95130
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#68078
Mi az a T-84? Melyik vonal leszármazottja és mikori gyerek? -
davidbog #68077 Azért a szűrők is ott vannak. Ugyanolyan típusú szűrők vannak az M1E1 és M1A1 adatlapján is. Valamire csak jók lehettek. :D -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#68076
Valaki nem tudja hogy miért nem vetik be az ukránok a T-84-es szériát élesben?
15db-uk volt 2015 elején, hivatalosan 40db-ot akarnak idén, de sehol sem láttam átadásról infot eddig. Amúgy a T-64BM 'Bulat' bőven megfelelő lenne a célnak, a T-84 hozzá képest drasztikus előnyökkel nem rendelkezik.
És miért látni olyan kevés t-72-őt és t-80-ast ukrán oldalon?
A T-72 / T-90 szériát Cseljabinszkban tervezték, és a fő gyártókapacitás Oroszországban volt/van. A T-64 / T-80 szériát az Ukrajna területén lévő KMDB (Karkov Morozov Gépépítő Iroda) tervezte és gyártja (első sorban, a gázturbinás T-80 gyártás Oroszország területén volt). Innen nem nehéz leszűrni:
T-72/T-90 gyártó és karbantartó-kapacitás -> Oroszország
T-64/T-80/T-84 gyártó és karbantartó-kapacitás -> Ukrajna
Ezért nem jellemző az Ukránoknál a T-72, még a 90-es években kivonták, és eladogatták harmadik világbeli országoknak a többségét, ami volt. A T-80UD-ből van ~187db-uk elviekben, de nem ez az elsődleges típusuk, hanem a T-64BM, amiből sokkal többük van (a 'Bulat'-ból ~300-350, az egyszerűbb és régebbi BV-ből ~1000db), így többet is tudnak feljavítani 'Bulat' szintre, ezért némileg kacifántosan, de érthetővé válik, miért ez az elsődleges típusuk. -
#68075
A Leopard-1 a maga módján alulpáncélozott volt, cserébe viszonylag gyors és mozgékony... -
#68074
A Leopard 1-nek soha nem is volt rétegelt páncélzata, és az üreges torony is csak a Leopard 1A1-nél jelent meg valamikor a '70-es években. A Leo1 védelmével már futottunk egy kört pár éve. Azóta nem vátozott, a véleményem se
Be kellett volna vennem a Bilobilt reggel, csak elfelejtettem...
Utána néztem a Hunnicutt könyvekben az M48A3 (1963) és az M60A1 (1961) már rendelkezett ABV védelemmel, de csak szűrökkel illetve négy darab "M25A1 tank protective mask" nevű gázálarcos védőruhával.
Valami ABV védelem rémlett, azt nem tudtam, hogy ez gázálarcos védőruhát takart. :) -
davidbog #68073 A 20 évvel korábbi 100 mm D-10T + BR-412D kombináció is átüti a frontpáncélját 1 km-ről. Ezek akapján nálam erősnek semmiképpen nem erős.
A korszerű az nézőpont kérdése. Akkoriban volt módi az, hogy 20 mm-es lövedékek ellen kell a védelmet méretezni, mert a HEAT lövedékek miatt felesleges vastag páncélzat. Sok ilyen harckocsi volt akkoriban, ezek mind gyengén védettek de elég mozgékonyak. Az akkori felfogás szerint korszerű. -
fonak #68072 Szerintem azért, mert nincs nekik egyikből se sok, a SZU-tól úgy látszik főleg T-64-es maradt rájuk, illetve a többit kivonták, és tönkrement, vagy eladták. A T-84 szériából meg szerintem kb. annyi lehet összesen, mint Armatából az oroszoknak. :) -
sulyid #68071 OFF
Nekem a legreálisabb strat game még mindig a Combat Mission széria. Régebben kérdezted tán a WD topikban hogy valakinek van-e tapasztalata a CMBS-el, itt olvashatod az enyémet
OFF vége
Valaki nem tudja hogy miért nem vetik be az ukránok a T-84-es szériát élesben? És miért látni olyan kevés t-72-őt és t-80-ast ukrán oldalon? Miért a t-64-es széria dominál?
-
#68070
Mármint az, hogya Leo1 páncélzata már a megjelenésekor sem volt erős és korszerű? -
davidbog #68069 A Leopard 1-nek soha nem is volt rétegelt páncélzata, és az üreges torony is csak a Leopard 1A1-nél jelent meg valamikor a '70-es években. A Leo1 védelmével már futottunk egy kört pár éve. Azóta nem vátozott, a véleményem se. :)
Az ABV védelemnél jól emlékeztél. Utána néztem a Hunnicutt könyvekben az M48A3 (1963) és az M60A1 (1961) már rendelkezett ABV védelemmel, de csak szűrökkel illetve négy darab "M25A1 tank protective mask" nevű gázálarcos védőruhával. Ezek érzékelőkkel még nem voltak felszerelve. Érzékelők csak későbbi gépekbe (MBT-70, XM-803, GM XM-1/Chrysler XM-1, M1, M1 improved performance) kerültek, de még ezeknél se írja a könyv a túlnyomásos rendszert. Csak az M1E1 és az M1A1-nél (meg nyilván az ezutánaiknál) van a felszereltségnél a túlnyomásos rendszer. -
fonak #68068 Viszik a MÉH-telepre. :) -
JanáJ #68067 Mi a töknek vágták le a csövet? Szőlő karónak nagy. -
#68066
Én is ezt mondom, hogy nem tűnik túl esélyesnek a HE-Frag. Ahogy a 9M218 esetén is több apró találatni nyomnak kellene lennie (hiszen rakétánként 45 résztöltetről beszélünk. De én legalábbis ezeken a képeken nem tudtam azonosítani. Igaz az ekkor meccsben maradt 9M217 átütését sem. :) -
#68065
HE töltetes rakétával harkocsi kill kb. lottó ötös. Még közvetlen találat a tetőpáncélon sem biztos, hogy elég ehhez még nagyon régi hk ellen is. -
#68064
A kérdés jó. A GRAD-hoz (amit állítólag használtak) két kifejezett páncélelhárító változat létezik, a 9M217 és a 9M218, elöbbi a harckocsik ellen, két önirányító résztöltettel, amelyek 100m-ről ~60-70mm-et @30°-os becsapódás mellett képes átütni, illetve az utóbbi 45db kisebb, de nem irányított, közvetlen érintőgyújtós, amely ~100-120mm-es páncélzatot tud átütni. Viszont mindkettő nagyon új, 2011-től van rendszerben - Oroszországban.
Egyetlen forrás sem említette, milyen rakétagránátot használtak az ukránok. Az eredményekből se egyszerű megállapítani mi volt, az egyiknél a torony fent maradt, de amúgy kiégett, a másik tornya lerepült, vagyis lőszerrobbanás is volt..
Itt vannak korábbi képek, ahol az első harckocsin még fent van a lövegcső - feltehetően utólag vágták le róla.
Ezek alapján nehéz megmondani, én nem vagyok biztos benne, hogy lőszerrobbanást is kiválthatot sima HE-Frag robbanófejes GRAD rakéta. Azoknak ~21kg-os a robbanófeje, és ebből ~7kg a robbanóanyag, a többi a gyújtó és a repesztöltet. Viszont ha harckocsi-elhárító rakétákat lőttek ki, akkor az ukránok a legmodernebb GRAD rakétákkal rendelkeztek - ez egyébként nem lenne annyira meglepő, hiszen oroszország és ukrajna ezer szálon függött egymástól fegyverbeszerzések terén. Csak érdekes. :) -
#68063
CBU töltetes rakétával tolták? -
#68062
A rakétasorozatvetők tüzében, ahol a szeparatisták T-72BA és B3 harckocsijai kiégett roncsként végezték, bármilyen más harckocsi is ugyanígy járt volna, reklámnak nem jó, de a harctér nem arról szól, hogy szép és kedves legyen... -
#68061
Egy az, hogy elégek, de nem kockáztathatják meg hogy felsüljenek vele bármi okból az Ukrán fronton, azt a sajtót amit kapnának elég volna kiheverniük. -
#68060
A grafika alapjan gondolom kiejezetten a hezbollahos kollegaknak szanjak :D
A grafikát nem a gyártó cég csinálta, és alapvetően azért így készült, mert a Merkava sérülékenységét kívánták vele bemutatni, hogy a 'csúcs' orosz fegyverek milyen veszélyesek is a palesztin szélsőségesek kezében.
Az Armata tornyan levo uregekkel kapcsolatban olyan talalgatast olvastam, hogy azok talan a kesobb beepitendo gepagyuknak a helyei (a korabbi grafikakon voltak a tornyon gepagyuk is).
Azokon a grafikákon fantáziákat láthattál, az esetek jó részében ugyanis nagyon elszaladt velük a ló (a 120mm-es löveg mellett még egy 57mm-es gépágyú, meg egy 30mm-es gránátvető... hogyne a lőszert meg vonattal viszik utána...).
Én még mindig kétségbe vonon ezen elképzelés életképességét, ez egy harckocsi, nem légvédelmi egység, ráadásul a gépágyúk ez esetben árnyékolnák az aktív védelmi rendszer radarját, vakfoltot hozva létre a védelmi hálón.
Egyebkent szemelyzet nelkuli toronynal mennyire celszeru a tornyot pancelozni?
Bizonyos szintű védelem kell, hogy azért ne lehessen egy sima gépkarabéllyal vagy akár géppuskával működésképtelenné tenni a löveget és az automata töltőberendezést. Egyes amerikai és svéd protókon viszont nem volt semmi páncélzat a külső elhelyezésű ágyúknál (itt már nem is beszélhetünk toronyról igazából), a töltőberendezés pedig kvázi sérülékeny volt töltés közben, ezt ugyanakkor kissebb problémának tartották, cserébe a minimális tömegért és méretért cserébe.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.05. 19:46:01 -
#68059
A T-14 egyértelműen a modern, fejlett fegyverzetű ellenfelek ellen készült. A szomszédos kisebb országok ellen, de még Ukrajna ellen is tökéletesen elég lenne a T-72B3 és a T-90(A). -
#68058
A T-64 hozta még az üreges toronypáncélt és a rétegelt homlokpáncélt.
Hmmm... Elsőre, fejből a Leo1-et mondtam volna... és csak most utánanézve látom, hogy a Leo1 bizony két évvel utána jött...
Illetve az ABV védelmet. Nem biztos, hogy ebben a T-64 volt az első rendszeresített (amúgy a ruszki '56-os nehéz hk-kban már volt), de nekem úgy rémlik, hogy nem rendelkezett vele egyik nyugati gép se a T-64 előtt.
Ha jól rémlik már az M48-nak is volt ABV védelme, bár lehet, hogy az csak a légszűrőkben merült ki, és nem volt még túlnyomásos rendszer.
4. Nem ez fogja megkedveltetni velem a modern MBT-ket annyira, mint a korábbi harckocsikat.
Ez olyan, mintha egy csatahajó-rajongót akarna valaki a Zumwalt-osztállyon keresztül megkedveltetni a modern hadihajókkal... :) -
JYeti #68057 Koszi a valaszokat.
Latom az oroszok feltalaltak az aktiv vedelmi rendszerek tandem fejes ellenszeret :D A grafika alapjan gondolom kiejezetten a hezbollahos kollegaknak szanjak :D
Az Armata tornyan levo uregekkel kapcsolatban olyan talalgatast olvastam, hogy azok talan a kesobb beepitendo gepagyuknak a helyei (a korabbi grafikakon voltak a tornyon gepagyuk is). Egyebkent szemelyzet nelkuli toronynal mennyire celszeru a tornyot pancelozni? Tomegcsokkentes celjabol celszeru lehet minel konnyebb tornyot alkalmazni, illetve a szemelyzetet sem kell a toronnyal vedeni, bar nem tudom, hogy ha atlovik a tornyot, az berobbanthatja-e a torony alatt tarolt loszereket? Esetleg egy olyan megoldas is elkepzelheto, hogy kevesbe pancelozott a torony, cserebe alacsonyabb tomegu a harckocsi, a torony talalata eseten pedig egyszeruen cserelheto egy masik toronyra.
Y -
JYeti #68056 Szerintem egesz egyszeruen idoszeru volt egy korszeru harckocsi kifejlesztese. Az utobbi idoben a T-72 foltozgatasa volt a fo iranyvonal, de ha jol ertem, meg a legkorszerubb T-90-es hatekonysagahoz is fuzodnek ketsegek (bar amikor megnezek egy ruszki promo videot, mindig elhiszem, hogy ez a vilag legjobb tankja :P).
Nem gondolnam, hogy nagyon haboruzni akarnak, a NATO-val kozvetlenul valoszinuleg nem, a kornyezo kis csetepatekhoz pedig a meglevo technika is elegendo lehet.
Szerintem egesz egyszeruen egy idoszeru orosz haderoreform zajlik, aminek a reszet kepezi a pancelos allomany frissitese - kulonosebb vilaghaborus elkepzelesek nelkul.
Y -
Sequoyah #68055 Mit gondoltok, ki/mi ellen keszitettek ezt a tankot?
-Elso osztalyu nyugati hadero ellen, aki ellen remelhetoleg sosem kell valoban harcolni, de elrettentes az jol johet
-Masodosztalyu kornyekbeli haderok ellen, pl Ukrajna, Gruzia stb..., akik ellen nagyobb valoszinuseggel be is kell vetni
A ketto nyilvan meroben eltero kialakitast igenyel. -
#68054
A pancelzatra kivancsi vagyok, hogy ott az ERA/NERA parositason kivul hasznaltak-e valami forradalmi ujdonsagot. Erdekes, hogy kezd kialakulni az a trend, hogy oldalra reaktiv pancelt raknak, hatulra meg racspancelzatot.
Igen, ebben teljes az egyetértés keleten és nyugaton. :)
Eddig ugye mindenki idegenkedett az aktiv vedelmi rendszerektol, ugye a legtobb nagy/kozephatalom fejleszt ilyeneket, de tomegesen inkabb csak az izraeliek hasznaltak talan.
Az ára miatt, első sorban, a Trophy rendszer ára ~300.000 US$ volt 2013-ban, és ez még az egyszerűbb rendszerek közé tartozik. Alsó hangon kell 2-4-6-8 radarpanel a körkörös (vagy legalább front oldali) lefedéshez...
Feltehetoleg azert nem terjedtek el meg idaig ezek a rendszerek, mert nem eleg hatekonyak, dragak, vagy veszelyt jelentenek a gyalogsag szamara (nehez lenne a kormanynak megmagyarazni, hogy a sajat rendszere okozta a katonai halalat).
Drágának drágák, hatékonyság terén nehéz reálisan látni a szituációt, mert a Trophy-n túl más rendszernek tudtommal nem volt még harctéri tesztje, a saját csapat veszély pedig fent áll, de ezt az izraeliek egyszerűen megoldották (alapvetően nem sétálnak a gyalogosok a harckocsik mellett, illetve szükség szerint egy gombbal deaktiválható a rendszer). Utóbbi egyébként komoly tényező, ezért igyekeznek a mérnökök a kinetikai rendszer felé elmozdulni, amikor fizikailag eltalálják a célt, és így semlegesítik, csakhogy ez annyira nem egyszerű feladat...
Visszatérve a hatékonyságra, e téren vannak mókás megoldások, hogy "túlterheljék" a védelmi rendszert, az RPG-30, ami már évek óta kint van a piacon, egy egyszerű módszert alkalmaz: egy kisebb rakétát küld közvetlenül a fő pct. rakéta előtt a cél felé, így annak az aktív védelmi rendszere először reagál, elpusztítva a közeledő lövedéket, de a korábbi ilyen rendszerek (Drozd, Arena, és állítólag a Trophy is ilyen) a sikeres reakció után egy 0,3-0,4 másodperces "pihenőidőt" tart, hogy a rendszer ne reagáljon a törmelékre, repeszekre, amik ilyenkor törvényszerűek. Az RPG-30 fő rakétája ekkor csapódik be éppen...
![]()
Kivancsi vagyok, hogy az orosz megoldasnal ezeket a problemakat kikuszoboltek-e, hogy ennyire integraltan az Armata reszet kepezi.
Az ár terén vannak kérdések, állítólag az ár miatt prüszköl a hadsereg a gyártóra...
A masik kerdes lehet, hogy ezzel egyutt varhato-e a jovoben, hogy a nyugati hatalmak is tomegesen alkalmazzak majd az aktiv vedelmi rendszereket?
Szvsz mivel könnyen integrálhatóak a meglévő járművekhez, törvényszerűen meg fognak jeleni... -
davidbog #68053 A T-64 hozta még az üreges toronypáncélt és a rétegelt homlokpáncélt. Az amerikaiaknak voltak tervei üreges testpáncélzatú M48-ra, de asszem meg se épült. Illetve az ABV védelmet. Nem biztos, hogy ebben a T-64 volt az első rendszeresített (amúgy a ruszki '56-os nehéz hk-kban már volt), de nekem úgy rémlik, hogy nem rendelkezett vele egyik nyugati gép se a T-64 előtt.
Minden esetre engem nem nagyon győzőtt meg ez a T-14. Nem ez fogja megkedveltetni velem a modern MBT-ket annyira, mint a korábbi harckocsikat.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.05.05. 17:30:10 -
JYeti #68052 Nem tunik rossznak, a szemelyzet nelkuli torony mindenkepp eloremutato megoldas, a tobbi meg ugyis a technika kifinomultsagan fog mulni (szenzorok minosege, tuzvezetorendszer hatekonysaga stb.).
A pancelzatra kivancsi vagyok, hogy ott az ERA/NERA parositason kivul hasznaltak-e valami forradalmi ujdonsagot. Erdekes, hogy kezd kialakulni az a trend, hogy oldalra reaktiv pancelt raknak, hatulra meg racspancelzatot.
Ami nagy talany nekem az az aktiv vedelmi rendszer. Eddig ugye mindenki idegenkedett az aktiv vedelmi rendszerektol, ugye a legtobb nagy/kozephatalom fejleszt ilyeneket, de tomegesen inkabb csak az izraeliek hasznaltak talan. Nekem ugy tunik, hogy egy kifinomult aktiv vedelmi rendszer igen komoly valaszt adhat szamos harckocsi elleni eszkozee (pl. az ATGM-ek nag resze, de ahogy olvastam, egyes rendszerek a nyillovedekeket is tudjak semlegesiteni). Feltehetoleg azert nem terjedtek el meg idaig ezek a rendszerek, mert nem eleg hatekonyak, dragak, vagy veszelyt jelentenek a gyalogsag szamara (nehez lenne a kormanynak megmagyarazni, hogy a sajat rendszere okozta a katonai halalat).
Kivancsi vagyok, hogy az orosz megoldasnal ezeket a problemakat kikuszoboltek-e, hogy ennyire integraltan az Armata reszet kepezi.
A masik kerdes lehet, hogy ezzel egyutt varhato-e a jovoben, hogy a nyugati hatalmak is tomegesen alkalmazzak majd az aktiv vedelmi rendszereket? Ugye a nemet Puman, ami hasonloan eloremutato konstrukcio, ott sem tervezik elso korben aktiv rendszerek beepiteset (csak valami fustbombas ATGM elharito dolog van), de a brossurakban szerepel, hogy hard- es soft kill rendszerek kesobb telepithetoek (ugye hazilag is van ilyen a Rheinmetallnal es a Diehl BGT-nel).
Valaszt talan majd a Leopard 3 fejlesztesenel kaphatunk, ami gondolom kifejezetten az orosz Armatara adott valasz lesz.
Y -
#68051
Az A1 az IP-hez képest csak minimális dolgokban tér el a löveghez (és a hozzá párosított tűzvezető rendszerhez) képest, plusz rakodórekeszek a torony oldalán, új szerelőajtók a motortéren a jobb hozzáférésért, és áttervezett blow-up panelek a torony tetején a hosszabb lőszerek miatt, ezen kívül pedig az NBC-védelem terén lépet egy nagyott előre, a túlnyomást biztosító rendszer a test bal oldalán lett elhelyezve. -
#68050
Köszi. Természetesen úgy értetem, hogy az A1 az új 120 mm-es lövegen kívül mit kapott, az IP új lőszert kapott a '80-as évek közepén.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 13:45:49 -
#68049
Ami még nem értettem meg soha, hogy az M1 miért olyan ősrégi és kicsi löveggel lett megalkotva, mikor akkor már a 120/125 milis löveg volt a bevett? Mi a fenét akartak vele?
Az US ARMY az M60A2-vel nem kicsit, majd az MBT-70-el megint rendesen megégette magát a legmodernebb technika túlzott erőltetésével. Az M60A2 "csak" egy meglehetősen megbízhatattlan fegyverrendszerre épült, az MBT-70 viszont egy méregdrága "szurper-harckocsi" volt, ami viszont bő kétszer annyiba került volna, mint az M60A3, ami elfogadhatattlan volt.
Az új harckocsinál éppen ezért a költségek kiemelt fontossággal bírtak. Annyira, hogy ez meghatározta a program lehetőségeit, amelynek több dolog is a kárát látta, az egyik az éjjellátó, ugyanis az M60A3 TTS AN/VSG-2 éjjellátója túl drága lett volna. A másik a 120mm-es löveg alkalmazása, e mögött az állt, hogy uránmagvas lőszerrel is 420mm@60° RHA páncélzat átütésére volt képes 2,000 méterről, amit elégségesnek tartottak (az 1970-es évek végi T-64-esek és T-72-esek ellen elég is lehetett egyébként). A lövegbölcső kialakításánál figyelembe vették a 120mm-es L/44-es löveg beépítésének lehetőségét, de ezt csak opciónak tartották.
Az M1 és M1IP között egyébként milyen főbb eltérések voltak? Az M1A1 és IP között mi volt fejlődés a löveget leszámítva?
Az M1IP nem kapta meg a 120mm-es löveget, az csak az M1A1-nél jelent meg. Az IP viszont megkapta a többi változtatást, vastagabb torony frontpáncélzat ("long turret"), megerősített futómű, némileg átszabott sebességváltó és erőátvitel, valamint egy plusz rakodórekesz a torony végén. -
#68048
Így is messza a legreálisabb valóságon alapuló RTS minden hibája és hülyesége ellenére. -
Papichulo #68047 Ha nem ismermed a szériát, akkor miért köpködöd?
Ismerem es nincs is vele bajom, csak az adatbazissal kapcsolatban tettem egy megjegyzest. Mindazonaltal ez a jatek tulsagosan RTS-szeru nekem. Hozzam a Harpoon vonal sokkal kozelebb all, ezert is ajanlotam az emlitett programot. -
#68046
Alapvetően a löveg és a töltőberendezés valóban keskeny, és az is egy magyarázat, hogy a páncélzat elhelyezése alapján elsődlegesen a ferdén és az oldalról érkező találatoktól védené a löveget és a töltőberendezést. De ezt is aláássa az, hogy a torony páncélzatát gyengíti meg az elektron-optikai célzóberendezés ablaka a bal oldalon. Ez az a dolog, amin nehezen lépek túl, mert ha a torony tetejére helyezik (ahogy általában a modern harckocsiknál szokták), akkor még a magassága nem nőne (amit amúgy is az RWS tornya határoz meg), viszont a torony páncélzata nem kapna gyenge pontot.
A sok 'aggadék' jellemzően az aktív védelmi rendszer elemei, két nagyobb radar a torony alsó felén feltehetően a Drozd rendszernek, a két felső kisebb a másik védelmi rendszerhez tartozhat. ezek kialakítása nem követeli meg a nagy méretű tornyot.
![]()
A jordán Falcon torony effektíve nem személyzet nélküli, hiszen a személyzet a torony "alatt" foglal helyet, vele együtt mozog, vagyis "csak" le lettek sűllyesztve a test szintjéig. De látható az igen keskeny kialakítása a toronynak.
![]()
Amerikai személyzet nélküli torony koncepció, ez is látványosan kisebb, mint a T-14 tornya. -
#68045
Nagyon köszi. Ami még nem értettem meg soha, hogy az M1 miért olyan ősrégi és kicsi löveggel lett megalkotva, mikor akkor már a 120/125 milis löveg volt a bevett? Mi a fenét akartak vele?
Az M1 és M1IP között egyébként milyen főbb eltérések voltak? Az M1A1 és IP között mi volt fejlődés a löveget leszámítva? -
millerius #68044 Az nem lehet, hogy a tényleges, erősen páncélozott torony a löveggel és a töltőgéppel jóval keskenyebb annál, mint amit szemből mutat az Armata, a széles látványt meg csak a sok ráaggatott de vékonyan páncélozott felszerelés adja? -
#68043
A stabilizátor is modellezve volt, mindig is. Modom, ez az adatbázis alapvetően elavult, csak a löveg és az ATGM típusa miatt linkeltem.
Az ALB alatt minőségileg volt stabilizer, very good, good, medium százalékos modósítókkal az osztály szerint. A RD-ben már százalékosan bontották szét a stabilizált és nem stabilizált lövegeket, így mindegyiknél egyedi arány volt meghadhatü.
Ha nem ismermed a szériát, akkor miért köpködöd?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.05. 12:52:14 -
Papichulo #68042 "Nincs kép feltöltve... Az adatbázis sem a legfriseb, de a kérdés szempontjából mindegy. A lőveg típusa, ATGM megléte látszik rajta."
A kepet sejtettem, hogy csak nem toltottek fel, de a lovegstabilizator hianya, az hatalmas baki az adatbazisban. Wargaming szimulatorok kozul nekem a Command jott be a leginkabb a realizmust tekintve. Ajanlom kiprobalasra. -
#68041
A T-64 a maga korában milyen nagy újításokat hozott? Mennyire volt drága? A tömegesen rendszerben álló T-54/55/62 vonalhoz képest mennyi készült belőle? Meddig számított ez csúcs hk-nak? A '80-as évkben érkező T-72 és T-80 csúcsváltozatok nem nyomták már le?
A T-64 több újítást is hozott, először is automata töltője volt, ami még nem volt rendkívüli újítás, mert pl. az AMX-13 egy évtizeddel korábban meglépte már ezt, de MBT-knél nem volt alkalmazásba ekkor még. A sima csövű lövege túlszárnyalta a 105mm-es L7-est, így tűzerőben a szovjet félhez került a labda. A lövegből indított rakéta terén is megelőzték az amerikai 'Shillelagh' rendszert egy évvel, és ha nem is volt tökéletes a rendszer (többek között a lövedék kisebb átmérője miatt a páncélátütő képessége is mögötte volt amerikai párjának), de messze használhatóbb volt, mint az M60A2 és az M551 saját rendszere. A T-64 dedikált "csúcs" szovjet hk. volt, nem exportálták még a VSz tagországokba se, és eredetileg a harckocsizó dandárok fegyverzetébe szánták, végül csak a frontegységek kapták meg (eredetileg a gépesített dandárok T-62, majd T-72-eseket kaptak volna, de akadt olyan harckocsizó egység, amely T-55-ről lett T-80-ra átfegyverezve, igaz ők a keleti végeken állomásoztak, és ugye Kína akkoriban kezdett komolyabban probléma lenni). A típus folyamatosan fejlesztés alatt volt még az 1980-as években is, pl. a Kontakt-5 ERA-val is elkezdték felszerelni őket, folyamatosan újabb és újabb lövegből indított pct. rakétákat, sőt, komplett tűzvezető rendszer cserét kapott, stb.
A wiki szerint ~13000 darabot gyártottak belőle, szóval mennyiség terén sem elhanyagolható, és egyértelműen drágább volt, mint a T-62 vagy a T-72 (utóbbi pont azért született, mert a T-64 túl drága volt, hogy minden egységet arra fegyverezzenek át).
A T-62MV-1 pl. létezett valóságban is, vagy az ATGM-mel felturbózót T-55?
A T-62M (1983) kapta meg a 'Bastion' rendszert, vagyis vált képessé lézer-irányítású pct. rakéta indítására. Az MV ezen felül Kontakt-EDZ ERA csomagot és V-46–5M motort kapott, az MV-1 pedig csak az újabb motort, de az ERA csomagot nem. Az MV-1 egyébként kis számban készült, régebbi T-62-esek kapták meg a motort és az 'M' fejlesztéseit (Bastion, tűzvezető rendszer), és főleg Észak-Koreába, kis mennyiségben Szíriába került belőle.
A 'Bastion'-al felszerelt T-55M változatok elég széles körben voltak használatosak, a hazai T-55 állomány jó részén is ott figyelt az irányítórendszer, csak éppen rakétát nem vettek hozzá nagyjaink tudomásom szerint...
Ezek közül mi az, amiből legalább százas nagyságrendű volt a valóságban?
Először is sok esetben az alváltozatok nem új gyártású példányok, hanem korábbi járművek átépítéséből származtattak. Ez sok félreértésre ad okot, mert pl. egy átépített T-72A lehet közel olyan képességű, mint egy T-72B, de a páncélzata maradt az 'A' verziójáé.
Pontosan ezért a sok jelölés kicsit kavarc, sokszor ugyanis közel ugyanolyan képességű, de vagy eleve így gyártott, vagy átépített / bizonyos dolgokat nélkülő változatokat takar.
A listából a legtöbbre igaz, hogy több százat elért a változatok száma, de pár kakuktojás akad, például a T-55AM2 egy cseh felújító csomag a T-55-ösökhöz, ha jól tudom, ebből például elég kevés készült. A T-72BU ilyenformán nem jutott sorozatgyártásba, 1991-ben átkeresztelték T-90-re (az öböl-háború nem tett jó a T-72 hírnevének). A T-80UM-ből ha jól tudom egyetlen egy darab se készült sorozatban, protoszinten volt 1994-95 körül, majd kihozták a továbbfejlesztett 'Snow Leopard' verziót Arena aktív védelmi rendszerrel, de nem sokkal később ezt a vonalat lelőtték, és a T-80 fejlesztést abbahagyták oroszországban, és csak a T-90-re koncentráltak (illetve az Objekt 195-re (T-95), később az Objekt 148 (T-14)).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.05. 12:42:52 -
#68040
OFF
Sajnos az RD-t is teljesen az borította meg, hogy kibővítették a HH végi és bőven azon túli egységekkel, az idióta új szuperpontos 155 mm-es löveg, mortar spam és cluster atry.spam elég idegesítő. Az RD új feature-it és térképeit elfogadtam volna, de az új egységeket nem. Az ALB összességében szeritnem jobb, csak sajnos kevesebben tolják és annak adatbáziást nem fejleszteték tovább. Sokkal inkább balancszolt és nincsenek benne annyira szuperfegyerek.
Az Age of Agression hh utáni lesz, bázisépítgetéssel. Érdekli a görcsöt...
ON -
#68039
Jó kis játék ez, kár, hogy hidegháború utáni változat nincsen hozzá :)
