Nem tanítható a teremtéselmélet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

Kara kánként folytatom tanításom.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
De tényleg: szerinted mirõl kéne még beletenni infót(???), azon kívül, hogy némely megfogalmazás finomításra szorul. Ha jól emlékszem.
Legalábbis a mi fejünkbõl?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Valaki beírt egy mondatot az egész "Világegyetem"-rõl és törölni akarták az egész pereputtyot. Azért azt mégse!
Erre fel most van kb. egy képernyõnyi.
Akkor mit akarsz? Amúgy értem a hozzáállásod, poénkodni okés, de amikor komolyra fordul a dolog, elhúzás....? :-)
Talán úgy kellett volna fogalmazni, hogy: Your help is BADLY needed. (?).
Kara kánként folytatom tanításom.
Visszatérve magyarra, szerinted melyikünk tudna ehhez érdemileg hozzáfûzni vmit? Én szerintem nem rendelkezek ehhez elég önbizalommal. A többiek viszont: Elõree!!! Írjatok hozzá vmit!
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Kara kánként folytatom tanításom.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Na jó azért értem, de nem fáradnál egy iciri-piciri gyorstalpalóval, please.<#help>#help><#conf>#conf><#help>#help><#conf>#conf><#help>#help><#conf>#conf><#help>#help>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
1. szó szerint
2. szimbolikusan
3. kódosan
a további négy még hátravan, persze az is lehet, hogy egy bazio nagy keresztrejtvény, a végén azzal, hogy "Gratulálok, tökfej. Felvételt nyerthettek a klubba, ha az univerzum épp 14 543 645 762 éves 10 napos és 5 órás, várunk rátok a Holdon, 10 perc a megengedett késés, ha késtek: viszlát Föld. Ketyeg az óra."
Egy kicsit elszálltam a végén, bocs.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Ami viszont közelebb áll hozzám, ha igazak: Isten vagy egy qrva fejlett civilizáció?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Megintcsak: szerintem, tudtommal.
Köszönöm annak, aki ehhez építõleg hozzászól.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
HUmanEmber41st:
1. Mik azok a védák?
2. Honnan tudod, hogy több ezer évesek, ma már mindent lehet hamisítani.
Ezzel kapcsolatban vki említette az ufó-videókat, én már láttam olyat, amit vki egy sufniban vett fel, egy szegény kis állatról, aztán átvitte a gépre, és rendesen átdolgozta, késõbb, ha jól emlékszem azt is leírja hogy csinálta, nagyon életszerû volt.
MA már minden hamisítható.
Szerintem egyébként sûrûn begurultok egymásra. Ilyenkor össze-vissza dobálóztok olyan szavakkal, mint: vallás, hit, egyház stb...
Sokszor hibásan használjátok õket. Csak észrevételezek. De, hogy közeledjünk egymáshoz: olvassátok el azt a bizonyos színvonaltalan oldalt, mert igaza van. Láttad már Istent? Bebizonyította már valaki a létét?...
Ha igen, szerencsés vagy, mi nem, nagy cucc.
Örülj neki.
Az emberi elme sok mindenre képes. Vhol még írtam is egy cikkrõl, amelyben arról is szó esik, hogy az emberbe bele van kódolva az "istenélmény". Már régen volt, vmiért mintha észre se vették volna az emberek, miért van ez? Mert az ember egy vitában nem nagyon figyel a külvilágra. Ettõl eltekintve a vita nagyonis érdekes és építõ jellegû, "a rendszer több, mint részeinek összessége".
Egyre csak okosodom, de ezt már sokszor mondtam. Éljen a tudomány, hisz materialista vagyok.
Vki beidézett ide egy zsinati határozatot, érdekes. Egyetértek a határozattal, és mint szintén régen írtam, egyes papok is, ha a többi nem is.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Természetesen vitás kérdés bõven van. De konkrétan olyat még nem olvastam, ami az evolúció elméletét megkérdõjelezte volna.
Nem lenne egyszerûbb, mert most nincs idõm nekiállni keresgélni, meg vitába szállni veled.
Mért nem írsz te valamit? Nem lenne sokkal egyszerûbb?
Tévedés. Az összes háziasított állat és növény lényegében új faj. Pl. a kutyák közt elég sok olyan fajta is van, ami a természetben aligha lenne képes megélni.
http://www.richarddawkins.fw.hu/Nagy_Ateista_Konyv.html
Azóta különben mindenféle sugarazgatás nélkül is létrehoztak a tudósok új fajt épp a gyümölcslegyekbõl (csak hogy a fundamentalistáknak igazuk ne legyen), és ehhez még pók sem kellett, sõt mutáció sem! Mindössze annyit tettek, hogy szisztematikusan kiválogattak a gyümölcslegyek populációiból olyan egyedeket amelyek egy bizonyosfajta környezeti preferenciával rendelkeztek (=egy bizonyosfajta környezetet kedveltek inkább), ezeket egy kupacba rakva elkülönítették a többitõl, és e gyümölcslegyek mindössze 35 generáción át csak egymás közt szaporodva, ezután már nem voltak hajlandóak párosodni korábbi „társaikkal”, a „normál” gyümölcslegyekkel: azaz létrejött egy új faj!
"és az élet keletkezésére sem ad magyarázatot"
Természetesen, hiszen az evolúció elmélete kiindulási alapként feltételezi replikátorok létezését. Arról nem tud és nem is akar szólni, hogy azok hogyan jönnek létre. Az már egy másik történet.
"Igaz, h "hiányzik" az a rentgeteg átmeneti forma, de erre azt mondják, h azért, mert "lökészerûen " történtek a válltozások, természeti katasztrófák által."
Tévedés, sok esetben van átmeneti forma. Egyébként az is igaz, hogy az evolúció nem konstans sebességgel dolgozik, hanem lehet lassabb és gyorsabb, attól függõen, hogy mekkora a szelekciós nyomás.
És ismét idéznem kell a már sokat emlegetett példát:
A fundamentalista kritikájára azonban a legfrappánsabb választ az úgynevezett gyûrûfajok adják. Ezek egyik példája az ezüstsirály (Larus argentatus), amely közönséges faj Észak-Európában. Skandináviából nyugat fele haladva azt tapasztaljuk, hogy a populációk egyedeinek színe egyre sötétebb. Ez a tendencia folytatódik Kanadán és Szibérián keresztül mindaddig, amíg vissza nem jutunk Észak-Európába. A meglepetés itt ér minket: a fajt, mellyel érkezünk, itt már heringsirálynak (Larus fuscus) nevezik és minden tekintetben elválik az ezüstsirálytól, azzal nem is keresztezõdik. Ugyanakkor azonban a Földet körbekerülõ sirályfigyelõ utunk során azt tapasztaljuk hogy minden egyes sirálypopuláció tagjai nyugodtan keresztezõdnek a közvetlen közelükben élõ populációkkal alkalomadtán! Íme két faj, amelynek átmeneti alakjai mindmáig egy teljes kontinuumot alkotva fennmaradtak! Ez egyben pompás bizonyíték arra is, hogy igenis lehetséges apró változások sorozatával átalakulnia egyik fajnak egy másikba!
Én csak azon csodálkozom vazze, hogy egyesek nulla, vagy 1/10 tudással bepofátlankodnak ide az sg.hu fórumaiba, és a legnagyobb magabiztossággal állnak le vitakozni olyanokkal, akik legaláb konyítanak egy-egy témához.
Én 2 felsõfokú oklevelem (egyik mûegyetemi) ellenére kijelentettem, már a kezdet kezdetén, hogy tanulni jövök ide. Persze nem akárkitõl.
Most csak azon csodálkozom, hogy akit érdekel egy-egye téma, miért nem iratkozik be valamelyik egyetemre, akár látogatás nélküli tagozatra. Jah, hogy ahhoz legalább érettségi szintû ismeretek kellenének...
Kara kánként folytatom tanításom.
Esetleg értelmes választ is remélhetek?
igaz, h új fajokat csak vírusokból állítottak elõ, és az élet keletkezésére sem ad magyarázatot ( mivel csak aról szól,
Igaz, h "hiányzik" az a rentgeteg átmeneti forma, de erre azt mondják, h azért, mert "lökészerûen " történtek a válltozások, természeti katasztrófák által.
Bár ez is csak a tényeknek az önmagukkal való magyarázása..
De ez a legjobb magyarázat..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Megnevezhetnél már 1x egy ilyen kutatót. Én még nem hallottam olyan valódi kutatóról, aki ilyesmit állított volna. Egyébként is elvi gondok is vannak ezzel a feltevéssel, és kísérleti bizonyítékról sem tudok.
Kara kánként folytatom tanításom.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Kara kánként folytatom tanításom.
Na csak annyi, hogy azért egy kicsit erõs, hogy még azt sem lehet "elárulni" a gyerekeknek, hogy nem mindenki veszi készpénznek a "steril" evolúcióelméletet, azaz vannak (kutatók is), akik nem zárják ki teljesen valamely nem egyszerûen megfogható, így eleddig közelebbrõl meg nem határozott erõ közrejátszását itt néhány dologban.
Ez a ló túloldala... Tudományos dogmatizmus.
Se autó se bányák, se földmûvelés mûtrágyával...ha elolvasnád, meglátnád, szó sincs ott ilyesmikrõl...
És semmi eltûnés a ködben, hiszen még mindig olvashatunk róla (~ 1 millió év után is )
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Naná. Amúgy kiélezett vita volt errõl pld. az origo.hu fórumain (most t-online-os fórum), mármint, hogy lehetett-e, létezhetett-e paleocivilizáció.
Én csípõbõl azzal cáfoltam, hogy
1. egy korszerû civilizáció nem jelenhet meg a semmibõl, végig kell lépkednie a fejlõdés grádicsain, tehát meg kell jelennie a bányászatnak,
[Utólag szúrok be ide egy fontos önkritikát: kivéve, ha nem máshonnan, földöntúlról jött, és eleve hozta magával a know-howt).
2. nem tûnhet el csak úgy, mint szamár a ködben.
Hun vannak a "kibelezett" szénbánya, kõbánya, ércbánya et al. üregek? Mert ugye a nagyon korszerû technika már nem annyira látványos, a csomagolóanyagai már biók, ökok, lebomlanak, de ahhoz, hogy oda el juss, lásd az 1-es pontot.
Nos, ha jó messzire kinyomod az idõhatárt, mondjuk egy milliárd évvel ezelõtt, akkor esetleg, mert a geológia annyi idõ alatt tényleg eltûntet mindent, kõ kövön nem marad, ahogy mondani szokás. Valahogy az mégis a benyomásom, hogy nyomoknak lenniük kellene, tudod: nincs tökéletes bûntény - (szószerint, lásd az ember káros hatása a bolygóra).
Szóval, bár bevalllom én is régen, fiatalabb, butácskább koromban buktam ezekre az elméletekre, ma már elég szkeptikus lettem. Paleocivilizációk, tehát, kilõve. A Rámájánának meg szintén annyi köze van az igazsághoz, mint a Bibliának, vagy bármely más õsi mítosznak.
Kara kánként folytatom tanításom.
"Itt pedig vannak kétejeim, hogy összeegyeztethetõk e egy tudományos világképpel."
Miért, a mûvészet pld. összeegyeztethetõ a pszichológiával? Ha megnézed, sok mûvésznek komoly pszichikai problemje van.
Kara kánként folytatom tanításom.
De Isten csak egy van !!!!
És még egy kis vitafolytató "adalék"
Ramajana története ~ 1millió 2százezer évvel ezelõtt történik ( a saját kormeghatározása szerint)
Hanumán ( Ráma barátja) a majmok királya volt, majomtestû, ( farka is volt) de teljesen értelmes ember.
Tudom, szúrja a szemeteket ez az ~1milló év de nem bírtam kihagyni..hol volt akkor még Egyiptom..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ez egy kinyilatkotatás nem érv. A kérdés pont az, hogy vajon emberi életnek számít vagy nem. Az hogy egy élet lehetõsége elvész az kevés, hisz ez elvész minden egyes spermiummal... A saját testes nézet pedig az én olvasatomban pont nem hiszi azt, hogy itt ismerjük az igazságot (nem úgy mint a katolikus) és próbál egy gyakorlati megoldást adni. Ha mi se tudjuk mi van, akkor ne kényszerítsük rá az akaratunkat az anyára. Onnantól kezdve hogy konszenzus van, nem tom hány hetes kornál, pedig meg kell hogy szülje. Nekem ez korrektnek tûnik.
Csoda: ezek szerint nem nagyon támogathatnád a katolicizmust, mert náluk alapvetõ a csodák léte, amennyire én tudom...
(az eredeti kérdés még mindig az hogy összefér e a tud a katolicizmussal)
Nos, ezzel kapcsolatban belinkelek ide egy alapmûvet:
(angol nyelven, de lehet le fogom fordítani, ha lesz rá idõm)
Ez egy nagyon fontos írás, amely segíthet helyreállítani az önbizalmunkat, nekünk, európaiaknak.
Másrészt pedig a világ dinamikusan változik, úgyhogy nem lehet a babérokon ülni.
Kara kánként folytatom tanításom.
NEm, nem a törvények statisztikusak, hanem a kísérleti ellenõrzés. Csak azt mondhatjuk, hogy pl. az eddig megvizsgált 1.000.000.000 tárgy mindegyike leesett. Ez eléggé biztos eredmény következtetések levonásához, és a gyakorlati alkalmazásukhoz, viszont az összes valaha leejtett tárgyhoz képest ez darabszám elenyészõ. Viszont véletlenszerûen válogattunk ki elég sok esetet, így a statisztika törvényei szerint nagy biztonsággal tehetünk kijelentéseket az összes esetre, de nincs abszolút garancia.
"nem hiszem hogy lefordítható arra, hogy egy ember akarja hogy a másik feltámadjon és az feltámad, vagy hogy az élelmiszert megszaporítja, vagy sziklákat mozgat az akaratával és a többi ilyesmi amiért tömegek kivonulnak a szent péter bazilikához és szenté avatják."
Természetesen ilyen esetekre nem érvényes a fenti megállapítás. Ezért hangsúlyoztam a megismételhetõség hiányát. Ha akarattal elõ lehet idézni valamit, akkor az megismételhetõ.
"Eredeti kérdés ez: elfogadhatja e a katolikus azt amit a term tud mond, anélkül hogy ellentmondásba kerülne a tanaival. Szerinted az a válasz hogy igen?"
Attól függ, hogy mennyire szigorúan értelmezi a tanokat. A Biblia szó szerinti értelmezésével nyílván nem egyeztethetõ össze a tudomány. Viszont ha csak a "lényeget" nézi, akkor nincs nagy gond. Persze a tudomány felõl is kell egy kis rugalmasság, mert szigorúan tudományosan nézve már az a kérdés is értelmetlen, hogy létezik-e Isten, mivel nincs kielégítõen pontos, és elég általános definíció.
No, még elcsámcsogok ezen a megjegyzéseden egy kicsit, mert látom másnaposak a topiktársak, nem nagyon bontakozik ki parázs vita.
Az, hogy egy vallási irányzat mikor hódít tért, és mikor szorul háttérbe ez egy roppant érdekes kérdés. Mindenesetre megfigyelhetõ egyfajta fejlõdés vallásügyileg is a történelemben, de ahhoz, hogy megértsük ezt a folyamatot vissza kell mennünk a gyökerekig, vagyis az egyiptomi kályháig.
Én szentül meg vagyok arról gyõzõdve, hogy a vallás szorosan összefüg a társadalmi fejlõdéssel, és lényegében egy-egy kor igényeinek megfelelõen csiszolódik, de közben vissza is hat az illetõ korra és társadalomra. Eddig volt a marxista dialektika.
A primitív ember nyilván olyan dolgokat imádott, amelyektõl félt, vagy amelyektõl a jót kapta. Nem véletlen, hogy az elsõ istenek - mert ugye több is van belõlük - általában állatokhoz kapcsolódnak, legtöbbször ragadozó állatokhoz. A tehén indiai tisztelete üdítõ kivétel, és átvezet egy másik területre, éspedig azoknak az isteneknek a birodalmába, amelyeket nem a félelem miatt imádtak, hanem jótételük miatt: tûz, nap, víz, anyaság, termékenység. Megjegyzem, az istenek eme nemzedéke már a második generáció, a ragadozók voltak az I. generáció. Eljutott tehát az ember az absztrakcióig. Nagy lépés ez, ám!
Ekhnatonig aztán annyi isten van, mint égen a csillag. Hát, ezt nem véletlenül mondtam, mert maguk a csillagok is istenek, hisz az ég az istenek lakhelye. Szegény egyiptomiak, ha tudták volna, hogy csak a Tejútrendszerben 100 milliárd csillag van, ugyancsak bajban lettek volna, ha áldozniuk kellett volna ennyi istennek.
Hogy Ekhnatonban miért pattant el a húr, és állította azt, hogy csak egy isten van, ez máig rejtély. Én pszichológiailag közelítem meg a kérdést, és úgy sejtem, hogy elég durcás kiskölyök lehetett ifjúkorában, aki nem nagyon tûrte az ellentmondást, és félrehúzódva élt, sokat töprenghetett a világ dolgairól. Azt azonban kétlem, hogy mögötte nem állt senki. A történelem nem jegyezte fel tanítómestereinek nevét, de kellett lennie egy spiritusz rektora (ez nem az egyetemi elöljáró kedvenc pálinkája), aki elindította az úton. És most tessék nagyon figyelni: azon az úton miért is kellett elindulni? Azért, mert véleményem szerint megjelent a hatalomkoncentráció olyan igénye, amikor az égi birodalom hatalmi viszonyait összhangba kellett hozni a fáraó abszolút földi uralkodásával. Mivel az egyiptomiak szerint a földi világ az égi világ leképezése, nem volt rendben az, hogy a fáraó egyeduralkodó, de ott fent az égben számolatlanul nyüzsögnek az istenek.
Tehát két megoldás adódott: vagy demokratizálni a földi államot (a görögök, rómaiak késõbb egy ideig ezt választották, amíg a katonai követelmények nem diktáltak más irányt), vagy abszolutizálni a mennyei államot is, mert az ellentmondás nem maradhatott fent.
(No, persze ez azért nem volt annyira áthidalatalan ellentmondás, mert Ekhnaton után is volt abszolút monarchia, többistenhit mellett, de tény, hogy egy fõistennel.)
Ekhnaton - másik nevén Noferheperuré Uaenré, vagy egyszerûbben IV. Amenhotep - egyébként Kr.e. 1355-1337 között uralkodott, idõben közel volt a zsidó Mózeshez, aki az egyistenhitet, az egyiptomiak vallásgyakorlásának egyéb kellékeivel (szent bárka<->frígyláda, Halottak Könyve, mint szent könyv <-> Biblia stb.) együtt szépen lekoppintotta, és végülis nekünk, az utókornak átmentette (a babiloniaktól lekoppintott egyéb értékek mellett).
Mózes tehát Ekhnaton örökségére támaszkodott, utána több, mint ezer évvel Jézusnak tulajdonképpen nem sok dolga volt e téren (ki is jelenti egyébként: Nem megcáfolni jöttem a törvényt, írást, hanem megerõsíteni), hanem társadalmilag volt az a nagy dobása, hogy Spartacus száz évvel elõtte lezajlott rabszolgalázadásának leszûrte az elméleti konzekvenciáit, és meghirdette az emberek egyenlõségét, persze csak Isten elõtt (ez itt a csavar! :-), mert azért a császárnak továbbra is meg kell fizetni a neki járót, mint tudjuk.
Jézus zsenialitása minden kétségen kívüli, mondjuk egy isteni személytõl ez a minimum, amit elvár az ember, azonban tanításai jó eséllyel eltûntek volna a történelem süllyesztõjében, illetve betagozódtak volna a többi zsidó próféta mûvei közé, ha nem jön a Saulusból lett Paulus, a mi Szent Pál apostolunk, aki ugyan nem is ismerte Jézust személyesen, így a krisztusi tanítás pontos átadásával kapcsolatban kételyeink merülhetnek fel, de lényeg a lényeg, ráérzett a kor szellemére, és belátta azt, hogy a zsidók másokat kirekesztõ felfogásával ("kiválasztott nép") szemben szerencsésebb az, ha az új (keresztény) vallás univerzalitását hangsúlyozza, és az üdvözülés kapuját a pogányok számára is megnyitja.
A kereszténység tehát hozott anyagból dolgozott, a babiloniaktól átvett teremtésmítosz, az egyiptomiaktól átvett túlvilág elképzelés (ahol mindenki megkapja méltó jutalmát vagy büntetését), Hammurabbi törvényeinek integrálása stb. stb. már adottak voltak. Akárcsak a görögöktõl átvett ptolemajoszi világkép, vagy Arisztotelész szellemi hagyatékának egy része (ezt késõbb hasznosították a teológusok, fõleg Szent Ágoston). Sziklaszilárd tézisekre volt szükség, amelyekre fel lehet építeni az egyházat. A kételynek, amely Tamás apostollal villan fel, nincs helye, a hit az, ami számít. ("Mert boldogok, akik látnak és hisznek, de még boldogabbak azok, akik nem látnak, és mégis hisznek.")
Ez amúgy furcsa lehet, és a mai tudomány szempontjából talán helytelen, de mondok akkor valami mást:
Milyen érdekes, hogy ma is, ha bármely gyõztes sportolót megkérdezel, hogy mi a legfontosabb, azt fogja válaszolni, hogy hinni kell a gyõzelemben. Tudósok is, akik évekig kutatnak egy-egy témában, mint mondjuk a Fermat-sejtés bebizonyítója Wiley, azt fogják mondani, hogy hit és önbizalom nélkül nem nagyon sikerült volna sikeresen az út végére jutni.
Szóval, érdekes a szellemtörténet, és mi európaiak büszkék lehetünk arra, amit az asztalra letettünk. De errõl majd késõbb, mert ez már egy másik történet.
Kara kánként folytatom tanításom.
Boldog Új Évet mindenkinek!