Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#318
"A centrifugális erõ (már írtam): A centrifugális erõ arra jó, hogy ha forgó koordináta rendszerbõl le tudd írni az eseményeket. A forgó rendszer ugyanis nem inerciarendszer és azért, hogy úgy lehessen eseményeket leírni mintha az lenne fiktív (tehetetlenségi) erõket vezetünk be, ilyen a centrifugális erõ is. A centrifugális erõnek nincs oka (legalábbis a forgó rendszerbõl nézve). Csupán csak azt fejezi ki, hogy a rendszered nem inerciarendszer. Te azt hiszem a hinta körpályán való mozgásából eredõ centrifugális erõre gondolsz, de ez csak a hintához rögzített vonatkoztatási rendszerben létezik. Egyébbkéntis a forgó rendszerben lévõ testre azaz a hintában ülõ gyerekre hat, nam pedig a hinta tengelyére...."
Ezt a fiktiv, itt-ott érzehetõ, máshol meg nem centrifugális erõt elmagyaráznád nekem kicsit jobban légyszi?
Ezt a fiktiv, itt-ott érzehetõ, máshol meg nem centrifugális erõt elmagyaráznád nekem kicsit jobban légyszi?
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#317
Keveri a gyorsulást az erõvel. lol
#316
Másik topikból:
"© Albertus 2007. jún. 20. 09:03 | privát | válasz erre |#1115
Néhány hónapja tele volt a szenzációs felfedezéssel a sajtó:"Megtalálták a Higgs bozont!" címmel..
Hol jártál, hogy nem olvastad a cikkeket?
"
Ez egy beteges hazudozó, én nem válaszolok többé neki.
"© Albertus 2007. jún. 20. 09:03 | privát | válasz erre |#1115
Néhány hónapja tele volt a szenzációs felfedezéssel a sajtó:"Megtalálták a Higgs bozont!" címmel..
Hol jártál, hogy nem olvastad a cikkeket?
"
Ez egy beteges hazudozó, én nem válaszolok többé neki.
#315
Gondolom elírás, hogy a négyzetes távolság függéssel nem foglalkozol.
Nem! Nem elírás: leírtam, hogy feltételezem az egyenlõ távolságot, hogy a problémát ne kelljen tovább bonyolítani
Gravitonok:
"A gravitonok létét a nagy sikerû kvantumtérelmélet (és részben a Standard modell) tételezi fel úgy, hogy a többi alapvetõ kölcsönhatáshoz hasonlóan, a gravitáció viselkedését is részecskékkel magyarázza. Ez az elektromágnesség esetében a foton, a gyenge magerõ esetében a W- és Z-bozonok, az erõs magerõ esetében pedig a gluon. Ehhez hasonlóan a gravitációs kölcsönhatást a gravitonok közvetítik, és így a gravitációs hullámok is koherens állapotú gravitonok sokaságának is tekinthetõk. Ez az általános relativitáselmélet továbbfejlesztése. Klasszikus korlátok között mind a gravitont tartalmazó kvantumtérelméleti modell, mind az általános relativitáselmélet, mind pedig a gravitáció Newtoni elmélete is azonos eredményt ad." Én nem tudom ezt jobban sem érthetõbben leírni. Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Graviton
Basic NEM azt állította, hogy két eltérõ tömegû test egy harmadikra egyforma ugyanakkora erõvel hat. Ezt akarod a szánkba adni, csak nem értem miért.
"Nos, Newton törvényei csak abszolút álló, fotonok nélküli világra érvényesek."
Hát igen ezek azok a bizonyos korlátok... De azért elég jó közelítéssel igazak. Nem lenne szerencsés ha szegény építészeinknek a Standard modellbõl indulnának ki, hogy egy ház statikai számítását elvégezzék...
Sokáig tartana, meg nem is értenék, elszámolnák ... A Standard modellnek (bár az tényleg nem tökéletes) is megvan a maga alkalmazási területe, de szerintem az nem a mi Föld-hinta rendszerünk.
"Ha viszont a tengelyen M nyomatékkal hajtjuk meg a lengõket, akkor a nyomatékforrás energiáját fordítjuk az impulzus termelésre." Megnyugtatlak energiával nem lehet impulzust termelni. Az energia az energia marad esetleg átalakul elektromosból - forgásivá.
A centrifugális erõ (már írtam): A centrifugális erõ arra jó, hogy ha forgó koordináta rendszerbõl le tudd írni az eseményeket. A forgó rendszer ugyanis nem inerciarendszer és azért, hogy úgy lehessen eseményeket leírni mintha az lenne fiktív (tehetetlenségi) erõket vezetünk be, ilyen a centrifugális erõ is. A centrifugális erõnek nincs oka (legalábbis a forgó rendszerbõl nézve). Csupán csak azt fejezi ki, hogy a rendszered nem inerciarendszer. Te azt hiszem a hinta körpályán való mozgásából eredõ centrifugális erõre gondolsz, de ez csak a hintához rögzített vonatkoztatási rendszerben létezik. Egyébbkéntis a forgó rendszerben lévõ testre azaz a hintában ülõ gyerekre hat, nam pedig a hinta tengelyére....
Nem! Nem elírás: leírtam, hogy feltételezem az egyenlõ távolságot, hogy a problémát ne kelljen tovább bonyolítani
Gravitonok:
"A gravitonok létét a nagy sikerû kvantumtérelmélet (és részben a Standard modell) tételezi fel úgy, hogy a többi alapvetõ kölcsönhatáshoz hasonlóan, a gravitáció viselkedését is részecskékkel magyarázza. Ez az elektromágnesség esetében a foton, a gyenge magerõ esetében a W- és Z-bozonok, az erõs magerõ esetében pedig a gluon. Ehhez hasonlóan a gravitációs kölcsönhatást a gravitonok közvetítik, és így a gravitációs hullámok is koherens állapotú gravitonok sokaságának is tekinthetõk. Ez az általános relativitáselmélet továbbfejlesztése. Klasszikus korlátok között mind a gravitont tartalmazó kvantumtérelméleti modell, mind az általános relativitáselmélet, mind pedig a gravitáció Newtoni elmélete is azonos eredményt ad." Én nem tudom ezt jobban sem érthetõbben leírni. Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Graviton
Basic NEM azt állította, hogy két eltérõ tömegû test egy harmadikra egyforma ugyanakkora erõvel hat. Ezt akarod a szánkba adni, csak nem értem miért.
"Nos, Newton törvényei csak abszolút álló, fotonok nélküli világra érvényesek."
Hát igen ezek azok a bizonyos korlátok... De azért elég jó közelítéssel igazak. Nem lenne szerencsés ha szegény építészeinknek a Standard modellbõl indulnának ki, hogy egy ház statikai számítását elvégezzék...
Sokáig tartana, meg nem is értenék, elszámolnák ... A Standard modellnek (bár az tényleg nem tökéletes) is megvan a maga alkalmazási területe, de szerintem az nem a mi Föld-hinta rendszerünk.
"Ha viszont a tengelyen M nyomatékkal hajtjuk meg a lengõket, akkor a nyomatékforrás energiáját fordítjuk az impulzus termelésre." Megnyugtatlak energiával nem lehet impulzust termelni. Az energia az energia marad esetleg átalakul elektromosból - forgásivá.
A centrifugális erõ (már írtam): A centrifugális erõ arra jó, hogy ha forgó koordináta rendszerbõl le tudd írni az eseményeket. A forgó rendszer ugyanis nem inerciarendszer és azért, hogy úgy lehessen eseményeket leírni mintha az lenne fiktív (tehetetlenségi) erõket vezetünk be, ilyen a centrifugális erõ is. A centrifugális erõnek nincs oka (legalábbis a forgó rendszerbõl nézve). Csupán csak azt fejezi ki, hogy a rendszered nem inerciarendszer. Te azt hiszem a hinta körpályán való mozgásából eredõ centrifugális erõre gondolsz, de ez csak a hintához rögzített vonatkoztatási rendszerben létezik. Egyébbkéntis a forgó rendszerben lévõ testre azaz a hintában ülõ gyerekre hat, nam pedig a hinta tengelyére....
#314
#313
Basic!
Miért központi kérdés nálad, hogy ki okosabb kinél?
Elõször is nem derivált, hanem diferenciál a kis d.
Lévén, hogy Newton nem tudott deriválni. A diferenciálást is Leibnitz-tõl vette át, mondván: az õ tekintélye és Leibnitz tudása híressé teszi õket.
A töltésekre nem egészen érvényes így, tekintve, hogy a kiegyenlítettlen töltéseket a részecskék csak egy részénél tapasztalunk.
Így a töltések, ill. a mágneses momentumok egymás közelében
fizikailag megváltoztatják helyzetüket.
Azaz a töltések a külsõ töltések hatásra vándorolnak, a mágneses momentumok "szembefordulnak" a külsõ mágneses térrel.
A gravitációs fotonoknak nincs ilyen polarizáló hatásuk.
Bár lenne, akkor lehetne antigravitációs eszközöket készíteni.
A hintára visszatérve, valaki említette, hogy a lengõ tömeg helyzeti energiáját adhatja át impulzus formában..
Nos, ez félig igaz. Ha viszont a tengelyen M nyomatékkal hajtjuk meg a lengõket, akkor a nyomatékforrás energiáját fordítjuk az impulzus termelésre.
Így az energia ekvivalenciák részben sértetlenek maradnak:
elektromos energia--> motor nyomaték --> kerületi sebesség --> centrifugális erõ..
De a centrifugális erõ már a hinta lábazatára nyomóerõ növekményként hat.
És míg a gyermekekkel csak 300-400 N plussz erõ jelentkezett, a motoros hajtással ennek a többszöröse.
És itt már a föld gravitációs impulzusait sem lehet belekeverni
tévesen a folyamatba.
Különben nem nyilatkoztál:
Szerinted a nagyobb tömeg nagyobb erõvel vonzza a többi tömeget, vagy
a tömeg nagyságának a vonzóerõ nagyságához semmi köze?
Miért központi kérdés nálad, hogy ki okosabb kinél?
Elõször is nem derivált, hanem diferenciál a kis d.
Lévén, hogy Newton nem tudott deriválni. A diferenciálást is Leibnitz-tõl vette át, mondván: az õ tekintélye és Leibnitz tudása híressé teszi õket.
A töltésekre nem egészen érvényes így, tekintve, hogy a kiegyenlítettlen töltéseket a részecskék csak egy részénél tapasztalunk.
Így a töltések, ill. a mágneses momentumok egymás közelében
fizikailag megváltoztatják helyzetüket.
Azaz a töltések a külsõ töltések hatásra vándorolnak, a mágneses momentumok "szembefordulnak" a külsõ mágneses térrel.
A gravitációs fotonoknak nincs ilyen polarizáló hatásuk.
Bár lenne, akkor lehetne antigravitációs eszközöket készíteni.
A hintára visszatérve, valaki említette, hogy a lengõ tömeg helyzeti energiáját adhatja át impulzus formában..
Nos, ez félig igaz. Ha viszont a tengelyen M nyomatékkal hajtjuk meg a lengõket, akkor a nyomatékforrás energiáját fordítjuk az impulzus termelésre.
Így az energia ekvivalenciák részben sértetlenek maradnak:
elektromos energia--> motor nyomaték --> kerületi sebesség --> centrifugális erõ..
De a centrifugális erõ már a hinta lábazatára nyomóerõ növekményként hat.
És míg a gyermekekkel csak 300-400 N plussz erõ jelentkezett, a motoros hajtással ennek a többszöröse.
És itt már a föld gravitációs impulzusait sem lehet belekeverni
tévesen a folyamatba.
Különben nem nyilatkoztál:
Szerinted a nagyobb tömeg nagyobb erõvel vonzza a többi tömeget, vagy
a tömeg nagyságának a vonzóerõ nagyságához semmi köze?
#312
Így persze visszatérünk az alapproblémához, amit meg kell ismételjek azok miatt, akik a fórumot olvassák. Senkinek nincs alapja olyan dolgot kritizálni, amit nem tud, nem ismer. Csak olyan dolgot kritizálhatunk, amirõl tudjuk, mit is az. Ez olyan, mintha egy ismeretlen könyvet bírálnánk anélkül, hogy elolvasnánk. Ennyi erõbõl véletlenszerû állításokat is tehetne a bíráló - okoskodó, de ostoba ember. A fórum korábbi bejegyzéseibõl látszik, hogy kinek vannak problémái Newton törvényeivel, vontakoztatási rendszerekkel (ld. puskás példa), differenciálszámítással.
#311
Remélem most már kezded belátni, Albertus, hogy Newton mennyivel okosabb volt nálad, és legalább kicsit kezded tisztelni a munkásságát. Amiket lefektetett, még a mai napig érvényben vannak. Mellesleg a differenciálszámítás is tõle származik, amit te szintén nem ismersz, még a legalapvetõbb szabályokat sem, mint a szorzat deriváltja.
#310
Albertus! A "d" nem kell az erõ elé, én helyesen írtam, és Newton is ezt mondja, hogy F = dI / dt. Te írod rosszul.
Egyébként pedig dI / dt nem egyenlõ dm*ds/dt-vel, mert itt a szorzat derivált szabályát kell alkalmazni. Ezt is rosszul írod.
Itt a wikipedia link, olvasgasd, a harmadik törvénynél:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_t%C3%B6rv%C3%A9nyek
Pontosan te vagy az, aki Newton szájába adod a hibás szavakat az m*a-val, pedig jól olvashatóan nem azt mondta. Látod, hogy egyszerre mindkét dologban tévedtél? Ott van a wikipediában.
Egyébként pedig dI / dt nem egyenlõ dm*ds/dt-vel, mert itt a szorzat derivált szabályát kell alkalmazni. Ezt is rosszul írod.
Itt a wikipedia link, olvasgasd, a harmadik törvénynél:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_t%C3%B6rv%C3%A9nyek
Pontosan te vagy az, aki Newton szájába adod a hibás szavakat az m*a-val, pedig jól olvashatóan nem azt mondta. Látod, hogy egyszerre mindkét dologban tévedtél? Ott van a wikipediában.
#309
Oké, Albertus, alkalmazzuk a gondolatmenetedet a töltésekre! Mit mondasz, ha van egy 1C pozitív töltésem, és egy negatív, -2C töltésem, akkor mit mondhatunk a két erõrõl? Ha F1 erõvel vonzza az 1C töltés a -2C-ot, akkor ehhez képest mekkora erõvel vonzza a -2C töltés az 1C-ot?
#308
amennyiben dI tartalma dI=dm*dv azaz dI=dm*ds/dt akkor dF=dI/dt
alak valóban egyenlõ a dF=dm*ds/dt/dt alakkal,
de a dF=dm*da alakban is, mert da=ds/dt/dt
De ügyes vagy.. csak a "d"-t felejtetted le az "F"-elöl.
alak valóban egyenlõ a dF=dm*ds/dt/dt alakkal,
de a dF=dm*da alakban is, mert da=ds/dt/dt
De ügyes vagy.. csak a "d"-t felejtetted le az "F"-elöl.
#307
Szia Kiraaa!
Gondolom elírás, hogy a négyzetes távolság függéssel nem foglalkozol.
A gravitonok vagy fotonok kérdés:
Minden ami c sebességgel halad számomra foton, függtelenül attól, hogy
milyen hatást tudunk vele kiváltatni.
Így igen, ha kívánod, legyen graviton vagy akár gravifoton a fotonok
azon csoportjának a neve, amelyek közvetítik a gravitációs hatásokat.
Az pedig, hogy F1=g*m1*m2/r^2 merrõl merre hat így önmagában csak feltételezés.
Ha viszont belátjuk, hogy a tömeg nagyságával egyenesen arányos
a gravitációs erõ nagysága, akkor
nyílván igaz, hogy a nagyobb tömeg által kisugárzott gravitáció
impulzusa nagyobb mint a kisebb tömeg által kisugárzott impulzus..
Ezt akár impulzus sürûségre, akáár térerõsségre vetítjük, egyaránt igaz: azaz a nagyobb tömeg hatása nagyobb.
A távolsággal hasonló a helyzet: két azonos tömeg közül a közelebbinek a hatása a nagyobb.
Miben jelenik meg ezen hatás? A vonzóerõ nagyságában.
Így ha a hatás nagyság-tömegnagyság összefüggést helyesnek látjuk, (mert tapasztalati tény, ) akkor
a tömeg nagyság - vonzóerõ nagyság összefüggése pedig közvetlen következmény.
Azaz azonos távolságról, a nagyobb tömeg nagyobb erõvel vonz.
Nos, Newton törvényei csak abszolút álló, fotonok nélküli világra érvényesek.
A mi világunk pedig, sem Galilei, sem Newton, sem a mi idõnkben nem
abszolút álló, fotonok nélküli világ.
Így ebben az értelemben, soha nem volt helyes egyetlen Newton-törvény sem.
Einstein teóriája a relativitásról, szép kerek matematikai elveken nyugszik. Logikájának helyességérõl sokan sok féleképpen vélekednek.
Most kár lenne ezzel új vitát nyitni.
Gondolom elírás, hogy a négyzetes távolság függéssel nem foglalkozol.
A gravitonok vagy fotonok kérdés:
Minden ami c sebességgel halad számomra foton, függtelenül attól, hogy
milyen hatást tudunk vele kiváltatni.
Így igen, ha kívánod, legyen graviton vagy akár gravifoton a fotonok
azon csoportjának a neve, amelyek közvetítik a gravitációs hatásokat.
Az pedig, hogy F1=g*m1*m2/r^2 merrõl merre hat így önmagában csak feltételezés.
Ha viszont belátjuk, hogy a tömeg nagyságával egyenesen arányos
a gravitációs erõ nagysága, akkor
nyílván igaz, hogy a nagyobb tömeg által kisugárzott gravitáció
impulzusa nagyobb mint a kisebb tömeg által kisugárzott impulzus..
Ezt akár impulzus sürûségre, akáár térerõsségre vetítjük, egyaránt igaz: azaz a nagyobb tömeg hatása nagyobb.
A távolsággal hasonló a helyzet: két azonos tömeg közül a közelebbinek a hatása a nagyobb.
Miben jelenik meg ezen hatás? A vonzóerõ nagyságában.
Így ha a hatás nagyság-tömegnagyság összefüggést helyesnek látjuk, (mert tapasztalati tény, ) akkor
a tömeg nagyság - vonzóerõ nagyság összefüggése pedig közvetlen következmény.
Azaz azonos távolságról, a nagyobb tömeg nagyobb erõvel vonz.
Nos, Newton törvényei csak abszolút álló, fotonok nélküli világra érvényesek.
A mi világunk pedig, sem Galilei, sem Newton, sem a mi idõnkben nem
abszolút álló, fotonok nélküli világ.
Így ebben az értelemben, soha nem volt helyes egyetlen Newton-törvény sem.
Einstein teóriája a relativitásról, szép kerek matematikai elveken nyugszik. Logikájának helyességérõl sokan sok féleképpen vélekednek.
Most kár lenne ezzel új vitát nyitni.
#306
El kell szomorítanom Albertust, mert a Newton törvényeket egyáltalán nem kellett helyesbíteni, még a relativitás-elmélet után sem! A sok törvény közül egy kérdéses van, amit helytelenül idéznek. A helytelen megfogalmazás: F = m*a ami nem igaz relativisztikus esetben, de! az alábbi forma igen: F = dI / dt.
De vajon Newton melyiket használta? A válszt itt találjuk:
http://members.tripod.com/~gravitee/toc.htm
Az alábbi definiciót emelném ki:
"The quantity of motion is the measure of the same, arising from the velocity and quantity of matter conjunctly."
és az alábbi törvényt:
"The alteration of motion is ever proportional to the motive force impressed; and is made in the direction of the right line in which that force is impressed."
Elõbbi azt mondja, hogy I = m*v, utóbbi azt, hogy F ~ dI / dt, csak Newton szebben, plasztikusabban fogalmaz.
Ezeket azóta sem kellett helyesbíteni. Mûködnek, a relativisztikus fizika keretein belül is.
De vajon Newton melyiket használta? A válszt itt találjuk:
http://members.tripod.com/~gravitee/toc.htm
Az alábbi definiciót emelném ki:
"The quantity of motion is the measure of the same, arising from the velocity and quantity of matter conjunctly."
és az alábbi törvényt:
"The alteration of motion is ever proportional to the motive force impressed; and is made in the direction of the right line in which that force is impressed."
Elõbbi azt mondja, hogy I = m*v, utóbbi azt, hogy F ~ dI / dt, csak Newton szebben, plasztikusabban fogalmaz.
Ezeket azóta sem kellett helyesbíteni. Mûködnek, a relativisztikus fizika keretein belül is.
#305
Szerintem Albertus a gravitációs erõtérrõl beszél (az erõ és az erõtér nem ugyanaz!!!), ami nagyobb tömeg esetén valóban nagyobb, de két testet vizsgálva két test egymásra ható gravitációs ereje ugyanaz, ezt fejezi ki a már többször emlegetett képletbe az m1*m2 szorzat…
A földre ható erõ nagysága F1=G*m1*m2/(r*r) a rám ható erõ nagysága F2=G*m2*m1/(r*r). Ez szerintem ugyanakkora.
Ha van egy harmadik test (pl az olajcsepp) akkor persze a gravitációs erõ az m1*m3 illetve m2*m3 szorzattal lesz arányos (most a távolságokkal nem foglalkoztam, mondjuk ugyanolyan távol van az olajcsepp mindkét tömegtõl), ami azt jelenti, hogy a test a nehezebb test felé fog elmozdulni (ha más erõk nem hatnak rá).
Albertus! A gravitációs fotonok alatt a gravitonokra gondolsz? Ha nem akkor mire?
A másik dolog ami megütötte a fülem:
„Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.”
Newton törvényeit nem kell helyesbíteni. A klasszikus fizika keretein belül nagyon jól leírja a jelenségeket. Einstein általános relativitás-elmélete a klasszikus közelítésben visszaadja a Newton eredményeit. Egyszerûen vannak újabb elméletek – amik más vagy tágabb korlátok között érvényesek.
A földre ható erõ nagysága F1=G*m1*m2/(r*r) a rám ható erõ nagysága F2=G*m2*m1/(r*r). Ez szerintem ugyanakkora.
Ha van egy harmadik test (pl az olajcsepp) akkor persze a gravitációs erõ az m1*m3 illetve m2*m3 szorzattal lesz arányos (most a távolságokkal nem foglalkoztam, mondjuk ugyanolyan távol van az olajcsepp mindkét tömegtõl), ami azt jelenti, hogy a test a nehezebb test felé fog elmozdulni (ha más erõk nem hatnak rá).
Albertus! A gravitációs fotonok alatt a gravitonokra gondolsz? Ha nem akkor mire?
A másik dolog ami megütötte a fülem:
„Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.”
Newton törvényeit nem kell helyesbíteni. A klasszikus fizika keretein belül nagyon jól leírja a jelenségeket. Einstein általános relativitás-elmélete a klasszikus közelítésben visszaadja a Newton eredményeit. Egyszerûen vannak újabb elméletek – amik más vagy tágabb korlátok között érvényesek.
#304
szerintem inkább az van, hogy lövésünk nincs az, hogy mi az a gravitáció és hogyan mûködik
csak az a gáz, hogy ezt mindenki tagadja
csak az a gáz, hogy ezt mindenki tagadja
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#303
Mikike! Frappánsan érvelsz, de ha ilyeneket mondasz, még Albertus elhiteti velünk, hogy tud repülni, és kísérletileg ki is próbálta! 😊 LOL
#302
Terveztem egy újfajta ûrhajót, ami sajnos nem mûködik, mert az Albertus-féle fizikán alapul, de azért leírom, hogy mulassunk. Mégegyszer mondom, hülyeség az egész, és egyenes következménye az Albertus féle tömegvonzásnak (tehát utóbbi is hülyeség).
Egy ûreszközre tegyünk fel két ólomgömböt, vagy inkább ólomlapot, amit egy könnyû, szilárd keret tart egymástól nagyon kis távolságban. Ha Albertus szerint a nagyobb ólomgömb jobban vonzza a kicsit, mint fordítva, a szerkezet az állandó erõ hatására gyorsulna, kezdetben persze kis sebességgel menne, de a végén iszonyatos sebességre tehet szert minden meghajtás nélkül, így megvalósul a csillagközi utazás.
Egy ûreszközre tegyünk fel két ólomgömböt, vagy inkább ólomlapot, amit egy könnyû, szilárd keret tart egymástól nagyon kis távolságban. Ha Albertus szerint a nagyobb ólomgömb jobban vonzza a kicsit, mint fordítva, a szerkezet az állandó erõ hatására gyorsulna, kezdetben persze kis sebességgel menne, de a végén iszonyatos sebességre tehet szert minden meghajtás nélkül, így megvalósul a csillagközi utazás.
#301
csakhogy ebbõl valóban az következne, hogy ha felugrom, akkor a holdig meg sem állok, elvégre szerinted az is ugyanakkora erõvel hat rám, mint a föld
lebegni kellene a kettõ között
lebegni kellene a kettõ között
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#300
Drága Bogaram!
Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.
Ha egyforma erõvel hatna a föld rád és te a földre, akkor a közöttetek
lévõ tárgyak lebegnének, mint Milikan olajcseppjei..
Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.
Ha egyforma erõvel hatna a föld rád és te a földre, akkor a közöttetek
lévõ tárgyak lebegnének, mint Milikan olajcseppjei..
#299
Innen pedig az is világos, hogy ha felugrunk a földrõl elrugaszkodva, akkor az elrugaszkodással a föld is és mi is azonos nagyságú impulzusfelünkkel nem sértjük meg az impulzustörvényt.
Csak, hogy minket a földbõl tõlünk függetlenül kisugárzott
gravitációs fotonok utolérnek.
Ezen a fotonok eredõje, miután a fotonok minden irányban indulva a föld impulzuskészletére zéró eredõjû hatást gyakoroltak, nem változtatták meg a föld impulzus készletét.
A felugráskor mi igen. Lefelé ható I=mv impulzust adtunk át a földnek.
Igen ám, de utolérnek a fotonok és az ugrással szerzett impulzus készletünket semlegesítik, majd ha azonos pályán haladunk visszafelé is, akkor ellenkezõ irányban ugyanakkora impulzuskészletet adnak át.
Ezzel érkezünk a föld felszínére és ütközéssel átadjuk a földnek..
Azaz a földre egy felugrással, két, azonos nagyságú és azonos irányú impulzussal hatottunk.
(Persze a pontosság kedvéért le kell vonnunk az általunk a földnek
átadott gravitációs impulzusok hatását, azaz 1/300 000 000-od részt.)
Csak, hogy minket a földbõl tõlünk függetlenül kisugárzott
gravitációs fotonok utolérnek.
Ezen a fotonok eredõje, miután a fotonok minden irányban indulva a föld impulzuskészletére zéró eredõjû hatást gyakoroltak, nem változtatták meg a föld impulzus készletét.
A felugráskor mi igen. Lefelé ható I=mv impulzust adtunk át a földnek.
Igen ám, de utolérnek a fotonok és az ugrással szerzett impulzus készletünket semlegesítik, majd ha azonos pályán haladunk visszafelé is, akkor ellenkezõ irányban ugyanakkora impulzuskészletet adnak át.
Ezzel érkezünk a föld felszínére és ütközéssel átadjuk a földnek..
Azaz a földre egy felugrással, két, azonos nagyságú és azonos irányú impulzussal hatottunk.
(Persze a pontosság kedvéért le kell vonnunk az általunk a földnek
átadott gravitációs impulzusok hatását, azaz 1/300 000 000-od részt.)
#298
A többieknek (Albertuson kívül): nem tudom eldönteni, hogy ez tényleg elhiszi, hogy a két erõ nem egyforma, vagy csak szivat minket? Én az elõbbire szavazok, csak túl hihetetlen, hogy van ilyen. Szerintetek?
#297
Figyelj Albertus! A fizikában az egyik legalapvetõbb dolog, amit Newton harmadik törvényének nevezünk, leírom a wikipedia linket:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_t%C3%B6rv%C3%A9nyei
Idézem is:
"Ha egy testre egy másik test F erõvel hat, akkor a második test az elsõ testre ugyanekkora nagyságú, fordított irányú ellenerõvel hat."
Nincs, ismétlem nincs, mégegyszer megismétlem, nincs olyan tapasztalat, ami ennek ellentmondana. Felfogtad?
Mit gondolsz, a bolygók pályáit a csillagászati évkönyvekben például hogyan számolják? A Hold ugyanakkora erõvel vonzza a Földet, mint a Föld a Holdat. Így számolnak. Ez a törvény. Ezzel számolnak, például amikor az évkönyvet szerkesztik, vagy tervezik az ûreszközök pályáját. Felfogtad? Ez egy élõ bizonyíték, kísérlet. Ha igaz lenne amit mondasz, nem úgy mozognának a bolygók, holdak ahogy az évkönyvben lenne. De mégis úgy mozognak.
Ha ezt nem bírod elhinni, akkor nincs mirõl vitatkozni, hiszen mondhatod azt, hogy a tej fekete, vagy az eldobott kõ nem esik le. A tények makacs tagadásával nevetségessé teszed magad. Mondom, a Newton harmadik törvénye általános iskolás anyag. Lapozz át egy pár általános iskolás fizikakönyvet, az való a te színvonaladhoz.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_t%C3%B6rv%C3%A9nyei
Idézem is:
"Ha egy testre egy másik test F erõvel hat, akkor a második test az elsõ testre ugyanekkora nagyságú, fordított irányú ellenerõvel hat."
Nincs, ismétlem nincs, mégegyszer megismétlem, nincs olyan tapasztalat, ami ennek ellentmondana. Felfogtad?
Mit gondolsz, a bolygók pályáit a csillagászati évkönyvekben például hogyan számolják? A Hold ugyanakkora erõvel vonzza a Földet, mint a Föld a Holdat. Így számolnak. Ez a törvény. Ezzel számolnak, például amikor az évkönyvet szerkesztik, vagy tervezik az ûreszközök pályáját. Felfogtad? Ez egy élõ bizonyíték, kísérlet. Ha igaz lenne amit mondasz, nem úgy mozognának a bolygók, holdak ahogy az évkönyvben lenne. De mégis úgy mozognak.
Ha ezt nem bírod elhinni, akkor nincs mirõl vitatkozni, hiszen mondhatod azt, hogy a tej fekete, vagy az eldobott kõ nem esik le. A tények makacs tagadásával nevetségessé teszed magad. Mondom, a Newton harmadik törvénye általános iskolás anyag. Lapozz át egy pár általános iskolás fizikakönyvet, az való a te színvonaladhoz.
#296
Elõször is nem összeadva.
Másodsorban, a lényege:
A föld és te is bombázzátok a másikat gravitációs fotonjaitokkal.
Ezeket a fotonokat nem a másik felé, hanem gömb alakban minden felé sugározzátok ki.
Így az, hogy kire hatnak, csak a "véletlen" függvénye.
Ha odaállsz a föld fotonáramába, akkor téged ér ha nem állsz oda, akkor
nem ér téged, de akkor is áramlik kifelé.
Ugyanez mindenre így rád is érvényes. Vagyis ha a te gravitációs foton áradatodba kerül egy tárgy akkor hat rá, ha nem kerül oda akkor nem hat senkire.
A kisugárzásra nincs hatással az, hogy van-e befogó tömeg.
Na most: A kisugárzott gravitációs fotonok mennyisége a tömeg nagyságával elsõ hatvány szerint egyenesen arányos.
A térerõssége a tömegtõl mért távolsággal második hatvány szerint fordítottan arányos, magyarul: a távolság négyzetével fordítottan arányos.
A befogott gravitációs fotonok mennyisége hordozza az impulzust ami ha egy tömegre.
Így ha a föld 300 000 000 -szor több fotont és (ezzel impulzust) ad
át neked mint te neki, akkor:
a föld által átadott 300 000 000-szor több impulzus 300 000 000-szor nagyobb erõvel hat rád mint a te általad kisugárzott impulzusok
a földre.
Magyarul: egy 80 kg-os ember F=80/300000000=0,000 0026 N erõvel vonzza a földet, miközben a föld F=784,7999974 N erõvel vonzza õt!
Az össz erõ F= 784,8 N .
Gondolom ez eddig érthetõ..
Másodsorban, a lényege:
A föld és te is bombázzátok a másikat gravitációs fotonjaitokkal.
Ezeket a fotonokat nem a másik felé, hanem gömb alakban minden felé sugározzátok ki.
Így az, hogy kire hatnak, csak a "véletlen" függvénye.
Ha odaállsz a föld fotonáramába, akkor téged ér ha nem állsz oda, akkor
nem ér téged, de akkor is áramlik kifelé.
Ugyanez mindenre így rád is érvényes. Vagyis ha a te gravitációs foton áradatodba kerül egy tárgy akkor hat rá, ha nem kerül oda akkor nem hat senkire.
A kisugárzásra nincs hatással az, hogy van-e befogó tömeg.
Na most: A kisugárzott gravitációs fotonok mennyisége a tömeg nagyságával elsõ hatvány szerint egyenesen arányos.
A térerõssége a tömegtõl mért távolsággal második hatvány szerint fordítottan arányos, magyarul: a távolság négyzetével fordítottan arányos.
A befogott gravitációs fotonok mennyisége hordozza az impulzust ami ha egy tömegre.
Így ha a föld 300 000 000 -szor több fotont és (ezzel impulzust) ad
át neked mint te neki, akkor:
a föld által átadott 300 000 000-szor több impulzus 300 000 000-szor nagyobb erõvel hat rád mint a te általad kisugárzott impulzusok
a földre.
Magyarul: egy 80 kg-os ember F=80/300000000=0,000 0026 N erõvel vonzza a földet, miközben a föld F=784,7999974 N erõvel vonzza õt!
Az össz erõ F= 784,8 N .
Gondolom ez eddig érthetõ..
#295
na ez most elég rossz fogalmazás volt.., de talán a lényeg érthetõ. Hogy hol sérül a megmaradás?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#294
És ha összeadva kijön, hogy a Földdel x erõvel hattok egymásra, abból nem következik, hogy te is ugyanannyival hatsz rá, mint az rád?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#293
Ó már látom! A tégla ára meg.. és a tanárod sem számolta ki helyesen..
Basic! Te borzasztóan rossz szinvonalú iskolába jártál!
Még csoda, hogy írni megtanultál. (Mondjuk, azt is bemutattad, hogy milyen szavakon gyakoroltad.)
Így már értem, az olvasással ezért vannak olyan nagy gondjaid!
De legyél szíves árulj el nekem valamit: a retorika szót hol láttad?
Azt látom, hogy nagyon tetszik neked. Más idegen szavakat is ismersz?
Basic! Te borzasztóan rossz szinvonalú iskolába jártál!
Még csoda, hogy írni megtanultál. (Mondjuk, azt is bemutattad, hogy milyen szavakon gyakoroltad.)
Így már értem, az olvasással ezért vannak olyan nagy gondjaid!
De legyél szíves árulj el nekem valamit: a retorika szót hol láttad?
Azt látom, hogy nagyon tetszik neked. Más idegen szavakat is ismersz?
#292
Érdekes, hogy Te megértetted, de basic nem érti..
#291
Nagyjából..
Az összefüggés F= G*m1*m2/ r^2
ahol G a gravitációs állandó, m1 és m2 a két tömeg és
r a köztük lévõ távolság. (r^2 jelölés "r" négyzete)
Az összefüggés F= G*m1*m2/ r^2
ahol G a gravitációs állandó, m1 és m2 a két tömeg és
r a köztük lévõ távolság. (r^2 jelölés "r" négyzete)
#290
Van egy erõ, amivel te vonzod a Földet, és van egy, amivel a Föld vonz téged? És akkor ezt összeadva jön ki hogy mennyivel vonzzátok egymást a Földdel?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#289
Azt felfogtad, hogy a nagyobb tömeg, nagyobb vonzóerõt fejt ki?
#288
Basic az biztos, hogy aki érvek helyett trágársággal próbálkozik, az csak a barmok között ér el sikert.
Te azt állítod, hogy többet akarsz. Nos, akkor gondolkodj!<#falbav>
Te azt állítod, hogy többet akarsz. Nos, akkor gondolkodj!<#falbav>
#287
Szia!
Gondolkodni, aztán nem kell szépet, de értelmeset igen!
A Föld tömege sokszorosa a te tömegednek.
Miután a gravitáló részecskék tömege határozza meg a kisugárzott fotonok mennyiségét, a föld nálad 300 milliószor több fotont bocsájt ki
négyzetméterenként mint te.
Azaz a gravitációs térerõssége 300 000 000-szor nagyobb a tiednél.
Nyílván ha kettõtök közé hajítunk egy tárgyat akkor az felé "esik" aki jobban vonzza.
Azaz ha te ugyanannyira vonzanád a földet mint a föld téged, akkor
a közétek hajított tárgy a kettõtök között lebegne.
Vagy már láttál olyat, hogy a föld felöl feléd "esett" valami?
Gondolkodj! Aztán szitkozódj, ha még akkor is kényszert érzel rá!
(Bár annyira mulatságos ahogy felszívod magad, hogy felõlem fordítva is teheted! <#mf1>)
Gondolkodni, aztán nem kell szépet, de értelmeset igen!
A Föld tömege sokszorosa a te tömegednek.
Miután a gravitáló részecskék tömege határozza meg a kisugárzott fotonok mennyiségét, a föld nálad 300 milliószor több fotont bocsájt ki
négyzetméterenként mint te.
Azaz a gravitációs térerõssége 300 000 000-szor nagyobb a tiednél.
Nyílván ha kettõtök közé hajítunk egy tárgyat akkor az felé "esik" aki jobban vonzza.
Azaz ha te ugyanannyira vonzanád a földet mint a föld téged, akkor
a közétek hajított tárgy a kettõtök között lebegne.
Vagy már láttál olyat, hogy a föld felöl feléd "esett" valami?
Gondolkodj! Aztán szitkozódj, ha még akkor is kényszert érzel rá!
(Bár annyira mulatságos ahogy felszívod magad, hogy felõlem fordítva is teheted! <#mf1>)
#286
A sajtóról jut eszembe egy kedves történet. Nem túl rég volt a Vénusz átvonulás, amikor a Vénusz bolygó kicsi fekete korongja átvonult a Nap elõtt.
Az egyik elektronikus sajtó így hozta le a hírt: "A Vénusz átrepül Magyarország felett" 😊 LOL
Az egyik elektronikus sajtó így hozta le a hírt: "A Vénusz átrepül Magyarország felett" 😊 LOL
#285
Albertus, nagyon naív vagy, ha az hiszed, hogy a beszédstílus és az igazságtartalma a beszédnek összefüggésben van. Nyiss ki egy politikai napilapot, idézetekkel politikusoktól, és biztosan fogsz találni bennegyönyörûen szerkesztett, de hamis dolgokat 😊
Egyébként ez a mondatod is hamis. Én nem szórók szitkokat értelmes érvek HELYETT, hanem értelmes érvek MELLETT. Úgy látom, nem csak a fizikával vannak nehézségeid, hanem a szövegértéssel, helyes fogalmazással is. Biztos a sajtónál dolgozol. Hehe!
Egyébként ez a mondatod is hamis. Én nem szórók szitkokat értelmes érvek HELYETT, hanem értelmes érvek MELLETT. Úgy látom, nem csak a fizikával vannak nehézségeid, hanem a szövegértéssel, helyes fogalmazással is. Biztos a sajtónál dolgozol. Hehe!
#284
Sz4bolcs, errõl a tekintélyelvû gravitációról is eszembe jut egy kedves történet. Még általános iskolában megoldottam egy egyszerû matekfeladatot (ha egy tégla annyiba kerül, mint 30Ft meg egy fél tégla, akkor mennyi egy tégla? hát 60Ft). Az osztály összes tagja, és a tanár is rossz eredményt hozott ki, nem is értem, hogyan. Nagyon gyõzködtek a hibás eredményrõl, de én kitartottam. A legbájosabb az volt, hogy kitalálta valaki, szavazzul meg az eredményt, amiben persze elsöprõ többségük volt.
#283
Szia!
Annak biztosan nincs igaza, aki trágár, szitkokat szór értelmes érvek helyett.
Annak biztosan nincs igaza, aki trágár, szitkokat szór értelmes érvek helyett.
#282
Huhh, szerencsére az utoldó oldalon nem volt olyan vészes, viszont kiderült (a sors iróniája), hogy a gravitáció tekintélyelvû.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#281
"Ez a vita messze nem kiegyenlített. Mögöttem áll a sokéves tanári pálya, sok olyan diák okossága, mint amilyenekkel Te is megajándékozol.
Sok-sok kisérlet, kutatás, fejlesztés.
Az ezekbõl levont tapasztalatok összessége."
-Albertus: Te baszol a szüzességér? Vagy ami a többi tekintélytõl nem elfogadható, az tõled az lesz?
Ha igazad van, ha nincs, iszonyat durva érvelési hibáid vannak.
Sok-sok kisérlet, kutatás, fejlesztés.
Az ezekbõl levont tapasztalatok összessége."
-Albertus: Te baszol a szüzességér? Vagy ami a többi tekintélytõl nem elfogadható, az tõled az lesz?
Ha igazad van, ha nincs, iszonyat durva érvelési hibáid vannak.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#280
Ja, most olvasom vissza. Tudtam, hogy valahonnan ismerõs a név. Hát írkált ott is elég vad dolgokat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#279
Anno ha jól emlékszem a Holdra szállás topicjában alkotott még.
Ennek az oldalnak, üzemeltetés és moderálás hiányában befellegzett. Amíg ez nordan és hasonszőrű társainak a játékszere marad, addig én itt végeztem, nem idegesítem magam.
#278
<#miaz>
#277
Icelandic, arról, hogy ki mennyire fizikatanár, meg hány éve oktat, jut eszembe egy kedves történet, bár nem tudom, hogy tényleg igaz-e. Egy áltudós csapat egyszer úgy próbált szavainak hitelt szerezni, hogy csatolta a véleményét egy NASA-ban dolgozó szakembernek. Utóbb kiderült, hogy az illetõ tényleg a NASA-ban dolgozott! Egy büfét üzemeltetett 😊)
#276
Mindenesetre talán már nem fogja magát fizikatanárnak hívni.
Ha tudsz más fórumot, ahol megpróbálnak félrevezetni embereket, akkor kérlek írd meg, hogy körülnézhessek arra is.
Ha tudsz más fórumot, ahol megpróbálnak félrevezetni embereket, akkor kérlek írd meg, hogy körülnézhessek arra is.
#275
Nem annyira profi, mert láthattad, hogy a retorikai trükkjei egyszerûen leleplezhetõek (biztos bölcsésznek tanul). A fizikában pedig csúnyán belefutott egy durva hibába.
Persze a meggyõzés az más. Ha valaki elhatározza, hogy nem lehet meggyõzni, akkor nincs mit tenni 😊 Az viszont más kérdés, hogy õ meg tud e gyõzni másokat, egy harmadik személyt.
Persze a meggyõzés az más. Ha valaki elhatározza, hogy nem lehet meggyõzni, akkor nincs mit tenni 😊 Az viszont más kérdés, hogy õ meg tud e gyõzni másokat, egy harmadik személyt.
#274
Az a helyzet, esélyetek sincs ellene, egy másik fórumon évek óta nem lehet meggyõzni semmirõl.
Profi. De nem a fizikában.
Profi. De nem a fizikában.
#273
És még meg is ismétli a hülye, azt írja " A Föld is így van a gravitációs vonzóerõvel. Sokkal jobban vonz a Föld téged, mint Te õt!"
Mekkora marha! Mi szebbet lehet egy ilyenre mondani? De tényleg?
Mekkora marha! Mi szebbet lehet egy ilyenre mondani? De tényleg?
#272
Igazad van Kiraaa, de tényleg mekkora disznóság az, hogy valaki össze-vissza hazudozik, félrevezet másokat azzal, hogy õ tanár, meg ért a fizikához (persze arc nélkül), aztán pedig kiderül, hogy a legalapvetõbb dolgot, a harmadik Newton-törvényt sem ismeri?
Én arra számítottam, hogy lesznek itt érdeklõdõk, akik tényleg magyarázatot keresnek olyan érdekes fizikai jelenségekre, ahol LÁTSZÓLAG sérülnek a törvények, érthetetlen a jelenség. Erre kiderül hogy egy dilettáns van itt, aki viszi a prímet, de szándékai egyáltalán nem tiszták, hanem retorikai eszközökkel operál (biztos valami könyvben olvasott pár trükköt), közben még általános iskolás (!!) fizikai ismeretei is hiányosak. Menjen az ilyen hazudozós a fenébe.
Abban igazam van, hogy akkor kritizáljunk valamit, ha legalább tudjuk, mit kritizálunk. Azt mondja Albertus "állj meg egy kicsit! ... Mindig a nagyobb tömeg flé mutat az erõvektor. Nem kölcsönös. A föld felé mutat az erõvektor." Mennyire szánalmas!
Én arra számítottam, hogy lesznek itt érdeklõdõk, akik tényleg magyarázatot keresnek olyan érdekes fizikai jelenségekre, ahol LÁTSZÓLAG sérülnek a törvények, érthetetlen a jelenség. Erre kiderül hogy egy dilettáns van itt, aki viszi a prímet, de szándékai egyáltalán nem tiszták, hanem retorikai eszközökkel operál (biztos valami könyvben olvasott pár trükköt), közben még általános iskolás (!!) fizikai ismeretei is hiányosak. Menjen az ilyen hazudozós a fenébe.
Abban igazam van, hogy akkor kritizáljunk valamit, ha legalább tudjuk, mit kritizálunk. Azt mondja Albertus "állj meg egy kicsit! ... Mindig a nagyobb tömeg flé mutat az erõvektor. Nem kölcsönös. A föld felé mutat az erõvektor." Mennyire szánalmas!
#271
Szerintem ez a hangnem nem tesz jót a fórumnak. Eddig bár elég eltérõek a nézeteink, szerintem jó hangulat volt ... Persze nem az én dolgom moderálni ...
#270
Én megmondtam már régebben, hogy semmi köze a fizikához, de akkor mindenki rámtámadott. LOL
Ugye hogy nem feltétlenül annak van igaza, akinek jó a modora.
Ugye hogy nem feltétlenül annak van igaza, akinek jó a modora.
#269
Láttam már én is hozzád hasonló fickót..
A pózna tövében pisilés után a póznát akarta eltenni..
A Föld is így van a gravitációs vonzóerõvel. Sokkal jobban vonz a Föld téged, mint Te õt!
A pózna tövében pisilés után a póznát akarta eltenni..
A Föld is így van a gravitációs vonzóerõvel. Sokkal jobban vonz a Föld téged, mint Te õt!