Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#918
#916: a negatív számok maguk egy ALGEBRAI KONSTRUKCIÓ eredménye, ahogyan a törtek és az irracionális számok. Nem írom le részletesen, a lényeg az, hogy a természetes számok és azokon értelmezett mûveletek általánosításával juthatunk el a többi számhoz.
A negatív számok FELHASZNÁLÁSA viszont sokféle lehet. Azt, hogy van-e értelmük egy konkrét esetben, azt a konkrét példa dönti el. Én is tudok mondani rossz példákat, sõt van egy jó vicc is ezzel kapcsolatban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne igen jól használni a negatív számokat sok esetben.
A Coulomb-törvénnyel kapcsolatos észrevételed már megközelítésében is hibás. A Coulomb-törvény JÓL LEÍRJA az elektrosztatikus jelenségeket. Ha neked nem tetszik, akkor adj egy másik leírást. Ha nem tudsz, akkor kénytelenek leszünk a Coulomb-törvénynél maradni. Vagy dugjuk a homokba a fejünk, és ne vegyünk tudomást az elektrosztatikus jelenségekrõl?
Mi a helyzet a tengerszint feletti magasságokkal? Te mindent a Marianna árok aljától mérnél? Szerinted praktikusabb, ha minden magasság legalább öt számjeggyel lenne megadva, még Hollandiában is?
A negatív számok FELHASZNÁLÁSA viszont sokféle lehet. Azt, hogy van-e értelmük egy konkrét esetben, azt a konkrét példa dönti el. Én is tudok mondani rossz példákat, sõt van egy jó vicc is ezzel kapcsolatban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne igen jól használni a negatív számokat sok esetben.
A Coulomb-törvénnyel kapcsolatos észrevételed már megközelítésében is hibás. A Coulomb-törvény JÓL LEÍRJA az elektrosztatikus jelenségeket. Ha neked nem tetszik, akkor adj egy másik leírást. Ha nem tudsz, akkor kénytelenek leszünk a Coulomb-törvénynél maradni. Vagy dugjuk a homokba a fejünk, és ne vegyünk tudomást az elektrosztatikus jelenségekrõl?
Mi a helyzet a tengerszint feletti magasságokkal? Te mindent a Marianna árok aljától mérnél? Szerinted praktikusabb, ha minden magasság legalább öt számjeggyel lenne megadva, még Hollandiában is?
#917
#915: tulajdonképpen megindokoltad saját magadnak, hogy miért szükségesek a törtek. Igazából nem tudsz olyan mértékegységrendszert felállítani, amelyben minden alapegység egész számú többszörösével mérhetõek a dolgok, és közben praktikus is.
Például a mûszaki rajznál célszerûnek tartod a mm-t. Milliméterben viszont nem célszerû mondjuk a telek méreteit megadni. Ott méterben számolunk. Tehát nincs egy olyan mértékegység, amivel minden egész számmal mérhetõ. A milliméter a méter törtrésze, ott van benne a tört.
És mi van akkor, ha a rajzodon vannak olyan vízvezeték csövek, amelyek átmérõje inch-ben kerek szám? Akkor mit teszel? Kétféle mértékegység használata nem tûnik célszerûnek. Használsz tizedmillimétert alapegységnek, és abban minden egész szám lesz? Vagy inkább használsz millimétert, és elfogadod, hogy egy tizedesjegyet is kell használni?
Például a mûszaki rajznál célszerûnek tartod a mm-t. Milliméterben viszont nem célszerû mondjuk a telek méreteit megadni. Ott méterben számolunk. Tehát nincs egy olyan mértékegység, amivel minden egész számmal mérhetõ. A milliméter a méter törtrésze, ott van benne a tört.
És mi van akkor, ha a rajzodon vannak olyan vízvezeték csövek, amelyek átmérõje inch-ben kerek szám? Akkor mit teszel? Kétféle mértékegység használata nem tûnik célszerûnek. Használsz tizedmillimétert alapegységnek, és abban minden egész szám lesz? Vagy inkább használsz millimétert, és elfogadod, hogy egy tizedesjegyet is kell használni?
#916
Madarak ülnek a villanyvezetéken.
Szerinted a 3 madárból el tud repülni 5?
Mert ha el tud... akkor elhiszem a negatív számok értelmét különben nem.
Még valami 1 madárból el tud repülni 0,35 madár. Kétlem.
A negatív számok értelmüket vesztik egy ilyen kiba egyszerû óvodás matematikapéldában. Mirõl beszélünk valójában?
Ha végtelen részre felvágsz egy almát akkor mindenkinek 0 darabot adsz tehát nem adtál senkinek sem almát magyarul fel sem vágtad.
A végtelen cselekvés az semmit tevés, tehát nulla cselekvés.
Tehát az 1/végtelen az 1.
Az 1/0 az 1.
Szerinted a 3 madárból el tud repülni 5?
Mert ha el tud... akkor elhiszem a negatív számok értelmét különben nem.
Még valami 1 madárból el tud repülni 0,35 madár. Kétlem.
A negatív számok értelmüket vesztik egy ilyen kiba egyszerû óvodás matematikapéldában. Mirõl beszélünk valójában?
Ha végtelen részre felvágsz egy almát akkor mindenkinek 0 darabot adsz tehát nem adtál senkinek sem almát magyarul fel sem vágtad.
A végtelen cselekvés az semmit tevés, tehát nulla cselekvés.
Tehát az 1/végtelen az 1.
Az 1/0 az 1.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#915
A Coulomb törvény hibás.
Ha valaki logikusan gondolkodik akkor ezt kapásból látja.
Egy töltés vagy van vagy nincs, olyan nem létezik hogy jobban nincs!
A negatív elõjellet az okos emberek több dologra is használják és ez hiba forrás, amely több helyen jelentkezik is. Sajnos...
Mondjuk egy emberre hogy negatív gondolkodású, ez azt jelenti, hogy mindenben a rosszat látja.
Ha egy tulajdonsága valaminek negatív akkor az rossz tulajdonság.
De az hogy egy milyen az teljesen véletlenül lett negatívnak elnevezve. Itt a negatív szó nem a - elõjelre utal, hanem egyfajta viselkedést próbál leírni, de nevezhetnénk ezt a tulajdonságot kutyának a pozitívat meg macskának, de nem ez lett a nevük.
A törtek szükséges rossz, és igen nem szeretem õket.
Mondok egy példát hogyan lehetne kiküszöbölni.
AutoCAD-el (is 😉) dolgozok lassan 3 éve és ott van a mértékegység amiben rajzolok ha egy nézeti rajzot készítek, ott a mértékegység méter. Viszont ha erre bele akarok rajzolni egy gépet akkor a miliméteres pontosságot 0,001m-egységekkel kell megadnom. Ez szar :S ezért én mindig mm-ben rajzolok és akkor nincs 0, alamennyi és kész sokkal egyszerûbb és áttekinthetõbb.
Továbbra sem gondolom hogy a méter vagy a láb vagy a mm vagy az inch olyan nagyon jó mértékegység lenne.
A Kelvin már jobban tetszik, de ebbe most ne menjünk bele.
Ha valaki logikusan gondolkodik akkor ezt kapásból látja.
Egy töltés vagy van vagy nincs, olyan nem létezik hogy jobban nincs!
A negatív elõjellet az okos emberek több dologra is használják és ez hiba forrás, amely több helyen jelentkezik is. Sajnos...
Mondjuk egy emberre hogy negatív gondolkodású, ez azt jelenti, hogy mindenben a rosszat látja.
Ha egy tulajdonsága valaminek negatív akkor az rossz tulajdonság.
De az hogy egy milyen az teljesen véletlenül lett negatívnak elnevezve. Itt a negatív szó nem a - elõjelre utal, hanem egyfajta viselkedést próbál leírni, de nevezhetnénk ezt a tulajdonságot kutyának a pozitívat meg macskának, de nem ez lett a nevük.
A törtek szükséges rossz, és igen nem szeretem õket.
Mondok egy példát hogyan lehetne kiküszöbölni.
AutoCAD-el (is 😉) dolgozok lassan 3 éve és ott van a mértékegység amiben rajzolok ha egy nézeti rajzot készítek, ott a mértékegység méter. Viszont ha erre bele akarok rajzolni egy gépet akkor a miliméteres pontosságot 0,001m-egységekkel kell megadnom. Ez szar :S ezért én mindig mm-ben rajzolok és akkor nincs 0, alamennyi és kész sokkal egyszerûbb és áttekinthetõbb.
Továbbra sem gondolom hogy a méter vagy a láb vagy a mm vagy az inch olyan nagyon jó mértékegység lenne.
A Kelvin már jobban tetszik, de ebbe most ne menjünk bele.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#914
Nekem továbbra is a következõ kérdéseim vannak:
1) Ha nem szereted a törteket, akkor mutass nekem olyan hosszmértéket, ahol nem kell törteket használni bármely két dolog távolságának leméréséhez. Továbbra is várom, mekkora szerinted ez az egység.
2) Hogyan írnád le az elektrosztatikus rendszereket? A különbözõen vagy egyformán töltött bodzabél golyók vonzzák illetve taszítják egymást. Én az egyszerû Coulomb-törvényt jól tudom erre használni, ahol a töltés lehet negatív és pozitív elõjelû is. Te hogyan írnád le, negatív számok használata nélkül?
1) Ha nem szereted a törteket, akkor mutass nekem olyan hosszmértéket, ahol nem kell törteket használni bármely két dolog távolságának leméréséhez. Továbbra is várom, mekkora szerinted ez az egység.
2) Hogyan írnád le az elektrosztatikus rendszereket? A különbözõen vagy egyformán töltött bodzabél golyók vonzzák illetve taszítják egymást. Én az egyszerû Coulomb-törvényt jól tudom erre használni, ahol a töltés lehet negatív és pozitív elõjelû is. Te hogyan írnád le, negatív számok használata nélkül?
#913
Megfagyasztod, mit hol mivel és mennyi ideig?
Ezt te sem gondolog komolyan, piciny próbatestek... milyen kicsi mennyi és ha megfagyasztottad hogy rakod bele? vagy elõször rakod és utánna fagyasztod?
Végtelenbõl jön??? ez mi akar lenni? Vicc? Matematikailag már bebizonyítottam, hogy nincs végtelen.
Namégegyszer:
Az 1 szám azt jelenti hogy van valamibõl 1 mennyiségû, darab valami. (1 db labda, autó... akármi)
A 0 azt jelenti, hogy nincsen. (nincs autó, labda... semmi)
Mi az osztás lényege.
Sok valamit szétosztani valamennyi részre.
pl:
10 autót 2 embernek egyenlõ arányban!!! ez fontos. különben nincs egyensúly 😉
10 / 2 = 5
Viszont mi van akkor ha a 10 autót nulla embernek kell szétosztani?
Egyszerû, a szétosztás után mi lesz a 10 autóval?
10 / 0 = 10 (és nem pedig végtelen!!!)
Nem lettek szétosztva, ugyanaz történt egyensúlyt tekintve mintha, 1 embernek adtam volna oda.
Milyen töltést?
Negatív dolgok azért nincsenek, mert ha a 0 azt jelenti hogy valami nincsen, akkor a negatív dolgok azok mégjobban nincsenek??? ellentmond a tapasztalatnak, és csak azt tapasztalom, hogy nincs autóm.
Az óvodások is tudják, hogy 5 madárból nem tud 7 elrepülni és 9 almából ha megeszel 14et akkor varázsló vagy. Egyensúlyt kell keresni mindenben.
Negatív számok akkor adódnak, ha valami hibás.
Ezen gondolkodj el.
Ezt te sem gondolog komolyan, piciny próbatestek... milyen kicsi mennyi és ha megfagyasztottad hogy rakod bele? vagy elõször rakod és utánna fagyasztod?
Végtelenbõl jön??? ez mi akar lenni? Vicc? Matematikailag már bebizonyítottam, hogy nincs végtelen.
Namégegyszer:
Az 1 szám azt jelenti hogy van valamibõl 1 mennyiségû, darab valami. (1 db labda, autó... akármi)
A 0 azt jelenti, hogy nincsen. (nincs autó, labda... semmi)
Mi az osztás lényege.
Sok valamit szétosztani valamennyi részre.
pl:
10 autót 2 embernek egyenlõ arányban!!! ez fontos. különben nincs egyensúly 😉
10 / 2 = 5
Viszont mi van akkor ha a 10 autót nulla embernek kell szétosztani?
Egyszerû, a szétosztás után mi lesz a 10 autóval?
10 / 0 = 10 (és nem pedig végtelen!!!)
Nem lettek szétosztva, ugyanaz történt egyensúlyt tekintve mintha, 1 embernek adtam volna oda.
Milyen töltést?
Negatív dolgok azért nincsenek, mert ha a 0 azt jelenti hogy valami nincsen, akkor a negatív dolgok azok mégjobban nincsenek??? ellentmond a tapasztalatnak, és csak azt tapasztalom, hogy nincs autóm.
Az óvodások is tudják, hogy 5 madárból nem tud 7 elrepülni és 9 almából ha megeszel 14et akkor varázsló vagy. Egyensúlyt kell keresni mindenben.
Negatív számok akkor adódnak, ha valami hibás.
Ezen gondolkodj el.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#912
Eddig végig azt irogattam, amit a fizikusod idézetében beszúrtál... hihetetlen vagy.
"Ez matematikailag olyasmi, minha egy gravitációs térrel hatna kölcsön."
Ezt mondtam neked a legelsõ hozzászólásaim egyikében. Nem a testek hatnak kölcsönösen egymásra hanem a gravitáció. Navégre, egy kis reménysugár, hogy megérted mit akarok mondani.
Ezért a szimetria ha létezik is nem a 2 test között van hanem a test és a gravitáció között.
A térgörbület meg egy baromság, úgy mint az erõvonalak szemléltetésnek jó, de parasztvakítás. Nincs ott semmilyen tér és erõvonalak.
Az anyag és a NYOMÁS!!! igen jól olvasod amit írtál, nem pedig VONZÁS.
Ezt a nyomást az anyag felé áramló kis részecskék okoznak, ahogy már sokszor leírtam.
Erõszimetria nincs, csak nyomás van és azt is csak a kis részecske gyakorol az anyagra és nem fordítva.
Miben tér el abban, hogy ugyanazt írja le mégis egyszerûbb.
"Ez matematikailag olyasmi, minha egy gravitációs térrel hatna kölcsön."
Ezt mondtam neked a legelsõ hozzászólásaim egyikében. Nem a testek hatnak kölcsönösen egymásra hanem a gravitáció. Navégre, egy kis reménysugár, hogy megérted mit akarok mondani.
Ezért a szimetria ha létezik is nem a 2 test között van hanem a test és a gravitáció között.
A térgörbület meg egy baromság, úgy mint az erõvonalak szemléltetésnek jó, de parasztvakítás. Nincs ott semmilyen tér és erõvonalak.
Az anyag és a NYOMÁS!!! igen jól olvasod amit írtál, nem pedig VONZÁS.
Ezt a nyomást az anyag felé áramló kis részecskék okoznak, ahogy már sokszor leírtam.
Erõszimetria nincs, csak nyomás van és azt is csak a kis részecske gyakorol az anyagra és nem fordítva.
Miben tér el abban, hogy ugyanazt írja le mégis egyszerûbb.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#911
Én azt próbáltam kifejezni, kevés sikerrel ezek szerint. Hogy a viszonyításban van a hiba, a relativitásban. Vegyük a méter esetét, azt mondom, hogy van egy etalon mérõrudam, amirõl kijelentem, hogy 1 méter egységnyi hosszú. Viszont ha mérni akarok valamit máris hiba jelentkezik a pontossággal. Ugyanis csak anyagból készülhet az etalonom és az anyag folyton változik, deformálódik.
Az idõnek a pontos meghatározása lehet a válasz a kérdésedre, mivel a negyedik dimenzió a 3 koordináta mellett adhatja meg a pontos hosszát valaminek, ami így már nem változó értékû, mivel a 4. dimját is megadtuk.
Az idõnek a pontos meghatározása lehet a válasz a kérdésedre, mivel a negyedik dimenzió a 3 koordináta mellett adhatja meg a pontos hosszát valaminek, ami így már nem változó értékû, mivel a 4. dimját is megadtuk.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#910
#906: az erõvonalakat a klasszikus definíciójuk szerint képzelem (a rendszert idõben megfagyasztom, piciny próbatesteket helyezek el és vizsgálom az erõhatásokat).
Olyannak képzelném, mint az elektromos erõvonalakat csupa azonos elõjelû, különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ testek között. A testekbõl indulnak, görbülnek, és mindegyik a végtelenbõl jön.
Apropó, a töltést hogy írnád le negatív számok nélkül? Vagy ez kivétel?
Olyannak képzelném, mint az elektromos erõvonalakat csupa azonos elõjelû, különbözõ nagyságú töltéssel rendelkezõ testek között. A testekbõl indulnak, görbülnek, és mindegyik a végtelenbõl jön.
Apropó, a töltést hogy írnád le negatív számok nélkül? Vagy ez kivétel?
#909
#907: ezt a leárnyékolásos modellt már én is kitaláltam, képzeld. Pár éve ezzel szórakoztattam fizikus ismerõseimet. A baj persze a részletekkel van.
Csatolom egy fizikus ismerõsöm válaszát arra a felvetésre, hogy hogyan hatnak kölcsön az anyagok, ha a tömeg átalakul, és messze van:
"Az ált. relativitáselmélet szerint nincs gravitáció, csak téridõgörbület. És azon mennek a testek téridõben legrövidebb úton
(geodetikuson). A legrövidebb a ds = dx^2 + dy^2+ dz^2 -
c.dt^2 ívelem szerint értendõ.
A görbületet tömeg és nyomás hozhat létre.
A kvantummechanika szerint minden kölcsönhatást részecskék közvetítenek.
És a spinje is köztudott, csak megfigyelve nincs.
Ez matematikailag olyasmi, minha egy gravitációs térrel hatna kölcsön."
Tehát mindkét esetben a kölcsönhatás fogalma és az erõszimmetria megmarad. Elõbbi modellben egyszerûen a tér görbe, utóbbi modellben a kölcsönhatás nem a testek között, hanem a test és az erõközvetítõ részecske között van.
Most akkor nem értem, hogy a te modelled miben tér el a kvantummechanikai modelltõl.
Csatolom egy fizikus ismerõsöm válaszát arra a felvetésre, hogy hogyan hatnak kölcsön az anyagok, ha a tömeg átalakul, és messze van:
"Az ált. relativitáselmélet szerint nincs gravitáció, csak téridõgörbület. És azon mennek a testek téridõben legrövidebb úton
(geodetikuson). A legrövidebb a ds = dx^2 + dy^2+ dz^2 -
c.dt^2 ívelem szerint értendõ.
A görbületet tömeg és nyomás hozhat létre.
A kvantummechanika szerint minden kölcsönhatást részecskék közvetítenek.
És a spinje is köztudott, csak megfigyelve nincs.
Ez matematikailag olyasmi, minha egy gravitációs térrel hatna kölcsön."
Tehát mindkét esetben a kölcsönhatás fogalma és az erõszimmetria megmarad. Elõbbi modellben egyszerûen a tér görbe, utóbbi modellben a kölcsönhatás nem a testek között, hanem a test és az erõközvetítõ részecske között van.
Most akkor nem értem, hogy a te modelled miben tér el a kvantummechanikai modelltõl.
#908
#906: túl sok a magyarázkodás, de konkrétumot nem hallottam. Kérlek írd ide, hogy mekkora az a távolságegység, amivel szerinted mindent mérni lehet, és csak egész számokat kell használni. Mondd meg, hogy például a te távolságegységed szerint egy méterrúd milyen hosszú. Egy számot kérek.
#907
Jelenségek amiket magyarázni lehet vele:
Úgy képzelem el, mint egyfajta nyomást, amely tömeg felé hat.
A távolhatást már korábban említettem, eszerint a vonzó anyag(jelenlegi gravitációs képlet alapján) bármilyen távolságra elhat. Ez eleve hülyeség, ha belegondolsz, pláne az azonos erõkkel való kölcsönhatás. Mivel jelenlegi tudomány állása szerint fénysebességnél gyorsabban nem terjedhet, ezért fényéves távolságoknál, már sok idõ eltelik, mire hatni tud egy távoli anyagra egy másik. Viszont ha közben átalakul az egyik vagy mindkettõ, akkor nem értvényesülhet a visszahatás sem a hatás...
Az én elképzelésem szerint viszont, az anyag felé mozog, áramlik(ahogy tetszik) a gravitáció(kis részecske vagy energiacsomagok, (pozitív)impulzusok formájában) energiát-impulzust átadva a nagyobb anyagok közötti kisebb anyagoknak, ezáltal a nagyobb anyag felé nyomva õket, esetlegesen a nagyobb anyag (pl.:Föld) felszínén tartva azokat.
Egyszóval a gravitáció igen is árnyákolható.
Úgy képzelem el, mint egyfajta nyomást, amely tömeg felé hat.
A távolhatást már korábban említettem, eszerint a vonzó anyag(jelenlegi gravitációs képlet alapján) bármilyen távolságra elhat. Ez eleve hülyeség, ha belegondolsz, pláne az azonos erõkkel való kölcsönhatás. Mivel jelenlegi tudomány állása szerint fénysebességnél gyorsabban nem terjedhet, ezért fényéves távolságoknál, már sok idõ eltelik, mire hatni tud egy távoli anyagra egy másik. Viszont ha közben átalakul az egyik vagy mindkettõ, akkor nem értvényesülhet a visszahatás sem a hatás...
Az én elképzelésem szerint viszont, az anyag felé mozog, áramlik(ahogy tetszik) a gravitáció(kis részecske vagy energiacsomagok, (pozitív)impulzusok formájában) energiát-impulzust átadva a nagyobb anyagok közötti kisebb anyagoknak, ezáltal a nagyobb anyag felé nyomva õket, esetlegesen a nagyobb anyag (pl.:Föld) felszínén tartva azokat.
Egyszóval a gravitáció igen is árnyákolható.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#906
Az a baj, hogy nem tudsz az idõtõl függetlenül vizsgálni semmit.
Stabilan lévõ pontok nincsenek. Ezért mondtam, hogy mutass egy ilyet.
A háromszög pedig csak elméletben létezik, a valóságban nem. Ha csak azt nézed, hogy a háromszög 3 db egyenesbõl áll és végtelen sok pontból, gondolj bele ilyen nincsen a valóságban.
Az elképzelésemmel csak azt mondom, hogy amit te vonzásnak látsz az tolásból ugyanúgy eredeztethetõ mozgás. Mivel nem tudjuk, hogy a gravitáció mi is valójában ezért nem lehet kizárni.
Ha kis részecskék által közvetítõdik az energia (ami több mint valószínû) akkor negatív impulzust kellene átadniuk a vonzott testnek ami tudomásom szerint nincs. Ha van példát kérek.
A gravitációs "erõ" vonalakról nem írtad, hogyan képzeled el õket.
Stabilan lévõ pontok nincsenek. Ezért mondtam, hogy mutass egy ilyet.
A háromszög pedig csak elméletben létezik, a valóságban nem. Ha csak azt nézed, hogy a háromszög 3 db egyenesbõl áll és végtelen sok pontból, gondolj bele ilyen nincsen a valóságban.
Az elképzelésemmel csak azt mondom, hogy amit te vonzásnak látsz az tolásból ugyanúgy eredeztethetõ mozgás. Mivel nem tudjuk, hogy a gravitáció mi is valójában ezért nem lehet kizárni.
Ha kis részecskék által közvetítõdik az energia (ami több mint valószínû) akkor negatív impulzust kellene átadniuk a vonzott testnek ami tudomásom szerint nincs. Ha van példát kérek.
A gravitációs "erõ" vonalakról nem írtad, hogyan képzeled el õket.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#905
#902: az elméletednek két követelménynek kell megfelelni, egyik a széleskörû és praktikus alkalmazhatóság, másik a helyesség az érvényességi körön belül.
Lehet számos, a tudomány jelenlegi állásával egybe nem vágó elméletet gyártani, ami az egyik követelményben tetszõlegesen erõs, a másikban gyenge. Értéke akkor van, akkor helyettesítheti a tudományos magyarázatot (esetünkben a vonzó gravitációt), ha mindkét tulajdonságban megfelelõ szintet ér el.
A te szûkszavúan elõadott elméletedben a kérdés az alkalmazhatóság. Az elmélet elvenetendõ, mint haszontalan elmélet, ha csak a jelenségek egy szûk körét magyarázhatod vele.
Ezért várom, hogy magyarázd vele a Lagrange-pontokat. Vagy ha erre nem vagy képes, akkor sorold fel, milyen jelenségeket tud megmagyarázni. Ha nem meggyõzõ a lista, akkor kukába az elmélettel.
Lehet számos, a tudomány jelenlegi állásával egybe nem vágó elméletet gyártani, ami az egyik követelményben tetszõlegesen erõs, a másikban gyenge. Értéke akkor van, akkor helyettesítheti a tudományos magyarázatot (esetünkben a vonzó gravitációt), ha mindkét tulajdonságban megfelelõ szintet ér el.
A te szûkszavúan elõadott elméletedben a kérdés az alkalmazhatóság. Az elmélet elvenetendõ, mint haszontalan elmélet, ha csak a jelenségek egy szûk körét magyarázhatod vele.
Ezért várom, hogy magyarázd vele a Lagrange-pontokat. Vagy ha erre nem vagy képes, akkor sorold fel, milyen jelenségeket tud megmagyarázni. Ha nem meggyõzõ a lista, akkor kukába az elmélettel.
#904
#901: mint írtam, NEM KELL RAKNOM semmit gyök kettõ távolságra, mert BÁRMELY KÉT TÁVOLSÁG aránya, ami a természetben elõfordul, nagy valószínûséggel irracionális szám.
Például bármely három molekula a levegõben. Válaszd ki bármelyik hármat.
Például bármely három molekula a levegõben. Válaszd ki bármelyik hármat.
#903
Azt mondom a jelenlegi vonzó gravitáció ellen, hogy negatív impulzus nincs. Mert impulzus csak pozitív lehet.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#902
Egy egyszerû példát várok amikor a toló gravitációs elképzelésem, hibás.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#901
Egy példát kérek a természetben lévõ háromszögrõl.
Én minden távolsághoz egész számot rendelek.
1 amikor elmegyek a munkahelyemre 2 amikor oda vissza.
Ha bécsbe megyek azis 1 út csak más idõben 1...
Én csak magamnak dolgozok vagy fizetésért.
Én nem vagyok ellensége semminek és senkinek, és arra törekszek hogy nekem se legyen.
A negatív számok egyenlõre szükséges rossz kategóriában vannak.
A háromszöges példédhoz vissza... Hogyan raksz gyök kettõ távolságra valamit? ez nagyon érdekelne. pláne mm-re 😮
Én minden távolsághoz egész számot rendelek.
1 amikor elmegyek a munkahelyemre 2 amikor oda vissza.
Ha bécsbe megyek azis 1 út csak más idõben 1...
Én csak magamnak dolgozok vagy fizetésért.
Én nem vagyok ellensége semminek és senkinek, és arra törekszek hogy nekem se legyen.
A negatív számok egyenlõre szükséges rossz kategóriában vannak.
A háromszöges példédhoz vissza... Hogyan raksz gyök kettõ távolságra valamit? ez nagyon érdekelne. pláne mm-re 😮
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#900
#897: a negatív számokról. NEM azt kértem, hogy negatív számokkal írd le a Föld mozgását.
Ellenkezõleg, azt kértem, hogy írd le csupa pozitív számmal, hamár a negatív számoknak akkora ellensége vagy.
Ellenkezõleg, azt kértem, hogy írd le csupa pozitív számmal, hamár a negatív számoknak akkora ellensége vagy.
#899
#897: "Fogok rajzolni neked egy Föld Hold rendszert, ha mondod hol vannak azok a stabil pontok. És megmutatom, hogyan mûködik az én elképzelésem."
Nem árulom el ezeket a pontokat. A korrekt az lenne, ha meg tudnád jósolni a modelled segítségével, hogy hova kell hogy essenek! Másrészt használhatod az internetet (Lagrange-pontok). Ne én végezzem el helyetted a munkát.
Nem árulom el ezeket a pontokat. A korrekt az lenne, ha meg tudnád jósolni a modelled segítségével, hogy hova kell hogy essenek! Másrészt használhatod az internetet (Lagrange-pontok). Ne én végezzem el helyetted a munkát.
#898
#897: annyit értek, hogy te csak a számodra kényelmes dolgokat akarod leírni a modelleddel, és a többirõl nem veszel tudomást.
A háromszögben elhelyezdkedõ pontok csak egy egyszerû példa volt. Nekem nem kell ODARAKNOM a háromszög pontjaiba a testeket, mert a természetben rengeteg háromszög KÉSZEN VAN. Ha jobban belegondolsz, bármely két távolságot nézve (egy adott dologhoz képest két másikat) gyakran elõfordulhat, hogy az arány racionális. Sõt, igen valószinûtlen, hogy az arány éppen racionális szám legyen.
Tehát a távolságok többségét nem tudod lemérni egész számú egységgel. Bármely távolságot vágsz akármilyen sok (egész számú, egyforma) részre, ezzel nem tudod lemérni a többi távolságot.
A háromszögben elhelyezdkedõ pontok csak egy egyszerû példa volt. Nekem nem kell ODARAKNOM a háromszög pontjaiba a testeket, mert a természetben rengeteg háromszög KÉSZEN VAN. Ha jobban belegondolsz, bármely két távolságot nézve (egy adott dologhoz képest két másikat) gyakran elõfordulhat, hogy az arány racionális. Sõt, igen valószinûtlen, hogy az arány éppen racionális szám legyen.
Tehát a távolságok többségét nem tudod lemérni egész számú egységgel. Bármely távolságot vágsz akármilyen sok (egész számú, egyforma) részre, ezzel nem tudod lemérni a többi távolságot.
#897
Nem értesz, de nem baj.
Ha a össze tudod állítani a modelledet a 3szöggel akkor szólj és én mondom az egész számokat...
Ez ilyen egyszerû, elméletben, gondolatban oda tudod rakni az objektumaidat, de gyakorlatban nem.
Fogok rajzolni neked egy Föld Hold rendszert, ha mondod hol vannak azok a stabil pontok. És megmutatom, hogyan mûködik az én elképzelésem.
negatív számoknak nincsen értelme... , mit kell ezen leírni?
Én nem tudom leírni a Föld keringését negatív számokkal mert nem lehet, ha te leírod megmondom miért hibás.
Ha a össze tudod állítani a modelledet a 3szöggel akkor szólj és én mondom az egész számokat...
Ez ilyen egyszerû, elméletben, gondolatban oda tudod rakni az objektumaidat, de gyakorlatban nem.
Fogok rajzolni neked egy Föld Hold rendszert, ha mondod hol vannak azok a stabil pontok. És megmutatom, hogyan mûködik az én elképzelésem.
negatív számoknak nincsen értelme... , mit kell ezen leírni?
Én nem tudom leírni a Föld keringését negatív számokkal mert nem lehet, ha te leírod megmondom miért hibás.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#896
#893: És ha három objektumom van, egy derékszögû háromszög csúcsaiban? Az elsõ a másodiktól és harmadiktól mondjuk 1mm távolságban van, a második és harmadik egymástól gyök kettõ mm-re.
Próbáld meg úgy megválasztani a távolságegységedet, hogy mindegyik távolság egész szám legyen! Sikerült?
Próbáld meg úgy megválasztani a távolságegységedet, hogy mindegyik távolság egész szám legyen! Sikerült?
#895
#892: Írd le nekem a Föld keringését olyan módon, hogy nem használsz negatív számokat, és a leírás praktikus is legyen.
#894
#891: A példa: A Föld-Hold rendszernek vannak úgynevezett Lagrange pontjai (öt darab). Ezen pontokba ûreszközöket rakhatsz, ott stabilan megmaradnak, még hosszú idõ múlva sem lökõdnek ki a Föld-Hold rendszerbõl, a pályájuk sem változik. A Lagrange pont körüli oszcilláló mozgást végeznek.
Egyéb pályák a Föld-Hold rendszer körül viszont nem stabilak.
Ezt a te modelleddel hogyan magyarázod?
Egyéb pályák a Föld-Hold rendszer körül viszont nem stabilak.
Ezt a te modelleddel hogyan magyarázod?
#893
Na ezt nem hiszem, az arrébbvihetõ az mit jelent?
Ez nem egy láda ásványvíz, hogy arrébbviszem 😉
feleannyival??? harmadannyival ez mit jelent.
Ezért mondtam, hogy nem értettél meg... én azt mondom hogy ha feleannyival akarod odébbvinni akkor a köztüklévõ távolság 2 ha 3adannyival akkor 3 a távolságuk, tehát csak 1el viszed odébb. Már ha odébb lehet.
Ez nem egy láda ásványvíz, hogy arrébbviszem 😉
feleannyival??? harmadannyival ez mit jelent.
Ezért mondtam, hogy nem értettél meg... én azt mondom hogy ha feleannyival akarod odébbvinni akkor a köztüklévõ távolság 2 ha 3adannyival akkor 3 a távolságuk, tehát csak 1el viszed odébb. Már ha odébb lehet.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#892
Ez a gond, hogy te relativisztikusan nézed az egészet és kitüntetsz valamit felsõbbrendûnek, ne a naphoz viszonyítsuk a Föld mozgását, hanem globálisan vizsgáljuk meg mi történik, mert ha valamihez viszonyítasz akkor az máris hibák sorát hozza magával. Egy olyan dologhoz rögzíteni koordinátarendszert ami egy folyamatosan változó anyag ráadásul nem tudod éppen hol van.
A legjobb ha magadra teszel egy koordinátarendszert és ahhoz viszonyítasz.
Az impulzusvektor negatív a ti gravitációs modelletekben.
A legjobb ha magadra teszel egy koordinátarendszert és ahhoz viszonyítasz.
Az impulzusvektor negatív a ti gravitációs modelletekben.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#891
Kérek tõled egy nagyon egyszerû gravitációval kapcsolatos példát és elmondom mi történik szerintem, utánna te elmondod miért nem helyes és mi történik a tudomány jelenlegi állása szerint, ami teljesen megegyezik a te elképzeléseddel.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#890
#889: megértettem amit leírtál. Legfeljebb arról lehet szó, hogy nem azt írtad, amit szerettél volna.
Fogalmazd át. Nem tudom melyik részt gondoltad máshogy, csak a leírtakat látom, a fejedben nem tudok olvasni.
Fogalmazd át. Nem tudom melyik részt gondoltad máshogy, csak a leírtakat látom, a fejedben nem tudok olvasni.
#889
Nem értetted meg, amit mondtam, olvasd el mégegyszer.
És kérdezz, amit nem értesz.
És kérdezz, amit nem értesz.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#888
#885: "Igazából 0 egész és valamennyi sincsen"
Ez sem igaz. Két elektron bármilyen távolságban elhelyezkedhet egymáshoz képest a térben, jelenlegi ismereteink szerint. Nincs legkisebb egység. Bármilyet választasz, az elektron arrébvihetõ feleannyival, harmadannyival.
Kvantummechanikában járatosaknak mondom (mielõtt nagyokosan belekötnének): szétkenõdött elektron esetén ezt elmondhatjuk a hullámfüggvényre is.
Ez sem igaz. Két elektron bármilyen távolságban elhelyezkedhet egymáshoz képest a térben, jelenlegi ismereteink szerint. Nincs legkisebb egység. Bármilyet választasz, az elektron arrébvihetõ feleannyival, harmadannyival.
Kvantummechanikában járatosaknak mondom (mielõtt nagyokosan belekötnének): szétkenõdött elektron esetén ezt elmondhatjuk a hullámfüggvényre is.
#887
#885: a klasszikusan használt vektorterekben a számtest a valós számok halmaza, ami negatív számokat is tartalmaz. Így a vektorok reprezentációjában elõfordulhatnak a negatív számok. Kivéve ha direkt úgy választjuk a vonatkoztatási rendszer, hogy ne legyenek, ami roppant célszerûtlen lehet bizonyos esetekben.
Példa azoknak, akik nem értették ezt. Ha a Föld sebességét, impulzusát nézem a Naphoz rögzített koordinátarendszerben, akkor ahogy köröz, mindenképpen vannak olyan szakaszok a pályán, amikor a sebesség és az impulzus negatív komponenseket tartalmaz.
Csak olyan koordinátarendszerbõl nincs ez így, amiben a Föld és a Nap egyaránt minimum akkora sebességgel mozog, ami a Föld-Nap egymáshoz viszonyított sebessége. Ez a koordinátarendszer viszont rendkívül célszerûtlen választás.
De ha te tudsz olyan leírást adni a Föld mozgására, amiben nincsenek negatív számok, és praktikus is, arra én is kíváncsi lennék.
Persze maga az impulzusvektor hossza mindig pozitív.
Példa azoknak, akik nem értették ezt. Ha a Föld sebességét, impulzusát nézem a Naphoz rögzített koordinátarendszerben, akkor ahogy köröz, mindenképpen vannak olyan szakaszok a pályán, amikor a sebesség és az impulzus negatív komponenseket tartalmaz.
Csak olyan koordinátarendszerbõl nincs ez így, amiben a Föld és a Nap egyaránt minimum akkora sebességgel mozog, ami a Föld-Nap egymáshoz viszonyított sebessége. Ez a koordinátarendszer viszont rendkívül célszerûtlen választás.
De ha te tudsz olyan leírást adni a Föld mozgására, amiben nincsenek negatív számok, és praktikus is, arra én is kíváncsi lennék.
Persze maga az impulzusvektor hossza mindig pozitív.
#886
#884: márpedig elvárom egy gravitációs elmélettõl, illetve aki prezentálja, hogy a bolygómozgásokon megvizsgálja az elméletét. A bolygómozgások a jól megfigyelhetõ, sõt, régóta megfigyelt és dokumentált jelenségek. Alapvetõ, hogy legalább ezeket magyarázza az elképzelés.
Ha a modelledbõl nem ugyanolyan jellegû erõk jönnek ki (mint amit a Newtoni gravitáció ad, tehát négyzetesen csökkenõ és szimmetrikus) legalább megközelítõleg, és legalább a Naprendszer méretein belül, akkor szinte biztos hogy nem jönnek ki belõle stabil bolygópályák.
Próbálj olyan modellt keresni, ami közelítõleg legalább egybeesik a klasszikus képlettel, legalább a Naprendszer méreteiben.
Ha a modelledbõl nem ugyanolyan jellegû erõk jönnek ki (mint amit a Newtoni gravitáció ad, tehát négyzetesen csökkenõ és szimmetrikus) legalább megközelítõleg, és legalább a Naprendszer méretein belül, akkor szinte biztos hogy nem jönnek ki belõle stabil bolygópályák.
Próbálj olyan modellt keresni, ami közelítõleg legalább egybeesik a klasszikus képlettel, legalább a Naprendszer méreteiben.
#885
Negatív dolgok nem léteznek, csak rossz mértékegységek, mert gondolj csak bele amíg nem fedezték fel a nagyítót addig a legkisebb hossz egységnek azt választhatták, amit láttak, egyszóval ahhoz tudtak viszonyítani.
A hõmérsékletben sem lenne negatív, ha nem érzékelnénk hidegebbet a megállapított 0 fokhoz képest.
Igazából 0 egész és valamennyi sincsen, ez is csak az emberek hanyagsága(tudatlansága), mert nem kalibráltak amikor valami újat, kisebbet felfedeztek.
1 van csak még nem ismerjük mi az.
Visszatérve az impulzushoz, nem lehet negatív, tehát a gravitáció nem vonzás, ennyi.
Várom az ellenpéldádat.
A hõmérsékletben sem lenne negatív, ha nem érzékelnénk hidegebbet a megállapított 0 fokhoz képest.
Igazából 0 egész és valamennyi sincsen, ez is csak az emberek hanyagsága(tudatlansága), mert nem kalibráltak amikor valami újat, kisebbet felfedeztek.
1 van csak még nem ismerjük mi az.
Visszatérve az impulzushoz, nem lehet negatív, tehát a gravitáció nem vonzás, ennyi.
Várom az ellenpéldádat.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#884
Egy kísérlet már igazolta, de keresek rá többet.
A világ tágulását is igazolja az elképzelésem.
És sok kérdésembõl szintén igazolni látszik a gravitációs részecskék anyag felé áramlása és minég nagyobb mennyiségû egy anyag, annál több gravitáció áramlik felé.
A Föld belsejében pedig ezért nincs üreg 😉 (szólj ha rosszul tudom)
Egy egyszerû példát mondj amikor nem igaz a nyomó gravitációs elképzelésem, ami árnyékolható anyaggal.
Pályaszámításokat ne várj tõlem, mert vegyészmérnõk vagyok.
A világ tágulását is igazolja az elképzelésem.
És sok kérdésembõl szintén igazolni látszik a gravitációs részecskék anyag felé áramlása és minég nagyobb mennyiségû egy anyag, annál több gravitáció áramlik felé.
A Föld belsejében pedig ezért nincs üreg 😉 (szólj ha rosszul tudom)
Egy egyszerû példát mondj amikor nem igaz a nyomó gravitációs elképzelésem, ami árnyékolható anyaggal.
Pályaszámításokat ne várj tõlem, mert vegyészmérnõk vagyok.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#883
#882: Várom a választ a #879-re. Mennyire korrekt a modelled? Gondolom fogalmad nincs, hogyan vezesd le belõle a bolygópályákat.
Mivel az impulzus vektormennyiség, ezért a negatív impulzus teljesen jól értelmezhetõ. Ha például valaminek I nagyság, balra mutató impulzusa van, akkor mondhatjuk, hogy jobbra mutató, -I nagyságú impulzusa van.
De ez csak matematikai formalitás.
Mivel az impulzus vektormennyiség, ezért a negatív impulzus teljesen jól értelmezhetõ. Ha például valaminek I nagyság, balra mutató impulzusa van, akkor mondhatjuk, hogy jobbra mutató, -I nagyságú impulzusa van.
De ez csak matematikai formalitás.
#882
Másokkal szemben is kritikus vagyok, de magammal szemben még inkább.
Negatív impulzus, hogyan fér össze a te elképzeléseiddel?
Negatív impulzus, hogyan fér össze a te elképzeléseiddel?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#881
Az ember azért végez kísérleteket, mert van egy elképzelése... ha a kísérlet nem hozza azt az eredményt, amit szeretne akkor hibás.
Viszont!
Az én elképzelésemet igazolja az Eötvös kísérlet, miszerint a testek árnyékolják(valamennyire) a gravitációt, és a gravitáció a testek fele terjed.
Viszont!
Az én elképzelésemet igazolja az Eötvös kísérlet, miszerint a testek árnyékolják(valamennyire) a gravitációt, és a gravitáció a testek fele terjed.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#880
#878: Tehát bírálsz valakit, aki megteszi a maximumot, amit lehet, de nem tesz meg ennél többet?
Magaddal szemben is ilyen kritikus vagy, vagy csak másokkal szemben?
Magaddal szemben is ilyen kritikus vagy, vagy csak másokkal szemben?
#879
#874: "Éppen az Eötvös ingás kísérlet magyarázat, illetve alátámasztás az én gravitációs elképzelésemre. De már sokszor leírtam."
Ez a gravitációs elképzelés hogyan írja le a Nap-Föld-Hold rendszert? Milyen bolygópályákat eredményez? Ez egybecseng a valósággal? Stabilak-e a bolygópályák, amik a modelleddel kijönnek? A keringési idõk arányai stimmelnek? A te modelledbõl is kijönnek a Föld-Hold rendszer Lagrange pontjai például? A te modelled is ugyanazt a mozgáspályát adja egy felszálló ûreszközre?
Ez a gravitációs elképzelés hogyan írja le a Nap-Föld-Hold rendszert? Milyen bolygópályákat eredményez? Ez egybecseng a valósággal? Stabilak-e a bolygópályák, amik a modelleddel kijönnek? A keringési idõk arányai stimmelnek? A te modelledbõl is kijönnek a Föld-Hold rendszer Lagrange pontjai például? A te modelled is ugyanazt a mozgáspályát adja egy felszálló ûreszközre?
#878
Én semmi ilyet nem mondtam, leírtam nekem mit jelent a hibás kísérlet kifejezés.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#877
Már kérdeztem de nem kaptam választ... 😞
Te is tévedsz, mert amit egyszer elolvastam az még késõbb is kedvem lesz elolvasni.
Úgy tapasztaltam, hogy a hozzászólásaidban fontosnak tartod az impulzust, mi a véleményed a negatív impulzusról?
Te is tévedsz, mert amit egyszer elolvastam az még késõbb is kedvem lesz elolvasni.
Úgy tapasztaltam, hogy a hozzászólásaidban fontosnak tartod az impulzust, mi a véleményed a negatív impulzusról?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#876
#874: "Számomra akkor hibás egy kísérlet, ha nem képes egy adott elképzelés általános igazolására."
Egyrészt nem írhatod elõ a természetnek, hogy hogyan viselkedjen. Másrészt nem biztosíthatsz a kutatóknak végtelen idõt, korlátlan tárgyi eszközöket és pénzt.
Ez a két dolog behatárolja a lehetséges kísérleteket.
Egyrészt nem írhatod elõ a természetnek, hogy hogyan viselkedjen. Másrészt nem biztosíthatsz a kutatóknak végtelen idõt, korlátlan tárgyi eszközöket és pénzt.
Ez a két dolog behatárolja a lehetséges kísérleteket.
#875
#874: "Ha nincs elképzelésed semmirõl akkor nincs értelme a beszélgetésünknek, mert ha képleteket és Newton törvényeit akarom átismételni akkor elõszedem a régi könyveimet."
Ebben nagyon tévedsz. Részben azért, mert sosem fogod elõvenni azokat a könyveket, nem fogsz rá annyi idõt szánni, hogy végigolvasd õket. Másrészt a hagyományos tankönyvekbõl nem mindig tudod kikeresni, hogy egy adott jelenségnél miket kell használni. Egyszerûbb engem kérdezni.
Ebben nagyon tévedsz. Részben azért, mert sosem fogod elõvenni azokat a könyveket, nem fogsz rá annyi idõt szánni, hogy végigolvasd õket. Másrészt a hagyományos tankönyvekbõl nem mindig tudod kikeresni, hogy egy adott jelenségnél miket kell használni. Egyszerûbb engem kérdezni.
#874
Éppen az Eötvös ingás kísérlet magyarázat, illetve alátámasztás az én gravitációs elképzelésemre. De már sokszor leírtam.
Én nem a tudomány elképzelését szeretném megtudni hanem a tiédet, ha egyáltalán van saját elképzelésed. Méghozzá az erõkrõl, azok formáiról léteznek-e egyáltalán ha igen akkor hogyan jelennek meg a Föld belsejében lévõ bármilyen anyag esetében. Ha nincs elképzelésed semmirõl akkor nincs értelme a beszélgetésünknek, mert ha képleteket és Newton törvényeit akarom átismételni akkor elõszedem a régi könyveimet.
Számomra akkor hibás egy kísérlet, ha nem képes egy adott elképzelés általános igazolására, csak egy nagyon speciális esetben. A kérdéses kísérlet már az elsõ mondatrészt sem teljesítette, tehát hibás.
Inkább gondolkodj el a kutyákon 😉
Én nem a tudomány elképzelését szeretném megtudni hanem a tiédet, ha egyáltalán van saját elképzelésed. Méghozzá az erõkrõl, azok formáiról léteznek-e egyáltalán ha igen akkor hogyan jelennek meg a Föld belsejében lévõ bármilyen anyag esetében. Ha nincs elképzelésed semmirõl akkor nincs értelme a beszélgetésünknek, mert ha képleteket és Newton törvényeit akarom átismételni akkor elõszedem a régi könyveimet.
Számomra akkor hibás egy kísérlet, ha nem képes egy adott elképzelés általános igazolására, csak egy nagyon speciális esetben. A kérdéses kísérlet már az elsõ mondatrészt sem teljesítette, tehát hibás.
Inkább gondolkodj el a kutyákon 😉
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#873
#872: Tehát ha a fizika ellen érveltek, szíveskedjetek mondani olyan állítást és olyan mérést, ami ellentmond egymásnak.
Ha a saját modelletek mellett érveltek, akkor pedig álljátok a sarat azokkal kérdésekkel szemben, amik a modelletek alkalmazhatóságát firtatják különféle jelenségekkel kapcsolatban.
Ha a saját modelletek mellett érveltek, akkor pedig álljátok a sarat azokkal kérdésekkel szemben, amik a modelletek alkalmazhatóságát firtatják különféle jelenségekkel kapcsolatban.
#872
#871: Mulatságos a reakciód 😊) A kísérlet nem lehet hibás. A kísérletre adott MAGYARÁZAT lehet hibás.
Nos, itt fontos leszögeznünk pár dolgot, hogy tudjuk, mirõl vitatkozunk.
1) A tudomány jelenlegi állása szerinti magyarázat NEM AZ EGYETLEN LEHETSÉGES MAGYARÁZAT. Ezt senki nem állítja. Viszont jó okaink vannak rá, hogy azokat használjuk.
2) Ha valaki kritizálja a tudományos magyarázatot, akkor NEM ÉRV AZ, HOGY NEKI VAN MÁSIK MAGYARÁZATA. Attól a tudományos magyarázat lehet jó. A tudományos fizikával szemben ELLENÉRV az, ha a tudományos állítás ellentmond a mérési tapasztalatnak.
3) Az alternatív magyarázat akkor fogadható el, ha szintén nem mond ellent a tapasztalatoknak. De ahhoz, hogy PRAKTIKUSAN használható legyen, és alternatívát adjon, egyéb követelményeknek is meg kell felelni: ne legyen bonyolultabb, és legyen legalább olyan széleskörû mint a tudományos fizikai magyarázat.
Nos, itt fontos leszögeznünk pár dolgot, hogy tudjuk, mirõl vitatkozunk.
1) A tudomány jelenlegi állása szerinti magyarázat NEM AZ EGYETLEN LEHETSÉGES MAGYARÁZAT. Ezt senki nem állítja. Viszont jó okaink vannak rá, hogy azokat használjuk.
2) Ha valaki kritizálja a tudományos magyarázatot, akkor NEM ÉRV AZ, HOGY NEKI VAN MÁSIK MAGYARÁZATA. Attól a tudományos magyarázat lehet jó. A tudományos fizikával szemben ELLENÉRV az, ha a tudományos állítás ellentmond a mérési tapasztalatnak.
3) Az alternatív magyarázat akkor fogadható el, ha szintén nem mond ellent a tapasztalatoknak. De ahhoz, hogy PRAKTIKUSAN használható legyen, és alternatívát adjon, egyéb követelményeknek is meg kell felelni: ne legyen bonyolultabb, és legyen legalább olyan széleskörû mint a tudományos fizikai magyarázat.
#871
Ez egy hibás kísérlet.
Mert ellentmond a logikának, a gravitáció nem húzhatja az ingának a "leárnyékolt" felét.
Azt nem is említem, hogy azt feltételezi, hogy csak a Nap gravitációs hatása érvényesül.
Te nem érted a kísérletet, az egyik korábbi hozzászólásodban még éppen te nehezményezted, hogy miért nem számolnak a Föld hatásával. Mi lett hirtelen?
Nem válaszoltál arra, hogy milyen erõvonalakat képzelsz el a Föld belsejében, illetve két test között. Érdekelne, hogyan gondolod ezeknek az erõknek a megjelenését, ha egyáltalán léteznek.
Erõket csak az emberi képzelet találja ki, hogy erthetõbb legyen számára a világ. Amit nem vagy képes érzékelni (idõ, erõ, gravitáció... és még nagyon sok minden más "sötét" anyag) arról mér mondasz olyat, hogy egyenlõ, azért mert nagyon sok mérés, ami kitalált mértékegységekkel történik azt láttatja?
Az érzékelés a limitáló az ember számára. (hacsak késõbb nem alakulnak ki további érzékszerveink)
Most kb arról beszélgetünk, mintha otthon a két kutyám arról értekezne, hogy miért ül be a gazdája 6kor az autóba és megy el 19ig hétköznap. egy idõ után ezt törvényszerûnek látja és elfogadja mint axiómát. Viszont mivan akkor ha szabin vagyok? Csak gondolj bele.
Mert ellentmond a logikának, a gravitáció nem húzhatja az ingának a "leárnyékolt" felét.
Azt nem is említem, hogy azt feltételezi, hogy csak a Nap gravitációs hatása érvényesül.
Te nem érted a kísérletet, az egyik korábbi hozzászólásodban még éppen te nehezményezted, hogy miért nem számolnak a Föld hatásával. Mi lett hirtelen?
Nem válaszoltál arra, hogy milyen erõvonalakat képzelsz el a Föld belsejében, illetve két test között. Érdekelne, hogyan gondolod ezeknek az erõknek a megjelenését, ha egyáltalán léteznek.
Erõket csak az emberi képzelet találja ki, hogy erthetõbb legyen számára a világ. Amit nem vagy képes érzékelni (idõ, erõ, gravitáció... és még nagyon sok minden más "sötét" anyag) arról mér mondasz olyat, hogy egyenlõ, azért mert nagyon sok mérés, ami kitalált mértékegységekkel történik azt láttatja?
Az érzékelés a limitáló az ember számára. (hacsak késõbb nem alakulnak ki további érzékszerveink)
Most kb arról beszélgetünk, mintha otthon a két kutyám arról értekezne, hogy miért ül be a gazdája 6kor az autóba és megy el 19ig hétköznap. egy idõ után ezt törvényszerûnek látja és elfogadja mint axiómát. Viszont mivan akkor ha szabin vagyok? Csak gondolj bele.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#870
#869: attól még nem hülye kísérlet, hogy te nem értetted meg.
Ez egy méréstechnikai bravúr, ahol nagyon csekély erõket kell mérnünk. Egy nehéz mérési feladatot sikerült ezzel megoldania a gyakorlatban.
Ez egy méréstechnikai bravúr, ahol nagyon csekély erõket kell mérnünk. Egy nehéz mérési feladatot sikerült ezzel megoldania a gyakorlatban.
#869
Most olvastan egy cikket az Eötvös gravitációs ingáról. Ez de egy hülye kísérlet.
A gravitációs vonzás nem jöhet a nap felõl ez nyílvánvaló csak a nap felé mehet. Ez nem egy húzóerõ, ez tolja a dolgokat a tegymás felé, a tömegükkel arányosan.
Na mára ennyi melónak is vége. Majd holnap folytatjuk 😉 BB
A gravitációs vonzás nem jöhet a nap felõl ez nyílvánvaló csak a nap felé mehet. Ez nem egy húzóerõ, ez tolja a dolgokat a tegymás felé, a tömegükkel arányosan.
Na mára ennyi melónak is vége. Majd holnap folytatjuk 😉 BB
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)