változik is, mindig ugyanakkora."
Ennek a mondatnak a vége önellentmondás.
-
Basic256 #858 #855: nem olyan kicsi, mint gondolnád. Hiszen Földi körülmények között mérték ki, torziós ingával a vonzást.
1kg tömeg 1m-ről 6.67*10^-11 m/s^2 nehézségi gyorsulást ad.
Ha a nemzetközi űrállomás 214t tömegét nézem 10m-ről, akkor 1.43*10^-7 m/s^2 a gyorsulás. Ez egy óra alatt, nyugalomból indulva 92cm elmozdulást okoz. Egy nap alatt 532m. -
clio1616v #857 A gravitációs (mező, tér, erőtér, vagy ami tetszik) az anyagnak olyan tulajdonsága, amelyben az anyag alacsonyabb potenciálra kerül.
A háromtestproblémára ez egyfajta magyarázat, pl nap hold föld. A bolygók között vegyük 0-nak a gravitációspotenciált, a bolygókhoz közel ez negatív(-) minél nagyobb a tömegük, annál negatívabb. Lehet erővektrorokkal modellezni, de itt nem vonzásokról van szó ténylegesen, hanem nyugalmi potenciálokról. -
clio1616v #856 Én a gravitációt úgy érzékelem, hogy a Föld vonza a környezetem tárgyait köztük engem is. Az élőlények az egyedüli olyan objektumok, amelyek képesek eltávolodni saját energiájukból a Földtől. De még a kis porszem is felemelkedik a gravitáció ellenére egy enyhe szellőtől is.
A gravitáció csak attól függ hogy mekkora a vonzott test tömege, mert a Föld tömege ebben az esetben még ha változik is, mindig ugyanakkora. -
clio1616v #855 Csak menj ki a házból és ugorj egyet.
Meglátod milyen kicsi a gravitációs erő, amivel a Föld téged vonz közvetve.
Ez egy nagyon kicsi erő, amit könnyedén le tudsz győzni.
A repülő sem zuhan le. A Földnek kicsi a gravitációs ereje és a hatósugara is.
Ha a Föld ilyen kis gravitációval vonz, akkor gondolj bele az általad említett űreszközök milyen kicsivel. -
Basic256 #854 #852: Egyik dolog, ami alátámasztja: a pályaszámítások helyességéhez az erők egyenlősége kell. A csillagászati évkönyvek adatai pedig megfelelnek a valóságnak.
A másik ami alátámasztja: az űreszközök, az űreszközök belsejében található felszerelések nem indulnak el spontán módon a nehezebb végük irányában.
Az asszimmetrikus anyageloszlású bolygók (köztük a Föld) sem tér le spontán arról a pályáról, amit ezen asszimetrikus erők nélküli számítások adnak. -
Basic256 #853 #850: meg mondom, mi az amit helytelenítek ebben a hozzáállásban.
Elfogadnék egy olyan álláspontot, ami azt mondja: "hiszem, ha látom". Szerintem ez is túlságosan merev, de indokolható. Ez az álláspont azt mondja, nem fogadja el személyes megtapasztalás nélkül, hogy például a két erő egyforma.
Azt az álláspontot viszont rendkívül helytelenítem, ami személyes megtapasztalás hiányában az ELLENKEZŐJÉT ÁLLÍTJA annak, amire biznyítékok vannak, megfigyelések, kísérletek - noha azokat más emberek végezték el.
Hiszen nem áll módotokban olyan kísérletet végezni személyesen, ami a tömegvonzás ezen tulajdonságát ellenőrzi. És még csak nem is arról van szó, hogy nem hisztek azoknak, akik a kísérleteket, megfigyeléseket végzik. Hanem állítjátok az ellenkezőjét. -
clio1616v #852 Milyen gyakorlat?
Mondolj bele mivel tudod ezt ellenőrizni? -
Basic256 #851 #850: A gyakorlatban nem működik. Ez az űreszközök és egyéb űrbeli objektumok megfigyeléséből közvetlenül látszik.
Lehet, hogy te ki tudsz magadban találni olyan világot, amiben ez így van, de az csak sci-fi, és ne keverd a valósággal.
-
clio1616v #850 Ez így működik, ahogy leírtad és én is úgy gondolom, ez a mozgások fő energiaforrása(iniciátora). Kis testek esetében ez nem olyan drasztikus, hogy nagy gyorsulásokról lehessen beszélni. -
Basic256 #849 Newton vs. Leibniz: http://en.wikipedia.org/wiki/Calculus
-
Basic256 #848 #847: úgy látom nem hagyjátok, hogy belekeverjelek benneteket saját feltételeitek ellentmondásaiba. Inkább szeretitek, ha én teszek állításokat, és abba beleköthettek. Kényelmes pozíció, igaz?
Jól van, lássuk. Ha két eltérő tömegű test különböző erővel vonzaná egymást, akkor egy könnyű merev rúddal összekötve őket az egyik jobban nyomná a másikat. Így a két golyóból álló rendszer elindulna az egyik irányba, és folyamatosan gyorsulna.
Ez lenne az űrkutatók álma, olyan hajtómű, amely nem lő ki magából anyagot. Milyen szép is lenne, nagy kár, hogy nem működik. Mert a két erő egyforma. -
clio1616v #847 Van erre vonatkozó törvény? Föld körül ilyen feltételekkel keringő olom gömbökre?
Én nem tudom hogyan áll be az egyensúly. De valószínű, hogy te tudod. -
Basic256 #846 #844: a Föld körül keringjen a két gömb, 150km-es magasságban, nagyjából körpályán, az egyenlítő mentén.
Kérdés: ekkor a 2kg és az 1kg egyforma erővel vonzza egymást szerintetek, vagy sem? -
clio1616v #845 A két gömb valószínűleg eltérő sebeséggel fog eltérő irányba forogni és mozogni is fognak eltérő sebességgel és irányba. Mert nyugalomban nem lehetnek. És egy irányban és azonos sebességgel nem mozoghatnak, mert ez képtelenség. -
clio1616v #844 Lebegjen...
Nem tudom mi fog történni és azt sem hogy mikor.
Milyen állapotok, energiák vannak azon a helyen és időben és ezek hogyan véltoznak meg. Erre vonatkozólag méréseket kellene végezni. -
Basic256 #843 #841: "Egyértelmű hogy nem vonzhatja egyenlő erővel, ezen kár lovagolni."
Járjunk a végére közösen!
Mondok egy egyszerű kísérletet. Lebegjen az űrben két ólomgömb. Az egyik 1kg, a másik 2kg. Legyenek közel. Szerintetek mi fog történni, hogyan vonzzák egymást?
-
Basic256 #842 #840: A matematika egy nagyon jól használható eszköztárat ad tudósok, mérnökök kezébe. A következő módon dolgozik:
1) Felállít bizonyos követelményeket, feltételeket, egy rendszerről. Törekszik arra, hogy minél kevesebbet kérjen
2) Megpróbál ebből minél több következtetésre jutni
Szerintem csodás dolog, hogy sokszor három vagy hét axiómából mekkora tételrendszert lehet felépíteni. Miért jó ez? Azért, mert ha például egy fizikus látja, hogy a mérési eredményeire illenek bizonyos axiómák, akkor a tételeket máris használhatja. Tehát jó, ha minél kevesebb és egyszerűbb feltételből minél többmindent vezetünk le.
Ezt teszi a matematika. És igen jól csinálja. A csoportelmélet három lényeges feltételen alapul, és megdöbbentően sokáig el lehet vele jutni. -
clio1616v #841 Egyértelmű hogy nem vonzhatja egyenlő erővel, ezen kár lovagolni.
Egyébként elárulom nektek :), olyan hogy erő nem is létezik. Energiák vannak, ebben az esetben helyzeti energiák és az egyensúly alakul ki.
Az erő csak egy képzelt dolog, amit szintén nem látunk és nem érzékelünk, mint az időt. -
clio1616v #840 A matematika is csak egy idealizált világ, vonalakkal, aminek nincsen szélessége, pontokkal, aminek nincsen semmije.
A számok meg elvesztették az eredeti értéküket, sikerült túlbonyolítani mindent, csak azért hogy a régi törvények és szokások megmaradhassanak.
A valóságban nincsenek pontok, vonalak. -
Basic256 #839 #836: "miért nem vonzhatja egyforma erővel a föld és az ember egymást."
Még mindig álomvilágban élsz, szerintem ez pszichés probléma nálad. Fogadd el, hogy egyszerűen ilyen a világ: az említett két dolog egyforma erővel vonzza egymást. Kisebb, de eltérő tömegű testekre ez igen könnyen kísérlettel igazolható. -
Albertus #838 Dehogynem..
Két test között fellépő erőhatásra általánosan érvényesnek véled Newton törvényét.. Pedig nem az.
Sőt, egyetlen kvantumos esetben sem igaz.
-
Basic256 #837 #833: a felbontásnál azokat a dolgokat, amik egymáshoz képest nem mozdulnak el, azokat mindenképpen kezelheted egyetlen testként. Tehát:
1) Föld, útburkolat
2) Kerék, kerekek (felni, gumi) - ha a gumi mozgásától eltekintünk (állandó fékerő esetén a gumi deformációja állandó, tehát ekkor nem mozog a gumi a felnihez képest)
3) Autó többi része (tengely, fékpofa, alváz)
Ez akkor célszerű, ha erőket akarsz felírni.
De!! Igazából bármely módon körülhatárolhatod, hogy mely testeket tekinted egy testnek és melyeket külön, ha csak az impulzusmegmaradás érdekel. Tehát például a kerék és Föld összimpulzus változását összevetve az autó többi részének összimpulzus változásával tapasztalhatod, hogy az impulzusmegmaradás teljesül. -
Albertus #836 Különben szomorúan látom, hogy bár ebbe a topicna azok járnak, akik
jobban érdeklődnek az átlagnál, de még ti sem értettétek meg,
hogy miért nem vonzhatja egyforma erővel a föld és az ember egymást.
És ha azt nézem, hogy ez még csak egy létező jelenség megértése,
és ahhoz, hogy előremutató megértéshez és új felismerésekhez eljussatok,
az is kell, hogy a tudás bírtokában feltegyétek magatoktól a kérdést:
Hogyan működik? Mire jó? És mi van a hátterében?
Sokkal mélyebb tudás kell.
De az biztosan nem, hogy Basic módjára, "félkarú óriásként"
a többieket szapulja bárki is.. hogy mennyire buták, vagy műveletlenek.
Akinek nem inhe, az ne vegye magára. Basic-ek pedig értsenek belőle..
-
Basic256 #835 #829: én biztosan nem kezelem szentségként Newton eredményeit, csak egyszerűen látom, hogy a mai napig helytállóak. Még akkor is, ha ez egyeseket baromira zavar. Talán az egyik oka ennek, hogy a támadók még semmi maradandót nem alkottak életükben, és erre esélyt sem látnak.
#830: a matematika ilyen szempontból "kényelmesebb". Mi mondjuk meg, hogy definiáljuk a végtelent, vagy a differenciálszámítást. Az egyetlen követelmény, hogy a definiált rendszer ellentmondásmentes legyen. Az. És működik is, remekül. -
clio1616v #834 De akkor mitől állt meg az autó a kerék magától hagyta abba a forgó mozgást? -
clio1616v #833 Na várj csak nem azt mondtad hogy nem én hajtom a biciklit, akkor most hogyan jött az hogy a kocsi kölcsönhatásban van a Földel?
Az úttal esetleg, de a Földhöz semmi köze. (szerinted, a korábbi állításaid alapján) -
clio1616v #832 Igaz, a világnézetéből adódóan hibásak a törvényei is, az Istenhittel jött az a törvény, hogy a két test közötti kölcsönhatáskor egyenlő a két erő. Az egyenlő az a kulcsszó, minden ember egyenlő Isten előtt blablabla. -
Basic256 #831 #825: az autónál lehetséges több felbontás. Az egyik egyszerűen az, hogy a Föld és az autó kölcsönhatásban van a gumikon keresztül. A gumira ható erők az autót fékezik, a Földre ható erők a Földet gyorsítják.
Az autón belül tovább bonthatjuk a dolgot. A kerékre hat az autó alvázához erősített tengely, a fékpofa, és a Föld. Itt tehát újabb két részre bonthatunk, a kerék és az autó többi része.
Az előbbi elegendő, ha a gumira ható erők érdekelnek minket. Utóbbi kell, ha például a tengelyt akarjuk méretezni. -
clio1616v #830 De. Ezért mondtam hogy rossz a törvény. Végtelen nem létezik szintén.
Be is bizonyítom, meg a matematika is egy baromság ahogy a diferenciálszámítás is az.
1/0 lenne a végtelen (0,000000000) pedig ha abból indulunk ki mi volt az osztás és a szorzás eredeti funkciója. Az emberek mennyiségeket számoltak vele hány almám van. Ha 2 szer annyi van akkor az mennyi stb.
Nullával nem lehet elosztani semmit ezért a végtelen sem létezhet. Sőt a nulla sem létezik, mert ha létezne valamiből nulla darab, akkor az valójában nem is létezne ;) -
Albertus #829 Szia!
Ha már szegény Newtont emlegetjük.. A differenciálszámítást Leibnitz
alapozta meg. Newtonnak halvány fogalma sem volt róla korábban.
Amikor Leibnitz dolgozatát elolvasta, az első reakciója az volt, hogy "ostobaság". Aztán kezdte megérteni, és rájött, hogy hírnevet szerezhet vele, ha rá tudja venni a fiatal Leibnizt-et arra, hogy
kettőjük közös munkájaként publikálják.Mint látom: Igaza lett.
Hiszen te is neki tulajdonítod.
Különben az öregcsont több mint 50 azaz ötven évet szánt arra, hogy kiszámítsa, Jézus visszatérésének dátumát.
Halálakor 2060-as évszámot jelölte meg az apokalipszis dátumaként..
Számára az Isten hit és s tudomány művelése egy és ugyanaz volt.
Úgy gondolkodott, hogy a természet törvényeinek megértésével megérti
azt, hogy az Isten mit akar velünk. Mi az emberi élet célja, értelme.
Egy ilyen életmű után, ostoba az aki szentségként kezeli Newton
eredményeit.