Hamis törvények
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#818
#817: Azt mondom, hogy a mechanika törvényei, a Newton-féle mozgástörvények nem a szabad akarat kérdését feszegetik, sem pedig a világ keletkezésének okát (és a mozgások eredeti okát) nem kutatják.
Ezek a törvények olyan szabályok, sõt, inkább a TESTEK MOZGÁSÁBAN TAPASZTALHATÓ SZABÁLYSZERÛSÉGEK amik minden esetben érvényesek. Errõl beszéltem. Ezek alól szabályszerûségek alól az értelmes lények sem tudják kivonni magukat.
Két gyakori hibába esnek bele az értelmezõk. Az egyik, mint említettem, a Föld, amit kihagynak az elemzésbõl. Az értelmes lények is csak úgy képesek mozgásállapotuk megváltoztatására, hogy kölcsönhatásba kerülnek egy másik testtel, tehát például elrugaszkodnak a Földtõl (miközben a lejtõn felfelé sétálnak). A másik, hogy a helyzetváltoztatás vizsgálatánál a mechanika szemszögébõl külön testnek kell tekinteni az élõlény végtagjait és minden, egymáshoz elmozduló részt.
Ezek a törvények olyan szabályok, sõt, inkább a TESTEK MOZGÁSÁBAN TAPASZTALHATÓ SZABÁLYSZERÛSÉGEK amik minden esetben érvényesek. Errõl beszéltem. Ezek alól szabályszerûségek alól az értelmes lények sem tudják kivonni magukat.
Két gyakori hibába esnek bele az értelmezõk. Az egyik, mint említettem, a Föld, amit kihagynak az elemzésbõl. Az értelmes lények is csak úgy képesek mozgásállapotuk megváltoztatására, hogy kölcsönhatásba kerülnek egy másik testtel, tehát például elrugaszkodnak a Földtõl (miközben a lejtõn felfelé sétálnak). A másik, hogy a helyzetváltoztatás vizsgálatánál a mechanika szemszögébõl külön testnek kell tekinteni az élõlény végtagjait és minden, egymáshoz elmozduló részt.
#817
Nem értem, amit mondasz.
Én azt mondom hogy egy golyó nem tud felgurulni a lejtõn felfelé, viszont te fel tudsz menni a lejtõn.
Az, hogy mihez képest az meg értelmetlen ebben az esetben.
Mert ha magadhoz képest nézed a saját mozgásodat akkor sohasem mozogsz.
Mi az hogy a Földtõl elrugaszkodsz? Az a lényeg hogy mozogsz-e vagy sem?
A mozgásnak mindig oka van csak úgy nem mozog semmi, ezért mondtam hogy csak élõlény mozoghat saját akaratából. De annak is célja, oka van.
Amugy az egyenes vonalu egyenletes mozgás nem létezik ahogy a zárt rendszer sem. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás az nem mozgás. De ha tudsz erre példát szivesen meghallgatom.
"Csak a mozgásállapot változáshoz kell kölcsönhatás illetve erõ."
A CSAK-ot és a KELL-et nem értem. Máshoz nem "kell" erõ vagy kölcsönhatás? Ezalat mit értesz?
"Nem hinném, hogy egy élõlény hajította Nap körüli pályára."
PEDIG... 😛
Én azt mondom hogy egy golyó nem tud felgurulni a lejtõn felfelé, viszont te fel tudsz menni a lejtõn.
Az, hogy mihez képest az meg értelmetlen ebben az esetben.
Mert ha magadhoz képest nézed a saját mozgásodat akkor sohasem mozogsz.
Mi az hogy a Földtõl elrugaszkodsz? Az a lényeg hogy mozogsz-e vagy sem?
A mozgásnak mindig oka van csak úgy nem mozog semmi, ezért mondtam hogy csak élõlény mozoghat saját akaratából. De annak is célja, oka van.
Amugy az egyenes vonalu egyenletes mozgás nem létezik ahogy a zárt rendszer sem. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás az nem mozgás. De ha tudsz erre példát szivesen meghallgatom.
"Csak a mozgásállapot változáshoz kell kölcsönhatás illetve erõ."
A CSAK-ot és a KELL-et nem értem. Máshoz nem "kell" erõ vagy kölcsönhatás? Ezalat mit értesz?
"Nem hinném, hogy egy élõlény hajította Nap körüli pályára."
PEDIG... 😛
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#816
#814: "A többi meg azért mozog mer valami megmozditotta."
Ez sem igaz, ebben a formában. A többi test sem azért mozog, mert valami megmozdította. Az egyenes vonalú egyenletes mozgásnak nincs oka, nem kell hozzá kiváltó erõ, vagy kölcsönhatás.
Csak a mozgásállapot változáshoz kell kölcsönhatás illetve erõ.
Gondolkozz el azon, hogy például a Jupiter mitõl mozog? Nem hinném, hogy egy élõlény hajította Nap körüli pályára.
Ez sem igaz, ebben a formában. A többi test sem azért mozog, mert valami megmozdította. Az egyenes vonalú egyenletes mozgásnak nincs oka, nem kell hozzá kiváltó erõ, vagy kölcsönhatás.
Csak a mozgásállapot változáshoz kell kölcsönhatás illetve erõ.
Gondolkozz el azon, hogy például a Jupiter mitõl mozog? Nem hinném, hogy egy élõlény hajította Nap körüli pályára.
#815
#814: "Az emberek állatok, élõlények, képesek megváltoztatni önmaguk állapotát. Rájuk nem érvényesek a tehetetlenségi törvények."
Ha az élõlények helyét nézed, azt önmagukban nem képesek megváltoztatni, nem tudnak elmozdulni, elfordulni. Helyük csak úgy változhat, ha egy másik, külsõ testet hívnak segítségül. Például a Földtõl elrugaszkodnak.
Ha a testalakot nézed, például felemelem a kezem, akkor kölcsönhatás van az izmok és a különféle csontok között. Tehát a karom csak úgy tud elmozdulni, hogy a törzsemhez képest távolítom, tehát ott sem önmagában mozog a karom, hanem a törzsemhez képest.
Az is jól látszik, hogy ha egy könnyen gördülõ vagy csúszós dolgon állok, a kezeimbe súlyzót fogok, akkor a kezeimet elõre nyújtva a törzsem hátrafelé mozog. Egy külsõ pontból nézve a súlypontomon nem változtattam. A karom és a törzsem pedig egymáshoz képest mozgott.
Ha az élõlények helyét nézed, azt önmagukban nem képesek megváltoztatni, nem tudnak elmozdulni, elfordulni. Helyük csak úgy változhat, ha egy másik, külsõ testet hívnak segítségül. Például a Földtõl elrugaszkodnak.
Ha a testalakot nézed, például felemelem a kezem, akkor kölcsönhatás van az izmok és a különféle csontok között. Tehát a karom csak úgy tud elmozdulni, hogy a törzsemhez képest távolítom, tehát ott sem önmagában mozog a karom, hanem a törzsemhez képest.
Az is jól látszik, hogy ha egy könnyen gördülõ vagy csúszós dolgon állok, a kezeimbe súlyzót fogok, akkor a kezeimet elõre nyújtva a törzsem hátrafelé mozog. Egy külsõ pontból nézve a súlypontomon nem változtattam. A karom és a törzsem pedig egymáshoz képest mozgott.
#814
Igy van zárt rendszer nincs.
Az emberek állatok, élõlények, képesek megváltoztatni önmaguk állapotát. Rájuk nem érvényesek a tehetetlenségi törvények. A többi meg azért mozog mer valami megmozditotta.
A "magától nem mozdul" pedig nem igaz az élõlényekre.
Ha nem igy van monddj példát rá.
Mert a két golyós példád nagyon gyenge, ha nincs aki összerakja a kisérletedet.
Tehát magától rakódott össze vagy sem?
Az emberek állatok, élõlények, képesek megváltoztatni önmaguk állapotát. Rájuk nem érvényesek a tehetetlenségi törvények. A többi meg azért mozog mer valami megmozditotta.
A "magától nem mozdul" pedig nem igaz az élõlényekre.
Ha nem igy van monddj példát rá.
Mert a két golyós példád nagyon gyenge, ha nincs aki összerakja a kisérletedet.
Tehát magától rakódott össze vagy sem?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#813
#812: részben igazad van. A gyakorlatban egyetlen dolog okoz csak problémát, és ez a tömegvonzás. Mivel minden vonzt mindent, ezért minden dolog kölcsönhatásban van, tehát a világegyetem egésze tekinthetõ csak zárt rendszernek.
De tehetünk elhanyagolásokat, persze igen körültekintõen. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Föld jó közelítéssel zárt rendszer, ha mondjuk gépkocsikról, vonatokról, hintákról, asztalon guruló golyók ütközésérõl van szó.
De tehetünk elhanyagolásokat, persze igen körültekintõen. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Föld jó közelítéssel zárt rendszer, ha mondjuk gépkocsikról, vonatokról, hintákról, asztalon guruló golyók ütközésérõl van szó.
#812
mindent összevetve, a hozzászólásból az derül ki, hogy olyan, hogy zárt rendszer a valóságban nem létezik
tehát az impulzusmegmaradás elmélete nagyon szép és igaz, csak nem tudjuk, hogy hol
tehát az impulzusmegmaradás elmélete nagyon szép és igaz, csak nem tudjuk, hogy hol
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#811
#809: és persze ne felejtekzzünk el a klasszikus hibáról, amikor a Földet kihagyják a rendszerbõl. Tehát ha sétálok a Földön, akkor a Föld és köztem jön létre a kölcsönhatás, tehát nem önmagamban sétálok, hanem a Földtõl elrugaszkodva.
Ha viszont egy síma, vékony vízréteggel borított jégen tartózkodik valaki, akkor vízszintes irányban nem fog tudni elindulni. Ahogyan a keringõ ûrhajóban nem tud elindulni semmilyen irányban sem. Valamiben meg kell kapaszkodnia, vagy eldobni egy nála lévõ testet. Ha már elrugaszkodott, akkor pedig leállni nem tud, amíg meg nem kapaszkodik, vagy neki nem ütközik valaminek.
Ha viszont egy síma, vékony vízréteggel borított jégen tartózkodik valaki, akkor vízszintes irányban nem fog tudni elindulni. Ahogyan a keringõ ûrhajóban nem tud elindulni semmilyen irányban sem. Valamiben meg kell kapaszkodnia, vagy eldobni egy nála lévõ testet. Ha már elrugaszkodott, akkor pedig leállni nem tud, amíg meg nem kapaszkodik, vagy neki nem ütközik valaminek.
#810
#809: a "mozgási energia megmaradás" nem létezik, zárt rendszerben sem, mert az energiák egymásba alakulnak. Az impulzusmegmaradás (amirõl Newton beszél) viszont érvényes minden zárt rendszerben.
Egy példa. Ha van egy gránátom, ami felrobban, ott nyilván jelentõs mozgási energia keletkezik. Ezt viszont a töltet kémiai energiája fedezi. Az impulzusmegmaradás viszont teljesül, a szétrepülõ darabkák összimpulzusa ugyanúgy nulla, mint a robbanás elõtt.
Egy példa. Ha van egy gránátom, ami felrobban, ott nyilván jelentõs mozgási energia keletkezik. Ezt viszont a töltet kémiai energiája fedezi. Az impulzusmegmaradás viszont teljesül, a szétrepülõ darabkák összimpulzusa ugyanúgy nulla, mint a robbanás elõtt.
#809
gondolom arra gondol, hogy egyik helyzetbõl képes másik helyzetbe kerülni, anélkül, hogy energiát közölnénk vele
vagyis nem marad nyugalomban!
mint ahogy az elpárolgó víz sem
vagyis nem marad nyugalomban!
mint ahogy az elpárolgó víz sem
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#808
#803: "A tehetetlenségrõl, valamit ami úgy, mint Newton törvénye nem érvényes az emberre."
Tudnál egy konkrét példát mondani?
Tudnál egy konkrét példát mondani?
#807
#805: A te leírásod szerint a fény valami alattomos, folyamatosan változó lény, ami alkalmazkodik ahhoz a berendezéshez, amiben van, és egyszer így, egyszer úgy láttatja magát.
Én viszont úgy fogom fel, hogy a fény egyféle valami, nem pedig egy titokzatos, változó lény.
Csak nincs egyféle modellünk rá. Van részecske és van hullámodellünk, és mindegyik jól használható bizonyos esetekben.
A te megközelítésed is jó, viszont kevésbbé nyitott, mert hallgatólagosan elismeri, hogy nincs a fényre egyetlen modell. Én viszont csak azt mondom, hogy még nem találtunk ilyet.
Én viszont úgy fogom fel, hogy a fény egyféle valami, nem pedig egy titokzatos, változó lény.
Csak nincs egyféle modellünk rá. Van részecske és van hullámodellünk, és mindegyik jól használható bizonyos esetekben.
A te megközelítésed is jó, viszont kevésbbé nyitott, mert hallgatólagosan elismeri, hogy nincs a fényre egyetlen modell. Én viszont csak azt mondom, hogy még nem találtunk ilyet.
#806
#803: "Ha nincs olyan ami önmagától megmozdulna akkor mér van mozgás?"
Erre egy rendkívül egyszerû kísérletet tudok mondani. Egy testhez ragasszunk rugót, nyomjuk össze, fonallal rögzítsük. Egy másik testet rakjunk mellé. Ha elégetjük a fonalat, a testek ellökõdnek. Mi történt a mechanika szemszögébõl?
A testek EGYMÁSTÓL lökõdtek el. Mindegyik azért tudta megváltoztatni a mozgásállapotát, mert kölcsönhatásba került a másikkal. A kísérleti asztalról nézve kezdteben nyugalomban voltak, majd mozgásba jöttek.
Ha viszont egy ûrhajós ûrsétát tesz a Föld körül keringõ ûrhajót elhagyva, és elrugaszkodik az ûrhajótól, akkor folyamatosan távolodni fog tõle. Nincs rá mód, hogy visszatérjen, akármit csinál, akárhogy kalimpál. Kivéve ha van nála valami, amit elhajíthat (ahogy az elõbbi kísélet mutatja). Önmagában nem tudja megváltoztatni mozgásállapotát.
KÖLCSÖNHATÁS során viszont megváltozhat a mozgásállapot.
Erre egy rendkívül egyszerû kísérletet tudok mondani. Egy testhez ragasszunk rugót, nyomjuk össze, fonallal rögzítsük. Egy másik testet rakjunk mellé. Ha elégetjük a fonalat, a testek ellökõdnek. Mi történt a mechanika szemszögébõl?
A testek EGYMÁSTÓL lökõdtek el. Mindegyik azért tudta megváltoztatni a mozgásállapotát, mert kölcsönhatásba került a másikkal. A kísérleti asztalról nézve kezdteben nyugalomban voltak, majd mozgásba jöttek.
Ha viszont egy ûrhajós ûrsétát tesz a Föld körül keringõ ûrhajót elhagyva, és elrugaszkodik az ûrhajótól, akkor folyamatosan távolodni fog tõle. Nincs rá mód, hogy visszatérjen, akármit csinál, akárhogy kalimpál. Kivéve ha van nála valami, amit elhajíthat (ahogy az elõbbi kísélet mutatja). Önmagában nem tudja megváltoztatni mozgásállapotát.
KÖLCSÖNHATÁS során viszont megváltozhat a mozgásállapot.
#805
Nem teljesen így van amit a fényrõl leírtál.
A kisérleti berendezés felépítésétõl függ, hogy milyennek látod a fényt. Volt olyan kisérlet is, ahol a kisérlet ideje alatt a berendezésben a fény részecske is volt meg hullám is.
(remélem nem adtad meg magad ilyen könnyen )
A kisérleti berendezés felépítésétõl függ, hogy milyennek látod a fényt. Volt olyan kisérlet is, ahol a kisérlet ideje alatt a berendezésben a fény részecske is volt meg hullám is.
(remélem nem adtad meg magad ilyen könnyen )
you can not change it :P
#804
Mit szólsz a foton nemlokalitásához? 😉
you can not change it :P
#803
Komolytalanok a válaszaid, mert nincsenek rá komolyak.
A fényre azt mondom azért tudod nehezen elképzelni mert azzal látsz.
Ahogy már írtam ha nem lenne a szemünk mint érzékszervünk nem tudnánk a fényrõl , sõt továbbmegyek csak annyit mint most az idõrõl, amit jelenleg nem tudunk érzékelni (mûszerek nélkül).
A tehetetlenség és a kiterjedésre amit írtál az nem a te véleményed... de mivel régi tudósok írták ezért elavult(kiegészítésre szorul).
A fentiek miatt hibásak a jelenlegi törvények.
A tehetetlenségrõl, valamit ami úgy, mint Newton törvénye nem érvényes az emberre.
Az ember képes az állapotán változtatni. Pedig van tömege. És ha az lenne amit mondasz, hogy önmaguktól nem jöhetnek akkor miért van mozgásba mégis minden (kivéve egy vonatkoztatási pont)???
Ha nincs olyan ami önmagától megmozdulna akkor mér van mozgás?
A fényre azt mondom azért tudod nehezen elképzelni mert azzal látsz.
Ahogy már írtam ha nem lenne a szemünk mint érzékszervünk nem tudnánk a fényrõl , sõt továbbmegyek csak annyit mint most az idõrõl, amit jelenleg nem tudunk érzékelni (mûszerek nélkül).
A tehetetlenség és a kiterjedésre amit írtál az nem a te véleményed... de mivel régi tudósok írták ezért elavult(kiegészítésre szorul).
A fentiek miatt hibásak a jelenlegi törvények.
A tehetetlenségrõl, valamit ami úgy, mint Newton törvénye nem érvényes az emberre.
Az ember képes az állapotán változtatni. Pedig van tömege. És ha az lenne amit mondasz, hogy önmaguktól nem jöhetnek akkor miért van mozgásba mégis minden (kivéve egy vonatkoztatási pont)???
Ha nincs olyan ami önmagától megmozdulna akkor mér van mozgás?
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#802
"A válasz egyszerû:"
haha
haha
you can not change it :P
#801
#799: az idõ az, amit az idõmérési módszerekkel megmértünk.
Egy kicsit olyan ez a probléma, mint a fény kettõs természete (részecske illetve hullám). A kérdés, hogy akkor mi is valójában a fény? A válasz egyszerû: a fény az egyszerûen fény, és nincs kettõs természete. Kettõs természete az embernek van, aki vizsgálja, és nehezen tud elképzelni olyan dolgot korlátozott tudásával, mint a fény. Ezért hasonlítja golyókhoz, hullámhoz, de persze mindegyik hasonlat sántít. A fény olyan, amilyen. A probléma az emberi tudással és a gondolkodás korlátaival van, nem a fénnyel.
Egy kicsit olyan ez a probléma, mint a fény kettõs természete (részecske illetve hullám). A kérdés, hogy akkor mi is valójában a fény? A válasz egyszerû: a fény az egyszerûen fény, és nincs kettõs természete. Kettõs természete az embernek van, aki vizsgálja, és nehezen tud elképzelni olyan dolgot korlátozott tudásával, mint a fény. Ezért hasonlítja golyókhoz, hullámhoz, de persze mindegyik hasonlat sántít. A fény olyan, amilyen. A probléma az emberi tudással és a gondolkodás korlátaival van, nem a fénnyel.
#800
#799: hát nem cáfolja. Pont errõl van szó, hogy azért van hõmérséklet, mert a részecskék folyton nyüzsögnek, és ahhoz, hogy fennmaradjon a nyüzsgés, nem kell semmi, mert a részecskék tehetetlenek. Ahhoz kell beavatkozás, hogy ezt megváltoztassuk (például melegítsünk, vagy hûtsünk).
Persze egymással ütköznek a részecskék, és az ütközéskor csereberélõdik az impulzus, de akkor nem önmagukban változnak, hanem egymásra gyakorolnak hatást. A két részecske együttes impulzusa pedig ütközés elõtt és után ugyanaz lesz.
Ha egy hideg és meleg testet összeérintesz, akkor az ütközések során a meleg test gyorsabb részecskéi átlagban inkább lassulnak, a hidegebbek inkább gyorsulnak, a végeredmény a hõmérséklet kiegyenlítõdése.
Persze egymással ütköznek a részecskék, és az ütközéskor csereberélõdik az impulzus, de akkor nem önmagukban változnak, hanem egymásra gyakorolnak hatást. A két részecske együttes impulzusa pedig ütközés elõtt és után ugyanaz lesz.
Ha egy hideg és meleg testet összeérintesz, akkor az ütközések során a meleg test gyorsabb részecskéi átlagban inkább lassulnak, a hidegebbek inkább gyorsulnak, a végeredmény a hõmérséklet kiegyenlítõdése.
#799
azért ez a tehetetlenséget erõsen cáfolja a hõterjedés/részecskemozgás elméleted
az idõt, meg ugyan tudjuk hogy mérjük, csak azt nem tudjuk, valójában micsoda
az idõt, meg ugyan tudjuk hogy mérjük, csak azt nem tudjuk, valójában micsoda
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#798
Egy kis kiegészítés: az idõmérésrõl és hosszúságmérésrõl beszéltem. Maga az idõ, illetve a hosszúság az, amit ezekkel a mérésekkel megmérek, számszerûsítek.
#797
#795: az idõrõl már korábban szóltam, egy fórumozó kérésére.
Idõt úgy mérünk, hogy bizonyos periodikus jelenségekrõl feltételezzük, hogy azonos ideig tartanak, és azokhoz viszonyítok. Ha számos különféle jelenség összhanban van e tekintetben (tehát azonos helyen és körülmények között ha egyik egyenletes, akkor a másik is egyenletes), akkor azt feltételezhetem, hogy az idõmérésem alapját jól választottam meg.
Idõt úgy mérünk, hogy bizonyos periodikus jelenségekrõl feltételezzük, hogy azonos ideig tartanak, és azokhoz viszonyítok. Ha számos különféle jelenség összhanban van e tekintetben (tehát azonos helyen és körülmények között ha egyik egyenletes, akkor a másik is egyenletes), akkor azt feltételezhetem, hogy az idõmérésem alapját jól választottam meg.
#796
#795:
Van egy 19 századbeli fizikakönyv, abból idézek:
"Terjedtség alatt azon tulajdont értjük, melynél fogva minden test bizonyos tért tölt be, így sajátos hosszusággal, szélességgel és magassággal bír. Azon tért, melyet a test anyaga betölt, térfogatnak nevezzük. Minden testen hármas terjedtséget különböztetünk meg, úgymint hosszusági, területi és köbkiterjedést. Hogy e kiterjedéseket meghatározhassuk vagyis megmérhessük, változatlan nagyságokat veszünk fel egységül, és ezeket mértéknek nevezzük."
"Tehetetlenség a testek azon tulajdona, melynél fogva állapotukat - legyen ez bármilyen - önmaguktól változtatni nem képesek; tehát nyugvásból mozgásba vagy mozgásból nyugvásba önmaguktól nem jöhetnek, mozgásukat semmi tekintetben nem változtathatják; állapotukat a testek csak valami ok (erõ) közbejöttével változtathatják."
Van egy 19 századbeli fizikakönyv, abból idézek:
"Terjedtség alatt azon tulajdont értjük, melynél fogva minden test bizonyos tért tölt be, így sajátos hosszusággal, szélességgel és magassággal bír. Azon tért, melyet a test anyaga betölt, térfogatnak nevezzük. Minden testen hármas terjedtséget különböztetünk meg, úgymint hosszusági, területi és köbkiterjedést. Hogy e kiterjedéseket meghatározhassuk vagyis megmérhessük, változatlan nagyságokat veszünk fel egységül, és ezeket mértéknek nevezzük."
"Tehetetlenség a testek azon tulajdona, melynél fogva állapotukat - legyen ez bármilyen - önmaguktól változtatni nem képesek; tehát nyugvásból mozgásba vagy mozgásból nyugvásba önmaguktól nem jöhetnek, mozgásukat semmi tekintetben nem változtathatják; állapotukat a testek csak valami ok (erõ) közbejöttével változtathatják."
#795
A forum célja, hogy rávilágítson a jelenlegi törvények hibáira.
Hogy ezt megvizsgáljuk az alapoknál kell kezdeni, távolság - idõ - tömeg. Ezt a három dimenziót kellene pontosan definiálni.
A hõmérséklet meg egyfajta energia állapot, az a fentiekbõl származtatható.
Erre vártam volna válaszokat. Nem oldalakat, csak 1 mondatot mindegyikrõl.
Hogy ezt megvizsgáljuk az alapoknál kell kezdeni, távolság - idõ - tömeg. Ezt a három dimenziót kellene pontosan definiálni.
A hõmérséklet meg egyfajta energia állapot, az a fentiekbõl származtatható.
Erre vártam volna válaszokat. Nem oldalakat, csak 1 mondatot mindegyikrõl.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#794
#793: azért ugrom át, mert ezek egyre általánosabb kérdések, ezért nagyon sokat lehetne róluk írni. Igazából ez túl sok idõt venne el tõlem, fõleg így gépelgetve, mert élõszóban is órákon át lehetne errõl beszélni.
"miért kell állandóan lesugározni energiát?" kelleni nem kell, csak éppen ez történik.
"honnan van ennyi energia?" a Napban termelõdik (http://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag)
"így is párolog, nem?" ami víz például elpárolog, elõbb-utóbb le is csapódik.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Felh%C5%91
"miért kell állandóan lesugározni energiát?" kelleni nem kell, csak éppen ez történik.
"honnan van ennyi energia?" a Napban termelõdik (http://hu.wikipedia.org/wiki/Csillag)
"így is párolog, nem?" ami víz például elpárolog, elõbb-utóbb le is csapódik.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Felh%C5%91
#793
már nem olyan érthetõek a válaszaid, mint az elején és sok kérdést át is ugrasz
miért kell állandóan lesugározni energiát?
honnan van ennyi energia? és mi lesz vele?
így is párolog, nem?
miért kell állandóan lesugározni energiát?
honnan van ennyi energia? és mi lesz vele?
így is párolog, nem?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#792
#790: a mozgások egy részéhez nem kell energia. Ilyenek például a Naprendszer bolygóinak mozgásai, a csillagok mozgásai, galaxisok mozgásai.
A Földi folyamatok egy részéhez sem kell energia. Más részüket viszont a Nap energiája táplálja. Igazából nem is a Napból felvett energia a fontos, mert valójában a Föld szinte nem is vesz a Napból energiát, hiszen az éjszakai oldalon folyamatosan lesugároz energiát. Ha a lesugárzott energia kisebb lenne, a Föld folyamatosan melegedne, és elpárologna végül.
Inkább az a hõmérséklet-különbség, ami a Napból jövõ energia és az éjszakai oldalon a világûr fele kisugárzott energia miatt fennál, az hajtja a folyamatok túlnyomó részét a Földön.
A Földi folyamatok egy részéhez sem kell energia. Más részüket viszont a Nap energiája táplálja. Igazából nem is a Napból felvett energia a fontos, mert valójában a Föld szinte nem is vesz a Napból energiát, hiszen az éjszakai oldalon folyamatosan lesugároz energiát. Ha a lesugárzott energia kisebb lenne, a Föld folyamatosan melegedne, és elpárologna végül.
Inkább az a hõmérséklet-különbség, ami a Napból jövõ energia és az éjszakai oldalon a világûr fele kisugárzott energia miatt fennál, az hajtja a folyamatok túlnyomó részét a Földön.
#791
#790: az "értem az egészet" helyett inkább úgy fogalmazok, hogy nagy szerencsénkre felfedezhetünk számos olyan vezérlõ elvet, amit az általunk ismert természeti jelenségek követnek, legalábbis mi úgy látjuk.
Ezek közül számosat ismerek, és ezek segítségével egy olyan kép állt össze bennem, amivel meg tudom válaszolni ezeket a kérdéseket.
Ezek közül számosat ismerek, és ezek segítségével egy olyan kép állt össze bennem, amivel meg tudom válaszolni ezeket a kérdéseket.
#790
hogy érted-e az egészet
ehhez a folyamatos átalakuláshoz nem kell energia?
ha a gravitáció tartja a dolgokat egy kupacban, akkor miért nem áll minden egy halomban?
ez mi az a gravitáció?
ehhez a folyamatos átalakuláshoz nem kell energia?
ha a gravitáció tartja a dolgokat egy kupacban, akkor miért nem áll minden egy halomban?
ez mi az a gravitáció?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#789
#788: mire nem válaszoltam?
#788
nem válaszoltál
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#787
#786: a nagy hõmérsékletnél a gravitáció tartja össze a Naphoz hasonló nagy tömegû testeket. Ha a Földön egy kisebb adag forró gázt csinálsz, azt viszont egy zárt tartályban kell tartani, hogy el ne szökjön.
A mozgás fenntartásához nem kell energia, csak a mozgásállapot megváltozásnál (gyorsítás vagy fékezés) lehet szükség energiafelvételre vagy energialeadásra.
A hõkamera a hõsugárzás érzékelésén alapul. Ahhoz hasonlóan, ahogy az izzó testek sugároznak, a hûvösebb testek is sugároznak fényt, csak a szemmel nem látható tartományban. Ez mûszerekkel érzékelhetõ. A hõmérsékleti sugárzásról van egy cikk, sajna csak angolul találtam:
http://en.wikipedia.org/wiki/Thermal_radiation
A mozgás fenntartásához nem kell energia, csak a mozgásállapot megváltozásnál (gyorsítás vagy fékezés) lehet szükség energiafelvételre vagy energialeadásra.
A hõkamera a hõsugárzás érzékelésén alapul. Ahhoz hasonlóan, ahogy az izzó testek sugároznak, a hûvösebb testek is sugároznak fényt, csak a szemmel nem látható tartományban. Ez mûszerekkel érzékelhetõ. A hõmérsékleti sugárzásról van egy cikk, sajna csak angolul találtam:
http://en.wikipedia.org/wiki/Thermal_radiation
#786
és érted is az egészet?
mert nagyon bonyolultnak tûnik
ha nagy hõmérsékleten kémiai kötés sincs az anyagok között, akkor miért állnak mégis egy halomba?
itt a földön, meg ha van kötés, hogyhogy állandóan elpárolognak, aztán meg újra összeállnak?
mi készteti õket erre?
honnan veszik hozzá a rengeteg energiát?
és ha a hõ, csak a részecskék mozgási sebessége, mi alapján mûködik a hõkamera?
mert nagyon bonyolultnak tûnik
ha nagy hõmérsékleten kémiai kötés sincs az anyagok között, akkor miért állnak mégis egy halomba?
itt a földön, meg ha van kötés, hogyhogy állandóan elpárolognak, aztán meg újra összeállnak?
mi készteti õket erre?
honnan veszik hozzá a rengeteg energiát?
és ha a hõ, csak a részecskék mozgási sebessége, mi alapján mûködik a hõkamera?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#785
#782: sokat foglalkoztam a fizikával, régen versenyekre is jártam. Kapcsolatban állok továbbá négy fizikussal e-mailben.
Most kérdeztem meg tõlük, hogy mi történik adiabatikus tágulásnál, mert nem volt teljesen világos nekem. Jól sejtettem, hogy a #770 nem igaz abban a formában, ahogy fórumos társunk leírta (a hûtõgépes rész). Az adiabatikus tágulásnál (ha a nagynyomású gázt átengedem egy kis résen egy nagy, üres tartályba) nincs lehülés. Lehülés csak akkor van, ha ez a táguló gáz munkát végez az elõtte levõ gázon.
Most kérdeztem meg tõlük, hogy mi történik adiabatikus tágulásnál, mert nem volt teljesen világos nekem. Jól sejtettem, hogy a #770 nem igaz abban a formában, ahogy fórumos társunk leírta (a hûtõgépes rész). Az adiabatikus tágulásnál (ha a nagynyomású gázt átengedem egy kis résen egy nagy, üres tartályba) nincs lehülés. Lehülés csak akkor van, ha ez a táguló gáz munkát végez az elõtte levõ gázon.
#784
#782: sajnos erre nem tudok számszerû adatokat adni. Az interneten viszont rákereshetsz egyes anyagok olvadás és forráspontjára (például a wolfram az elég magas hõmérsékleten olvad illetve forr, a hélium nagyon alacsony hõmérsékleten cseppfolyósodik). A cseppfolyós hélium hõmérséklete a nagyon alacsony tartomány, a wolfram forráspontját nevezhejtük a nagyon magas tartománynak.
Azt tudom, hogy az agyagégetés és a cementkészítés 2000 fok alatt van, tehát ott még "szimpla" kémiai átalakulások vannak.
Azt tudom, hogy az agyagégetés és a cementkészítés 2000 fok alatt van, tehát ott még "szimpla" kémiai átalakulások vannak.
#783
#781: nyilván ott is van hõmérséklet, ahol nincs kémiai kötés. Plazmaállapotnak nevezzük azt (ezt negyedik halmazállapotnak is hívják), amikor már az elektronok is kezdenek leszakadni az atomokról. A plazma a gázokhoz hasonlít leginkább. Ilyen állapotok a Napban fordulnak elõ, vagy a plazmavágónál (amit az iparban gyakran használnak). A hõmérséklet mérése ezekben a tartományokban a kibocsátott fény vizsgálatával történik.
#782
ez a hideg mettõl meddig tartományt takar?
mi van a még annál is hidegebb helyeken?
te mennyire értesz a fizikához?
mi van a még annál is hidegebb helyeken?
te mennyire értesz a fizikához?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#781
ahol nincs kémiai kötés, ott nincs hõmérséklet
vagy ha van is mérd meg 😛 és elhiszem
vagy ha van is mérd meg 😛 és elhiszem
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#780
#779: Kémiai kötések csak a Földhöz hasonló hideg helyeken vannak. Persze mi, gyatra felépítésû biológiai lények, a szûk Földi hõmérséklettartományt is szélsõségekként éljük meg.
#779
Az utolsó mondatot mégegyszer! :-)))
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#778
#774, #777: én nem azt mondanám, hogy "szabadulni igyekszik", inkább azt mondhajtuk, hogy ha mozog valami, akkor nem állhat le, hacsak valaminek át nem adja a lendületét. Ha ütközik a részecske, akkor fékezõdhet, de ilyenkor a társa indul el. Ha valamelyik részecske nagyon lelassul, akkor egyre valószínûbb, hogy a következõ ütközésnél inkább gyorsul, mint fékezõdik. A folytonos nyüzsgés tehát szükségszerû, mert nincs "fék".
Egyébként igaz, hogy a világegyetemben nem sok "összefüggõ anyag" van, ez jó meglátás!
Az anyag nagy része a csillagokban van, ahol az iszonyú hõmérséklet miatt semmilyen kémiai kötés nincs a részecskék között, sõt, atomok sincsenek (az elektronok is leszakadnak), kivéve a csillag külsõ tartományait. Az egészet a gravitáció tartja össze.
Kémiai kötések csak hideg helyeken vannak (mint például a Föld).
Egyébként igaz, hogy a világegyetemben nem sok "összefüggõ anyag" van, ez jó meglátás!
Az anyag nagy része a csillagokban van, ahol az iszonyú hõmérséklet miatt semmilyen kémiai kötés nincs a részecskék között, sõt, atomok sincsenek (az elektronok is leszakadnak), kivéve a csillag külsõ tartományait. Az egészet a gravitáció tartja össze.
Kémiai kötések csak hideg helyeken vannak (mint például a Föld).
#777
gondolom:
nem tudjuk
nem tudjuk
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#776
He?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#775
Szerintem addig teljesen felesleges vitatkozni párolgásról meg boszorkányokról, amíg az általunk jelenleg érzékelhetõ dimenziókat nem tisztáztuk.
Távolság
Idõ
Tömeg(Súly esetleg)
Csak hogy a legegyszerûbbeket említsem.
Kérnék 1db mondatot a fentiekre. Kinek mit jelent.
Errõl jut eszembe a mennyiséget kihagytam de szerintem a DARAB talán a legegyértelmûbb. Mert mindenkinek ugyanazt jelenti.
Utánna elmondom mire akartam kilyukadni.
Távolság
Idõ
Tömeg(Súly esetleg)
Csak hogy a legegyszerûbbeket említsem.
Kérnék 1db mondatot a fentiekre. Kinek mit jelent.
Errõl jut eszembe a mennyiséget kihagytam de szerintem a DARAB talán a legegyértelmûbb. Mert mindenkinek ugyanazt jelenti.
Utánna elmondom mire akartam kilyukadni.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#774
számomra Basic elmondása némileg érthetõbb
a te leírásodból viszont egy újabb kérdés merült fel:
ha minden ennyire igyekszik szabadulni a kötésbõl, ahelyett, hogy nyugton maradna...
hogy lehet az, hogy egyáltalán még van összefüggõ "anyag" a világegyetemben?
a te leírásodból viszont egy újabb kérdés merült fel:
ha minden ennyire igyekszik szabadulni a kötésbõl, ahelyett, hogy nyugton maradna...
hogy lehet az, hogy egyáltalán még van összefüggõ "anyag" a világegyetemben?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#773
#770: még azt is hozzátenném, hogy a vízmolekulák nem azért vonzzák egymást, mert egymás elektronfelhõjét eltorzítják, ahogy a nemesgázoknál a Van der Waals erõk. A vízmolekula önmagában poláros, az oxigén felöli része negatívabb. Így egy erõsebb elektromos vonzás lép fel, tehát a forráspontja lényegesen magasabb, mint a szimmetrikus molekulákból vagy atomokból álló anyagoknak (hélium, metán)
#772
#770: a teljesség kedvéért megjegyzem, a víz igen különleges anyag a folyadékok között, például a hidrogénkötés miatt. Utóbbi olyan erõs, hogy a vízgõzben nem csak önálló vízmolekulák lehetnek, hanem vízmolekula párok, hidrogénkötéssel összekötve. Ezek csak jóval magasabb hõmérsékleten bomlanak fel. Legalább is ezt mesélte nekem a középiskolás kémiatanárom.
#771
#770: miért is "egyszerûbb" ez a magyarázat, mint a #768?
#770
Szia!
Nos, részben jól írta le Basic, de ennél sokkal egyszerûbb a helyzet.
Nézzük az anyag belsejét:
Többnyire azonos atomok (molekulák)veszik egymást körül. Így átlagban minden oldalról azonos számú és azonos energiájú ütközés miatt, a hõmozgás nagyságának megfelelõ nagyságú kitéréssel, de
egy adott pont körül táncolnak az atomok (molekulák).
Nézzük a felszínt:
Az egyik irányban azonos atomok (molekulák) a másik irányban
vákum vagy teljesen más (elektron)szerkezetû és sûrûségû atomok
(molekulák) vesznek körül egy-egy felszíni atomot (molekulát).
Így nyílvánvalóan amerre nyomja a nagyobb energiájú "lökdösõdés"
arra fog jobban kilengeni.
( *1 egymástól jól megkülönböztethetõ anyagcsoportokat fázisoknak is szokás nevezni. Így pl a pohárban víz és levegõ fázis van.
De ha olajat is öntünk bele akkor már három fázis látható: víz-olaj-levegõ..)
Ha sikerül a saját fajtájától olyan messzire lendülnie, hogy
a vonzóerõ nem tudja visszahúzni akkor a másik fázisban*1 marad.
Még idekapcsolódó jelenségek:
A szabadon elmozdulni képes atomok(molekulák) addig lökdösik egymást, amíg maradéktalanul kitöltik a rendelkezésre álló teret. (Még akár saját belsõ energiakészletük rovására is -> lásd tágulú gázok lehülése, hûtõgépek.)
Ez általában gáz ill. gõzfázisban végbemegy, és az esetek nagy részében folyadékfázisokra is igaz.
Tenzió: valamely folyadék gõznyomásának értéke.
Minden anyag úgy tölti ki a gázfázis, mintha egyedül õ lenne benne.
Így tenziója az anyagi tulajdonságától-a hõmérséklettõl függ csupán.
Az egyes anyagok tenziójának nyomását parciális nyomásnak is szokás
nevezni. Ennek a parciálisnyomásnak a külsõ nyomáshoz viszonyított
értéke mutatja meg, hogy az adott anyag tenziója mennyire telített.
Ha pl. a vízgõz parciális nyomása az adott hõmérsékleten elérte a külsõ nyomás értéket, akkor kialakul az egyensúly
azaz idõegységenként a gázfázisból pontosan annyi molekula nyelõdik el a folyadékfázisban, mint amennyi a folyadékfázisból távozik
a tenzió fenntartásához a folyadék fázisból a gõzfázisba.
Természetesen ha kevesebb anyag áll rendelkezésre, annál mint ami
biztosíthatná az adott nyomáson a tenzió telítettségét, akkor a
folyadék látszólag maradék nélkül elpárolog.
De ez csak látszat! Mert a pohár fenekén, falain és a szoba minden felületén pontosan annyi folyadék lesz jelen, amennyi feletti tenzió
a gázfázisban lévõ molekula számmal tart egyensúlyt.
Azaz ha véletlenül több kerül a gõztérbe, akkor az ottani sûrûbb ütközések visszalöknek annyi molekulát (atomot) a szilárd felszínekhez, hogy az egyensúly újra beálljon.
Ami jól megfigyelhetõ szabályosság:
Minden atom (ill. molekula) a rá jellemzõ atommaggal (magokkal) és elektronfelhõvel (elektronfelhõkkel) rendelkezik.
Ezek elektroszatikusan hatnak a közelében lévõ többi atomra-molekulára.
Az erõhatások taszító vagy vonzó hatásai miatt kölcsönösen eltorzítják
egymás elektronfelhõit.
Ezzel különbözõ erõsségû Van der Vals erõket indukálnak.
A saját anyagú atomok(molekulák) jobban vonzzák egymást mint az idegenek.
( Kivéve az erõsen ionos hatásokat. Pl. a Fluor vagy a klór mint erõsen negatív a legnagyobb vonzódást az erõsen pozitív kálium vagy nátriumra gyakorol.
Sokkal nagyobbat, mint saját anyagának atomjaira.
Így a szilárd kálium felszínébõl képes heves hõképzõdéssel járó
reakcióval kitépni magának egy atomot.
Azonnal elkobozza annak legkülsõ elektronhéjján lévõ 1s elektronját,
ezzel azt pozitív ionná, önmagát negatív ionná alakítva.
De ezt már kémiai kötésnek tekintjük.)
A gyenge és közepes Van der Vaals erõk csak laza fizikai (halmazállapotváltozással járó) jelenségeket okoznak.
De az elv ugyanaz: az elektronfelhõk torzulásából képzõdõ vonzó-taszító hatások.
Nos, részben jól írta le Basic, de ennél sokkal egyszerûbb a helyzet.
Nézzük az anyag belsejét:
Többnyire azonos atomok (molekulák)veszik egymást körül. Így átlagban minden oldalról azonos számú és azonos energiájú ütközés miatt, a hõmozgás nagyságának megfelelõ nagyságú kitéréssel, de
egy adott pont körül táncolnak az atomok (molekulák).
Nézzük a felszínt:
Az egyik irányban azonos atomok (molekulák) a másik irányban
vákum vagy teljesen más (elektron)szerkezetû és sûrûségû atomok
(molekulák) vesznek körül egy-egy felszíni atomot (molekulát).
Így nyílvánvalóan amerre nyomja a nagyobb energiájú "lökdösõdés"
arra fog jobban kilengeni.
( *1 egymástól jól megkülönböztethetõ anyagcsoportokat fázisoknak is szokás nevezni. Így pl a pohárban víz és levegõ fázis van.
De ha olajat is öntünk bele akkor már három fázis látható: víz-olaj-levegõ..)
Ha sikerül a saját fajtájától olyan messzire lendülnie, hogy
a vonzóerõ nem tudja visszahúzni akkor a másik fázisban*1 marad.
Még idekapcsolódó jelenségek:
A szabadon elmozdulni képes atomok(molekulák) addig lökdösik egymást, amíg maradéktalanul kitöltik a rendelkezésre álló teret. (Még akár saját belsõ energiakészletük rovására is -> lásd tágulú gázok lehülése, hûtõgépek.)
Ez általában gáz ill. gõzfázisban végbemegy, és az esetek nagy részében folyadékfázisokra is igaz.
Tenzió: valamely folyadék gõznyomásának értéke.
Minden anyag úgy tölti ki a gázfázis, mintha egyedül õ lenne benne.
Így tenziója az anyagi tulajdonságától-a hõmérséklettõl függ csupán.
Az egyes anyagok tenziójának nyomását parciális nyomásnak is szokás
nevezni. Ennek a parciálisnyomásnak a külsõ nyomáshoz viszonyított
értéke mutatja meg, hogy az adott anyag tenziója mennyire telített.
Ha pl. a vízgõz parciális nyomása az adott hõmérsékleten elérte a külsõ nyomás értéket, akkor kialakul az egyensúly
azaz idõegységenként a gázfázisból pontosan annyi molekula nyelõdik el a folyadékfázisban, mint amennyi a folyadékfázisból távozik
a tenzió fenntartásához a folyadék fázisból a gõzfázisba.
Természetesen ha kevesebb anyag áll rendelkezésre, annál mint ami
biztosíthatná az adott nyomáson a tenzió telítettségét, akkor a
folyadék látszólag maradék nélkül elpárolog.
De ez csak látszat! Mert a pohár fenekén, falain és a szoba minden felületén pontosan annyi folyadék lesz jelen, amennyi feletti tenzió
a gázfázisban lévõ molekula számmal tart egyensúlyt.
Azaz ha véletlenül több kerül a gõztérbe, akkor az ottani sûrûbb ütközések visszalöknek annyi molekulát (atomot) a szilárd felszínekhez, hogy az egyensúly újra beálljon.
Ami jól megfigyelhetõ szabályosság:
Minden atom (ill. molekula) a rá jellemzõ atommaggal (magokkal) és elektronfelhõvel (elektronfelhõkkel) rendelkezik.
Ezek elektroszatikusan hatnak a közelében lévõ többi atomra-molekulára.
Az erõhatások taszító vagy vonzó hatásai miatt kölcsönösen eltorzítják
egymás elektronfelhõit.
Ezzel különbözõ erõsségû Van der Vals erõket indukálnak.
A saját anyagú atomok(molekulák) jobban vonzzák egymást mint az idegenek.
( Kivéve az erõsen ionos hatásokat. Pl. a Fluor vagy a klór mint erõsen negatív a legnagyobb vonzódást az erõsen pozitív kálium vagy nátriumra gyakorol.
Sokkal nagyobbat, mint saját anyagának atomjaira.
Így a szilárd kálium felszínébõl képes heves hõképzõdéssel járó
reakcióval kitépni magának egy atomot.
Azonnal elkobozza annak legkülsõ elektronhéjján lévõ 1s elektronját,
ezzel azt pozitív ionná, önmagát negatív ionná alakítva.
De ezt már kémiai kötésnek tekintjük.)
A gyenge és közepes Van der Vaals erõk csak laza fizikai (halmazállapotváltozással járó) jelenségeket okoznak.
De az elv ugyanaz: az elektronfelhõk torzulásából képzõdõ vonzó-taszító hatások.
#769
#768: nagyon leegyszerûsítve igen.
A megfogalmazásod annyiból pontatlan, hogy az egyes részecskéknek nem szoktunk hõmérsékletet tulajdonítani, inkább csak mozgási energiáról beszélünk.
És persze nem csak kétféle van, hanem sokféle.
A megfogalmazásod annyiból pontatlan, hogy az egyes részecskéknek nem szoktunk hõmérsékletet tulajdonítani, inkább csak mozgási energiáról beszélünk.
És persze nem csak kétféle van, hanem sokféle.