Nem tanítható a teremtéselmélet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#283
Semmi gond, itt van némi info. Asszem ez a vallásosaknak kicsit kellemetlen lesz, elõre is bocs ;):
"De vajon messzi világokba kell-e utaznunk ahhoz, hogy másfajta replikátorokra és ennek folyományaként másfajta evolúcióra leljünk? Én azt hiszem, hogy nemrégiben egy újfajta replikátor bukkant fel éppen ezen a bolygón. Itt van, és belebámul a képünkbe. Még gyermekcipõben jár, még esetlenül sodródik ide-oda õslevesében, de máris oly gyors evolúciós változáson megy át, hogy mögötte a jó öreg gén messze lemaradva liheg.
Az új leves az emberi kultúra levese. Az új replikátornak nevet kell adnunk, olyan nevet, amely a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza. A „miméma” szónak tetszetõs görög származása van, de olyan egy szótagú nevet szeretnék találni, amely egy kicsit úgy hangzik, mint a „gén”. Remélem, klasszikus mûveltségû barátaim megbocsátanak nekem, ha a mimémát mémre rövidítem. Ha ez némi vigaszt nyújt, akkor azt is gondolhatjuk, hogy a „memória” szóval vagy a francia mème (ugyanaz) szóval rokon.
A mém lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testbõl testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk. Ha egy tudós egy jó gondolatot hall vagy olvas, akkor továbbadja kollégáinak és tanítványainak. Megemlíti a cikkeiben és elõadásaiban. Ha egy gondolatnak sikere van, azt mondhatjuk, hogy agyról agyra terjedve elszaporodik. Ahogy N. K. Humphrey megállapította e fejezet egyik korábbi változatáról: „...a mémeket élõ struktúráknak kell tekintenünk, nem csupán metaforikusan, hanem technikai szempontból is. Ha egy termékeny mémet ültetsz az agyamba, akkor szó szerint élõsködsz az agyarnon, mert a mém terjesztésének eszközévé teszed, pontosan úgy, ahogy a vírus élõsködik a gazdasejt genetikai mechanizmusán. És ez nem csupán fogalmazásmód - a »hit a halál utáni életben« mémje például fizikai értelemben is milliószámra keletkezik az egyének idegrendszerében levõ struktúraként a világ minden táján."
Vegyük például lsten létének eszméjét. Nem tudjuk, hogyan bukkant fel a mémkészletben. Valószínûleg több ízben keletkezett, egymástól független „mutációk” révén. Mindenesetre valóban nagyon régi. Hogyan készít magáról másolatokat? A mondott és írott szó révén, amit nagyszerû zene és nagyszerû mûvészet támogat.
Miért van ilyen nagy túlélési értéke? Ne feledjük, hogy itt a „túlélési érték” nem a gén értékét jelenti a génkészletben, hanem a mém értékét a mémkészletben. A kérdés valójában ezt jelenti: mi adja lsten eszméjének stabilitását és gyakori megjelenését a kulturális környezetben? Az Isten-mém túlélési értéke a mémkészletben nagy lélektani vonzerejébõl fakad. Látszólag egyszerû választ kínál a lét mély és zaklató kérdéseire. Azt sugallja, hogy az evilági igazságtalanságok helyrehozhatók egy következõ világban. Az „örökkévaló karok” támaszunk saját fogyatékosságainkkal szemben, ami, mint az orvos placebója, attól még nem kevésbé hatásos, hogy csupán a képzelet teremtette. Többek között ez is indokolhatja, hogy Isten eszméje oly könnyedén másolódik egyedi agyak egymást követõ generációiban. Isten létezik, ha másképp nem is, olyan mém formájában, amelynek az emberi kultúra kínálta környezetben nagy túlélési értéke vagy fertõzõképessége van."
"De vajon messzi világokba kell-e utaznunk ahhoz, hogy másfajta replikátorokra és ennek folyományaként másfajta evolúcióra leljünk? Én azt hiszem, hogy nemrégiben egy újfajta replikátor bukkant fel éppen ezen a bolygón. Itt van, és belebámul a képünkbe. Még gyermekcipõben jár, még esetlenül sodródik ide-oda õslevesében, de máris oly gyors evolúciós változáson megy át, hogy mögötte a jó öreg gén messze lemaradva liheg.
Az új leves az emberi kultúra levese. Az új replikátornak nevet kell adnunk, olyan nevet, amely a kulturális átadás egységének vagy az utánzás, az imitáció egységének gondolatát hordozza. A „miméma” szónak tetszetõs görög származása van, de olyan egy szótagú nevet szeretnék találni, amely egy kicsit úgy hangzik, mint a „gén”. Remélem, klasszikus mûveltségû barátaim megbocsátanak nekem, ha a mimémát mémre rövidítem. Ha ez némi vigaszt nyújt, akkor azt is gondolhatjuk, hogy a „memória” szóval vagy a francia mème (ugyanaz) szóval rokon.
A mém lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testbõl testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk. Ha egy tudós egy jó gondolatot hall vagy olvas, akkor továbbadja kollégáinak és tanítványainak. Megemlíti a cikkeiben és elõadásaiban. Ha egy gondolatnak sikere van, azt mondhatjuk, hogy agyról agyra terjedve elszaporodik. Ahogy N. K. Humphrey megállapította e fejezet egyik korábbi változatáról: „...a mémeket élõ struktúráknak kell tekintenünk, nem csupán metaforikusan, hanem technikai szempontból is. Ha egy termékeny mémet ültetsz az agyamba, akkor szó szerint élõsködsz az agyarnon, mert a mém terjesztésének eszközévé teszed, pontosan úgy, ahogy a vírus élõsködik a gazdasejt genetikai mechanizmusán. És ez nem csupán fogalmazásmód - a »hit a halál utáni életben« mémje például fizikai értelemben is milliószámra keletkezik az egyének idegrendszerében levõ struktúraként a világ minden táján."
Vegyük például lsten létének eszméjét. Nem tudjuk, hogyan bukkant fel a mémkészletben. Valószínûleg több ízben keletkezett, egymástól független „mutációk” révén. Mindenesetre valóban nagyon régi. Hogyan készít magáról másolatokat? A mondott és írott szó révén, amit nagyszerû zene és nagyszerû mûvészet támogat.
Miért van ilyen nagy túlélési értéke? Ne feledjük, hogy itt a „túlélési érték” nem a gén értékét jelenti a génkészletben, hanem a mém értékét a mémkészletben. A kérdés valójában ezt jelenti: mi adja lsten eszméjének stabilitását és gyakori megjelenését a kulturális környezetben? Az Isten-mém túlélési értéke a mémkészletben nagy lélektani vonzerejébõl fakad. Látszólag egyszerû választ kínál a lét mély és zaklató kérdéseire. Azt sugallja, hogy az evilági igazságtalanságok helyrehozhatók egy következõ világban. Az „örökkévaló karok” támaszunk saját fogyatékosságainkkal szemben, ami, mint az orvos placebója, attól még nem kevésbé hatásos, hogy csupán a képzelet teremtette. Többek között ez is indokolhatja, hogy Isten eszméje oly könnyedén másolódik egyedi agyak egymást követõ generációiban. Isten létezik, ha másképp nem is, olyan mém formájában, amelynek az emberi kultúra kínálta környezetben nagy túlélési értéke vagy fertõzõképessége van."
#282
Nem kényszerítette semmi a halat, hogy nyúlványt növesszen. Leegyszerûsítve: azok a gének, amik a nyúlványnövesztésért felelõsek (ezek véletlen mutációval jöttek létre) sikeresebben öröklõdtek tovább a következõ nemzedékekbe nem nyúlványnövesztõ társaiknál. A nyúlványos egyed sikeresebben vadászott a nyúlványnélkülieknél a csalija miatt -> nagyobb valószínûséggel érte meg az ivarérett kort -> több utódja lett, akiknek ugyanezek a génjeik vannak -> az utódok az elõbbi ok miatt szintén sikeresebbek lettek, ráadásul egyre sokasodtak -> szépen lassan õk váltak dominánssá kiszorítva a nyúlványnélküli gént -> voilá kialakultak. És igen ezek az elõnyös mutációk igen ritkák a hátrányosakkal szemben, de az evolúció kíméletlenül kirostálja ez utóbbit a kevés elõnyös javára. Egyszerû logika.
Analógia: föltalálták a miniszoknyát -> a csajoknak ez tetszett, többet megmutathattak a combjukból -> a miniszoknyahordás 'mémje' elterjedt a hosszúszoknyahordás mémjének rovására -> voilá, együtt örülünk a miniszoknyás csajoknak - bizony, a vezérlõ elv ugyanaz, az önmagát sikeresebben másoló elterjed a sikertelenebb rovására, ez az evolúció.
És mielõtt belekötnél, h dehát így hogy alakul ki egy teljesen új faj, itt egy jó példa arra, hogy létezik folytonos átmenet egyikbõl a másikba. És ez válasz a 'deháthola hiányzó láncszem' dumákra is. Ez nem elmélet, nem teória, hanem létezõ példa: a gyûrûfajok.
"A kritikára azonban a legfrappánsabb választ az úgynevezett gyûrûfajok adják. Ezek egyik példája az ezüstsirály (Larus argentatus), amely közönséges faj Észak-Európában. Skandináviából nyugat fele haladva azt tapasztaljuk, hogy a populációk egyedeinek színe egyre sötétebb. Ez a tendencia folytatódik Kanadán és Szibérián keresztül mindaddig, amíg vissza nem jutunk Észak-Európába. A meglepetés itt ér minket: a fajt, mellyel érkezünk, itt már heringsirálynak (Larus fuscus) nevezik és minden tekintetben elválik az ezüstsirálytól, azzal nem is keresztezõdik. Íme két faj, amelynek átmeneti alakjai mindmáig egy teljes kontinuumot alkotva fennmaradtak."
És lehet, h Sivarama Swami nem ilyesmirõl prédikál, de attól még nyugodtan elhiheted, h igaz. :P
Analógia: föltalálták a miniszoknyát -> a csajoknak ez tetszett, többet megmutathattak a combjukból -> a miniszoknyahordás 'mémje' elterjedt a hosszúszoknyahordás mémjének rovására -> voilá, együtt örülünk a miniszoknyás csajoknak - bizony, a vezérlõ elv ugyanaz, az önmagát sikeresebben másoló elterjed a sikertelenebb rovására, ez az evolúció.
És mielõtt belekötnél, h dehát így hogy alakul ki egy teljesen új faj, itt egy jó példa arra, hogy létezik folytonos átmenet egyikbõl a másikba. És ez válasz a 'deháthola hiányzó láncszem' dumákra is. Ez nem elmélet, nem teória, hanem létezõ példa: a gyûrûfajok.
"A kritikára azonban a legfrappánsabb választ az úgynevezett gyûrûfajok adják. Ezek egyik példája az ezüstsirály (Larus argentatus), amely közönséges faj Észak-Európában. Skandináviából nyugat fele haladva azt tapasztaljuk, hogy a populációk egyedeinek színe egyre sötétebb. Ez a tendencia folytatódik Kanadán és Szibérián keresztül mindaddig, amíg vissza nem jutunk Észak-Európába. A meglepetés itt ér minket: a fajt, mellyel érkezünk, itt már heringsirálynak (Larus fuscus) nevezik és minden tekintetben elválik az ezüstsirálytól, azzal nem is keresztezõdik. Íme két faj, amelynek átmeneti alakjai mindmáig egy teljes kontinuumot alkotva fennmaradtak."
És lehet, h Sivarama Swami nem ilyesmirõl prédikál, de attól még nyugodtan elhiheted, h igaz. :P
#281
Nem nézem le más ember véleményét. Az emberi ostobaság ami dühít. De nyugi nem kapok azért infarktust tõle.
A beidézett rész pedig pont azt mutatja, adok más véleményére és tisztelem õket a türelmükért amivel magyarázni próbálnak, ami belõlem sajna néha hiányzik. :P
A beidézett rész pedig pont azt mutatja, adok más véleményére és tisztelem õket a türelmükért amivel magyarázni próbálnak, ami belõlem sajna néha hiányzik. :P
#280
Köszönöm szépen!
Este majd böngészem, mert én tényleg kíváncsi vagyok mik azok a mémek.
Este majd böngészem, mert én tényleg kíváncsi vagyok mik azok a mémek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#279
Hozzászólásod szintje téged is egy köcsög paraszttá minõsít, senki sem kért meg rá, h ilyen hangnemben beleugass ide.
Ha ekkora arcod van, mutass is valamit!
Pl bizonyítsd be miért kellett felrobbannia a szingularitásnak?
Nem azt kérdeztem, mennyiféle "lámpás hal" él a földön, hanem be kellene mutatni azt a modellt, mely arra késztette a halat, h lámpást növesszen, megtanulja ezt használni, majd génjeibe kódolja a megtanult viselkedésmintákat.
Mert beszélni mindenki tud, de teóriákat felállítani, bebizonyítani már csak nagyon okos, mûvelt emberek tudnak.
Mûveltségüket úgy is fitogtatván, h másokat ( akik esetleg más véleményt képviselnek)nagyképûen leparasztoznak, kijelentvén csakis nekük lehet igazuk!
Oo yeah!
Keresgéljetek csak tovább...minnél több teória, annál jobb.
Ha ekkora arcod van, mutass is valamit!
Pl bizonyítsd be miért kellett felrobbannia a szingularitásnak?
Nem azt kérdeztem, mennyiféle "lámpás hal" él a földön, hanem be kellene mutatni azt a modellt, mely arra késztette a halat, h lámpást növesszen, megtanulja ezt használni, majd génjeibe kódolja a megtanult viselkedésmintákat.
Mert beszélni mindenki tud, de teóriákat felállítani, bebizonyítani már csak nagyon okos, mûvelt emberek tudnak.
Mûveltségüket úgy is fitogtatván, h másokat ( akik esetleg más véleményt képviselnek)nagyképûen leparasztoznak, kijelentvén csakis nekük lehet igazuk!
Oo yeah!
Keresgéljetek csak tovább...minnél több teória, annál jobb.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#278
-- BiroAndrasnak és Kukacosnak pedig továbbra is mélységesnélmélyebb riszpekt, amiért vállalják a hiábavaló küzdelmet a tudatlanság sötét sivatagával.
Ha így lenézed más ember véleményét, akkor meg miért állsz le vitázni. Vagy azt gondolod, neked mindig igazad van?
Ha így lenézed más ember véleményét, akkor meg miért állsz le vitázni. Vagy azt gondolod, neked mindig igazad van?
#277
http://hu.wikipedia.org/wiki/Memetika
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#276
Ironka, te aztán jól nekimentél.
Már nem is merem megkérdezni, hogy mik azok a mémek? még kapok én is egyet a fejemre. :-)
Már nem is merem megkérdezni, hogy mik azok a mémek? még kapok én is egyet a fejemre. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#275
"Az emberi viselkedést leíró matematikára azért kíváncsi lennék:)"
Olvasgass pl a megismételt fogolydilemmáról. Pl a BiroAndras kolléga által javasolt Mérõ László könyveiben, de Dawkins Önzõ génjének újabb kiadásában is van errõl egy nagyon jó fejezet.
Olvasgass pl a megismételt fogolydilemmáról. Pl a BiroAndras kolléga által javasolt Mérõ László könyveiben, de Dawkins Önzõ génjének újabb kiadásában is van errõl egy nagyon jó fejezet.
#274
Olvasgatom itt az hozzászólásaidat, és bocs másra nem tudok gondolni, mint hogy szánalmas kapálózó tudatlan paraszt vagy.
Te jártál egyáltalán iskolába kicsim? Látom, azért a számítógép billentyûit tudod ütögetni és érdekes, elfogadod bizonyítottnak a mûködését. Biztos néha eljársz fogorvoshoz is, akkor biztos az õ tudományát is elfogadod bizonyítottnak. Sõt, talán még tetanuszt is kaptál a seggedbe rövidke életed folyamán. Pedig ezek a bácsik és nénik mind sarlatánok, nem bizonyított hiedelmeikkel kuruzsolnak rajtad. Hát hogy tûröd ezt picim? Pedig ez mind fújfúj tudomány.
Szánalomgyár dogmatikus fröcsögésed mosolyra fakaszt. Azért nem igaz ezmegaz, mert így kellett történnie....nyányányá
Az élet definíciója egy ember által alkotott mesterséges fogalom. A természet szempontjából lényegtelen mit nevezel élõnek vagy élettelennek, erre csak az ember próbál fogalomkényszerzubbonyt húzni. A fogalom szempontjából határeset 'dolgok', pl vírusok, prionok is vígan lubickolnak az evolúció tengerében. A lényeg hogy kialakuljanak magukat majdnem tökéletesen másoló replikátorok, a többi már megy magától.
Igen, ha véletlen próbálgatással próbálnánk pl egy embert összehozni, a világegyetem élettartama semekkora idõ se lenne számára. Viszont NEM így mûködnek a dolgok. Az evolúció kikényszeríti a folyamatot.
És az evolúció nem egy misztikus dolog, egy egészséges emberi aggyal rendelkezõ egyén könnyen beláthatja. Elemi logika az egész. Bármilyen replikátoron mûködik. A földi életnél túlnyomórészt a DNS a replikátor. Korábbi hozzászólásomban már írtam errõl. Egyszerûen az a replikátor, ami sikeresebben másolja önmagát a többieknél, elterjed a sikertelen replikátorok rovására. Ha ezt nem látod be, hülye vagy. Igen így terjed el pl a divat is. Né már ez is evolúció lenne? Megsúgom igen. Bár gondolom a mémekrõl sose hallottál.
Olvasd el itt a második fejezeted és 'megvilágosodsz':
http://www.richarddawkins.fw.hu/Az_onzo_gen.html
Igazából be kéne idézni ide, h fény gyúljon a sötét fejekben, de kicsit terjengõs lenne.
Ja és nyúlványcsalival lesben horgászó halfajból Dunát lehetne rekeszteni. Azt hiszed csak a mélytengerekben él ilyen?
"Vagy minden ( az Univerzum keletkezésétõl az értelmes lény kifejlõdéséig) a véletlen mûve, és semmilyen tudatos, irányított dolog nincs."
Jézusom, itt valamit teljesen benéztél. Az evolúció pont hogy megmondja, NEM a véletlenszerûség irányít. Maguk a mutációk véletlenszerûek (az a durva, h ennek is van evolúciós vonatkozása), de az irányító nagyon egyszerû elv egyszerûen kikényszeríti a tökéletesedést.
"Mindennek van párja"
a bélbolyhoknak mi?
hát a lila színnek?
Egyelõre ennyi. Ajánlom kezdjél el iskolába járni, még senki sem halt bele. Amúgy elárulom a Bhagavad-Gita itt figyel a polcomon nekem is, csak tudom a helyén kezelni.
BiroAndrasnak és Kukacosnak pedig továbbra is mélységesnélmélyebb riszpekt, amiért vállalják a hiábavaló küzdelmet a tudatlanság sötét sivatagával. :]
Te jártál egyáltalán iskolába kicsim? Látom, azért a számítógép billentyûit tudod ütögetni és érdekes, elfogadod bizonyítottnak a mûködését. Biztos néha eljársz fogorvoshoz is, akkor biztos az õ tudományát is elfogadod bizonyítottnak. Sõt, talán még tetanuszt is kaptál a seggedbe rövidke életed folyamán. Pedig ezek a bácsik és nénik mind sarlatánok, nem bizonyított hiedelmeikkel kuruzsolnak rajtad. Hát hogy tûröd ezt picim? Pedig ez mind fújfúj tudomány.
Szánalomgyár dogmatikus fröcsögésed mosolyra fakaszt. Azért nem igaz ezmegaz, mert így kellett történnie....nyányányá
Az élet definíciója egy ember által alkotott mesterséges fogalom. A természet szempontjából lényegtelen mit nevezel élõnek vagy élettelennek, erre csak az ember próbál fogalomkényszerzubbonyt húzni. A fogalom szempontjából határeset 'dolgok', pl vírusok, prionok is vígan lubickolnak az evolúció tengerében. A lényeg hogy kialakuljanak magukat majdnem tökéletesen másoló replikátorok, a többi már megy magától.
Igen, ha véletlen próbálgatással próbálnánk pl egy embert összehozni, a világegyetem élettartama semekkora idõ se lenne számára. Viszont NEM így mûködnek a dolgok. Az evolúció kikényszeríti a folyamatot.
És az evolúció nem egy misztikus dolog, egy egészséges emberi aggyal rendelkezõ egyén könnyen beláthatja. Elemi logika az egész. Bármilyen replikátoron mûködik. A földi életnél túlnyomórészt a DNS a replikátor. Korábbi hozzászólásomban már írtam errõl. Egyszerûen az a replikátor, ami sikeresebben másolja önmagát a többieknél, elterjed a sikertelen replikátorok rovására. Ha ezt nem látod be, hülye vagy. Igen így terjed el pl a divat is. Né már ez is evolúció lenne? Megsúgom igen. Bár gondolom a mémekrõl sose hallottál.
Olvasd el itt a második fejezeted és 'megvilágosodsz':
http://www.richarddawkins.fw.hu/Az_onzo_gen.html
Igazából be kéne idézni ide, h fény gyúljon a sötét fejekben, de kicsit terjengõs lenne.
Ja és nyúlványcsalival lesben horgászó halfajból Dunát lehetne rekeszteni. Azt hiszed csak a mélytengerekben él ilyen?
"Vagy minden ( az Univerzum keletkezésétõl az értelmes lény kifejlõdéséig) a véletlen mûve, és semmilyen tudatos, irányított dolog nincs."
Jézusom, itt valamit teljesen benéztél. Az evolúció pont hogy megmondja, NEM a véletlenszerûség irányít. Maguk a mutációk véletlenszerûek (az a durva, h ennek is van evolúciós vonatkozása), de az irányító nagyon egyszerû elv egyszerûen kikényszeríti a tökéletesedést.
"Mindennek van párja"
a bélbolyhoknak mi?
hát a lila színnek?
Egyelõre ennyi. Ajánlom kezdjél el iskolába járni, még senki sem halt bele. Amúgy elárulom a Bhagavad-Gita itt figyel a polcomon nekem is, csak tudom a helyén kezelni.
BiroAndrasnak és Kukacosnak pedig továbbra is mélységesnélmélyebb riszpekt, amiért vállalják a hiábavaló küzdelmet a tudatlanság sötét sivatagával. :]
#273
"Kérlek, próbálj meg elszakadni ettõl a zsidó-keresztény vallás-szemlélettõl és "kattanj rá" a Védikus tudományokra :) :)"
aha! szóval innen fúj a szél.
aha! szóval innen fúj a szél.
Kara kánként folytatom tanításom.
#272
Akkor mégegyszer lesarkítva:
Vagy minden ( az Univerzum keletkezésétõl az értelmes lény kifejlõdéséig) a véletlen mûve, és semmilyen tudatos, irányított dolog nincs.
Vagy minden folyamatot elõre eltervezett a Mérnök és akaratának megfelelõen alkul ki minden ( Univerzumtól az értelmes lényig).
éppen az Isteni tudásnak kell tökéletesnek lennie, mivel tökéletzes helyrõl származik. Az emberi tudás sosem lehet tökéletes, mivel léte, gondolkodása igencsak behatárolt.
én szívesebben csatlakozok a tökéletes tudás forrásához.. :) :)
Kérlek, próbálj meg elszakadni ettõl a zsidó-keresztény vallás-szemlélettõl és "kattanj rá" a Védikus tudományokra :) :)
Ne félj, elég sok diplomással találkoznál :) :)
Vagy minden ( az Univerzum keletkezésétõl az értelmes lény kifejlõdéséig) a véletlen mûve, és semmilyen tudatos, irányított dolog nincs.
Vagy minden folyamatot elõre eltervezett a Mérnök és akaratának megfelelõen alkul ki minden ( Univerzumtól az értelmes lényig).
éppen az Isteni tudásnak kell tökéletesnek lennie, mivel tökéletzes helyrõl származik. Az emberi tudás sosem lehet tökéletes, mivel léte, gondolkodása igencsak behatárolt.
én szívesebben csatlakozok a tökéletes tudás forrásához.. :) :)
Kérlek, próbálj meg elszakadni ettõl a zsidó-keresztény vallás-szemlélettõl és "kattanj rá" a Védikus tudományokra :) :)
Ne félj, elég sok diplomással találkoznál :) :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#271
"Csak többször is szerepel bennük határozatlan névelõ, határozószó, szintén csak igényesen latin szavaktól nyüzsgõ találgatás az egész!!!"
Az, hogy te nem érted a valószínûség fogalmát, nem az õ hibájuk. Már a görög filozófusok rájöttek, hogy az abszolút bizonyosság nem elérhetõ. Inenntõl kezdve valaki vagy bevallja, hogy nem tökéletesen biztos amit állít, vagy hazudik. Namármost, a tudomány illedelmesen bevallja, hogy nem tud muindent, és bizonyos dolgokat csak valószínûsíteni tud. A vallások meg állítják, hogy õk tévedhetetlenek. Tehát hazudnak. Szóval szerinted mi a jobb, ha bevalljuk, hogy tudatlanok vagyunk, és igyekszünk tanulni, vagy ha kinyilatkoztatjuk saját tökéletességünket, és közben eldobjuk magunktól a valódi tudást?
"Semmilyen laborkörülmények között sem bírtak összerakni élõ sejtet ( komplettet !!! )mivel nagyon bonyolult."
Na látod, tudod te a választ. Azért nem sikerül, mert túl bonyolult. Nem azért, mert elvileg lehetetlen, csupán messze meghaladja a jelen technológiánk lehetõségeit. Térjünk vissza erre a kérdésre 50-100 év múlva.
"A matematikus filozófia szerint ezért véletlenül jöhetett csak létre."
Ezt nem értem. Mi jöhetett létre véletlenül? A sejt? Ilyet soha senki nem állított. Még azt sem állítjuk, hogy megfelelõ hosszúságú RNS molekulák létrejöhettek véletlenül (bár ez már elképzelhetõ).
"Vagy egy ócskavastelepen egymásra dobált autók közül "összerakódik véletlenül" egy mûködõ autó, egy "véletlen villámcsapás" még be is indítja, a rázkódástól aztán beesik a váltó 1.-es fokozatba, majd elgurul az elsõ benzinkútig.
nekem legalábbis ez a véleményem a materialista keletkezés-mesérõl."
Valójában persze szó sincs ilyesmirõl, csak ezt akarod belelátni.
Az, hogy te nem érted a valószínûség fogalmát, nem az õ hibájuk. Már a görög filozófusok rájöttek, hogy az abszolút bizonyosság nem elérhetõ. Inenntõl kezdve valaki vagy bevallja, hogy nem tökéletesen biztos amit állít, vagy hazudik. Namármost, a tudomány illedelmesen bevallja, hogy nem tud muindent, és bizonyos dolgokat csak valószínûsíteni tud. A vallások meg állítják, hogy õk tévedhetetlenek. Tehát hazudnak. Szóval szerinted mi a jobb, ha bevalljuk, hogy tudatlanok vagyunk, és igyekszünk tanulni, vagy ha kinyilatkoztatjuk saját tökéletességünket, és közben eldobjuk magunktól a valódi tudást?
"Semmilyen laborkörülmények között sem bírtak összerakni élõ sejtet ( komplettet !!! )mivel nagyon bonyolult."
Na látod, tudod te a választ. Azért nem sikerül, mert túl bonyolult. Nem azért, mert elvileg lehetetlen, csupán messze meghaladja a jelen technológiánk lehetõségeit. Térjünk vissza erre a kérdésre 50-100 év múlva.
"A matematikus filozófia szerint ezért véletlenül jöhetett csak létre."
Ezt nem értem. Mi jöhetett létre véletlenül? A sejt? Ilyet soha senki nem állított. Még azt sem állítjuk, hogy megfelelõ hosszúságú RNS molekulák létrejöhettek véletlenül (bár ez már elképzelhetõ).
"Vagy egy ócskavastelepen egymásra dobált autók közül "összerakódik véletlenül" egy mûködõ autó, egy "véletlen villámcsapás" még be is indítja, a rázkódástól aztán beesik a váltó 1.-es fokozatba, majd elgurul az elsõ benzinkútig.
nekem legalábbis ez a véleményem a materialista keletkezés-mesérõl."
Valójában persze szó sincs ilyesmirõl, csak ezt akarod belelátni.
#270
"Bocsáss meg András, de ez a magyarázat a duma/magyarázkodás kategóriájába esik nálam."
Az a te bajod.
"Mégegyszer bocsi, de mint Te is írtad, nem tudod teljesíteni az általam ( és a tudomány által kért) kritériumokat."
Mert lehetetlent kérsz. Nem mellesleg te a közelébe se jársz a kritériumok teljesítésében. Érdekes, hogy másoktól extrém szigorú bizonyítást kérsz, míg magadtól semmit.
"Azért ~150 év az bizony ~150 év.. és mennyi munka van benne, mennyi tudós kutatta az általam kért magyarázatot.."
A vallások minimum 10.000 éve keresik a választ, és az eredményük elhanyagolható a tudományéhoz képest.
"Különben az evolúció elmélete szorosan összefügg a világ keletkezésének elméletével is, mert lehet magyarázni végig a véletlenekkel, vagy tudatos tervezéssel."
Hogy magyarázod az evolúciót tudatos tervezéssel?
Egyébként az, ha a világot teremtették, nem zárja ki az evolúciót.
Az a te bajod.
"Mégegyszer bocsi, de mint Te is írtad, nem tudod teljesíteni az általam ( és a tudomány által kért) kritériumokat."
Mert lehetetlent kérsz. Nem mellesleg te a közelébe se jársz a kritériumok teljesítésében. Érdekes, hogy másoktól extrém szigorú bizonyítást kérsz, míg magadtól semmit.
"Azért ~150 év az bizony ~150 év.. és mennyi munka van benne, mennyi tudós kutatta az általam kért magyarázatot.."
A vallások minimum 10.000 éve keresik a választ, és az eredményük elhanyagolható a tudományéhoz képest.
"Különben az evolúció elmélete szorosan összefügg a világ keletkezésének elméletével is, mert lehet magyarázni végig a véletlenekkel, vagy tudatos tervezéssel."
Hogy magyarázod az evolúciót tudatos tervezéssel?
Egyébként az, ha a világot teremtették, nem zárja ki az evolúciót.
#269
"Isten azért Isten, mivel örökkévaló és mindenható."
Nem ilyen egyszerû ám. Istentõl még egy halom más tulajdonságot is elvárnak. Pl. hogy értelemmel rendelkezõ entitás legyen. Ez azért elég komoly kitétel, és egyáltalán semmilyen teológiai vagy filozófiai érvre nem emlékszem, ami ezt megindokolná. Ha ilyen tulajdonsággal nem kell rendelkeznie Istennek, akkor nincs is semmi gond. Viszont ez esetben borul az egész rá épülõ eszmerendszer.
De még ez sem elég feltesszük azt is, hogy Isten az abszolút jó. Ezzel is vannak gondok rendesen, de ez már messze vezetne. És itt még nincs is vége az önkényes feltevések sorának.
"Mert az anyagi világnak van kezdete ( ezt a fizikai is tudja )akkor meg is fog semmisülni."
Nem feltétlen. Lehetséges, hogy az õsrobbanást egy megy másik világbeli esemény okozta, de onnan ide információ nem juthat át. És az sem biztos, hogy megsemmisül. A mai tudásunk szerint nem is fog soha megsemmisülni, bár egy idõ után elég unalmas hely lesz.
"Akkor logikusan kell lennie egy olyan helynek, ami pedig örök ( és tárolja az információt az anyagi világról, míg az látens állapotban van) ( õsrobbanás elõtti idõk )"
Miért? Csak az emberi logika követeli ezt meg. Ráadásul értelmetlen az egész, mert az idõ maga is része a világegyetemnek.
De tegyük fel, van egy ilyen hely. Mi köze annak Istenhez, vagy a túlvilághoz?
Nem ilyen egyszerû ám. Istentõl még egy halom más tulajdonságot is elvárnak. Pl. hogy értelemmel rendelkezõ entitás legyen. Ez azért elég komoly kitétel, és egyáltalán semmilyen teológiai vagy filozófiai érvre nem emlékszem, ami ezt megindokolná. Ha ilyen tulajdonsággal nem kell rendelkeznie Istennek, akkor nincs is semmi gond. Viszont ez esetben borul az egész rá épülõ eszmerendszer.
De még ez sem elég feltesszük azt is, hogy Isten az abszolút jó. Ezzel is vannak gondok rendesen, de ez már messze vezetne. És itt még nincs is vége az önkényes feltevések sorának.
"Mert az anyagi világnak van kezdete ( ezt a fizikai is tudja )akkor meg is fog semmisülni."
Nem feltétlen. Lehetséges, hogy az õsrobbanást egy megy másik világbeli esemény okozta, de onnan ide információ nem juthat át. És az sem biztos, hogy megsemmisül. A mai tudásunk szerint nem is fog soha megsemmisülni, bár egy idõ után elég unalmas hely lesz.
"Akkor logikusan kell lennie egy olyan helynek, ami pedig örök ( és tárolja az információt az anyagi világról, míg az látens állapotban van) ( õsrobbanás elõtti idõk )"
Miért? Csak az emberi logika követeli ezt meg. Ráadásul értelmetlen az egész, mert az idõ maga is része a világegyetemnek.
De tegyük fel, van egy ilyen hely. Mi köze annak Istenhez, vagy a túlvilághoz?
#268
"Úgyis mondhatnánk a vallás önzetlen, felelõsségteljes élet, a többi ember és az igazság szolgálata. Ez az út pedig csak Istennel járható, mert ember nem nagyon képes ilyen akaratra (tisztelet a kivételnek). De én még nem láttzam olyan embert, aki így viselkedett volna és nem volt vallásos."
Én egészen sok ateistát ismerek, akik önzetlen, felelõsségteljes élet élnek. És ismerek ilyen vallásos embereket is, de õk sem a hitükkel indokolják a tetteiket. De ismerek egy mélyen vallásos embert, aki viszont olyan könnyedén hazudik, ahogy más levegõt vesz, és kihasználja az embereket, ahol tudja.
Én egészen sok ateistát ismerek, akik önzetlen, felelõsségteljes élet élnek. És ismerek ilyen vallásos embereket is, de õk sem a hitükkel indokolják a tetteiket. De ismerek egy mélyen vallásos embert, aki viszont olyan könnyedén hazudik, ahogy más levegõt vesz, és kihasználja az embereket, ahol tudja.
#267
"Korábban is belegondoltam ebbe hogy a mutációk véletlenek és szerintem nem azok gondoljatok bele,vagyis csak egy része az.Az állatok a környezeti hatásokhoz alkalmazkodnak,és nem úgy hogy van egy rakás véletlen mutáció és az erõsebb marad fent."
Miért ne mûködhetne a szelekció? Milyen más folyamat lehet még?
"A sarki állatoknak miért fehér a szõre?Pl jegesmedvének?Mert a fekete nem maradt fent?Nem hanem alkalmazkodtak a környezethez,mint rengeteg állat is."
Mit jelent az alkalmazkodás?
Honnan tudja az állat, hogy hogyan kell alkalmazkodni? Modnjuk a fehér bunda még logikus, de pl. honnan tudja egy állat, hogy hogyan kell új fehérjéket tervezni?
"Több fajnál megfigyelhetõ hogy elég ravasz megtévesztési módszert fejlesztett ki,ami teljes mértékben illik a környerzethez,ez mind nem véletlen"
Nem, nem véletlen, hanem evolúció. A véletlen mutációk mellé a szelekcióra is szükség van. A szelekció mondja meg, hogy melyik a jó és melyik a rossz mutáció.
Miért ne mûködhetne a szelekció? Milyen más folyamat lehet még?
"A sarki állatoknak miért fehér a szõre?Pl jegesmedvének?Mert a fekete nem maradt fent?Nem hanem alkalmazkodtak a környezethez,mint rengeteg állat is."
Mit jelent az alkalmazkodás?
Honnan tudja az állat, hogy hogyan kell alkalmazkodni? Modnjuk a fehér bunda még logikus, de pl. honnan tudja egy állat, hogy hogyan kell új fehérjéket tervezni?
"Több fajnál megfigyelhetõ hogy elég ravasz megtévesztési módszert fejlesztett ki,ami teljes mértékben illik a környerzethez,ez mind nem véletlen"
Nem, nem véletlen, hanem evolúció. A véletlen mutációk mellé a szelekcióra is szükség van. A szelekció mondja meg, hogy melyik a jó és melyik a rossz mutáció.
#266
"Hülyeséget írtam, mert az élettelen anyagnak nincs evolúciója... vagy van az is ??? mert mi is késztetné arra, h bonyolult molekulákká rendezõdjön, és még annál is bonyolultabb kölcsönhatások révén bonyolult molekulákat rakosgasson össze????? Aztán meg váljon ketté és kezdje elõrõl??"
Ugyanaz az elv mûködik, mint az élõlényeknél. Ha egy molekula képes katalizálni saját keletkezését, akkor máris beindul az evolúció. Persze nem szükségszerûen lesz belõle élet.
"Mikor is az entropia arra kényszeríti az elektronokat, h a gerjesztett pályákról visszatérjenek a gerjesztetlen állapotba??? Az atomok kívülrõl teljesen semlegesek legyenek, az ionizált atomok pedig keressenek maguknak elvesztett "alkatrészeket", és váljanak újból semleges töltésûekké????"
Nem világos, hogy ezzel mit szeretnél mondani.
Ugyanaz az elv mûködik, mint az élõlényeknél. Ha egy molekula képes katalizálni saját keletkezését, akkor máris beindul az evolúció. Persze nem szükségszerûen lesz belõle élet.
"Mikor is az entropia arra kényszeríti az elektronokat, h a gerjesztett pályákról visszatérjenek a gerjesztetlen állapotba??? Az atomok kívülrõl teljesen semlegesek legyenek, az ionizált atomok pedig keressenek maguknak elvesztett "alkatrészeket", és váljanak újból semleges töltésûekké????"
Nem világos, hogy ezzel mit szeretnél mondani.
#265
"Nekem elég lenne, ha az élõ sejt élettelen alapelemeit ( C, H2, O2, N2, stb) megfelelõen összevegyítve az élettelen anyagból ( gyorsítot evolúcióval akár )létrehoznának 1 ÉLÕ sejtet, amelyik szaporodik, mozog az életterében, "eszik" stb"
Nanotechnológia nélkül nem lehet. De ez csupán a technológiánk fejletlensége, nem elvi akadály. De ha ráérsz a következõ pár milliárd évben, és van egy megfelelõ bolygód, akkor elvégezhetünk egy egyszerû kísérletet.
Attól, hogy valamit nem tudunk létrehozni, még megérthetjük a mûködését. Pl. egy modern processzor mûködésének alapelveit nem nehéz megérteni, de megtervezni, és legyártani már egyészen más dolog.
"Mi az a "plusz " dolog ( mármint a term. tud. szerint) ami a szerves molekulát megkülönbözteti az élõtõl? Mit kell még "hozzáadni" a vegyi anyagokon kívül?"
Egyszerûen a szervezõdés. Ahogy a homokot is lehet pentiummá alakítani alakítani pusztán az atomok átrendezésével.
"Kaotikus állapotokból mindenféle rendezõ elv nélkül hihetelenül bonyolult ( ám mégis makro és mikro méretekben is ) tökéletes óramûszerûen mûködõ Univerzum jöjjön létre a véletlenek végtelen sorozatvával... nekem ez pontosan olyan valószínûtlen, mint a materialista szemléletûeknek az, h Isten teremtette a világot."
Pedig már eléggé sok részletét ismerjük a folyamatnak. Persze nem minden részletet, ahhoz kevés pár száz év.
Nanotechnológia nélkül nem lehet. De ez csupán a technológiánk fejletlensége, nem elvi akadály. De ha ráérsz a következõ pár milliárd évben, és van egy megfelelõ bolygód, akkor elvégezhetünk egy egyszerû kísérletet.
Attól, hogy valamit nem tudunk létrehozni, még megérthetjük a mûködését. Pl. egy modern processzor mûködésének alapelveit nem nehéz megérteni, de megtervezni, és legyártani már egyészen más dolog.
"Mi az a "plusz " dolog ( mármint a term. tud. szerint) ami a szerves molekulát megkülönbözteti az élõtõl? Mit kell még "hozzáadni" a vegyi anyagokon kívül?"
Egyszerûen a szervezõdés. Ahogy a homokot is lehet pentiummá alakítani alakítani pusztán az atomok átrendezésével.
"Kaotikus állapotokból mindenféle rendezõ elv nélkül hihetelenül bonyolult ( ám mégis makro és mikro méretekben is ) tökéletes óramûszerûen mûködõ Univerzum jöjjön létre a véletlenek végtelen sorozatvával... nekem ez pontosan olyan valószínûtlen, mint a materialista szemléletûeknek az, h Isten teremtette a világot."
Pedig már eléggé sok részletét ismerjük a folyamatnak. Persze nem minden részletet, ahhoz kevés pár száz év.
#264
"Amit kérsz, az megvan nálunk sokkal okosabb tudósok írásaiban."
Csak többször is szerepel bennük határozatlan névelõ, határozószó, szintén csak igényesen latin szavaktól nyüzsgõ találgatás az egész!!!
Semmilyen laborkörülmények között sem bírtak összerakni élõ sejtet ( komplettet !!! )mivel nagyon bonyolult.
A matematikus filozófia szerint ezért véletlenül jöhetett csak létre.
ez kb olyan , mint Stanislaw £em története a Kiberiáda c. könyben Magafia Majmászról..
Vagy egy ócskavastelepen egymásra dobált autók közül "összerakódik véletlenül" egy mûködõ autó, egy "véletlen villámcsapás" még be is indítja, a rázkódástól aztán beesik a váltó 1.-es fokozatba, majd elgurul az elsõ benzinkútig.
nekem legalábbis ez a véleményem a materialista keletkezés-mesérõl.
Csak többször is szerepel bennük határozatlan névelõ, határozószó, szintén csak igényesen latin szavaktól nyüzsgõ találgatás az egész!!!
Semmilyen laborkörülmények között sem bírtak összerakni élõ sejtet ( komplettet !!! )mivel nagyon bonyolult.
A matematikus filozófia szerint ezért véletlenül jöhetett csak létre.
ez kb olyan , mint Stanislaw £em története a Kiberiáda c. könyben Magafia Majmászról..
Vagy egy ócskavastelepen egymásra dobált autók közül "összerakódik véletlenül" egy mûködõ autó, egy "véletlen villámcsapás" még be is indítja, a rázkódástól aztán beesik a váltó 1.-es fokozatba, majd elgurul az elsõ benzinkútig.
nekem legalábbis ez a véleményem a materialista keletkezés-mesérõl.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#263
Bocsáss meg András, de ez a magyarázat a duma/magyarázkodás kategóriájába esik nálam.
Mégegyszer bocsi, de mint Te is írtad, nem tudod teljesíteni az általam ( és a tudomány által kért) kritériumokat.
Másik pedig, h kíváncsi lettem volna Evildevil magyarázatára , a Tiedet már úgyis ismerem :) :)
Azért ~150 év az bizony ~150 év.. és mennyi munka van benne, mennyi tudós kutatta az általam kért magyarázatot..
Különben az evolúció elmélete szorosan összefügg a világ keletkezésének elméletével is, mert lehet magyarázni végig a véletlenekkel, vagy tudatos tervezéssel.
Szal vagy az egyik, vagy a másik :)
Mégegyszer bocsi, de mint Te is írtad, nem tudod teljesíteni az általam ( és a tudomány által kért) kritériumokat.
Másik pedig, h kíváncsi lettem volna Evildevil magyarázatára , a Tiedet már úgyis ismerem :) :)
Azért ~150 év az bizony ~150 év.. és mennyi munka van benne, mennyi tudós kutatta az általam kért magyarázatot..
Különben az evolúció elmélete szorosan összefügg a világ keletkezésének elméletével is, mert lehet magyarázni végig a véletlenekkel, vagy tudatos tervezéssel.
Szal vagy az egyik, vagy a másik :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#262
Huh én nem arra gondoltam, hogy az embertek képtelenek a szeretetre, valamilyen szinten mindenkiben van szeretet. Ez biztos. És ha nem árt senkinek a boldogág keresésével, akkor még a kicsit önzõ élet is elfogadható.
Tulajdonképpen szerintem a szeretetért a jutalom a boldogság, ami az önzetlen élettel jár. Azé az a sok szent (más vallásokban is alkalmaznám) meg filozófus nem lehetett mind hülye fanatikus. Az olyan istenhitet ami elszakít az emberektõl (fanatizmus, sok imádság stb.)nem találom jónak. Mint ahogy az meg szánalmas, ha valaki azért nem mer gyilkolni, mert fél Istentõl vagy fél attól, hogy letartóztatják.
Szerintem egy Istenben hinni mindenképp nemesít. Esetleg egy lépés az erényes élethez. És tulajdonképpen ez már elég.
Nekem egyébként az a véleményem, hogy a világvallások (és nem pedig az egyházak !) Isten más-más oldalát imádják, tulajdonképpen közösek.
Valóban furcsa ez a halál-élet istene dolog. Nem is tudom, hogy alakult ki. Mindenesetre én abból indulnék ki, hogy az értelmes-gondolkodó emberi léleknek nincs "anyaga". Ezt még nem bizonyították, van memória, vannak érzelmek, de, hogy miben van az akarat arra még nem találtak választ. És ugye a lélek fejlõdõképes. Nos lehet, hogy ez a lélek elektromágneses terek egyvelege (aura). De az akaratra és a tudatosságra szerintem csak egy válasz lehet: Isten. Ha Isten megteremtette a lelket, akkor azzal célja is volt, ugye célja mindennek van, ami tudatos. Szerintem képtelenség, hogy a lélek megsemmisüljön a halálkor, lehet, hogy új formában él tovább. Elvégre a tudomány végtelen, lehet, hogy az egész anyagi világ csupán egy káprázat. Lehet, hogy halálkor a lélek valami új dimenzióban él csak tovább. De ha elfogadjuk, hogy van egy Isten, akinek céljai vannak, akkor talán kimondhatjuk a lélek halálnál se pusztul el, hanem él tovább Isten "terveinek" megfelelõen. Szóval ha az érvelésem helyes van túlvilág. Nem lehet az életnek vége a halállal...
Na szépen elrugaszkodtam attól, amit mondani akartam, ilyen teológiai hülyeség lett belõle, de sebaj, nem vagyok teológus <#buck>
Tulajdonképpen szerintem a szeretetért a jutalom a boldogság, ami az önzetlen élettel jár. Azé az a sok szent (más vallásokban is alkalmaznám) meg filozófus nem lehetett mind hülye fanatikus. Az olyan istenhitet ami elszakít az emberektõl (fanatizmus, sok imádság stb.)nem találom jónak. Mint ahogy az meg szánalmas, ha valaki azért nem mer gyilkolni, mert fél Istentõl vagy fél attól, hogy letartóztatják.
Szerintem egy Istenben hinni mindenképp nemesít. Esetleg egy lépés az erényes élethez. És tulajdonképpen ez már elég.
Nekem egyébként az a véleményem, hogy a világvallások (és nem pedig az egyházak !) Isten más-más oldalát imádják, tulajdonképpen közösek.
Valóban furcsa ez a halál-élet istene dolog. Nem is tudom, hogy alakult ki. Mindenesetre én abból indulnék ki, hogy az értelmes-gondolkodó emberi léleknek nincs "anyaga". Ezt még nem bizonyították, van memória, vannak érzelmek, de, hogy miben van az akarat arra még nem találtak választ. És ugye a lélek fejlõdõképes. Nos lehet, hogy ez a lélek elektromágneses terek egyvelege (aura). De az akaratra és a tudatosságra szerintem csak egy válasz lehet: Isten. Ha Isten megteremtette a lelket, akkor azzal célja is volt, ugye célja mindennek van, ami tudatos. Szerintem képtelenség, hogy a lélek megsemmisüljön a halálkor, lehet, hogy új formában él tovább. Elvégre a tudomány végtelen, lehet, hogy az egész anyagi világ csupán egy káprázat. Lehet, hogy halálkor a lélek valami új dimenzióban él csak tovább. De ha elfogadjuk, hogy van egy Isten, akinek céljai vannak, akkor talán kimondhatjuk a lélek halálnál se pusztul el, hanem él tovább Isten "terveinek" megfelelõen. Szóval ha az érvelésem helyes van túlvilág. Nem lehet az életnek vége a halállal...
Na szépen elrugaszkodtam attól, amit mondani akartam, ilyen teológiai hülyeség lett belõle, de sebaj, nem vagyok teológus <#buck>
#261
"Legalább szeretnék valami pontosabb definíciót arra, h mi az élõ, mi az élettelen."
Nincs éles határvonal. Ez is azt támasztja alá, hogy nem teremtés történt, hanem folytonos átmenet az élettelenbõl az élõbe.
"Ha egy sejt elpusztul, miért áll le a mûködése ( ha semmilyen méreganyag nem kerül a sejtbe )"
Fordítva történik. Amikor leáll a mûködése, akkor pusztul el. Ha semmilyen ok miatt nem ál le a mûködése, akkor örökké él. Pl. a rákos sejtek ilyenek.
"Miért nem lehet feléleszteni, ha pótoljuk az esetleg hiányzó vegyi anyagokat?"
Mert nem csupán egyszerû vegyületekrõl van szó. Egy sejt egy igen komplex rendszer, ami ha tönkremegy, nem lehet könynen javítani. Sok bonyolult és érzékeny szerves molekula van a sejtekben. Amikor a sejt megszûnik mûködni, az aktív biokémiai és biofizikai folyamatok, amik a sejt belsejében az optimális körülméyneket fenntartották, leállnak. Emiatt sejt belsejében változnak a körülmények, és az egész rendszer szétesik. A lejátszódó kémiai reakciók többsége irreverzibilis, tehát az újraélesztés nem megy (egy bizonyos idõn túl).
Az élet magasfokú szervezettséget jelent. Ez pedig a termodinamika szerint csak a rendszer egyensúlyi állapotától távol valósulhat meg. Az ilyen állapot fenntertása pedig folyamatos aktív beavatkozást igényel. Amikor ez megszûnik, a rendszer visszatér az egyensúlyi állapotba, ami pedig a szervezettség megszûnését jelenti.
Nincs éles határvonal. Ez is azt támasztja alá, hogy nem teremtés történt, hanem folytonos átmenet az élettelenbõl az élõbe.
"Ha egy sejt elpusztul, miért áll le a mûködése ( ha semmilyen méreganyag nem kerül a sejtbe )"
Fordítva történik. Amikor leáll a mûködése, akkor pusztul el. Ha semmilyen ok miatt nem ál le a mûködése, akkor örökké él. Pl. a rákos sejtek ilyenek.
"Miért nem lehet feléleszteni, ha pótoljuk az esetleg hiányzó vegyi anyagokat?"
Mert nem csupán egyszerû vegyületekrõl van szó. Egy sejt egy igen komplex rendszer, ami ha tönkremegy, nem lehet könynen javítani. Sok bonyolult és érzékeny szerves molekula van a sejtekben. Amikor a sejt megszûnik mûködni, az aktív biokémiai és biofizikai folyamatok, amik a sejt belsejében az optimális körülméyneket fenntartották, leállnak. Emiatt sejt belsejében változnak a körülmények, és az egész rendszer szétesik. A lejátszódó kémiai reakciók többsége irreverzibilis, tehát az újraélesztés nem megy (egy bizonyos idõn túl).
Az élet magasfokú szervezettséget jelent. Ez pedig a termodinamika szerint csak a rendszer egyensúlyi állapotától távol valósulhat meg. Az ilyen állapot fenntertása pedig folyamatos aktív beavatkozást igényel. Amikor ez megszûnik, a rendszer visszatér az egyensúlyi állapotba, ami pedig a szervezettség megszûnését jelenti.
#260
"bizonyítsátok be
~150 év kutatásai után, h az evolúció tény.
A Világegyetem csak a véletlenek sorával keletkezett és néz ki úgy, ahogy ma is.
az élet a Földön csak véletlenül keletkezett a bizonyos õslevesbõl."
Alapvetõ tárgyi tévedés forog fenn itten. Az evolúció NEM a világegyetem keletkezésével foglalkozik. És NEM az élet keletkezével.
Az evolúció elmélete arról szól, hogy mi történt az elsõ élõlény megjenése után.
"Aztán ( a tudomány által megkövetelt bizonyítással) írjátok le, mi is történt!"
Ugye nem várod el komolyan, hogy ide a fórumba egy komplett teljes részletességû több ezer oldalas dokumentumot dobjunk össze.
Amit kérsz, az megvan nálunk sokkal okosabb tudósok írásaiban.
"De a szövegben tilos ám használni következõ kötõszavakat, határozókat:
vagy, talán, feltehetõen, végtelen nagy, véletlenül, nagy számok törvénye alapján stb..."
Sajnos ez nem így megy. Teljes bizonyosság nem létezik. A vallások sem nyújtanak ilyet, csupán megpróbálják elhitetni.
Ami létezik, az csupán a valószínûség fokozatai. Az a jobb elmélet, ami az ismert tények alapján valószínûbb. Az evolúció esetében ez úgy néz ki, hogy az evolúció elég jó eredményt ért el, míg a riválisok a nulla körül ingadoznak.
~150 év kutatásai után, h az evolúció tény.
A Világegyetem csak a véletlenek sorával keletkezett és néz ki úgy, ahogy ma is.
az élet a Földön csak véletlenül keletkezett a bizonyos õslevesbõl."
Alapvetõ tárgyi tévedés forog fenn itten. Az evolúció NEM a világegyetem keletkezésével foglalkozik. És NEM az élet keletkezével.
Az evolúció elmélete arról szól, hogy mi történt az elsõ élõlény megjenése után.
"Aztán ( a tudomány által megkövetelt bizonyítással) írjátok le, mi is történt!"
Ugye nem várod el komolyan, hogy ide a fórumba egy komplett teljes részletességû több ezer oldalas dokumentumot dobjunk össze.
Amit kérsz, az megvan nálunk sokkal okosabb tudósok írásaiban.
"De a szövegben tilos ám használni következõ kötõszavakat, határozókat:
vagy, talán, feltehetõen, végtelen nagy, véletlenül, nagy számok törvénye alapján stb..."
Sajnos ez nem így megy. Teljes bizonyosság nem létezik. A vallások sem nyújtanak ilyet, csupán megpróbálják elhitetni.
Ami létezik, az csupán a valószínûség fokozatai. Az a jobb elmélet, ami az ismert tények alapján valószínûbb. Az evolúció esetében ez úgy néz ki, hogy az evolúció elég jó eredményt ért el, míg a riválisok a nulla körül ingadoznak.
#259
"Már megbocsáss, de nem Tõled kérnék magyarázatot."
Miért?
"Bár te sem magyarázod meg, hanem ilyen szavakat használsz: lehet, vagy ez volt.. vagy az..
Szal ez nem tudományos okfejtés."
Mert ez nem egy tudományos okfejtés. Ahhoz sok kutatás kellene, nem csak 1-2 perc gondolkodás. Fel kéne boncolni pár ilyen halat, megkeresni a rokonait, megkeresni a bacik eredetét, stb. Viszont amit leírtam az egy lehetséges eseménysor, te pedig azt mondtad, hogy ilyen nem létezhet. Tehát a kérdésedre korrekt választ adtam.
"a helyes viselkedésmintákat hogyan kódolta a saját génjeibe??? Mert a tanult viselkedések nem öröklõdnek ugye.."
Errõl is beszéltünk már sokszor. Minek magyarázzam el a dolgokat, ha nem figyelsz?
Még 1x röviden:
1. lépés: Nem öröklõdik. Utánzás útján terjed el a populációban.
2. lépés: Ha komoly evolúciós elõnyt jelent az adott viselekdés, akkor a szelekció hatására elterjednek a tanulást megykönnyítõ mutációk. A hajlam és a viselkedés alapjai már öröklõdnek, de a finomhangolás tanulással és utánzással történik.
3. lépés: Végül a teljes viselkedés öröklõdik.
Nyílván minél egyszerûbb a viselkedés, annál könnyebben történik ez meg.
"Mert ott van a kõdobáló keselyû is.
együtt él más keselyû fajokkal, egész nap dobálják a követ ( a keményhéjú tojásokra) de soha egyetlen más keselyû nem dob követ, és nem eszik olyan tojást.
Miért nem????"
Mert elsõsorban a saját fajtársakat utánozzák. ásrészt nyílván van genetikai alapja is, ami a töbi fajban nincs meg. A másik faj is megtanulhatná, de neki sokkal nehezebb, így nem sûrûn történik meg. És attól, hogy 1 megtanulja nem fogják automatikusan utánozni a többiek.
És a többi faj azért nem eszik olyan tojást, mert nyílván a kõdobálós trükk nlkül nem képesek feltörni.
"Az emberi viselkedést leíró matematikára azért kíváncsi lennék:)"
Nem errõl van szó. Arról szól a dolog, hogy mi az optimális viselkedés egy társadalomban. Szépen kijönnek azok a szabályok, amiket általában jónak tartunk. Részletesen itt nem tudom kifejteni, ha érdekel, olvass a játékelméletrõl.
Pl. Mérõ Lászlót érdemes olvasni:
http://szabadgondolkodo.fw.hu/tudos.php?nev=mero_laszlo
Miért?
"Bár te sem magyarázod meg, hanem ilyen szavakat használsz: lehet, vagy ez volt.. vagy az..
Szal ez nem tudományos okfejtés."
Mert ez nem egy tudományos okfejtés. Ahhoz sok kutatás kellene, nem csak 1-2 perc gondolkodás. Fel kéne boncolni pár ilyen halat, megkeresni a rokonait, megkeresni a bacik eredetét, stb. Viszont amit leírtam az egy lehetséges eseménysor, te pedig azt mondtad, hogy ilyen nem létezhet. Tehát a kérdésedre korrekt választ adtam.
"a helyes viselkedésmintákat hogyan kódolta a saját génjeibe??? Mert a tanult viselkedések nem öröklõdnek ugye.."
Errõl is beszéltünk már sokszor. Minek magyarázzam el a dolgokat, ha nem figyelsz?
Még 1x röviden:
1. lépés: Nem öröklõdik. Utánzás útján terjed el a populációban.
2. lépés: Ha komoly evolúciós elõnyt jelent az adott viselekdés, akkor a szelekció hatására elterjednek a tanulást megykönnyítõ mutációk. A hajlam és a viselkedés alapjai már öröklõdnek, de a finomhangolás tanulással és utánzással történik.
3. lépés: Végül a teljes viselkedés öröklõdik.
Nyílván minél egyszerûbb a viselkedés, annál könnyebben történik ez meg.
"Mert ott van a kõdobáló keselyû is.
együtt él más keselyû fajokkal, egész nap dobálják a követ ( a keményhéjú tojásokra) de soha egyetlen más keselyû nem dob követ, és nem eszik olyan tojást.
Miért nem????"
Mert elsõsorban a saját fajtársakat utánozzák. ásrészt nyílván van genetikai alapja is, ami a töbi fajban nincs meg. A másik faj is megtanulhatná, de neki sokkal nehezebb, így nem sûrûn történik meg. És attól, hogy 1 megtanulja nem fogják automatikusan utánozni a többiek.
És a többi faj azért nem eszik olyan tojást, mert nyílván a kõdobálós trükk nlkül nem képesek feltörni.
"Az emberi viselkedést leíró matematikára azért kíváncsi lennék:)"
Nem errõl van szó. Arról szól a dolog, hogy mi az optimális viselkedés egy társadalomban. Szépen kijönnek azok a szabályok, amiket általában jónak tartunk. Részletesen itt nem tudom kifejteni, ha érdekel, olvass a játékelméletrõl.
Pl. Mérõ Lászlót érdemes olvasni:
http://szabadgondolkodo.fw.hu/tudos.php?nev=mero_laszlo
#258
Isten azért Isten, mivel örökkévaló és mindenható.
( Még a fából kihúzhatatlan szöget is be tudja verni, majd ki is tudja húzni :) :) )
Ha rosszul viselkedsz, azt mindig valami élõlény ellen teszed ( végsõ soron). Aztán ez az élõlény mikor emberi (vagy másfajta értelmes lényi ) formát ölt, eldönti, h akarja-e vissza adni Te rossz viselkedésedet, vagy nem.
Ha visszadja, megy a lánc a világ végéig.
lehet úgy is dönteni, h nem csinálok többé semmi rossz cselekedet senki és semmi ellen. Így élve megszabadulsz ettõl az adok-kapok függõségbõl, és visszatérhetsz a Mennyországba. ( Ahonnét a lelked származik)
Mivel Isten szereti az élõlényeket ( hiszen mindannyiban megtalálható 1 kis része Istennek így saját magát szereti )ezért eljön személyesen az értelmes lények közé korszakról korszakra, hogy ezt elmagyarázza, bemutassa. Idõközben pedig követei ( próféták lelki tanítómesterek) révén segíti vissza az embereket a leki világba.
Az anyagi világban mindennek van párja:
hideg-meleg
sötét-világos stb..
Így kell lennie a végesnek a végtelen
halandónak az örökkévaló
anyagi világ-nem anyagi(lelki)világ..
Mert az anyagi világnak van kezdete ( ezt a fizikai is tudja )akkor meg is fog semmisülni.
Akkor logikusan kell lennie egy olyan helynek, ami pedig örök ( és tárolja az információt az anyagi világról, míg az látens állapotban van) ( õsrobbanás elõtti idõk )
( Még a fából kihúzhatatlan szöget is be tudja verni, majd ki is tudja húzni :) :) )
Ha rosszul viselkedsz, azt mindig valami élõlény ellen teszed ( végsõ soron). Aztán ez az élõlény mikor emberi (vagy másfajta értelmes lényi ) formát ölt, eldönti, h akarja-e vissza adni Te rossz viselkedésedet, vagy nem.
Ha visszadja, megy a lánc a világ végéig.
lehet úgy is dönteni, h nem csinálok többé semmi rossz cselekedet senki és semmi ellen. Így élve megszabadulsz ettõl az adok-kapok függõségbõl, és visszatérhetsz a Mennyországba. ( Ahonnét a lelked származik)
Mivel Isten szereti az élõlényeket ( hiszen mindannyiban megtalálható 1 kis része Istennek így saját magát szereti )ezért eljön személyesen az értelmes lények közé korszakról korszakra, hogy ezt elmagyarázza, bemutassa. Idõközben pedig követei ( próféták lelki tanítómesterek) révén segíti vissza az embereket a leki világba.
Az anyagi világban mindennek van párja:
hideg-meleg
sötét-világos stb..
Így kell lennie a végesnek a végtelen
halandónak az örökkévaló
anyagi világ-nem anyagi(lelki)világ..
Mert az anyagi világnak van kezdete ( ezt a fizikai is tudja )akkor meg is fog semmisülni.
Akkor logikusan kell lennie egy olyan helynek, ami pedig örök ( és tárolja az információt az anyagi világról, míg az látens állapotban van) ( õsrobbanás elõtti idõk )
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#257
Ja és már megint a Metazin. A mai egy érdekes véleményt hoz vallásos és nem vallásos emberek viszonyáról:
http://www.nol.hu/metazin/cikk/388609/
http://www.nol.hu/metazin/cikk/388609/
#256
Amit írsz az szép. Itt tér el a véleményünk:
"Ez az út pedig csak Istennel járható, mert ember nem nagyon képes ilyen akaratra (tisztelet a kivételnek). De én még nem láttzam olyan embert, aki így viselkedett volna és nem volt vallásos."
Szerintem ez lehetséges, sõt. Azt mondani hogy csak akkor szerthet és lehet igazságos valaki ha fél attól, hogy istentõl jól kikap elég negatív emberképre utal(nem látom mi más lehet isten szerepe ilyen szempontbó, mint hogy nem enged üdvözülni ha rossz vagyok). Nem hiszem hogy egy anya aki nem hisz istenben ne szeretné a gyerekét vagy a férjét. Sõt azt sem hiszem ,hogy aki nem hisz az kevésbé tartaná be a törvény és még szt sem, hogy amikor tudja hogy nem kaphatják el feltétlen vissza fog élni a helyzetével. Szerintem ami az istent elég jól helyettesítheti az egyrészrõl az ésszerû belátása annak, hogy hosszú távon az érdekeim akkor érvényesülnek legjobban, hogy ha mindenki betartja a szabályokat, mmásrészt istentõl függetlenül is lehet egy érzület az emberben, hogy akkor se rúgok bele még egy macskába sem ha ez nem szolgálja az érdekeimet. Ami még elgondolkoztató hogy ha ahogy te mondod van isten akkor azt jutalmazza e aki csak azért szeret és igazságos mert tudja hogy õ van, vagy azt aki ettõl függetlenül is megteszi?
Végül: ha jól értem, nem a különbözõ vallásokat véded, hanem az attól független istenben való hitet. Ezt azért kervésbé kritizáltuk(legalábbis én), mint mondjuk a katolicizmust. Bár mint gondolom kiderült a föntiekbõl szerintem ez sem szükséges.
"Ez az út pedig csak Istennel járható, mert ember nem nagyon képes ilyen akaratra (tisztelet a kivételnek). De én még nem láttzam olyan embert, aki így viselkedett volna és nem volt vallásos."
Szerintem ez lehetséges, sõt. Azt mondani hogy csak akkor szerthet és lehet igazságos valaki ha fél attól, hogy istentõl jól kikap elég negatív emberképre utal(nem látom mi más lehet isten szerepe ilyen szempontbó, mint hogy nem enged üdvözülni ha rossz vagyok). Nem hiszem hogy egy anya aki nem hisz istenben ne szeretné a gyerekét vagy a férjét. Sõt azt sem hiszem ,hogy aki nem hisz az kevésbé tartaná be a törvény és még szt sem, hogy amikor tudja hogy nem kaphatják el feltétlen vissza fog élni a helyzetével. Szerintem ami az istent elég jól helyettesítheti az egyrészrõl az ésszerû belátása annak, hogy hosszú távon az érdekeim akkor érvényesülnek legjobban, hogy ha mindenki betartja a szabályokat, mmásrészt istentõl függetlenül is lehet egy érzület az emberben, hogy akkor se rúgok bele még egy macskába sem ha ez nem szolgálja az érdekeimet. Ami még elgondolkoztató hogy ha ahogy te mondod van isten akkor azt jutalmazza e aki csak azért szeret és igazságos mert tudja hogy õ van, vagy azt aki ettõl függetlenül is megteszi?
Végül: ha jól értem, nem a különbözõ vallásokat véded, hanem az attól független istenben való hitet. Ezt azért kervésbé kritizáltuk(legalábbis én), mint mondjuk a katolicizmust. Bár mint gondolom kiderült a föntiekbõl szerintem ez sem szükséges.
#255
Hogyan definiálod partikuláris események valószínûségét? Egyáltalán mit jelent nálad a valószínûség?
#254
Szerintem logikailag nem lehetetlen, hogy valamiféle inteligens lény teretette a természeti törvényeket, csak egyrészt nagyon valószínûtlen, másrészt ha egyszer van egy dolog amit ígyse úgyse tudunk magyarázni (az éppen aktuális elfogadott fizikai részecskék, megléte), akkor minek pluszba bevezetni egy másik dolgot, ami semmi újat nem mond a világról és aminél aztán ha makacsak vagyunk megint csak megkérdezhetjuk, hogy jó jó de ki teremtette istent, ha az a válasz hogy õ öröktõl van és nem kell okokat keresni, akkor miért nem mondhatjuk ugyan ezt a fizikai részecskékre. Harmadrészt, ez az isten szerintem még mindig nem a nagy világvallások istene lenne aki folyton beavatkozik, aki jutalmaz a halál után(egyáltalán az sem következik belõle hogy van feltámadás) stb. Ez után ha ennek önkényes f3eltevése nem volt elég, lehet plusz dolgokat bevezetni, hogy ezaz isten szeret, hogy van menyország, hogy 7 nap alatt teremtette, hogy körül kell metélkedni stb...
Sacc ezekbõl kifolyólag gondolom azt, hogy ha már valakinek muszály valami istenben hinni akkor csinája azt úgy hogy minnél kevesebb plusz feltevéssel éljen és ha így tesz akkor nem valamelyik világvalláshoz fog fordulni...
Sacc ezekbõl kifolyólag gondolom azt, hogy ha már valakinek muszály valami istenben hinni akkor csinája azt úgy hogy minnél kevesebb plusz feltevéssel éljen és ha így tesz akkor nem valamelyik világvalláshoz fog fordulni...
#253
Hááát, ez szerintem már egy másik elbukott elmélet, amit Lamarckizmusnak neveznek, nagykövetöje volt Micsurin és Liszenko. Azt mondják ez felelõs elsõsorban az orosz genetika lemaradásáért. Bõvebben pl : http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/liszenko.html
#252
Már mondtam:
Nekem bizonyíték kell, nem ígéret ! :) :)
Nem teória a valószínûségekrõl...
Mert nekem a valószínûségrõl mindig a Móricka vicc jut eszembe a nagymamáról és az újságjáról..:) :) :)
Nekem bizonyíték kell, nem ígéret ! :) :)
Nem teória a valószínûségekrõl...
Mert nekem a valószínûségrõl mindig a Móricka vicc jut eszembe a nagymamáról és az újságjáról..:) :) :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#251
Amit a nézetekrõl írtál tulajdonképpen igaz.
Hülye vagyok, visszatöröltem, de tök mást írtam utána, azért lett ilyen.
Hülye vagyok, visszatöröltem, de tök mást írtam utána, azért lett ilyen.
#250
Ne, ne, ne... én nem a tudományról írtam, hogy nem tud semmit se, hanem az ateisták és a vallás kapcsolatáról, a tudomny egy nagyszerû dolog és egyébként nem látom be, hogy miért állna szemben a vallással, szintúgy az evolúció, az evolúció se nagyon tud választ adni arra, hogy miért született az élet, miért jöttek létre azok a bizonyos mutációk. Ott minden csak véletlen. Sztem nem kéne az intelligens tervezettséget és az evolúciót szembeállítani, inkább egymás kiegészítõi.
-- Itt lett volna a lehetõséged, hogy megvilágítsd...
Hát nem vagyok teológus, mindenesetre azt tudom mondani, hogy a vallás nem egyenlõ az egyházzal, a vallás inkább az egyén felfogása a létrõl, a szeretetrõl és istenrõl. A vallás hit is. Tehát tulajdonképpen nem az a vallás, ahogy a keresztény egyház viselkedett 1700 éven át. (Amíg üldözve volt még inkább közel volt a valláshoz). A vallás nem dogmák tiszteletébõl, az egyház idióta elfogadásból, erkölcsi parancsok tiszteletben tartásából áll. Inkább olyan gondolatrendszer, aminek alapja a szeretet és az igazság. Úgyis mondhatnánk a vallás önzetlen, felelõsségteljes élet, a többi ember és az igazság szolgálata. Ez az út pedig csak Istennel járható, mert ember nem nagyon képes ilyen akaratra (tisztelet a kivételnek). De én még nem láttzam olyan embert, aki így viselkedett volna és nem volt vallásos.
Amit a nézetekrõl igaz tulajdonképpen igaz. Mi alapján fogadunk el egy nézetet? Gondolom magunk alapján, mindenesetre az IGAZI VALLÁSOSSÁG megpróbálj a szeretethez és az igazsághoz igazítani a nézeteit.
Nem vagyok hittantanár úgyhogy igazán nem is akarok többet papolni, talán már így is sok
-- Itt lett volna a lehetõséged, hogy megvilágítsd...
Hát nem vagyok teológus, mindenesetre azt tudom mondani, hogy a vallás nem egyenlõ az egyházzal, a vallás inkább az egyén felfogása a létrõl, a szeretetrõl és istenrõl. A vallás hit is. Tehát tulajdonképpen nem az a vallás, ahogy a keresztény egyház viselkedett 1700 éven át. (Amíg üldözve volt még inkább közel volt a valláshoz). A vallás nem dogmák tiszteletébõl, az egyház idióta elfogadásból, erkölcsi parancsok tiszteletben tartásából áll. Inkább olyan gondolatrendszer, aminek alapja a szeretet és az igazság. Úgyis mondhatnánk a vallás önzetlen, felelõsségteljes élet, a többi ember és az igazság szolgálata. Ez az út pedig csak Istennel járható, mert ember nem nagyon képes ilyen akaratra (tisztelet a kivételnek). De én még nem láttzam olyan embert, aki így viselkedett volna és nem volt vallásos.
Amit a nézetekrõl igaz tulajdonképpen igaz. Mi alapján fogadunk el egy nézetet? Gondolom magunk alapján, mindenesetre az IGAZI VALLÁSOSSÁG megpróbálj a szeretethez és az igazsághoz igazítani a nézeteit.
Nem vagyok hittantanár úgyhogy igazán nem is akarok többet papolni, talán már így is sok
#249
ja, egyébként ha jól tudom az intelligens tervezettség nem egyenlõ a hétnapos teremtéstörténetben leírtakkal.
a hétnapos teremtéstörténetnek pedig egyébként két állítása van, amit nagyon sokszor leírtak benne, és amiért az egész született:
-a világot Isten teremtette
-Isten a világot jónak teremtette
a hétnapos teremtéstörténetnek pedig egyébként két állítása van, amit nagyon sokszor leírtak benne, és amiért az egész született:
-a világot Isten teremtette
-Isten a világot jónak teremtette
The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.
#248
a fokozataiddal az a baj, hogy teljesen szubjektívek. azért mert te azt gondolod, hogy valami majdnem biztos, hogy igaz, attól nem lesz majdnem biztosan igaz.
egyébként pedig:
Isten megteremtette az evolúciót (egy olyan egyetemes törvényt, amely a földi élet egészére jellemzõ), amelynek következtében létrejött az ember.
Valószínûsége: majdnem biztos, hogy igaz (ugye hogy szubjektív? szerintem te nem ezt írtad volna ide...)
egyébként pedig:
Isten megteremtette az evolúciót (egy olyan egyetemes törvényt, amely a földi élet egészére jellemzõ), amelynek következtében létrejött az ember.
Valószínûsége: majdnem biztos, hogy igaz (ugye hogy szubjektív? szerintem te nem ezt írtad volna ide...)
The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.
#247
Végigolvastam a hozzászólásokat,örömmel tapasztaltam hogy vannak akik hasonlóan látják a dolgokat mint én.Szerintem az lenne a legjobb ha egyszerûen,logikusan és ésszerûen vizsgálnánk meg az alapkérdéseket.
Valószínûségek fokozatai:
1.egyáltalán nem valószínû
2.megvan az esély rá
3.Majdnem biztos hogy igaz
4.Biztos hogy igaz
-Alapkérdések-
1.Hogyan keletkezett az élet a földön?
Arra a tényre alapozom a valószínûségeket,hogy a legõsibb életformák a sejmagnélküliek,megtalálták a megkövült maradványaikat,megállapították korukat.Semmilyen más életforma nem élhetett akkor a földön mikor azok már itt voltak!
Válaszok
a.-Bonyorult kémiai folyamatok során létrejöttek az elsõ sejtmagnélküli élõlények.Ha majd le tudjuk utánozni ezt a módszert akkor elfogadhatjuk 100% osan,addig azonban valószínûsége:majdnem biztos hogy igaz.
b.-Egy korlátlan hatalommal rendelkezõ lény teremtette az elsõ sejtmagnélküli élõlényeket.Ez a korlátlan hatalommal rendelkezõ lény:Isten,istenek,Q,6.dimenzió lakói....
Miért tett volna ilyet?Akkor miért nem egybõl valami összetettebbet teremtett?A földi élet nem 6 és nem 7 nap alatt teremtõdött ez tény,ebbõl és a korábbi tényebõl egyértelmûen következtethetünk,hogy a bibliai teremtéstörténet hitelessége megkérdõjelezhetõ-> a biblia többi része sem igaz->hasonló más vallások teremtéstörténetei sem igazak.
valószínûsége:egyáltalán nem valószínû.
c.A földi élet az ûrbõl származik.Elképzelhetõ,hogy kezdetleges életformák,egy meteoron vagy üstökösön utazva eljutottak ide,de valahol akkor is ki kellett alakulnia.
valószínûsége:megvan az esély rá.
d.A földi életet idegenek hozták ide.Talán csak egy baleset folytán,ahogy mi is viszunk az eszközeinken mikróbákat a marsra vagy a holdra,de ha annyira fejlettek erre biztos ügyelnek.De a valószínûbb,hogy szándékosan helyeztek el kezdetleges életet a földön,talán azért hogy tanulmányozzák az evolúció folyamatát,vagy más okból.
Valószínûsége:megvan az esély rá.
Másik alapkérdés:Az ember állatokból fejlõdött ki vagy sem?
Itt arra a tényre alapozom a valószínûségeket,hogy az ember és az állatok dns-e is nagy mértékben azonos.
a.-A majmok lejöttek a fákról,itt a felegyenesedett járás volt a hatékonyabb,az õsember csontszerkezete úgy alakult,hogy egyre nagyobb koponyát bírt el->egyre nagyobb lett az agytérfogat->kialakult a ma élõ ember.
Valószínûsége:majdnem biztos hogy igaz.
b.-Egy krolátlan hatalommal rendelkezõ lény megteremtette a fõemlõsõket(itt is fel kelett használnia a korábbi állatok dns-ét),vagy azok dns-ét felhasználva megteremtette az embert.Egy korlátlan hatalommal rendelkezõ lény miért tett volna ilyet?Miért nem valami egyedülállóbbat teremtett,és miért nem egy jobb világot...
valósznínûsége:Egyáltalán nem valószínû.
c.-Az embert az idegenek választották külön az állatoktól,azok dns-ét felhasználva,majd minden nyom nélkül eltûntek.Bármennyire is kicsi,de a valószínûsége:megvan az esély rá.
Nagyjából így látom a helyzetet.
<#fejvakaras> <#pardon1> <#wave>
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Valószínûségek fokozatai:
1.egyáltalán nem valószínû
2.megvan az esély rá
3.Majdnem biztos hogy igaz
4.Biztos hogy igaz
-Alapkérdések-
1.Hogyan keletkezett az élet a földön?
Arra a tényre alapozom a valószínûségeket,hogy a legõsibb életformák a sejmagnélküliek,megtalálták a megkövült maradványaikat,megállapították korukat.Semmilyen más életforma nem élhetett akkor a földön mikor azok már itt voltak!
Válaszok
a.-Bonyorult kémiai folyamatok során létrejöttek az elsõ sejtmagnélküli élõlények.Ha majd le tudjuk utánozni ezt a módszert akkor elfogadhatjuk 100% osan,addig azonban valószínûsége:majdnem biztos hogy igaz.
b.-Egy korlátlan hatalommal rendelkezõ lény teremtette az elsõ sejtmagnélküli élõlényeket.Ez a korlátlan hatalommal rendelkezõ lény:Isten,istenek,Q,6.dimenzió lakói....
Miért tett volna ilyet?Akkor miért nem egybõl valami összetettebbet teremtett?A földi élet nem 6 és nem 7 nap alatt teremtõdött ez tény,ebbõl és a korábbi tényebõl egyértelmûen következtethetünk,hogy a bibliai teremtéstörténet hitelessége megkérdõjelezhetõ-> a biblia többi része sem igaz->hasonló más vallások teremtéstörténetei sem igazak.
valószínûsége:egyáltalán nem valószínû.
c.A földi élet az ûrbõl származik.Elképzelhetõ,hogy kezdetleges életformák,egy meteoron vagy üstökösön utazva eljutottak ide,de valahol akkor is ki kellett alakulnia.
valószínûsége:megvan az esély rá.
d.A földi életet idegenek hozták ide.Talán csak egy baleset folytán,ahogy mi is viszunk az eszközeinken mikróbákat a marsra vagy a holdra,de ha annyira fejlettek erre biztos ügyelnek.De a valószínûbb,hogy szándékosan helyeztek el kezdetleges életet a földön,talán azért hogy tanulmányozzák az evolúció folyamatát,vagy más okból.
Valószínûsége:megvan az esély rá.
Másik alapkérdés:Az ember állatokból fejlõdött ki vagy sem?
Itt arra a tényre alapozom a valószínûségeket,hogy az ember és az állatok dns-e is nagy mértékben azonos.
a.-A majmok lejöttek a fákról,itt a felegyenesedett járás volt a hatékonyabb,az õsember csontszerkezete úgy alakult,hogy egyre nagyobb koponyát bírt el->egyre nagyobb lett az agytérfogat->kialakult a ma élõ ember.
Valószínûsége:majdnem biztos hogy igaz.
b.-Egy krolátlan hatalommal rendelkezõ lény megteremtette a fõemlõsõket(itt is fel kelett használnia a korábbi állatok dns-ét),vagy azok dns-ét felhasználva megteremtette az embert.Egy korlátlan hatalommal rendelkezõ lény miért tett volna ilyet?Miért nem valami egyedülállóbbat teremtett,és miért nem egy jobb világot...
valósznínûsége:Egyáltalán nem valószínû.
c.-Az embert az idegenek választották külön az állatoktól,azok dns-ét felhasználva,majd minden nyom nélkül eltûntek.Bármennyire is kicsi,de a valószínûsége:megvan az esély rá.
Nagyjából így látom a helyzetet.
<#fejvakaras> <#pardon1> <#wave>
Boldog karácsonyt mindenkinek!
#246
Korábban is belegondoltam ebbe hogy a mutációk véletlenek és szerintem nem azok gondoljatok bele,vagyis csak egy része az.Az állatok a környezeti hatásokhoz alkalmazkodnak,és nem úgy hogy van egy rakás véletlen mutáció és az erõsebb marad fent.A sarki állatoknak miért fehér a szõre?Pl jegesmedvének?Mert a fekete nem maradt fent?Nem hanem alkalmazkodtak a környezethez,mint rengeteg állat is.Talán van rá jobb példa is,nem volt valami meggyõzõ.Több fajnál megfigyelhetõ hogy elég ravasz megtévesztési módszert fejlesztett ki,ami teljes mértékben illik a környerzethez,ez mind nem véletlen,ahogy az a hal is amirõl beszéltetek,vagy a kõdobáló keselyû,nekem az jön le ezekbõl,hogy a mutációk nem véletlenek,nem értsetek félre nem istennek tulajdonítom ezt,hanem annak hogy valahogy pont az fejlõdik ki amire szüksége van az adott környezetben,(nagyobb tüdõ,éjszaka jobban látó szem,hosszabb végtagok.......),mindez nagyon hosszú idõ alatt,ezért közvetlen nem volt módunk megfigyelni.Továbbá valahogy az állatok befolyásolni tudják a dns-üket,tehát megtanul egy módszert ami az életbenmaradáshoz kell,és ez bevésõdik a dns-be.Nah úgy érzem nem voltam valami meggyõzõ ezekkel sem.
A hiányzó láncszemekrõl meg annyit,Pl az ember és az állat közt.Úgy tudom a csimpánz és a ma élõ ember dns-e közt 2%? külömbség van.Feltételezem hogy az õsember és a csimpánz között akkor mégkevesebb.A hiányzó láncszemeket nehéz megtalálni sajnos,mert akkor még kevés õsember volt,olyan mint ha tût keresnénk a szénakazalban mágnes nélkül,és az is lehet hogy megsemmisült,valaki kiásta és odaadta a kutyájának 200 éve....
A hiányzó láncszemekrõl meg annyit,Pl az ember és az állat közt.Úgy tudom a csimpánz és a ma élõ ember dns-e közt 2%? külömbség van.Feltételezem hogy az õsember és a csimpánz között akkor mégkevesebb.A hiányzó láncszemeket nehéz megtalálni sajnos,mert akkor még kevés õsember volt,olyan mint ha tût keresnénk a szénakazalban mágnes nélkül,és az is lehet hogy megsemmisült,valaki kiásta és odaadta a kutyájának 200 éve....
#245
Hülyeséget írtam, mert az élettelen anyagnak nincs evolúciója... vagy van az is ??? mert mi is késztetné arra, h bonyolult molekulákká rendezõdjön, és még annál is bonyolultabb kölcsönhatások révén bonyolult molekulákat rakosgasson össze????? Aztán meg váljon ketté és kezdje elõrõl??
Mikor is az entropia arra kényszeríti az elektronokat, h a gerjesztett pályákról visszatérjenek a gerjesztetlen állapotba??? Az atomok kívülrõl teljesen semlegesek legyenek, az ionizált atomok pedig keressenek maguknak elvesztett "alkatrészeket", és váljanak újból semleges töltésûekké????
Nem értem..
Mikor is az entropia arra kényszeríti az elektronokat, h a gerjesztett pályákról visszatérjenek a gerjesztetlen állapotba??? Az atomok kívülrõl teljesen semlegesek legyenek, az ionizált atomok pedig keressenek maguknak elvesztett "alkatrészeket", és váljanak újból semleges töltésûekké????
Nem értem..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#244
Persze Harry Sheldon... csak valamelyik részben nevezik Ravennek, a bukást megjósoló tanulmányai miatt.. ehh :) :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#243
Nekem elég lenne, ha az élõ sejt élettelen alapelemeit ( C, H2, O2, N2, stb) megfelelõen összevegyítve az élettelen anyagból ( gyorsítot evolúcióval akár )létrehoznának 1 ÉLÕ sejtet, amelyik szaporodik, mozog az életterében, "eszik" stb
Kíváncsi lennék, hogyan jön létre az élet?
Mi az a "plusz " dolog ( mármint a term. tud. szerint) ami a szerves molekulát megkülönbözteti az élõtõl? Mit kell még "hozzáadni" a vegyi anyagokon kívül?
Megint csak azt mondom, ~150 év alatt nem jöttek még rá..
És vallási alapon megjósolom, nem is fognak.
És belátom azt, h ha itt én tiltakozok az ellen, h amiban nem taníthatják a teremtést, azzal nem érek el semmit.
És igen, lehet a teremtéssel szembenállítani az evolúció elméletét.
Kaotikus állapotokból mindenféle rendezõ elv nélkül hihetelenül bonyolult ( ám mégis makro és mikro méretekben is ) tökéletes óramûszerûen mûködõ Univerzum jöjjön létre a véletlenek végtelen sorozatvával... nekem ez pontosan olyan valószínûtlen, mint a materialista szemléletûeknek az, h Isten teremtette a világot.
De Kukacos!
Olvasd el a Bhagavad Gítát ( amit a magyar Krisnások adnak ki )ott olyan szépen le van írva a világ teremtése :) :) :)
Ne csak a Biblia elsõ pár versét idézgessék a materialisták :) :) :)
Mondjuk úgy Isten " belevitte " az anyagba az Õ rendezõ elvét, és ez a rendezõ elv irányította aztán az atomok táncát, h kialakuljon a világegyetem és olyan legyen amilyennek látjuk. A term. tudomány a korlátozott eszközeivel csak a folyamatot tudja megfigyelni, a rendezõ elvrõl csak spekulatív úton lehet találgatni. Vagy az emberi elme segítségével kapcsolatba kerülni Istennel, és Tõle érdeklõdni :) :)
Kíváncsi lennék, hogyan jön létre az élet?
Mi az a "plusz " dolog ( mármint a term. tud. szerint) ami a szerves molekulát megkülönbözteti az élõtõl? Mit kell még "hozzáadni" a vegyi anyagokon kívül?
Megint csak azt mondom, ~150 év alatt nem jöttek még rá..
És vallási alapon megjósolom, nem is fognak.
És belátom azt, h ha itt én tiltakozok az ellen, h amiban nem taníthatják a teremtést, azzal nem érek el semmit.
És igen, lehet a teremtéssel szembenállítani az evolúció elméletét.
Kaotikus állapotokból mindenféle rendezõ elv nélkül hihetelenül bonyolult ( ám mégis makro és mikro méretekben is ) tökéletes óramûszerûen mûködõ Univerzum jöjjön létre a véletlenek végtelen sorozatvával... nekem ez pontosan olyan valószínûtlen, mint a materialista szemléletûeknek az, h Isten teremtette a világot.
De Kukacos!
Olvasd el a Bhagavad Gítát ( amit a magyar Krisnások adnak ki )ott olyan szépen le van írva a világ teremtése :) :) :)
Ne csak a Biblia elsõ pár versét idézgessék a materialisták :) :) :)
Mondjuk úgy Isten " belevitte " az anyagba az Õ rendezõ elvét, és ez a rendezõ elv irányította aztán az atomok táncát, h kialakuljon a világegyetem és olyan legyen amilyennek látjuk. A term. tudomány a korlátozott eszközeivel csak a folyamatot tudja megfigyelni, a rendezõ elvrõl csak spekulatív úton lehet találgatni. Vagy az emberi elme segítségével kapcsolatba kerülni Istennel, és Tõle érdeklõdni :) :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#242
Hiszel a történelemben? Szerinted volt második világháború? Be tudod bizonyítani? Ha azt mondod, igen, én megmondom, miért nem hiszek neked.
Milyen bizonyítékkal lennél elégedett?
Milyen bizonyítékkal lennél elégedett?
#241
Nekem nem jön be az oldal...
#240
Rengeteg hal követ kiváró és rejtõzködõ taktikát. Épp úgy, mint ahogy rengeteg szárazföldi ragadozó is. Mi ebben a viselkedésben a levezethetetlen? Minden ragadozó lesben áll idõnként.
Egyébként tévedsz: Darwin épp hogy megjósolta, hogy kell lenni valami olyannak, mint a DNS, noha fogalma sem volt még akkor senkinek róla, hogy pontosan milyen módon valósul meg az öröklõdés. A 40-es évekig a fehérjéket gondolták az öröklõdés alapjának.
Egyébként tévedsz: Darwin épp hogy megjósolta, hogy kell lenni valami olyannak, mint a DNS, noha fogalma sem volt még akkor senkinek róla, hogy pontosan milyen módon valósul meg az öröklõdés. A 40-es évekig a fehérjéket gondolták az öröklõdés alapjának.
#239
"azt hiszik õk mindennél és mindennél többet tudnak az egész világról, de valójában semmit se tudnak és semmivel se tudják magyarázni a létet, "
Neked is azt tudom mondani, hogy nem tûnik sem helyesnek sem fairnek abból hogy tudomány nem ad választ mindenre, azt a következtetést levonni, hogy "semmit se tud".
"Persze a vallást mégcsak nem is értitek, csak ti hiszitek, hogy a mélyére láttok, de mint ez a fórum bizonyítja képtelenek vagytok még a Bibliát is nem szószerint értlmezni "
Itt lett volna a lehetõséged, hogy megvilágítsd...
"Az egész ott kezdõdik, hogy belátod más igazságát, vagy legalább megpróbálsz az õ szemével gondolkozni, megpróbálod eldobni a beképzeltségedet és elismerni más nézeteinek helyességét. Már várom: "De hát ugye miért kéne?""
ÉS tényleg: miért kéne? Abban gondolom egyet értünk hogy bármit nem kell elfogadni(már csak azért sem mert különben hogy tudnál választani a sok sok egymásnak ellentmondó vallás között). De akkor kell egy határt húzni. Ha szerinted a vallás(itt mondjuk konretizálni kéne melyikrõl is van szó) ezen belül esik neked kéne érvelned. Vagy esetleg konkrétan megmuatnod, hogy amiket eddig irogattunk azok hol tévesek. Szeméy szerint, nem látom mi pluszt ad egy vallás ami a nélkül ne mehetne? (akár az isten hit is ûzhetõ nélküle imo)
Neked is azt tudom mondani, hogy nem tûnik sem helyesnek sem fairnek abból hogy tudomány nem ad választ mindenre, azt a következtetést levonni, hogy "semmit se tud".
"Persze a vallást mégcsak nem is értitek, csak ti hiszitek, hogy a mélyére láttok, de mint ez a fórum bizonyítja képtelenek vagytok még a Bibliát is nem szószerint értlmezni "
Itt lett volna a lehetõséged, hogy megvilágítsd...
"Az egész ott kezdõdik, hogy belátod más igazságát, vagy legalább megpróbálsz az õ szemével gondolkozni, megpróbálod eldobni a beképzeltségedet és elismerni más nézeteinek helyességét. Már várom: "De hát ugye miért kéne?""
ÉS tényleg: miért kéne? Abban gondolom egyet értünk hogy bármit nem kell elfogadni(már csak azért sem mert különben hogy tudnál választani a sok sok egymásnak ellentmondó vallás között). De akkor kell egy határt húzni. Ha szerinted a vallás(itt mondjuk konretizálni kéne melyikrõl is van szó) ezen belül esik neked kéne érvelned. Vagy esetleg konkrétan megmuatnod, hogy amiket eddig irogattunk azok hol tévesek. Szeméy szerint, nem látom mi pluszt ad egy vallás ami a nélkül ne mehetne? (akár az isten hit is ûzhetõ nélküle imo)
#238
Ma este ajándékvásárlással próbáltam elûzni az idõt, és belefutottam egy-két neked szóló könyvbe. Az egyik Ernst Mayer "Mi az evolúció?" címû munkája, ami az elején összefoglalja az evolúció mellett szóló bizonyítékokat. Persze csak nagyon tömören, mert háromszáz oldalban inkább csak mesélgetni lehet a biológiáról, de azért van benne jópár ütõs rajz. Hogy mást ne mondjak, felsorol pár példát azokról a leszármazási vonalakról, amelyeket a leletek segítségével tökéletesen reprodukálni lehet. De mesél az evolúció molekuláris biológiai, populációdinamikai és sok más egyéb bizonyítékáról is. Nem egy nagyon jó könyv, de kezdetnek megteszi.
A másik egy kreacionista magyar informatikusé (sic!), a címére nem emlékszem pontosan, de abban is szerepelt az evolúció szó, Focus kiadó. Izgatottan olvastam a fülszöveget, miszerint úgy tûnik, a legújabb tudományos bizonyítékok az intelligens teremtést támasztják alá, szóval direkt felbontattam a gyári csomagolást, hogy végre most megtudjam az igazságot, mert ezek szerint csúnyán le vagyok maradva.
Mindent nem tudtam elolvasni, de megtudtam, hogy a Naprendszer annyira csodálatosan eltalált - mert például a Vénusz forró, pokoli és a felszínén nagyon magas a hõmérséklet - hogy mindenkinek ugyebár egyértelmû, hogy teremtés mûve. Nem viccelek, ez tényleg így van a könyvben. Kiderült, hogy a radioaktív kormeghatározás azért kétséges elmélet, mert nem ismerjük a kezdeti feltételeket. (A radioaktív bomlás sebességét úgy tûnik, már nem támadják.) Ekkor elgondolkodtam egy kicsit: lehet, hogy a végén mégis megtanulják a tudományos módszertant? De aztán nem kellett csalódnom: a szerzõ pár oldalt szán a kormeghatározásos módszerek lényegére, eredményeirõl, magyarázó erejérõl, sikeres predikcióiról semmit nem ír. Kicsivel többet szán a lehetséges bakikra és kritikájára, utána bõ lére eresztve, eredeti idézetekkel hosszasan megtûzdelve ismerteti egy vallásos kutató megvilágosodását, ahogy színes fénypacnikat vett észre valamelyik kõzetmintában, és zavaros fejtegetésbe bocsátkozik arról, hogy ezek a teremtõ energia megnyilvánulásai - a megvilágosodást persze bibliai idézetek tarkítják. A legédesebb a fejezet záró mondata, ami valahogy úgy hangzott, hogy "a radiokaktív kormeghatározással az a baj, hogy nem elfogadható vallási szempontból."
Vannak hivatkozások is a könyvben, elsõsorban más kreacionista mûvekre és konferenciákra.
A könyvbõl is kiderül, hogy a kreacionisták munkássága szinte kizárólag a hivatalos tudomány kritikájára korlátozódik. Mindenesetre a szerzõ dicséretére legyen mondva, hogy ahol állít is valamit, ott nem fél a kritikusaitól idézni. Például megemlíti, hogy ha az özönvízelmélet helyes, akkor a meszes vázú állatkák tényleg óránként 80 centivel kellett gyarapítsák az óceáni üledéket az özönvíz ideje alatt. A gond csak az, hogy a kritikára nem ad választ, pontosabban beidézi a kritikát, esetleg elismeri, hogy erre nem tud választ adni, aztán nagyvonalúan átlép rajta és a végén jön a hirtelen fordulat: "láttuk tehát, hogy nekünk van igazunk, de legalábbis nagyon elgondolkodtatóak az eredményeink".
Tudja jól, hogy aki ezt a könyvet olvassa, úgyis szelektíven fog hallani.
Persze mindkettõ a tudományos ismeretterjesztõ polcon van, rögtön a találd-meg-belsõ-lényeged-Atlantisz-hangjával nagyonszínesborítós könyvek mellett. A kreacionista könyvbõl elvittek egyet, amíg ott voltam, a másikból nem. Kiegyenlítettem az arányt.
A másik egy kreacionista magyar informatikusé (sic!), a címére nem emlékszem pontosan, de abban is szerepelt az evolúció szó, Focus kiadó. Izgatottan olvastam a fülszöveget, miszerint úgy tûnik, a legújabb tudományos bizonyítékok az intelligens teremtést támasztják alá, szóval direkt felbontattam a gyári csomagolást, hogy végre most megtudjam az igazságot, mert ezek szerint csúnyán le vagyok maradva.
Mindent nem tudtam elolvasni, de megtudtam, hogy a Naprendszer annyira csodálatosan eltalált - mert például a Vénusz forró, pokoli és a felszínén nagyon magas a hõmérséklet - hogy mindenkinek ugyebár egyértelmû, hogy teremtés mûve. Nem viccelek, ez tényleg így van a könyvben. Kiderült, hogy a radioaktív kormeghatározás azért kétséges elmélet, mert nem ismerjük a kezdeti feltételeket. (A radioaktív bomlás sebességét úgy tûnik, már nem támadják.) Ekkor elgondolkodtam egy kicsit: lehet, hogy a végén mégis megtanulják a tudományos módszertant? De aztán nem kellett csalódnom: a szerzõ pár oldalt szán a kormeghatározásos módszerek lényegére, eredményeirõl, magyarázó erejérõl, sikeres predikcióiról semmit nem ír. Kicsivel többet szán a lehetséges bakikra és kritikájára, utána bõ lére eresztve, eredeti idézetekkel hosszasan megtûzdelve ismerteti egy vallásos kutató megvilágosodását, ahogy színes fénypacnikat vett észre valamelyik kõzetmintában, és zavaros fejtegetésbe bocsátkozik arról, hogy ezek a teremtõ energia megnyilvánulásai - a megvilágosodást persze bibliai idézetek tarkítják. A legédesebb a fejezet záró mondata, ami valahogy úgy hangzott, hogy "a radiokaktív kormeghatározással az a baj, hogy nem elfogadható vallási szempontból."
Vannak hivatkozások is a könyvben, elsõsorban más kreacionista mûvekre és konferenciákra.
A könyvbõl is kiderül, hogy a kreacionisták munkássága szinte kizárólag a hivatalos tudomány kritikájára korlátozódik. Mindenesetre a szerzõ dicséretére legyen mondva, hogy ahol állít is valamit, ott nem fél a kritikusaitól idézni. Például megemlíti, hogy ha az özönvízelmélet helyes, akkor a meszes vázú állatkák tényleg óránként 80 centivel kellett gyarapítsák az óceáni üledéket az özönvíz ideje alatt. A gond csak az, hogy a kritikára nem ad választ, pontosabban beidézi a kritikát, esetleg elismeri, hogy erre nem tud választ adni, aztán nagyvonalúan átlép rajta és a végén jön a hirtelen fordulat: "láttuk tehát, hogy nekünk van igazunk, de legalábbis nagyon elgondolkodtatóak az eredményeink".
Tudja jól, hogy aki ezt a könyvet olvassa, úgyis szelektíven fog hallani.
Persze mindkettõ a tudományos ismeretterjesztõ polcon van, rögtön a találd-meg-belsõ-lényeged-Atlantisz-hangjával nagyonszínesborítós könyvek mellett. A kreacionista könyvbõl elvittek egyet, amíg ott voltam, a másikból nem. Kiegyenlítettem az arányt.
#237
Egy tapasztalati megfigyeléseken alapuló elmélet 100% ig soha sem bizonyítható. Az oka többek között: az, hogy az elmélet az eddigi megfigyelésekbõl általánosít, de folyamatosan egyre újabb és pontosabb megfigyeléseket végzünk amik aztán ellent mondhatnak neki bármikor, másrészt pusztán logikailag egy csomó dolog lehetséges, amiket nem lehet teljesen kizárni, bár roppant valószínûtlenek.
Így szerintem kizárt, hogy valaha 100%os választ kaphatsz a kérdéseidre. De vannak jobb és rosszabb válaszok (meg vannak azok emelyek nem is tekinthetõk annak). Addhatók kritériumok, hogy melyiket célszerû választani(jó magyarázó erõ, jó elõre jósló képesség, minnél kevesebb feltételezett entitás, minnél nagyobb egyszerûség). Abból hogy nem tudhatsz mindent nem következik, hogy semmit sem tudsz. A tudományon is fura azt számon kérni, hogy nem tudja mindenre a választ, Az meg mégfurább, hogy pusztán ezért olyan tanokhoz fordulni ami azt állítja magáról hogy tudja a tutit mert neki isten súgta meg, holott semmilyen megfigyelést nem tud elõre jelezni és nem magyarázza jobban azt ami jelenleg van, mint ha jelentõsen másképp lenne(isten minden fajta világra lehet magyarázat, nem következik belõle egy pont ilyen világ).
Személy szerint nem látom miért jó ezekbe a védikus dolgokba helyezni a bizalmadat. Nem látom mit olyat mond ez a világról ami összhangban lenne a tapasztalatainkal?
Így szerintem kizárt, hogy valaha 100%os választ kaphatsz a kérdéseidre. De vannak jobb és rosszabb válaszok (meg vannak azok emelyek nem is tekinthetõk annak). Addhatók kritériumok, hogy melyiket célszerû választani(jó magyarázó erõ, jó elõre jósló képesség, minnél kevesebb feltételezett entitás, minnél nagyobb egyszerûség). Abból hogy nem tudhatsz mindent nem következik, hogy semmit sem tudsz. A tudományon is fura azt számon kérni, hogy nem tudja mindenre a választ, Az meg mégfurább, hogy pusztán ezért olyan tanokhoz fordulni ami azt állítja magáról hogy tudja a tutit mert neki isten súgta meg, holott semmilyen megfigyelést nem tud elõre jelezni és nem magyarázza jobban azt ami jelenleg van, mint ha jelentõsen másképp lenne(isten minden fajta világra lehet magyarázat, nem következik belõle egy pont ilyen világ).
Személy szerint nem látom miért jó ezekbe a védikus dolgokba helyezni a bizalmadat. Nem látom mit olyat mond ez a világról ami összhangban lenne a tapasztalatainkal?
#236
"Mert ott van a kõdobáló keselyû is.
együtt él más keselyû fajokkal, egész nap dobálják a követ ( a keményhéjú tojásokra) de soha egyetlen más keselyû nem dob követ, és nem eszik olyan tojást.Miért nem????"
Az evolúció elmélet szerint semmilyen célszerûség nincs a dolgokban. Tök random mutációk vannak és ezek közül amelyik tud fennmarad. Tehát a "miért nem?"edre annyi a válasz, hogy azért mert épp azokban a keselyûkben jött létre az adott mutáció és kész. Ennek fényében BA ezen mondata is félreérthetõ: "A nyúlvány vagy egy eredetileg más célra szolgáló szervbõl alakult át, vagy pedig azért nõtt, hogy könnyebb legyen mozgatni a fényt." Nem azért nõtt meg a nyúlvány hogy könnyebb legyen mozgatni. Tök véletlenül lettek olyan egyedek akinél hosszabb lett, ezek fennmaradtak a többiek kihaltak.
együtt él más keselyû fajokkal, egész nap dobálják a követ ( a keményhéjú tojásokra) de soha egyetlen más keselyû nem dob követ, és nem eszik olyan tojást.Miért nem????"
Az evolúció elmélet szerint semmilyen célszerûség nincs a dolgokban. Tök random mutációk vannak és ezek közül amelyik tud fennmarad. Tehát a "miért nem?"edre annyi a válasz, hogy azért mert épp azokban a keselyûkben jött létre az adott mutáció és kész. Ennek fényében BA ezen mondata is félreérthetõ: "A nyúlvány vagy egy eredetileg más célra szolgáló szervbõl alakult át, vagy pedig azért nõtt, hogy könnyebb legyen mozgatni a fényt." Nem azért nõtt meg a nyúlvány hogy könnyebb legyen mozgatni. Tök véletlenül lettek olyan egyedek akinél hosszabb lett, ezek fennmaradtak a többiek kihaltak.
#235
Menadesz ez a tudás annyira "tudás", mint hogy a Hold tudja, hogy hol a Föld, és jót kering körülötte. Ezzel az erõvel egy kõdarabnak is esze van. Nem kell túlmisztifikálni a modern fizikát.
#234
gyerünk belekötni, hogy az elejét E/3-ban írtam az ateistákról a végét meg E/2-ben és még hülyén is egyeztettem, mert össze-vissza törölgettem és nem figyeltem oda