Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#668
Miért nem figyelsz Cliora??
Ennél érthetõbben én sem mondhattam volna:
Ha a föld és a hold között egy nagyrugó biztosítaná a kapcsolatot, akkor neked lenne igazad, mert a rugó teljes hosszára igaz lenne
a két végére tett tömeg hatása.
De a gravitáció teljesen más!
A Föld erõtere fénysebességgel száguld a földtõl sugár irányban
mindenfelé..
ebbe a térbe belemászott a Hold és folyamatosan átvesz annyi impulzust, ami pályán tartja.
A Hold szétsugárzott mezejébe a Föld kap a hold felé mutató eredõjû
impulzus mennyiséget.
No persze a Föld a Holdtól sokkal kevesebbet, hiszen a Hold tömege sokkal kevesebbet is sugároz szét, mint a Föld.
Ennél érthetõbben én sem mondhattam volna:
Ha a föld és a hold között egy nagyrugó biztosítaná a kapcsolatot, akkor neked lenne igazad, mert a rugó teljes hosszára igaz lenne
a két végére tett tömeg hatása.
De a gravitáció teljesen más!
A Föld erõtere fénysebességgel száguld a földtõl sugár irányban
mindenfelé..
ebbe a térbe belemászott a Hold és folyamatosan átvesz annyi impulzust, ami pályán tartja.
A Hold szétsugárzott mezejébe a Föld kap a hold felé mutató eredõjû
impulzus mennyiséget.
No persze a Föld a Holdtól sokkal kevesebbet, hiszen a Hold tömege sokkal kevesebbet is sugároz szét, mint a Föld.
#667
666: ez EGY LEHETSÉGES magyarázat. Az egyszerûbb, hogy a Föld és a Hold KÖZVETLENÜL HAT egymásra.
A bonyolultabb magyarázat a gravitációs mezõ. Viszont ekkor mondd meg nekem, hogyan írod fel a mozgástörvényeket? Például hat-e erõ a gravitációs mezõre? Ha igen, mozog az a mezõ?
A bonyolultabb magyarázat a gravitációs mezõ. Viszont ekkor mondd meg nekem, hogyan írod fel a mozgástörvényeket? Például hat-e erõ a gravitációs mezõre? Ha igen, mozog az a mezõ?
#666
Reménytelen eset lennél?
megint nem figyelsz? a Föld se és a Hold se vonz semmit(egymást), magyarul nincs kölcsönhatásban egymással, hanem a gravitációs mezõjük "tevékenykedik", közvetít úgy mint a láng az elõbbi pénzes analógiámban.
Tényleg nem világos vagy csak játszod a hülyét?
Elárulok valamit ha bármely érzékszerveddel érzékelnéd a gravitációt akkor talán elhinnéd.
Képzeld azt hohy nem látod a gyufát csak engem és a pénzt.
Azt hinnéd hogy csoda történik.
megint nem figyelsz? a Föld se és a Hold se vonz semmit(egymást), magyarul nincs kölcsönhatásban egymással, hanem a gravitációs mezõjük "tevékenykedik", közvetít úgy mint a láng az elõbbi pénzes analógiámban.
Tényleg nem világos vagy csak játszod a hülyét?
Elárulok valamit ha bármely érzékszerveddel érzékelnéd a gravitációt akkor talán elhinnéd.
Képzeld azt hohy nem látod a gyufát csak engem és a pénzt.
Azt hinnéd hogy csoda történik.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#665
662: ellentétben ostoba fórumostársunkkal, aki pont arról gyõzköd minket, hogy már a lengõ hinta is ellentmond Newton-nak.
#664
661: a gravitációt is többféleképpen lehet magyarázni, de egy dolog TÉNY, mégpedig a Hold a Földet ugyanakkora erõvel vonzza, mint a Föld a Holdat.
Ezt NEM KÍSÉRLETTEL igazolom, hanem MEGFIGYELÉSSEL, tehát nem én állítom be a Föld-Hold rendszert, viszont a jelenlegi felállást meg tudom figyelni, és ebbõl következtetek arra, hogy a két erõ egyenlõ.
Persze lehet alternatív magyarázatot IS adni, de annak alapvetõen ugyanarra a végkövetkeztetésre kell jutnia, mint a Newtoni magyarázatnak (pl. az égitestek mozgására vonatkozóan).
Ezt NEM KÍSÉRLETTEL igazolom, hanem MEGFIGYELÉSSEL, tehát nem én állítom be a Föld-Hold rendszert, viszont a jelenlegi felállást meg tudom figyelni, és ebbõl következtetek arra, hogy a két erõ egyenlõ.
Persze lehet alternatív magyarázatot IS adni, de annak alapvetõen ugyanarra a végkövetkeztetésre kell jutnia, mint a Newtoni magyarázatnak (pl. az égitestek mozgására vonatkozóan).
#663
Kiraaa!
Az elõbb nem tettem hozzá, igaz gondolom értetted így is, de a többiek
kedvéért most jelzem, hogy ha hõként érzékelt fotonok frekvenciája
tera Hz tartományú.
Azaz egyetlen hõfoton akár 1 THz feki mellett E=6e-22 Js energiájú.
Így egyetlen ilyen hõfoton energiájából (ennyi energiát felhasználva):
egy milliárd éven keresztül minden másodpercben
5e16 db azaz 50 000 000 000 000 db f=1 aHz frekis fotont
sugározhat ki pl. egy db proton. 2 g higrogéngáz (22 liter)
12e23*5e16 azaz 6e40 db 1 aHz-es frekijû gravifotont.
Így szebb (minden egyes másodpercben):
60 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 db foton /sec
Ezért nem csoda ha nehezen lehet a gravitációs fotonokat egyesével
reakcióra bírni..
Az elõbb nem tettem hozzá, igaz gondolom értetted így is, de a többiek
kedvéért most jelzem, hogy ha hõként érzékelt fotonok frekvenciája
tera Hz tartományú.
Azaz egyetlen hõfoton akár 1 THz feki mellett E=6e-22 Js energiájú.
Így egyetlen ilyen hõfoton energiájából (ennyi energiát felhasználva):
egy milliárd éven keresztül minden másodpercben
5e16 db azaz 50 000 000 000 000 db f=1 aHz frekis fotont
sugározhat ki pl. egy db proton. 2 g higrogéngáz (22 liter)
12e23*5e16 azaz 6e40 db 1 aHz-es frekijû gravifotont.
Így szebb (minden egyes másodpercben):
60 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 db foton /sec
Ezért nem csoda ha nehezen lehet a gravitációs fotonokat egyesével
reakcióra bírni..
#662
Mégegyszer én soha nem állítottam, hogy a közvetlen érintkezõ mezei testek, amik newton világképében mozognak nem az Õ törvényeit követik.
És ez így is van jól.
És ez így is van jól.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#661
Errõl van szó!
A végére talán sikerül rávezetni, de igen nyögvenyelõsen megy...
(talán ezért nem lettem tanár...)
Tehát, ahogy te is mondtad nem vagyok kölcsönhatásban a pénzel, ahogy a Föld sincs a Holdal, hanem a gyufa lángja van a pénzel, és a gravitációs mezõ a Holdal.
Köszi
Szia
A végére talán sikerül rávezetni, de igen nyögvenyelõsen megy...
(talán ezért nem lettem tanár...)
Tehát, ahogy te is mondtad nem vagyok kölcsönhatásban a pénzel, ahogy a Föld sincs a Holdal, hanem a gyufa lángja van a pénzel, és a gravitációs mezõ a Holdal.
Köszi
Szia
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#660
Basic!
A kémilus számára igazán érdekes a gyufa. Nem azért mert nem tudja, hogy hogyan, hanem azért mert Irínyi János volt aki elsõként tudta.
Ha mint kémikus készítettél már valódi Irínyi féle gyufát, akkor
anekdótázhatunk..
Most, hogy nem értetted meg a gravitációs erõ aszimmetriáját,
talán a kérdéseid megválaszolásával elvezethetünk a megértéshez.
Tedd hát fel, azon kevesek által ismert kérdéseket!
A kémilus számára igazán érdekes a gyufa. Nem azért mert nem tudja, hogy hogyan, hanem azért mert Irínyi János volt aki elsõként tudta.
Ha mint kémikus készítettél már valódi Irínyi féle gyufát, akkor
anekdótázhatunk..
Most, hogy nem értetted meg a gravitációs erõ aszimmetriáját,
talán a kérdéseid megválaszolásával elvezethetünk a megértéshez.
Tedd hát fel, azon kevesek által ismert kérdéseket!
#659
658: a kémikus számára viszont nem feltétlenül érdekes, hogy miként gyújtottad meg a gyufát.
#658
657: a folyamat többféleképpen MODELLEZHETÕ. A fizika ad egy modellt, de mint említettem, ez egy lehetséges magyarázat. Elõnye, hogy m
ködik. A fizika FELBONTJA a folyamatot KÖLCSÖNHATÁSOK SOROZATÁRA, a következõen:
1) te meggyújtod a gyufát
2) a gyufa meggyújtja a pénzt, de természetesen a folyamatban a levegõ molekulái is szerepelnek
Te nem vagy egy kölcsönhatásban a pénzzel. Ezért EBBEN A FELBONTÁSBAN nincs közöttetek kölcsönhatás.
Nyilván egy pszichológus teljesen máshogyan írná le a jelenséget. Neki ti "kölcsönhatásban" vagytok, viszont abszolút nem fontos számára, hogy a pénz mennyi hõt fejleszt.
A kémikus is máshogyan gondolkodik. A kémikus számára te nem szerepelsz abban a kémiai reakcióban, ami a gyufa - égõ papír - levegõ.
ködik. A fizika FELBONTJA a folyamatot KÖLCSÖNHATÁSOK SOROZATÁRA, a következõen:
1) te meggyújtod a gyufát
2) a gyufa meggyújtja a pénzt, de természetesen a folyamatban a levegõ molekulái is szerepelnek
Te nem vagy egy kölcsönhatásban a pénzzel. Ezért EBBEN A FELBONTÁSBAN nincs közöttetek kölcsönhatás.
Nyilván egy pszichológus teljesen máshogyan írná le a jelenséget. Neki ti "kölcsönhatásban" vagytok, viszont abszolút nem fontos számára, hogy a pénz mennyi hõt fejleszt.
A kémikus is máshogyan gondolkodik. A kémikus számára te nem szerepelsz abban a kémiai reakcióban, ami a gyufa - égõ papír - levegõ.
#657
na nee és akkor mitõl ég el a papírpénz vagy másszóval mitõl mozognak az atomjai mindenfele.
azért mert én el akartam égetni viszont mondhatnád azt hogy "látszik is a gyufa szárának lenyomata a bõrödön egy darabig" és ez egyenlõ a papírpénz erõvisszahatásával, de akkor azt mondom, hogy szólok valakinek hogy gyújtsa meg a gyufát helyettem.
én hatok a papírpénzre visszahatás nélkül.
azért mert én el akartam égetni viszont mondhatnád azt hogy "látszik is a gyufa szárának lenyomata a bõrödön egy darabig" és ez egyenlõ a papírpénz erõvisszahatásával, de akkor azt mondom, hogy szólok valakinek hogy gyújtsa meg a gyufát helyettem.
én hatok a papírpénzre visszahatás nélkül.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#656
653: persze, az oxidáció magyarázható részecskefizikai módon, és a részecskefizika felépítésében ott vannak a Newton törvények.
Ez persze NEM PRAKTIKUS magyarázat, hiszen túl bonyolult. De ennek ellenére a Newton törvény ÉRVÉNYBEN VAN. Ismétlem, mechanikai rendszerekre van, tehát olyan rendszerekben praktikus használni, ami eleve mechanikai (pl. hinta). Az égés folyamatát nyilván nem ezzel magyarázzuk praktikusan, de nem áll ellentétben az égés folyamatában tapasztalt jelenségekkel sem.
Ez persze NEM PRAKTIKUS magyarázat, hiszen túl bonyolult. De ennek ellenére a Newton törvény ÉRVÉNYBEN VAN. Ismétlem, mechanikai rendszerekre van, tehát olyan rendszerekben praktikus használni, ami eleve mechanikai (pl. hinta). Az égés folyamatát nyilván nem ezzel magyarázzuk praktikusan, de nem áll ellentétben az égés folyamatában tapasztalt jelenségekkel sem.
#655
653: a pénzre nem fejtesz ki erõt. A gyufára kifejtesz erõt, amikor meggyújtod, és a gyufa is kifejt rád erõt. Esetleg látszik is a gyufa szárának lenyomata a bõrödön egy darabig.
#654
Folytatás 652-höz: Newton szavaival: "AXIOMS, OR LAWS OF MOTION", tehát MOZGÁSTÖRVÉNYEK. Nem lélektani, kémiai vagy egyéb törvények. Mozgástörvények, testek mozgására vonatkoznak. Olyan folyamatokat írnak le, amiben csak mozgás van.
Az égést, amennyiben visszavezetjük molekulák mozgására, abban az esetben a magyarázatban felhasználhatóak a Newton törvények, és helyes eredményre vezetnek, tehát érvényesek lesznek.
Hasonlóan, az olyan folyamatok, melyek mechanikai rendszerrel magyarázhatóak, ott érvényesek lesznek Newton törvényei.
Az égést, amennyiben visszavezetjük molekulák mozgására, abban az esetben a magyarázatban felhasználhatóak a Newton törvények, és helyes eredményre vezetnek, tehát érvényesek lesznek.
Hasonlóan, az olyan folyamatok, melyek mechanikai rendszerrel magyarázhatóak, ott érvényesek lesznek Newton törvényei.
#653
nem fejtek ki erõt?
akkor hogyan gyújtom meg a gyufát vagy öngyújtót?
Vegyészmérnök vagyok, sokan nem tudják mi az a kémia, de ekkora baromságot még senkitõl sem hallottam.
A Newton törvényeivel megmagyarázod az oxidációt?? bázze hihetetlen vagy
😄
akkor hogyan gyújtom meg a gyufát vagy öngyújtót?
Vegyészmérnök vagyok, sokan nem tudják mi az a kémia, de ekkora baromságot még senkitõl sem hallottam.
A Newton törvényeivel megmagyarázod az oxidációt?? bázze hihetetlen vagy
😄
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#652
650: A válasz egyszerû: nem hatsz rá erõvel, amikor elégeted. A gyufa lángja kerül kölcsönhatásba a papírral, ami egy kémiai folyamat, nem mechanikai.
Roppant érdekes viszont, hogy bevezetve az atomok fogalmát, és az atomok között ható kölcsönhatás fajtákat, nem túl meglepõ módon a Newton törvények FENNTARTÁSA MELLETT remekül meg tudjuk magyarázni az elégés folyamatát.
Roppant érdekes viszont, hogy bevezetve az atomok fogalmát, és az atomok között ható kölcsönhatás fajtákat, nem túl meglepõ módon a Newton törvények FENNTARTÁSA MELLETT remekül meg tudjuk magyarázni az elégés folyamatát.
#651
az hogy anyag mozog vagy energia áramlik az ugyan az
a mozgás = helyzeti energia megváltozásával de ezt szerintem te is tudod, csak mint korábban az ilyen (számodra)lényegtelen dolgok elkerülik a figyelmedet.
A dolgok leegyszerûsítése nem azonos a saját kedvünk szerinti magyarázásával.
a mozgás = helyzeti energia megváltozásával de ezt szerintem te is tudod, csak mint korábban az ilyen (számodra)lényegtelen dolgok elkerülik a figyelmedet.
A dolgok leegyszerûsítése nem azonos a saját kedvünk szerinti magyarázásával.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#650
Két test kölcsönhatásakor mindkét test erõvel hat a másikra, ezek az erõk egyenlõ nagyságúak és ellentétes irányúak.
Ez a 3. törvény a sulinetes forrásodból.
A két test:
20 ezres és én
hatok rá, mer elégetem.
Newton nem hinném, hogy belefoglalta volna a mûvébe, hogy csak akkor igaz ha Basic256 végzi a kisérletet.
Tudod mi az az axióma?
Milyen érvényességi körre gondolsz?
Ez a 3. törvény a sulinetes forrásodból.
A két test:
20 ezres és én
hatok rá, mer elégetem.
Newton nem hinném, hogy belefoglalta volna a mûvébe, hogy csak akkor igaz ha Basic256 végzi a kisérletet.
Tudod mi az az axióma?
Milyen érvényességi körre gondolsz?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#649
"To every action there is always opposed an equal reaction; or the mutual actions of two bodies upon each other are always equal, and directed to contrary parts."
Tehát Newton testekrõl beszél, és azok mozgásáról, nem pedig lélektani hatásokról.
Tehát Newton testekrõl beszél, és azok mozgásáról, nem pedig lélektani hatásokról.
#648
A 646 jó felvetés, de hibás. Newton Principia mûvében leírtak azért igazak általánosan, mert a TÖRVÉNYEK SAJÁT ÉRVÉNYESSÉGI KÖRÜKET DEFINIÁLJÁK, tehát általánosságban érvényesek. A 20ezres elégetése nem fér bele azokba a definíciókba és fogalmakba amikrõl a törvény szól, tehát a törvény ebben az esetben NEM MONDJA hogy a hatás kölcsönös, tehát a TÖRVÉNY IGAZ.
Az, hogy igaz a törvény, nem azt jelenti, hogy megmagyaráz mindent! Csak annyit jelent, hogy amiket állít, az igaz, de vannak dolgok, amikrõl nem állít semmit.
Az, hogy igaz a törvény, nem azt jelenti, hogy megmagyaráz mindent! Csak annyit jelent, hogy amiket állít, az igaz, de vannak dolgok, amikrõl nem állít semmit.
#647
Egyébként hamar kideríthejük, hogy ki mennyire ért az igazi fizikához. Pechetekre én tudok olyan dolgokat, amiket nehezen találtok meg a weben, és a középiskolás fizikatanárok sem mindig tudják. Felvillanthatok pár kérdést, ha be akartok bukni 😊 Legközelebbi fitymáló megjegyzésnél jön is az elsõ!
#646
pl elégetek egy 20ezres papírpénzt az a szerencsétlen hogyan tud hatni rám
ha ezt megmagyarázod a 3. törvénnyel leborulok elõtted.
A newtoni axiómák csak egy nagyon idealizált világban érvényesek, ahol minden és mindenki egyenlõ és nincs igazságtalanság vagyis az lehetetlen.
És a 3. törvényhez ez egy evidencia.
A földön semmi nem egyenlõ. Vannak alá fölérendelt viszonyok.
Fõnök beosztott, nagyhal megeszi a kishalat.
A Newton világa nem a valóság lehet hogy bizonyos kísérletekkel igazolni lehet de csak azokkal.
A newtoni világkép nem azonos az ember által érzékelhetõvel.
ha ezt megmagyarázod a 3. törvénnyel leborulok elõtted.
A newtoni axiómák csak egy nagyon idealizált világban érvényesek, ahol minden és mindenki egyenlõ és nincs igazságtalanság vagyis az lehetetlen.
És a 3. törvényhez ez egy evidencia.
A földön semmi nem egyenlõ. Vannak alá fölérendelt viszonyok.
Fõnök beosztott, nagyhal megeszi a kishalat.
A Newton világa nem a valóság lehet hogy bizonyos kísérletekkel igazolni lehet de csak azokkal.
A newtoni világkép nem azonos az ember által érzékelhetõvel.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#645
Egyébként az világosan látszik, hogy a ti világotok azért bonyolultabb, mint Newton világa. Én le tudom vele írni pár erõvel az említett rendszerek (hinta, vas-mágnes) viselkedését, úgy, hogy megegyezzen a TAPASZTALATTAL.
Ti pedig már fotonoknál, gravitonoknál tartotok, ez meglehetõsen komplikált. A VALÓDI VILÁG FIZIKÁJÁBAN ezeket a komplikált eszközöket már csak igen bonyolult rendszerek viszgálatához kell elõvenni. Nevetségesen túlkomplikálják az egymást vonzó golyók, vagy a hinta mozgásának magyarázatát ezek az eszközök, amiket ti a ti világotokban használtok.
Ti pedig már fotonoknál, gravitonoknál tartotok, ez meglehetõsen komplikált. A VALÓDI VILÁG FIZIKÁJÁBAN ezeket a komplikált eszközöket már csak igen bonyolult rendszerek viszgálatához kell elõvenni. Nevetségesen túlkomplikálják az egymást vonzó golyók, vagy a hinta mozgásának magyarázatát ezek az eszközök, amiket ti a ti világotokban használtok.
#644
Újra kiemelem, mert fontos: a VALÓSÁGBAN egy jelenség nem változik meg attól, hogy más magyarázatot adok rá. Például a Newtoni mechanikából kijön, hogy a palack vízet a Föld 10N erõvel vonzza, akkor a Föld is ennyivel vonzza a palackot. Az elv érvényessége ellenõrizhetõ (kisebb tömegekkel, speciális mûszerrel), és tapasztalom, hogy igen jól közelíti a valóságot.
Ezután ha jön Einstein, akkor õ nem alkothat olyan elméletet, ami szerint a víz csak 0.000001N vagy hasonló erõvel vonzza a Földet (amirõl vitatkoztatok), mert az szöges ellentétben lenne a korábbi tapasztalatokkal! Ellenkezõleg, a további elmélet szinte teljesen egybevág a korábbi elmélettel, leheletnyi eltérések lehetnek csak, amik korábban elhanyagolt tényezõkbõl adódnak.
Persze ti alkothattok más elméleteket, de ha azokból más eredmény jön ki, mint a TAPASZTALAT, akkor az már csak egy képzeletbeli világ leírása lesz.
Ezután ha jön Einstein, akkor õ nem alkothat olyan elméletet, ami szerint a víz csak 0.000001N vagy hasonló erõvel vonzza a Földet (amirõl vitatkoztatok), mert az szöges ellentétben lenne a korábbi tapasztalatokkal! Ellenkezõleg, a további elmélet szinte teljesen egybevág a korábbi elmélettel, leheletnyi eltérések lehetnek csak, amik korábban elhanyagolt tényezõkbõl adódnak.
Persze ti alkothattok más elméleteket, de ha azokból más eredmény jön ki, mint a TAPASZTALAT, akkor az már csak egy képzeletbeli világ leírása lesz.
#643
Továbbra is a következõt tudom mondani: ha felfüggeszted a két golyót, az egyik vas, a másik mágnes, akkor a Newton törvény HELYESEN LEÍRJA, hogy a két golyó milyen helyzetet fog elfoglalni egyensúlyi helyzetben.
A legegyszerûbb modellben azt feltételezhetjük, hogy a két golyó közvetlenül hat egymásra.
Bonyolíthatjuk a modellt, Maxwell-törvények, köráramok, indukció, és hasonlóak. Erre szükség is van, ha a rendszerben mozgások vannak. Sõt fonok, kvantummechanika is bejöhet a képbe. De ezek bevezetéséhez NEM KELL ELVETNÜNK A NEWTON TÖRVÉNYEKET, mert azok mellett is tökéletesen mûködnek az elektromágneses kölcsönhatásokat leíró összefüggések, sõt, azokat felhasználva, azokkal harmóniában.
Két dolgot fontos megjegyezni. Az erõviszonyok, a rendszer viselkedése a VALÓSÁGBAN UGYANAZ MARAD, akár egyszerû erõvel, akár fotonokkal magyarázom, hiszen ugyanarról a jelenségrõl beszélünk.
A másik, hogy az egyensúlyi helyzet KIMÉRHETÕ. A MÉRÉSBÕL látszik, hogy az egymásra közvetlenül ható vas és mágnes modellje ebben az esetben jó eredményre vezet. Bonyolultabb magyarázat is elképzelhetõ, de az sem adhat olyan eredményt, ami ellentétes a TAPASZTALATTAL.
Kivéve a ti elméleti világotokat, amiben persze bármi elképzelhetõ.
A legegyszerûbb modellben azt feltételezhetjük, hogy a két golyó közvetlenül hat egymásra.
Bonyolíthatjuk a modellt, Maxwell-törvények, köráramok, indukció, és hasonlóak. Erre szükség is van, ha a rendszerben mozgások vannak. Sõt fonok, kvantummechanika is bejöhet a képbe. De ezek bevezetéséhez NEM KELL ELVETNÜNK A NEWTON TÖRVÉNYEKET, mert azok mellett is tökéletesen mûködnek az elektromágneses kölcsönhatásokat leíró összefüggések, sõt, azokat felhasználva, azokkal harmóniában.
Két dolgot fontos megjegyezni. Az erõviszonyok, a rendszer viselkedése a VALÓSÁGBAN UGYANAZ MARAD, akár egyszerû erõvel, akár fotonokkal magyarázom, hiszen ugyanarról a jelenségrõl beszélünk.
A másik, hogy az egyensúlyi helyzet KIMÉRHETÕ. A MÉRÉSBÕL látszik, hogy az egymásra közvetlenül ható vas és mágnes modellje ebben az esetben jó eredményre vezet. Bonyolultabb magyarázat is elképzelhetõ, de az sem adhat olyan eredményt, ami ellentétes a TAPASZTALATTAL.
Kivéve a ti elméleti világotokat, amiben persze bármi elképzelhetõ.
#642
A két jelenség között az egyetlen lényegi különbség az, hogy
a hõsugárzással kisugárzott fotonok relatív kis darabszáma száma melletti viszonylag nagy energiája nyomóerõt (nyomó impulzust) ad át,
a gravitációs fotonok egyesével kicsiny energia mellett gigászi számban
érkezve (úgy nézki, ) húzó impulzust, azaz negatív irányvektorú impulzust adnak át.
(A nyomó gravitációs elvben a gravitációs fotonok is pozitív irányvektorúak, de ott a tömegek a háttértõl szigetelik el a vonzandó testet..így a szigetelés nélküli oldal nyomja össze a testeket.)
a hõsugárzással kisugárzott fotonok relatív kis darabszáma száma melletti viszonylag nagy energiája nyomóerõt (nyomó impulzust) ad át,
a gravitációs fotonok egyesével kicsiny energia mellett gigászi számban
érkezve (úgy nézki, ) húzó impulzust, azaz negatív irányvektorú impulzust adnak át.
(A nyomó gravitációs elvben a gravitációs fotonok is pozitív irányvektorúak, de ott a tömegek a háttértõl szigetelik el a vonzandó testet..így a szigetelés nélküli oldal nyomja össze a testeket.)
#641
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#640
Kiraaa!
A két jelenség között a közös momentum, hogy mindkettõt sugátzással fotonok közvetítik.
Tudod, hogy Plank az E=hf összefüggést találta az egy db foton energiája és a frekvenciája között (h a Plank-féle állandó).
Mekkora energiát jelenthet ez? Nos ha pHz-es vagy atto Hertzes
a frekvencia akkor (mert h=6,3e-34 Js )
egy foton energiája 1 pHz (= 1e-12 Hz) 1 aHz (=1e-18 Hz)
E= 6e-46 Js ill. E=6e-52 Js
azaz félelmetesen piciny energiája van minden egyes gravitációs fotonnak.
Így évmilliárdok alatt sem tud egy-egy proton annyi energiát lesugározni amit ne pótolna a szimpla termikus (környezetbõl felvett) energia.
Gondolj csak bele egy milliárd év az csak 3600*24*365*1000 000 000
azaz 31 536 000 000 000 000 másodperc vagyis 3e16 sec
Így az 1 aHz frekvenciájú fotonokból E=1,8e-36 Js energiát jelent ha minden másodpercben kisugároz egy foton egymilliárd éven keresztül.
Összehasonlításul ez összesen is 100-szor kevesebb energia
mint az 1 db 1 Hz-es foton energiája.
A két jelenség között a közös momentum, hogy mindkettõt sugátzással fotonok közvetítik.
Tudod, hogy Plank az E=hf összefüggést találta az egy db foton energiája és a frekvenciája között (h a Plank-féle állandó).
Mekkora energiát jelenthet ez? Nos ha pHz-es vagy atto Hertzes
a frekvencia akkor (mert h=6,3e-34 Js )
egy foton energiája 1 pHz (= 1e-12 Hz) 1 aHz (=1e-18 Hz)
E= 6e-46 Js ill. E=6e-52 Js
azaz félelmetesen piciny energiája van minden egyes gravitációs fotonnak.
Így évmilliárdok alatt sem tud egy-egy proton annyi energiát lesugározni amit ne pótolna a szimpla termikus (környezetbõl felvett) energia.
Gondolj csak bele egy milliárd év az csak 3600*24*365*1000 000 000
azaz 31 536 000 000 000 000 másodperc vagyis 3e16 sec
Így az 1 aHz frekvenciájú fotonokból E=1,8e-36 Js energiát jelent ha minden másodpercben kisugároz egy foton egymilliárd éven keresztül.
Összehasonlításul ez összesen is 100-szor kevesebb energia
mint az 1 db 1 Hz-es foton energiája.
#639
Csak a rugó tud hatni mert neki adtál energiát azzal hogy összenyomtad.
Se a fal se a golyó nem csinál semmit, mert tehetetlen, egyensúlyban van környezetével.
Se a fal se a golyó nem csinál semmit, mert tehetetlen, egyensúlyban van környezetével.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#638
az actio-reakcióo valóban nem univerzális, de azért a fizika területén megálja a helyét. Egyébként a Newton alaptörvényei, valóban axiómák. Azaz van egy rendszer ahol elfogadjuk, hogy ezek a törvények igazak és után ezzel az elmélettel értelmez, leírjuk, jósoljuk az valóságot. Ha az axiómát nem fogadod el azt is lehet egy dolognak nem egyféle leírása van csak nem érdemes anélkül vitatkozni, hogy lenne egy közös alap. Máa axiómákból levont ellentétes következtetések úgyanis nem zárják ki egymást.
#637
Ezért nem alkalmazható rá a 3. törvénye Newtonnak.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#636
Sehogy, nem csoda hogy nem érted a Basic gyerek még tükröt is bele akarta keverni...
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#635
A 3. törvény csak bizonyos esetekben érvényes.
Az actio reactio nem mindig igaz.
Pl.: gyógyszer - beteg,
szupenova robbanás és a Föld (nem tud visszont hatni mert már nincs mire)
megütlek te nem ütsz vissza 😛
gondold át
Ezek mindennapi történések.
Én beírok neked 20 karaktert de te csak 10et írsz vissza pl.
Az actio reactio nem mindig igaz.
Pl.: gyógyszer - beteg,
szupenova robbanás és a Föld (nem tud visszont hatni mert már nincs mire)
megütlek te nem ütsz vissza 😛
gondold át
Ezek mindennapi történések.
Én beírok neked 20 karaktert de te csak 10et írsz vissza pl.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#634
A fénynyomásos vagy hõnyomásos(forró lemezes) kisérlethez szerintem nem mindegy milyen anyagról és hullámhosszokról van szó. Pl egy ideális teljesen "fehér" test minden fotont vissza fog verni, (A fotonok rugalmatlanul ütköznek) miközben egy "abszolut fekete" pedig minden fotont elnyel. Akkor rájuk különbözõ erõk hatnak. Csak azt nem értem, hogy jön ide a gravitáció...
#633
A hõsugárzásos testnél a hõsugárzást közvetitõ fotonok melyik lemezhez tartoznak? A gravitáció fotonjaid "melegítés nélkül miért nem fogynak el? Azért ez a modell elég sok kérdést vett fel, lássuk be?
#632
Na jó, rugók..
Kell egy olyan erõmérõ ami 0-999 között kijelez és külön tárcsa-léc-skála tartozik minden számjegyhez.. (külön 100-asok, 10-esek, egyesek)
Hogyan oldod meg?
Kell egy olyan erõmérõ ami 0-999 között kijelez és külön tárcsa-léc-skála tartozik minden számjegyhez.. (külön 100-asok, 10-esek, egyesek)
Hogyan oldod meg?
#631
Nem, szerintem az analógia a gravitáció és a hõsugárzás között nem jó ... Ez a gravitációskvantummechanika azért nem ilyen egyszerû...
#630
626: nem szerintem meg Kiraa szerint ugyanakkora az erõ, hanem ezek MÉRHETÕ jelenségek, és az eredményt a MÉRÉS DÖNTI EL, ami egyenlõ erõt ad.
#629
Csak nekem tûnik úgy, de Basic még sorban sem tudsz számolni?
619 elött és után milyen számok következnek ??
Nálam 618-619-620 lenne.. Nálad miért nem ?
A matek is más a te világodban?
619 elött és után milyen számok következnek ??
Nálam 618-619-620 lenne.. Nálad miért nem ?
A matek is más a te világodban?
#628
619: vegyünk egy falat, és egy összekötözött rugót. Vizsgáljuk meg õket egy harmadik testtel. Ha a fal mellé teszem a golyót, a fal nem hat rá. Ha a rugó mellé, és elégetem a kötelet, a rugó ellöki.
Tehát a rugó hat a testre, a fal nem hat a testre.
Leteszem a rugót a fal mellé. Elégetem a kötelet. Tehát, a fentiek alapján, összevetve a 619 logikájával, mi is hat mire, mi mozdul el, mi marad állva? Ezt bebuktad csúnyán.
Tehát a rugó hat a testre, a fal nem hat a testre.
Leteszem a rugót a fal mellé. Elégetem a kötelet. Tehát, a fentiek alapján, összevetve a 619 logikájával, mi is hat mire, mi mozdul el, mi marad állva? Ezt bebuktad csúnyán.
#627
Clio, szerinted egy elektromos tér létezik töltés nélkül? esetleg egyetlen töltésnek van elektromos erõtere? A két dolog (töltés és erõtér)nem szétváasztható... Szerintem
#626
Szia Kiraaa!
Nem húlnek a lemezek. (Fûtjük õket.)
De az erõk-impulzus mennyiségek bemutatása a célja.
Különben is pont fordítva hatnak az erõk, mint a gravitációs impulzusok esetén.
A közös bennük, hogy mindkettõ kizárólag elektromágneses sugárzással, vagy ahogy Einstein óta nevezzük fotonokkal terjed és hat..
Igen, tudom, 2,5 m átmérõjû Alu tömbök egyenlítõjét piezo-detektorokkal pakolták körbe..
Láttam a mérések adatait is.. Valóban több közös maximum és minimum volt. (Bár a detektálásra késõbb kellene visszatérni.)
Szóval szerinted is, úgy mint Basic szerint
a két lemez egymásra azonos nagyságú erõvel hat??
Nem húlnek a lemezek. (Fûtjük õket.)
De az erõk-impulzus mennyiségek bemutatása a célja.
Különben is pont fordítva hatnak az erõk, mint a gravitációs impulzusok esetén.
A közös bennük, hogy mindkettõ kizárólag elektromágneses sugárzással, vagy ahogy Einstein óta nevezzük fotonokkal terjed és hat..
Igen, tudom, 2,5 m átmérõjû Alu tömbök egyenlítõjét piezo-detektorokkal pakolták körbe..
Láttam a mérések adatait is.. Valóban több közös maximum és minimum volt. (Bár a detektálásra késõbb kellene visszatérni.)
Szóval szerinted is, úgy mint Basic szerint
a két lemez egymásra azonos nagyságú erõvel hat??
#625
622: mondom, hogy a TE VILÁGOD szabályaival nem foglalkozom. A valóságot ezek az elvek JÓL LEÍRJÁK:
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/temfizika.html
és ezeket az elveket nyugodtan ellenõrizheted kísérletekkel, vagy látogathatsz olyan kiállításokat, rendezvényeket (némelyeket ingyen) ahol bemutatják neked a bonyolultabb kísérleteket is.
http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rab/0/5020/temfizika.html
és ezeket az elveket nyugodtan ellenõrizheted kísérletekkel, vagy látogathatsz olyan kiállításokat, rendezvényeket (némelyeket ingyen) ahol bemutatják neked a bonyolultabb kísérleteket is.
#624
Te úgy alkalmaztad a 3. törvényét Newtonnak, ahogy te felfogtad.
Sajnos rosszul.
A kísérletedet is fekete dobozként látod. Ezért mondod, hogy a két test egyenlõ erõvel vonza egymást. Holott csak az elektromágneses tér tud vonzani.
Buta okoskodik esete áll fenn.
Beszéljünk másról:
Hogyan méred meg egy test sebességét? adott egy pontos óra és egy etalon mérõszalag.
Sajnos rosszul.
A kísérletedet is fekete dobozként látod. Ezért mondod, hogy a két test egyenlõ erõvel vonza egymást. Holott csak az elektromágneses tér tud vonzani.
Buta okoskodik esete áll fenn.
Beszéljünk másról:
Hogyan méred meg egy test sebességét? adott egy pontos óra és egy etalon mérõszalag.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#623
619: tehát, ha a harmadik test kölcsönhat az elsõvel, de nem hat kölcsön a másodikkal, akkor a második nem hathat az elsõre? Hm, érdekes feltétlezés. Persze csak a TE VILÁGODBAN, a valóságban ez nyilván nem így van.
#622
Jópofa dolog, hogy mennyire nem foglalkozol a tényekkel.
Ugyanakkor ostoba dolog.
Így csak ugyanazt a butaságot ismételgeted.. Mi pedig számos példán át elmagyarázzuk, de te nem érted és nem is értelmesen válaszolsz.
Ezért azt sem tudjuk, hogy miért nem értetted meg ..?
Ugyanakkor ostoba dolog.
Így csak ugyanazt a butaságot ismételgeted.. Mi pedig számos példán át elmagyarázzuk, de te nem érted és nem is értelmesen válaszolsz.
Ezért azt sem tudjuk, hogy miért nem értetted meg ..?
#621
Albertrus!
Ha jól értem a hõsugárzás és a gravtiáció akarsz analógiát húzni. (Az alábbi példa eredménye az lesz, hogy mindkét lemez a környezet hõmérsékletér hûl és beáll egy terminus egyensúly, ezt a hõmérsékleti kiegyenlítõdést nem igazán tudom alkalmazni a gravitációra...)Ismereteim szerint a gravitációs sugárzás nem azt jelenti hogy tömeggel rendelkezõ testek gravitációs fotonok sugároznak ki magukból és ezek egy vonzó kölcsönhatást szállítanak magukkal. Egyébbként ha a mérésekknél tartunk, gravitációs hullámok illetve gravitonok mérésével sokan foglalkoznak,de eddig csak közvetett bizonyítékokkal találtak a létezésükkel. Ezért egy még nem tökéletes modellel nem ildomod a newtoni mechanikát hamisnak tekinteni. Az F=g*m1*m2/(r^2)-bõl pedig azt következik hogy az egyik test (m1) által a másik testre (m2)kifejtett gravitációs hatás mindkét test tömegétõl ugyanolyan mértékben függ.
Ha jól értem a hõsugárzás és a gravtiáció akarsz analógiát húzni. (Az alábbi példa eredménye az lesz, hogy mindkét lemez a környezet hõmérsékletér hûl és beáll egy terminus egyensúly, ezt a hõmérsékleti kiegyenlítõdést nem igazán tudom alkalmazni a gravitációra...)Ismereteim szerint a gravitációs sugárzás nem azt jelenti hogy tömeggel rendelkezõ testek gravitációs fotonok sugároznak ki magukból és ezek egy vonzó kölcsönhatást szállítanak magukkal. Egyébbként ha a mérésekknél tartunk, gravitációs hullámok illetve gravitonok mérésével sokan foglalkoznak,de eddig csak közvetett bizonyítékokkal találtak a létezésükkel. Ezért egy még nem tökéletes modellel nem ildomod a newtoni mechanikát hamisnak tekinteni. Az F=g*m1*m2/(r^2)-bõl pedig azt következik hogy az egyik test (m1) által a másik testre (m2)kifejtett gravitációs hatás mindkét test tömegétõl ugyanolyan mértékben függ.
#620
617: a te képzeletbeli világod lehet hogy törvények szerint mûködik. De a valóság az olyan, amilyen, sajnos.
Errõl a fény jut eszembe. Azt mondják, kettõs természete van, hullám is meg részecske is. Nos, ez nem igaz. A fény olyan, amilyen. Fény. Az embereknek van kettõs természetük, akik vagy részecskének, vagy hullámnak akarják elképzelni, és sehogy sem megy. Akármennyit is logikázunk viszont, a fény maga marad fény, nem fog hirtelen máshogy viselkedni, ha új elméletet felfedezünk idõközben.
A Föld és egy darab kõ ugyanúgy vonzza egymást, ugyanolyan elmozdulásokat tesznek ha feldobom a követ és leesik, mint ahogyan az ókorba tette, vagy Newton után, vagy Einstein után. Bizarr feltételezés például (ez csak példa, ismétlem), hogy a kõ és a Föld követi a történelmet, Newton óta egyforma erõvel vonzzák egymást, Einstein óta különbözõ erõvel 😊
Errõl a fény jut eszembe. Azt mondják, kettõs természete van, hullám is meg részecske is. Nos, ez nem igaz. A fény olyan, amilyen. Fény. Az embereknek van kettõs természetük, akik vagy részecskének, vagy hullámnak akarják elképzelni, és sehogy sem megy. Akármennyit is logikázunk viszont, a fény maga marad fény, nem fog hirtelen máshogy viselkedni, ha új elméletet felfedezünk idõközben.
A Föld és egy darab kõ ugyanúgy vonzza egymást, ugyanolyan elmozdulásokat tesznek ha feldobom a követ és leesik, mint ahogyan az ókorba tette, vagy Newton után, vagy Einstein után. Bizarr feltételezés például (ez csak példa, ismétlem), hogy a kõ és a Föld követi a történelmet, Newton óta egyforma erõvel vonzzák egymást, Einstein óta különbözõ erõvel 😊
#619
Figyelj csak!
Ilyen esetben vegyél egy harmadik testet.. Egy apró toll vagy
papírszeletke is megteszi!
Helyezd a két gömb közé. És a rá ható erõ megmutatja, hogy
merre-mekkora erõ hat.
Vasporral szórtál már be mágnest?
Na ez is pontosan úgy mûködik.. Csak nem mágneses, hanem elektromos térrel.
Ilyen esetben vegyél egy harmadik testet.. Egy apró toll vagy
papírszeletke is megteszi!
Helyezd a két gömb közé. És a rá ható erõ megmutatja, hogy
merre-mekkora erõ hat.
Vasporral szórtál már be mágnest?
Na ez is pontosan úgy mûködik.. Csak nem mágneses, hanem elektromos térrel.