Epikurosz#342
"Vagy legyen a növényevő akkora méretű, h mérete miatt ne lehessen megtámadni.
Szóval ( ha csak ez az elv érvényesülne az evolúció folyamatában) már rég kipusztult volna minden közbeeső faj, ami nem elég gyors vagy túl kicsi-és-lassú...stb"
A logikád jó. A dolog így is működött a dinoszauruszokig. Csakhát a fajok harcába bele-beleszól a természet is, esetükben egy aszteroida.
A másik evolúcióformáló tényező például egy naprendszer helye a galaxisban. Nemrég láttam egy dok.filmet, amely azt boncolgatta, hogy Földünk ilyen szempontból is "jó helyen" van. Ha közelebb lennénk a Galaxis magjához, ott olyan gyors folyaamtok játszódnak le, amelyek tönkretennék az életet. Ha túl távol lennénk, akkor meg olyan eseménytelen lenne az élet, hogy megrekedne, mondjuk a dinóknál.
Az embernél is tulajdonképpen egy ilyen folyamat lejátszódott, a jó fizikum és az intelligencia kombinációja sikeres génátörökítési stratégia volt és lényegében az ma is. De erre a sima folyamatra rátevődnek más hatások is, például a járványok. A pestis nem nézte, hogy ki az erősebb, sem, hogy ki az intelligensebb, mert a középkorban ugye az volt, hogy: "Légy gazdag vagy koldus, szolga vagy király,
Ifjú vagy elaggott, izmos, vagy szikár,
A gyenge és erős, félékeny és a hős, meghal egyaránt."
Ma már ez sem így van teljesen, amióta van védőoltás.
Szóval, a folyamatokat a maguk bonyolultságában kell szemlélni, és akkor még akár meg is értheted a szelekciót és az evolúciót.