95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #68252 Nem láttam, hogy mind a két hajtómű leáltt. Az autorotációval mi a baj? Kicsik a lapátok hozzá vagy alacsony magasságon már mindegy? (Magasan gondolom mint egy repülő tud max kényszer leszállni.) -
Nagydög #68251 Igen, van egy transmission interconnect shaft-nak keresztelt osszekoto tengely, amivel barmelyik hajtomu tudja hajtani mindket legcsavart. De az indexen azt irjak az autorotacioval kapcsolatban, hogy ha egyik hajtomu sem mukodik. Amugy az autorotacio kepessege az Osprey-nal, mint elony... haaat. Valahol a "be lehet allni a szarny ala, ha esik" korul van a feature listaban. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#68250
Oroszország szeretne egy 'rendes' hordozót, de 2020-ig biztos nem fér bele a haditengerészet költségvetésébe - a felszíni és a felszín alatti egységek cseréje, pótlása, nagyjavítása fontosabb ennél.
Hogy mi szüksége lenne rá? Alapvetően erőprojekció. Egy, az Északi-tengeren dzsamburizó orosz hordozó roppant kellemetlen a NATO számára, ráadásul ahogy most sok feszültséget okoz a Dél-Kínai Tenger gazdasági kincseinek hovatartozása, úgy előbb-utóbb komoly feszültségeket fog okozni az északi-vízeken (Jeges-tenger, norvég-tenger, északi-tenger, stb.) ugyanez. Az orosz politikától sem idegen a katonai nyomásgyakorlás, mindössze tengeren lehetőségük nem volt rá eddig. Egy CBG komoly eszköz erre - ha valóban ütőképes...
Ráadásul szép kalamajkát okozhat egy orosz hordozó, ha mondjuk megjelenik a Dél-Kínai Tengeren, például Vietnamot támogatva...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.18. 11:57:36 -
JanáJ #68249 Az Indexen is van cikk a lepottyant Ospreyről. Ugye megint hülyeséget írnak az autorotációval kapcsolatban! Nekem az rémlik, hogy ha elpukkan az egyik hajtómű, akkor a másikról meg tudják hajtani a leszállás erejéig. -
#68248
Semmi alapja nincs az egésznek. Se a technológia, se a pénz nincs meg hozzá. Ezen felül mi szüksége van erre egyáltalán Oo-nak? Szerintem semmi. -
#68247
Alapvetően igen. A Krilovszkij Állami Kutató Központ nem tervezett / épített még nagy méretű felszíni egységet, eleddig 'bedolgoznak' a nagyobb tervezőirodák (pl. Rubin) alá, például akusztikai elemzés/tervezés terén.
A "szuperhordozó" tervük egyébként is tele van óriási kérdőjelekkel. A fedélzetén MiG-29K és PAK-FA "hordozófedélzeti" változata vegyesen, gázturbinás hajtóművel szerelt AEW&C repülőgéppel és KA-27-esekkel. Ráadásul az orrán "síugrósánc" két indítási pozícióval, a ferdefedélzeten pedig két elektromagnetikus katapult indítási pozícióval. Magyarul egy erős fantázia az egész, nincs Hordozófedélzeti PAK-FA még csak tervben sem, az új AEW&C gépről se hallott még senki. EMALS katapulttal sem rendelkezik oroszország, és tapasztalata sincs katapultos indítással.
Egyébként a 23000E mellett terveztek egy "szuper-rombolót", a 23560E 'Shkval' osztályt is, 15-18 ezer tonnás vízkiszorítással.
Mindkét egységet saját kútfőből fejlesztik, tehát nem megrendelésre, hanem azért, hátha felkeltik valamelyik a haditengerészet és/vagy a politbüro érdeklődését. Éppen ezért hangsúlyozta a cég vezető-helyettese, hogy a megadott értékek és felvonultatott tervek csupán aféle korai koncepciók, és a jövőbeni megrendelők igényei alapján terveznék át.
Ezek alapján nehéz a "hova is soroljalak" kérdésre válaszolni. Oroszország szeretne egy vagy két új hordozót, de egyértelműen csak 2020 után indulna az ezzel kapcsolatos munka, lévén a 2020-ig megállapított tervekben nem szerepel ilyenre pénzforrás. A potenciális megrendelők száma meglehetősen csekély, India, talán Kína. Mindkét ország saját hordozóépítési programmal rendelkezik, India ráadásul sokkal kissebb hordozókban gondolkodik. Kína pedig sokkal agresszívvabb tervező és építő képességeket vonultat fel az utóbbi időben, mint Oroszország, ergo elég esélytelen, hogy ők rendeljenek bármi ilyesmit is.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.18. 11:08:39 -
JanáJ #68246 Ez csak blöff lehet? -
freelac #68245 Igen, de ez nem a véletlenekről szól, nem is a természet törvényeiről, hanem az akaratról. Van-e bennem hajlandóság, hogy dolgokon változtassak, ha van rá lehetőségem.
Amúgy a minap volt egy cikk, a világ "gazdagságából" egyre nagyobb rész jut a tehetőseknek. Ez csak annyiban baj, hogy szerintem ez óhatatlanul olyanhoz vevet, amire már volt párszor példa a történelemben, és senki nem kívánja. Persze már jobbak a fegyverek, nem kétséges a kimenetele, de én emlékezem a történelemből, hogy mi történt, amikor a hódítók/gyarmatosítók vadembereknek képzelték az ellenfelet, aztán lám, mi történt. -
#68244
Tudomásom szerint nem, mivel alapvetően nem versenyképes az APFSDS / HEAT lőszerekkel pct. képesség terén. Indirekt irányzású fegyverekben régóta használatos (pl.: SADARM), de direkt irányzású fegyverekben nem népszerű.
Alapvetően a vezérsík egy kicsit félrevezető név, stabilizáló felület inkább:
![]()
-
fonak #68243 Az élet nem zéró összegű játszma, az hogy valakinek jól megy, az nem teszi elengedhetetlenné, hogy cserébe x embernek sz.r legyen.
A kapitalista gazdaság sem zéró összegű játszma, ha így lenne, akkor a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lennének (egyének is, országok is), abszolút értelemben is. -
fonak #68242 Mit tudsz az EFP-kről, használnak ilyet hk. lőszerként? Elvileg robbanással tudnak formázni a lőszernél jóval hosszabb "rudat", sőt még olyat is, amin vezérsíkok is vannak, bár elég sci-finek hangzik. -
freelac #68241 Ertem, biztos igy is van, de hat van nekem sikloernyos kollegam, mondta mennyi plcsak a beulo, es szerintem o amit hasznal, a tizedebe sem kerulm, mint amit sejtek a raketas emberek valagan. A lakohelyemtol 10 km-re van egy sportrepter, ejtoenyosok gyakorolnak ott folyamatosan, a helyi tv szokott veluk musort kesziteni, meg hat kicsi helyen lakom, terjednek a hirek, es halljuk, ez mennyire koltseges mulatsag.
Es nem Dubairol beszelek...
De meg egyszer kihangsulyozom, nem vagyok en altalaban az ilyennek ellenfele, sot, ami neha megutkozest kelt bennem, az leinkabb a koritese a dolgoknak. Nehezen tudom erthetoen megfogalmazni, de szamomra atjott egyfele uzenete a filmnek, milyen franko helyeken milyen franko dolgokat csinal, akinek van ra (termeszetesen megdolgozott erte) valoja.
Vagy csak lehetseges, irigy vagyok? De amikor a ezernyi par cipos embereket olvasom, az arannyal futattott sportauto, a gyemantberakasos akarmi, kicsit irrital. Tudom, hogy ez csak egy elenyeszo kisebbsege a tehetosoknek, mert a tobbseg normalis e akar meg rengeteget segit is a raszorultaknak, de azt tudom, hogy ha nekem ekkora lehetosegem lenne, es repkednek is ezekkel a hatiraketakkal, akkor sem engednem, hogy filmezzenek, mert tudom, mit gondolnak ez emberek, inkabb csinaltatnek filmet, hogy lajtoskocsival Botswanaba vizet viszek.
Vagy az alszent szemetseg lenne, hogy nem irritalom az embereket annak ellenere, hogy valoban a ket kezem munkajaval kerestem meg a ravalot? -
#68240
A fizikum inkább az irányításhoz kell szerintem nem a szárazföldön való totyogáshoz mivel testtel irányítod nincsenek mozgatható csűrők és egyebek., 50kg a négy moci aminek darabja kb1,5 misibe fáj, a szárny az gondolom valami egyedi, de nem egy ördöngös darab, ejtőernyő...ect., ez az egész nem egy akkora lehetetlen összeg.
A támogatok azért kellenek ide is, légtér engedélyek, 2-3darab 4k kamera, heli ...
WIKI Dubai előtt már repkedett vele(2008-tól), pilóta volt a Svájci légitársaságnál anyagi gondjai gondolom nincsenek .
OFF
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!A világ ilyen, az embereknek kell változni ha mást szeretnének. Azon lehetne merengeni, hogy ha nem volnának csak marok fegyverek és minden más katonai fegyvervérkezesre költött pénzt más irányú fejlődésbe fektetnénk, és a világ próbálna minden országot közel egy szinten tartani akkor most hol tartanánk és hasonlóak.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.05.18. 00:01:48 -
freelac #68239 Sohasem volt egyenlőség, nem is lesz. Sőt, ne is legyen, mert ez a kulcs annak, hogy ha valaki többet akar, akkor olyant hoz létre, ami a saját gyarapodásán kívül másnak, ad absurdum az egész emberiségnek többletet hoz. A bringázás és ez között azért én látok többet is, pl. a sportot. Nagyon-nagyon erősen ebbe is bele lehet magyarázni, hogy hát kell ide is fizikum, mert nehéz azt a baszomot a hátán addig, amíg kigyalogol vele a helikofferhez, de hát ez nem olyan nagyon... izé, na, érted.
És nem is kifejezetten a háti rakéta ellen vagyok, mert az akár lehetne hasznos is, hanem ahogy megjelenik. Pláne ebben a videóban. Dubai-ban, mint a kőgazdagság egyik szinonimájában. Én egy bújtatott utalást vélek felfedezni, nem biztos, hogy tényleg van, én úgy érzem, pont.
Számszerűleg igazad van a gazdagok-szegények viszonylatában, ám érdekes lenne megvizsgálni mondjuk a leggazdagabb és a legszegényebbek közti ollóban. Vagy a szórakozásra költött pénz tekintetében. És. Vizsgáljuk meg azt, hogy mennyien élnek nyomorban, ahol a lehetőség IS meglenne, hogy valami tök szar apróságban jobb legyen, mondjuk legyen ivóvizük. Akár még ezer éves ólomcsőből folyó vezetékből is.
És ha rövidre akarnám zárni, akkor mondok egyet, nem két hátirakétás faszi pörögne a levegőben, hanem egy szerkezet lenne, felváltva repülnének, így meglenne az élmény is, és a másik gép árából Botswana-ban egy falunak lenne EGY köztéri kútja. És szerintem ezzel kurva keveset mondtam, de kihangsúlyozom, nehogy álszent legyek, én is szívesen kipróbálnám ezzel a repülést.
-
#68238
Az ezer pár cipő egy mennyiségi ökörség, mert annyit a kőgazdag balfasz úgysem vesz fel és tényleg semmi értelme. Ellenben, ha nekem telne ilyenre és tudnám használni, akkor egy is elég lenne és használnám és van értelme, minőségi szórakozást és élményt ad, amit ki is használ az ember. A bringázás, korcsolyázás és sikóernyőzés között egy difi van. Ez drágább. Semmi más. Ez ellen kikeli hülyeség. A világban soha nem volt egyenlőség és szerintem nem is lesz. Ellenben a történelmi léptékben soha nem éltek annyian jó, mint ma annyak ellenére, hogy a világ 1/3-a még mindig nyomorog. Akkor képzeld el, hogy régen mi volt... -
freelac #68237 Ez így van, de ha elfogadjuk az ilyen sarkalatos megközelítést, akkor hagyhatjuk sorsára a betegeket, úgy sincsenek hasznára a társadalomnak, vagy hagyhatjuk a palesztinokat is a sorsukra, úgy is sokan vagyunk a Földgolyón.
Amúgy hallottam olyan modern kori rabszolgákról, akik koszt-kvártélyért dolgoznak, tehát nem biztos, hogy úgy van, ahogy írod. De akár úgy is.
De ne folytassuk itt, mert elhajtanak minket, teljesen jogosan.
-
Lacusch69 #68236 Viszont a cipőket is készítette valaki, és bért kapott érte (annyit, amennyit...), amiből etette a családját. -
freelac #68235 Nem, nyilván nem. Nem is ezt mondom, de amikor - én legalábbis - a tök fölösleges csimborasszóját látom, akkor jut ez a gondolat az eszembe. Mondok egy szemléletes példát. Olvastam, hogy valamelyik celebnek vagy "világsztárnak" több ezer pár cipője van. Oké, legyen kézzel varrott, meg akármi, meg legyen 5 vagy tíz tucat, az is baromság de az még nekem belefér a határba. De amikor több ezer, az nekem már átbillenik egy határon és automatikusan beindul az agyam. A Holdra utazás ok (sőt), még a fegyverfejlesztés is, mert annak is rengeteg haszna lehet a civil életben akár. De nem igazán tudom megfogalmazni úgy, hogy tök egyértelmű legyen mindenkinek. Szerintem mindenkiben van egyfajta szociális érzékenység - de abban is biztos vagyok, hogy bennem is magasabban van a léc, mint az átlagnak - nekem ez már átbillen...
"" Az egyik legdrágább luxuslakás továbbra is New Yorkban található a maga 70 millió dolláros (121,1 milliárd forintos) vételárával.""
Van olyan egykori kastély, ahol a benne lévő műalkotások miatt akár még ettől is többet ér, de szerintem a cikk alapján itt egy "sima" lakásról beszélünk.
http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-186630
Bocsi az off-ért. -
#68234
Erre szokták azt mondani, hogy nem azért éheznek Afrikában, mert játnuk a Holdon. Ezzel az erővel ülj egész nap a sarokban és búslakodj. -
freelac #68233 Off:
Nagyon szívesen kipróbálnám én is, de nagyon. De ahogy nézem, mindig van egy rossz érzésem, itt van ez a lehetőség, hihetetlen pénz megy el, közben mások meg éhen döglenek. Tudom, hogy nem szabadna így nézni, tudom, hogy sokan csak verik a csutájukat és azért vannak olyan helyzetben amilyenben, míg a másik mert vért izzad, hogy jusson is valahová és az a valahová nem feltétlenül az, hogy zsíroskenyér jusson az asztalra, de valahogy... nem is tudom. Nem tudom, de valami szart érzek. Ugyanakkor tényleg kipróbálnám az érzés miatt.
On. -
#68232
A 152 mm harckocsi lövegben talán több a tartalék, többféle feladatkörben lehetne alkalmazni akár tüzérségi támogatásra is
Általában a kettő nehezen összeegyeztethető. Eleve eltérőek az igények, a tüzérségi (ágyú)tarackoknál moduláris hajítótöltet dukál, hogy a lőtávot indirekt tüzelésnél meg tudják oldani (ie.: az igényeknek megfelelő mennyiségű hajítótöltetet pakoljanak a lövedék után a töltényűrbe). Harckocsilövegeknél eleve vagy egybeszerelt, vagy ha osztott lőszer is van, hozzá párosított hajítótöltet van, mivel közvetlen irányzásnál nem elvárás a változtatható hajítótöltet-igény.
A 152-es talán még arra is jó lesz, hogy könnyeben csinálnak a mérnökök valami okosságot az aktív védelem kiütésére pl valami leváló orr rész ami kisüti a védelmi rendszert a valódi rombolórész előtt.
Az aktív védelem legtöbb változata nem képes az APFSDS lőszerek megfogására, csak a pct. rakéták elleni védelmet szolgálja, a beérkező lövedékek ~60-600m/s sebességig képes megfogni. Az Iron Fist az első aktív védelmi rendszer, ami (elméletben) képes a kinetikai lövedékek semlegesítésére is, de legalábbis az Izraeli hadsereg inkább a Trophy rendszeresítése mellett döntött.
Az Afganit esetén vitáznak az elemzők, a többség arra hajlik, hogy a Drozd-hoz hasonlóan csak a 'lassú', 600-700m/s sebességű rakéták ellen hatásos (az APFSDS lövedékek becsapódási sebessége inkább 1500m/s körül mozog). -
Jetman ![]()
-
Garga Pitic #68230 Jól összehangolt para-kampány zajlik, melynek keretén belül katonai szállítógépek húznak át népszerű vízparti üdülőhelyek fölött.
Mi is részt veszünk benne!
-
#68229
Már kezd egy kicsit idegesíteni, hogyha lát a jónép egy repülöt akkor egyből riadalmat meg aggodalmat kellt, meg azonnal mondják meg, hogy miért volt ott meg mi volt.
Nem hogy örülnének, hogy láthatnak ilyet , inkább tilsuk be mér zajong és a többi marhaság ( chemtrail és egyébb böszmeséget nem is számolva)
C-17-es a balaton felett
-
davidbog #68228 Nem a kaliberhossz a lényeg (amúgyis máshogy vannak számolva), hanem a csőtorkolati sebesség. Ebben a M304 és a Pz.Gr.40/43 hasonló mint a BR-367P. Na jó, a 20 fontos APDS Mk1-é már 400 m/s-al nagyobb, részben azért is mert APDS, nem pedig APCR. De ettől még elég hitvány a BR-367P.
Ebből a dokumentumból nem derül ki egyértelműen melyik lövedék. Szerintem az adatok alapján a BR-365P lesz, nem a BR-367P.
A Kwk36-al való összehasonlításban a BR-365-ös lövedékeket kell figyelembe venni. Ha csak az átütések a kérdésesek akkor a Kwk36 jobb. Teljes kaliberű lövedékeknél (BR-365 vs Pz.Gr.39) a német a jobb, igaz csak kb 5%-al. Úrméret alattiban (BR-365P vs Pz.Gr.40) szintén a német a jobb de itt már olyan mértékben hogy az már szóra sem érdemes. -
#68227
Tuti volt még más is pl
![]()
![]()
Grotte tank (drawing by Grotte himself)
In March 1930 for a technical competition, foreign engineers were invited to the USSR, including E. Grotte. Under his lead, by late autmn of 1931, a medium tank "TG" was developed. However, it did not win a bid for serial production. Grotte was denied Soviet contracts and wasn't contacted any more. However, in March 1931 Grotte also participated in the UMM RKKA competition for a superheavy tank, and proposed two variants of a 1000-ton tank with three or six turrets.
In the turrets, two 304mm, four 152mm and 76mm, and two 45mm guns were to be installed. The tank crew was projected around 40 men. Armor protection in forward parts of hull and turret was reaching 300mm, sides - 250mm, top and bottom - 60-100mm. Several engines were to be placed on the machine with a total power of 24,000 h.p. (17630 kWt), which would allow speed up to 60 kph. Transmission was hydromechanical with an electric control system. Hydraulic dampfers and three-layered tracks were to be implemented as a solution to the enormous weight. Upon reviewing the project, the UMM RKKA concluded that the tank construction would be extremely heavy, complex and hard to produce. -
fonak #68226 Dézsávü 
-
fonak #68225 A T-100 és a T-42 volt a két legnehezebb "lázálom" tudtommal, de ezek megálltak 100 t környékén.
Mondjuk a cár-tankot nehéz übereln elborultságban, bár csak 60 t. (Talán a Schwerer Gustav önjáró változata, a Landkreuzer 1500 Monster durvább). -
#68224
Egyébként aláltam egy ilyet is,a 8. poszt Whelmy-től a lényeg.Csak kár,hogy az amcsik nem részletezték,hogy milyen jelzésű lőszert használtak.85 mm 1952 -
#68223
Köszönöm a választ.
Nem áll szándékomban vitatkozni,csak megjegyezném,hogy a 20 fontos löveg is jó 10 űrmérettel hosszabb,mint a D-44.Gondolom emiatt lehet kisebb a páncélátütés.
Igen,a D5T és ZiSz Sz-53 kontra KwK 36 kapcsán jött fel-egymásnak megfeleltethető lőszerekkel,valamilyen szinten az időtényezőt is figyelembe véve(1960-as évek lőszerei nem játszanak). -
Ninju #68222 Most én látom rosszul, vagy tényleg össze-vissza bukdácsol a lőszer miután elhagyja a csövet? -
davidbog #68221 Évszámot én se találtam, de már a háború után. A BR-367-es család olyan 1947-1949 körüli lehet. A 85 mm D-44 löveghez már biztosan volt. A korábbi 800 m/s-os 85 mm-es lövegek is tudták használni, pl a ZiS-53-nál is szerepel a lövedékek közt. Gondolom a BR-365P-t váltotta fel.
A BR-367P egy 5,3 kg-os APCR lövedék volt 1020 m/s-os csőtorkolati sebességgel. Az ez idő tájt lévő hasonló kaliberű lövegek űrméret alatti lövedékeihez képest (8,8 cm PzGr40/43, 90 mm M304, 20 pdr Mk1) gyenge átütő erővel bír, még akkor is ha a nyugati kritériumokra van átkonvertálva az átütése.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.05.16. 16:12:02 -
#68220
hát azért ahogy az a gázdugattyú visszatér nem tűnik életbiztosításnak -
Arra vannak a műszakiak 
, vagy megerősítik a hidat vagy mellette csinálnak egyet a nehezeknek. A hidak terhelhetősége meg cseles mert függ, hogy mekkora felületen és milyen távolságra van egymástól a teher (pl egy új hidat telepakolnak teherautókkal) tehát lehet 100 tonna csak legyen elég hosszú és merev a tréler alatta, hogy elosztódjon a terhelés.
--------------------------------------------------------------------------------------
A 152 mm harckocsi lövegben talán több a tartalék, többféle feladatkörben lehetne alkalmazni akár tüzérségi támogatásra is, a 152-es talán még arra is jó lesz, hogy könnyeben csinálnak a mérnökök valami okosságot az aktív védelem kiütésére pl valami leváló orr rész ami kisüti a védelmi rendszert a valódi rombolórész előtt.
--------------------------------------------------------------------
Russia's armour revolution
--------------------------------------------------------------------
![]()
BTR-80 szabadgyakorlat (A sofőrnek nem lehetett őszinte a mosolya, talajfogás után)
-
Freeda Krueger #68218 ![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
egy régebbi project
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2015.05.16. 10:19:26 -
#68217
Kérdés:esetleg tudja valaki,hogy a szovjet 85 mm-es UBR-367P-t mikor fejlesztették ki és mikor került a csapatokhoz?És meg is osztaná velem?
(guglizom már egy pár órája,de sok használhatót eddig nem találtam) -
#68216
én úgy emlékszem volt valami szovjet lázálom, de megvárjuk az okosabbakat -
#68215
Nem 60 tonnás tömegre tervezik a kisebb hidak többségét?
Attól függ, hogy milyen országban. Amerikában 80 000 font, vagyis 36 tonna a maximális megengedett tömeg nehéz járműveknél, ez a szabvány, nehéz szállítmányoknál éppen ezért a nagyobb hidakat veszik célba egyből az útvonaltervnél.
Európában 40 tonna a szabvány (ill. tengelyenként 10 tonna), e felett már útvonalengedély-köteles, de közúti szállításnál 150 tonnánál nehezebb terheket is szállítanak, sőt, hídon is átkellnek vele.
Mi több, a harckocsikat is alapvetően közúton szállítják - az US ARMY az Abrams-okat HET-ekkel, ami 19 tonnás vontatóból, 23 tonnás trailerből áll, és ez képes 64 tonnát elvinni...
![]()
HET, a 'hátán' egy Abrams-al - ez így alsó hangon is több, mint 100 tonna...
Hát terepen mire menne?
Ez már a jármű kialakításától függ.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.05.15. 16:44:17 -
#68214
Ratte-től is nagyobb tervek??? :O -
#68213
szupernehézből én a Landkreuzer P. 1000 Ratte féle elképzeléseket írtam le, de azt hiszem a szovjeteknél még nagyobb tervek voltak :D
