2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
#948
A szüleimnél gépelési hiba volt. A tanáraim is élnek, de már nem nagyon tanulok, "csak" a diplomámat kell megírnom.
Nem előítéletsség, csak kijelented, hogy szar, de te sem tudsz jobbat. Ezt fikázásan hívják egyes helyeken. Mi az hogy szám nincs? Te fogtál valaha is kezet számmal? A matek az ABSZTRAKT, könyörgöm... Tanultál te valaha komoly matekot? Amennyiben igen, nem látszik. -
clio1616v #947 A szüleidről és a tanáraidról való mútidőről két dolog miatt is szomorúan hallok. A szüleid szerintem egyértelmű. A tanáraid pedig azt jeleni, hogy már nem tanulsz, így impotens vagy az új dolgok megtanulásában.
Csak akkor azt nem értem, miért vagy ebben a tudományos fórumban, ahol arrol szólnak a postok, hogy a jelenlegi törvényekben hibák vannak, ha ezt valójában nem vitatod.
Bocs, de meg sem próbálom a töltéseket leírni negatív szám nélkül, ha azt nem fogadod el eleve, hogy 1nél kisebb szám nincs.
Mégegyszer emlékeztetőül:
Az 1nél kisebb számok helyettesíthetőek illetve átválthatóak prefixumokkal. 0-nincs. Mondj bármit ami NULLA értékű.
Negatív nincsen szintém, mert az azt jelentené, hogy mégjobban nincs. Ami teljesen logikátlan és érelmetlen.
Jó munkát a jövő hétre. -
clio1616v #946 Nyugalom.
Ez az indulatosság nehezíti a tisztánlátásodat.
Az előítélet, ami jellemzi a hozzászólásaidat pedig nem ad lehetőséget a számodra, hogy megértsd, mit is akarok mondani.
Ez történik - sajnos - amikor valakinek vannak ötletei és nincsenek meg hozzá szükséges befolyásoló és/vagy kommunikatív képességei.
Azért remélem nem rontottam el a hétvégédet, ha igen elnézésedet kérem.
Kívánom nyugalomban kezd el a felelősségteljes munkádat a jövő héten. -
#945
A szüleim és a tanáraim is mind kiváló emberek voltak, ne sértegesd őket, mert még jól szájonváglak a nevükben is azt leshetsz. -
#944
Na elmész a jó büdös francba, gyerek a jó nénikéd az te senkiházi. Valami KREATÍVAT mondj te! Nem azt mond, hogy szar (indoklásod = 0), mert MŰKÖDIK te agyatlan! Ezen matematika felhasználásával jutottunk lel a Holdra és netezel te agyatlan beom. TE milyen matematikát használnál, hogy működjenek a természeti törvények?? Amíg ilyet nem mutatsz addig csak a levegőbe puffogtatsz...
Mutass egy olyan rendszert amivel két töltés egymásrahatását tudod modellezni, legyen univerzális és ne legyen benne negatív szám. Na? Mutasd!!!
-
clio1616v #943 Ellentétes töltés nincs :P
...mondjuk attól függ mit értesz ellentétes alatt?
olyan igen, hogy több elektron van vagy kevesebb, de olyan hogy a nincsnél kevesebb olyan nincs.
Korlátolt a gondolkodásod, de erről nem te tehetsz. A szüleid és a tanáraid az okai.
Elgondolkoztál már azon, hogy mi az a nulla? Van róla elképzelésed mi az? Vagy csak elfogadod hogy van gondolkodás nélkül, használod is számolásaid során, de minden kíváncsiság nélkül. Ezt nevezik fekete doboznak. Pl.: Tudod hogy, ha a gázt megnyomod gyorsul az autód, ha sebességben van(meg ha tudsz vezetni :P és ráadásul autótulajdonos vagy...), de hogy mi történik valójában azt már nem.
A negtív előjellel való ellátása a töltésmegkülönböztetés egyik nagy hibája.
Nincsenek negatív számok mégegyszer mondom. Elméletben minden lehetséges, mert kigondolni bármit ki tudsz, de a valóság mást mutat.
a töltésekre pl mondhatnánk az is, hogy kutya töltés meg macskatöltés, csak ez nem olyan jól cseng és vicces lenne, de még ez is jobb, mint a pozitív és a negatív megkülönböztetés, félreérthető és hibaforrás.
A barom jelzőt tőled elnézem, gyerek vagy még. -
#942
Te tényleg barom vagy.
" valóságban nincsenek negatív és 1nél kisebb mennyiségek"
Nem mennyiséget, hanem ELLENTÉTES hatás leírására jó a negatív előjel. Hogyan különböztetnél akkor meg egy két ellentétes töltést? Matematikailag hogyan kezelnéd. A matek nem véletlenül ilyen, mert éppenhogy a TERMÉSZET törvényeit követve alakult ki!!! -
clio1616v #941 Nem kell de el lehet :P
A valóságban nincsenek negatív és 1nél kisebb mennyiségek, számok vannak elméletben. Én az kértem mondjon Basic vagy akár te is egy példát ahol elkerülhetetlen a negatív számok használata.
A komplex számoknak nincsen értelme ha negatív számok nincsenek.
Talán ezért gondolod, hogy zseni vagyok, mert átlátom az összefüggéseket, vagy csak pusztán cinikusságból a hülye szót helyettesíted vele, mert te nem. -
#940
Miért kell elkerülni a negatív szám használatát? A komplex számokon miért nem akadsz fennt te zseni???
Atyaisten.... -
clio1616v #939 Azt kértem olyat mondj amikor "elkerülhetetlen", nem a praktikusság a kérdés...
Mondj egy példát amiben nem lehet elkerülni a negatív számok használatát.
-
clio1616v #938 Komolyan vicces vagy.
A sebességmérés problémája nemhogy fénysebességnél de egy kerékpáros sebességének mérésénél is jelentezik. Az a probléma, hogy egyidőben nem tudsz két dolgot mérni, pontosabban a megtett távolságot és az eltelt időt.
Az idő mérése már függ a hosszúságtól, mert az idő mérésére alkalmas eszköz egy egyenletes sebességgel mozgó másodpercmutató például. Erre értettem a ciklikus hibát.
A másik hiba az érzékelés sebessége és a látásé, a mutató látása fénysebességnél kisebb sebességgel történik.
Csak röviden kiváncsi lennék hogy x egységgel és a meglévő sekundumoddal, hogyan mérsz fénysebességet.
2 egyforma dolog nincs a világon, legalábbis a személyes tapasztalatom ezt mutatja, egy magyarázat ehhez, ha lenne 2 egyforma dolog akkor az valójában 1 darab lenne :P
Gondolj csak bele egy időben és térben (a többi számunkra nem érzékelhező és ismert dimenziókról ne is beszéljünk) nem lehet 2 azonos valami, sem energia sem anyag sem gondolat. Ha igen akkor csak 1 példát mondj. -
Basic256 #937 #929: "Basic: Légyszi példát arra az esetre amikor elkerülhetetlen a gyakorlatban a negatív szám, tehát a nullánál kisebb, mert az 1-él kisebb szám az elkerülhető ahogy szépen érthetően kifejtetted és belinkelted a prefixumok jelentőségét."
Hát a tengerszint feletti magasság, nem arról beszéltünk? Te hogyan adnád meg a magasságot praktikusan? Csak azt ne mondd, hogy a Föld közepétől, mert az marhaság. Az aztán biztosan nem praktikus. -
Basic256 #936 #934: "Mellesleg azt, hogy nincs két egyforma atom nem lehet cáfolni, de bizonyítani sem."
Így van, ha visszagöngyölítjük a fizikai definíciókat vagy törvényeket, mindig eljutunk egy kiindulási pontba, ahol egyszerűen feltételezésekkel kell élnünk. Enélkül nem megy.
-
Basic256 #935 #930: "Ciklikusság!!! ez hiba."
Rosszul értetted meg az egészet. Ahogyan az időmérésnél elmondtam, mérési alapnak igyekszünk a természetben olyan jelenségeket választani, amikről feltételezzük, hogy azonos módon zajlanak le adott körülmények között.
A fény remek választás, mert vákuumban azonos sebességgel terjed, a koordinátarendszer választásától függetlenül. Az atomi időállandók választása is jónak tűnik.
Régen a Föld forgásával mértek időt, de a pontos ingaórák feltalálása óta kimérték, hogy a Föld egyenetlenül forog. A métert is egy rúdba karcolták be, de nyilván ez a választás sem praktikus. A jelenlegi definíciók alapján nem kell körbehurcolni egy méterrudat, hanem bárki "előállíthatja" magának a másodpercet és a métert egy megfelelő laboratóriumban.
Hogy hogyan állítok elő méterrudat a fénysebességből ciklikusság nélkül? Egyszerűen felveszek egy hosszt (legyen "x"), mondjuk egy ölnyi, van másodpercem, ezekkel megmérem a fénysebességet, majd megnézem, hogy a definiáltnak hányszorosát kaptam, és azzal elosztom az "x" távolságot.
Tanulság: az, hogy te nem tudsz valamit elképzelni, nem jelenti azt, hogy nem is lehet megcsinálni. Ezért csak óvatosan a fikázásokkal. -
#934
Igenám csak akkora mennyiségben vannak jelen, hogy ezt nem EGYETLEN atom sugárzásaként érzékelik, hanem soktrillárdét. Ez egy halálpontos átlagot ad... Statiszitika alaptörvénye, de sebaj.
Mellesleg azt, hogy nincs két egyforma atom nem lehet cáfolni, de bizonyítani sem. -
#933
De nem fogod fel a lényget. Ez így HASZNÁLHATÓ! Persze ennek is van mérési hibája, csak az sajnos nem írták oda, mert egy táblázatban nem szokás. Gondolom ehhez tarzoik egy valószínűségi és egy szórás érték is.
"Ami atomfizikai folyamatokkal van definiálva az hogyan lehet állandó?"
Hátz pont ezért. Ahogy a fény sebessége sem változott meg életed során és azurénium felezési ideje sem. Ez elég stabil dolog... -
clio1616v #932 Ennyi erővel azt is mondhatnák, hogy legyen 1 sekundum az az időtartam, amennyi idő alatt 15,7896542361 kutya megdöglik a Földön.
Ez is "csak" statisztika, mint a cézium sugárzási periódusa. És a céziumatomok sem egyformák, nincs két azonos céziumatom, ahogy kutya sem. -
clio1616v #931 Igen párszor már kinyitottam sajnos... kész vicc az egész.
Ami atomfizikai folyamatokkal van definiálva az hogyan lehet állandó?
Szerintem nem én vagyok az egyetlen akinek nem tetszik, csak az emberek tehetetlensége nem teszi lehetővé az egyszerűbb létrehozását, nem elfogadtatható, bele kell törődni, ahogy az inchbe is. Ettől függetlenül, még nem feltétlenül a legjobb. A kötözködésem pedig szerintem jogos, a maximumra kell törekedni, hamár csinálsz valamit.
A módszer amivel olvasni tanultam másnéven képolvasás, gondolatokat "képeket" rendel hozzá a szavak vagy akár mondatok!!! alakjához, formájához és így elég ránézni a szövegre, mondatra. Ha a szavakat helyesírási hibák rondítják be mint a te esetedben és alakjuk, formájuk emiatt lényegesen eltér, akkor értelmetlen a mondat, ez kétségtelenül hátrány. Viszont gyors olvasást tesz lehetővé.
Ez jó, hogy amit nem tudsz nem is érdekel, mert így sokmindent nem fogsz logikusnak, értelmesnek látni.
A bocsánatot és a kötözködőt elfogadom, a butát viszont nem értem, mire mondod. Ha te egy emberről 20 hozzászólás alapján kijelented, hogy buta az bővebb magyarázatot igényel. Várom a magyarázatodat, mire alapozod.
Ha idézel a hozzászólásaimból az egész mondatot légyszíves. Mert az egyes mondatrészek külön nem értelmezhetőek. Hibás következtetéseket vonsz le belőlük. Például nem mondtam, hogy máshogyan kellene mérni, mint összehasonlítással.
Mégegyszer leírom csak a tisztánlátás kedvéért:
Távolság:
A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban a másodperc 299 792 458-ad része alatt megtesz.
Idő:
A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.
(Wikipedia)
E fentiekből az látszok, hogy az 1 méter távolságot a fény útjaként adják meg pontosan. Viszont ezt az utat 2 mennyiségből egy időből és egy sebességből származtatják. Nem tudom elképzelni sem, hoghyan lehet egy sebességet megmérni konkrétan a fényét, ha azzal a sebességgel éppen a távolságot akarjuk definiálni. Ciklikusság!!! ez hiba. A métert nem lehet egy olyan dologból származtatni, ami a méter megléte nélkül nem értelmezhető. (m/sec)
Pláne ha belegondolsz az idő definiálásába ott mégtöbb a hiba forrás.
Elhiszem, hogy régen praktikus volt a sekundum, ami kb a szívdobbanásod gyakoriságával egyezik meg, de akkor nem is kellett a nagy pontosság. -
#930
A méter és a secundum a világban lezajló atomfizikia folyamatokkal van definiláva (kinyitottad már a függvénytáblát???) ami mai tudásunk szerint ezek mindehol állandók ahol kivéve talán extrém gravitációs terekben. Ha ez neked nem elég állandó, akkor nem tuodk mit tenni... Egy átlagemer, sőt még mérnök számára is bőven elég az ahogy a métert meg lehet mérni. TÉNYLEG nem értem mi a bajod....
Miért kéne kissebre venni? Te vagy az első akinek nem tetszik a mai mértékegység reendszer.
"Az a bajom vele, hogy viszonyítani kell valamihez, nem lehet tudni pontosan mekkora az 1 méteres egység"
Hát öcsém azért hívják mértékEGYSÉGNEK. Kell egy definiált egység. CSAK így tudsz mérni, vagy nincs rendszered te zseni! Atyaisten....
Mellesleg akkor miért nem tetszik a tengeri mérföld Az az Egyenlítőn mért ívhossz egy szögmásodperc szönyílásnál a hosszúsági körökön. Ez ELÉGGÉ állandó vagy nem?
Azon amit az előbb írtam mitr nem értesz? A túl finom alatt azt értem, minthas két falu közti távolságot miliméterben adnád meg. 3 milliárd fényév távolság egyszerűen túl nagy. 3 milliárd km-et sem használnak a csillagászok, mert ezt nem sokat mond, inkább az AU (Astronomical Unit) vagy magagyrul csillagászati egységet használnak, ami asszem a Nap-Föld közepes távolsáa. Jobban érzékelhető képet ad rögtön.
"zsolnay módszerrel tanultam olvasni"
Azt sem tudom mi és nem is érdekel. Hogy a túróba jön ez most ide??
Bocs, de te tényleg hihetetlenül kötözkötő és ráadásul buta vagy. -
clio1616v #929 Ha a mi a jóra tudnám a választ, most nem itt fórumozgatnék. Nem vagyok hozzá elég okos sem, a képzés, amit kaptam nem volt hozzá elegendő.
Az a bajom vele, hogy viszonyítani kell valamihez, nem lehet tudni pontosan mekkora az 1 méteres egység etalon, mert az egy anyag és folyton változik. Szerintem csak egy abszolút dolgot szabadna referencia etalonnak venni és elfogadni. Én minden esetre kisebbre venném az egységet és ahogy már leírtam soha nem adnék meg negatív métert és 1nél kisebbet erre ott vannak a prefixumok korrekciónak.
"A világűrben csillaközi léptékben még a fényév is től finom egyes esetekben nemhogy a méter..." ezt nem értem, lehet azért, mert zsolnay módszerrel tanultam olvasni, kérlek emiatt ne mond hogy hülye vagyok. Első osztályban pláne nem én választom meg az oktatási intézményt.
Ez az És??? elég cinikusan és tanácstalanul hangzik tőled.
Ha visszaolvastál láthattad, hogy az idő alapegységével a sekundummal is bajom van, sőt.
Basic: Légyszi példát arra az esetre amikor elkerülhetetlen a gyakorlatban a negatív szám, tehát a nullánál kisebb, mert az 1-él kisebb szám az elkerülhető ahogy szépen érthetően kifejtetted és belinkelted a prefixumok jelentőségét. -
#928
Mégis mi bajod van a méterrel? Lökjed! Akkor mi a jó? Mondjuk a tengeri mérföld? Láb? Yard? Miben mérjünk te zseni?
Nem tudok olyan univerzális hosszmértéket mondani ami minden helyzetben jó. A világűrben csillaközi léptékben még a fényév is től finom egyes esetekben nemhogy a méter...
Valóban van dekaméter, de nem használja senki. És????? Ez miért zavar téged? Mi a bajod pl: A km-mel vagy mm-rel?? -
Basic256 #927 #926: a tízes szorzókat úgy értem, hogy tíz hatványok, tehát tízzel szorzod vagy osztod egyszer vagy többször az alapegységet. Íme, itt van részletesen:
http://en.wikipedia.org/wiki/SI_prefix
-
clio1616v #926 És ez így helyes, valóban rossz még bele gondolni is, hogy minden, amit eddigi életedben tanultál, jobb esetben munkahelyeden alkalmazol, HIBÁS vagy lehetne egyszerűbb is.
Nem azt mondom hogy a 10-el vagy annak többszörösével való mértékegységkonverzió nem helyes. A méterrel vannak gondjaim.
Sok mindent írtam/írtunk, melyik része hülyeség és miért?
Mert így most írtál egy hozzászólást, aminek nincs értelme ebben a formában.
(E, P, T, G, M, k, h, d, m, u, n, p, f, a) ezek a prefixumok nem tizes szorzók azt remélem tudod... de hogy őszinte legyek nem is tudom mi a méter 10szeresének a megnevezése. Talán dekaméter? Soha nem használtam és nem is hallottam senkitől.
Ebből is az látszik milyen praktikus...
Az, hogy Molnár Balázsnak nincsenek saját elképzelései nem kell, hogy azt jelentse, ha másnak van az hülye.
Einstein és Basic által dicsőített Newton is az elképzeléseiből jutott el az elméleteihez és használjuk is őket, több kevesebb sikerrel. -
#925
Visszaolvastam egy kicsit. Hát ne haragudj, de akkora hülyeségeket mondasz, hogy az már fáj... -
Basic256 #924 #923: azt mondom, hogy a Börzsöny 938m egy nemzetközileg elfogadott nulla szinttől mérve. Sokkal olvashatóbb egy ember számára mint a Föld közepétől mérve, mert a természetben előforduló magasságok így maximum négy számjeggyel leírhatóak, tehát fejben jól összevethetőek, könnyebben megjegyezhetőek. Ez praktikusság.
A többféle hosszegységnek történeti oka van. A metrikus rendszer egyébként sokkal praktikusabb (úgy is lett kitalálva), mert csak egy hosszegység van. Ha előtagokat raksz (mm, km) azok csak tíz hatványaival szorzók, amiket szintén könnyű fejben követni. Kapásból megmondod, hogy 2500mm az hány méter, míg hüvelyk, láb, yard, mérföld esetén bajban lennél az átváltással.
Szóval a tizes szorzók emberi szempontból praktikusak, az ember néhány számjegyű számokkal szeret dolgozni, ezért ezek a tizes szorzók transzformálják a hosszegységet az embernek kényelmes tartományba. Sajnos ezért van szükség valamilyen szorzókra. Ebből a szempontból a tizes szorzók (E, P, T, G, M, k, h, d, m, u, n, p, f, a) a legpraktikusabbak. -
clio1616v #923 Sajnos tizedmilimétert kell használnom a ku*** kib****** inch miatt.
Komolyan mondom, hogy a méter is egy baromság.
De ha belegondolsz akkor a mm a km a gbyte és a jelenleg használt egységek, ahogy fejlődött a tudomány mindig hozzátoldottak, nem gondolták újra hogyan lenne praktikusabb.
Te is látod hogy a méter egy nagyon rossz egység.
Mellékesen:
Hogyan méred meg a Börszöny legmagasabb csúcsát?
-
Basic256 #922 #920: Ezt komolyan mondod? Tényleg jobb szerinted azt mondani, hogy a Börzsöny legmagasabb csúcsa 6379088m ahelyett hogy 938m? -
Basic256 #921 #919: ha figyelmesen olvastad volna amit írtam, szükséges a tizedmilliméter, mert mm-ben nem kerek szám az egy inch, vagy háromnegyed inch. Ilyenkor mit teszel, tizedmillimétert használsz alapegységként, vagy inkább millimétert és tizedestörteket? -
clio1616v #920 Így van egy ember kitalálta konstrukció és hibás mert csak elméletben használható nagyon jól.
Mondj példát ahol praktikus.
Jol leírja de van benne hiba. Én ilyet nem mondtam.
A föld középpontjától, miért bonyolítani árkokkal.
-
clio1616v #919 Sorba röviden válaszolok:
De igen. Éppen ennek hiányát kifogásoltam.
Én mindent mmben rajzolok és ezáltal nincs hibaforrás, nem kell 1nél kisebb számokat megadnom. De van olyan mértékegység. Ha milimétert használok akkor nincs méter nincs, minek a törtésze legyen.
Akkor van az anyázás. Anyázok. Nem is az. Nem használok tized milimétert még csak az kéne. A saját életemet bonyolítsam? Nem fogadom el. -
Basic256 #918 #916: a negatív számok maguk egy ALGEBRAI KONSTRUKCIÓ eredménye, ahogyan a törtek és az irracionális számok. Nem írom le részletesen, a lényeg az, hogy a természetes számok és azokon értelmezett műveletek általánosításával juthatunk el a többi számhoz.
A negatív számok FELHASZNÁLÁSA viszont sokféle lehet. Azt, hogy van-e értelmük egy konkrét esetben, azt a konkrét példa dönti el. Én is tudok mondani rossz példákat, sőt van egy jó vicc is ezzel kapcsolatban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne igen jól használni a negatív számokat sok esetben.
A Coulomb-törvénnyel kapcsolatos észrevételed már megközelítésében is hibás. A Coulomb-törvény JÓL LEÍRJA az elektrosztatikus jelenségeket. Ha neked nem tetszik, akkor adj egy másik leírást. Ha nem tudsz, akkor kénytelenek leszünk a Coulomb-törvénynél maradni. Vagy dugjuk a homokba a fejünk, és ne vegyünk tudomást az elektrosztatikus jelenségekről?
Mi a helyzet a tengerszint feletti magasságokkal? Te mindent a Marianna árok aljától mérnél? Szerinted praktikusabb, ha minden magasság legalább öt számjeggyel lenne megadva, még Hollandiában is? -
Basic256 #917 #915: tulajdonképpen megindokoltad saját magadnak, hogy miért szükségesek a törtek. Igazából nem tudsz olyan mértékegységrendszert felállítani, amelyben minden alapegység egész számú többszörösével mérhetőek a dolgok, és közben praktikus is.
Például a műszaki rajznál célszerűnek tartod a mm-t. Milliméterben viszont nem célszerű mondjuk a telek méreteit megadni. Ott méterben számolunk. Tehát nincs egy olyan mértékegység, amivel minden egész számmal mérhető. A milliméter a méter törtrésze, ott van benne a tört.
És mi van akkor, ha a rajzodon vannak olyan vízvezeték csövek, amelyek átmérője inch-ben kerek szám? Akkor mit teszel? Kétféle mértékegység használata nem tűnik célszerűnek. Használsz tizedmillimétert alapegységnek, és abban minden egész szám lesz? Vagy inkább használsz millimétert, és elfogadod, hogy egy tizedesjegyet is kell használni? -
clio1616v #916 Madarak ülnek a villanyvezetéken.
Szerinted a 3 madárból el tud repülni 5?
Mert ha el tud... akkor elhiszem a negatív számok értelmét különben nem.
Még valami 1 madárból el tud repülni 0,35 madár. Kétlem.
A negatív számok értelmüket vesztik egy ilyen kiba egyszerű óvodás matematikapéldában. Miről beszélünk valójában?
Ha végtelen részre felvágsz egy almát akkor mindenkinek 0 darabot adsz tehát nem adtál senkinek sem almát magyarul fel sem vágtad.
A végtelen cselekvés az semmit tevés, tehát nulla cselekvés.
Tehát az 1/végtelen az 1.
Az 1/0 az 1. -
clio1616v #915 A Coulomb törvény hibás.
Ha valaki logikusan gondolkodik akkor ezt kapásból látja.
Egy töltés vagy van vagy nincs, olyan nem létezik hogy jobban nincs!
A negatív előjellet az okos emberek több dologra is használják és ez hiba forrás, amely több helyen jelentkezik is. Sajnos...
Mondjuk egy emberre hogy negatív gondolkodású, ez azt jelenti, hogy mindenben a rosszat látja.
Ha egy tulajdonsága valaminek negatív akkor az rossz tulajdonság.
De az hogy egy milyen az teljesen véletlenül lett negatívnak elnevezve. Itt a negatív szó nem a - előjelre utal, hanem egyfajta viselkedést próbál leírni, de nevezhetnénk ezt a tulajdonságot kutyának a pozitívat meg macskának, de nem ez lett a nevük.
A törtek szükséges rossz, és igen nem szeretem őket.
Mondok egy példát hogyan lehetne kiküszöbölni.
AutoCAD-el (is ;)) dolgozok lassan 3 éve és ott van a mértékegység amiben rajzolok ha egy nézeti rajzot készítek, ott a mértékegység méter. Viszont ha erre bele akarok rajzolni egy gépet akkor a miliméteres pontosságot 0,001m-egységekkel kell megadnom. Ez szar :S ezért én mindig mm-ben rajzolok és akkor nincs 0, alamennyi és kész sokkal egyszerűbb és áttekinthetőbb.
Továbbra sem gondolom hogy a méter vagy a láb vagy a mm vagy az inch olyan nagyon jó mértékegység lenne.
A Kelvin már jobban tetszik, de ebbe most ne menjünk bele. -
Basic256 #914 Nekem továbbra is a következő kérdéseim vannak:
1) Ha nem szereted a törteket, akkor mutass nekem olyan hosszmértéket, ahol nem kell törteket használni bármely két dolog távolságának leméréséhez. Továbbra is várom, mekkora szerinted ez az egység.
2) Hogyan írnád le az elektrosztatikus rendszereket? A különbözően vagy egyformán töltött bodzabél golyók vonzzák illetve taszítják egymást. Én az egyszerű Coulomb-törvényt jól tudom erre használni, ahol a töltés lehet negatív és pozitív előjelű is. Te hogyan írnád le, negatív számok használata nélkül? -
clio1616v #913 Megfagyasztod, mit hol mivel és mennyi ideig?
Ezt te sem gondolog komolyan, piciny próbatestek... milyen kicsi mennyi és ha megfagyasztottad hogy rakod bele? vagy először rakod és utánna fagyasztod?
Végtelenből jön??? ez mi akar lenni? Vicc? Matematikailag már bebizonyítottam, hogy nincs végtelen.
Namégegyszer:
Az 1 szám azt jelenti hogy van valamiből 1 mennyiségű, darab valami. (1 db labda, autó... akármi)
A 0 azt jelenti, hogy nincsen. (nincs autó, labda... semmi)
Mi az osztás lényege.
Sok valamit szétosztani valamennyi részre.
pl:
10 autót 2 embernek egyenlő arányban!!! ez fontos. különben nincs egyensúly ;)
10 / 2 = 5
Viszont mi van akkor ha a 10 autót nulla embernek kell szétosztani?
Egyszerű, a szétosztás után mi lesz a 10 autóval?
10 / 0 = 10 (és nem pedig végtelen!!!)
Nem lettek szétosztva, ugyanaz történt egyensúlyt tekintve mintha, 1 embernek adtam volna oda.
Milyen töltést?
Negatív dolgok azért nincsenek, mert ha a 0 azt jelenti hogy valami nincsen, akkor a negatív dolgok azok mégjobban nincsenek??? ellentmond a tapasztalatnak, és csak azt tapasztalom, hogy nincs autóm.
Az óvodások is tudják, hogy 5 madárból nem tud 7 elrepülni és 9 almából ha megeszel 14et akkor varázsló vagy. Egyensúlyt kell keresni mindenben.
Negatív számok akkor adódnak, ha valami hibás.
Ezen gondolkodj el. -
clio1616v #912 Eddig végig azt irogattam, amit a fizikusod idézetében beszúrtál... hihetetlen vagy.
"Ez matematikailag olyasmi, minha egy gravitációs térrel hatna kölcsön."
Ezt mondtam neked a legelső hozzászólásaim egyikében. Nem a testek hatnak kölcsönösen egymásra hanem a gravitáció. Navégre, egy kis reménysugár, hogy megérted mit akarok mondani.
Ezért a szimetria ha létezik is nem a 2 test között van hanem a test és a gravitáció között.
A térgörbület meg egy baromság, úgy mint az erővonalak szemléltetésnek jó, de parasztvakítás. Nincs ott semmilyen tér és erővonalak.
Az anyag és a NYOMÁS!!! igen jól olvasod amit írtál, nem pedig VONZÁS.
Ezt a nyomást az anyag felé áramló kis részecskék okoznak, ahogy már sokszor leírtam.
Erőszimetria nincs, csak nyomás van és azt is csak a kis részecske gyakorol az anyagra és nem fordítva.
Miben tér el abban, hogy ugyanazt írja le mégis egyszerűbb. -
clio1616v #911 Én azt próbáltam kifejezni, kevés sikerrel ezek szerint. Hogy a viszonyításban van a hiba, a relativitásban. Vegyük a méter esetét, azt mondom, hogy van egy etalon mérőrudam, amiről kijelentem, hogy 1 méter egységnyi hosszú. Viszont ha mérni akarok valamit máris hiba jelentkezik a pontossággal. Ugyanis csak anyagból készülhet az etalonom és az anyag folyton változik, deformálódik.
Az időnek a pontos meghatározása lehet a válasz a kérdésedre, mivel a negyedik dimenzió a 3 koordináta mellett adhatja meg a pontos hosszát valaminek, ami így már nem változó értékű, mivel a 4. dimját is megadtuk. -
Basic256 #910 #906: az erővonalakat a klasszikus definíciójuk szerint képzelem (a rendszert időben megfagyasztom, piciny próbatesteket helyezek el és vizsgálom az erőhatásokat).
Olyannak képzelném, mint az elektromos erővonalakat csupa azonos előjelű, különböző nagyságú töltéssel rendelkező testek között. A testekből indulnak, görbülnek, és mindegyik a végtelenből jön.
Apropó, a töltést hogy írnád le negatív számok nélkül? Vagy ez kivétel? -
Basic256 #909 #907: ezt a leárnyékolásos modellt már én is kitaláltam, képzeld. Pár éve ezzel szórakoztattam fizikus ismerőseimet. A baj persze a részletekkel van.
Csatolom egy fizikus ismerősöm válaszát arra a felvetésre, hogy hogyan hatnak kölcsön az anyagok, ha a tömeg átalakul, és messze van:
"Az ált. relativitáselmélet szerint nincs gravitáció, csak téridőgörbület. És azon mennek a testek téridőben legrövidebb úton
(geodetikuson). A legrövidebb a ds = dx^2 + dy^2+ dz^2 -
c.dt^2 ívelem szerint értendő.
A görbületet tömeg és nyomás hozhat létre.
A kvantummechanika szerint minden kölcsönhatást részecskék közvetítenek.
És a spinje is köztudott, csak megfigyelve nincs.
Ez matematikailag olyasmi, minha egy gravitációs térrel hatna kölcsön."
Tehát mindkét esetben a kölcsönhatás fogalma és az erőszimmetria megmarad. Előbbi modellben egyszerűen a tér görbe, utóbbi modellben a kölcsönhatás nem a testek között, hanem a test és az erőközvetítő részecske között van.
Most akkor nem értem, hogy a te modelled miben tér el a kvantummechanikai modelltől.