Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#368
Ok.
És végülis mihez kellett ezt a kérdést tisztázni?
A hintás példához?
És végülis mihez kellett ezt a kérdést tisztázni?
A hintás példához?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#367
Nos, ez nagyon jó!
Vegyünk egy kötélhúzást és egy asztalt.
A kötél esetében két dinamikus erõ tart egymással egyensúlyt, azaz bármelyik változása a másik megváltozását vonja maga után.
Az asztal esetébem ha eltekintünk az összenyomott elektronhéjaktól, akkor ha egy rugót nyomunk az asztal lapjának, akkor kezünk nyomja dinamikus erõvel a rudót, de az asztal csak
passzív támasztóerõvel áll ellent ennek az erõhatásnak.
Ha a kötélhúzás helyett petrence tolást játszana a két csapat akkor
is világos, hogy két dinamikus erõ hat a másikra.
Azaz mindkettõ nagyobbra növekedhet a másiknál és ezzel elmozdulnak.
Az asztal passzív ellenereje se nem "tolhatja fel" a rugót, se mi
nem nyomhatunk akkora erõvel, hogy az asztal elmozdulását érjünk el.
A két fajta erõt Newton sem, de azóta sokan mások sem különböztették meg.
Ez okoz, nagyon sok tévhitet.
Vegyünk egy kötélhúzást és egy asztalt.
A kötél esetében két dinamikus erõ tart egymással egyensúlyt, azaz bármelyik változása a másik megváltozását vonja maga után.
Az asztal esetébem ha eltekintünk az összenyomott elektronhéjaktól, akkor ha egy rugót nyomunk az asztal lapjának, akkor kezünk nyomja dinamikus erõvel a rudót, de az asztal csak
passzív támasztóerõvel áll ellent ennek az erõhatásnak.
Ha a kötélhúzás helyett petrence tolást játszana a két csapat akkor
is világos, hogy két dinamikus erõ hat a másikra.
Azaz mindkettõ nagyobbra növekedhet a másiknál és ezzel elmozdulnak.
Az asztal passzív ellenereje se nem "tolhatja fel" a rugót, se mi
nem nyomhatunk akkora erõvel, hogy az asztal elmozdulását érjünk el.
A két fajta erõt Newton sem, de azóta sokan mások sem különböztették meg.
Ez okoz, nagyon sok tévhitet.
#366
"Én pedig azt bizonyítottam be a Föld-test-Hold példával, hogy
a Föld és a Hold közé félútra helyezett testet a Föld nagyobb erõvel
vonzotta mint a Hold, miközben a test és a két nagy tömeget
a saját tömegével arányosan, sokkal kisebb erõvel vonzotta." Butaság!!
Olvasd már el a linket amit küldtem! http://kr.cs.ait.ac.th/~radok/physics/b8.htm
Ha nem lennél here, és keresgetnél helyettem a keresõszervereken, akkor biztosan találnál magyarul is.
Nyiss ki egy fizikakönyvet, keress az interneten hiteles források között, olvass, ahelyett hogy másokat félrevezetsz!
a Föld és a Hold közé félútra helyezett testet a Föld nagyobb erõvel
vonzotta mint a Hold, miközben a test és a két nagy tömeget
a saját tömegével arányosan, sokkal kisebb erõvel vonzotta." Butaság!!
Olvasd már el a linket amit küldtem! http://kr.cs.ait.ac.th/~radok/physics/b8.htm
Ha nem lennél here, és keresgetnél helyettem a keresõszervereken, akkor biztosan találnál magyarul is.
Nyiss ki egy fizikakönyvet, keress az interneten hiteles források között, olvass, ahelyett hogy másokat félrevezetsz!
#365
Sz4bolcs, a kérdésedre csillagászatban példa is van. Ha egy fényes csillag körül kering valamilyen sötét, közvetlenül nem látható objektum, akkor a csillagot is mozogni látjuk. Mivel nem egyik kering a másik körül, hanem közös tömegközéppont körül keringenek.
#364
Sz4bolcs, a kérdésed: "És miért nem a Föld indul akkor a kis tárgy felé, illetve mi akadálya lenne annak, hogy egy nagyobb test keringjen egy kisebb körül?"
Nagyon okosak a kérdéseid, megpróbálok valami könnyen érthetõ magyarázatot adni.
Valójában minkét test elindul, elindulnak egymás felé. Ott a levezetés a #349-ben. A nagyobb tömegû test sokkal lassabban mozog, mint a kisebb tömegû. A két erõhatás egyenlõ nagyságú, de a nagy tömegû test ugyanakkora erõhatásra kevésbbé gyorsul!
Tehát, egyenlõ nagyságú az erõhatás, de ugyanakkora erõ jobban gyorsítja a kis testet (ugyanakkora gázzal és sebességfokozattal a motor jobban gyorsítja a teherautót ha üres, mint ha tele van).
Valójában a testek EGYMÁS KÖRÜL KERINGENEK, tehát nem a Hold kering a Föld körül, hanem a Hold is és a Föld is a közös tömegközéppont körül végzik keringésüket. De ez a pont a Földön belül van, mert a Föld nagy tömegû. Ezért nem ír le a Föld látványos köröket.
Nagyon okosak a kérdéseid, megpróbálok valami könnyen érthetõ magyarázatot adni.
Valójában minkét test elindul, elindulnak egymás felé. Ott a levezetés a #349-ben. A nagyobb tömegû test sokkal lassabban mozog, mint a kisebb tömegû. A két erõhatás egyenlõ nagyságú, de a nagy tömegû test ugyanakkora erõhatásra kevésbbé gyorsul!
Tehát, egyenlõ nagyságú az erõhatás, de ugyanakkora erõ jobban gyorsítja a kis testet (ugyanakkora gázzal és sebességfokozattal a motor jobban gyorsítja a teherautót ha üres, mint ha tele van).
Valójában a testek EGYMÁS KÖRÜL KERINGENEK, tehát nem a Hold kering a Föld körül, hanem a Hold is és a Föld is a közös tömegközéppont körül végzik keringésüket. De ez a pont a Földön belül van, mert a Föld nagy tömegû. Ezért nem ír le a Föld látványos köröket.
#363
"Ha egy testre egy másik test F erõvel hat, akkor a második test az elsõ testre ugyanekkora nagyságú, fordított irányú ellenerõvel hat."
-ez az, amit vitattok, ha jól gondolom.
Ez hogy lesz érvényes akkor, ha egy kötélhúzó versenyen az egyik csapat elhúzza a másikat?
Mert akkor ugyanúgy lesz érvényes a Föld-Hold példában is. Nem?
-ez az, amit vitattok, ha jól gondolom.
Ez hogy lesz érvényes akkor, ha egy kötélhúzó versenyen az egyik csapat elhúzza a másikat?
Mert akkor ugyanúgy lesz érvényes a Föld-Hold példában is. Nem?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#362
Ez félig mellékvágány.
Basic256 azt állítja, hogy a gravitációs vonzás olyan mint a két test közé kifeszített rugó, azaz kölcsönösen azonos nagyságú.
Én pedig azt bizonyítottam be a Föld-test-Hold példával, hogy
a Föld és a Hold közé félútra helyezett testet a Föld nagyobb erõvel
vonzotta mint a Hold, miközben a test és a két nagy tömeget
a saját tömegével arányosan, sokkal kisebb erõvel vonzotta.
Azaz a test és a Föld között tapasztalt vonzás sem lehet szimmetrikusan egyforma nagyságú, mint ahogy a tömegek nagysága sem szimmetrikus.
Ebbõl következõen a Földön ugráló a Föld felé mutató vektorú impulzust ad át a Földnek leérkezéskor.
Ez sérti az impulzusmegmaradás törvényét.
Basic256 azt állítja, hogy a gravitációs vonzás olyan mint a két test közé kifeszített rugó, azaz kölcsönösen azonos nagyságú.
Én pedig azt bizonyítottam be a Föld-test-Hold példával, hogy
a Föld és a Hold közé félútra helyezett testet a Föld nagyobb erõvel
vonzotta mint a Hold, miközben a test és a két nagy tömeget
a saját tömegével arányosan, sokkal kisebb erõvel vonzotta.
Azaz a test és a Föld között tapasztalt vonzás sem lehet szimmetrikusan egyforma nagyságú, mint ahogy a tömegek nagysága sem szimmetrikus.
Ebbõl következõen a Földön ugráló a Föld felé mutató vektorú impulzust ad át a Földnek leérkezéskor.
Ez sérti az impulzusmegmaradás törvényét.
#361
Albertus: Amúgy most arról van szó, hogy a Föld-Hold-kistárgy esetében sérül valami törvény?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#360
Na, hogy könyebben megjegyezhesd:
A centrifugális erõ tartja a vödörben a vizet,
a centripetális erõvel a kezed tartja a zsinórt.
#359
Már megint nem
A Föld vonzza erõsebben mint a Hold. Ez tény.
Az hogy a Föld mekkora erõvel vonz valamit azt a F=GMm/r^2 függvénybõl látjuk.
a valami a földet F= (m/M)* GMm/r^2 erõvel.
A Föld vonzza erõsebben mint a Hold. Ez tény.
Az hogy a Föld mekkora erõvel vonz valamit azt a F=GMm/r^2 függvénybõl látjuk.
a valami a földet F= (m/M)* GMm/r^2 erõvel.
#358
"Vizsgáljuk meg, ha egy nagy tömegû M1 (Föld) test és egy kis tömegû m0 (palack víz) kölcsönhat egy inerciarendszerbõl nézve"
Forgó mozgáshoz inercia rendszert rögzítettél? Érdekes.
Newton, Einstein nem tett ilyet. Sõt! Kategórikusan tíltották a lehetõségét. De te mégis megteszed, azt is rosszul.
Ügyes.
Forgó mozgáshoz inercia rendszert rögzítettél? Érdekes.
Newton, Einstein nem tett ilyet. Sõt! Kategórikusan tíltották a lehetõségét. De te mégis megteszed, azt is rosszul.
Ügyes.
#357
"CENTRIFUGÁLIS ERÕ !
De szerinted, nem a centrifugális erõ.. szamek."
Hát most mellégfogtál, mert nem azt a hibás választ adtam, amit vártál volna. A Földrõl nézve a hintát nincs centrifugális erõ. A centripetális erõvel nem tart egyensúlyt semmi, hiszen a hinta körpályán mozog, tehát sebességvektora változik, azaz gyorsul, ehhez kell ez az erõ!
De szerinted, nem a centrifugális erõ.. szamek."
Hát most mellégfogtál, mert nem azt a hibás választ adtam, amit vártál volna. A Földrõl nézve a hintát nincs centrifugális erõ. A centripetális erõvel nem tart egyensúlyt semmi, hiszen a hinta körpályán mozog, tehát sebességvektora változik, azaz gyorsul, ehhez kell ez az erõ!
#356
Érthetõ: Ezek szerint azért a Föld felé esik a kis tárgy, mert a Földdel nagyobb erõvel vonzzák egymást, mint a Holddal.
Ami nem érthetõ:
És miért nem a Föld indul akkor a kis tárgy felé, illetve mi akadálya lenne annak, hogy egy nagyobb test keringjen egy kisebb körül?
Ami nem érthetõ:
És miért nem a Föld indul akkor a kis tárgy felé, illetve mi akadálya lenne annak, hogy egy nagyobb test keringjen egy kisebb körül?
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#355
"a Föld M=5e24 kg tömegével szemben a test m=1e2 kg tömege
ennyiszer kisebbszeres erõvel gyengébban vonz minden tömeget.
(eltekintünk az ismert graviton térerõsségtõl)"
MINDKÉT TEST TÖMEGÉTÕL függ az erõ nagysága. A Földet jobban vonzza, mint a Holdat, mert a Föld nagyobb tömegû, mint a Hold. Tehát függ attól, hogy mit vonzz, nem csak az, hogy ki vonzza. A Földet ugyanannyival vonzza, mint a Föld õt. Nézd meg, MINKÉT TEST TÖMEGE benne van a képletben. Hiába kicsi a test, ha amit vonzz, hatalmas. Hiába hatalmas a Föld, ha a amit vonzz, kicsi. A két erõ pont egyforma nagy lesz.
ennyiszer kisebbszeres erõvel gyengébban vonz minden tömeget.
(eltekintünk az ismert graviton térerõsségtõl)"
MINDKÉT TEST TÖMEGÉTÕL függ az erõ nagysága. A Földet jobban vonzza, mint a Holdat, mert a Föld nagyobb tömegû, mint a Hold. Tehát függ attól, hogy mit vonzz, nem csak az, hogy ki vonzza. A Földet ugyanannyival vonzza, mint a Föld õt. Nézd meg, MINKÉT TEST TÖMEGE benne van a képletben. Hiába kicsi a test, ha amit vonzz, hatalmas. Hiába hatalmas a Föld, ha a amit vonzz, kicsi. A két erõ pont egyforma nagy lesz.
#354
Magyarul
Eötvöstõl fent van mindenki magyarul is aki számít, de SENKI sem állította soha tudósaink közül, hogy a gravitációs vonzás kölcsönösen azonos nagyságú lenne.
Azért ezen elgondolkodhattál volna, mielött vitatni kezded!
Eötvöstõl fent van mindenki magyarul is aki számít, de SENKI sem állította soha tudósaink közül, hogy a gravitációs vonzás kölcsönösen azonos nagyságú lenne.
Azért ezen elgondolkodhattál volna, mielött vitatni kezded!
#353
Na és hogy hívják azt az erõt ami
a centripetális erõvel tart egyensúlyt ??
CENTRIFUGÁLIS ERÕ !
De szerinted, nem a centrifugális erõ.. szamek.
a centripetális erõvel tart egyensúlyt ??
CENTRIFUGÁLIS ERÕ !
De szerinted, nem a centrifugális erõ.. szamek.
#352
Válasz egy korábbi kérdésre: annyira triviális, hogy a gravitációs vonzás kölcsönös, hogy nehéz olyan linket találni, ahol ezt kerek perec kiírják. Íme egy, sajnos angolul csak:
http://kr.cs.ait.ac.th/~radok/physics/b8.htm
Az errõl szóló mondat:
"But this attraction is mutual. Therefore matter must possess the two properties of attracting Earth and of being attracted by it to the same extent."
http://kr.cs.ait.ac.th/~radok/physics/b8.htm
Az errõl szóló mondat:
"But this attraction is mutual. Therefore matter must possess the two properties of attracting Earth and of being attracted by it to the same extent."
#351
Már bocs, de mibõl következik hogy:
"Viszont, a kis test ugyanaakkora erõvel vonzza a Földet (F_F), mint a Föld õt."
Ugyanis a Hold kisebb erõvel vonzza a testet mint a Föld.
-- Ezzel egyetértettél.
A test tömege nem változis,( így a Föld-test/Hold-test egyenletekbõl
levezetéssel kiejtve azonos eredményt kapunk a Föld-Hold egyenlettel.)
így a tömeg függõ erõnagyságból következõen
a Föld M=5e24 kg tömegével szemben a test m=1e2 kg tömege
ennyiszer kisebbszeres erõvel gyengébban vonz minden tömeget.
(eltekintünk az ismert graviton térerõsségtõl)
Tehát a megállapításod, nem csak alaptalan, de a fentiekbõl következõen hamis is!
"Viszont, a kis test ugyanaakkora erõvel vonzza a Földet (F_F), mint a Föld õt."
Ugyanis a Hold kisebb erõvel vonzza a testet mint a Föld.
-- Ezzel egyetértettél.
A test tömege nem változis,( így a Föld-test/Hold-test egyenletekbõl
levezetéssel kiejtve azonos eredményt kapunk a Föld-Hold egyenlettel.)
így a tömeg függõ erõnagyságból következõen
a Föld M=5e24 kg tömegével szemben a test m=1e2 kg tömege
ennyiszer kisebbszeres erõvel gyengébban vonz minden tömeget.
(eltekintünk az ismert graviton térerõsségtõl)
Tehát a megállapításod, nem csak alaptalan, de a fentiekbõl következõen hamis is!
#350
"Na és hogyhívjuk azt a "Utóbbi az alsó holtponton a legnagyobb, és ehhez kell az a plusz erõ" plussz erõt?"
Ez az úgynevezett centripetális erõ, ami a körpályán maradás feltételét biztosítja.
Ez az úgynevezett centripetális erõ, ami a körpályán maradás feltételét biztosítja.
#349
Vizsgáljuk meg, ha egy nagy tömegû M1 (Föld) test és egy kis tömegû m0 (palack víz) kölcsönhat egy inerciarendszerbõl nézve, mi történik!
Az erõpár erõinek nagysága: F = G * M1 * m0 / (r*r) tehát az erõk egyenlõ nagyságúak.
Mekkor az impulzusváltozás?
dI_1 / dt = F
dI_0 / dt = F
Tehát az impulzusváltozás is egyforma!
Mekkora a gyorsulás? Tekintsünk el a sebesség miatti relativisztikus tömegnövekedéstõl (kiszámolva példánkra pontosan nem okoz lényeges eltérést). Ezzel a közelítéssel élve dI / dt = m * a
Ekkor
a1 * M1 = F
a0 * m0 = F
mivel M1 >> m0 ezért a1 << a0
Tehát a két erõ egyenlõ nagy, impulzusváltozás nagysága egyenlõ, viszont a gyorsulás, és az ebbõl fakadó elmozdulás nagysága jelentõsen különbözõ. Ezért nem látjuk a mindennapokban, hogy a Föld pályája módosul, ha ugrálunk. Érzékszerveink, mûszereink ezt a változást nem tudják mérni. Viszont az elmozdulás megtörténik.
Az erõpár erõinek nagysága: F = G * M1 * m0 / (r*r) tehát az erõk egyenlõ nagyságúak.
Mekkor az impulzusváltozás?
dI_1 / dt = F
dI_0 / dt = F
Tehát az impulzusváltozás is egyforma!
Mekkora a gyorsulás? Tekintsünk el a sebesség miatti relativisztikus tömegnövekedéstõl (kiszámolva példánkra pontosan nem okoz lényeges eltérést). Ezzel a közelítéssel élve dI / dt = m * a
Ekkor
a1 * M1 = F
a0 * m0 = F
mivel M1 >> m0 ezért a1 << a0
Tehát a két erõ egyenlõ nagy, impulzusváltozás nagysága egyenlõ, viszont a gyorsulás, és az ebbõl fakadó elmozdulás nagysága jelentõsen különbözõ. Ezért nem látjuk a mindennapokban, hogy a Föld pályája módosul, ha ugrálunk. Érzékszerveink, mûszereink ezt a változást nem tudják mérni. Viszont az elmozdulás megtörténik.
#348
Az ilyen hozzászólásokat el kéne hagyni.
Én kíváncsi vagyok azokra a válaszokra, amit te adsz neki, és amiket õ ad a te felvetéseidre.
Nem gondolom, hogy bármelyikötökre visszahullna valami, ha kiderül, hogy tévedtek egy témában. Én sem fogok megszégyenülten járkálni, ha a természetem, vagy a nagy hév miatt bírálnak, és közben el kell ismernem a tévedésem.
Én kíváncsi vagyok azokra a válaszokra, amit te adsz neki, és amiket õ ad a te felvetéseidre.
Nem gondolom, hogy bármelyikötökre visszahullna valami, ha kiderül, hogy tévedtek egy témában. Én sem fogok megszégyenülten járkálni, ha a természetem, vagy a nagy hév miatt bírálnak, és közben el kell ismernem a tévedésem.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#347
Na és hogyhívjuk azt a
"Utóbbi az alsó holtponton a legnagyobb, és ehhez kell az a plusz erõ"
plussz erõt?
"Utóbbi az alsó holtponton a legnagyobb, és ehhez kell az a plusz erõ"
plussz erõt?
#346
"A Hold és a Föld távolság felénél elhelyezett testre a Föld hat nagyobb vonzóerõvel, ( A test tömegébõl adódóan egyforma erõvel hat a Földre és a Holdra a távolság felezõpontjáról. )"
Sz4bolcs kedvéért teljesen kirészletezem, mert zavai mögött komoly érdeklõdést olvasok.
Használjuk egyszerûen a képletet! A távolság mindkét égitesttõl r, a Föld tömege m_F, a Holdé m_H, a test tömege m_0.
F_F = G * m_F * m_0 / (r*r)
F_H = G * m_H * m_0 / (r*r)
Ha m_F > m_H akkor F_F > F_H láthatóan, tehát az állítás igaz.
Viszont, a kis test ugyanaakkora erõvel vonzza a Földet (F_F), mint a Föld õt. A kis test ugyanakkora erõvel vonzza a Holdat (F_H), mint amekkorával a Hold vonzza õt. A Hold és a Föld is ugyanakkora erõvel vonzzák egymást, ezen erõ nagysága: G * m_F * m_H / (2r * 2r)
A képletbõl ezek jönnek ki, és ezek egyeznek nagy pontossággal egybeesnek a tapasztalattal.
Sz4bolcs kedvéért teljesen kirészletezem, mert zavai mögött komoly érdeklõdést olvasok.
Használjuk egyszerûen a képletet! A távolság mindkét égitesttõl r, a Föld tömege m_F, a Holdé m_H, a test tömege m_0.
F_F = G * m_F * m_0 / (r*r)
F_H = G * m_H * m_0 / (r*r)
Ha m_F > m_H akkor F_F > F_H láthatóan, tehát az állítás igaz.
Viszont, a kis test ugyanaakkora erõvel vonzza a Földet (F_F), mint a Föld õt. A kis test ugyanakkora erõvel vonzza a Holdat (F_H), mint amekkorával a Hold vonzza õt. A Hold és a Föld is ugyanakkora erõvel vonzzák egymást, ezen erõ nagysága: G * m_F * m_H / (2r * 2r)
A képletbõl ezek jönnek ki, és ezek egyeznek nagy pontossággal egybeesnek a tapasztalattal.
#345
Bocs, elfelejtettem hozzátenni, hogy "bogaram"! 😊
#344
"A kötélerõ álló hintánák 200 N, mozgó hintánál alsó holtponton 280 N.
Magyarázatod a jelenségre?"
Természetes hogy a hintára nagyobb kötélerõ hat az alsó ponton. A hinta körpályán mozog, és gyorsul. A gyorsulás körpályánál egyrészt az érintõleges sebességváltozás, másrészt a sugárirányú (utóbbi egyenletes körmozgásnál is van). A sugárirányú gyorsulást biztosítja a kötél. A gyorsulás arányos a pálya sugarával és a hinta sebességével. Utóbbi az alsó holtponton a legnagyobb, és ehhez kell az a plusz erõ, a test súlyán felül.
Magyarázatod a jelenségre?"
Természetes hogy a hintára nagyobb kötélerõ hat az alsó ponton. A hinta körpályán mozog, és gyorsul. A gyorsulás körpályánál egyrészt az érintõleges sebességváltozás, másrészt a sugárirányú (utóbbi egyenletes körmozgásnál is van). A sugárirányú gyorsulást biztosítja a kötél. A gyorsulás arányos a pálya sugarával és a hinta sebességével. Utóbbi az alsó holtponton a legnagyobb, és ehhez kell az a plusz erõ, a test súlyán felül.
#343
Nagyon gonosz feltételezés az, hogy a mester úr, csak a trágárkodásban akkora mester, a korrekt válaszok elöl kitér?
Én bízok abban, hogy megpróbál tisztességes választ összeütni, mert ha nem akkor az összes eddigi erõlködése saját fejére többszörözötten hull vissza.
Én bízok abban, hogy megpróbál tisztességes választ összeütni, mert ha nem akkor az összes eddigi erõlködése saját fejére többszörözötten hull vissza.
#342
ez engem is érdekelne.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#341
Föld-hinta..
A Hold és a Föld távolság felénél elhelyezett testre a Föld hat nagyobb vonzóerõvel,
( A test tömegébõl adódóan egyforma erõvel hat a Földre és a Holdra
a távolság felezõpontjáról. )
így a test a Föld felé "esik" és nem a Hold felé.
Mivel magyarázod ezt a tapasztalati tényt?
A Hold és a Föld távolság felénél elhelyezett testre a Föld hat nagyobb vonzóerõvel,
( A test tömegébõl adódóan egyforma erõvel hat a Földre és a Holdra
a távolság felezõpontjáról. )
így a test a Föld felé "esik" és nem a Hold felé.
Mivel magyarázod ezt a tapasztalati tényt?
#340
"A kötél leszakad, ha a szakítószilárdsága kisebb, mint az erõ, ami hintázás közben hat rá."
Részletezve?
A kötélerõ álló hintánák 200 N, mozgó hintánál alsó holtponton 280 N.
Magyarázatod a jelenségre?
Részletezve?
A kötélerõ álló hintánák 200 N, mozgó hintánál alsó holtponton 280 N.
Magyarázatod a jelenségre?
#339
Albertus! A hintára a válaszom:
"Kezdheted a gyakorlást a hinta kötelével: miért szakad le?"
A kötél leszakad, ha a szakítószilárdsága kisebb, mint az erõ, ami hintázás közben hat rá.
"Miért hat nagyobb erõvel a Földre a hinta, mint a Föld a hintára?"
NEM hat nagyobb erõvel a Földre a hinta, mint fordítva.
Ha részletes válaszokat akarsz, nyugodtan részletezd a kérdéseket, és a "mester" majd tanít téged, "bogaram"! (megszólítások tõled idézve) Bár végtelen butaságodat látva ez igen nehéz lesz! (szófordulatok tõled idézve)
"Kezdheted a gyakorlást a hinta kötelével: miért szakad le?"
A kötél leszakad, ha a szakítószilárdsága kisebb, mint az erõ, ami hintázás közben hat rá.
"Miért hat nagyobb erõvel a Földre a hinta, mint a Föld a hintára?"
NEM hat nagyobb erõvel a Földre a hinta, mint fordítva.
Ha részletes válaszokat akarsz, nyugodtan részletezd a kérdéseket, és a "mester" majd tanít téged, "bogaram"! (megszólítások tõled idézve) Bár végtelen butaságodat látva ez igen nehéz lesz! (szófordulatok tõled idézve)
#338
Albertus! Íme a bizonyíték, hogy mekkora bunkó vagy. Azok kedvéért, akik nem akarják végignézni a teljes topikot, kigyûjtöttem megalázó, fikázó megjegyzéseidet egy csokorba. Többségük az én udvariatlan szövegem ELÕTT keletkezett:
"
Légyszíves gondolkodj! Még a hõegyensúly szempontjából sincs alapja az érvelésednek.
Ha pedig se képzettséged, se kisérleti tapasztalatod sincs, akkor javaslom, ne azon erõlködj, hogy hogyan tudnál butábbnál butább ellenvetéseket kiagyalni, hanem figyelj, és ha valamit mégsem értenél akkor kérdezz.
Különben nlátom, nem nagyon tanultál eddig az impulzusról, mert majdnem minden oktatási szinten a puska az egyik szemléltetõ példa
az impulzustétel teljesülésére.
Mögöttem áll a sokéves tanári pálya, sok olyan diák okossága, mint amilyenekkel Te is megajándékozol. Sok-sok kisérlet, kutatás, fejlesztés. Az ezekbõl levont tapasztalatok összessége.
Te mögötted.. Nem tudom, hogy mi. Azt látom, hogy képzésed erõsen hiányos, tapasztalatod nulla.
Akit tényleg érdekel a téma, de Basichez hasonlóan tényleg nem érti,
az ezek után is nyugodtan kérdezzen.
Te hazudozol.
De végtelen butaságodat látva megbocsájtok neked.
No igen.. Jól látod. Ha ezt az energiát pótoljuk (lengetõmotorral)
és jó nagyra méretezzük, akkor el lehet tolni a Földet a pályájáról.. de nem szabad! Most jó helyen van!
Basic! Te borzasztóan rossz szinvonalú iskolába jártál!
Még csoda, hogy írni megtanultál. (Mondjuk, azt is bemutattad, hogy milyen szavakon gyakoroltad.)
Így már értem, az olvasással ezért vannak olyan nagy gondjaid!
Drága Bogaram!
Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.
De köszönöm a tájékoztatás, mester!
"
"
Légyszíves gondolkodj! Még a hõegyensúly szempontjából sincs alapja az érvelésednek.
Ha pedig se képzettséged, se kisérleti tapasztalatod sincs, akkor javaslom, ne azon erõlködj, hogy hogyan tudnál butábbnál butább ellenvetéseket kiagyalni, hanem figyelj, és ha valamit mégsem értenél akkor kérdezz.
Különben nlátom, nem nagyon tanultál eddig az impulzusról, mert majdnem minden oktatási szinten a puska az egyik szemléltetõ példa
az impulzustétel teljesülésére.
Mögöttem áll a sokéves tanári pálya, sok olyan diák okossága, mint amilyenekkel Te is megajándékozol. Sok-sok kisérlet, kutatás, fejlesztés. Az ezekbõl levont tapasztalatok összessége.
Te mögötted.. Nem tudom, hogy mi. Azt látom, hogy képzésed erõsen hiányos, tapasztalatod nulla.
Akit tényleg érdekel a téma, de Basichez hasonlóan tényleg nem érti,
az ezek után is nyugodtan kérdezzen.
Te hazudozol.
De végtelen butaságodat látva megbocsájtok neked.
No igen.. Jól látod. Ha ezt az energiát pótoljuk (lengetõmotorral)
és jó nagyra méretezzük, akkor el lehet tolni a Földet a pályájáról.. de nem szabad! Most jó helyen van!
Basic! Te borzasztóan rossz szinvonalú iskolába jártál!
Még csoda, hogy írni megtanultál. (Mondjuk, azt is bemutattad, hogy milyen szavakon gyakoroltad.)
Így már értem, az olvasással ezért vannak olyan nagy gondjaid!
Drága Bogaram!
Ha Newton tisztában lett volna a fotonokkal, akkor Einsteinnek hívták volna.
Így olyan törvényeket alkotott, amiket sorra helyesbítenek.
De köszönöm a tájékoztatás, mester!
"
#337
A töltések eloszlására a hinta után szívesen visszatérek.
#336
hmm, érdekes.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#335
Kedves Basic256!
Nehezen tudom emberszámba venni azt aki ész érvek helyett, (hogy pánikba esik vagy nem az nem számít, ) hazugnak nevezi és trágár kifejezésekkel illeti a "topic-társát".
Az a tény sem men fel téged, hogy látványosan tapasztalatlan vagy.
Jó lenne, ha megértenéd, hogy nem csak az létezik amit már ismersz.
És nem hazugság az ami a te ismereteid szerint nem- vagy nem úgy létezik.
Kezdheted a gyakorlást a hinta kötelével: miért szakad le?
Miért hat nagyobb erõvel a Földre a hinta, mint a Föld a hintára?
Nehezen tudom emberszámba venni azt aki ész érvek helyett, (hogy pánikba esik vagy nem az nem számít, ) hazugnak nevezi és trágár kifejezésekkel illeti a "topic-társát".
Az a tény sem men fel téged, hogy látványosan tapasztalatlan vagy.
Jó lenne, ha megértenéd, hogy nem csak az létezik amit már ismersz.
És nem hazugság az ami a te ismereteid szerint nem- vagy nem úgy létezik.
Kezdheted a gyakorlást a hinta kötelével: miért szakad le?
Miért hat nagyobb erõvel a Földre a hinta, mint a Föld a hintára?
#334
És térjünk csak vissza a töltésekhez, szerinted a 2C jobban vonzza az 1C-ot, mint fordítva? Idézlek: " A töltésekre nem egészen érvényes így, tekintve, hogy a kiegyenlítettlen töltéseket a részecskék csak egy részénél tapasztalunk."
Nos, én Öveges professzor kísérleteire gondoltam, a megdörzsölt tejfölöspohárral, illetve a megdörzsölt üveggel. Felteszem máshogy a kérdést: az erõsen megdörzsölt és a gyengén megdörzsölt tejfölöspohár egyformán taszítják egymást, vagy az egyik jobban taszítja a másikat?
Nos, én Öveges professzor kísérleteire gondoltam, a megdörzsölt tejfölöspohárral, illetve a megdörzsölt üveggel. Felteszem máshogy a kérdést: az erõsen megdörzsölt és a gyengén megdörzsölt tejfölöspohár egyformán taszítják egymást, vagy az egyik jobban taszítja a másikat?
#333
Albertus, lennél szíves emberszámba venni a fórumozókat, és végre elismerni azokat a dolgokat, amiben tévedtél, és azokat, amiben hazudtál? Azért tisztességtelen amit mûvelsz, mert amint rajtakapunk valamin, átsiklasz felette, és újabb dolgokat veszel elõ. Nos, hajlandó vagy azoktól bocsánatot kérni, akiket megtévesztettél?
#332
Kedves Kiraaa!
Úgy látszik hajlamossá tesznek Basic és a hozzá hasonlók trágárságai és elszólásai arra, hogy mások válaszaiból is inkább a félreértéseket "halljam ki".
Örülök, hogy veled más a helyzet.
Érdekes hatásai vannak a centrifugális erõnek és általában a forgó mozgást végzõ testek erõhatásainak.
Ilyen a hinta kötelének leszakadása is. Amint a példában láthattad,
a kötélerõ a lábak alatt is jól mérhetõ erõként jelenik meg.
Ez az erõhatás pedig a hinta rendszerén kívülre mutat.
Jó, a gravitációs erõ, mondhatnád, de nem csak a gravitációs erõ,
mert amikor függõleges tengely mellett rugók és meghajtómotorok
segítségével vízszintes síkban "hintáznak" a tömegek, akkor is megjelenik a hinta lábain az erõ.
Ekkor a kiskocsi gyorsulva gurulni kezd, pedig az impulzustörvény értelmében nem gyorsulhatna, sõt, meg sem moccanhatna..
Úgy látszik hajlamossá tesznek Basic és a hozzá hasonlók trágárságai és elszólásai arra, hogy mások válaszaiból is inkább a félreértéseket "halljam ki".
Örülök, hogy veled más a helyzet.
Érdekes hatásai vannak a centrifugális erõnek és általában a forgó mozgást végzõ testek erõhatásainak.
Ilyen a hinta kötelének leszakadása is. Amint a példában láthattad,
a kötélerõ a lábak alatt is jól mérhetõ erõként jelenik meg.
Ez az erõhatás pedig a hinta rendszerén kívülre mutat.
Jó, a gravitációs erõ, mondhatnád, de nem csak a gravitációs erõ,
mert amikor függõleges tengely mellett rugók és meghajtómotorok
segítségével vízszintes síkban "hintáznak" a tömegek, akkor is megjelenik a hinta lábain az erõ.
Ekkor a kiskocsi gyorsulva gurulni kezd, pedig az impulzustörvény értelmében nem gyorsulhatna, sõt, meg sem moccanhatna..
#331
"Basic256 írásait valóban nem szerencsés, hogy én akarom megmagyarázni sem megvédeni, bár szerintem amit a Gravitációs erõrõl írt az rendben volt és még mindig nem értem, hogy mi gond vele."
Csupán arról van szó, hogy amit én írok, az igaz, amit meg Albertus ír, annak fele butaság, fele pedig szándékos hazugság. A butaságok: tévedések az inerciarendszerrel kapcsolatban (puskagolyó), tévedések a deriválttal kapcsolatban, tévedések a gravitációval kapcsolatban. Hazugságok: fizikatanári múlt, szakértelem és hozzáértés sugalmazása.
Csupán arról van szó, hogy amit én írok, az igaz, amit meg Albertus ír, annak fele butaság, fele pedig szándékos hazugság. A butaságok: tévedések az inerciarendszerrel kapcsolatban (puskagolyó), tévedések a deriválttal kapcsolatban, tévedések a gravitációval kapcsolatban. Hazugságok: fizikatanári múlt, szakértelem és hozzáértés sugalmazása.
#330
Hétvégén nem voltam, ezért most regálok a kérdésekre sorban, az utolsó megszólalásom óta.
"Szerinted a nagyobb tömeg nagyobb erõvel vonzza a többi tömeget, vagy
a tömeg nagyságának a vonzóerõ nagyságához semmi köze?" Kölcsönhatás történik, tehát az erõ mindkét testtõl függ. Az 1kg ugyanakkora erõvel vonzza (adott távolságból) a 4kg-os súlyt, mind a 2kg-os egy másik 2kg-os súlyt. A töltéseknél ugyanez az elv érvényesül, lásd a wikipediát. Azért jobb a töltés, mert azt könnyebb mérni, nagyobbak az erõk.
"Tudnál erre a szimmetriára utaló linket is csatolni?". Persze, ott van:
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6megvonz%C3%A1s
A képlet szimmetrikus. Ott a szöveg: "A világegyetem minden objektuma kölcsönhatásban van egymással". A kölcsönhatás azt jelenti, hogy amekkora erõvel az egyik hat a másikra, ugyanannyival hat a másik az egyikre. A Newton törvények alapján. Ott van a szöveg: "A gravitáció elméletének elsõ matematikai megfogalmazását Sir Isaac Newton adta és ez bámulatosan pontosnak bizonyult." Tehát pontos. Nem lehet 300 milliószoros eltérés, mint ahogy te írtad a #296-ban.
"Szerinted a nagyobb tömeg nagyobb erõvel vonzza a többi tömeget, vagy
a tömeg nagyságának a vonzóerõ nagyságához semmi köze?" Kölcsönhatás történik, tehát az erõ mindkét testtõl függ. Az 1kg ugyanakkora erõvel vonzza (adott távolságból) a 4kg-os súlyt, mind a 2kg-os egy másik 2kg-os súlyt. A töltéseknél ugyanez az elv érvényesül, lásd a wikipediát. Azért jobb a töltés, mert azt könnyebb mérni, nagyobbak az erõk.
"Tudnál erre a szimmetriára utaló linket is csatolni?". Persze, ott van:
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6megvonz%C3%A1s
A képlet szimmetrikus. Ott a szöveg: "A világegyetem minden objektuma kölcsönhatásban van egymással". A kölcsönhatás azt jelenti, hogy amekkora erõvel az egyik hat a másikra, ugyanannyival hat a másik az egyikre. A Newton törvények alapján. Ott van a szöveg: "A gravitáció elméletének elsõ matematikai megfogalmazását Sir Isaac Newton adta és ez bámulatosan pontosnak bizonyult." Tehát pontos. Nem lehet 300 milliószoros eltérés, mint ahogy te írtad a #296-ban.
#329
Kedves Albertus!
Valószínûleg a centrifugális erõrõl írtak, valóban túl hosszúra sikeredtek és talán túlságosan is el akartam magyarázni a dolgokat … Sorry …
Ennek ellenére biztos vagyok, hogy nem állítottam senkirõl, hogy hülye sem azt, hogy én okos vagyok, de ha BÁRKI, ezt érezte volna, akkor bocsánat nem volt szándékomban.
A „fiktív” szót egyszer egy Holics László Fizika összefoglalójában olvastam. Nekem nagyon tetszet és segített megérteni a tehetetlenségi erõ lényegét és mivel a kérdés erre vonatkozott én is használtam.
„az inerciális mozgást, azaz tehetetlenségi mozgást végzõ rendszer
alap definíciója, hogy nem gyorsuló rendszer!”
Én is pont ezt akartam érzékeltetni. Ha nem sikerült az fogalmazási hiba vagy elírás lehet… Sorry..
„Newton törvényei a centrifugában is érvényesek. Sõt!
Akár a Kepler törvényekre is gondolgatunk, és bennük is ott van a "fiktív" centrifugális erõ hatása.”
Akkor most a centrifuga nem gyorsul, vagy a Newton törvények nemcsak inerciarendszerben érvényesek?
Basic256 írásait valóban nem szerencsés, hogy én akarom megmagyarázni sem megvédeni, bár szerintem amit a Gravitációs erõrõl írt az rendben volt és még mindig nem értem, hogy mi gond vele.
„A részecske kifejezést kizárólag, tömeggel rendelkezõ, nem fénysebességû anyagra használja a szakirodalom.”
Hát a fotonra sokféle definíciót láttam már. ezt még nem…. (A leggyakrabban a fény részecske, hullám kettõs természetét szokták vitatni, nem tudom van-e ennek köze a ahhoz amit mondasz, csak ez jutott eszembe. Na mindegy …😉
Valószínûleg a centrifugális erõrõl írtak, valóban túl hosszúra sikeredtek és talán túlságosan is el akartam magyarázni a dolgokat … Sorry …
Ennek ellenére biztos vagyok, hogy nem állítottam senkirõl, hogy hülye sem azt, hogy én okos vagyok, de ha BÁRKI, ezt érezte volna, akkor bocsánat nem volt szándékomban.
A „fiktív” szót egyszer egy Holics László Fizika összefoglalójában olvastam. Nekem nagyon tetszet és segített megérteni a tehetetlenségi erõ lényegét és mivel a kérdés erre vonatkozott én is használtam.
„az inerciális mozgást, azaz tehetetlenségi mozgást végzõ rendszer
alap definíciója, hogy nem gyorsuló rendszer!”
Én is pont ezt akartam érzékeltetni. Ha nem sikerült az fogalmazási hiba vagy elírás lehet… Sorry..
„Newton törvényei a centrifugában is érvényesek. Sõt!
Akár a Kepler törvényekre is gondolgatunk, és bennük is ott van a "fiktív" centrifugális erõ hatása.”
Akkor most a centrifuga nem gyorsul, vagy a Newton törvények nemcsak inerciarendszerben érvényesek?
Basic256 írásait valóban nem szerencsés, hogy én akarom megmagyarázni sem megvédeni, bár szerintem amit a Gravitációs erõrõl írt az rendben volt és még mindig nem értem, hogy mi gond vele.
„A részecske kifejezést kizárólag, tömeggel rendelkezõ, nem fénysebességû anyagra használja a szakirodalom.”
Hát a fotonra sokféle definíciót láttam már. ezt még nem…. (A leggyakrabban a fény részecske, hullám kettõs természetét szokták vitatni, nem tudom van-e ennek köze a ahhoz amit mondasz, csak ez jutott eszembe. Na mindegy …😉
#328
Gondoltam, hogy valószínûleg csak félreértettelek.
#327
Én sem örömködök a gyerekek halálán, de ha már felhoztad akkor érdekel, hogy a gyereket miért nem úgy tervezték, hogy rajtuk se érvényesüljön a megmaradás, ahogy a hinta esetében pl. Már régóta sejtem, hogy az élõ testre más erõk hatnak, mint az élettelenre, a példád is ezt bizonyítja.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#326
Rettenetes hatásként említettem a gyermekekre a cntrifugális erõ és
a súlyerõ összeadódása miatt rászakadt hinta-hidat.
Remélem, hogy válaszodból kiérzett morbiditás, csupán félreértés.
a súlyerõ összeadódása miatt rászakadt hinta-hidat.
Remélem, hogy válaszodból kiérzett morbiditás, csupán félreértés.
#325
A gyerekek esetében meg nem érvényesül a megmaradás, mert ráesik a fejére, akkor nagyobb erõ éri a gyerek fejét, mint a ráesõ rudat.. nyilván azért hal meg és nem a rúd törik ketté.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#324
Azt már nem is kérdeztem, hogy a
"fiktív" erõd hogyan szakíthatja el a hinta kötélzetét??
Ott ugyanis nem fiktív a szakadás!
De néhány éve gyerekeket ütött agyon a hinta felsõ hídja, amikor
a fiktív erõd miatt eltört és leszakadt.
"fiktív" erõd hogyan szakíthatja el a hinta kötélzetét??
Ott ugyanis nem fiktív a szakadás!
De néhány éve gyerekeket ütött agyon a hinta felsõ hídja, amikor
a fiktív erõd miatt eltört és leszakadt.
#323
"Basic NEM azt állította, hogy két eltérõ tömegû test egy harmadikra egyforma ugyanakkora erõvel hat. Ezt akarod a szánkba adni, csak nem értem miért."
Nos, azt állítottátok, hogy a két tömeg között ható gravitációs erõ
rugó szerûen hatva, a kis tömegtõl a nagy felé és a nagytól a kis tömeg felé egyaránt azonos erõvel hatnak.
Azt az érvet ez ellen, hogy a tömeg nagyságával arányos a kisugárzott gravitációs fotonok (vagy ahogy te szereted: gravitonok) mennyisége.
A bozon vagy a graviton elnevezések ellen egyébként nincs kifogásom,
hiszen én magam is használom a régi gamma foton, vagy rádióhullám
kifejezéseket, pedig tudom, hogy ezek egymástól egyaránt, kizárólag a frekvenciújukban és ezzel az energiájukban különböznek.
De egyéb "lényegi" eltérés nincs köztük.
Így, ha a beszélgetõ partner csak úgy érti meg, akkor én is használom
a fotonok specifikált elnevezését.
Azt viszont az olyan nagyon okosok sem engedhetik meg maguknak, mint amilyen te vagy, hogy
"részecskének" nevezzenek fotonokat.
A részecske kifejezést kizárólag, tömeggel rendelkezõ, nem fénysebességû anyagra használja a szakirodalom.
(Ne zavarjon meg a kvantum vagy a korpuszkula szavak használata,
mert régen, az éterelmélet korában anyagra és fényre egyaránt
használták.)
Nos, azt állítottátok, hogy a két tömeg között ható gravitációs erõ
rugó szerûen hatva, a kis tömegtõl a nagy felé és a nagytól a kis tömeg felé egyaránt azonos erõvel hatnak.
Azt az érvet ez ellen, hogy a tömeg nagyságával arányos a kisugárzott gravitációs fotonok (vagy ahogy te szereted: gravitonok) mennyisége.
A bozon vagy a graviton elnevezések ellen egyébként nincs kifogásom,
hiszen én magam is használom a régi gamma foton, vagy rádióhullám
kifejezéseket, pedig tudom, hogy ezek egymástól egyaránt, kizárólag a frekvenciújukban és ezzel az energiájukban különböznek.
De egyéb "lényegi" eltérés nincs köztük.
Így, ha a beszélgetõ partner csak úgy érti meg, akkor én is használom
a fotonok specifikált elnevezését.
Azt viszont az olyan nagyon okosok sem engedhetik meg maguknak, mint amilyen te vagy, hogy
"részecskének" nevezzenek fotonokat.
A részecske kifejezést kizárólag, tömeggel rendelkezõ, nem fénysebességû anyagra használja a szakirodalom.
(Ne zavarjon meg a kvantum vagy a korpuszkula szavak használata,
mert régen, az éterelmélet korában anyagra és fényre egyaránt
használták.)
#322
Azt látom, hogy elõjel hiánya miatt, te is úgy véled, hogy
szimmetrikus a gravitációs erõ.
Tudnál erre a szimmetriára utaló linket is csatolni?
szimmetrikus a gravitációs erõ.
Tudnál erre a szimmetriára utaló linket is csatolni?
#321
Jajj, a lényeget lehagyom:
Newton törvényei a centrifugában is érvényesek. Sõt!
Akár a Kepler törvényekre is gondolgatunk, és bennük is ott van a "fiktív" centrifugális erõ hatása.
Newton törvényei a centrifugában is érvényesek. Sõt!
Akár a Kepler törvényekre is gondolgatunk, és bennük is ott van a "fiktív" centrifugális erõ hatása.
#320
Szia!
Megható:
" A probléma feloldás az, hogy ez nem inerciarendszer (azért nem lehet az mert gyorsul) és ilyenekben a NEwton törvények nem érvényesek. Hogy Newton törvényeit használhassuk bevezetjük ezeket a "fiktív", tehetetlenségi erõket"
Különösen a "fiktív" és a "gyorsuló".
Hogy miért?
Nos, ha már lehülyézed a másikat, akkor igazán tudhatnád, hogy
az inerciális mozgást, azaz tehetetlenségi mozgást végzõ rendszer
alap definíciója, hogy nem gyorsuló rendszer!
Gyorsulás nem érvényesülhet benne.
A "fiktív" erõ nélkül nem ennél tejfölt, nem centrifugálhatnád ki a vizet a ruháidból, stb.stb.stb.
Azon már nem csodálkozom, hogy a tömeget a tehetetlenségi pályáról, körpályára kényszerítõ centripetális erõ párját, a centrifugális erõt
fiktívnek minõsíted.
Tudod, még Newton is tudta, hogy egy dinamikus erõnek, mindig van egy dinamikus, vagy statikus párja.
De köszönöm a tájékoztatás, mester!
Megható:
" A probléma feloldás az, hogy ez nem inerciarendszer (azért nem lehet az mert gyorsul) és ilyenekben a NEwton törvények nem érvényesek. Hogy Newton törvényeit használhassuk bevezetjük ezeket a "fiktív", tehetetlenségi erõket"
Különösen a "fiktív" és a "gyorsuló".
Hogy miért?
Nos, ha már lehülyézed a másikat, akkor igazán tudhatnád, hogy
az inerciális mozgást, azaz tehetetlenségi mozgást végzõ rendszer
alap definíciója, hogy nem gyorsuló rendszer!
Gyorsulás nem érvényesülhet benne.
A "fiktív" erõ nélkül nem ennél tejfölt, nem centrifugálhatnád ki a vizet a ruháidból, stb.stb.stb.
Azon már nem csodálkozom, hogy a tömeget a tehetetlenségi pályáról, körpályára kényszerítõ centripetális erõ párját, a centrifugális erõt
fiktívnek minõsíted.
Tudod, még Newton is tudta, hogy egy dinamikus erõnek, mindig van egy dinamikus, vagy statikus párja.
De köszönöm a tájékoztatás, mester!
#319
Képzeld magad el, amint egy teherautó platóján utazol. Amikor a teherautó gyorsít úgy érzed, hogy valami hátralök, fekezésnél elõrecsúszol, kanyarban pedig mindig kifelé sodródsz. Ha belegondolsz ilyenkor senki és semmi nem ér hozzád, és nem kerültél valamilyen gravitációs vagy más erõtérbe, mégis hat rád erõ. Ez Newton törvényei szerint nem lehetséges... A probléma feloldás az, hogy ez nem inerciarendszer (azért nem lehet az mert gyorsul) és ilyenekben a NEwton törvények nem érvényesek. Hogy Newton törvényeit használhassuk bevezetjük ezeket a "fiktív", tehetetlenségi erõket. Azaz ha egy gyorsuló vonatkoztatási rendszerbõl írod le az eseményeket, számolnod kell ezekkel az tehetetlenségi erõkkel mint egy kompenzálva a rendszer gyorsulását és innentõl kezdve ezt figyelembe véve a Newton törvényi "megint igazak" egy nem inerciarendszerben is.
Pl. a külsõ szemlélõ szerint a teherautó gyorsít téged 1 m/s^2 -tel,
te viszont az autóban (gyorsuló vonatkoztatási rsz. )úgy érzed, hogy a teherautó mozgásával ellentétes erõ hat rád méghozzá épen F=m*a nagyságú (ha pl. 70 kg vagy 70 N).
Ha eddig világos akkor most jön a csavar. Ha te kívülrõl nézed az eseményt - bár tudod mit éreznél a teherautón - a teherautó platóján ülõ személy mozgását nem így fogod leírni: a személyt az autó mozgartja F=70 N erõvel és hat rá a tehetetlenségi erõ F=70N-nal csak ellenkezõ irányban. Tehát a manus meg sem moccan.
A centrifugális erõ is hasonló csak itt egy forgó vonatkoztatási rendszered van. Ez is gyorsul hiszen akár a sebesség iránya akár a nagysága változik azt gyorsulásnak tekintjük. A gyorsulást itt egy a forgástengely felé mutató centripetális erõvel lehet magyarázni De ha te, egy ilyen rendszerben belül vagy a tengelytõl kifelé mutató erõt érzel (pl. körhinta ). Itt is a "saját gyorsulási irányoddal" ellenkezõ irányú erõt érzel, ez a centrifugális erõ. Tehát kívülrõl leírva a dolgot a centripetális erõ fogja körpályán tartani a testet, belülrõl leírva egy centrifugális erõ hat. De ezeket kívülrõl nézed nem adod össze, mert akkor ezek eredõje éppen nulla lesz, azaz azt fogod kapni, hogy az eredõjük nulla és nem is körpályán mozog a rendszer...
Pl. a külsõ szemlélõ szerint a teherautó gyorsít téged 1 m/s^2 -tel,
te viszont az autóban (gyorsuló vonatkoztatási rsz. )úgy érzed, hogy a teherautó mozgásával ellentétes erõ hat rád méghozzá épen F=m*a nagyságú (ha pl. 70 kg vagy 70 N).
Ha eddig világos akkor most jön a csavar. Ha te kívülrõl nézed az eseményt - bár tudod mit éreznél a teherautón - a teherautó platóján ülõ személy mozgását nem így fogod leírni: a személyt az autó mozgartja F=70 N erõvel és hat rá a tehetetlenségi erõ F=70N-nal csak ellenkezõ irányban. Tehát a manus meg sem moccan.
A centrifugális erõ is hasonló csak itt egy forgó vonatkoztatási rendszered van. Ez is gyorsul hiszen akár a sebesség iránya akár a nagysága változik azt gyorsulásnak tekintjük. A gyorsulást itt egy a forgástengely felé mutató centripetális erõvel lehet magyarázni De ha te, egy ilyen rendszerben belül vagy a tengelytõl kifelé mutató erõt érzel (pl. körhinta ). Itt is a "saját gyorsulási irányoddal" ellenkezõ irányú erõt érzel, ez a centrifugális erõ. Tehát kívülrõl leírva a dolgot a centripetális erõ fogja körpályán tartani a testet, belülrõl leírva egy centrifugális erõ hat. De ezeket kívülrõl nézed nem adod össze, mert akkor ezek eredõje éppen nulla lesz, azaz azt fogod kapni, hogy az eredõjük nulla és nem is körpályán mozog a rendszer...