Hamis törvények

Biztos megoldható lenne a mozgatás valami áttéttel, vagy kisebb motorral, vagy nem tudom mivel, szóval, hogy ne kelljen hozzáérni, nem?
Elég csak egyszer belevinni munkát. Amúgy még nem teljesen fogtam föl, hogy mûködik, meg milyen rugó kell hozzá, kéne valami tervrajz, mert még nem csináltam ilyet.

Albertus melléfogtál, ott a szekrényemen a "szegmotor", prímán mûködik 😊 De sajnálattal közlöm, hogy csak áramforrásról mûködik, csakúgy mint az a motor, amit CD-bõl vettem ki nemrég.

Egy túrót van összhangban. Ezt mond a mérlegnek.. Vagy a leszakadó hinta kötélnek..

Láthatod Sz4bolcs, hogy az Albertus (és minden hasonló) kísérletben munkát kell bevinni a rendszerbe (ezúttal neked kell csavargatnod a motort, az izommunkáddal), és csak úgy jön ki munka.

Ne legyél már üldözési mániás!

Egy komutátoros motor forgórészének fluxusával csak a gerjesztés létrejöttéig foglalkozunk. A megszakítás után mi lesz a benne maradt energiával, az csak annyira érint bennünket, hogy csökkentsük a szikrázás nagyságát.

Ugye motort se készítettél még?

"500%-os hatásfok nem azt jelenti, hogy 100 bemegy és van 400 nyereség?
Ez tök jó, csak el kéne menni megnézni, és ha tényleg mûködik, akkor meg van oldva az emberiség egyik legnagyobb problémája."

Igen, azt jelentené. Kár, hogy nem mûködik. Bármennyire is hihetetlen, de senkinek nem lenne érdekében ezt titkolni, ellenkezõleg, egy csomó befektetõ lenne, aki már gyártatná sorozatban az eszközöket, mert látna benne jövõt.

A vég nem kell a CD-meghajtóhoz.

Ha ügyesen szétszeded, akkor elsõnek az ajtómozgató motort ajánlom figyelmedbe.
Lehetõleg ne rombolj, csavarok és patentfülek óvatos kiemelésével
szétnyithatod a házat.
Ha kiforrasztod a lábait akkor máris van egy kismotorod. Ha akad egy
elromlott lendkereked kisautó is a közeledbe, akkor a lendkereket
ráaplikálhatod a motor tengelyére.
A kivezetésre 3 V-os tápot kötve figyeld meg a tulajdonságait.

Ha a piros ponthoz kötöd a pozitív pólust, akkor a motor felöl nézve
a lendkerék az óramutató járásával egyezõ irányba forog.

Ha akadna egy felhúzhatós játékroncs is, akkor a spirálrugóból egy kb
10-15 cm darabra rögzítve a motort máris sértegetheted az impulzustörvényt.

Ugyanis ha vízszintes síkban balra fordítod a motort akkor felfelé hajlítja a rugót, ha jobbra akkor lefelé.
Ezt a Coriollis-erõnek is nevezett jelenség okozza.
Azaz a pörgenytyûként mûködõ pörgõ lendkerék az elmozdításra merõleges irányú erõvel válaszol.
Ez önmagában is már megsérti a szimmetria és a hatás-ellenhatás törvényt, de az még semmi.
Ha a kezed, mint forgástengely körül forgatod balra, akkor
a felfelé ható erõ látványosan felgörbíti a rugót.

Ha két motorral egy középen megfogott rugó két végére rögzített motorral (pörgenytûvel) teszed, akkor a rugóerõ a rugó közepét felfelé nyomja.

Minél kisebb az elfordulás sugara, ill. minél nagyobb a motorra kapcsolt feszültség, annál nagyobb erõvel.
Máris van még egy erõ ami a rendszerbõl kifelé hat.
Azaz újfent van egy elrendezés ami látványosan megsérti az impulzustételt.



Vigyázat! Életvédelmi okból: Csak elemekrõl, vagy ilyen kisfeszültségrõl szabad meghajtani a motorokat.

500%-os hatásfok nem azt jelenti, hogy 100 bemegy és van 400 nyereség?
Ez tök jó, csak el kéne menni megnézni, és ha tényleg mûködik, akkor meg van oldva az emberiség egyik legnagyobb problémája.

Debrecenben fejlesztenek ilyet, meg cd lejátszóval is meg lehet csinálni, nem éri meg kipróbálni?

Ismétlem, az összes Albertus példa magyarázható a fizika törvényeivel. Lehet máshogyan is õket magyarázni, szellemekkel, kísértetekkel, semmibõl jövõ asszimmetrikus erõkkel is. De, a tudományos magyarázat megállja a helyét. Olvassátok, láthatjátok minden kérdésre a tudományos válasz helytálló.

"Pedig pár perc alatt saját kezûleg ellenõrizheti a leírt centrifugális erõ növekedéssel az impulzustétel és ezzel az energia megmaradás tételének hamis voltát." Amint leírtam, meg tudom magyarázni a fizika törvényeivel, ami a hintán történik.

A magyarázatom logikailag összefüggõ, a fizika törvényeivel összhangban van.

Ez nem zár ki más magyarázatokat (például hintát mozgató manócskákat). Nem is állítom ezt. Csak azt, hogy megmagyaráztam a fizika törvényeivel a jelenséget.

Sz4bolcs, "Ez tök jó, hol lehet ilyen motort kapni? Látok a felhasználásában fantáziát." Ezzel hülyének nézik, semmibe veszik azokat a kutatókat, fejlesztõket akik például a villanymotorokat tervezik, építik. Képzelheted, milyen bonyolult dolog az, folyamatosan tökéletesíteni õket. Ezen emberek megalázása, lehülyézése amit Albertus tesz. Abszurd feltételezni, hogy a laborokban, miközben fejlesztik ezeket a motorokat, senkinek nem tûnik fel, a sok - fizikát jól ismerõ szakembernek - hogy ilyen alapvetõ problémák vannak? Te hiszel egy ilyen hazudozónak, miközben nem becsülnéd a sok feljesztõt?

Különben ez is jó példa arra, hogy féligképzettség miatt általában az emberek többsége, nem veszi a fáradtságot még egy egyszerû hintás model elkészítésére sem.
Pedig pár perc alatt saját kezûleg ellenõrizheti a leírt centrifugális erõ növekedéssel az impulzustétel és ezzel az energia megmaradás tételének hamis voltát.

Itt van Basic256, annyira meggyõzõdésesen hisz abban amit csak tanult, hogy egy hete vitatkozik, ahelyett, hogy saját szemével ellenõrizte volna azt amit olvasott.

Albertus: mi a cég neve, tudnál valami honlapot adni, vagy címet, telefonszámot? Vagy tervrajzot, mert van épp romlott cd-olvasóm.
Amúgy jól haladsz, nekem határozottan felkeltették az érdeklõdésemet az írásaid.

"A célom nem a nyerészkedés, vagy az üzletelés, hanem a szemek felnyitása.
A tanulásra, kisérletezésre, megismerésre serkentés."

Ne felejtsd ki a célok közül a gátlástalan hazudozást. Fizikatanárnak nevezted magad, halljuk hát az igazságot, mi is vagy te valójában?

Éppen errõl beszéltem.

Nem azt mondja, hogy nézz körül, hátha van egy kidobott CD meghajtó
amivel kisérletezhetsz ingyen, hanem azt, hogy átverés.

Sz4bolcs, nem fogsz 100%-nál magasabb hatásfokú motort kapni. Mindig van valami hiba ezekben a rendszerekben. Ne hogy pénzt adj ki ilyesmire. Ez egyszerûen csak átverés.

Persze hogy LENNE benne fantázia, ha mûködne. Akkor tömegével gyártanák ezeket a motorokat.

A célom nem a nyerészkedés, vagy az üzletelés, hanem a szemek felnyitása.
A tanulásra, kisérletezésre, megismerésre serkentés.

Amikor úgy áll neki vitatkozni valaki, hogy még nem fogott kezébe egyszerû eszközöket sem, akkor "elméleti" tudása alaptalan, értéktelen,
fejlõdésre továbblépésre alkalmatlan.
Így azon sem csodálkozom, ha meg sem érti azt amirõl írok.

Miskolcon van egy cég akik ilyen "turbinákkal" energiát termelnek.

De ha fogsz egy pc ventillátor motort, vagy kidobott öreg CD lemezforgató motorját akkor te magad is barkácsolhatsz ilyen hatásfoknöveltet belõle.

Ez tök jó, hol lehet ilyen motort kapni? Látok a felhasználásában fantáziát.

Már nem vagyok ált. iskolás, de akkor, meg középiskolában sem érdekelt a fizika, úgyhogy gondolom az alapoknál tartok. Nem is szeretek fizika témáju könyveket olvasni, de a párbeszédet szeretem.
Úgy jó lesz, ahogy eddig is válaszoltatok, remélem azért nem lassítom nagyon a titánok harcát, és még marad elég idõ a világ(ok) megmentésére.
Amúgy azt már neked is javasolták, hogy vizsgáltasd ki az ügyet okosabbakkal, mint ahogy nekem is javasolsz valami kezdõbb fizika topicot, szóval lehet inkább neked gyenge az itteni színvonal, mint nekem erõs. 😊
Ott van fizika tanszék, APEH, vagy nem tudom, ki foglalkozik ilyen ügyek kivizsgálásával. És ha már mindez korrupt, gyöpös, vagy buta, állásféltõ, akkor nincs más választásod, mint saját magad összerakni valamit, ami kihasználja az általad látott összefüggéseket.

A gond ott van, hogy nem mindent magyaráznak jól a jelenleg használt törvényi megfogalmazások.
Általában igazak. (Olyan ez mint ha abból hogy nem ázok meg minden nap, kijelentenék egy törvényt, hogy nem lehet megázni.)

Én eddig találtam egy csomó rést a törvényeinken. Azt látom, hogy
sokkal körültekintõbben kell megfogalmazni az újat.
Mert a régihez hasonlóan hibásnak nem sok értelme lenne.

Így még nem látom a hibák sorának végét sem.

Az már látszik, hogy a megmaradási törvények általános érvényûsége helyett a korlátozások bevezetésével már érhetnénk el eredményt.
A kivételek lekezelése, új megfogalmazásokkal pedig még korai lenne.

Az látható, pl. hogy ha egy villanymotor hatásfokát jelenleg 90%-nak
számítjuk és a vasmagjaiban összeomló mágneses mezõ energiáját
elvezetjük, akkor 120-140% -os nak adódik a kapott és bevezetett energia hányadosa.
Vagy ugyanígy, ha egy áramkörbe beiktatott kapacitásba befolyt
töltésmennyiséget visszafolyatjuk a körbe, akkor a termikus hatásfok meghaladja a 500%-ot.

Ha van több törvény, ami egy jelenséget ugyanolyan jól magyaráz, akkor addig miért fontos hogy egyet használjunk, ha a többitõl sem dõl össze a világ?
Van olyan megfigyelésünk, amitõl Albertus által írt törvény olyan eltérést mutat a tapasztalattal, ami már nem tartható, viszont a másik törvénnyel még megáll?
Tényleg Albertus: Te írtál ide valami törvényt azok helyébe, amik szerinted sérülnek?

Ó, már értem, így adsz megint igazat!

Mint a centripetális erõ párjánál, a centrifugális erõnél..

"Ha m_F > m_H akkor F_F > F_H láthatóan, tehát az állítás igaz."

Melyik állítás?

Várom a válaszod, a föld vagy a hold?

Én azt olvastam ki a homályos írásodból, hogy szerinted
a test változatlan tömege más erõvel húzza a holdat és a földet, és
szerinted a föld és a test egymást azonos erõvel húzza önmagához.


Tehát a föld vagy a hold húzza nagyobb erõvel a testet?

Válasz #390-re: a #346-ban megtalálod a választ. Nem ismétlem meg.

Albertus! Ismerd el, hogy a #384 hozzászólásodban olyan dolgot adsz a számba, amit nem mondtam!

Akkor világosan,. maszatolás nélkül jelentsd ki az állításod:

a föld és hold közé félútra helyezett tömeget melyik égitest vonza

nagyobb erõvel ??

Már megint egy hamis állításod.

Ha E=m*c*dt=m*g*h akkor a tágulás által végzett munkát E=M*g*2h

ami többszöröse az E=m*g*h energiának még csak bele sem számítjuk

az egyenlegbe.. Miért nem??

Albertus, a te magyarázataid homályosak, összefüggéstelenek, zagyvák. Az enyéim tiszták.
Várom a bocsánatkérésedet, amiért ismét olyan dolgot adsz a számba, amit nem mondtam: "Az sem érdekel, hogy pl. a Föld-Hold távolság felére tett testet a Föld nagyobb erõvel vonza magához, te rendíthetetlenül állítod az ellenkezõjét." Ezt nem mondtam, ellenkezõjét állítottam.

Ha te általános iskolás vagy és valóban most tanulod az alapokat,
akkor talán egy másik topic-ban kellene tanulnod, ha mindenképpen maradsz, akkor ezt jelezd, és neked úgy fogunk magyarázni, hogy megértsd és megtanuld azt is, ahogyan az iskolában kell tudni, és ha tudsz követni, akkor azt is megmutatom, hogy hol vannak a rések ezen a pajzson.
Hogy melyik törvény megfogalmazása hogyan lenne helyesebb, pontosabb a mostani kötelezõen megtanulandónál.

Sajnos Basic még a tanulás, és nem az értés szintjén áll.
Ezért is reagál úgy ahogy. Kavarodnak benne a fogalmak, inercia, rendszerek..
(Ha nagyon elront valamit, akkor azért nem hagyom szó nélkül.)

"Akkor ha most azokat az alapokat sajátítom el, amiket te mondasz, akkor késõbb olyan eszközöket tudok készíteni, amik megsértik azokat az alapokat, amiket basic ír?"

Ismét remek észrevétel. Ez LEHETNE a következménye, de ez az, amire nem láttunk még példát, se Egely-tõl, se mástól. Csak olyan féle példákat kaptunk, amik túl bonyolultak ahhoz (túl sok hatás kombinálódik) hogy például egy általános vagy középiskolás átlássa, és megtalálja benne a csapdát. Még a mai napig nincs olyan gép, ami semmibõl energiát termel.

"Ha végülis kétféle módon magyarázható, akkor miért nem mindegy, melyiket használjuk, illetve melyek azok az esetek, ahol fontos, hogy melyiket használjuk?"

Remek kérdés ismét. A válasz egyszerû. A tudomány az nem egy szabálygyûjtemény, hanem módszer a világ megismerésére. A módszert követve jöttek létre azok a fajta törvények, amiket a jelenleg érvényes fizika törvényeinek ismerünk.

Ha ezeket követed, megkapod azokat a garanciákat, amik a tudományos módszerbõl, jellegénél és szabályainál fogva erednek. Ha más törvényeket követsz, ezen garanciák nincsenek.

Attól, hogy mondogatod (írogatod,) még sajnos nem igaz.

De tudom, még ezerszer le fogod írni. Az sem érdekel, hogy pl. a Föld-Hold távolság felére tett testet a Föld nagyobb erõvel vonza magához, te rendíthetetlenül állítod az ellenkezõjét.

Presztis kérdést csinálsz a "kinek van igaza" kérdésbõl.

De a hinta kötelének felsõ felére a tengely felöl ható centripetális erõvel
az alsó végére ható centrifugális erõ nem tart egyensúlyt

Ennek ellenére leszakad szegény kötél.

Akkor ha most azokat az alapokat sajátítom el, amiket te mondasz, akkor késõbb olyan eszközöket tudok készíteni, amik megsértik azokat az alapokat, amiket basic ír?

És milyen módon adod elõ a diákoknak a kételyeidet azokról a törvényekrõl amiket tanítasz nekik? Mert gondolom ezt mindenhol tananyag, ha ennyire fontos.

Jó példa.

A ház fala statikus erõvel hat (ilyen esetekben tekintsünk el a rombolódás lehetõségétõl!)

Azaz amekkora dinamikus erõvel hatsz a kötélre, akkora ellenerõt tapasztalsz.
Ezért a számításoknál kényelmi okból nem vizsgáljuk, hogy dinamikus vagy statikus erõ-e az egyik vagy mindkettõ erõ.

Itt meg kell említeni, hogy a statikus erõ sem megfelelõ kifejezés, hiszen atomi-erõ (vagy rácserõ) minden statikus erõ.
Azaz elektronfelhõk deformálását végezzük a statikus erõk ébresztésénél.

Igen ám, de akkor figyelembe kellen venni az energia nélküli munkavégzést is.
Ugyanis az asztal atomjai, mint az ütõn pattogtatott ping-pong labdát, a gyakorlatozó játékos, úgyanúgy pattogtatják az asztal atomjai
a ráhelyezett tárgy atomjait és ezzel a teljes ráhelyezett tárgy tömegét.

Azaz minden másodpercben E=m*g*h emelések milliárdjait végzik el
az asztal atomjai, a rajta nyugvó pl. alma tömgén.

Egyébként a topichoz, kérdezzen bárki tõlem, aki a hivatalos tudományos magyarázatra kíváncsi. Kérdezzen Albertustól, aki a Newton-tagadó változatra kíváncsi.

Majd nézze meg, melyik magyarázat tetszetõsebb. Javasolom, tegye próbára mindkettõt.

Figyelmetekbe ajánlom, én továbbra is az egyszerû Newton törvényekkel magyarázok, nem kell bekevernem a magyarázatba semmilyen komplikált dinamikus-statikus, fotonos, gravitonos, specreles és egyéb dolgokat.

Ha végülis kétféle módon magyarázható, akkor miért nem mindegy, melyiket használjuk, illetve melyek azok az esetek, ahol fontos, hogy melyiket használjuk?

A ház egybe van építve a Földdel, amin állsz. Amikor húzod a kötelet, akkor egyrészt húzod a házat F erõvel, de tolod a Földet a cipõdön át F erõvel. Tehát te a ház+Föld rendszerre nulla erõvel hatsz. Munkavégzés nem is történik.

Az izmod azért fárad, mert kémiai bomlások történnek, amik hõt fejlesztenek. A húzóerõd rugóval helyettesíthetõ.

Megint más az amikor az alapokat kell megértetni, megtanítani, és megint más az, amikor itt olyanok szállnak velem vitába, akik elvileg
az alapozáson túl vannak.

Hexában számolni nem nagy ügy, gyorsabb könyebb mint tizesben, sõt a bináris szabályok egy része a tizes számrendszerben nem is alkalmazható (bit rotáció stb.), mégis a kicsikkel az 1+1 -et sajátíttatjuk el elõször.

Sz4bolcs, az asztal akkora erõvel nyomja a rugót, mint amekkorával a rugó nyomja az asztalt.

Mozgás esetén, dinamikus esetben az erõpárok továbbra is egyenlõ nagyságúak egy kölcsönhatásban, de egyik az egyik testre hat, másik a másik testre. Így elõfordulhat, hogy az egyik testre ható erõk eredõje nem nulla, ezért gyorsulás van.

Az asztal azért nem mozog, mert a Föld akkora plusz erõvel nyomja az asztalt, mint amekkorával nagyobb tömeget ráteszek, vagy rugót nyomok rá.

Ja, akkor ha mondjuk egy ház falára kötsz kötelet, és húzod, akkor csak te hatsz a falra, az meg nem rád, miközben nem tudod elmozdítani? Vagy éppen õ hat rád sokkal nagyobb erõvel, mert õ csak egyhelyben áll? Vagy akkor miért nem tudod elhúzni?

Én is örülök az örömödnek!

Csak azt sajnálom, hogy nem látod, hogy a kötélhú zás mennyire félrevezetõ példa. Hiszen önmagadat is félrevezetted vele.

A kötélre ható erõ kétoldalról valóban egyforma nagyságú, de a komponenseinek megoszlása már változó.

Az erõsebb csapat izomerejével a kötél közvetítésével a gyengébb csapat izomereje plussz a vonszolásuk erõ igénye (azaz az m össztömegüket F=m*a gyorsítóerõ és F=u*m surlódási erõ) van egyensúlyban.

A topic témájához: mindidáig nem sikerül felmutatni egyetlen példát sem, ami sértené az impulzusmegmaradást. Mindegyik példát meg tudtam magyarázni az érvényes Newton törvényekkel, ahogy az olvasható.

Nem kérdéses, hogy máshogyan is lehet magyarázni, mint például a rádió mûködését kicsi, elrejtett zenészekkel. De a tudományos magyarázat helytálló. Albertus nem tudott olyan példát hozni, amit tudományosan nem tudtam megmagyarázni. Persze õ is magyarázza, a kis emberkékkel, vagy mással, de példát nem hozott, ahol "sántítana" a jól ismert törvények bármelyike.

Te akkor az iskolákban nem is ezt tanítod?

Ezek szerint az asztal semmiféle erõt nem fejt ki a rugóra, meg arra, aki nyomja, de az az erõ elveszik, amivel nyomjuk?

Örülök hogy Albertus kapva kapott a kötélhúzáson, és gyorsan adott egy téves magyarázatot. Ez nagyon szórakoztató! Láthatóan szépen megmagyarázható anélkül, hogy kétségbe vonnánk máig érvényes fizikai tételeket.

A topic témájához.

Ez a topic azokról a rossz törvény megfogalmazásokról szól, amik miatt hajmeresztõ tévhitekre hivatkozva lehurrogják egyesek az általuk nem ismert, vagy nem felfogható jelenségeket.

Ilyen sánta törvények: a megmaradási tételek egyrésze: impulzus, energia, információ. A termodinamikai törvények, kezdve a hõenyergia-mechanikai munka egyenértékétõl.

Sza4bolcs, "Ez hogy lesz érvényes akkor, ha egy kötélhúzó versenyen az egyik csapat elhúzza a másikat?
Mert akkor ugyanúgy lesz érvényes a Föld-Hold példában is. Nem?"

Nagyon jó a kérdés! A válasz meglepõ: a kötéllel pontosan ugyanakkora erõvel húzza az erõsebb csapat a gyengébbet, mint a gyengébb az erõsebbet! Magyarázom, hogy miért gyõz mégis az erõsebb csapat.

Az erõsebb csapat csizmáját belevájja a Földbe, és egy nagy erõt fejtenek ki izmaikkal. Úgy, hogy a Földet tolják, a kötelet húzzák. Ezt teszi a másik csapat, csak egy kisebb erõvel.

A kötélerõ egyforma nagy lesz mindkét csapatra, ez a meglepõ (ha elsõ közelítésben a kötél súlyától eltekintünk).

Az elsõ csapatra hat a kötélerõ, és hat a Föld ereje. Utóbbi nagyobb lesz mint a kötélerõ, tehát õk távolodnak a középpontól, húzzák a másik csapatot, gyorsulnak amiatt, mert nincs erõegyensúly.

A második csapatra ható kötélerõ nagyobb, mint az az erõ, amivel a Föld hat rájuk. Õk is gyorsulnak, a középpont felé, tehát elhúzza õket a másik csapat.

Olyan modellt vizsgáltam most, hogy a csapatok végig ugyanott fogják a kötelet.

Tanulság: Föld, vagy egyéb surlódó felület, vagy kapaszkodó nélkül nincs kötélhúzás. Ha az ûrben húzza a kötelet két ûrhajós az ûrben, akkor a tömegeik arányától függõen alakul ki a találkozási pont. Ha egyforma tömegûek, ez középen lesz, mégha az egyik ûrhajós sokkal erõsebb is a másiknál.