2775
A magyar nyelv/nyelvtan úttörői
-
#1014
Na ez... ez adja:)
olyan kíváncsi lennék, hogy ezek az emberek hogy tudják magukat kifejezni szóban..:) -
#1013
![]()
![]()
-
geo91 #1012 aztakurva :D -
#1011
Elnézést ezekért, de ez most egy gyöngyszem!!! :))
Aki érti szóljon!
![]()
-
#1010
hejett
(leírni is fájdalmas...) -
#1009
Hát ez kérdő mondatnak indult, aztán közben felkiáltó lett, mert ő jó helyesíró! :D -
#1008
Könyörgöm, mondd (írd), hogy csak viccelsz! 
-
Vlala #1007 Annyira nem necces, egybeírta a "lécci"-t. -
#1006
S mi lenne, ha rossz 'helyesíró' lenne?! 
-
geo91 #1005 ej baszki... -
#1004
Lécci beveszel.
Ez állító vagy óhajtó mondat?
![]()
-
#1003
/off pleez 
2Kezdem azt hinni, hogy Michael Jackson -t is eltették lábalól, aki nyomon követte a karrierjét láthatta, hogy a legújabb számaiban relytett, vagy kevésbé relytett üzenetekkel támadja a kormányt, a rendszert, pontosabban egy bizonyos réteget ami az előző kettőt irányítja." -
#1002
'tükörték' + 1
-
#1001
tükörték -
geo91 #1000 ték -
geo91 #999 "Lesz jeggyűjtő akció is: akik minden hazai meccsen kint lesznek és megőrzik belépőjüket, azok között a szezon végén kisorsolnak bérleteket és ajándéktárgyakat."
link -
#998
Belegabalyodtunk az összetett mondatba?
Nehéz dolog ez..
![]()
-
#997
Ezzel semmi baj nincs - szúrják a füled, zavar, stb. - de ez a te saját dolgod, nem a nyelvé. A nyelv köszöni szépen változik, a (beszélt) szókincsbe belekerül a vágod, a pálesz, a tök és a bankol.
Azt írod: "józan paraszti ésszel érthető-e, avagy megfelelően közvetít egy gondolatot" - ez alapján a beszélgetés alapvetése a "bankol" szó megfelelő. Érthető (nyelvtanilag helyes, egy ismert főnévből képzett ige), megfelelően közvetíti a gondolatot (bankkal kapcsolatos cselekvéseket végez). Józan paraszti ésszel hol van ezzel a probléma? Én úgy látom sehol, a te meghatározásod szerint sem.
Az ízlés megint más kérdés, azt lent leírtam (már a legelső válaszomban), hogy ízlésekről vitatkozni felesleges - neked nem tetszik, nem használod, ennyi. De a szerepét a szó a te meghatározásod szerint is betölti, működőképes, nem számít "bunkónak" vagy "alpárinak" semmilyen értelmezésben (nem utal káromkodásra, szexualitásra, vagy bármilyen általában botránkoztató dologra, stb.). -
#996
Én sem szeretem az általad felsorolt szavakat (is) - én sem állok a sorba.
Talán mert kiskoromtól kezdve különcnek is tartottak ismerőseim, mert 'túlolvasott' voltam a szemükben és engem nem nagyon érdekelt: szerettem a könyveket és a szép beszédet.
-
#995
Folytatom az előző gondolataimat.
Ez olyan mint amikor egy "hozzáértő" elemez egy 15. századi verset és azt mondja, hogy a szerző itt arra gondolt vagy arra utalt, hogy.....Honnan a zrityóból tudná, hogy mire gondolt egy 15. századi ember? Szerintem egy ilyen verset is csak az alapján lehet "elemezni vagy értelmezni", hogy nekünk mit mond vagy belőlünk milyen érzelmeket vált ki. Én a nyelvhez is így közelítek és nem azt látom egy leírt szövegben, hogy a mondatszerkezetben megfelelőek e a határozók,igék, főnevek, jelzők és a többi. Én azt nézem, hogy józan paraszti ésszel érthető e, avagy megfelelően közvetít egy gondolatot. És az én szememet és fülemet szurják az olyanok mint a "kircsi", "lol", "vágod", "csumi", "szemcsi", "pálesz" és a többi. Valószínűleg túl igényes vagyok már megint, nekem is a sorban kéne bégetnem de nem megy.
Kösz a figyelmet -
#994
Lehet, hogy szerinted a nyelvhez nem kellenek érzelmek, szerintem viszont kifejezetten érzelmi alapon kell megközelíteni, főleg a beszélt nyelvet. Ha elméleti fizikáról, biokémiáról vagy matematikáról lenne szó akkor egyetértenék veled de így nem. Hiszen ez az érzelmeink elsődleges kifejezési módja, nem lehet függetleníteni a céljától a tartalmát.
Majd még írok pár sort de most mennem kell. -
#993
Elsősorban ahogy írtam is, most a beszélt nyelvről van szó, és bár az internetes chatelés nagyon sok szempontból hasonlít a beszélt nyelvhez, mégis vannak olyan részei, amelyek nem cserélhetőek fel a beszéddel (nincsenek pl. kimondott smiley-k, nem szokás beszédben az ASD, billentyűzeten egymás melletti karaktereket összevissza váltogatva nevetni).
A 'vágod' mindenképp, ahogy lejjebb is említettem, a 'sasol'-t: képzett magyar szó, ma már a többség (mivel már évtizedek óta jelen van) ismeri az értelmét, köztudatban van - nem tudományos értekezésben fordul elő, hanem kötetlen beszédben, haverok között - megvan a helye, ott elfogadott.
A többi három nehezebb ügy, mert az ország nagyobb része egyelőre nem aktív része az internetes szubkultúrának, és esetleg nem érti, nincs meg az a hatása, magyarázni kell. A 'lol' és a 'rofl' a fiatalság körében már előfordul élő beszédben is (unokaöcsém 15 éves, rajta keresztül találkoztam ilyesmikkel), kérdéses, hogy marad-e egy szubkultúra "tolvajnyelvének", vagy átterjed a közbeszédbe, amikor ők felnőnek - ha magukkal viszik, akkor igen. Ezt majd meglátjuk, a mostani fiatal generáció mire felnő, addigra én (és ahogy nézem te is) nagyszülő korú leszek, és a nagyszüleink legalább annyira más nyelvet beszéltek, mint a mostani fiatalok fognak hozzánk képest.
5-6 éve hallgattam a rádióban egy műsort a nyelv változásával kapcsolatban, ott mutattak be egy régi (60-70-es évek) rádiós ifjúsági műsort, ahol egészen komolyan felháborodtak a szülők a "tök" szó fokozóként használatával szemben: mondván a tök az egy zöldség, és az a kifejezés, hogy "tök jó" úgy, ahogy van hülyeség - miért használják ezt a fiatalok? Állításuk szerint jó érzésű, ép hallású embert ez felháborít.
... aztán felnőtt az a generáció, amelyik elkezdte használni, és már nekem is 'tök normális' része a nyelvnek. A szakdolgozatomba nem fogom leírni, de a közbeszédnek általános, mindenki által értett része. -
#992
Az utolsó bekezdésed szerint, a "vágod", a "lol", a "rofl" és az "ikszdé" is védhető - pedig nem az, ép hallású, jó érzésű ember által biztos nem. -
#991
Mi is használtuk, ezerrel, foci- és kézilabdapályán is :) -
#990
Kiálltam amellett, hogy a szó teljesen normális magyar szó, szabályosan lett képezve, és nincs semmi nyelvtani problémája, igéhez méltóan leír egy cselekvést, és bárki, akinek mondod megérti, tudja, hogy mit jelent (akár a reklám nélkül is, hiszen legalább 8 évvel korábban létezett). Steril gondolkodás? Lehet, viszont nem pazarol olyan dologra érzelmet, amire felesleges - Xerxész is megkorbácsoltatta a tengert, miután "elsüllyesztette" a flottáját egy viharban. Elért vele valamit? Maximum levezette a feszültségét, annak pedig van ezernyi értelmesebb (akár kreatívabb) módja, de a tenger nem változott meg emiatt.
Az, hogy neked talán egy reklám nem tetszik valamilyen okból (vagy akár a konkrét bankkal van bajod, aki elődszedte - nekem nincs bajom vele, mert a reklámok hidegen hagynak, és a bankkal nem állok kapcsolatban), és ez alapján rákattansz egy szóra, attól még az a szó nem lesz rossz, hibás vagy elítélendő. A reklám esetleg igen, de akkor nem fogod a terméket/szolgáltatást igénybe venni, és ezzel el van intézve. A bankolás ugyanúgy szó, mint bármelyik másik - ilyen alapon az eper szót is gyűlölhetnéd, mert esetleg allergiás vagy arra a gyümölcsre, amit leír.
Azt sem találom, hogy hol írtam volna, hogy nekem nem tetszik a folyamat (ráadásul 2 hozzászólással ezelőtt azzal vádoltál meg, hogy tetszik a szó, úgyhogy már nem értem :) ), azt mondtam, hogy ez egy jelenség, a szavak így jelennek meg és terjednek el (százszámra vannak olyan szavak, amiket reklámok terjesztettek el, minden nyelvben), és hogy a szó működőképes, használható, és ha használni fogják még jobban elterjed (ahogy terjed már 10 éve), még ha vannak is olyanok, akik problémáznak rajta (és lehetnek ezek önjelölt nyelvőrök is). A nyelv - a beszélt nyelv - egy olyan dolog, ami önállóan változik, hatalmi szóval irányítani nem lehet. Az időjárást is lehet utálni, rászólni az esőre, hogy hagyja már abba - hasonló eredménye lenne.
Ez az állásfoglalásom: egy nyelvi jelenségre, a szélre, a napsütésre, vagy a grépfrút szóra felesleges érzelmeket pazarolni, mert attól nem fognak megváltozni. Magadban belül eldöntheted, hogy te használod-e vagy sem (kimész-e az esőbe vagy sem), de a nyelv (és az időjárás) nem lesz ettől "bunkó", "alpári", "rohadvány" és egyéb hasonlók, amiket az első hozzászólásodban emlegettél. Ugyanúgy nyelv lesz, mint 1 éve, mint 10 éve, mint 50, 100, 500, 1000 és akárhány éve, amit meg lehet figyelni, használni kedvünkre, alkotni vele, rácsodálkozni az érdekességeire, élvezni a fantáziadús megoldásokat, amiket valaki, valahol megalkotott, és elterjedt.
A nyelv használóit pedig - amiatt, hogy egy szót használnak vagy sem - elítélni, és általánosan lebunkózni - na ez végképp elítélendő. Hogy merészelsz bárkit bunkónak tartani csak azért, mert egy nyelvtanilag helyes, értelmes és érthető szót használ? (vagy esetleg nem használ?) Ez nem káromkodás vagy szitokszó, hogy
bármilyen stílusértéke legyen, egy teljesen egyszerű, értelmes, képzett szó. Semmivel sem több vagy kevesebb, mint az eper, a plazmatévé vagy a sparherd. -
#989
Csak tippeltem az ELTE-ét.:) De ezek szerint máshol is képeznek droidokat.:)
Az én szüleim ugyan nem hívták föl erre a figyelmem, de rájöttem magamtól, hogy nem minden arany ami fénylik. A túl steril gondolkodás és tudás, amilyen a tiéd is nem szokott hasznos eredményeket produkálni. Érzelem mentessen sorolni tételeket meg definíciókat lehet, és biztos kényelmes is, de ha neked sem tetszik ez a folyamat (ahogy írod is) Akkor miért nem állsz ki ellene miért csak azt szajkózod, hogy úgy sincs mit tenni ez a dolgok rendje. Az ilyen gondolkodáson élnek meg a diktatúrák! Állást kéne foglalnod végre és nem csak torpedózgatni!
Tudom erre is lesz frappáns válaszod "te már kiálltál a szaktudás mellett és a többi és a többi..." Olvastam pár könyvet nejem kedvenc írónőjétől Vavyan Fable -től a Vis Major című könyvében mondja az egyik főszereplő a sznob társának: "Azért az zavarna, ha egyetlen saját gondolat sem lenne az agyamban." -
#988
Ez még most is használatban van, igaz szűkebb körben hallom csak. -
#987
Igen, az nálunk is megvolt :) A "nagyoknál" meg voltak (és vannak) a magánzók, akik bejelentett munkahely vagy vállalkozás nélkül éltek bizonyos keresetből - pl. ingatlanok vagy eszközök bérbeadása, befektetett tőke kamatai, hozamai stb.
Azért van fantázia a nyelvben... -
#986
Most rémlett fel:
Fociztunk gyerekkoromban, és amikor valaki nem passzolt, csak vitte sokáig a labdát, elterjedt szöveg volt a "ne önzőzzél már!"
Önzőzni. :)) -
#985
Az SG fórum pedig "információtechnológiai köz-eszmecserélde". :) -
#984
"megkönnyebbülészeti körguggolda" :))
Ötletes.
-
#983
Az meg, hogy egyetlen szótárban sincs benne: írtam, hogy az Édes anyanyelvünk c. lapban 2002-ben írták le, mint egy valószínűleg akkoriban alkotott szó (a Világgazdaság útján). Hány azóta megjelent szótárat néztél át, és melyikeket? Kíváncsi lennék. -
#982
1: Nem mondtam, hogy nekem tetszik - azt mondtam, hogy egyszerű, szabályos, jelenleg terjedő szó. Pont ezt írtam, hogy nem értékítéletről van szó, mert beszélt nyelvi témában nincs olyan, hogy jó vagy rossz.
2: Nem jártam az ELTE-re, nem tudom hogy jön ide egy géptervezési feladat. (mellesleg azt tanultam szüleimtől és nagyszüleimtől, hogy figyeljek azokra, akik valamilyen témához jobban értenek nálam, és tanuljak abból, hogy ők mit mondanak, ezáltal bölcsebbé válhatok, mintha elítélnék ismeretlenül is bizonyos dolgokat)
3: Az egyetlen alkalom, hogy valamiféle "felszólalás" működött valamennyire a nyelvvel kapcsolatban, az Kazinczy volt, neki csupán annyit lehet "köszönni", hogy az ő farvizén kipusztult a nyelv változatossága, a helyi dialektusok (tájszólások) nagy része.
4: Igen, lehet 3-4 szóban leírni valamit, ezt megbeszéltük. De gondolom te is használsz a szakmádban olyan eszközt, aminek egy képzett szó a neve, és nem írod körül egy hosszú, összetett kifejezéssel (lásd még: sál/nyakkendő és nyaktekerészeti mellfekvenc, mozdony és gőzpöfögészeti tovalöködönc - a megkönnyebbülészeti körguggolda megoldását rád bízom). Most pedig egy hasonló rövid, egyértelmű kifejezés ellen kikelsz, pedig ezernyi társa van a nyelvben.
5: A pénzügyintézés jól hangzik, nagyjából egyértelműen leírja (csakúgy, mint a bankol) a dolgot, innentől rajtad múlik, hogy elterjeszted-e. A nyelv így működik, az a része, amit használnak. Ott a citrancs - frappáns, nagyjából pontosan leírja a gyümölcsöt, kitalálták az 1950-es években, hogy jó kifejezés lenne, reklámozták... és máig grépfrútot kapsz a boltban. -
#981
Érdekes, egy nyomorult szótárban sincs benne de ez biztos megint az én nyomorom. A lényeg, hogy neked tetszik, nekem meg nem! Én sajnállak téged, te valószínűleg lenézel engem! Én megtudok tervezni olyan gépeket, szerszámokat amiknek a működése neked érthetetlen. Viszont én meg nem vagyok annyira otthon a nyelvművelésben mint te,elismerem menthetetlenül amatőr vagyok ezen a téren. Mint "egyszerű" magyar nekem ez silányítás és kész!
„Ön melyik bankban intézi pénzügyeit?” ”Maga hol bankol?”
Ezt a példát hoztam föl, de mit szólnál a Pénzügyintézés -hez? Ha már egy szót akarsz. Neked mint "egyszerű Magyarnak" melyik hangzik jobban? Szerintem ezen múlik és nem azon, hogy az ELTE-én mit tanultál.
Én egyébként nem azt írtam, hogy a középkori és újkori nyelvi változások rendben vannak, hanem azt, hogy azokra nincs már befolyásom nem szólalhatok föl ellenük, ellentétben a most zajló dolgokkal. Természetesen befolyásolásra most sincs sok esélyem, de én úgy vagyok vele, ha az ember nem szólal föl, ha valami olyat lát ami nem tetszik neki, akkor ne is várja, hogy javíthat a helyzeten.
-
#980
Nem írtál egy konkrét szót, amely pontosan fedné értelemben a "bankol"-t (pénzügyek széleskörű intézése). Több szóval körülírni pedig egy értelmező szótár szokott, a nyelv általában rövidít, és ha valamit el tud mondani egy szóban, akkor egy szóban fogja, és nem háromban. A szó teljesen a magyar ragozási szabályoknak megfelel (-l képző főnévből vagy melléknévből képez igét), ugyanolyan képzett szó, mint a lovagol, a sasol (néz), a párol, a rangsorol, a talpal, a gyalul, és így tovább.
A bank főnév (olasz eredetű egyébként) a pénzügyek intézésének a helye, aki bankol, az ezt az intézményt/helyet használja, valamilyen módon pénzügyeket intéz.
Továbbra is - ha neked nem tetszik, az a te egyéni problémád, nem a nyelvé. Ha a nyelvben jelen van és használják, az meg a nyelv sajátossága - ha neked úgy tetszik használod, ha nem, akkor nem. A (beszélt) nyelvben nincs olyan, hogy "kötelező". Az pedig, hogy ami rég történt a nyelvvel az "jó", ami most történik az "rossz" egy általános elgondolás, csak az égvilágon semmi értelme. Ugyanolyan változások történnek most is, mint akkor - és mindig voltak, akik széllel szemben próbáltak vizelni.
És ahogy mondtam - olyan nincs, hogy egy szókincset vagy nyelvet valami "rombol" vagy "gazdagít". Jelenségek vannak: a bankol egy értelmes, nyelvtanilag helyesen képzett kifejezés, ami régóta jelen van a nyelvben (minimum 2002), és most egy reklám hatására többen használják. Ennyi. -
#979
Nem éltem sem a latin időkben, sem a török időkben, de még az iparosodás korát is kihagytam! Sajna vagy hála istennek most élek , ezekre a változásokra van reagálási lehetőségem. Valóban olyan tárgyak vagy tevékenységek amik teljesen újak, nem csak Magyarországon hanem a világon is igényelnek külső behatást! De a BANKOL simán helyettesíthető régebbi MAGYAR kifejezésekkel!(a példát olvashatod az alábbi írásomban) Te azt nem látod át, hogy ez nem egy szükséges szó, hanem egy trehány egyszerűsítés, ami lehet, hogy rövidíti a reklámidőt de rombolja a szókincset! Neked ez a BANKOL kifejezés a nyelvünk gazdagodását jelenti? Ha igen csak sajnálni tudlak.
-
#978
Annyiban kiegészíteném-pontosítanám az előző hozzászólást, hogy a gazdagodás sem jó szó, mert értékterhelt, és pozitív irányú folyamatot jelent - pedig a változás nem jó vagy rossz. Tehát új szavak jelennek meg, de eközben a már kevéssé használt, aktuális kultúrához nem szükséges szavak használata visszaszorul - ez pedig egy általános folyamat. Van indukciós sütőlap, de egy gyerek már nem biztos, hogy lát egyáltalán még sparherdet (nini, egy német szó átvétel, ízlés szerint sparhelt, és ezek kombinációja). Van plazmatévé, de nem biztos, hogy bárki tudja még, hogy egy pohárszék hol helyezkedett el egy lakásban (és van-e sejtése arról, hogy nagyjából ugyanarról van szó, mint az almárium, ami pedig egy spanyol importszó).
És ezekre már nincs is szüksége. -
#977
Miért, latinosítani a középkorban szabadott? Előtte törökösíteni szabadott? Azóta németesíteni szabadott? A szaknyelv mindig átveszi a szakma "alapszókincsét", ami utána átkerül a köznyelvbe. Ez a földművelésnél a török volt, az oktatásnál, vallásnál a latin, az iparosodás során a német, most pedig az angol. És ez így van szerte a világon*.
És miért nem gazdagodás, ha új szavak jelennek meg? Ha tetszik a közösségnek úgyis megmarad, ha nem, úgysem. Ott a grépfrút, amire kitalálták a citrancsot, senki nem használja ezen a néven. A CD-re kitalálták a fénylemezt, senki nem használja ezen a néven. A szépség pedig - ahogy az előbb is - egyéni dolog, nincs általános esztétikája a nyelvnek, nem "mérhető", hogy most ez a szó (vagy akár egy egész nyelv) csúnya vagy szép.
Az angol is gazdagodik, átvesz (átvett) indiai, kínai, stb. szavakat, és ugyanez történik fordítva. Vett át magyar szót is, a huszárból lett a hussar, a gulyásból goulash, Bíró László József újságíró nevéből pedig a golyóstoll neve, a biro.
Mire is gondolsz konkrétan?
* - Egyetlen kivételként az izlandit lehetne felhozni, de ott a teljes ország lakossága háromszázezer fő, és van idejük-lehetőségük arra, hogy új szavakat alkossanak átvételek helyett. -
#976
Rendben változzon a nyelvünk, azzal semmi bajom csak ne angolosítsuk, csúfítsuk hanem gazdagítsuk őrizzük meg a szépségeit! Lehet, hogy az elcsökevényesedett angoloknál az a módi, hogy butítsuk a nyelvet és a szókincset, de szerintem ez nem követendő példa! -
#975
A médium-média dolgot már párszor lefutottuk itt is, máshol is, folyamatosan alakulóban van mindkét szó jelentése, és ebben nem segít az a pár önjelölt klasszikafilológus, aki veri az asztalt, hogy latinul a média többesszám :) A témában ezer és egy cikk van, átmeneti állapotban vagyunk, majd kialakul (egy megjegyzés: a fólia is a folium latin szó latin többesszámának magyar, egyesszámú alakja, aminek már más az értelme, mint az eredeti szónak - hasonlóképpen történik most a médiánál, csak most többen írják le a gondolataikat)
A bankol az angol "banking"-gal (pénzügyi ügyintézéssel) azonos értelmű szóként már jóval a lent emlegetett reklámok előtt megjelent*, egy reklám előszedte, használja - rövid, kifejező, mindenki által értett kifejezés (hogy nem tetszik? az már ízlés kérdése, és De gustibus...).
Szerintem ott érdekesebb az, hogy a reklámszöveg szerint "Ön kinél bankol?" a kérdés, holott a "ki" kérdőszót a magyarban régebben nem nagyon használták testületekre, szervezetekre, intézményekre. De ez is alakulóban van, hiszen a testületek, szervezetek a közbeszédben "cselekvő entitások" - az önkormányzat határozatot hoz, a bolt emeli az árakat, a bank hitelt ad, stb. - és bár a nyelvben logikát keresni nem szabad, mégis logikus következménye ezeknek, hogy mint "személy" tekintünk egy bankra (és magunk elé képzeljük az ügyintéző hölgyet), és így a bankból is "ki" lesz, "mi" helyett.
Végezetül: lehet, hogy amit a köznyelv használ, az valaki szerint "baromság", "rohadvány" és ilyesmik, de a nyelv nem állandó, mindig változik, megjelennek benne újabb dolgok, régebbiek kivesznek vagy újra megjelennek (!) - de ezek közül bármelyiket romlásnak vagy javításnak kikiáltani szűklátókörűségre vall. Amióta van írásbeliség, folyamatosan megy a sírás azon, hogy "jajj, romlik a nyelvünk" - tehát ideális esetben az írásbeliség kezdetét lehetne kikiáltani "legjobb" nyelvnek, amit azért érezhetünk, hogy irreális. Ebből a gondolatmenetből azt is be lehet látni szerintem, hogy a nyelv nem lesz jobb vagy rosszabb, hanem állapota van, amit meg lehet figyelni, lehet érdeklődve figyelni, de értéket kötni hozzá - teljesen személyes dolog. Egy mai regény nyelvezete bármiben is rosszabb lenne mondjuk egy 50 vagy 100 évvel ezelőttinél? Egy mai közbeszéd bármiben rosszabb lenne egy 50 vagy 100 évvel ezelőttinél? Nem. Csak más, mert más emberek, más környezetben élnek, más igényeik vannak.
*:Édes anyanyelvünk 2002. decemberi szám, Új szavak c. rovat: bankol – bankból vagy automatából pénzt vesz ki. Fõnévi származéka: bankolás. „Lassulva nő az internetes bankolás” (Világgazdaság, 2002. okt. 7.).
Ugyanebben a számban további új szavak: biodízel, boldog óra, képben van, mms, zöldtárca, veszi az adást, tartótiszt, térfigyelő rendszer, és néhány olyan, ami nem terjedt el.
