95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Freeda Krueger #68218 ![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
egy régebbi project
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2015.05.16. 10:19:26 -
#68217
Kérdés:esetleg tudja valaki,hogy a szovjet 85 mm-es UBR-367P-t mikor fejlesztették ki és mikor került a csapatokhoz?És meg is osztaná velem?
(guglizom már egy pár órája,de sok használhatót eddig nem találtam) -
#68216
én úgy emlékszem volt valami szovjet lázálom, de megvárjuk az okosabbakat -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#68215
Nem 60 tonnás tömegre tervezik a kisebb hidak többségét?
Attól függ, hogy milyen országban. Amerikában 80 000 font, vagyis 36 tonna a maximális megengedett tömeg nehéz járműveknél, ez a szabvány, nehéz szállítmányoknál éppen ezért a nagyobb hidakat veszik célba egyből az útvonaltervnél.
Európában 40 tonna a szabvány (ill. tengelyenként 10 tonna), e felett már útvonalengedély-köteles, de közúti szállításnál 150 tonnánál nehezebb terheket is szállítanak, sőt, hídon is átkellnek vele.
Mi több, a harckocsikat is alapvetően közúton szállítják - az US ARMY az Abrams-okat HET-ekkel, ami 19 tonnás vontatóból, 23 tonnás trailerből áll, és ez képes 64 tonnát elvinni...
![]()
HET, a 'hátán' egy Abrams-al - ez így alsó hangon is több, mint 100 tonna...
Hát terepen mire menne?
Ez már a jármű kialakításától függ.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.15. 16:44:17 -
#68214
Ratte-től is nagyobb tervek??? :O -
#68213
szupernehézből én a Landkreuzer P. 1000 Ratte féle elképzeléseket írtam le, de azt hiszem a szovjeteknél még nagyobb tervek voltak :D -
#68212
És merre közlekedne az a 100 tonnás monstrum? Nem 60 tonnás tömegre tervezik a kisebb hidak többségét? Hát terepen mire menne? -
#68211
A kisméretű járművek valahogy az 1950-es, 60-as évek óta megrekedtek a tervezőasztalon, jobb esetben a proto-szinten. Az oroszok megcsinálták a 125mm-es 2Sz25 'Szprut-SzD'-t, de kb. ennyiben maradt a dolog (most egy BMD-4 alvázas utódot akarnak a légideszantosok). Ott van 10 éve a piacon a CV90-120, de senki sem harap rá - úgy tűnik egy modern kori AMX-13 senkit sem érdekel, vagyis inkább nincs bizodalma az életképességűkkel kapcsolatosan.
![]()
CV90-120 - modern, hatásos, de érdektelen...
A szupernehéz harckocsikat én még nem írnám teljesen le - adott esetben olcsóbb lehet egy 100 tonnás passzív páncélzatú harcjármű, mint egy kisebb, de korrekt aktív védelmű harcjármű ára.
Fantáziálni persze lehet: M61A5/A6 szupernehéz harckocsi 2x 155mm-es löveggel a Gundam-ból :)
![]()
![]()
-
#68210
A 420mm-es OKA az 1950-es évek elképzeléseiből táplálkozott, és inkább egyfajta "terrorbombázásra" lehetett (volna) használni. Ezt a feladatot azonban átvették a SCUD-ok és a FROG-ok...
A 203mm-es tüzérségi példák ismét speciálisok, az M110 esszenciájában (M107) detto az 1950-es évek szülötte, és a maga formájában még volt ráció benne.
A modern szintű tüzérségnél viszont már a nagy robbanóerőt a több lövedék együttes célbaérése (Multiple Rounds Simultaneous Impact (MRSI)) eljárással érik el. Ehhez automata töltőberendezés kell viszont. Ráadásul a kaliber egy dolog, a BAE AGS hiába "csak" 155mm-es, de 90kg-os malacot küld ki, ami kétszeres az átlagos tüzérségi 155mm-es gránátok tömegének (viszont hosszabb is maga a malac)...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.15. 15:48:48 -
#68209
tetszett az összefoglaló. szerintem a kisméretű járműveknek van jövője. a szupernehéz harckocsikat megpróbálták a 2.vhban és nem nagyon jött be, szerencsére a legnagyobb dögök csak papíron valósultak meg :D
a 'B' tervre is látok elég jó esélyt. -
#68208
Soha nem értettem, hogy mire szánták ezeket a lövegeket...
A tűzgyorsaság (ez a szó önmagában vicces) a percenkénti talán egy lövést sem érte el, a szállított lőszerkészlet magát a járművön gyakorlatilag 0. Ehhez képest az automata töltős 122/155 milis lövegek 5-6 lövés/percet tudnak, de még a manuálisabb ősrégi M109 változat is tud 2/percet tud.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.15. 15:35:24 -
#68207
A kérdés az, hogy meddig kell növeli. A löveg és a páncélzat (kard és pajzs) párbaja lassan évszázada zajlik, és amíg 80-90 éve még egy 20mm-es pct. puska reális harckocsivadász-fegyver volt, hogy átüsse a 8-10mm-es páncélzatot, addig ma már egy modern harckocsi toronypáncélzata lazán lehet egy méter vastag. Ilyen vastag páncélzathoz pedig már dukál a 140/152mm-es löveg...
Ha pedig ezt passzív páncélzattal akarják megfogni, akkor drasztikus lépések fognak eljönni:
*Vagy nagyon kis méretű lesz a jármű, és a szenélyzet nélküli torony gyenge páncélzattal rendelkezik (ilyen a T-14 Armata is)
*Vagy eljön a szupernehéz harckocsik kora, ahol a torony tömege önmagában 50 tonna fölé nőhet.
A 'B' terv, hogy az aktív védelem terén valami nagyon nagyot fog előbb-utóbb alkotni valaki, és akkor a passzív páncélzat kora hirtelen le fog áldozni.
Amennyiben a szupernehéz-harckocsik felé billen a mérleg nyelve, akkor a lövegek növekedése tovább folytatódik, itt megjegyzem, hogy önjáró tüzérségnél is "visszaléptünk" a 152/155mm-es szinte, pedig voltak 175, sőt, 203mm-es önjáró tarackok is...
![]()
Szovjet/orosz 2Sz7 'Pion' - 203mm
![]()
Amerikai gyártmányú M110A2 - 203mm
![]()
Ez már rendszerbe nem került - 2B1 Oka - 420mm
-
JanáJ #68206 Tekintve hogy a 152-el -erős túlzással élve - hosszában átlőnek bármit, így egy ideig elég lesz. :-)
@Molni: Jah, vagy 2020-ig 23,00 db. -
#68205
Vagy csak nyomdahiba, 2300-ig 2020 db. 
-
#68204
ok, ezt értem, a cső átmérő meddig növelhető szerinted? ez a 152 is nagyon nagynak tűnik, 200 fölé meg nem hiszem, hogy mennének, mert az már csatahajó lassan :D -
JanáJ #68203 Mondani sok mindent mondanak. Mennyivel hihetőbb ez mint a 2300 db 2020-ig. :-) -
JanáJ #68202 Szerintem zseniállis. Nem kell egyből hajtóművet gyártani. Elég ha a nemzetközi űrállomáson tudsz bármit nyomtatni vagy mondjuk egy repülőgép hordozón tudsz előállítani dolgokat. Még nem is feltétlen fegyvert, hanem mondjuk csak ellátási anyagokat (műanyag kés, villa, tálca, gomb, stb.) -
#68201
Ahogy Cifu is írta, pont hogy kiszorítja ez a rakétákat. A méregdrága rakétát meg megfogja az aktív védelem, de egy 700-800 m/s sebességű gránátot nemigen...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.15. 13:48:32 -
#68200
A löveg mindenképpen olcsóbb, mint a rakéta. Egy modern pct. rakéta alsó hangon is 30-50 000 US$, komolyabb szinten még több (Javellin: 100 000+ US$, TOW-2B: ~65 000 US$, Spike-LR: 100 000 US$). Az irányítórendszer további 200-400 000 US$. Szóval ha csak 10 rakétával is számolsz, akkor is bizony fél-egy millió dollár a költség, minimum. Ehhez képest egy 120mm-es löveg ára 100 000 US$ körül mozog, egy DM-63 ára ~3600 US$. Vagyis ha csak az elsődleges fegyverzetet veszed, a költségek közel 10x-esek a rakétafegyverzetű megoldásnál.
A szovjeteknél/oroszoknál sem véletlenül hagyták ki sok felújított T-72-esből a lövegcsőből indítható rakétát. A T-72B3 esetében is ellentmondásosak a források, ugyanis eleve a B3 egy lebutított, olcsóbb B2 lenne, és az első dolog, amin az oroszok spórolni szoktak ilyenkor, az a pct. rakétaindító rendszer (pl. T-72B1). -
#68199
hol lesz ennek a vége? mikor jönnek inkább a rakéták? -
#68198
Rozgonyin állítása szerint az 'Armata' harckocsi később 152mm-es löveget fog kapni, ami "egy méternyi acélt égethet át".
Hopsz... -
#68197
Nem tudom, hogy miért él az a koncepció, mely szerint nincs rajta alapból radar (vannak, akik szerint csak a század pk. harckocsiján lenne radar). Ezzel az elképzeléssel az a baj, hogy az 'Afganit' (a'la Drozd 3) APS-nek is kell egy érzékelő, amely a beérkező rakétákat észlelheti és követheti. Ha nincs radar, akkor az APS sem működőképes (vagy akkor valami trükk van....). -
fonak #68196 Állítólag így néz ki a T-14 tornya a felcsavarozott lemezek nélkül.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
![]()
-
#68195
T-14 "sofőr képek", az elsőn lehet látni az irányzó ülését, tehát mégis a parancsnok és a sofőr között űl, csak nincs saját búvónyílása.
![]()
![]()
-
#68194
Orosz 'Urán' UCGV (Unmanned Combat Ground Vehicle):
-
#68193
igy van , ha ezt az alkatrészt meg tudják csinálni akkor az összes többi már gyerekjáték lessz, mert itt kapja a legnagyobb hő és centrifugális erőt a lapát, nem hiába vannak a belsejében a hütő furatok
A legnagyobb lendület még majd akkor jön ha már megfizethető lesz mindenki számára mint most egy kéziszerszám.
Amugy több eljárás létezik a 3d nyomtatásra, van amikor egy fémporban gazdag folyadékban 2 lézernyaláb találkjozási pontjában összeolvasztják az anyagot.
ÉS van olyan mikor megolvasztva az anyagot egymásra ragasztva a rétegeket , ezt főleg müanyagos megoldásnál használják.
De mégha csak a meszterdarab legyártását is oldják meg ilyen formán, már az is nagy elöre lépés, hogy kézzelfoghatoan lepröbálhassák a terv möködö képességét.
-
millerius #68192 Szuper ez a film, telitalálat a témához. Persze majd akkor lesz tökéletes a technológia, ha a 2,10-nél bemutatott turbinalapátot is beépíthető minőségben és árban le tudják gyártani, de szemmel láthatóan "a fiúk dolgoznak a bányában" - vagyis a technológián. -
#68191
a lézeres az biztos, amit én írtam, ott valahogy folyékony fém megy a homokba, de ha jól tudom ez sokkal gyengébb. szívesen megtudnák többet a témáról. először mikor néztem a videókat azt hittem lézer/plazmavágó működik :D -
Ninju #68190 Ezt a Humi/Ari-ban linkelték:
Nem volt időm még rendesen hanggal végignézni, de ha jól vettem ki, itt is hajtómű alkatrészeket gyártanak. Jól látszik a speciális fémpor, ahogy megolvad. -
millerius #68189 A 3D nyomtatásnál a rep-iparban néhány mikron szemcsenagyságú ötvözetpor a nyersanyag, a megmunkálást/rétegek egymásra olvasztását lézer vagy elektronsugárral végzik. Az előnye abban mutatkozik, hogy olyan méretű és bonyolultságú alakzatokat is le tudnak így gyártani, amit mechanikai forgácsolással nem lehet, mert nem fér hozzá a munkadarabhoz a forgácsoló-szerszám. A General Electric nagyjából 10 évi kísérletezés és fejlesztés után az új GE9X hajtóműcsaládjához már kapott engedélyt az USA Légügyi Hivataltól kobalt-króm ötvözetből készült ilyen alkatrészek beépítésére. Persze nem a legnagyobb terhelésű alkatrészek készülnek így (turbinatárcsa vagy lapátok), hanem statikus, álló alkatrészek, belső hőmérséklet-adó ház és tüzelőanyag-fúvókák. Egy ilyen alkatrész legyártása/nyomtatása kb. 120 munkaóra, de ez állítólag gyorsabb, mint a hagyományos módszer teljes gyártási ciklusideje (kérdés, hogy itt is a teljes ciklusidővel, vagy csak a nyomtatással számoltak?). Részletesebben az Aeromagazin 2015/májusi számban. -
#68188
Speciális fémpor, ha jól tudom. -
#68187
ha jól tudom ez a fémes nyomtatás valahogy homokba történik, aztán megvárják kihűljön, kiszedik a homokból és felcsiszolják. -
#68186
Kézifegyvert azért nem nyomtatnak ilyen technológiával, mert sorozatgyártáshoz túl drága megoldás, abban a nagyságrendben jelenleg legalábbis a forgácsolásos/fémlemez préseléses megoldás gyorsabb és olcsóbb. Az, hogy olcsó és egyszerű műanyag 3D nyomtatókkal bohóckodnak, az nagyon nem mérvadó e téren. A 3D fémnyomtatás egy más kategória, lásd itt:
A SpaceX ilyen módszerrel gyártja Inconelből a SuperDraco hajtóműveit... Azért ez már nagyon nem piskóta...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.14. 16:53:31 -
#68185
Fogalmam sincs, hogy mivel nyomtatnak, de az anyagszerkezet szabályai egyszerűen ebből a szempontból, ha n+1 réteget illesztetsz egymásra, akkor a kirstályrács olyan lesz, amilyen. Nem tökéletes kristályrács = anyaghiba = csökkenő szilárdság és miegymás. -
#68184
Bocsi abszolút szakbarbárként kérdezem, de elvileg a videóban látott anyag amit "kinyomtatnak" az nem fémötvözet? -
#68183
És túl sokszor érzem az hurráoptimistának. Az egyész módszer az anyagszerkeztettan legalapvetőbb feltételnék mond ellent. Mivel rétegekből épül fel a szerkezeti anyag szilárdása ezzel a módszerrel közelében nincs annak, mintha egy tömör előgyármányból vennél le anyagot. Igen, kurva kényelmes így bonyolult 3D alakzatokat kinyomtatni, csak éppen a sebesség és fizikai paraméterekkel azér vannak még bajok... Az, hogy mikro GT és más téren elszórakoznak vele egy dolog. Mai napig nem sikerült olyan kézifegyvert nyomtatni, ami nem esik szét pár lövés után. Hol van ez egy komoly GT vagy bármi igénybevételétől? -
#68182
Kíváncsi vagyok, hogy hova fog fejlődni ez a technológia, de tényleg nagyon innovatív az egész és rengeteg lehetőség van benne. -
#68181
Gyártástechnológiában akkora fejlődés a 3D nyomtató, illetve az ehhez hasonló megoldások, mint a gyártósor volt a maga idejében... zseniális dolgokat hoznak össze vele...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.14. 16:00:26 -
#68180
Egy kis off. Hogyan nyomtassunk sugárhajtóművet :)
-
#68179
Én novemberről tudok (JSz-2 M1943).
