95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JYeti #68052 Nem tunik rossznak, a szemelyzet nelkuli torony mindenkepp eloremutato megoldas, a tobbi meg ugyis a technika kifinomultsagan fog mulni (szenzorok minosege, tuzvezetorendszer hatekonysaga stb.).
A pancelzatra kivancsi vagyok, hogy ott az ERA/NERA parositason kivul hasznaltak-e valami forradalmi ujdonsagot. Erdekes, hogy kezd kialakulni az a trend, hogy oldalra reaktiv pancelt raknak, hatulra meg racspancelzatot.
Ami nagy talany nekem az az aktiv vedelmi rendszer. Eddig ugye mindenki idegenkedett az aktiv vedelmi rendszerektol, ugye a legtobb nagy/kozephatalom fejleszt ilyeneket, de tomegesen inkabb csak az izraeliek hasznaltak talan. Nekem ugy tunik, hogy egy kifinomult aktiv vedelmi rendszer igen komoly valaszt adhat szamos harckocsi elleni eszkozee (pl. az ATGM-ek nag resze, de ahogy olvastam, egyes rendszerek a nyillovedekeket is tudjak semlegesiteni). Feltehetoleg azert nem terjedtek el meg idaig ezek a rendszerek, mert nem eleg hatekonyak, dragak, vagy veszelyt jelentenek a gyalogsag szamara (nehez lenne a kormanynak megmagyarazni, hogy a sajat rendszere okozta a katonai halalat).
Kivancsi vagyok, hogy az orosz megoldasnal ezeket a problemakat kikuszoboltek-e, hogy ennyire integraltan az Armata reszet kepezi.
A masik kerdes lehet, hogy ezzel egyutt varhato-e a jovoben, hogy a nyugati hatalmak is tomegesen alkalmazzak majd az aktiv vedelmi rendszereket? Ugye a nemet Puman, ami hasonloan eloremutato konstrukcio, ott sem tervezik elso korben aktiv rendszerek beepiteset (csak valami fustbombas ATGM elharito dolog van), de a brossurakban szerepel, hogy hard- es soft kill rendszerek kesobb telepithetoek (ugye hazilag is van ilyen a Rheinmetallnal es a Diehl BGT-nel).
Valaszt talan majd a Leopard 3 fejlesztesenel kaphatunk, ami gondolom kifejezetten az orosz Armatara adott valasz lesz.
Y -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#68051
Az A1 az IP-hez képest csak minimális dolgokban tér el a löveghez (és a hozzá párosított tűzvezető rendszerhez) képest, plusz rakodórekeszek a torony oldalán, új szerelőajtók a motortéren a jobb hozzáférésért, és áttervezett blow-up panelek a torony tetején a hosszabb lőszerek miatt, ezen kívül pedig az NBC-védelem terén lépet egy nagyott előre, a túlnyomást biztosító rendszer a test bal oldalán lett elhelyezve. -
#68050
Köszi. Természetesen úgy értetem, hogy az A1 az új 120 mm-es lövegen kívül mit kapott, az IP új lőszert kapott a '80-as évek közepén.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 13:45:49 -
#68049
Ami még nem értettem meg soha, hogy az M1 miért olyan ősrégi és kicsi löveggel lett megalkotva, mikor akkor már a 120/125 milis löveg volt a bevett? Mi a fenét akartak vele?
Az US ARMY az M60A2-vel nem kicsit, majd az MBT-70-el megint rendesen megégette magát a legmodernebb technika túlzott erőltetésével. Az M60A2 "csak" egy meglehetősen megbízhatattlan fegyverrendszerre épült, az MBT-70 viszont egy méregdrága "szurper-harckocsi" volt, ami viszont bő kétszer annyiba került volna, mint az M60A3, ami elfogadhatattlan volt.
Az új harckocsinál éppen ezért a költségek kiemelt fontossággal bírtak. Annyira, hogy ez meghatározta a program lehetőségeit, amelynek több dolog is a kárát látta, az egyik az éjjellátó, ugyanis az M60A3 TTS AN/VSG-2 éjjellátója túl drága lett volna. A másik a 120mm-es löveg alkalmazása, e mögött az állt, hogy uránmagvas lőszerrel is 420mm@60° RHA páncélzat átütésére volt képes 2,000 méterről, amit elégségesnek tartottak (az 1970-es évek végi T-64-esek és T-72-esek ellen elég is lehetett egyébként). A lövegbölcső kialakításánál figyelembe vették a 120mm-es L/44-es löveg beépítésének lehetőségét, de ezt csak opciónak tartották.
Az M1 és M1IP között egyébként milyen főbb eltérések voltak? Az M1A1 és IP között mi volt fejlődés a löveget leszámítva?
Az M1IP nem kapta meg a 120mm-es löveget, az csak az M1A1-nél jelent meg. Az IP viszont megkapta a többi változtatást, vastagabb torony frontpáncélzat ("long turret"), megerősített futómű, némileg átszabott sebességváltó és erőátvitel, valamint egy plusz rakodórekesz a torony végén. -
#68048
Így is messza a legreálisabb valóságon alapuló RTS minden hibája és hülyesége ellenére. -
Papichulo #68047 Ha nem ismermed a szériát, akkor miért köpködöd?
Ismerem es nincs is vele bajom, csak az adatbazissal kapcsolatban tettem egy megjegyzest. Mindazonaltal ez a jatek tulsagosan RTS-szeru nekem. Hozzam a Harpoon vonal sokkal kozelebb all, ezert is ajanlotam az emlitett programot. -
#68046
Alapvetően a löveg és a töltőberendezés valóban keskeny, és az is egy magyarázat, hogy a páncélzat elhelyezése alapján elsődlegesen a ferdén és az oldalról érkező találatoktól védené a löveget és a töltőberendezést. De ezt is aláássa az, hogy a torony páncélzatát gyengíti meg az elektron-optikai célzóberendezés ablaka a bal oldalon. Ez az a dolog, amin nehezen lépek túl, mert ha a torony tetejére helyezik (ahogy általában a modern harckocsiknál szokták), akkor még a magassága nem nőne (amit amúgy is az RWS tornya határoz meg), viszont a torony páncélzata nem kapna gyenge pontot.
A sok 'aggadék' jellemzően az aktív védelmi rendszer elemei, két nagyobb radar a torony alsó felén feltehetően a Drozd rendszernek, a két felső kisebb a másik védelmi rendszerhez tartozhat. ezek kialakítása nem követeli meg a nagy méretű tornyot.
![]()
A jordán Falcon torony effektíve nem személyzet nélküli, hiszen a személyzet a torony "alatt" foglal helyet, vele együtt mozog, vagyis "csak" le lettek sűllyesztve a test szintjéig. De látható az igen keskeny kialakítása a toronynak.
![]()
Amerikai személyzet nélküli torony koncepció, ez is látványosan kisebb, mint a T-14 tornya. -
#68045
Nagyon köszi. Ami még nem értettem meg soha, hogy az M1 miért olyan ősrégi és kicsi löveggel lett megalkotva, mikor akkor már a 120/125 milis löveg volt a bevett? Mi a fenét akartak vele?
Az M1 és M1IP között egyébként milyen főbb eltérések voltak? Az M1A1 és IP között mi volt fejlődés a löveget leszámítva? -
millerius #68044 Az nem lehet, hogy a tényleges, erősen páncélozott torony a löveggel és a töltőgéppel jóval keskenyebb annál, mint amit szemből mutat az Armata, a széles látványt meg csak a sok ráaggatott de vékonyan páncélozott felszerelés adja? -
#68043
A stabilizátor is modellezve volt, mindig is. Modom, ez az adatbázis alapvetően elavult, csak a löveg és az ATGM típusa miatt linkeltem.
Az ALB alatt minőségileg volt stabilizer, very good, good, medium százalékos modósítókkal az osztály szerint. A RD-ben már százalékosan bontották szét a stabilizált és nem stabilizált lövegeket, így mindegyiknél egyedi arány volt meghadhatü.
Ha nem ismermed a szériát, akkor miért köpködöd?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 12:52:14 -
Papichulo #68042 "Nincs kép feltöltve... Az adatbázis sem a legfriseb, de a kérdés szempontjából mindegy. A lőveg típusa, ATGM megléte látszik rajta."
A kepet sejtettem, hogy csak nem toltottek fel, de a lovegstabilizator hianya, az hatalmas baki az adatbazisban. Wargaming szimulatorok kozul nekem a Command jott be a leginkabb a realizmust tekintve. Ajanlom kiprobalasra. -
#68041
A T-64 a maga korában milyen nagy újításokat hozott? Mennyire volt drága? A tömegesen rendszerben álló T-54/55/62 vonalhoz képest mennyi készült belőle? Meddig számított ez csúcs hk-nak? A '80-as évkben érkező T-72 és T-80 csúcsváltozatok nem nyomták már le?
A T-64 több újítást is hozott, először is automata töltője volt, ami még nem volt rendkívüli újítás, mert pl. az AMX-13 egy évtizeddel korábban meglépte már ezt, de MBT-knél nem volt alkalmazásba ekkor még. A sima csövű lövege túlszárnyalta a 105mm-es L7-est, így tűzerőben a szovjet félhez került a labda. A lövegből indított rakéta terén is megelőzték az amerikai 'Shillelagh' rendszert egy évvel, és ha nem is volt tökéletes a rendszer (többek között a lövedék kisebb átmérője miatt a páncélátütő képessége is mögötte volt amerikai párjának), de messze használhatóbb volt, mint az M60A2 és az M551 saját rendszere. A T-64 dedikált "csúcs" szovjet hk. volt, nem exportálták még a VSz tagországokba se, és eredetileg a harckocsizó dandárok fegyverzetébe szánták, végül csak a frontegységek kapták meg (eredetileg a gépesített dandárok T-62, majd T-72-eseket kaptak volna, de akadt olyan harckocsizó egység, amely T-55-ről lett T-80-ra átfegyverezve, igaz ők a keleti végeken állomásoztak, és ugye Kína akkoriban kezdett komolyabban probléma lenni). A típus folyamatosan fejlesztés alatt volt még az 1980-as években is, pl. a Kontakt-5 ERA-val is elkezdték felszerelni őket, folyamatosan újabb és újabb lövegből indított pct. rakétákat, sőt, komplett tűzvezető rendszer cserét kapott, stb.
A wiki szerint ~13000 darabot gyártottak belőle, szóval mennyiség terén sem elhanyagolható, és egyértelműen drágább volt, mint a T-62 vagy a T-72 (utóbbi pont azért született, mert a T-64 túl drága volt, hogy minden egységet arra fegyverezzenek át).
A T-62MV-1 pl. létezett valóságban is, vagy az ATGM-mel felturbózót T-55?
A T-62M (1983) kapta meg a 'Bastion' rendszert, vagyis vált képessé lézer-irányítású pct. rakéta indítására. Az MV ezen felül Kontakt-EDZ ERA csomagot és V-46–5M motort kapott, az MV-1 pedig csak az újabb motort, de az ERA csomagot nem. Az MV-1 egyébként kis számban készült, régebbi T-62-esek kapták meg a motort és az 'M' fejlesztéseit (Bastion, tűzvezető rendszer), és főleg Észak-Koreába, kis mennyiségben Szíriába került belőle.
A 'Bastion'-al felszerelt T-55M változatok elég széles körben voltak használatosak, a hazai T-55 állomány jó részén is ott figyelt az irányítórendszer, csak éppen rakétát nem vettek hozzá nagyjaink tudomásom szerint...
Ezek közül mi az, amiből legalább százas nagyságrendű volt a valóságban?
Először is sok esetben az alváltozatok nem új gyártású példányok, hanem korábbi járművek átépítéséből származtattak. Ez sok félreértésre ad okot, mert pl. egy átépített T-72A lehet közel olyan képességű, mint egy T-72B, de a páncélzata maradt az 'A' verziójáé.
Pontosan ezért a sok jelölés kicsit kavarc, sokszor ugyanis közel ugyanolyan képességű, de vagy eleve így gyártott, vagy átépített / bizonyos dolgokat nélkülő változatokat takar.
A listából a legtöbbre igaz, hogy több százat elért a változatok száma, de pár kakuktojás akad, például a T-55AM2 egy cseh felújító csomag a T-55-ösökhöz, ha jól tudom, ebből például elég kevés készült. A T-72BU ilyenformán nem jutott sorozatgyártásba, 1991-ben átkeresztelték T-90-re (az öböl-háború nem tett jó a T-72 hírnevének). A T-80UM-ből ha jól tudom egyetlen egy darab se készült sorozatban, protoszinten volt 1994-95 körül, majd kihozták a továbbfejlesztett 'Snow Leopard' verziót Arena aktív védelmi rendszerrel, de nem sokkal később ezt a vonalat lelőtték, és a T-80 fejlesztést abbahagyták oroszországban, és csak a T-90-re koncentráltak (illetve az Objekt 195-re (T-95), később az Objekt 148 (T-14)).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.05. 12:42:52 -
#68040
OFF
Sajnos az RD-t is teljesen az borította meg, hogy kibővítették a HH végi és bőven azon túli egységekkel, az idióta új szuperpontos 155 mm-es löveg, mortar spam és cluster atry.spam elég idegesítő. Az RD új feature-it és térképeit elfogadtam volna, de az új egységeket nem. Az ALB összességében szeritnem jobb, csak sajnos kevesebben tolják és annak adatbáziást nem fejleszteték tovább. Sokkal inkább balancszolt és nincsenek benne annyira szuperfegyerek.
Az Age of Agression hh utáni lesz, bázisépítgetéssel. Érdekli a görcsöt...
ON -
#68039
Jó kis játék ez, kár, hogy hidegháború utáni változat nincsen hozzá :) -
#68038
Köszi a kimerítő választ! -
#68037
Nincs kép feltöltve... Az adatbázis sem a legfriseb, de a kérdés szempontjából mindegy. A lőveg típusa, ATGM megléte látszik rajta. Most nem tudom, hogy trollkodsz vagy szarkasztikus vagy...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 12:05:45 -
Papichulo #68036 Eszerint a jatek szerint mindegyik szovjet MBT ugyanugy nezett ki, mint az M1 es egyiknek sem volt lovegstabilizatora? -
#68035
Ez leginkább gazdasági kérdés, kétségeim vannak a 2300-as mennyiség felől, de szvsz párszáz (mondjuk 600) teljesen reális lehet, és már ez is igen jelentős mennyiség... -
#68034
Ezek szovjet tankok vannak a játék adatbázisában. Ezek közül mi az, amiből legalább százas nagyságrendű volt a valóságban? Itt megtekinthető, hogy hogyan modellezték őket. Löveg, páncélvédettség, stb. (figyelem, az absztrakció nagyon erős az ERA miatt)
T-55
T-55A
T-55AM
T-55AM2
T-55AMV
T-62
T-62 obr 1975
T-62M
T-62M1
T-62MV-1
T-64A
T-64B
T-64BM
T-64BV
T-64BV1
T-72
T-72A
T-72B
T-72B Obr 1987
T-72B Obr 1989
T-72B1
T-72BU
T-80
T-80A
T-80B
T-80BV
T-80U
T-80UM -
#68033
2020-ra szerint nemhogy 2300, de 230 db T-14-nek is örülnének...
A T-64 a maga korában milyen nagy újításokat hozott? Mennyire volt drága? A tömegesen rendszerben álló T-54/55/62 vonalhoz képest mennyi készült belőle? Meddig számított ez csúcs hk-nak? A '80-as évkben érkező T-72 és T-80 csúcsváltozatok nem nyomták már le?
Én a szovjet harkocsikat csak a Wargame Red Dragon játékból ismerem igazán... Bámulatos, hogy mennyi alváltozat volt még a 80-as években is. A T-62MV-1 pl. létezett valóságban is, vagy az ATGM-mel felturbózót T-55? Majd csinálok egy listát, hogy mi van a játékban, kívácsi lennék, hogy a valóság ehhez hogyan korrelál.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 11:46:01 -
#68032
Nagyon nehéz megmondani. Az 57 tonnás tömeg, és a láthatóan bő lére eresztett aktív védelem alapján jól védett jármű, bár ahogy az előbb írtam, a torony kialakítása számomra némileg meglepő, ugyanis elég nagy a front-keresztmetszete, ugyanakkor tele van 'ablakokkal', amelyek sérülékenyek.
A lövege feltehetően felér, talán kicsivel túl is szárnyalja az L/55-ös 120mm-es Rheinmetal löveg + DM-53 kombót, de aligha nyújt nagyságrendileg jobb páncélátütést. Ez azért fontos, mert így kiegészítő páncélzatokkal a meglévő nyugati harckocsik talán kellő védelmet kaphatnak, így nincs alapvető indok a gyors cserére (nem avultak el teljesen).
A T-14 legnagyobb hibája számomra az, hogy a testben nagyon előre került a személyzet kapszulája, így én azt feltételezem, hogy a személyzet sérülékeny továbbra is szemből - nem véletlen, hogy korábban mindenki arra számított, hogy a motor mögé helyezik el a személyzet kapszuláját, és utána jön a torony. Feltehetően a torony tömege túl nagy ehhez, és farnehézzé tenné a járművet, de ez most csak tipp.
Összeségében kétségkívül jelentős fejlődést hoz a T-14, személyzet nélküli tornyával, erős aktív védelmével, de nem olyan "game changer", mint például a T-64 vagy a Leopard 2 volt a maga idejében. Itt rögtön meg is jegyezném, hogy hiába jelent meg a T-64 125mm-es lövege 1963-ban, a "válasz" a 120mm-es löveg képében 1979-ig váratot magára (sőt, az amerikaiak eredetileg még az M1 Abrams-ot is a vénséges 105mm-es L7-es egy mókolt változatával kezdték el gyártani). Márpedig ez a hidegháború időszaka volt...
Sajnos ismét csak tippelni tudok arra, hogy mi lesz a nyugat reakciója a T-14-re. Én úgy vélem, hogy kiegészítő páncélzatokkal, esetleg feltúrbózott (pl. ETC) lövegekkel a jelenlegi harckocsi-típusok még egy évtizedet legalább kihúznak. A németek (és ugyebár a hírek szerint vele együtt a franciák) már dolgoznak a "Leopard 3"-on, de az leghamarabb 2025 körül állhat rendszerbe. A briteknek még rosszabb a helyzete, saját nehézharckocsi-fejlesztésűk, pláne löveg-fejlesztésük nem valószínű, hogy lesz, így én arra számítanák, hogy előbb-utóbb átfegyverzik a Chally2-ket és további kiegészítő páncélmodulokkal díszitik fel őket, középtávon (10 év) pedig ők is vagy Leo3 vagy Abrams-utódra állnak át. Az amerikaiak igazi "wild card"-ok, lehet, hogy még két évtizedig ellesznek a polírozott Abrams-al, de tőlük kitellik, hogy hirtelen felindulásból (és megfelelő politikai hátszéllel) 5-6 év alatt leraknak valami nagyon drasztikus választ az asztalra.
Az oroszok oldaláról pedig én továbbra is azon kérdőjeleznék, hogy sikerül-e az annyira hangoztatott 2300 harckocsit legyártani 2020-ra. Én efelől erős kétségeket támasztok (idén 24db proto + 32db-os előszéria leszállítása a cél). Ha sikerül, az azért elég decens erő ahhoz, hogy Európa újra nagyon félni kezdjen a keletről érkező veszedelemtől...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.05. 11:42:02 -
#68031
Nem fog válaszlépést kiváltani, mert sem tűzerőben sem páncélvédettségben nem rengkívüli, csak átsakkoztak a méret és tömeghatáron belül ezt-azt. -
#68030
Értem. Összességében szerinted mennyire veheti fel a versenyt a T-14 a mai nyugati világ MBT-vel (Ambrams, Leo2, Challanger, Leclerc stb)? Vajon ez az új MBT kivált majd valamilyen "válaszlépést" a nyugati országok harckocsijainak fejlesztésében? -
#68029
A lövege 125mm-es 2A82-1M, a 2A82-t eredetileg az 1970-es évek végén az Objekt 785-ösön tesztelték (ez egy meghosszabbított alvázú T-80B, 7 futógörgővel). A löveg nagyobb nyomást képest elviselni, hosszabb töltényűrrel rendelkezik, ami hosszabb lövedéket és nagyobb hajítótöltet alkalmazására ad lehetőséget. Az 1980-as években félrerakták, mivel túl drágának vélték (feltehetően a drága ötvözőfémek használata miatt), illetve inkább a 152mm-es löveg fele mozdultak el, átmeneti megoldásként az Objekt 187-hez a 2A66-os löveget fejlesztették ki, ami átmenet volt a 2A46 és a 2A82 között, hosszabb töltényűrrel, de annyira nem magas nyomástűréssel. -
#68028
Mi az az RWS?
Remote Weapon System, ~Távirányított Fegyvertorony
Mi a difi a kettő között?
Az ERA (Explosive Reactive Armour) robbanóanyaggal működik, és "egylövetű". Ha kisül, akkor utána aktívan már nem tud részt venni a védelemben, csak "passzívan", a lemezek vastagságával.
A NERA (Non-Explosive Reactive Armor, olykor NxRA-ként is rövidítik) olyan reaktív páncélzat, ahol a a fémlemezeket rugalmasan rögzítik, vagy legalábbis lehetőségük van a mozgásra, itt a ferde lemezek magától a becsapódó lövedék általi energiaátviteltől mozdulnak el, és fejtenek ki nyíró irányú erőket, illetve kerül "friss", még nem átütött fémlemez a lövedék (vagy kumulatív sugár) útjába. Működéséből fakadóan a tandem-fejű pct. rakéták nem csökkentik a hatásosságát (szemben az elműködő ERA-t).
Képekben:
![]()
1. generációs ERA, két lemez, közötte robbanóanyag, amely szétfeszíti a lemezeket, így a mozgó lemez 'friss' akadályt képez a kumulatív sugárnak:
![]()
A "3. generációs" Nozh ERA működése, effektíve formázott töltetekkel "vágja szét" a beérkező lövedéket / töri meg a kumulatív sugarat, ami így már nem elég erős (remélhetőleg) ahhoz, hogy a mögötte lévő passzív páncélzatot átüsse. A 3. generáció abban tér el az első (pl. Kontakt EDZ) és a második generációtól (pl. Kontakt-5, amelynél egy vastagabb és nehezebb fémlemez mozog nyíró irányban, amely a kinetikai lövedékek ellen hatásos), hogy nem fémlemezzel "nyír", hanem formázott töltöttettel / kumulatív sugárral.
![]()
A NERA egy lehetséges elvi ábrázolása, hibás, mert a becsapódó lövedékkel szöget kell(ene) bezárnia. A NERA-ra egyszerű példa a Leo2A5/A6 tornyán lévő ék alakú kiegészítő modulok, amelyek egy ferde pályán képes egy páncéllemez elmozdulni - egyszerű, de nagyszerű.
Azokra a hatalmas bemélyedésekre és letörésekre gondolsz, amik remek feszültséggyűjtő helyek?
Többek között. Számomra óriási meglepetés, hogy amíg a Leo2A0-A4 esetén kéjes gyönyörrel ekézték a torony frontpáncélzatát gyengítő EO érzékelőt az orosz elemzők, itt szó szerint a torony bal frontján ott figyel egy hatalmas 'ablak'...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.05. 10:59:25 -
#68027
A löveg az teljesen új fejlesztés? Nézve a képeket eléggé eltér a T-90-től. -
#68026
Nincs koaxiális géppuska, "csak" a torony tetején lévő 12,7mm-es (?) RWS.*
Mi az az RWS?
A torony közepesen páncélozott, látványosan mellőzi az utóbbi három évtizedben a szovjet/orosz harckocsinál 'kötelezővé vált' ERA blokkokat, ahogy a testen is inkább NERA blokkokat láthatunk szerintem (egyedül a szoknyánál tippelnék ERA blokkokra).
Mi a difi a kettő között?
Azonban a jármű 57 tonnás tömeg alapján a védelme nem lehet elhanyagolható sem. A tornyon viszont sok "puha" objektum van, a Drozd radarpaneljei, az irányzó EO érzékelője, stb. Nem tudnám megmondani, hogy most végülis képes lenne-e megfogni egy M829A3/DM53 szintű lövedéket, vagy sem...
Azokra a hatalmas bemélyedésekre és letörésekre gondolsz, amik remek feszültséggyűjtő helyek?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 09:56:00 -
#68025
![]()
![]()
![]()
Pár észrevétel első látásra:
-Nincs koaxiális géppuska, "csak" a torony tetején lévő 12,7mm-es (?) RWS.*
-Két eltérő aktív védelmi rendszer, a torony alján lévő nagyobb hengerek a Drozd legújabb verziói lehetnek, és láthatóan a torony előtti ~120°-os területet fedik le.
-A másik terén most vagy ködgránátvetőről van szó, és/vagy aktív védelmi rendszerről, amely apróbb rakétákkal vagy gránátokkal operál, két forgatható kis toronyban 12-12db van ugye a torony tetején - viszont további 2x12db van, amik fixen felfele néznek.
-A torony közepesen páncélozott, látványosan mellőzi az utóbbi három évtizedben a szovjet/orosz harckocsinál 'kötelezővé vált' ERA blokkokat, ahogy a testen is inkább NERA blokkokat láthatunk szerintem (egyedül a szoknyánál tippelnék ERA blokkokra). Azonban a jármű 57 tonnás tömeg alapján a védelme nem lehet elhanyagolható sem. A tornyon viszont sok "puha" objektum van, a Drozd radarpaneljei, az irányzó EO érzékelője, stb. Nem tudnám megmondani, hogy most végülis képes lenne-e megfogni egy M829A3/DM53 szintű lövedéket, vagy sem...
*A szakmai oldalak 12,7mm-es géppuskát írnak, de nekem nagyon kisebbnek tűnik az az RWS, szóval én 7,62mm-es tippelnék...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.05. 09:43:35 -
#68024
Ha jól csinálja, a rakétamotorral tolja be a csőbe akkor is csak akkor tudja kilőni, ha megfelelő irányba forgatja és ütközésig hátrahúzza a gránátot, hogy a gránát szemölcse beakadjon a cső bevágásába. Azt nem tudom oroszul hogy írják (bevágás a cső torkolatán, felül). Azt hiszem fikszátor-nak mondják. Akkor van jó helyen a csappantyú. Mire RPG--7et adnak valaki kezébe 100% hogy felkészítik. -
fonak #68023 továbbiak itt -
fonak #68022 Armata "teljes meztelenségében"
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
-
#68021
Nem ismerem annyira a nyelesautók lelkivilágát, ott más rendszer alakulhatott ki .Mivel az amcsi vonal szinte mindenben ugy oldotta meg, hogy egy ember egy mozzanatot csináljon,de azt profin, igy több zsemélyzet kell, mig az orosznál szinte egy ember végez mindent. -
#68020
Az oroszok ezek szerint nem használnak ilyet? Egyik videón sem láttam semmi ilyesmit Gvozgyika, Akácia vagy a Msztánál sem. -
#68019
az a gyutacs amire ráüt az ütöszeg és begyujtja a löport. igy a legkisebb veszély egy esetleges balesetnek.Mert ha a gyutacs elszólja magát az nem okoz akkora kárt mintha egy egybeszerelt lőpor testben történik. -
#68018
Mennek rajozni 9.-re -
#68017
Mi az a kis izé amit betesznek még a zsineg előtt? -
fonak #68016 Meghozták tréleren a gyárból az új 0 km-es T-34-85-ösöket és SU-100-akat? :) -
#68015
Közben meg találtam a jószágot: Topol-M, a traktor maga MAZ–7917 -
#68014
ICBM-re tippelnék. Mennyi sok nyeles autó is volt ott és érdekes módon egy régi URAL Kraz UAZ nincs már köztük, ugylátszik csak nálunk állt meg az idő a 70-es években -
#68013
WoT topikból
0:13mnál az a 8 tengelyes az mi az? Sose láttam még
Mit cipel, rakétát?
