Hamis törvények

a két testre ható két eredõ erõ egyenlõ ezt senki nem vitatja

viszont nem a két test hat egymásra hanem a köztük lévõ mágneses tér alakítja ki a két test helyzeti energiaminimumát.

Igen, a te világodban igaz lehet az #566.

Én csak arról beszélek, ha a valóságban elvégzed két erõmérõvel a kísérletet, akkor mi történik. Ha elvégzed, akár sugárzó lemezzel, akár töltött gömbökkel, akár gravitációval, akár mágnesekkel, a két erõmérõ azonosat mutat a két oldalon.

Mibõl gondolod?

A lemezeken a saját sugárzásaikból fakadó erõk semlegesítik egymást,
így csak a másik lemez felöl érkezõ fotonok nyomóereje jelenik meg rajtuk, mint a levezetésbõl láttad:

L1 lemez felöl érkezõ fotonok L3 lemezt tolják, L3 felöl érkezõk
L1 lemezt tolják.

Abban igazad van, ha a két lemezt kalodába zárjuk akkor kívülrõl,
a kalodába helyezett erõmérõ F=F1+F2 erõt méri.

Ha viszont magukra hagyjuk, akkor L1 lemezt F2 erõ gyorsítja,
L3 lemezt pedig csak F1 erõ gyorsítja.

Hát nem tudom, hogy a te fantáziavilágodban mi történne.

Csak annyit mondhatok, ha a két lemez végéhez a külsõ oldalakon erõmérõket teszünk (és feltesszük, hogy a lemezekre víszintes irányba nem hat egyéb zavaró erõ pl. surlódás) akkor itt is egyforma erõket mutat a két erõmérõ.

Ott is két erõ eredõjét méred össze!

Na, jó a lemezekrõl mi véleményed ?

F, F1 vagy F2 erõ hat a két lemez között?

Mekkora erõ fogja szétnyomni a lemezeket?

Ne hangsúlyozz te semmit!
Te nem vagy fizikus, sem fizikus szakértõ sem vagy!

Aminek a szakértõje vagy az a hülyeség és a bizonygatási mánia!

Megjegyzés: a valóságos világban ha mágnes és vasgolyó van a két oldalon, és beakasztjuk az erõmérõket, megint csak egyforma lesz a két erõ. Hátha érdekel valakit.

Betolom a 2 N/csík erõmérõt 5 csíkkal, akkor a másikon is 5 csík lesz betolva.

Képes vagy erre azt mondani, hogy a valóságban nem így van??

Nagyon Jó példa!

Szuper! Tényleg csak a mágnes vonza a vasgolyót!

Álljon itt azért az is, hogy ez a valós világban hogy van. Az ábrák itt láthatóak:
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/8het_fizika_fizika8.html
Cikk az elektrosztatikáról:
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/18het_fizika_fizika18.html

Ha beakadsztod az erõmérõket, a két erõ egyenlõ lesz, a gravitációnál rajzolt képnek megfelelõen (töltésnél is ugyanilyent lehet rajzolni).

Ja, a #475, persze, fantáziavilágodban lehente igy is, persze, legyen igy, ha igy DEFINIÁLOD a világodat, akkor persze igy van, nincs mit vitatkozni rajta.

Persze hangsúlyozzuk megint (a fórumot olvasók kedvéért) hogy ez a vita nem a kísérleteken alapuló fizika világáról szól, hanem egy fantáziavilágról.

Persze abban is teljesen igazad van, ha a fantáziavilágot vesszük, akkor mindent "bizonyítani" kell, érvekkel, kiindulva bizonyos alpfeltevésekbõl. Nyilván ha a te alapfeltevéseidet elfogadjuk (az asszimmetrikus erõkrõl) akkor a feltevéseid helyesek.

ALbertus, gratulálok az #551-hez, szépen felépitett érvelés, nem is vitatkozok azzal, hogy a fantáziavilágodban ez igy mûködik:
"Mindkét erõmérõn 5 csík látható! Azaz az össz erõ F=5*1+5*2=15 N"

Persze, lehetne akár igy is. Az ne zavarjon, hogy a valóságban elvegezve a kisérletet nem így történik, de már leszögeztük, hogy ez csak egy fantáziavilág.

Külön érdekesség, hogy Basic a #475 -re még csak nem is reagált.
Ennek fõ oka lehet, hogy vitathatatlan az ottani bizonyítás.

Azok kedvéért, akiknek a figyelmét elkerülte volna, kis kiegészítéssel:

Állítsunk egymással szembe (, síkjukat egymással párhuzamosan), két db egyforma (pl. 1 m2) felületû sík lemezt.
Egyik lemez legyen T1=1000 fokos, a másik T2=3000 fokos hõmérsékletû.
A hõáram (fotonáram) eredõje a magasabb hõmérsékletû lemez felöl az alacsonyabb hõmérsékletû felé valósul meg.
Ezzel egyben a a fotonok által átadott impulzus mennyiségek eredõje ugyanebbe az irányba mutat.
Az átadott impulzusmennyiség nyomóerejének eredõje úgy szintén.

Pedig triviális, hogy a magasabb hõmérséklet felöl érkezõ fotonok
az alacsonyabb hõmérsékletû lemezt nagyobb erõvel nyomják mint a fordított irányba haladó fotonok.
Azaz két lemez hat erõvel egymásra, mégis a két erõ különbözõ nagyságú.
Pedig Newton törvénye szerint két test között ébredõ erõk iránya ellentétes, nagyságai azonosak.

Hát nem azonosak.

Aki vitatná, annak az erõk:

Legyen az egyik lemez L1 a másik L3 nevû. (1 jelenti a T=1000 fokot)

Így az L1-re ható erõk:
saját hõsugárzásának tolóereje mindkét oldalán hat +F1 -F1
a másik lemez szembe nézõ oldalának sugárzása + F2
Az L2-re ható erõk:
saját hõsugárzásának tolóereje mindkét oldalán hat +F2 -F2
a másik lemez szembe nézõ oldalának sugárzása + F1

Azaz eredõ L1-en F=+F1-F1+F2=+F2
eredõ L3-on F=+F2-F2+F1=+F1

Jól látható, hogy a két lemez más-más erõvel hat egymásra.
Az eredõ F =+F1+F2 erõ taszítja szét a két lemezt.

Miután a gravitáció is sugárzással terjedõ erõhatás (annyi eltéréssel, hogy nem taszítónak hanem vonzónak tekintjük, )
ebbõl következõen ugyanazzal a móddal kell szemlélni az erõket, mint a lemezek esetén.

Remélem Basic józan esze a megértéssel felülkerekedik,
és nem a mániákus "kinek van igaza" minden áron, azaz "szándékos hazugságok", "félrevezetés" és a szokásos: "Higgyétek el!" szövegekkel
jön elõ.

Mindenkinek ajánlom:
The God Particle: If the Universe Is the Answer, What Is the Question?

Mi a helyzet az #544-el?

Kedves Clio16v16!

Nagyon jó az a kérdésed, hogy:"Hová lett a nagyobb töltés hatása?"

Igaz. Ha két egyforma nagyságú töltés (mindkettõ pl Q=1C) között F erõ ébred, akkor ha Q1=0,5 C és Q2=2 C vesz részt a folyamatban, akkor
a szorzatuk már nem 1 ??? De bizony Q1*Q2=1 .. mint Q=1 esetében.

Vagyis az össz erõ most is ugyanakkora, de!

Nyílván a Q=0,5 C felületi térerõssége csak negyede a Q2=2 C töltésének,
így egy-egy elektronra ható ereje is csupán a negyede, a Q2=2C töltés
térereje által okozott erõnek.

Azzal együtt, hogy Basicnek abban igaza van, hogy ha a negyed térerõsség, hat négyszer annyi elektronra akkor ugyanúgy 1 azaz egy a szorzat, mint amikor négyszeres térerõsség a negyed annyi elektronra hat.

Amiben Basic téved, az az, hogy két erõ eredõjét egy erõként fogja fel.

Sziasztok!

Látom Basic nem szabadult a tévhiteitõl és azokat tényeknek állítja.

Kedves Basic tévedsz! Rettenetesen nagyot!

Nézzük mit állítasz: Két test erõvel hat egymásra és ez az erõ
egyforma nagysággal hat mindkettõre, ezért azt állítod, hogy
két töltés egyforma erõvel taszítja a másikat.

Szimuláljuk látható rugós erõmérõkkel a jelenséget!
Legyen két, nyugalmi helyzetben 10 cm (azaz 0,1 m) hosszú, kék házas
erõmérõnk. Mindkettõ nyelve 1 cm-es piros-fehér csíkokkal 10 részre osztva. Ilyeneket az iskolai demó készletben találunk.
Az egyik 20 N a másik 10 N maximális értékkel, azaz az egyiken
minden csík F=2 N erõt, a másikon minden csík F=1 N erõt jelent.
a 2 N/csík szimbolizálja a Q=2 C töltés felületi térerõsségét,
az 1 N/csík szimbolizálja a Q=1 C töltés felületi térerõsségét,

Miután a térerõsség hat a másik gömb elektronjaira, helyezzük a két
erõmérõt az asztalra egymással párhuzamosan és kégeiket nyomjuk össze
a kétoldalra helyezett vonalzókkal úgy, hogy a Q=2C-t szimbolizáló
erõmérõ F=10 N-t mutasson.

Na moszt nagyon figyelj!

Mindkét erõmérõn 5 csík látható! Azaz az össz erõ F=5*1+5*2=15 N

Ha az egyik vonalzó mögé erõmérõt helyezünk akkor ezen valóban F=15 N erõt mérünk.

De a két töltést szimbolizáló erõmérõ külön-külön:
A Q=2C szimbolizálója F=10 N erõt, a Q=1C szimbolizálója
pedig csak F=5 N erõt!

Miért nem egymás végéhez támasztottuk az erõmérõket?

Mert nem a térerõsséget hatnak egymásra!
Mert nem a térerõsségek támaszkodnak egymásnak!

Hanem a térerõsség hat a töltéseket hordozó elektronokra!

Így a két erõ is párhuzamosan hat a másik gömbre, pontosan úgy mint az erõmérõk a másik vonalzóra!

A gravitáció, vagy a két, különbözõ hõmérsékletû egymással szemben lévõ 1-1 m2 -es felület esetén is ugyanígy van.

Hat egyiktõl erõ a másik felé, és egy másik erõ viszont irányban.
A két erõ összegét érzékeljük taszító vagy vonzóerõként kettõjük között.

De ez (mint láttuk!) nem azt jelenti, hogy az eredõ mindkettõre egyformán hatna!

Na... es innen ki tiltja mar ki mikiket?

értem, tehát úgy véled, körülötted kering a nap
akkor az a te világod

Á értem, szóval ti nem hisztek a kísérleteknek! Rendben, itt befejezhetjük a vitát. Ezek szerint itt nem a fizikáról van szó, ez okozta az eddigi problémákat!! Értem, "leesett"! Csak megtévesztett a topic címe, mert úgy értettem, hogy a fizikai tételek érvényességét vonjátok kétségbe, de örömmel látom, hogy errõl szó sincs. Amit csináltok tehát egy játékos, tréfás csevegés, hogy milyen lehetne a világ, ha nem volna olyan, amilyen. Most már értem.

Nyilván ha fizika lenne, akkor hinnétek a mérésekben és kísérletekben, de errõl szó sincs nálatok. Rendben, így minden oké amit mondtatok, csak a topic címét kell megváltoztatni: "milyen lehetne a világ?"

Mivel ebben az elképzelt világ kitalálásában én nem vagyok jó, ezzel akár be is fejezhetem a részvételem a topicban. Csak hangsúlyozom, írjátok meg másoknak is, hogy ez egy elképzelt világ, nehogy félreértsék. Majd a biztonság kedvéért néha benézek, és erre felhívom az új fórumozók figyelmét.

(de én is ajánlanék neked, két, pofonegyszerû kísérletet:
1. állj ki egy térre és nézz fölfelé
egy idõ után azt tapasztalhatod, hogy az égen egy kis fénygömb (nap) kering körülötted
tehát akkor ez azt bizonyítja, hogy:
A. körülötted kering a nap?
2. fogd a pingponglabdád és tegyél valamit az alljára
azt tapasztalhatod, hogy ha elengeded, leesik róla
akkor ez azt bizonyítja, hogy
A. gömb alakú "tárgy" alján nem lehet élni, mert lepottyanunk róla?

...
esetleg:
B. túl kevés információval rendelkezel a világegyetemrõl?

én a B.-re tippelek, te hiába erõlteted nekem az A.-t)

én hiszek neked (is)
(meg igazából a kísérletet el sem olvastam)
de nem hiszem, hogy egy kísérlet bizonyítana valamit is

Szerintem Basic-on el kellene végezni egy Voight-Kampf tesztet 😄
( Szárnyas fejvadász/Blade runner 😄 )

nagyon figyelmetlen vagy, senki nem allitotta hogy a ket ero nem egyenlo sot...

az a lenyeg hogy a ket test nem fejt ki erot egymazra, csak a korulottuk levo elektromos ter amit letrehoztal

egymasra akkor hat egyenlo erovel a ket test a newton 3. torvenye ertelmeben ha erintkeznek, a te kiserletedben errol szo sincsen

de Vehetunk egy masik peldat ami egyszerubb:
a ket felfuggesztett test legyen egy vasgolyo es egy magnes

szerinted a vasgolyo vonza a magnest ugyanolyan erovel, de nem igy van csak a magnes vonza a helyzeti energiak egyensulyanak beallasa miatt ter ki a magnes a vasgolyovan megegyezo mertekben

Mikike! Csináltam egy kísérletet, amit erõmérõ nélkül megcsinálhatsz. Ellenõrizheted, hogy nekem, vagy Albertusnak van igaza. Egyszerû. Innentõl már az a kérdés, hogy érdekel-e, kinek van igaza? Nos, érdekel? Elvégzed a kísérletet?

Én persze továbbra is azt mondom, amit eddig, ezt jól látod, mert én megcsináltam a kísérleteket, és én tudom kinek van igaza. Ellenõrizheted, de csak akkor, ha kíváncsi vagy az eredményre.

Persze tudom hogy félsz az eredménytõl, de ha bebizonyosodik az igazam, ne úgy tekintsd, hogy buta voltál, hanem úgy, hogy Albertus becsapott - egyszer!, de többször már nem fog tudni, és többször más sem, ezekkel a trükökkel. Figyeld, milyen átlátszó, ha sarokba szorul, gunyoros megjegyzéseket tesz, majd eltereli a szót. Ugye te nem akarsz ilyen lenni?

de tényleg nagyon jó a példád
valójában fogalmad sincs, mi az anyag
mibõl áll a pinponglabda, milyen tulajdonságai lehet
valójában fogalmad sincs mi az a töltés, mi hozza létre az erõteret és hogyan mûködik

vagyis ülsz egy szobában és megpróbálod kitalálni, honnan ered az alma

a különbség közted és albertus között, hogy, míg õ inkább csak kérdéseket tesz fel, te azt ordíbálod, hogy tudod az igazságot, amit csak te ismersz jól
mindenki más téved

csakhogy nincsen olyan erõmérõm, mint neked
ami megmutatja, hogy hol, milyen erõ van és ezek közül melyik, honnan ered
vagy ha lenne is, biztos belekötnél, hogy nem hitelesítette a mérésügyi központ

Mikike! Otthon elvégezheted a kísérletet. Direkt olyan változatot adtam, amihez semmi bonyolult dolog nem kell, csak cérna, ragasztó, grafitceruza, pinponglabda vagy bodzabél (esetleg aluminiumfoliaval bevont parafa, de itt az egyenlo sulyt nehezebb beallitani).

"Te csináltál egy kísérletet, amiben azt mondod, hogy a két test annak ellenére, hogy különbözõ erõvel töltötted fel õket, egyforma erõvel taszítják egymást.
Csak azt magyarázd meg hogy a többlettöltés ereje hova tûnik. (ha nem összeadódik)"

Egyenlõre a vita arra a szintre sûllyedt, hogy tényeken vitatkozunk. Az egyik tény, hogy a kisérletben a két test egyforma erõvel taszitja egymást. A problémám az, hogy hiába kezdem el fejtegetni (ahogy párszor megtettem), ha a tényt, amibõl kiindulunk, nem fogadjátok el.

Elõször tehát el kell fogadnotok, hogy a két erõ egyforma nagy. Utána szívesen elmagyarázom, hogy hogyan lehet ez. Ha látalanban nem fogadjátok el, akkor végezzétek el a kísérletet.

ez remek példa
pontosan így mûködik a "tudomány"
hiten alapul az egész

Zárt rendszerben a fellépõ erõk összege nulla. Igaz.
Te csináltál egy kísérletet, amiben azt mondod, hogy a két test annak ellenére, hogy különbözõ erõvel töltötted fel õket, egyforma erõvel taszítják egymást.

Csak azt magyarázd meg hogy a többlettöltés ereje hova tûnik. (ha nem összeadódik)

"Ez nem következik a fentiekbõl, mert nem elektromos erõ hat hanem az összeadódott erõ vektorok.

A szemléletedben a hiba. Gondolkodj ember."

Sajnálom, de az erõ definíciójában van nálatok probléma, nálatok van szemléleti hiba. Az erõrõl itt olvashatsz:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Er%C5%91

Az erõ tehát egy adott tesre hat. Csak azokat az erõket adhatod össze, amik arra a testre hatnak, tehát:
1) Az elsõ gömbre ható kötélerõ, a gravitáció, és a második gömb taszítása összeadható, és ez hat az elsõ gömbre
2) A másodikra hasonló

A két elektromos erõ nem adható össze, mert NEM UGYANARRA A TESTRE HAT, ez a legelemibb hiba, ez általános iskolás probléma.

Végül összeírom Albertus legkedvesebb szófordulatait, hogy lássátok, mekkora bunkó, és akiket becsapott, elgondolkozzanak, milyen színvonalon is állnak:

IDÉZETEK ALBERTUSTÓL:

Légyszíves gondolkodj! Még a hõegyensúly szempontjából sincs alapja az érvelésednek.

Ha pedig se képzettséged, se kisérleti tapasztalatod sincs, akkor javaslom, ne azon erõlködj, hogy hogyan tudnál butábbnál butább ellenvetéseket kiagyalni, hanem figyelj, és ha valamit mégsem értenél akkor kérdezz.

Különben nlátom, nem nagyon tanultál eddig az impulzusról, mert majdnem minden oktatási szinten a puska az egyik szemléltetõ példa
az impulzustétel teljesülésére.

Mögöttem áll a sokéves tanári pálya, sok olyan diák okossága, mint amilyenekkel Te is megajándékozol. Sok-sok kisérlet, kutatás, fejlesztés. Az ezekbõl levont tapasztalatok összessége.
Te mögötted.. Nem tudom, hogy mi. Azt látom, hogy képzésed erõsen hiányos, tapasztalatod nulla.

Akit tényleg érdekel a téma, de Basichez hasonlóan tényleg nem érti,
az ezek után is nyugodtan kérdezzen.

Te hazudozol.
De végtelen butaságodat látva megbocsájtok neked.

No igen.. Jól látod. Ha ezt az energiát pótoljuk (lengetõmotorral)
és jó nagyra méretezzük, akkor el lehet tolni a Földet a pályájáról.. de nem szabad! Most jó helyen van!

Basic! Te borzasztóan rossz szinvonalú iskolába jártál!
Még csoda, hogy írni megtanultál. (Mondjuk, azt is bemutattad, hogy milyen szavakon gyakoroltad.)
Így már értem, az olvasással ezért vannak olyan nagy gondjaid!

Drága Bogaram!
Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.

De köszönöm a tájékoztatás, mester!

Sajnos Basic még a tanulás, és nem az értés szintjén áll.
Ezért is reagál úgy ahogy. Kavarodnak benne a fogalmak, inercia, rendszerek..
(Ha nagyon elront valamit, akkor azért nem hagyom szó nélkül.)

Hát ez az! Sok mindenrõl tanultál már, de képtelen vagy látni is azt amit láthatnál.

Úgy hogy ismételgesd.. De jobban tennéd, ha elötte kipróbálnád.
Akkor nem ismételgetnél butaságokat.

Kisérletezz. Szemlélõdj, gondolkozz, és aztán vitasd azt amit olvastál.
Ha utánna is ez lesz a véleményed, megbeszéljük, hogy hol rontottad el a kisérletet.

😊 ne, de azért jó a film..

Erõ mégis van.. ergo a fizikád butaság.
Légyszíves a butaságok kimondásától, leírásától tartózkodj.

Minden igaz amit írtál, mivel ezt már leírtam elõtted egyszer, egészen idáig...
"Az elõzõekbõl következtetve ez azt jelenti, hogy a gömbökre azonos elektromos erõ hat. Amekkora hat az elsõre (a másodikról), akkora erõ hat a másodikra az elsõrõl."

Ez nem következik a fentiekbõl, mert nem elektromos erõ hat hanem az összeadódott erõ vektorok.

A szemléletedben a hiba. Gondolkodj ember.

Javasolom, hogy mindenki, aki itt észt akar osztani, tegyen meg egyet az alábbiak közül:
1) Higgye el azokon a linkeken szereplõ adatokat, amely linkeket csatoltam
2) Illetve ha nem hiszi, végezze el ezt a kísérletet.

Ha egyiket sem teszi meg, nincs további értelme a vitának, mert akkor olyan az illetõ, aki azt hiszi, hogy a gyümölcs a ládában terem.

Irásaim nem vita tárgyát képezik, hanem ajándékok, azoknak, akik meg akarnak érteni egy szép, csodás világot. Ha visszautasítjátok, ti lesztek szegényebbek.

Engem nem gyõztetek meg zagyva, összefüggéstelen érveléseitekkel. Én sem akarlak meggyõzni titeket. Egy dolgot akarok, hogy ne vezessétek félre azokat a fiatalokat, akiknek van reményük, hogy okos, képzett emberekké váljanak. Utóbbi érdekében továbbra is küzdeni fogok. De nem itt, mert itt vagy olyanok írnak, akik nem szorulnak segítségre, vagy olyanok, akik nem érdemlik azt meg. Kivétel, ha valaki õszintén kérdez, és érdekli valamely probléma magyarázata.

Na jó, leírom, hogy mi történik. Csak hogy lássátok, mekkora hülyék vagytok. Utána befejezem a fórumozást addig, amíg nem vagytok hajlandóak elismerni a tényeket. Tehát:
1) Az elsõ gömbre a fonala hat, a gravitáció, és a másik gömb taszító ereje.
2) A második gömbre a fonala hat, a gravitáció, és a másik gömb taszító ereje

3) Nyilvánvaló, hogy a kitérés annál nagyobb, minél nagyobb elektromos erõ hat a gömbre, állandó hosszú fonalnál, súlynál, stabil asztalon végezve a kísérletet.

A 3)-at KISERLETTEL IGAZOLJUK:
3A) a töltött gömbhöz különbözõ nagyságú töltést helyezve (azonos távolságban) a kitérés más és más lesz
3😎 a gömbhöz ugyanazt a töltés rakjuk, de a gömböt különbözõ képpen töltjük fel, a kitérés más és más lesz
3C) ha a gömb és az elhelyezett töltés nem változik, azonos távolságnál mindig egyforma a kitérés

Tehát a kitérés megmutatja, hogy a gömbre mekkor erõ hat. Ezt máshogy is megmutathatjuk:
4) A gömböt rugós erõmérõvel húzzuk. Minél nagyobb az erõ, annál nagyobb a kitérés. Egyforma erõnél egyforma a kitérés. Ehhez azonban lehet, hogy nehezebb gömböket kell használnunk, vagy a hagyományosnál finomabb erõmérõt.

Térjünk vissza a kísérlethez! Legyen két egyforma gömbünk, egyforma fonálon, azonos magasságból függesztve! Töltsük fel különbözõen! A kitérésük azonos nagyságú lesz!

Az elõzõekbõl következtetve ez azt jelenti, hogy a gömbökre azonos elektromos erõ hat. Amekkora hat az elsõre (a másodikról), akkora erõ hat a másodikra az elsõrõl.

A kisérlet otthon könnyen elvégezhetõ.

Clio16, nincs körpálya, felejtsd el. A két gömb a fonálón lóg, de nem lefelé, hanem ferdén, egymástól kifelé (azonos töltésnél). Ezt látjuk, ha felépítjük a kísérletet. A rendszer áll, nincs gyorsulás. Miért is van ez, milyen erõk hatnak az elsõ golyóra?

Továbbra is várom a választ. Legyen az elrendezés olyan, hogy felõlünk nézve baloldalt Q1 töltésû gömb, jobboldalt Q2 töltésû, egyforma elõjellel, és legyen Q1 < Q2.
A töltetlen gömbök lógnak, mert a Föld vonzza õket, a fonal pedig nem engedi leesni.
A töltött gömbök ferdén állnak a fonálon. Milyen erõ hat például az elsõ gömbre? Miért úgy áll, ahogy?

A=Súlyerõ(gravitációs erõ),
B=Taszítóerõ, és a
C=Fonal tartó ereje.

A<C ezért a fonal egy körpályán(2D-ben maradjunk) tartja a golyót, tehát nem szakad le a golyó. A fonal rögzitési pontja a kör középpontja. Ezen a körpályán tud mozogni a golyó, értelemszerûen a másik golyó a saját körpályáján mozoghat.

Rajzolni nem fogok:
az eredõ erõk a golyókból húzott egymástól szét mutató vektorok melyek a körök érintõji.

Albertus, képes vagy válaszolni a kérdésemre, vagy tovább kerülgeted a válaszadást? Nem magyarázatot kértem, az elméletedet akarom próbára tenni. Tehát, hajlandó vagy válaszolni?

Az egyes gömbökre külön-külön milyen erõk hatnak, a te modelledben?

Én könnyebben értem két töltés közt létrejövõ kölcsönhatást, ha nem keverünk bele egy harmadikat.

Ha elfogadjuk hogy: Két pontszerû elektromos töltés (Q1 és Q2) között ható erõ egyenesen arányos a két töltés szorzatával és fordítottan arányos a közöttük lévõ távolság négyzetével.

Akkor - ha eltekintünk a minden más erõtértõl kölcsönhatástól - akkor ebbõl a kölcsönahtásból származóan mindkét töltésre ugyanakkora erõ hat.

Majdnem! Sõt! Fifikusnak is csak félig van igaza.

Hogy könnyebben megértsétek a két gömbtõl azonos távolságra helyezzünk 1 db elektront.

Nyílván a kétszeres térerõsség kétszer akkora erõvel fogja taszítani, mint a másik gömb kisebb térerõssége.

Ha viszont a labdákat toljuk a másik terébe, akkor is ez a helyzet,
azzal kiegészítve, ahogy Fifikus írta, hogy a gömbökön "hátrébb tolódnak" az elektronok, de mindkét gömbön.
Ezzel mindkét gömböt körülvevõ térerõsség alakja torzul, azaz már nem gömb alakú felszíneken lesznek az azonos térerõsségû pontok.

De a lényegen nem sokat változtat: két erõ eredõje-összege az amit
a fonalakra felfüggesztett gömböknél látunk, és nem egy taszító erõ!

Na nem megmondtam!
vazze te nagyon agyitoprony! Hát nem érted?
az egyik térerõsségébe belenyomjuk a másik gömb elektronnyait!
A belenyomás elött az elektronok egyenletesen oszlanak el a felszínen,
a belenyomás után a másik gömbbel ellentét oldalra sodródnak.
Ekkora ésszel mi vagy te? Szemafor?

Annál azért komplexebb a dolog, mint ahogy hiszed.

És nem azért nem taszítja messzebb a nagyobb töltésû, mert jobban is vonza a gravitációs mezõje, hanem mert több erõ is hat rá nem csak ez.

Különben nem hiszem el, hogy érted, mit irtál le.

"Két különbözõ nagyságú erõ összege taszítja szét a gömböket."

Engem az érdekel, hogy az egyes gömbökre külön-külön milyen erõk hatnak. Csak az egyikre, és csak a másikra, külön felsorolva.

Albert! Nehogy bevedd! A kiscsákó csak játsza az agyát! Tuti, hogy nem fogta fel.

"Oké, egyforma erõvel taszitja, vagy sem? "

Ezt kitõl kérdezted?

Bár, igaz válaszolhatok rá: Fifikus megértette. Mindenki megértette.

Te nem, ezért neked külön mondom:

Két különbözõ nagyságú erõ összege taszítja szét a gömböket.