2775
A magyar nyelv/nyelvtan úttörői
-
#2374
-
![[HUN]FaTaL](https://media.sg.hu/forum/avatars/10557508481320070594.gif "[HUN]FaTaL")
#2373
Én is ezt találtam, csak másik linken, de gondoltam megkérdezem a hozzáértőbbeket. :D
Köszi. :) -
#2372
link helyesen - itt a 217. -
#2371
AkH 217.
217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaºi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.
Nem baj, hogy hülyén néz ki, a szabál az szabál :) -
#2370
Hülye kérdés lesz, de most megzavarodtam:
Modeban, vagy mode-ban (szándékosan nem akarom a módot magyarra fordítani) ?
Az e némasága miatt gondolom kötőjellel kéne írni, de elég hülyén néz ki és összekavart.
-
#2369
//Csak szólok: nem siklottam el az "éjtgyomorra" felett... -
#2368
Elsőre héjtgyomorrát olvastam...
Rohadjon meg, aki kitalálta a "hogy" és társai rövidítését... -
#2367
-
gulyasandras #2366 „Színes élményekben gazdag ünnepeket kíván a Telekom!”
Aha. Lehet, hogy tényleg elegük van a színtelen élményekből, de általában besurran valami (írásjel, kötőszó) a két szó közé.
De ez tényleg már a kötöszködés* csucsa. (Inkább örüljünk, hogy kívántak valamit.)
*Lányom osztálytársainak majdnem a fele így írja. ÉJI! Izé, OMG! Illetve szerintük is sok a tévében a mesztelenkedés.
-
#2365
3.
(Elképzelhető, hogy volt már.) -
gulyasandras #2364 1. Penny fan game (még mindig ezen a néven fut; borzasztó)
2. frissenszültek (négy étterem; hozzá sem tudok szólni)
3. caládi (több hirdetésben is találkoztam ezzel a változattal)
4. pújka (főleg piacokon)
A pújkáról jut eszembe: csevely vagy csevej? A világhálóra is felkerült néhány fantasztikus levezetés az utóbbi években, csak az a baj, hogy az az író, aki először használta (megalkotta) ezt a szót, nos, ő így írta: csevely.
De teljesen mindegy is. Ahogy az egyik ismerősöm szokta mondani, néhány példamondat + néhány lista kellene csak az iskolai órákra.
Az utcasEprő kupacokba sÖpri össze a leveleket.
A vÖdÖr mÖgÖtt ette meg a zsÖmléket a zsEmleszínű kutya.
CsÖpÖgÖtt a csap, de ő zavartalanul csEpEgtette kenyerére a szalonna zsírját.
1.
2.
-
gulyasandras #2363 Levelet kaptam. (De ráértem megint ilyen baromságokat írni...)
Felolt
„Andris képzeld mi történt ma velem. Az egyik ****szopó oktató tanár úr ma előadáson felolvasott egy részt az egyik beadandómból. Azon viccelt, hogy azt írtam felolt. Többször is felolvasta engem meg mindenki kiröhögött. A végén odamnetem hozzá és rákérdeztem hogy mi baja van velem. Szerinte ilyen szóhasználattal nem jutok előre, merthog hallotta, hogy tudományos karriert akarok csinálni.
Most is csak az ideg miatt írok ilyen szarul, a beadandókat, kiselőadásokat mindig úgy készítem el, hogy többször is átnézem, meg Anita is elovassa. De nem tudom, hogy mit kéne tegyek, hogy megfeleljek ennek a köcsögnek. Pont az ő tárgya a legnehezebb. Szerinted?”
Hol is kezdjem? A legjobb emberhez fordultál: nem tudok helyesen írni :)))
1. Lingvicizmus. Óriási szakirodalma van, hazánkban talán Sándor* a legnagyobb ellenzője. Nézd, ebben az esetben szerintem te is elismered, hogy felolt a népesség elsöprő többségénél kiveri a biztosítékot. Van egy Minimum, ami alá nem megyünk. Tudom, ilyenkor jön mindenki a „nagyapám is így beszélt”-féle rigmussal, de ahogy nagyapáink korában mások voltak a tisztálkodási szokások**, úgy a nyelvhasználat is megváltozott. Be kell tagozódni, más út nincs.
2. Ha majd tudományos cikket akarsz írni, szembesülni fogsz azzal, hogy még egy gyenge*** szerkesztőségből is visszadobják, ha ilyet írsz: felolt. De a kéne, gyerkőc, vót, főd stb. szavakra sem fognak rábólintani, mert a többség által elfogadott Minimum alá esnek. (Ennek ellenére a többség így beszél.) Ez a levél is minden, csak nem elfogadható. (Amikor a sokak által istenített Nádasdy még mindig a -ban eltörlésére buzdít - elég bármelyik előadására bemenni -, amikor már teljesen szétesnek a könyvkészítés folyamatai során alkalmazott módszerek****, akkor már teljesen mindegy. Ezért szokták javasolni évente több alkalommal nyugati nyelvészek a helyesírás (de újabban már a kiejtési szabályok) eltörlését. Maradéktalanul. Erre a nyelvtani szabályokat egyre kevésbé betartó emberek azonnal rátámadnak az urakra. Nagy élvezet ilyenkor a hozzászólásokat olvasni.)
3. Sperma emberek mindenhol vannak; ha már felfigyelt rád, akkor próbálj meg élni ezzel a lehetőséggel (200-250 ember közül általában 15 hallgatóra emlékeznek az oktatók). Oktatód figyelmébe ajánlom az egyetemi mellékhelyiségeket. Egy szó kipellengérezése helyett inkább azt érné el, hogy ne ússzanak ezek a helyiségek vizeletben, ürülékben. Kezdetnek megtenné.
4. Kapásból tudnék legalább 20 olyan egyetemi tanárt mondani, akik csak a munkatársaik gondos ellenőrzéseinek köszönhetik, hogy tökéletes cikkeket, könyveket termelnek.
5. Annyit kellene tenned csak, hogy néha elővennéd a megfelelő szakkönyvet (pl. könnyített Osiris), belelapoznál, rákeresnél valamire stb. Előbb-utóbb csak rádragad valami. Vagy nem. :)
Na, megint hosszan írtam a semmiről! (Oka van természetesen annak is,hogy miért 20 szerepel húsz helyett stb.)
*Szinte minden cikkét ezzel kezdi, majd félúton vált egyet: a leírásban való hitet pedig eldobja. A hallgatói pedig őt röhögik ki (pl. „föltétel”). De ez hazánkban teljesen megszokott: aki szakmailag nulla + gyenge a stilisztikai készsége = cikket ír állandóan.
**Ez rendkívül rossz példa volt, hiszen a magyarok többsége ma sem mos fogat (60%), sokan cicamosdással is beérik (40%). De a hivatkozási alapjuk nekik is ez: „ha nekik így jó vót...”
***A jobb folyóiratok eleve angolul fogadják csak el a cikkeket. Volt is nagy felháborodás (franciáknál, németeknél), hogy a saját országukban megjelenő saját folyóirataik az anyanyelvükön írt cikkeket nem fogadják el közlésre. Hát, ez tényleg szopás (hatással volt rám a leveled :), bár én eleve rendkívül mocskosul beszélő közegben nőttem fel), de ma már világszerte nagy a verseny.
****Ma már nincs (régi felfogásban) lektor, nincs szerkesztő.
Kutyaütők maradtak csak. -
#2362
Az MTV híradója és a díjazás.
![]()
-
gulyasandras #2361 Gálffy Csaba, 2013. október 25. 16:29
„Az IBM tegnap bejelentette, hogy széleskörű licencmegállapodást kötött az ARM Holdings-szal az ARM Cortex processzormagok használatáról.”
cpctcg tegnap, 19:02 - „Majd eccer megtanulod leírni: széles körű”
cpctcg tegnap, 19:02 - „meg ezt is: Holdingsszal”
Mártonfi: „De nem merném a legnagyobb magabiztossággal állítani, hogy nem az értelmező szótár megy a helyesírás után. Nem hiszem ugyanis, hogy lenne olyan egzakt kritérium, amelynek segítségével eldönthető lenne, hogy a széleskörűen már összeforrt határozószó, míg a teljes körűen még nem. Úgyhogy lehet, hogy az az egyszerűbb megoldás, hogy azt mondjuk, a széleskörűen és a zártkörű hagyományosan egybeírandó, a többi esetben pedig követhetjük a szabályt.”
Magyarul: egyáltalán nincs rögzítve (és nincs kellőképpen alátámasztva), hogy akkor most melyik is lenne a helyes változat. Gálffy (gondolom) a zártkörűből indult ki. Egyébként a széleskörű és a széles körű között látok különbséget (igaz, ez csak árnyalatnyi): a széleskörű nálam konkrétabb jelentést hordoz.
„Hasonló” példák (ezek saját agyszülemények):
hova: szigorúbb, konkrétabb
hová: lágyabb, homályosabb
Pécsen: csak maga a város (agglomerációs csápok nélkül)
Pécsett: kicsit homályosabb, megfoghatatlanabb (nincs egyértelműen eldöntve/megjelölve, hogy mi is a pontos helyszín)
„Holdingsszal”
Mivel nagy (megrögzött) híve vagyok az alapforma visszaállíthatóságának, ilyen esetekben én is inkább a kötőjelre voksolok. As is igaz, hogy imádok kötőjelezni... :) -
gulyasandras #2360 Teringette faszekere! Még dél sincs!
1. „Megújúlt!” (Pickwick, CBA)
A P. ezért megérdemli a szokásos zoknit (Calypso). Csak így tovább! (A CBA nyereményéről még nem döntöttem.)
2. „Kálcium” (Natúrakva)
Izenem a páláckozóba, hogy KALCIUM. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!
(Csapvizes vagyok. Az ember néha Spanyolországban érzi magát, mert a többség 25-50 liter ásványvízet vásárol. Hetente. A többség persze kisebbség, de torzít a látvány. Állítólag sokan már ebben is mosnak. Főzés után már mosáshoz is. Elképesztő.)
3. „A csomagolás újra feldolgozott anyagból készült.”
Újra feldolgozott vagy újrafeldolgozott? „Nehéz” kérdés, de nekik nem
tűnt fel, hogy teljesen MÁST jelentenek.
(Szomszédasszonyom ugrott át ezzel az étolajjal. Talán Iskon? Ő imádja, hogy „nem génkezelt” s. í. t., s. í. t. Aha.)
4. Befejezésként egy elgondolkodtató kérdés
„Bizonyítékként vagy bizonyítékul?” Ismerősöm kért tanácsot, hogy akkor most melyiket kellene használni(a).
Hasonlóan az előzőhöz (génkezelt vagy génmódosított*) itt is dönteni kellene. Személy szerint a bizonyítékként mellett törnék lándzsát, de hátha akad valaki a hozzászólók közül, aki vitatná ezt, esetleg felhozna valmilyen érvet a másik forma (bizonyítékul) mellett.
*génmódosított osztjónapot -
gulyasandras #2359 Pécs, szórólap: „CSOKICSÖVES SZOLárium!” -
gulyasandras #2358 Azóta is úgy van. Azt már mindenki elfogadta, hogy a cikkek (mindenhol) tele vannak helyesírási hibákkal, de a csak napi 5-6 hírt megjelentető oldalak ügyelhetnének a címekre.
De semmi gond: egyre ritkábban megyek ilyen oldalakra, idővel pedig teljesen le is mondok róluk. A szerkesztők szoktak így hozzáállni: ha annyira érdekel a könyv, akkor nem zavarhat az oldalankénti 1-5 elütés. Aha. Ha 50 éve úgy jelentek meg könyvek Magyarországon, hogy egyetlen hiba sem volt bennük, akkor talán ma is lehetne ÁÁÁÁ! Felébredtem... (Ma már lektorok sincsenek, szerkesztők sincsenek, csak a propaganda. Az rendületlenül állítja, hogy virágzik a könyvpiac.)
De semmi gond: a szakkönyvek után lassan már a szépirodalmat is más (eredeti) nyelven olvasom (gyermekeim szintén), a híreket szintén inkább külföldi forrásból szerzem be; csoda, ha már mi is állandóan a külföldre költözésen gondolkodunk? -
#2357
-
#2356
![]()
Elveszett... -
#2355
Ez csak elírás, nem (komoly) helyesírási hiba. -
gulyasandras #2354 Társoldalunkról (ipon*) néhány gyöngyszem:
"A Bioshock porducere új stúdiót alapít" - "A Lumia 520 a legkeresetteb Windows Phone"
* Ott mindig akadnak érdekességek. Az, hogy mikor kell kötőjel (mikor vessző, hogyan írjuk a számokat stb.) talán már túlzottan nagy elvárás lenne, de mostanában már az elütések javítására sem "fussa"? -
gulyasandras #2353 A "szokásos" hőbörgésem. Átugorható.
Összevágta tanára beszédhibáit Győrben - egy év próbára bocsátották
M(olnárka) Gy(őző)t (ha róla van szó egyáltalán, mert még a végén engem is feljelent) nem ismerem személyesen, de már sokat hallottam legendás előadásairól. :)
A megoldás az lenne, ha a tudás mellé megfelelő előadásmód is társulna. (Álmodik a nyomor. Igaz, most már nyugodtan lehet valaki aggyunktus ötvenévesen is, ha tud oktatni. Mivel eredményeket a többség úgysem produkál, akkor legalább azok maradjanak, akik segíteni tudják az ifjúságot.) Egyik oktatóm is megkérdezte szeminárium után, hogy miért röhögnek a hallgatók annyit az óráján. Amikor pedig elmondtam, hogy azért, mert így beszél: köll, főd, szeg(ez), veder, tejfel, píz, ez mellett, ama stb. (villanytan volt, de ő szerette volna "feldobni" az órákat, ezért amíg mi szenvedtünk, ő mesedélelőttöt tartott, pedig egy kis csend nem ártott volna, hiszen általában nem végeztünk időre), halálosan megsértődött.
Csak azt akarom kinyögni, hogy az ember komolyan elgondolkodik azon, hogy az oktató vajon mennyire van birtokában a legkorszerűbb tudásnak, ha a nyelvi eszközei ennyire szegényesek (esetleg megrekedtek 30-40 évvel ezelőtti szinten); olvasás közben is felmerül a gyanú, hogy ez az évszám nem stimmel, az a forrás más néven került kinyomtatásra (a szerző nevét összekeveri máséval), rossz következtetést von le -> megbízhatatlan, keressünk mást (akár embert, akár könyvet).
Amíg valaki nem áll ki a nyilvánosság elé (oktató, újság, blog stb.), addig nyugodtan használhat szinte bármit tájszavak (volt már arra is példa, hogy csak a negyedik szótárban akadtam rá egy szó jelentésére, pedig mindegyik könyv kifejezetten erre a témára specializálta magát), régies szavak (az írók persze bármikor élhetnek az írói szabadságra való hivatkozással:) ), de amikor már közönség előtt parádézik valaki, akkor csak illene összekapnia magát. (Számomra mindig rendkívül nagy élmény olyan embereket hallgatni, akik szinte nyomdakészen fogalmaznak. Vagy így fórumoznak. Amire én sohasem leszek képes.)
+
Tényleg annyira nehéz lenne észrevenni a különbséget az alábbiak között? (Gyors felsorolás.)
egyetértek - egyet értek, ezenfelül - ezen felül (Vagy már teljesen mindegy? Aki akarja, az úgyis kihámozza a lényeget?)
vödör (de: cseberből vederbe)
tejföl (de: nem fenékig tejfel)
szög, leszögez (de: Szeget szeggel - Petőfi, Shakespeare)
föld, bolt (a főd, bót helyett - pedig a többség így használja)
miből (de gyakran a neten: MIBÜL? - vagyonszerzésnél)
kellene (a kéne helyett)
na (a no helyett)
mindenhol, máshol (a mindenütt, másutt helyett)
tele (a teli helyett - amíg nem értelemzavaró)
helyen, foglalkozzon, befejezésként (ezek helyett: helyütt, foglalkozzék, befejezésül)
felett, felettes, szerfelett, természetfeletti, emberfeletti, felső, legfelsőbb, felsőfokú
fenekestől, csapatostól (fenekestül, csapatostul)
férfinak, férfiaknak, férfival, férfiakat, férfiasan (az eredeti alak a férfiú, ezért nem "fogadható el" (a sok nyelvész által megengedett) férfinek stb.) -
gulyasandras #2352 Talán az Avon felkarolhatná :)
Generációs különbség. Az átjövő érzés fontosabb a szövegnél.
Hősök? Ugyan. /legyint
Témához:
"[Fishi]
2013. szeptember 20. 16:02 - permalink
válasz erre
#6
Kedves Dojcsák Úr!
Szeretném felhívni a figyelmét, hogy ön az "ö" fóbia áldozata. Azonban amíg a fel és a föl szavak jelentése pontosan egyezik, így nyugodtan törölheti a szótárából a föl alakot, addig a felé valamint fölé képzett alakjaik már NEM azonos jelentésűek, így kérem tegye vissza a szótárába a fölé szót!"
Ahogy már korábban is írtam, ebben egyetértünk, de a föl igekötő már a múlt része (beállt pl. a cz mellé). (FELvételi, FELjelentés, FELsőoktatás, FELhő, FELszín, FELadat, FELnőtt és így tovább...) Pontosabban lehet használni, csak ne csodálkozzon, ha lenézik. (Kommunikációs szempontból pl. az ebbül és az ebből között nincs különbség, ahogyan azt bele is verik az összes hallgató fejébe már az első komm. előadáson, de próbáljon meg valaki az ebbül környékén fellelhető szavakkal boldogulni... Izenem néki, hogy ebbül a csávábul nehézkesen gyön maj ki. Ha kigyün egyáltalán.) -
#2351
nem ismerem, pedig elég sokat olvasok (nyomtatott formában is). -
gulyasandras #2350 "Ismerté"
Berta Sándor remeke. Vártam, de most már csak szóvá kell tenni.
(Mostanában már a cikkek címét sem sikerül helyesen leírni...) -
gulyasandras #2349 :)
Ismered ezt a könyvet?
1. Szülőfalum (soha nem volt város, soha) gimnáziumából líceum lett.Csak gratulálni tudunk. Jövőre talán már NEMZETI is lesz.
2. "COMING SOON" - Ma délelőtt végre lekerült ez a felirat a D&B kirakatából (Aréna). -
#2348
biztos ízesített papírra írták a beszámolót. -
gulyasandras #2347 "akiknek tavalyi évről szóló beszámolóit a hvg.hu átnyálazta."
Átnyálazta, átnyálazta, átnyálazta... -
gulyasandras #2346 e-NYELV.HU (Miért nem szeretem?)
A tanácsadás nem abból áll, hogy fellapozzuk a könyvet. Nem. Értelmezni is kellene a szabályokat (plusz ismerni kellene a nyelvtant is). Amikor pedig 2013-ban is 1980-ban kiadott (tehát 35-40 évvel ezelőtt szerkesztett) művekre hivatkoznak... Ettől már csak egy rosszabb hivatkozási alap van: 150-200 évvel ezelőtt élt költők versei. (Gáldi László írt egy jó könyvet a verselési technikákról. Ha valaki magától nem jött volna rá, hogy miért térnek el annyira a költők verseikben a "hivatalos" nyelvezettől, akkor érdemes elolvasnia.)
A tegnapi "tanács":
imádni való
2013. 09. 05.
Melyik a helyes írásmód: imádnivaló vagy imádni való?
Pölcz Ádám válasza:
A javasolt írásmód az „imádni való” (vö. OH. 840. o.).
Tényleg ez áll a 840. oldalon. DE!
Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila mit is írnak erről tulajdonképpen? (Rendben, ez még megjelenés előtt volt, de a szöveg ma is aktuális.)
"Fel lehetne hívni a figyelmet a következő jelenségre is: Az igenévi bővítményű határozós összetételek között jellegzetesek a főnévi igenévi előtagú és való utótagú szerkezetek: ennivaló, innivaló, csapnivaló, tudnivaló, keresnivaló, égetnivaló, vesztenivaló, főznivaló, kifogásolnivaló, imádnivaló, mondanivaló. A főnévi igenévi előtaggal és a való folyamatos melléknévi igenévi utótaggal szerkesztett szókapcsolatok helyesírását a szófaji érték határozza meg alapvetően. Ebben az összetételi formában gyakori a szófajváltás, jellegzetes a főnevesülés. Ha a szerkezet egésze főnévi értékben szerepel, összetételként egybe kell írni, például: ennivaló, innivaló, elintéznivaló, tudnivaló, olvasnivaló, keresnivaló, vesztenivaló, mondanivaló stb. Nem főnévi értékben azonban külön kell írni ezeket a szerkezeteket: sütni való hús, szégyellni való eset, olvasni való könyv, elvégezni való feladat stb.
A főnevesülés következtében ez az összetételi forma produktív. Ugyancsak egybeírandók a melléknevesült jelentésváltozásos formák: csapnivaló (teljesítmény), égetnivaló (kölyök), csodálnivaló (akaraterő), kötöznivaló (bolond), imádnivaló (kisgyerek) stb. A határozói igenévi bővítményt tartalmazó összetett szavak ritkábbak: tudvalevő, mondvacsinált stb."
Közvetlenül előtte:
"Ha egy igei alaptagú határozós szószerkezethez – akár alkalmi, akár állandósult szókapcsolatról van szó – képző járul, a különírást meg kell tartani, hiszen egyetlen képzőnek nincsen összetétel-teremtő ereje (a fenti hagyományos írásmódú képzett alakok tehát kivételt képeznek): hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés, háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor. Mindezek alapján megfontolandó, hogy a fenti, jelenleg hagyományos írásmódú alakok rögzítését nem kellene-e a bizottságnak áttekintenie, és esetlegesen felülbírálnia, ahol lehetséges, hiszen az efféle esetek nagy száma nagyon nehézzé teszi a helyesírásukat a gyakorlatban. (Nyilvánvaló, hogy a jelentésváltozásos formák esetében az egybeírást meg kell tartani, a hagyományos írásmódú alakoknál azonban ez már elgondolkodtató.)"
-
gulyasandras #2345 Tigrisanya, választóvíz
Az anyatigris helyett a tigrisanya használata értelemzavaró, ha nem Amy Chua könyvére (Battle Hymn of the Tiger Mother) utalunk. Ha védem a gyermekemet (barátaimat, kollégáimat stb.), akkor inkább maradjunk az anyatigrisnél. Az előbb említett nevelési módszernél talán elfogadható az újabb változat. Szerintetek?
Általában vízválasztóra gondolnak, de mostanában néhányan választóvizet írnak (teljesen más a jelentése). Amikor erről beszéltünk egy cikk kapcsán, többen mondták, hogy kinyomtatták (magyarul: így helyes). Érdekes módon ezt nem lehet gyökeresTŐL (családosTÓL, cipősTŐL, fenekesTŐL, csapatosTÓL, ruhásTÓL stb., bár már ezeknél a formáknál is megfigyelhető a felbontás/"feldarabolódás") kiirtani az emberek gondolkodásmódjából. Ami megjelent valahol, az biztosan helyes, hiszen valakinek csak feltűnt volna a szerkesztőségben, ha hibázott (nem pedig hibát vétett!) volna az újságíró. Bár lassan talán már ez is megváltozik. Mármint a megítélés.
A csökkenő példányszámok magukkal hozták a szerkesztőségi létszámok erőteljes megcsappanását is, így bizony előfordul, hogy országos napilapoknál is csak 4-5 ember írásai töltik ki a publicisztika rovatot. (Régebben ez a szám elérte akár a 90-et is. Havonta.) Az olvasó pedig annyira hozzászokik ehhez, hogy egy idő után már fel sem tűnik neki, hogy az újságíró hibás nyelvezettel él. (Vagy amikor ugyanazokat a témákat erőltetik, azt a látszatot keltve, hogy az egész ország ezzel a témával foglalkozik, holott erről szó sincs, egész egyszerűen egy pici kör véleményét kívánják ráerőltetni mindenkire.) Megint elkalandoztam. -
gulyasandras #2344 (Minek írtam ennyi baromságot???)
"Igen, a Barátok köztben mindig úgy emlegetnek mindenkit, hogy a Miki, a Zsolt, a Zsófi..."
Név előtti névelő = Hangsúly, Kiemelés, Célzás, Pontosítás, Megkülönböztetés
BK? Helyette É. Kiss, Szikszainé stb. könyveit ajánlom :)
Egy tűrhető cikk a témában: http://www.nyest.hu/hirek/nevelo-a-nev-elott
Egyébként imádom, amikor mindenki azzal jön, hogy csak a pestiek beszélnek így. Egyrészt a budapesti agglomeráció elég nagy (itt él az ország lakosságának majdnem 30%-a), másrészt akkora a mozgás az országon belül (oda kell menni, ahol van munka), hogy iszonyatosan nagy a keveredés. Ezekkel a legendákkal pedig le kellene számolni, hogy pl. Pesten mindenki azt mondja, hogy póóóósta. (Ilyen ember nem létezik.) Vagy Szegeden (bár ezen én is gyakran élcelődöm) mindenki őzik. Már rég nem.
Pósta: http://www.youtube.com/watch?v=iAuZ4Z28qgg Oszt ennyi, nincs több.
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmondról írt könyvében (a monográfia enyhén szólva túlzás*) sokszor elég érdekes módon közelít a magyar nyelvhez, de most csak ezt emelném ki: "best of". Móricz és a best of...
Idézőjel, így kicsit elfogadhatóbb, de azért bosszantó.
Ha már idézőjel. Bonfire, azt írod, hogy "gondolatjelet kötőjel helyett (Alt+0150), magyar idézőjeleket (Alt+0132; Alt+0148)" kellene használnunk. Teljesen igazad van, mindössze egy apró bökkenőre hívnám fel a figyelmedet.
Természetesen én is igyekszem betartani a szabályok többségét, de a fórumozás más tészta. Valami (általában nem túl értelmes dolog) az eszembe jut, bejelentkezem, aztán** villámgyorsan begépelem. Ennyi. Egyszerűen nem éri meg kódokkal szórakozni, különösen akkor, ha olyan fórumon tevékenykedsz, ahol sűrűn törlik a hozzászólásokat. Vagy az is szépen megfigyelhető, hogy egyre rövidebbek a hozzászólások, hiszen ezen az oldalon is észlelhető, hogy a "szakértők" elkedvetlenedtek (minek álljanak le olyanokkal vitatkozni, akik az alapfogalmakkal sincsenek tisztában; nem mintha azt várnák el, hogy mindenki betéve/kívülről tudja pl. a Hevesi-féle Elektromosságtant).
*Akad olyan "kritikus", aki így összegezte: "majd 800 nyomtatott oldalon, csaknem 1600 (!) lábjegyzettel bővíti, árnyalja, színezi..."
ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!
A hossz nem számít (csak játékos legyen), lábjegyzetet pedig annyit gyártunk, amennyit csak akarunk.
**aztán: Lackfinak egyszer az volt a legnagyobb problémája, hogy ki kellett "javítgatnia" bizonyos fordításokban azutánra. Az nem jelentett számára problémát, hogy a fordítások harmada teljesen elavult (és léteznek sokkal jobb fordítások), nem, neki az aztán jelentette a legfőbb problémát. Szerinte gépelési hiba történt... Apád ***** a gépelési hiba. Idióta. Így járunk, amikor egy haver kapja a munkát.
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
Na, még ezt kiírom magamból.
Nagyon zavar, hogy nincs egy valamirevaló élő irodalomtörténészünk. (Talán három ember rendelkezik az elvárható tudással, de ők a körön kívül vannak. Meg nem is foglalkoznak már ezzel.) Történészből is kettőt tudunk felmutatni: egyik az ángliusoknál, a másik a Várban (Géza). A többiek csak hobbisták, oldaltól függetlenül (Romsics, Ormos, Gerő, Ablonczy, Szakály, Nótári stb.)
Most éppen Margócsy "Ismeretes - diskurzus - diskurzus - Befejezés ü l" István köteteit olvasom. Egybegyűjtve nagyon gyengék az írásai. (A könyvek kritikája még gyengébb. Tarjánnak talán Elek példáját kellett volna követnie, de csak bazsalygott. Bazsalyog. Használja még ezt valaki?)
Mondjuk ő is elismeri, hogy sokszor csak azért írt, mert kellett valamit produkálnia (http://en.wikipedia.org/wiki/Publish_or_perish). Igaz, nála legalább felvillan valami (néha vannak érdekes ötletei, csak átadni nem bírja + nincs meg a szellemi háttér). Gintlinek is minek szól be? Én megtehetem, hogy leszólok egy könyvet, hiszen csak egy átlagos olvasó vagyok, de ő szakmabeli, volt rá 40 éve, hogy alkosson valamit.
A VillanySpenót írásait azért magasan veri esszéinek többsége. Mondjuk a VS annyira gagyi, annyira nem ér fel az eredetivel (az ámerikaiak azzal a kötettel oda asztak rendesen), hogy azt könnyedén felül lehet múlni.
Ezt a véleményét osztom (noha Babits esszéi ezerszer jobbak Szerb gyenge firkálmányainál):
"más nemzetek összefoglaló irodalomtörténete iránt a szűk szakmán kívül semmiféle olvasói igény nem tapasztalható, a más irodalmak történeteit az ún. kényszerolvasókon kívül senki nem veszi a kezébe, holott az idegen nyelvű irodalmi művek mai olvasottsága vetekszik a magyar irodaloméval, s a nem magyar nyelvű egyedi művek interpretálása iránti igény is mindnyájunknak mindennapi tapasztalata.) Mára, nem kell bizonyítani, e társadalmi megbízatás megszűnt, az irodalomtörténész szakma presztízse mind a hivatalos kultúrpolitika, mind a közvélemény szemében hatalmasat esett, s maga az irodalomtörténet mint „olvasmány” kiesett a hajdani művelt középosztály érdeklődési köréből – az a valóban erős polgári olvasói-műveltségi kötelezettség és igény, amely létrehozta és széles körben fogyasztotta Szerb Antal könyvét, mára jóformán teljes egészében elenyészett, s az összefoglaló irodalomtörténet diszciplínája lényegében – akarjuk, nem akarjuk – kizárólag iskolai tantárgyként funkcionál. Aminek nagyon súlyos szakmai és hatástörténeti következményei vannak: a kötelezően előírt iskolai
tananyagnak ugyanis mindig az a kikerülhetetlen tulajdonsága, hogy passzív és merev, hogy megszűnik az aktuális ideológiai vagy szakmai diskurzus része lenni, kizárja a vitattatás eshetőségeit, s a hivatali meghatározottság nevében elzárkózik a lehetségesség többes számának alkalmazásától. "
"Toldy törekvése a maga idejében – nagy, impozáns és társadalmilag érvényesnek tekintett narratívájának egyenes következményeként – nem kevés eredménnyel és nem elhanyagolható hatással járt, ma viszont mind a szakmának, mind az irodalom oktatói gárdájának alighanem be kell látnia, hogy ezt az utópiát a mi korszakunk biztosan nem fogja beteljesíteni."
Szerencsére 2007-ben megjelent egy fantasztikus válogatás a régi nagyoktól. Elolvashatta volna. -
#2343
A mai közbeszédben már nem csak a pesti nyelvjárásban van teljesen jelen a nevek elé tett határozott névelő (ahogy a -ba -ban ragok elmosódása is), bár írásban még mindig ritkán jelenik meg. Ezért is illene a kérdésbe :)
Ma már (jó harminc éve) a nyelvművelés is árnyaltabban fogalmaz: „Magukban álló személynevek, különösen családnevek vagy teljes nevek előtt az igényes nyelvhasználatban (például az értekező prózában vagy a hivatalos nyelvi érintkezésben) általában nincs s nem is kívánatos a névelő.” (Nyelvművelő Kézikönyv, 1980.)
A hegyek, folyók és egyéb földrajzi alakzatok neve legalább annyira egyedi, mint a személyeké, mégis teszünk eléjük névelőt, pl. a Duna, a Balaton, a Kisalföld, a Zempléni hegység. (De ha Zemplént mint megyét emlegetjük, nem kap névelőt, és nem kapnak a földrészek, országok, országrészek sem, pl. Ausztria, Erdély, Lombardia.) Tehát inkább közmegegyezés, szokás kérdése, hol használunk névelőt, hol nem.
innen -
karajjj #2342 Igen, a Barátok köztben mindig úgy emlegetnek mindenkit, hogy a Miki, a Zsolt, a Zsófi... -
#2341
"Luca" elől még hiányzik egy "a" :) -
#2340
-
#2339
Szobájába bele. -
#2338
-
#2337
Isten őrizz, tanulják meg őket használni. -
#2336
Hát, vagy inkább meg kellene tanulni helyesen használni őket.. -
#2335
lehet írtam már ebben a topikban, de engem nagyon zavarnak a rosszul használt igekötők : lassan már változtatni kell a helyesírási szabályokon, hogy bármikor lehessen külön és egybe írni
