Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#868
#867: ha igaz lenne az asszimmetria, akkor az ISS nagyobb tömegû oldala húzná magával a kisebb tömegû másik oldalt (hiszen össze vannak kötve, és állításod szerint az erõ nem szimmetrikus). Ugyanez következne az asszimmetrikus tömegeloszlású bolygókra, mûholdakra.
Mégsem tapasztaljuk ezt az elmozdulást.
Mégsem tapasztaljuk ezt az elmozdulást.
#867
Nincsenek erõk.
Mi történik a Föld közepében szerinted?
A gravitáció nem árnyékolható(ha jól tudom), ezért úgy tudom elképzelni, hogy a gravitációs térben a gravitáció tolja magával a kisebb testeket a nagyobb felé.
Mi történik a Föld közepében szerinted?
A gravitáció nem árnyékolható(ha jól tudom), ezért úgy tudom elképzelni, hogy a gravitációs térben a gravitáció tolja magával a kisebb testeket a nagyobb felé.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#866
#865: a #855-ben állítottad, hogy ezek az erõk kicsik. Én megmutattam, hogy ezek az erõk számítanak.
Ha asszimmetria lenne az erõkben, akkor egyszerûen egy ISS méretû, asszimmetrikus tömegeloszlású test hamar elhagyná a pályáját. Nem percek, órák alatt, de hónapok alatt jelentõs változást tapasztalnánk.
Az ISS nem a legjobb példa, a légkör hatása miatt. Viszont vannak geostac mûholdak, igen stabil pályán, és náluk se tapasztaljuk a spontán elmozdulást, még évek alatt sem.
Ha asszimmetria lenne az erõkben, akkor egyszerûen egy ISS méretû, asszimmetrikus tömegeloszlású test hamar elhagyná a pályáját. Nem percek, órák alatt, de hónapok alatt jelentõs változást tapasztalnánk.
Az ISS nem a legjobb példa, a légkör hatása miatt. Viszont vannak geostac mûholdak, igen stabil pályán, és náluk se tapasztaljuk a spontán elmozdulást, még évek alatt sem.
#865
Nem értettem a számpéldádnak a mozgását mi mozog hova mi hat mire?
Miért mozdulna el az ûrállomás?
Miért mozdulna el az ûrállomás?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#864
Az az alapgondolatom, hogy az erõ csak érintkezõ testek közöt lép fel.
Ha te látod ezeket az erõ vonalakat akkor meséld el hogyan néznek ki.
Mer én nem látom õket, viszont a képzelõerõm nagy, de valahogy nem tudom odaképzelni õket 2 test közé.
Ha te látod ezeket az erõ vonalakat akkor meséld el hogyan néznek ki.
Mer én nem látom õket, viszont a képzelõerõm nagy, de valahogy nem tudom odaképzelni õket 2 test közé.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#863
#860: arra akartam rávilágítani a számpéldával, hogy mekkora eltérést okozna egy ûrbeli objektum pályájában, ha igaz lenne, amit állítasz.
Hogy ezekután elhiszed-e az erõk egyenlõségét, vagy a fejedet a homokba dugva ignorálod ezeket a tényeket, az már persze a te dolgod. Csak ne próbálj meg másokat is félrevezetni.
Hogy ezekután elhiszed-e az erõk egyenlõségét, vagy a fejedet a homokba dugva ignorálod ezeket a tényeket, az már persze a te dolgod. Csak ne próbálj meg másokat is félrevezetni.
#862
#857: tipikus reakció, elkezdesz regélni mindenféle potenciálterektõl, háromtest problémáról. Felesleges egy csomót elõre ugrani az elméletekbe, amíg nem tisztázzuk a közvetlenül ellenõrizhetõ alapkérdéseket, mint az erõk szimmetriája.
Tudod egyáltalán, hogy mi a feltétele annak, hogy egy erõteret potenciáltérként írhass le?
Tudod egyáltalán, hogy mi a feltétele annak, hogy egy erõteret potenciáltérként írhass le?
#861
Mert?
és
Nem.
és
Nem.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#860
Én 1 óra alatt 10.000.000 cm-t teszek meg amikor holnap megyek haza melóból.
és 100km/h-ra 8sec alatt gyorsulok ami 3,5 m/s².
Tehát nekem ez az etalon.
és 100km/h-ra 8sec alatt gyorsulok ami 3,5 m/s².
Tehát nekem ez az etalon.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#859
#856: "Az élõlények az egyedüli olyan objektumok, amelyek képesek eltávolodni saját energiájukból a Földtõl. De még a kis porszem is felemelkedik a gravitáció ellenére egy enyhe szellõtõl is."
Ez a két mondat ellentmond egymásnak.
"A gravitáció csak attól függ hogy mekkora a vonzott test tömege, mert a Föld tömege ebben az esetben még ha változik is, mindig ugyanakkora."
Ennek a mondatnak a vége önellentmondás.
Ez a két mondat ellentmond egymásnak.
"A gravitáció csak attól függ hogy mekkora a vonzott test tömege, mert a Föld tömege ebben az esetben még ha változik is, mindig ugyanakkora."
Ennek a mondatnak a vége önellentmondás.
#858
#855: nem olyan kicsi, mint gondolnád. Hiszen Földi körülmények között mérték ki, torziós ingával a vonzást.
1kg tömeg 1m-rõl 6.67*10^-11 m/s^2 nehézségi gyorsulást ad.
Ha a nemzetközi ûrállomás 214t tömegét nézem 10m-rõl, akkor 1.43*10^-7 m/s^2 a gyorsulás. Ez egy óra alatt, nyugalomból indulva 92cm elmozdulást okoz. Egy nap alatt 532m.
1kg tömeg 1m-rõl 6.67*10^-11 m/s^2 nehézségi gyorsulást ad.
Ha a nemzetközi ûrállomás 214t tömegét nézem 10m-rõl, akkor 1.43*10^-7 m/s^2 a gyorsulás. Ez egy óra alatt, nyugalomból indulva 92cm elmozdulást okoz. Egy nap alatt 532m.
#857
A gravitációs (mezõ, tér, erõtér, vagy ami tetszik) az anyagnak olyan tulajdonsága, amelyben az anyag alacsonyabb potenciálra kerül.
A háromtestproblémára ez egyfajta magyarázat, pl nap hold föld. A bolygók között vegyük 0-nak a gravitációspotenciált, a bolygókhoz közel ez negatív(-) minél nagyobb a tömegük, annál negatívabb. Lehet erõvektrorokkal modellezni, de itt nem vonzásokról van szó ténylegesen, hanem nyugalmi potenciálokról.
A háromtestproblémára ez egyfajta magyarázat, pl nap hold föld. A bolygók között vegyük 0-nak a gravitációspotenciált, a bolygókhoz közel ez negatív(-) minél nagyobb a tömegük, annál negatívabb. Lehet erõvektrorokkal modellezni, de itt nem vonzásokról van szó ténylegesen, hanem nyugalmi potenciálokról.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#856
Én a gravitációt úgy érzékelem, hogy a Föld vonza a környezetem tárgyait köztük engem is. Az élõlények az egyedüli olyan objektumok, amelyek képesek eltávolodni saját energiájukból a Földtõl. De még a kis porszem is felemelkedik a gravitáció ellenére egy enyhe szellõtõl is.
A gravitáció csak attól függ hogy mekkora a vonzott test tömege, mert a Föld tömege ebben az esetben még ha változik is, mindig ugyanakkora.
A gravitáció csak attól függ hogy mekkora a vonzott test tömege, mert a Föld tömege ebben az esetben még ha változik is, mindig ugyanakkora.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#855
Csak menj ki a házból és ugorj egyet.
Meglátod milyen kicsi a gravitációs erõ, amivel a Föld téged vonz közvetve.
Ez egy nagyon kicsi erõ, amit könnyedén le tudsz gyõzni.
A repülõ sem zuhan le. A Földnek kicsi a gravitációs ereje és a hatósugara is.
Ha a Föld ilyen kis gravitációval vonz, akkor gondolj bele az általad említett ûreszközök milyen kicsivel.
Meglátod milyen kicsi a gravitációs erõ, amivel a Föld téged vonz közvetve.
Ez egy nagyon kicsi erõ, amit könnyedén le tudsz gyõzni.
A repülõ sem zuhan le. A Földnek kicsi a gravitációs ereje és a hatósugara is.
Ha a Föld ilyen kis gravitációval vonz, akkor gondolj bele az általad említett ûreszközök milyen kicsivel.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#854
#852: Egyik dolog, ami alátámasztja: a pályaszámítások helyességéhez az erõk egyenlõsége kell. A csillagászati évkönyvek adatai pedig megfelelnek a valóságnak.
A másik ami alátámasztja: az ûreszközök, az ûreszközök belsejében található felszerelések nem indulnak el spontán módon a nehezebb végük irányában.
Az asszimmetrikus anyageloszlású bolygók (köztük a Föld) sem tér le spontán arról a pályáról, amit ezen asszimetrikus erõk nélküli számítások adnak.
A másik ami alátámasztja: az ûreszközök, az ûreszközök belsejében található felszerelések nem indulnak el spontán módon a nehezebb végük irányában.
Az asszimmetrikus anyageloszlású bolygók (köztük a Föld) sem tér le spontán arról a pályáról, amit ezen asszimetrikus erõk nélküli számítások adnak.
#853
#850: meg mondom, mi az amit helytelenítek ebben a hozzáállásban.
Elfogadnék egy olyan álláspontot, ami azt mondja: "hiszem, ha látom". Szerintem ez is túlságosan merev, de indokolható. Ez az álláspont azt mondja, nem fogadja el személyes megtapasztalás nélkül, hogy például a két erõ egyforma.
Azt az álláspontot viszont rendkívül helytelenítem, ami személyes megtapasztalás hiányában az ELLENKEZÕJÉT ÁLLÍTJA annak, amire biznyítékok vannak, megfigyelések, kísérletek - noha azokat más emberek végezték el.
Hiszen nem áll módotokban olyan kísérletet végezni személyesen, ami a tömegvonzás ezen tulajdonságát ellenõrzi. És még csak nem is arról van szó, hogy nem hisztek azoknak, akik a kísérleteket, megfigyeléseket végzik. Hanem állítjátok az ellenkezõjét.
Elfogadnék egy olyan álláspontot, ami azt mondja: "hiszem, ha látom". Szerintem ez is túlságosan merev, de indokolható. Ez az álláspont azt mondja, nem fogadja el személyes megtapasztalás nélkül, hogy például a két erõ egyforma.
Azt az álláspontot viszont rendkívül helytelenítem, ami személyes megtapasztalás hiányában az ELLENKEZÕJÉT ÁLLÍTJA annak, amire biznyítékok vannak, megfigyelések, kísérletek - noha azokat más emberek végezték el.
Hiszen nem áll módotokban olyan kísérletet végezni személyesen, ami a tömegvonzás ezen tulajdonságát ellenõrzi. És még csak nem is arról van szó, hogy nem hisztek azoknak, akik a kísérleteket, megfigyeléseket végzik. Hanem állítjátok az ellenkezõjét.
#852
Milyen gyakorlat?
Mondolj bele mivel tudod ezt ellenõrizni?
Mondolj bele mivel tudod ezt ellenõrizni?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#851
#850: A gyakorlatban nem mûködik. Ez az ûreszközök és egyéb ûrbeli objektumok megfigyelésébõl közvetlenül látszik.
Lehet, hogy te ki tudsz magadban találni olyan világot, amiben ez így van, de az csak sci-fi, és ne keverd a valósággal.
Lehet, hogy te ki tudsz magadban találni olyan világot, amiben ez így van, de az csak sci-fi, és ne keverd a valósággal.
#850
Ez így mûködik, ahogy leírtad és én is úgy gondolom, ez a mozgások fõ energiaforrása(iniciátora). Kis testek esetében ez nem olyan drasztikus, hogy nagy gyorsulásokról lehessen beszélni.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#849
Newton vs. Leibniz: http://en.wikipedia.org/wiki/Calculus
#848
#847: úgy látom nem hagyjátok, hogy belekeverjelek benneteket saját feltételeitek ellentmondásaiba. Inkább szeretitek, ha én teszek állításokat, és abba beleköthettek. Kényelmes pozíció, igaz?
Jól van, lássuk. Ha két eltérõ tömegû test különbözõ erõvel vonzaná egymást, akkor egy könnyû merev rúddal összekötve õket az egyik jobban nyomná a másikat. Így a két golyóból álló rendszer elindulna az egyik irányba, és folyamatosan gyorsulna.
Ez lenne az ûrkutatók álma, olyan hajtómû, amely nem lõ ki magából anyagot. Milyen szép is lenne, nagy kár, hogy nem mûködik. Mert a két erõ egyforma.
Jól van, lássuk. Ha két eltérõ tömegû test különbözõ erõvel vonzaná egymást, akkor egy könnyû merev rúddal összekötve õket az egyik jobban nyomná a másikat. Így a két golyóból álló rendszer elindulna az egyik irányba, és folyamatosan gyorsulna.
Ez lenne az ûrkutatók álma, olyan hajtómû, amely nem lõ ki magából anyagot. Milyen szép is lenne, nagy kár, hogy nem mûködik. Mert a két erõ egyforma.
#847
Van erre vonatkozó törvény? Föld körül ilyen feltételekkel keringõ olom gömbökre?
Én nem tudom hogyan áll be az egyensúly. De valószínû, hogy te tudod.
Én nem tudom hogyan áll be az egyensúly. De valószínû, hogy te tudod.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#846
#844: a Föld körül keringjen a két gömb, 150km-es magasságban, nagyjából körpályán, az egyenlítõ mentén.
Kérdés: ekkor a 2kg és az 1kg egyforma erõvel vonzza egymást szerintetek, vagy sem?
Kérdés: ekkor a 2kg és az 1kg egyforma erõvel vonzza egymást szerintetek, vagy sem?
#845
A két gömb valószínûleg eltérõ sebeséggel fog eltérõ irányba forogni és mozogni is fognak eltérõ sebességgel és irányba. Mert nyugalomban nem lehetnek. És egy irányban és azonos sebességgel nem mozoghatnak, mert ez képtelenség.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#844
Lebegjen...
Nem tudom mi fog történni és azt sem hogy mikor.
Milyen állapotok, energiák vannak azon a helyen és idõben és ezek hogyan véltoznak meg. Erre vonatkozólag méréseket kellene végezni.
Nem tudom mi fog történni és azt sem hogy mikor.
Milyen állapotok, energiák vannak azon a helyen és idõben és ezek hogyan véltoznak meg. Erre vonatkozólag méréseket kellene végezni.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#843
#841: "Egyértelmû hogy nem vonzhatja egyenlõ erõvel, ezen kár lovagolni."
Járjunk a végére közösen!
Mondok egy egyszerû kísérletet. Lebegjen az ûrben két ólomgömb. Az egyik 1kg, a másik 2kg. Legyenek közel. Szerintetek mi fog történni, hogyan vonzzák egymást?
Járjunk a végére közösen!
Mondok egy egyszerû kísérletet. Lebegjen az ûrben két ólomgömb. Az egyik 1kg, a másik 2kg. Legyenek közel. Szerintetek mi fog történni, hogyan vonzzák egymást?
#842
#840: A matematika egy nagyon jól használható eszköztárat ad tudósok, mérnökök kezébe. A következõ módon dolgozik:
1) Felállít bizonyos követelményeket, feltételeket, egy rendszerrõl. Törekszik arra, hogy minél kevesebbet kérjen
2) Megpróbál ebbõl minél több következtetésre jutni
Szerintem csodás dolog, hogy sokszor három vagy hét axiómából mekkora tételrendszert lehet felépíteni. Miért jó ez? Azért, mert ha például egy fizikus látja, hogy a mérési eredményeire illenek bizonyos axiómák, akkor a tételeket máris használhatja. Tehát jó, ha minél kevesebb és egyszerûbb feltételbõl minél többmindent vezetünk le.
Ezt teszi a matematika. És igen jól csinálja. A csoportelmélet három lényeges feltételen alapul, és megdöbbentõen sokáig el lehet vele jutni.
1) Felállít bizonyos követelményeket, feltételeket, egy rendszerrõl. Törekszik arra, hogy minél kevesebbet kérjen
2) Megpróbál ebbõl minél több következtetésre jutni
Szerintem csodás dolog, hogy sokszor három vagy hét axiómából mekkora tételrendszert lehet felépíteni. Miért jó ez? Azért, mert ha például egy fizikus látja, hogy a mérési eredményeire illenek bizonyos axiómák, akkor a tételeket máris használhatja. Tehát jó, ha minél kevesebb és egyszerûbb feltételbõl minél többmindent vezetünk le.
Ezt teszi a matematika. És igen jól csinálja. A csoportelmélet három lényeges feltételen alapul, és megdöbbentõen sokáig el lehet vele jutni.
#841
Egyértelmû hogy nem vonzhatja egyenlõ erõvel, ezen kár lovagolni.
Egyébként elárulom nektek 😊, olyan hogy erõ nem is létezik. Energiák vannak, ebben az esetben helyzeti energiák és az egyensúly alakul ki.
Az erõ csak egy képzelt dolog, amit szintén nem látunk és nem érzékelünk, mint az idõt.
Egyébként elárulom nektek 😊, olyan hogy erõ nem is létezik. Energiák vannak, ebben az esetben helyzeti energiák és az egyensúly alakul ki.
Az erõ csak egy képzelt dolog, amit szintén nem látunk és nem érzékelünk, mint az idõt.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#840
A matematika is csak egy idealizált világ, vonalakkal, aminek nincsen szélessége, pontokkal, aminek nincsen semmije.
A számok meg elvesztették az eredeti értéküket, sikerült túlbonyolítani mindent, csak azért hogy a régi törvények és szokások megmaradhassanak.
A valóságban nincsenek pontok, vonalak.
A számok meg elvesztették az eredeti értéküket, sikerült túlbonyolítani mindent, csak azért hogy a régi törvények és szokások megmaradhassanak.
A valóságban nincsenek pontok, vonalak.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#839
#836: "miért nem vonzhatja egyforma erõvel a föld és az ember egymást."
Még mindig álomvilágban élsz, szerintem ez pszichés probléma nálad. Fogadd el, hogy egyszerûen ilyen a világ: az említett két dolog egyforma erõvel vonzza egymást. Kisebb, de eltérõ tömegû testekre ez igen könnyen kísérlettel igazolható.
Még mindig álomvilágban élsz, szerintem ez pszichés probléma nálad. Fogadd el, hogy egyszerûen ilyen a világ: az említett két dolog egyforma erõvel vonzza egymást. Kisebb, de eltérõ tömegû testekre ez igen könnyen kísérlettel igazolható.
#838
Dehogynem..
Két test között fellépõ erõhatásra általánosan érvényesnek véled Newton törvényét.. Pedig nem az.
Sõt, egyetlen kvantumos esetben sem igaz.
Két test között fellépõ erõhatásra általánosan érvényesnek véled Newton törvényét.. Pedig nem az.
Sõt, egyetlen kvantumos esetben sem igaz.
#837
#833: a felbontásnál azokat a dolgokat, amik egymáshoz képest nem mozdulnak el, azokat mindenképpen kezelheted egyetlen testként. Tehát:
1) Föld, útburkolat
2) Kerék, kerekek (felni, gumi) - ha a gumi mozgásától eltekintünk (állandó fékerõ esetén a gumi deformációja állandó, tehát ekkor nem mozog a gumi a felnihez képest)
3) Autó többi része (tengely, fékpofa, alváz)
Ez akkor célszerû, ha erõket akarsz felírni.
De!! Igazából bármely módon körülhatárolhatod, hogy mely testeket tekinted egy testnek és melyeket külön, ha csak az impulzusmegmaradás érdekel. Tehát például a kerék és Föld összimpulzus változását összevetve az autó többi részének összimpulzus változásával tapasztalhatod, hogy az impulzusmegmaradás teljesül.
1) Föld, útburkolat
2) Kerék, kerekek (felni, gumi) - ha a gumi mozgásától eltekintünk (állandó fékerõ esetén a gumi deformációja állandó, tehát ekkor nem mozog a gumi a felnihez képest)
3) Autó többi része (tengely, fékpofa, alváz)
Ez akkor célszerû, ha erõket akarsz felírni.
De!! Igazából bármely módon körülhatárolhatod, hogy mely testeket tekinted egy testnek és melyeket külön, ha csak az impulzusmegmaradás érdekel. Tehát például a kerék és Föld összimpulzus változását összevetve az autó többi részének összimpulzus változásával tapasztalhatod, hogy az impulzusmegmaradás teljesül.
#836
Különben szomorúan látom, hogy bár ebbe a topicna azok járnak, akik
jobban érdeklõdnek az átlagnál, de még ti sem értettétek meg,
hogy miért nem vonzhatja egyforma erõvel a föld és az ember egymást.
És ha azt nézem, hogy ez még csak egy létezõ jelenség megértése,
és ahhoz, hogy elõremutató megértéshez és új felismerésekhez eljussatok,
az is kell, hogy a tudás bírtokában feltegyétek magatoktól a kérdést:
Hogyan mûködik? Mire jó? És mi van a hátterében?
Sokkal mélyebb tudás kell.
De az biztosan nem, hogy Basic módjára, "félkarú óriásként"
a többieket szapulja bárki is.. hogy mennyire buták, vagy mûveletlenek.
Akinek nem inhe, az ne vegye magára. Basic-ek pedig értsenek belõle..
jobban érdeklõdnek az átlagnál, de még ti sem értettétek meg,
hogy miért nem vonzhatja egyforma erõvel a föld és az ember egymást.
És ha azt nézem, hogy ez még csak egy létezõ jelenség megértése,
és ahhoz, hogy elõremutató megértéshez és új felismerésekhez eljussatok,
az is kell, hogy a tudás bírtokában feltegyétek magatoktól a kérdést:
Hogyan mûködik? Mire jó? És mi van a hátterében?
Sokkal mélyebb tudás kell.
De az biztosan nem, hogy Basic módjára, "félkarú óriásként"
a többieket szapulja bárki is.. hogy mennyire buták, vagy mûveletlenek.
Akinek nem inhe, az ne vegye magára. Basic-ek pedig értsenek belõle..
#835
#829: én biztosan nem kezelem szentségként Newton eredményeit, csak egyszerûen látom, hogy a mai napig helytállóak. Még akkor is, ha ez egyeseket baromira zavar. Talán az egyik oka ennek, hogy a támadók még semmi maradandót nem alkottak életükben, és erre esélyt sem látnak.
#830: a matematika ilyen szempontból "kényelmesebb". Mi mondjuk meg, hogy definiáljuk a végtelent, vagy a differenciálszámítást. Az egyetlen követelmény, hogy a definiált rendszer ellentmondásmentes legyen. Az. És mûködik is, remekül.
#830: a matematika ilyen szempontból "kényelmesebb". Mi mondjuk meg, hogy definiáljuk a végtelent, vagy a differenciálszámítást. Az egyetlen követelmény, hogy a definiált rendszer ellentmondásmentes legyen. Az. És mûködik is, remekül.
#834
De akkor mitõl állt meg az autó a kerék magától hagyta abba a forgó mozgást?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#833
Na várj csak nem azt mondtad hogy nem én hajtom a biciklit, akkor most hogyan jött az hogy a kocsi kölcsönhatásban van a Földel?
Az úttal esetleg, de a Földhöz semmi köze. (szerinted, a korábbi állításaid alapján)
Az úttal esetleg, de a Földhöz semmi köze. (szerinted, a korábbi állításaid alapján)
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#832
Igaz, a világnézetébõl adódóan hibásak a törvényei is, az Istenhittel jött az a törvény, hogy a két test közötti kölcsönhatáskor egyenlõ a két erõ. Az egyenlõ az a kulcsszó, minden ember egyenlõ Isten elõtt blablabla.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#831
#825: az autónál lehetséges több felbontás. Az egyik egyszerûen az, hogy a Föld és az autó kölcsönhatásban van a gumikon keresztül. A gumira ható erõk az autót fékezik, a Földre ható erõk a Földet gyorsítják.
Az autón belül tovább bonthatjuk a dolgot. A kerékre hat az autó alvázához erõsített tengely, a fékpofa, és a Föld. Itt tehát újabb két részre bonthatunk, a kerék és az autó többi része.
Az elõbbi elegendõ, ha a gumira ható erõk érdekelnek minket. Utóbbi kell, ha például a tengelyt akarjuk méretezni.
Az autón belül tovább bonthatjuk a dolgot. A kerékre hat az autó alvázához erõsített tengely, a fékpofa, és a Föld. Itt tehát újabb két részre bonthatunk, a kerék és az autó többi része.
Az elõbbi elegendõ, ha a gumira ható erõk érdekelnek minket. Utóbbi kell, ha például a tengelyt akarjuk méretezni.
#830
De. Ezért mondtam hogy rossz a törvény. Végtelen nem létezik szintén.
Be is bizonyítom, meg a matematika is egy baromság ahogy a diferenciálszámítás is az.
1/0 lenne a végtelen (0,000000000) pedig ha abból indulunk ki mi volt az osztás és a szorzás eredeti funkciója. Az emberek mennyiségeket számoltak vele hány almám van. Ha 2 szer annyi van akkor az mennyi stb.
Nullával nem lehet elosztani semmit ezért a végtelen sem létezhet. Sõt a nulla sem létezik, mert ha létezne valamibõl nulla darab, akkor az valójában nem is létezne 😉
Be is bizonyítom, meg a matematika is egy baromság ahogy a diferenciálszámítás is az.
1/0 lenne a végtelen (0,000000000) pedig ha abból indulunk ki mi volt az osztás és a szorzás eredeti funkciója. Az emberek mennyiségeket számoltak vele hány almám van. Ha 2 szer annyi van akkor az mennyi stb.
Nullával nem lehet elosztani semmit ezért a végtelen sem létezhet. Sõt a nulla sem létezik, mert ha létezne valamibõl nulla darab, akkor az valójában nem is létezne 😉
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#829
Szia!
Ha már szegény Newtont emlegetjük.. A differenciálszámítást Leibnitz
alapozta meg. Newtonnak halvány fogalma sem volt róla korábban.
Amikor Leibnitz dolgozatát elolvasta, az elsõ reakciója az volt, hogy "ostobaság". Aztán kezdte megérteni, és rájött, hogy hírnevet szerezhet vele, ha rá tudja venni a fiatal Leibnizt-et arra, hogy
kettõjük közös munkájaként publikálják.Mint látom: Igaza lett.
Hiszen te is neki tulajdonítod.
Különben az öregcsont több mint 50 azaz ötven évet szánt arra, hogy kiszámítsa, Jézus visszatérésének dátumát.
Halálakor 2060-as évszámot jelölte meg az apokalipszis dátumaként..
Számára az Isten hit és s tudomány mûvelése egy és ugyanaz volt.
Úgy gondolkodott, hogy a természet törvényeinek megértésével megérti
azt, hogy az Isten mit akar velünk. Mi az emberi élet célja, értelme.
Egy ilyen életmû után, ostoba az aki szentségként kezeli Newton
eredményeit.
Ha már szegény Newtont emlegetjük.. A differenciálszámítást Leibnitz
alapozta meg. Newtonnak halvány fogalma sem volt róla korábban.
Amikor Leibnitz dolgozatát elolvasta, az elsõ reakciója az volt, hogy "ostobaság". Aztán kezdte megérteni, és rájött, hogy hírnevet szerezhet vele, ha rá tudja venni a fiatal Leibnizt-et arra, hogy
kettõjük közös munkájaként publikálják.Mint látom: Igaza lett.
Hiszen te is neki tulajdonítod.
Különben az öregcsont több mint 50 azaz ötven évet szánt arra, hogy kiszámítsa, Jézus visszatérésének dátumát.
Halálakor 2060-as évszámot jelölte meg az apokalipszis dátumaként..
Számára az Isten hit és s tudomány mûvelése egy és ugyanaz volt.
Úgy gondolkodott, hogy a természet törvényeinek megértésével megérti
azt, hogy az Isten mit akar velünk. Mi az emberi élet célja, értelme.
Egy ilyen életmû után, ostoba az aki szentségként kezeli Newton
eredményeit.
#828
#826: "Egy mozgást nem lehet végtelen sok apró kis mozgásállapotváltozásokra felbontani."
😊) Érdekes, hogy pont ezt tette Newton, amikor a bolygómozgásokat próbálta leírni, és ezzel alapozta meg a differenciálszámítást! Szóval lehet!
A kérdéseid jók, sok izgalmas válaszhoz vezetnek. Gondolom errõl nem tudtál, ami nem lep meg, az oktatási rendszerünk hiányosságait látva. Szegény Newton errõl már igazán nem tehet.
😊) Érdekes, hogy pont ezt tette Newton, amikor a bolygómozgásokat próbálta leírni, és ezzel alapozta meg a differenciálszámítást! Szóval lehet!
A kérdéseid jók, sok izgalmas válaszhoz vezetnek. Gondolom errõl nem tudtál, ami nem lep meg, az oktatási rendszerünk hiányosságait látva. Szegény Newton errõl már igazán nem tehet.
#827
#825: "Szerintem ott lehet a probléma ezekkel a törvényekkel, hogy nem veszik figyelembe az események idõbeniségét."
Lehet, hogy úgy érzed, ez hátrány, valójában ez elõny! Ha egy bonyolultabb folyamatunk van, az idõbeli lefolyása lehet igen komplikált, de ennek ellenére egy csomót mondhatunk a folyamatról pár egyszerû tétel használatával.
Van egy példa, kicsit mesterkélt, de még mindig egyszerûbb, mint sok gyakorlati eset. Például ha egy félkör alakú lejtõn hagyok legurulni egy testet, viszonylag könnyen kiszámolhatom a végsebességét, ez középiskolás példa. Ha viszont a folyamat idõbeli lefolyása érdekel, ahhoz már sokkal komolyabb matematikát is be kell vetnem.
Azt hiszem az a problémád, hogy ezek a törvények nem a köznapi szemszögbõl nézik a dolgokat. A köznapi szemlélet hozhat jó eredményt egy darabig, de csúnyán el lehet vele tévedni, néha egészen egyszerû esetekben is.
Lehet, hogy úgy érzed, ez hátrány, valójában ez elõny! Ha egy bonyolultabb folyamatunk van, az idõbeli lefolyása lehet igen komplikált, de ennek ellenére egy csomót mondhatunk a folyamatról pár egyszerû tétel használatával.
Van egy példa, kicsit mesterkélt, de még mindig egyszerûbb, mint sok gyakorlati eset. Például ha egy félkör alakú lejtõn hagyok legurulni egy testet, viszonylag könnyen kiszámolhatom a végsebességét, ez középiskolás példa. Ha viszont a folyamat idõbeli lefolyása érdekel, ahhoz már sokkal komolyabb matematikát is be kell vetnem.
Azt hiszem az a problémád, hogy ezek a törvények nem a köznapi szemszögbõl nézik a dolgokat. A köznapi szemlélet hozhat jó eredményt egy darabig, de csúnyán el lehet vele tévedni, néha egészen egyszerû esetekben is.
#826
Pontosan ez a hiba ebben a törvényben, hogy nem lehet alkalmazni. Ez volt a célom amikor beléptem a topicba.
Nem alkalmazható minden, csak nagyon speciális esetekben, amelyek nem léteznek.
Egy mozgást nem lehet végtelen sok apró kis mozgásállapotváltozásokra felbontani. Lehetetlen és nincs értelme.
Ha már axiómákat kreálunk, akkor legyen is az. De Newton nem hibás, õ csak leírta, amit õ gondol. Az hogy ezt elfogadták, az a hanyagság.
Nem alkalmazható minden, csak nagyon speciális esetekben, amelyek nem léteznek.
Egy mozgást nem lehet végtelen sok apró kis mozgásállapotváltozásokra felbontani. Lehetetlen és nincs értelme.
Ha már axiómákat kreálunk, akkor legyen is az. De Newton nem hibás, õ csak leírta, amit õ gondol. Az hogy ezt elfogadták, az a hanyagság.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#825
Még egy példa:
Megyek az úton autóval 100-110 km/h sebességgel az út nem egyenes, kanyargós.
Mi az az erõ, ami az autót az úton tartja?
Kihajt elém egy másik autós, lefékezek...
Mi az az erõ ami az autót lefékezte?
Nem a gumi tapadása az úthoz.
Szerintem ott lehet a probléma ezekkel a törvényekkel, hogy nem veszik figyelembe az események idõbeniségét. Pontosabban ott van a képletekben az idõ (túl sokszor is) de nem tudjuk mi az.
Megyek az úton autóval 100-110 km/h sebességgel az út nem egyenes, kanyargós.
Mi az az erõ, ami az autót az úton tartja?
Kihajt elém egy másik autós, lefékezek...
Mi az az erõ ami az autót lefékezte?
Nem a gumi tapadása az úthoz.
Szerintem ott lehet a probléma ezekkel a törvényekkel, hogy nem veszik figyelembe az események idõbeniségét. Pontosabban ott van a képletekben az idõ (túl sokszor is) de nem tudjuk mi az.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#824
#823:
"Akkor megint nem értem mit mondasz.
Tehát nem én hajtom a biciklit hanem a cipõm? vagy esetleg a pedál hajtja vagy a lánc vagy a fogaskerék vagy a hátsó tengely? vagy a küllõk? vagy a gumi?"
Te hajtod a biciklit. Azonban a mozgástörvények nem errõl szólnak! KÖLCSÖNHATÁS a bicikli és a cipõd között van, illetve a cipõd és a lábad között. A mozgástörvények használatánál fel kell bontanunk az eseményeket kölcsönhatások sorozatára. A törvények arra vonatkoznak, hogy
1) hogyan változhat a mozgásállapota a testnek két kölcsönhatás között
2) hogyan változhat a mozgásállapota két testnek egy kölcsönhatás során (a kölcsönhatás elõtti és utáni állapotot összehasonlítva)
Ez egyfajta nézõpont. Sokféle nézõpont lehet. Például jogi értelemben valóban roppant fontos, hogy mely személy volt a folyamat kiváltója a robbantásban, és ott azt mondjuk, hogy õ volt a közvetlen oka az autóban bekövetkezett "mozgásállapot-változásnak". A fizika fogalmak azt mondják, hogy nem volt közvetlen kölcsönhatás az elkövetõ és az autó között, hanem kölcsönhatások láncolata.
"Akkor megint nem értem mit mondasz.
Tehát nem én hajtom a biciklit hanem a cipõm? vagy esetleg a pedál hajtja vagy a lánc vagy a fogaskerék vagy a hátsó tengely? vagy a küllõk? vagy a gumi?"
Te hajtod a biciklit. Azonban a mozgástörvények nem errõl szólnak! KÖLCSÖNHATÁS a bicikli és a cipõd között van, illetve a cipõd és a lábad között. A mozgástörvények használatánál fel kell bontanunk az eseményeket kölcsönhatások sorozatára. A törvények arra vonatkoznak, hogy
1) hogyan változhat a mozgásállapota a testnek két kölcsönhatás között
2) hogyan változhat a mozgásállapota két testnek egy kölcsönhatás során (a kölcsönhatás elõtti és utáni állapotot összehasonlítva)
Ez egyfajta nézõpont. Sokféle nézõpont lehet. Például jogi értelemben valóban roppant fontos, hogy mely személy volt a folyamat kiváltója a robbantásban, és ott azt mondjuk, hogy õ volt a közvetlen oka az autóban bekövetkezett "mozgásállapot-változásnak". A fizika fogalmak azt mondják, hogy nem volt közvetlen kölcsönhatás az elkövetõ és az autó között, hanem kölcsönhatások láncolata.
#823
Még egy gyakori hibára felhívom a figyelmeteket a törvények értelmezésekor. Ezt néha szándékosan is elkövetik rossz akaratú emberek megtévesztés céljából. Ez a törvény téves kiterjesztése. Egy példán mutatom be a helyes értelmezést.
A példa:
T) Európából nézve ha a Hold "D" alakú akkor dagad, ha "C" alakú akkor csökken.
Erre azt mondja a rossz szándékú ember, hogy ez a tétel nem igaz Ausztráliában, mert ott a "C" alakú Hold dagad.
Valójában igaz, ezt egy ausztrál ugyanúgy mondhatja. Ugyanis, Ausztráliában nem teljesül az a feltétel hogy "Európából nézve". Tehát a "ha - akkor" típusú állítás "ha" része nem teljesül. Így maga az állítás igaz. Az állítás csak akkor lenne hamis, amennyiben a "ha" rész teljesül, az "akkor" rész nem. A tételben BENNE VAN A FELTÉTEL, így a tétel maga érvényes minden körülmények között.
Ezért mindig figyelembe kell venni a feltételeket és a definíciókat.
Elvégre félreértelmezni bármit lehet, ha valaki direkt akarja. Példaképpen elég ehhez bizonyos újságcikkeket elolvasni.
A példa:
T) Európából nézve ha a Hold "D" alakú akkor dagad, ha "C" alakú akkor csökken.
Erre azt mondja a rossz szándékú ember, hogy ez a tétel nem igaz Ausztráliában, mert ott a "C" alakú Hold dagad.
Valójában igaz, ezt egy ausztrál ugyanúgy mondhatja. Ugyanis, Ausztráliában nem teljesül az a feltétel hogy "Európából nézve". Tehát a "ha - akkor" típusú állítás "ha" része nem teljesül. Így maga az állítás igaz. Az állítás csak akkor lenne hamis, amennyiben a "ha" rész teljesül, az "akkor" rész nem. A tételben BENNE VAN A FELTÉTEL, így a tétel maga érvényes minden körülmények között.
Ezért mindig figyelembe kell venni a feltételeket és a definíciókat.
Elvégre félreértelmezni bármit lehet, ha valaki direkt akarja. Példaképpen elég ehhez bizonyos újságcikkeket elolvasni.
#822
Akkor megint nem értem mit mondasz.
Tehát nem én hajtom a biciklit hanem a cipõm? vagy esetleg a pedál hajtja vagy a lánc vagy a fogaskerék vagy a hátsó tengely? vagy a küllõk? vagy a gumi?
Amiket felsoroltam csak eszközök amiket használok, nélkülem egyik se mozogna vagy hajtaná a biciklit. Én vagyok aki kiváltja az egész folyamatot magyar szót nem tudok rá - iniciátor.
Visszatérve a robbantásra ha te azt a Földrõl nézed és megfigyeled akkor azt látod, hogy "magától" robban fel. Téves következtetést vonsz le.
Na arra mondj egy példát milyen megfigyelés támysztja alá az egyenletes mozgást, mert hogy olyat nem látott még senki az biztos.
Tehát nem én hajtom a biciklit hanem a cipõm? vagy esetleg a pedál hajtja vagy a lánc vagy a fogaskerék vagy a hátsó tengely? vagy a küllõk? vagy a gumi?
Amiket felsoroltam csak eszközök amiket használok, nélkülem egyik se mozogna vagy hajtaná a biciklit. Én vagyok aki kiváltja az egész folyamatot magyar szót nem tudok rá - iniciátor.
Visszatérve a robbantásra ha te azt a Földrõl nézed és megfigyeled akkor azt látod, hogy "magától" robban fel. Téves következtetést vonsz le.
Na arra mondj egy példát milyen megfigyelés támysztja alá az egyenletes mozgást, mert hogy olyat nem látott még senki az biztos.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#821
#820: "Viszont feltételezik olyan körümények létezését, amelyek nincsenek és ezekbõl kiindulva állapítanak meg, tévesen törvényszerûségeket, melyeket a létezõ világban alkalmaznak."
Nem feltételezik olyan körülmények létezését, TAPASZTALATOT gyûjtenek. Tehát nem csupán szájtépésrõl van szó, hanem KÍSÉRLETEKRÕL, MEGFIGYELÉSKERÕL. Pontosan azért alkalmazhatják a törvényszerûségeket, mert a megfigyelések alátámasztják õket.
"Igaz, nem ismerik a világot, de azt mondják hogy az egész a zárt rendszer, holott semilyen alapjuk nem lenne rá."
Ezt senki sem állítja. Ez csak egy csoportjára igaz a lehetséges világmodelleknek.
"Az ember ugy tud hatni más testekre, hogy nem érvényesek rá a mozgástörvények amiket már említettél pl.: a holdról felrobbant egy autót."
A mozgástörvények érvényesek rá. Csak te értelmezed õket rosszul. Az autót nem az ember robbantja fel, hanem a robbanóanyag. A mozgástörvények nem három egyszerû képletbõl állnak. Itt a link Newton mûvére:
http://members.tripod.com/~gravitee/axioms.htm
Láthatod, hogy majdnem olyan hosszú rész foglalkozik a definíciókkal, mint magukkal a tételekkel. A tételek úgy érvényesek, azokkal a fogalmakkal, amik a definíciókban vannak. Ha valaki nem ezekkel értelmezi a tételt, akkor az nem a tétel hibája, hanem kommunikációs probléma, az értelmezõ hanyagsága miatt.
Nem feltételezik olyan körülmények létezését, TAPASZTALATOT gyûjtenek. Tehát nem csupán szájtépésrõl van szó, hanem KÍSÉRLETEKRÕL, MEGFIGYELÉSKERÕL. Pontosan azért alkalmazhatják a törvényszerûségeket, mert a megfigyelések alátámasztják õket.
"Igaz, nem ismerik a világot, de azt mondják hogy az egész a zárt rendszer, holott semilyen alapjuk nem lenne rá."
Ezt senki sem állítja. Ez csak egy csoportjára igaz a lehetséges világmodelleknek.
"Az ember ugy tud hatni más testekre, hogy nem érvényesek rá a mozgástörvények amiket már említettél pl.: a holdról felrobbant egy autót."
A mozgástörvények érvényesek rá. Csak te értelmezed õket rosszul. Az autót nem az ember robbantja fel, hanem a robbanóanyag. A mozgástörvények nem három egyszerû képletbõl állnak. Itt a link Newton mûvére:
http://members.tripod.com/~gravitee/axioms.htm
Láthatod, hogy majdnem olyan hosszú rész foglalkozik a definíciókkal, mint magukkal a tételekkel. A tételek úgy érvényesek, azokkal a fogalmakkal, amik a definíciókban vannak. Ha valaki nem ezekkel értelmezi a tételt, akkor az nem a tétel hibája, hanem kommunikációs probléma, az értelmezõ hanyagsága miatt.
#820
Viszont feltételezik olyan körümények létezését, amelyek nincsenek és ezekbõl kiindulva állapítanak meg, tévesen törvényszerûségeket, melyeket a létezõ világban alkalmaznak.
Igaz, nem ismerik a világot, de azt mondják hogy az egész a zárt rendszer, holott semilyen alapjuk nem lenne rá.
Nem láttam még egy olyan definiciót, leírást a mozgásra vonatkozó törvényekrõl, hogy függnének a test méretétõl, alakjától, vagy nevétõl vagy hogy hány másik testbõl áll, vagy hogy hány tömegközéppontja van.
Példa amit már egyszer mondtam:
Az ember ugy tud hatni más testekre, hogy nem érvényesek rá a mozgástörvények amiket már említettél pl.: a holdról felrobbant egy autót.
"Ok ez arra, hogy kétségbe vonjuk a szabadon esõ testek mozgástörvényét?"
Igen szerintem ok.
Igaz, nem ismerik a világot, de azt mondják hogy az egész a zárt rendszer, holott semilyen alapjuk nem lenne rá.
Nem láttam még egy olyan definiciót, leírást a mozgásra vonatkozó törvényekrõl, hogy függnének a test méretétõl, alakjától, vagy nevétõl vagy hogy hány másik testbõl áll, vagy hogy hány tömegközéppontja van.
Példa amit már egyszer mondtam:
Az ember ugy tud hatni más testekre, hogy nem érvényesek rá a mozgástörvények amiket már említettél pl.: a holdról felrobbant egy autót.
"Ok ez arra, hogy kétségbe vonjuk a szabadon esõ testek mozgástörvényét?"
Igen szerintem ok.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#819
#817: "Csak a mozgásállapot változáshoz kell kölcsönhatás illetve erõ."
Ezt úgy értem, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgás fenntartásához nem kell erõ, csak ahhoz kell, hogy ezt megváltoztassuk.
"Amugy az egyenes vonalu egyenletes mozgás nem létezik ahogy a zárt rendszer sem."
Ez remek észrevétel. Pontosan ezért volt nehéz felismerni azokat az egyszerû, és alapvetõ mozgástörvényeket, amiket Newton olyan késõn fogalmazott meg (ahhoz képest, hogy addig is mennyi mechanikai szerkezet ismert volt, középkori ostromgépek stb.) A fizika úgy dolgozik, hogy SZEPARÁLJA az egyes összetett jelenségeket, és minél egyszerûbben leírható, minél általánosabb jelenségekre bontja fel azokat.
A Newtoni esetben az egyik nehézséget maga a Föld jelenléte okozza, hiszen az impulzusmegmaradás látszólag sérül, ha a Földet nem vesszük figyelembe, csak a rajta zajló jelenségekre öszpontosítunk. A tömegvonzásról nem is beszélve.
Az, hogy az egyes törvényeket elkülönült formában nem, vagy csak igen speciális, esetleg csak közelítõleg jó kísérletekkel tudjuk vizsgálni, attól azok még érvényesek.
Gondolj arra, hogy a Földön a testek sosem esnek ugyanakkora gyorsulással, mert ott a légellenállás. Sõt, még a világûrben is vannak molekulák (igaz roppant kevés). Ok ez arra, hogy kétségbe vonjuk a szabadon esõ testek mozgástörvényét? Nyilván nem, mert egyrészt az ideális eset körülményeit nagyon pontosan megközelíthetjük, így ellenõrizhetjük. Másrészt kombinálhatjuk más törvényekkel az összetett jelenségek vizsgálatánál, így ellenõrizve tovább.
Ezt úgy értem, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgás fenntartásához nem kell erõ, csak ahhoz kell, hogy ezt megváltoztassuk.
"Amugy az egyenes vonalu egyenletes mozgás nem létezik ahogy a zárt rendszer sem."
Ez remek észrevétel. Pontosan ezért volt nehéz felismerni azokat az egyszerû, és alapvetõ mozgástörvényeket, amiket Newton olyan késõn fogalmazott meg (ahhoz képest, hogy addig is mennyi mechanikai szerkezet ismert volt, középkori ostromgépek stb.) A fizika úgy dolgozik, hogy SZEPARÁLJA az egyes összetett jelenségeket, és minél egyszerûbben leírható, minél általánosabb jelenségekre bontja fel azokat.
A Newtoni esetben az egyik nehézséget maga a Föld jelenléte okozza, hiszen az impulzusmegmaradás látszólag sérül, ha a Földet nem vesszük figyelembe, csak a rajta zajló jelenségekre öszpontosítunk. A tömegvonzásról nem is beszélve.
Az, hogy az egyes törvényeket elkülönült formában nem, vagy csak igen speciális, esetleg csak közelítõleg jó kísérletekkel tudjuk vizsgálni, attól azok még érvényesek.
Gondolj arra, hogy a Földön a testek sosem esnek ugyanakkora gyorsulással, mert ott a légellenállás. Sõt, még a világûrben is vannak molekulák (igaz roppant kevés). Ok ez arra, hogy kétségbe vonjuk a szabadon esõ testek mozgástörvényét? Nyilván nem, mert egyrészt az ideális eset körülményeit nagyon pontosan megközelíthetjük, így ellenõrizhetjük. Másrészt kombinálhatjuk más törvényekkel az összetett jelenségek vizsgálatánál, így ellenõrizve tovább.