95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#68172
A hidropneumatikus futómű mindössze azt jelenti, hogy nem méretes tekercs vagy laprugók adják a futómű rugózását mint a régi járműveknél, hanem sűrített gáz adja a rugózást, és folyadék a csillapítást (a kisgépek kivételével repülőgépeken ez már nagyon régen így van).
Ne keverjük már ide a repülőgépek futóművének rugózását, mert amit te leírsz, az simán csak hidro-pneumatikus rugóstagot takar(na).
A hidro-pneumatikus rendszernél alapvető, hogy összekötött rendszer van, amiben a hidraulika-olaj áramolhat a felfüggesztés hidro-pneumatikus rugóstagjai között. Hogy szabályozható-e, az már egy más kérdés, de amit te Hidroaktívnak nevezel, az alapból szerepel a hidro-pneumatikus futóműveknél, a szabályozható saját rendszerét hívja a Citroen Hydractive-nak.
Hidro-pneumatikus futómű @ Wiki
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.12. 13:09:22 -
millerius #68171 Vigyázat, ne keverjük a hidropneumatikus rugózást és a hidroaktív futómű-vezérlést.
A hidropneumatikus futómű mindössze azt jelenti, hogy nem méretes tekercs vagy laprugók adják a futómű rugózását mint a régi járműveknél, hanem sűrített gáz adja a rugózást, és folyadék a csillapítást (a kisgépek kivételével repülőgépeken ez már nagyon régen így van). Ettől még nem biztos, hogy vezérelhető a jármű magassága menet közben, legfeljebb a gáznyomás feltöltési szintjével lehet variálni - álló helyzetben; ha többet töltök fel, magasabban áll a szekér (és persze keményebb lesz a rugózás), ha leengedek belőle, akkor alacsonyabban fekszik (és lágyabb rugózás lesz).
Ahol a vezetőülésből, távvezérléssel/számítógépes vezérléssel, menet közben is vezérelhető a rendszerben a gáznyomás, a kerekek közti aszimmetrikus nyomás-eloszlás, esetleg a csillapító folyadék átömlési keresztmetszete is, az már a hidroaktív vezérlés, mint amit a Citroen-reklámfilmben is láthatunk. Persze ez már a nem olcsó, ellenben igen drága kategória.:-) Viszont kényelmes! -
#68170
Csak érdekességként:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.12. 12:12:01 -
JanáJ #68169 No offense, de a te kulturált formád másnál már bicska nyitogató. :-) -
#68168
szerintem nem is olvassák :D -
#68167
Eddig az összes indexes akinek írtam teljesen kulturált formában baszott reagálni vagy változtatni. Nem tudom, hogy ennyire elfoglaltak vagy csak arrogáns seggfejek... -
#68166
Volt egy mindeközben post amire küldtem helyesbítést és azonnal javították. Szerintem a postolótól/cikkírótól függ, hogy mennyire érzi fontosnak a korrekt és pontos tájékoztatást. -
JanáJ #68165 Hm, akkor így már értem miért rakják mindenbe. Én csak a "low rider" funkciót ismertem eddig. -
#68164
Hihi, szerintem bontsunk pezsgőt, az első alkalom, hogy ilyesmiről hallok / tapasztalok esetükben. ;) -
#68163
A hidro-pneumatikus futómű részletezésébe nem mennék most bele, röviden arról szól a dolog, hogy ahogy az egyik görgő "leesik" mondjuk egy gödörbe, a többi görgő átveszi a terhelést, és úgy változtatja a magasságát, hogy a test stabilan, egyenesen maradjon.
Itt egy bemutató videó arról, hogy is néz ez ki személyautóknál:
Sok előnye van amúgy is, mert lehet a felfüggesztés magasságát is változtatni, így rossz terepen magasabb hasmagassággal haladhat, vagy éppen sík terepen 'lehasalva' haladhat (de mivel a két végállásban kisebb a felfüggesztés mozgástere, ezért ilyen esetben a rugózás kevésbé stabil). -
fonak #68162 El se hiszem, javították, miután írtam nekik, bár a végén ott felejtették a moszkvát:) -
JanáJ #68161 Miért stabilabb a hp felfüggesztéssel közlekedni? Nem tiszta a működése. Én azt hittem "csak" emelni/ültetni lehet vele a tankot, de a haladáskor nem ad pluszt. -
fonak #68160 Látom más is olvassa innen, de hátha valaki nem :) -
fonak #68159 Index megint hozza a formáját
(gy.k. nem Moszkván történt az eset, hanem a szibériai Csitában, mondjuk nem hiszem, hogy ez - mármint a félrevezető cím és leírás - nem szándékos, olvasni csak tudnak... hülyének nézik az olvasót, úgy gondolják mégiscsak hatásosabb cinkelése a ruszkiknak, ha azt állítják, hogy ez Moszkvában történt) -
SZUsszan #68158 ![]()
-
#68157
Tehát elvileg korában az MBT-70 minden más hk-nál pontosabban lőtt volna mozgás közben?
Elvilekben igen, a futóműve és a tűzvezető rendszere state-of-the-art volt akkoriban.
Na ja, csak mikor készültek, akkor M60A3, AMX-30 vagy Leo1/2 alap volt, azok ellen meg azért elég decensek voltak. Vagy mégsem?
De, viszont én azt írtam, hogy az 1980-as években kezdett probléma lenni a 125mm-es átmérőlimit, illetve a 90-es években a Leo2A5 ill. az M1A1HA szintű páncélzatok megjelenésével immár véglegesen korlát lenni.
Az orosz tankokon hogyan volt lehetséges váltani/tölteni gránát és ATGM között?
Először is nem volt hátrány, ha megvolt a lehetősége alapból, vagyis volt ATGM képessége, ez ugyanis az "elitebb" egységek kiváltsága volt, ha megnézed, a T-72B1 is olyan verzió volt, amiből kimaradt például ez a képesség - anyagi okokból...
Amúgy ha megvan a képesség, akkor a lőszertárolóban be volt tárazva, csak a lőszerkiválasztót kellett átállítani a megfelelő állásba, és már töltött is. -
#68156
Egyáltalán nem általános, a japán Type-10 és a dél-koreai K2 rendelkezik vele például, talán a török Altay is, de ennyi a lista.
De, hát ezek az új harckocsik. :) Az n+1-dik M1 és Leo2 nem egészen újak...
Egy nagyságrenddel.
Tehát elvileg korában az MBT-70 minden más hk-nál pontosabban lőtt volna mozgás közben?
Igen, kétsíkú.
Ma is ez van nem? Csak gondolom fejlettebb és pontosabb már.
Csakhogy az orosz pct. rakétáknak a Leopard 2A5 vagy M1A1HA szintű páncélzatokat kellett volna felnyitniuk... Azoknak a torony frontja meg ~2000mm RHA CE értékű...
Na ja, csak mikor készültek, akkor M60A3, AMX-30 vagy Leo1/2 alap volt, azok ellen meg azért elég decensek voltak. Vagy mégsem? Az orosz tankokon hogyan volt lehetséges váltani/tölteni gránát és ATGM között?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.11. 18:23:00 -
#68155
A mai új harkocsikon már átlalános a hidro-pneumatikus felfüggesztés? Vagy rosszul emlékszem?
Egyáltalán nem általános, a japán Type-10 és a dél-koreai K2 rendelkezik vele például, talán a török Altay is, de ennyi a lista.
Ennek a "leültethetőségen" kívül milyen előnye van?
A harckocsitest 'bólintásával' a löveg negatív, a 'hátradöntésével' a pozitív irányú kitéríthetőségét lehet növelni, és mindenek előtt: nagyon stabillá teheti a test viselkedését átszedett terepen való közlekedésben, sokkal inkább, mint egy hagyományos felfüggesztésű harckocsi.
A lövegstabilizátor dolga ettől könnyebb?
Egy nagyságrenddel.
Stabilizátor gondolom volt már az MBT-70-en is.
Igen, kétsíkú.
A csőből indítható ATGM lényegében az első találat esélyének növelésére van?
Nem feltétlen, inkább a hatásos lőtáv növelésére. De nyilván 2km felett már az első találat esélyét is drasztikusan javítja.
Az ámérő korlátot nem nagyon értem, a legtöbb ATGM nem ilyen átmérőjű? TOW, Milan, stb.
Ahogy lent is írják, a TOW 152mm átmérőjű, a Milan mondjuk 103, majd a Milan 2-től 115mm, de például a Spike már 170mm-es...
Ezek fejletebb változatával meg a '80-as években is tudtommal vígan felnyitható volt a T széri többsége miután az ERA blokk elsült, de talán még előtte is a TOW2 vagy TOW2a-val.
Csakhogy az orosz pct. rakétáknak a Leopard 2A5 vagy M1A1HA szintű páncélzatokat kellett volna felnyitniuk... Azoknak a torony frontja meg ~2000mm RHA CE értékű...
A szovjet ATGM-ek a csővől indulva gyorsabbak egyébként, mint az átlagos ATGM?
Nem, szubszonikusak szintén. -
Freeda Krueger #68154 A TOW az 152mm a Javellin 127mm -
#68153
A mai új harkocsikon már átlalános a hidro-pneumatikus felfüggesztés? Vagy rosszul emlékszem? Ennek a "leültethetőségen" kívül milyen előnye van? A lövegstabilizátor dolga ettől könnyebb? Stabilizátor gondolom volt már az MBT-70-en is. A WG:RD-ben asszem úgy modellezik a leülést, hogy a méretbeli módosítója van, tehát nehezebb eltalálni, de 199 cm az tényleg brutál, még a szovjet harkocsiknál is kisebb.
(WG-ben a T-72B szériától felfelé minden T-72 az M1 és vagy az M1IP páncélvédettségével bír és a T-64BM és T-80 széria is.)
A csőből indítható ATGM lényegében az első találat esélyének növelésére van? Az ámérő korlátot nem nagyon értem, a legtöbb ATGM nem ilyen átmérőjű? TOW, Milan, stb. Ezek fejletebb változatával meg a '80-as években is tudtommal vígan felnyitható volt a T széri többsége miután az ERA blokk elsült, de talán még előtte is a TOW2 vagy TOW2a-val. A szovjet ATGM-ek a csővől indulva gyorsabbak egyébként, mint az átlagos ATGM? Gondolok itt a TOW, Milan, Konkursz, Falange és társaira.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.11. 16:58:05 -
#68152
A Shillelagh-nak volt A és C változata is? Mi volt az eltérés a kettő között?
MGM-51A: Eredeti változat, ~2000m effektív lőtáv.
MGM-51B: Némileg hosszabb hajtóműfokozatos változat, ~3000m effektív lőtáv.
MGM-51C: Hogy a rakéta ne forogjon meg a lövegcsőben a hossztengelye körül, egy "szakáll" volt a rakétán, és egy egyenes "vályú" a lövegcső belsejében, ami a huzagolást meg-megszakította. A szakáll viszont túl nagy és erős volt, és pár száz rakéta kilövése után a lövegcsőn repedések, törések történtek, ezért az MGM-51C-n kisebb méretű szakált alkalmaztak, hogy ezt megelőzzék.
Mennyire lett vonla eszement ötlet hagyni az ATGM-et és adott esetben csak a M1 105 mm-es lövegét betenni?
Az M60A2 után az M60A3 pont ezt csinálta, az MBT-70 esetén azonban a lövegen túl több tényező is volt, amin még orvosolni kellett volna, a vezető rosszullétén például szvsz sehogy se lehetett volna felülkerekedni. A 20mm-es gépágyú megoldása is eleve hibásnak nevezhető. A hidro-pneumatikus futómű pedig bonyolult és drága volt.
Szóval túl sok sebből vérzet és akkor a költségek csökkentése miatt inkább az XM803-as programmal egy olyan harckocsit akartak, ami belefér a költségvetésbe. Amúgy a löveg magában biztos nem vezetett az életképtelenséghez, hiszen a németek alapjában véve elégedett voltak a saját 120mm-es lövegükkel szerelt Kpz-70-el, de a többi problémával (első sorban a sofőr-problémával) ők sem tudtak mit kezdeni.
Ez a valóságban is így lenne?
A T-72A-ban megjelent a kompozit páncélzat a torony front két oldalán, tehát sokkal jobban védett a torony terén. Én úgy vélem, hogy a T-72A és az MBT-70 ezzel együtt is pariban lett volna (hogy ha megjelennek a fejlesztett 152mm-es APFSDS lövedékek is). Az MBT-70 viszont sokkal mozgékonyabb, és olyan előnyökkel rendelkezhetett, amit játékban nehéz modellezni (pl. a hidro-pneumatikus futóművel "leüllhet" a jármű, a magassága így mindössze 199cm, ami ideális "hull down" állapot...). Szóval nehéz ügy...
A T-72B/B1 vagy T-64BM és társai mennyit fejlődtek a valóságban?
Rengeteget, új löveg, motor, irányzék, pct. rakéta-rendszer, stb. Kb. a T-80B szintre emelték az alapvető képességeit, persze ahol lehetett.
A szovjet ATGM mennyire volt pontos, megbízható és mekkora páncélátütésük volt?
Alapvetően pontos volt, de ideálisan csak álló pozícióból lősz vele, mert az irányzásnál a célon tartás a lövegstab mellett sem száz százalékos. Megbízhatóság terén viszonylagosak a tapasztalatok, igaz csak tesztlövészetekről olvastam, és akadtak gondok (besült rakéták, hibásan kalibrált rendszerek). Páncélátütésük nem volt rossz az első időkben, de az 1980-as években már kezdett nyílni az olló, aztán a 90-es években már nagyon beköszönt a 125mm-es átmérőből származó korlát.
De az oroszoknál is a pct. rakéták a nagy lőtávra szánták alkalmazni, tehát a távoli célok ellen mehetett a pct. rakéta, a közeli célokra az APFSDS vagy HEAT. -
JYeti #68151 A tulelok beszamoloja alapjan a negy hajtomubol harom leallt a felszallas utan. Az okokat meg egyelore vizsgaljak, de valoszinusitheto, hogy nem mechanikai hiba volt, es feltehetoleg leallt a hajtomuvek uzemanyag ellatasa.
http://www.welt.de/wirtschaft/article140777948/Drei-von-vier-Triebwerken-des-A400M-ausgefallen.html
Y -
#68150
Kösszenytyű.
A Shillelagh-nak volt A és C változata is? Mi volt az eltérés a kettő között? Mennyire lett vonla eszement ötlet hagyni az ATGM-et és adott esetben csak a M1 105 mm-es lövegét betenni? Az '80-as években a M1IP elég jó átütéssel bírt az új lőszerekkel, tudtommal majdem elérte az első L/44 120-as német lövegét szerencsés becsapódás esetén.
A WG RD-ben, az említett RTS játékban egyébként elbír az T-72A-val, de semelyik modernebb T-72-vel nem, amiknek már jobb páncélvédelme és lövege is van, azok darabokra szedik. Ez a valóságban is így lenne? A T-72B/B1 vagy T-64BM és társai mennyit fejlődtek a valóságban? A szovjet ATGM mennyire volt pontos, megbízható és mekkora páncélátütésük volt?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.11. 15:19:57 -
#68149
Ezt a kapszulás vezetős dolgok nem is tudtam, márminthogy terveztek ilyet.
Folyamatos probléma, hogy helyezzék el a személyzetet úgy, hogy minél alacsonyabb és kisebb lehessen a jármű, de ugyanakkor a személyzet minél nagyobb védelmet élvezzen. Akkoriban a testbe száműzni még nem tűnt rendesen megoldhatónak (hiszen még a színes TV is újdonság volt az 1960-as években), így maradt az a verzió, hogy a toronyba kerüljön a sofőr, így rövidebb lehet a jármű orra, és nem kell egy embernek elég helyet ott biztosítani.
A 152 mm-se löveg akkor alacsony kezdősebességű kumulatív gránátot használt volna, ha éppen nem Shillelagh-ot? Vagy az volt a fő fegyverzete? Mert akkor lényegében páncélozott ATGM platfromként képzelték el, mint páncélelhárítót és a löveg csak APC/IFV és gyalogsági supportra kellett volna?
Ez az XM150 löveg egy hosszabb csövű változata volt az M60A2 / M551-ben használt XM81-nek, és "közepes" torkolati sebességű volt. A lőszerek terén APFSDS, HE és WP lövedékek voltak eredetileg az opciók, "rövid" távra XM578 APFSDS lövedéket szándékoztak alkalmazni (~250mm RHA KE @2000m), míg nagy távolságra, 3km-ig a Shillelagh-ot. A lőszerkészlet 42db gránát és 6db Shillelagh lett volna. Később a HE helyett megjelent az XM409 HEAT-MP is (~355mm RHA CE).
Szóval nem kifejezetten ATGM platformként tekintettek rá, az csak képességnövelés lett volna.
A páncélvédettsége milyen lett volna?
Igen jó, a torony frontról és oldalról 55+55+60+75mm (szemből @53°), az első réteg "kemény", a második réteg "puha" acélból, vagyis korai, egyszerű réteges páncélzat.
![]()
A néme 120 milis löveg meg elég jó lett, nem?
Jó lett, de ekkoriban zajlott az APFSDS lövedékek első virágzása, és a wolfram, majd DU magvas lövedékek olyan páncélátütést ígértek, hogy a 120mm-es löveg előnye nem látszott annyira kiemelkedőnek. Ezért döntött az USA is később az XM1 esetében az L7 megtartása mellett.
Az ATGM páncélátütése elég gyenge még az '70-es évek T-64/72 szériáival szembe is a játékban az ágyúé meg annál is szarabb, lényegében nem fenyegetés még a T-72-re nézve sem...
A Shillelagh tudott ~470mm RHA CE-t, az alap T-72 torony (ERA nélküli) frontja 330mm RHA CE (ágyúpajzs) -től ~700mm RHA CE-ig (torony két széle) változik. Elviekben ha nem is lazán átüt hangulat, de azért bizony bőven képes rá...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.11. 15:06:20 -
#68148
Ezt a kapszulás vezetős dolgok nem is tudtam, márminthogy terveztek ilyet. A 152 mm-se löveg akkor alacsony kezdősebességű kumulatív gránátot használt volna, ha éppen nem Shillelagh-ot? Vagy az volt a fő fegyverzete? Mert akkor lényegében páncélozott ATGM platfromként képzelték el, mint páncélelhárítót és a löveg csak APC/IFV és gyalogsági supportra kellett volna?
A páncélvédettsége milyen lett volna? A néme 120 milis löveg meg elég jó lett, nem?
Azért kérdem ezt, mert a WG RTS-ben elég harmatosnak van modellezve. Az ATGM páncélátütése elég gyenge még az '70-es évek T-64/72 szériáival szembe is a játékban az ágyúé meg annál is szarabb, lényegében nem fenyegetés még a T-72-re nézve sem...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.11. 14:09:37 -
#68147
Freeda első képén (#68140) egy 'mild steel' (sima, nem edzett) acélból készült pre-proto változat látható (ez amúgy Connecticat államban, Military Museum of Southern New England, Danburyben található), ez volt az első, és alapvetően csak a beépített technológiák tesztelésére szolgált, ha jól sejtem, a második (#68143) képen már egy másik, szintén nem "teljes értékű" prototípus látható (ez van Maryland-ben, az Aberdeen-i tesztközpontban ( itt egy másik kép róla ).
Az Aberdeen-i harckocsi nem végleges páncélzattal készült, a felhegesztett acélsúlyok imitálták a lövegtorony teljes tömegét.
Az MBT-70 ezer sebből vérzett. A programot McNamara támogatta első sorban, és elviekben jó ötletnek tűnt a T-62 majd a T-64-et is porba alázó szuperharckocsit a legjobb amerikai és német mérnökök kezébe adni, de persze kudarc lett a vége. A program halott volt igazából az elejétől kezdve. A németek és az amerikaiak nem egészen azonos elképzeléssel vágtak bele az elejétől, a két tervezőcsoport nem beszélte egymás nyelvét, így fordítókra, tolmácsokra volt szükség, hogy megértsék egymást, sőt, abban se volt megegyezés, hogy SI vagy birodalmi mértékegységeket használjanak (mindkettőt használták végül, ami óriási káoszhoz vezetett). A két csoport ráadásul mindig a saját elképzeléseiket favorizálták, így többé-kevésbé két harckocsi készült.
Az amerikai harckocsiba Continental, a németbe először Daimler-Benz, majd MTU motor került (~1500LE volt mind), a hidropneumatikus futómű, a 20mm-es távirányított, behúzható gépágyú és a toronyba elhelyezett sofőr és maga a torony is közös volt. De az amerikai harckocsiba 152mm-es huzagoltcsövű löveg került, Shillelagh rakétával, míg a németek 120mm-es löveget használtak, ami a későbbi NATO standard 120mm-es L/44-es előélete lett.
A megoldások egy része bevált, a harckocsi nagyon mozgékony volt (sőt, előre és hátra ugyanakkor sebességgel tudott haladni), a hidropneumatikus rugózás egy álom volt, a lézeres távmérő általában jól működött (kivéve esőben, ködben)... de itt véget is ért a pozitívumok sora. A német löveg bevált, de nem hozott akkora áttörést ekkor még, mint eredetileg elvárták tőle. Az amerikai löveg egy rémálom volt, a hüvely nélküli hajítótöltet hajlamos volt berobbanni, ha felforrósodott töltényűrbe töltötték be, a Shillelagh rakéta irányítórendszere túlbonyolított és megbízhatattlan volt, a tűzvezető számítógép dettó, a 20mm-es gépágyú irányzása problémás volt, és az egyik tesztelő megjegyzése szerint fix álló célponton kívül mást eltalálni nem igazán lehetett vele - helikoptert vagy repülőt végképpen nem. A legfőbb probléma a sofőrökkel volt, ugyanis a toronyban, elforduló (hogy mindig előre nézzenek) kapszulájukban állandóan rosszul lettek, ahogy a torony forogni kezdett, és egyértelműen nem felelt meg a megoldás a mindennapi használatra.
Ezek mellett a fejlesztési költség az eredeti ötszörösére emelkedett, a szériapéldányok ára pedig 1 millió akkori US$ volt (~6 millió US$ most), ami túl drága volt mind az amerikai, mind a német hadseregnek (egyébként főleg azért, mert bizony tízezres példányszámmal számoltak, a Leopard 2 és az M1 alig egy évtizeddel később is cirka fele ennyibe kerültek...). -
Freeda Krueger #68146 Tán páncélzat "kivagdosva"
A dobozában nincsenek benne :)
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2015.05.11. 13:35:55 -
#68145
Mik azok a feltett izék a torony oldalán? Az MBT-70 egyébként miért bukott meg anno? Csak a Shigelagh miatt vagy más is volt vele a baj? -
#68144
Én is MBT-70-re tippeltem, de a régi fotókon nem egészen így néz ki a torony. Vagy több torony elképzelés is volt és pont erről nincs régi fotó? -
Freeda Krueger #68143 Régebben így nézett ki
![]()
-
#68142
A közelebbi MBT-70-es protonak tűnik. A távolabbi nem tudom, kísérleti-e, de szvsz egy sima M47-es.
Az MBT-70 volt a fullextrás német-amerikai szuperharckocsi, amely 120mm-es (német) ill. 152mm-es (amerikai) löveggel, automata töltőberendezésseel, hidropneumatikus, behúzható 20mm-es légvédelmi gépágyúval, és a toronyban elhelyezett sofőrrel rendelkezett. :)
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.11. 13:04:19 -
#68141
Ezek milyen típusok? Annyit látok, hogy ez M47/48/60 vonal, de ennél többre lennék kíváncsi. :) -
Freeda Krueger #68140 ![]()
azért ez szomorú látvány :( -
Kurfürst #68139 Én nem látok semmi különbséget az EU meg az orosz vonal között. Mindkettő azt bünteti, ha a központilag kanonizált történelemfelfogást nyilvánosan megkérdőjelezni merészeled. Ugyanolyan nevetséges, diktatórikus hozzáállás, szólásszabadságkorlátozás mindkettő. -
millerius #68138 Egy másik oldalon közölték a gép sebességi/magassági grafikonját, eszerint még a "talajfogás" pillanatában is kb. 170 csomó fölött repültek ( +310km/ó), viszont előtte nem nagyfesz vezetékkel, hanem állítólag annak az oszlopával ütköztek. Ez pedig nekem azt jelenti, hogy ilyen hajtómű-teljesítménnyel és sebességgel egy ilyen sárkánynak simán és kormányozhatóan repülnie kellene, tehát valószínűleg vagy valami szerkezeti kár érte a sárkányt, vagy a repülésvezérlő rendszerrel lehettek problémáik. Ha mégis hajtómű-problémájuk volt, akkor az lehetett pl. hajtómű/légcsavar vibráció pl. madárral ütközés vagy műszaki hiba miatt, az ilyen vibráció nagyon súlyos problémákat képes okozni.
A valódi és teljes okot remélem majd kideríti a kivizsgálás.
A franciáktól meg nyilvánosan nemigen fogsz panaszt hallani egy Airbus gyártmányra, hiszen az egész közös európai gyártási rendszer az ő ötletük volt. Ha van is bajuk a géppel, azt zártkörűen közlik a gyártóval, vészhelyzetet okozó hiba esetén a többi üzemeltetővel is, de nem fogják rontani a saját üzleti lehetőségeiket is. -
#68137
A kérdésed elég naív. Nincs olyan gép, ami ne tudna leperecelni. Pont. Az, hogy mitől volt, a vizsgálat remélhetőleg kideríti. -
fade2black #68136 "EU" egy részén! és a világ egy részén a történelemhamisítást bizonyos esetekben! tiltják/büntetik.
ld lentebbbi eseteket Szovjet/Orosz "vonalon" rendszeresen a saját hazug/valótlan történelmüktől való eltérést tiltják/büntetik. Ha tetszik a történelemhamisítást nyomják sajátos ideologiájuknak megfelelően.
A kettő között baromi nagy a különbség.
Így lesz Sztálin finoman szólva ellentmondásos figurájából Sztálin kultusz vagy 1956/1968ból... egy olyan dolog amit kihuztak a töri könyvekből és ha vki beszél róla azt a tanárnak jelentenie kell. És igen emiatt egy fél generáció max mint gosip tudott róla.
Mondok durvábbat az igazság meghamisítását pl nálunk sem csak történelmi viszonylatban büntetik.
pl BTK 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
hüha azért büntetnek MOon (is) mert vmi célból valótlant állítasz (átversz vkit haszonszerzés végett).
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2015.05.10. 22:19:44 -
JYeti #68135 Tegnap lezuhant egy tesztelés alatt álló, a török légierő részére készített A400m.
http://www.airportal.hu/ap/viewtopic.php?t=26687&sid=d61b840d27ed493a1c0756b93768c739
http://augengeradeaus.net/2015/05/flugzeugunglueck-bei-sevilla-a400m-abgestuerzt/
Igen komoly érvágás ez az amúgy is nehézségekkel küzdő projektnek. A leírás szerint rögtön a felszállást követően meghibásodás történt, és kényszerleszállás közben egy nagyfeszültségű elektromos vezetéket is átszakított a gép. Az eredmény 4 halott, 2 súlyosan sebesült személy.
Hogy tud egy ilyen gép leesni? Vadiúj volt, tesztelés alatt, gondolom kiemelt figyelmet fordítottak (legalábbis kellett volna fordítani) a gép alapvető rendszereinek a működőképességére. 4 hajtómű van benne, valamennyi egyszerre hibásodott volna meg, vagy valami más központi dolog, ami az összes hajtóművet működésképtelenné tette? Az tény, hogy nem egy bejáratott típus, és számos gyermekbetegséggel küzd, de azért több éves tesztelésen ment keresztül, és több ország is használja már, tehát ilyen szintű alapvető konstrukciós probléma nehezen merülhet fel (bár tavaly egy német NH90-esnek is szétdurrant az egyik hajtóműve felszállás közben a tűzoltó rendszer hibája miatt - talán -, és abból is majdnem esés lett).
Vagy
- túl gyors és erőltetett a gépek felkészítése és tesztelése, mivel már így is jelentős késésben van a projekt. A gyár még a módosított átadási határidőket sem tudja tartani, így egyszerűen hibáznak az erőltetett menet miatt, aminek sajnos ez lett a következménye, vagy
- sevilla-i telephellyel/minőségbiztosítással/tervezéssel/munkamorállal vannak problémák (vagy más helyen, ahol a géphez tartozó eszközöket gyártják), hogy egyszerűen nem képesek normálisan legyártani egy gépet, ami nem hemzseg minőségi problémáktól (amikor tavasszal a németeknek átadták a gépet, 161 db-os hibalistával küldték vissza a gyárnak a gépet, köztük olyan problémákkal is, hogy bizonyos manővereknél a fedélzeti budiból visszajön a tartalom :D, ennek ellenére más országoktól - pl. a franciáktól - nem hallani különösebb aggályokat).
Mindenesetre katasztrófa.
Y -
Lacusch69 #68134 Tudod bakker, én a Yad Vasem honlapján egyetlen névre kerestem rá, és az kamu (+ hamisított adatok)...
Szerinted mekkora esélye van ennek, hogy véletlen? -
Freeda Krueger #68133
Nincs különbség . azért büntetnek mert mondasz "valamit".Egyénileg persze mindkettőre lehet fújni,de ...
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2015.05.10. 18:22:01
