A magyar nyelv/nyelvtan úttörői
-
#2343
A mai közbeszédben már nem csak a pesti nyelvjárásban van teljesen jelen a nevek elé tett határozott névelő (ahogy a -ba -ban ragok elmosódása is), bár írásban még mindig ritkán jelenik meg. Ezért is illene a kérdésbe :)
Ma már (jó harminc éve) a nyelvművelés is árnyaltabban fogalmaz: „Magukban álló személynevek, különösen családnevek vagy teljes nevek előtt az igényes nyelvhasználatban (például az értekező prózában vagy a hivatalos nyelvi érintkezésben) általában nincs s nem is kívánatos a névelő.” (Nyelvművelő Kézikönyv, 1980.)
A hegyek, folyók és egyéb földrajzi alakzatok neve legalább annyira egyedi, mint a személyeké, mégis teszünk eléjük névelőt, pl. a Duna, a Balaton, a Kisalföld, a Zempléni hegység. (De ha Zemplént mint megyét emlegetjük, nem kap névelőt, és nem kapnak a földrészek, országok, országrészek sem, pl. Ausztria, Erdély, Lombardia.) Tehát inkább közmegegyezés, szokás kérdése, hol használunk névelőt, hol nem.
innen