Hamis törvények

még mindig a vizes dolog izgat
ezek szerint azért párolog el, mert 101 és 01 C-os vizrészecskékbõl áll az egész?

#766: inkább kérdezz valami mást, amit szeretnél megérteni.

A feladványaimra addig nem adok megfejtést, míg nagyszájú fórumostársunk el nem ismeri, hogy lövése sincs hozzá. Láthatóan azóta kevesebbet ír.

szabad a gazda
(igazából a kérdéseket sem nagyon értettem, de hát én ilyen kis butus vagyok)

A bonyolultabb kérdésen azt értem, amit a 734-ben ismételtem el.

#762: van erre egy kísérlet. Két gömb üvegtartályt összekötsz egy vízszintes csõvel, a tartályban víz van (felette vákum). Ha az egyiket folyékony nitrogénba meríted, akkor a másik tartályban is megfagy a víz.

és mi az, ami szerinted bonyolultabb kérdés, és miért az?

#761: Ez a következõ módon zajlik. A nagy energiájú vízmolekulák távoznak, a visszamaradó folyadék lehül, de nem marad úgy, hiszen érintkezik a környezetével (pohár, levegõ), a környezet pedig visszamelegíti a vizet, tehát pótolja az energiát.

Persze ezt nem két fázisban látjuk, hanem egy dinamikus egyensúly van, a víz folyamatosan párolog, a folyadék egy picit hidegebb mint a környezete, a környezetébõl hõt vesz fel, ami a párolgás közben távozik.

A párolgásos hûtést használják egyébként a CERN-ben nagyon alacsony hõmérséklet elõállítására.

köszönöm a választ, az elejét értettem is
azért az nem világos, hogy mégis az egész elpárolog (tehát egy pohárban lévõ víz néhány nap után) és nem marad benne semmi, pedig 100C azért nincs...

de most nagyon meleg van
(és miért van?)

Látom ezekbe beletörik mindenkinek a bicskája. Pedig nem bonyolult, ezen egy fizikus az egyetem elsõ éveiben túl van, nem a legnehezebb problémákat vetettem fel.

Úgy látom, vannak, akik csak szeretnék hinni, hogy értenek bármit a természetbõl. Itt arról van szó, hogy az áltudományt készítõk vajon be tudják-e illeszteni a világukba ezeket a jelenségeket, vagy csak a legtriviálisabb jelenségekrõl tudnak össze-vissza hablatyolni, amik középiskolás rutinfeladatok, és rendkívól egyszerû, szemléletes magyarázatuk van.

Leszarom az egészet, van jobb dolgom mint ezzel foglalkozni...

755, 756: továbbra is várom a választ a két feladatra. Ezzel végre megmutathatnád, hogy meg tudsz magyarázni picit komplikáltabb folyamatokat is, mint a lengõ hinta és hasonlóak.

753 Mikike: egy adott anyagban, meghatározott halmazállapotban, nyomáson és hõmérsékleten a részecskéknek jól meghatározott mozgási energiájuk van ÁTLAGOSAN. Ez az energia azonban nem egyenletesen oszlik el közöttük, sõt az ütközések miatt az egyes részecskék energiája állandóan változik, ahogy azok ütköznek. Így lesznek olyan részecskék, amelyek energiája akkora lesz, hogy kiszakad a kristályrácsból. Így érhetõ az is, hogy miért hût a párolgás: a visszamaradt részecskék átlagos energiája kisebb, hiszen a párolgás során nem átlagos energiájú részecskék távoznak, hanem átlag feletti energiájúak.

Inkább az a bonyolultabb kérdés, hogy miért van egyáltalán forrás, vagy egyáltalán folyékony halmazállapot. Ráadásul egyes anyagoknak van olvadáspontja, mások egyenletesen lágyulnak, nincs olvadáspont.

Szia!

Nos, látom te is, mint Lord Kelvin, már minden fizikai kérdésre ismered a választ.
Így tényleg nincs veled mirõl beszélgetni.

A két lemezes impulzustétel cáfolatot megértetted?

Szia!
Pedig ennek az oka csak az, hogy nem olvastad el.

( Vagy nem értetted meg a választ.) Abban a hozzászólásban volt, amelyikben a relativitás szimmetrikusságának lehetetlenségét bizonyítottam. Javaslom nagyon figyelmesen olvasd el, mert különben
kétlem, hogy megértenéd a lényegét.

Szia!
Nagyon jó kérdés! Tényleg! Miért párolognak az anyagok?
és miért csak akkora részük, mint amekkora?

Talán Basic professzor úr, kellõen egyszerû és érthetõ választ tud adni..

Nos, Basic. Tudsz válaszolni?

fizikusok lenne egy kérdésem, bár ez off, de ti úgyis itt hemzsegtek:
miért párolog el a víz nem csak 100C-on, de szobahõmérsékleten is?
miért vált halmazállapotot?

Egyébként pedig örülök nagyon annak, hogy a tudományos alapokon megfogalmazott fizika ellenzõi általában nem aktivizálják magukat, önállóan nem, csak legfeljebb mögé állnak valakinek, ha az illetõ jól csûri-csavarja a szót.
Részben megértem azokat, akik ezt azért teszik, mert túl bonyolultnak találják az iskolában tanított fizikát. Részben ennek a rossz oktatás az oka, másrészt a rossz hír, hogy nincs egyszerûbb magyarázat, ami ne lenne vagy hamis, vagy praktikusan használhatatlan.

Hát, még mindig nem hallottuk a választ a feltett két kérdésemre. Nos, mi a helyzet a relativisztikus boszorkánnyal, meg az eltûnõ Lorentz-erõvel?

"Mint látom, Basic próbáltad tartani a frontot, de az elfogult vakságod
miatt veled nem akart beszélni senki."

Aha. Vagy rád nem kíváncsi senki, VELED nem akar senki beszélni. Mivel Basic-kel egyetértek, vele mirõl beszéljek?

Helyesbítés:

Nem a törvények a hamisak, hanem az alkalmazásuk.

Ugyanis, minden törvény a saját születése idejének tudományos szintjén
helytállónak tûnt.

Azóta új ismeretek, új felismerések születtek.

Ezért nyílvánvalóan, újrafogalmazás nélkül:

ezen új ismeretekre érvénytelenekké váltak a korábbi törvények.

Csak nagyon buta emberkék hiszik azt, hogy a föld lapos korong, amit a teknõsök vagy éppen Hercules tart a hátán (hátukon)..

Például:

Newton törvényei érvénytelenek a kvantumos energia közvetítésû
erõ-impulzus átadásokra.

Mégis érvényesnek tartják a nagyon buták..


Ti hogyan vélekedtek?

Üdv Mindenkinek!

Sajnos lejárt a szabadságom.

Mint látom, Basic próbáltad tartani a frontot, de az elfogult vakságod
miatt veled nem akart beszélni senki.
Ezt mint jelzést vedd komolyan! Ilyen erõs kritikát szavakkal sem írhattam volna rólad és tudásodról.

Van még valaki más is, aki nem értette meg a két lemezes példát az impulzus megmaradás érvénytelenségére?

Nagy a csend...

Válasz a 738-ra: tehát egy alapvetõ tévedésre kell rávilágítanom. Elõször is, a közölt végképlet nem alkalmas arra, hogy két fénysebességgel mozgó objektumra alkalmazd, mert arra nem terjed ki. Másrészt, ez azért is van, mert nincs értelme egy fénysebességgel mozgó dologhoz rögzítened a koordinátarendszeredet.

Ugyanaz az ellentmondás adódik belõle, mintha a "végtelen távoli pont"-ból mérnél távolságokat. Ugyanúgy megkérdezheted, hogy most én meg te milyen messze vagyunk a végtelen távoli ponttól, ugyanaz-e a kettõ, és mi a kettõ különbsége.

Azt meg végképp nem értem, mi alapján becsülöd ennyire alá Einstein-t, hiszen ezt én is egy pillanat alatt átgondoltam, így biztos vagyok benne, hogy neki sem okozhatott nehézséget. Vedd észre, ha TE nem látsz át valamit, az nem jelenti sem azt, hogy én ne láthatnám át, és fõleg nem azt, hogy Einstein nem láthatta át.

Nos, mi a helyzet a 734 kérdésekkel? Megvan már a válasz?

Megjött a válasz a fizikusoktól a gravitációra. A válaszból azt látom, hogy "gravitációs mezõ" nincs. Két magyarázat van:
1) a gravitációt részecskék közvetítik (kvantummechanikai magyarázat)
2) nincs gravitáció, csak térgörbület, a testek a "legrövidebb úton" mozognak, ha nincs más kölcsönhatás (pl. elektromos)

A két egyenlet egyesítésével problémák vannak, tehát egyik sem fogadható el abszolút igaznak.

Megjegyzem, mindkét elméletben, ha nem is a Newton féle gravitáció erõtörvényt használjuk, de maga az eneriga és impulzusmegmaradás érvényes. Tehát az összes olyan levezetés téves, ami ezen elméletekkel akarja cáfolni a megmaradási tételeket, hiszen az elméletek azokra épülnek.

"Viszont az idõt én nem venném relatívnak amíg nem tudom hogy mi is az."

Egészen pontosan mi annyit mondhatunk az idõ relativitásával kapcsolatban, hogy
1) Észrevesszük, hogy vannak olyan periodikus jelenségek, amikrõl nincs okunk feltételezni, hogy különbözõképpen menjenek végbe, újra és újra megfigyelve azokat (például az atomi rezgéseket)
2) Majd ezek felhasználásával órákat építünk (atomórák)
3) Majd ezeket használva kimutatjuk (GPS) hogy a relativitáselmélet idõre vonatkozó állításai a tapasztalattal egybeesnek

Az idõvel nekem is gondjaim vannak, ahogy a legtöbb fizikusnak. Azonban vegyük észre, hogy nagy baj nincs, hiszen:
- az idõ relativitása ELMÉLETILEG szükségszerû, lásd a boszorkányos feladatra adott magyarázatomat
- az ELMÉLET megegyezik a tapasztalattal akkor, ha az idõt az általunk konstruált órák segítségével mérjük

így van

sose sajnáld... Viszont az idõt én nem venném relatívnak amíg nem tudom hogy mi is az.

Abszolútnak kellene venni és ahhoz viszonyítani.

Csak az a baj szerintem, hogy az idõt az átlagember azonosítja az órájával. Ez nem is lenne baj, mert arra jó hogy mikor kell menni dolgozni és hogy mikor kezdõdik-ér véget valami esemény a társadalomban.

Viszont a tudomány ettõl nem elvonatkoztatva használja az idõt hanem ráhúzza az eddigi ismereteinkre. Semmi újító szándék nincsen.

740: kiegészítés. Clio1616v, gondolom most még jobban igazolva látod a felvetésedet, hogy az idõ problémás dolog. Sajnálattal egyet kell hogy értsek.

A GPS-nél melléfogtál, a többiek kedvéért elmondom, mi a helyzet.

Ott ugyanis két hatás van, egyrészt lassabban kellene járni a mûholdon az órának, a Földrõl nézve, a sebesség miatt (speciális relativitás). Érdekes viszont, hogy az általános relativitásból következõen a Földi órák lassabban járnak, a gravitáció miatt! Ez utóbbi már nem szimmetrikus, tehát mindkét koordinátarendszerbõl nézve ez a hatás a Földi órák lassulását okozza. A Földrõl nézve tehát a két hatás ellentétes. Emlékeim szerint, mikor utoljára számoltuk, az utóbbi, gravitációs hatás az erõsebb, tehát a GPS órák innen nézve gyorsabban járnak, mint kellene.
Nem igaz a 24 órás korrekció, a korrekció folyamatos! Egy nap alatt ez akár száz méter pontatlanságot okozna a GPS koordinátákban! Hihetetlen, de ennyire jelentõs az a hatás, amit a gravitációs mezõben lassabban járó órák okoznak. A fizika napja alkalmából jelentek meg cikkek Einstein munkájáról és arról, hogy ezek hogyan jelennek meg a mindennapokban. Ez is benne volt.

738: elõször, még mindig nem kaptam választ egyik kérdésre sem.

Másik: a VALÓSÁGBAN, (tudod, amelyik nem a te világod), a rövidülés létezik, méghozzá kölcsönös, ami természetes. A boszorkányos példára adott magyarázatomhoz csatolok majd egy megfigyelést, ami alátámasztja, hogy ez a leírás helyes (majd emlékeztess, hogy azt is csatoljam a megoldáshoz). Újra elismétlem, ez EGY LEHETSÉGES leírás, de JÓ LEÍRÁS, amivel szépen magyarázható a jelenség.

Basic!
Látom az idõegység méretére vonatkozó utalásomat átlépted.

Akkor egy kérdés: Ha minden rendszerhez rendelhetõ koordináta rendszerben a bármely forrásból származó foton sevessége csak c lehet,
akkor a fényt végtelenül megközelítõ sebességû rendszer sebessége
is állandó-e minden rendszer koordináta rendszerében?

Azaz ha a végtelenül kicsin értéket Leibniz nyomán infinitezimálisnak
(végtelenül kicsinynek) nevezzük és In -ként jelöljük,

akkor x=ct függvény szerint haladó fény és x=(c-In)t függvény szerint
haladó rendszer közötti távolodás függvénye lehet-e:
dx=(c-In)t-ct= -In*t ???

Nos, Einstein nem volt annyira jó matematikus, a matematikus feleség pedig nem volt annyira fizikus, hogy észrevegyék ezt a paradoxont.

Ugyanis ha minden rendszerben x=ct függvény szerint halad a fény,
akkor nem csak a mi rendszerünkben, hanem a v=c-In sebességgel haladó rendszerben is x=ct függvény szerint kellene távolodnia ugyan annak a fotonnak, és nem x=-In*t függvény szerint. Amennyiben érvényes a
Lorentz féle sebesség összegzõ függvény ( v= ((v1+v2)/(1+(v1*v2/c^2)))

Ha viszont úgy nézzük, hogy az x=(c-In)t függvény szerint haladótól távozik c sebességgel, akkor rendszerünkben kellene
x=(2c-In)t függvény szerint haladnia a fénynek.

Ez a hármas paradoxon okozta ellentmondás még tovább súlyosbodik,
amikor a gyorsan haladó repülõgépek, mûholdak óráit (GPS minden 24 órában kötelezõen pontosít) hasonlítjuk a mi óráinkhoz.

Ugyanis nem kölcsönös a lassulás látványa. Mi lassultnak látjuk
a gyorsan haladók óráit, õk viszont gyorsultnak a mi óránkat!

Így mivel a hosszkontrakció szoros összefüggésben áll az idõlassulással, különben Einstein axiómája a fénysebesség c állandóságáról érvényét vesztené,
A lassult idõhöz kontrahálódott hossz, a gyorsult idõhõz
dilatálódott (megnyult) hossz tartozik, (különben a hányados nem lenne
mindenütt c.

Tehát a kisérleti bizonyítékok alapján kijelenthetõ, hogy a
specreles "kölcsönös rövidülés" nem létezik.

735: bár az is nevetséges, amit az angolszász mértékegységnek hívunk. Lehet, hogy egyik-másik természetes, de átváltani képtelenség. Például ha megmondom, hogy a légköri nyomás hány font per négyzethüvelyk, és ki kell számolni, hogy a légköri nyomás hányszorosa nyomja egy 20 négyzetláb területû tartály alját, amiben 5 gallon folyadék van, mely köblábanként 10 unciát nyom? Neki sem érdemes fogni, mert logikailag nem kihívás, viszont rengeteget kell számolgatni, feleslegesen.

az idõ a probléma itt is

egyetértek

A matematika a túlbonyolítás tudománya. Ezért a végén már semmi köze ahhoz amit számolni akartás.

a másodperc is egy elemi hiba amit már soha nem lehet korrigálni, mert mindenki elfogadta, az ember az õsidõkben a szívdobbanásból származtatta (SI mértékegységek nevetségesek - gondolj bele).

Újra felteszem a kérdéseket:

====
A)

A boszorkány lovagol 2m hosszú seprûjén, a Földön, egyenes vonalú, egyenletes, de igen gyors mozgással. Átmegy egy 1,8m hosszú alagúton vagy kapun. Az alagút mellett álló ember azt látja, hogy a boszorkány csak 1.6m hosszú seprûn megy, a relativisztikus rövidülés miatt. Ezért amikor az alagút közepén jár a banya, egy pillanatra lezárja mindkét ajtót az alagút két végén, tehát egy rövid idõre mindkét ajtó zárva van. Utána kinyitja, a boszorkány közben végig zavartalanul repül.

Hogy néz ki a jelenség a boszorkány szemszögébõl?

Annyit már megtudtunk, hogy a söprû (boszorkány) rendszerében az alagút rövidült. Tehát a megoldandó kérdés: hogy fér át így a boszorkány, hiszen mindkét ajtó le volt zárva egy rövid idõre, õ mégis az alagútban volt, a rövidebb alagútban, a hosszabb seprûjével?

====
😎
Legyen egy hosszú egyenes vezetõnk, kis ellenállású, egy Földhöz csavarozott hosszú asztalon. Ebben folyjon állandó erõsségû egyenáram. Vele párhuzamosan, vízszintesen egy sínen (vagy egyéb kényszerpályán) mozogjon egy töltött gömb. A gömbre hat a Lorentz-erõ, ami nyomja a sínt, de persze ettõl a gömb tovább végzi egyenes vonalú egyenletes mozgását.
Rögzítsük a koordinátarendszert a gömbhöz! Magyarázzuk ebbõl a koordinátarendszerbõl a jelenséget! Milyen erõk fognak hatni ebben a rendszerben?

Vegyük észre, hogy ha egy töltetlen gömb is mozog a sínen, akkor arra nem fog vízszintes erõ hatni, egyik koordinátarendszerben sem. A töltött gömbre viszont kell hogy hasson a sín mellett egy másik erõ, a második koordinátarendszerben is. Honnan ez az erõ?

732: én optimistább vagyok, azt mondanám, hogy az idõ megértéséhez még sokat kell várnunk. De bármikor jöhet egy okos ember, aki valamit megmagyaráz.

Ezt hiányolom egyébként a relativitásban, kvantummechanikában, túlzottan matematikává vált ez a rész, és nincs olyan embert, aki kicsit "letisztítaná". Az elméletek mûködnek, csak nagyon bonyolultak, és ez akadályozza a továbblépést.

Ezért is bosszantó, amikor egyes fórumostársaink nem az egyszerûsítés, hanem a tovább bonyolítás irányában keresik a válaszokat, ami teljesen értelmetlen.

az a gond hogy az idõt, mint sejtett valamit, a fény érzékelésébõl származtatjuk (közvetve).

Amiket mondtál "jelenségek" nem következetesek az idõ érzékeléséhez, méréséhez.

Szerintem az idõ "gyorsabb", mint a fény ezért számunkra örök rejtély marad.

729: az idõ mérésére periódikus jelenségeket használunk, amikrõl feltételezzük, hogy mindig egyforma ideig tartanak. Mi alapján feltételezzük, hogyan igazoljuk? A válasz: SEHOGY. Ez a baj.

Régen a Föld forgását vették alapul. Amikor elkészültek a nagyon pontos ingaórák, nem értették, hogy mi az a hiba, miért nem egyezik a Föld forgásával az óra által mutatott idõ. Kiderült, hogy az óra pontos, a Föld nem forog egyenletesen!

Itt megkérdezheted, hogy honnan derül ki végülis, melyik egyenletes, melyik nem. Hát, igazán nem derül ki. Csak annyit mondhatunk, hogy minél egyszerûbb a jelenség (pl atomi rezonanciák) annál jobban elhisszük, hogy inkább az a pontos, mintsem a Föld forgása, vagy más jelenségek. Egyelõre jobb nincs.

726: jó, ne legyen inerciarendszer egyik sem. A boszorkány a Földön repül. Az áram a gömb mellett a Földhöz csavarozott asztalon folyik. Magyarázd a két jelenséget!

az idõt nem lehet érzékelni mérni és nem lehet rá hatni sem

Ha lenne egy érzékszervûnk, amivel lehetne érzékelni akkor az idõ sebessége lenne a leggyorsabb.

Az idõrõl sejtük, hogy van de nem tudjuk bizonyítani, mert nem érzékeljük. Szerintem még nagyon sok dolog van, ami ilyen az univerzumban.

Ezért nem tudunk megmagyarázni sok mindent.

723: a bunkó kifejezést a bunkókra értettem. Akinek nem inge, nem vegye magára. Gondolom te sem magadra vetted 😊

Basic!

Nekem is van egy kérdésem hozzád:

Miért nem mehet át egy foton két résen egyszerre?

<#banplz>

Olvasd:

A specrelben nem rendelhetõ inercia rendszer erõhatás álló rendszerhez.

<#ejnye1>

721: légy tekintettel fórumostársainkra. Biztos nem kíváncsiak egy bonyolult matematikai rendszerre, jobban értékelnének rövid, frappáns, szemléletesen megfogalmazható válaszokat.

Nos, igen. Akkor lehetne <#taps><#taps>

"Bár azt hiszem, egyes fórumozók nem találnak ilyet baráti körükben, mert túl bunkók ahhoz, hogy értelmes emberek megtûrjék õket. "

Tudod kiket sértegetsz?
Már megint milyen dolog ez?

/b Nos itt befejezted a sértõ megnyílvánulásaidat. Az eddigieket sem kellett volna elnézni, ami megtörtént megtörtént,

a következõnél kizáratlak a rendszebõl.

az idõt abszolútnak és a fénysebességet végtelennek kellene venni

718: a válasz megadható a specrel keretein belül. Abban kérem.

716: nem arról kell meggyõznöd a többieket, hogy én tudom-e a választ, mert az azonnal kiderül majd, amint leírom ide.

Inkább azon erõlködj, hogy te magad kitaláld a választ. Persze nem fog menni. Majd az fog történni, (mondjuk hétfõn, legyen idõd gondolkodni, amíg nem vagyok internetnél), hogy ha leírom, akkor azt mondod: "persze, én is ezt mondtam".

Segítettem annyit, hogy a söprû rendszerében az alagút rövidült. Tehát a megoldandó kérdés: hogy fér át így a boszorkány, hiszen mindkét ajtó le volt zárva egy rövid idõre, õ mégis az alagútban volt, a rövidebb alagútban, a hosszabb seprûjével?

"Tudtommal a specrel alapján feltehetsz a fénynél gyorsabb részecskéket, de azok különbözõ sebességgel mozoghatnak, és mókás, de õk sem érhetik el sose a fénysebességet, mindig gyorsabban kell menniük! Õk lennének a "tachionok", ha léteznek egyáltalán. Tudtommal jelenleg egy komoly elmélet sem számol a létezésükkel, viszont megmutatják, hogy a fény tényleg kitüntetett. "

Ezzel a tudásoddal van baj!

Hallottál már a komplex számokról? Esetleg negatív gyökrõl?

Nem lehet részecske-anyag fénynél nagyobb sebességen

sem a specrel, sem az áltrel, sem a Lorentz elv szerint.