95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fade2black #67932 "Se eső, se felhő, se homok, se földháttér, se nap"
homokviharba nem szokás repülni, földháttér már egy aim9nek se feltétlen probléma, nap pont a negativ miatt nem játszik (nem mindha nagy lenne), ha meg annyira baromi sürű a felhő akkor nemhogy a sokkal kissebb/gyengébb AIM9 IR érzékelője se fog csinálni hanem maga a WVR is értelmét veszti mert nem látják egymást, max radarral nézegetnek.
molni:
"A DAS semmiféle rakétát nem fordít sehova szerintem."
Én azt látom a hivatalos NG videon, hogy kipottyan az aim, beindul a hatóműve, fordul egy min 140fokot és szembemegy a Suval. Ja és DAS érzékelte a SUt is. Amúgy nekem elég meredek, hogy semmi igénye nincs se AirForce se navy, se marin corenak aim9re beltérben. Hülyék vagy lehet amraamnak is adhat MCGt?
Maradjunk abban, hogy hülyék mind... :D -
#67931
Na igen agymenésben jó vagyok 
[NST]Cifu #67929
Mert mi a baj a Stryker-el azonkívül hogy csak aszfaltúton használható ?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
http://karelmilitary.livejournal.com/579437.html
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
http://www.coltautos.com/default.asp
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
http://ic.pics.livejournal.com/karelmilitary/37260910/1687907/1687907_1000.jpg
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Na jó megyek iszok egy kávét
-
fonak #67930 Ha már agymenés: a Trophy/Arena stb.-hez hasonló aktív védelmi rendszer repcsire :) infracsapdák és chaff helyett. Mondjuk a lézeres vakítás biztos ésszerűbb (nem tudom radaros rakéták ellen mennyire hatásos) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#67929
A 2. Lovassági Regiment (2. Cavalry Regiment) arra kért engedélyt és pénzt, hogy 30mm-es gépágyúval szerelt tornyot szereljenek a Stryker-eikre. A 2.CR európában állomásozik, ők csinálták a 'Dragon ride'-ot Észak-Kelet európában.
A cikk érdekessége, hogy először ismerik el, hogy a 105mm-es Stryker MGS "kudarc", igaz két éve leállították a gyártását, de rendszerben van továbbra is. -
#67928
Az agymenés része tényleg az. Ennek a 10%-a sem igaz.
A Gatling tornyos vadász, meg minden, csak nem vadász... Ja, a torony egyszerre egy céllal tud foglalkzoni. Indítok két rakétát és neked annyi... Nem véletlenül térnek át a US Navy-nél Phalanx-ről RAM-ra.. -
A mai repülőgépek ember központúak nehéz gondolatban elszakadni tőlük, de gépágyú vagy egy gatling torony felhelyezésével akár hátrafelé is lehetne tüzelni esetleg a beérkező rakétákat is leamortizálná.
Megfelelő célmegjelölő támogatással azért szerintem megtudna izzasztani egy pilótát
Agymenés ON
Ismerik az ellenséges gépet és annak fizikai határait
Ismerik az ember fizikai határait
A műholdak kora óta ismert a föld minden szeglete ezáltal a "játszótér" határai is
Szenzoroktól pillanatok alatt kap léghőmérséklet, légnyomás, páratartalom adatokat melyekkel számolhat a harci helyzetben
Saját és támogató egységek által állandó célnyomon követés
Ezekből kitudja számolni a lehetséges és a nem lehetséges útvonalakat és ez alapján támadhat vagy védekezhet.
De egyenlőre egy új kisebb térfogatú energia forrás és vagy hajtómű kellene.
Kicsit olyan ez mintha az 1900 évek elején valaki a sugárhajtóműves gépekről fantáziálna, majd egyszer lesz csak győzzük kivárni :)
-
millerius #67926 Valószínűleg könnyebben és egyszerűbben mint egy mai pilóta vezette gépet, hiszen nincs a helyszínen a pilóta, aki megfelelően tudna reagálni egy akár szabad szemmel észlelt, akár szenzor által jelzett rakéta közeledésére. Pláne hogy a légiharc-rakéták abba az irányba fejlődnek, hogy lassan az egyetlen tuti védelem az lesz ellenük, hogy ne kerülhessen indítási pozícióba az ellenség. -
JanáJ #67925 Bár kicsit elvesztettem a fonalat, de ezt a szuper manőverező gépet nem pont ugyanúgy lőne le egy mai légiharc rakéta? -
millerius #67924 Először: maradjunk abban, hogy a jelenleg sorozatgyártásban alkalmazott technológiával nem lehet olyan gépet gyártani, ami a jelenlegi, közepes harcászati magasságban képes a pilóta eszméletvesztését okozó manőverre.
Másodszor: hiába alkalmasak erre már a jelenlegi gépek is KIS MAGASSÁGBAN, ez jelenleg nem harcászati tartomány. A csapásmérő gépek közepes magasságban repülnek, mert az irányított precíziós fegyverek a céltól annál nagyobb távolságból indíthatók, minél nagyobb a repülési magasság, így elkerülhető, hogy berepüljenek a közvetlen légvédelem hatótávjába. A kísérő/légtérvédelmet adó vadászgépek meg mindig a csapásmérők fölött repülnek. Egyrészt azért, hogy ne kerüljenek a csapásmérők és a földi célpont közé, másrészt ha légiharcra kerül sor, akkor is jobb a nagyobb magasság (így messzebbre "lát" a radar, és manőverező légiharcnál is előnyben van az, aki magassági fölényből kezdi a harcot).
Harmadszor: miért lenne az cél, hogy mondjuk 6000m-en tartósan 14-16g-re megtépjenek egy gépet, hogy elájuljon a pilóta?! Ha technikailag megoldható is lenne, mi ebben az előnyös? Ha meg építenénk egy erre képes PILÓTA NÉLKÜLI GÉPET, a pilóta "távollétében" manőverező légiharcot vívni nem lehet, nagy távolságú (BVR) radaros-rakétás légiharchoz meg nem szüksége ilyen magas túlterhelésű manőver.
Azt írod, hogy elméletileg rendelkezésre áll a technológia, és a szükséglet is fennáll. Ez paradoxon, mert ha van szükséglet, és van hozzá technológia, akkor miért nem épülnek ezek a gépek, ebben az érvelésben valami sántít. Szóval vagy a szükséglet, vagy a technológia, vagy mindkettő hiányzik jelenleg.
Az elméleti tudás olyan szinten van meg, hogy tudjuk, milyen szilárdságú sárkányszerkezet és fedélzeti rendszerek kellenek 15-16g túlterhelésű manőver elviseléséhez, és ilyen repülőgép persze hogy elméletileg megtervezhető. Tudjuk, hogy milyen tolóerejű hajtómű kellene ehhez 6000m magasságban, elméletileg ez is megtervezhető. Viszont ha megterveznék ezeket, lehet hogy kiderülne a következő: a szükséges pilóta nélküli gép repülősúlya 6 tonna, a teljesítményhez szükséges hajtómű súlya 3 tonna, csak éppen kétszer akkora gép kellene, hogy beleférjen a szükséges teljesítményű hajtómű, és a kígyó a farkába harapott. Esetleg koszámolva az árat kiderülne, hogy évente kettőt tudna venni belőle az USAF, minden más mellőzése mellett. Vagy lehet, hogy kiderülne az, amit már a 40-es években számolgattak: ha egy 3,5 tonnás dugattyús vadászgép sebességét 1000 km/ó-ra akarták feltornászni, akkor a szükséges teljesítményű dugattyús motor súlya 5 tonna lett volna, azaz kissé "szűkösen" fért volna bele a 3,5 tonnás gépbe.
Egyszóval szép dolog az elméleti lehetőség (elméletben nekem is lehetne lottó ötösöm, még szelvényem is van), de csak annyit ér, amennyit a gyakorlatban meg lehet és meg is éri belőle megvalósítani.
-
#67923
De, ha teljesen kontrollálatlan saját tengely körül pörgésben van a gép, attól elájulhat. Csak az nem harci manőver...
Nincs semmiféle előny. Pont. Mondom, nem véletlenül nem nőtt a gépek repteljesítménye szinte semmit 30+ év alatt. A Raptor még utoljára odatette magát, de azóta semmi. Nem éri meg, hülyeség, drága, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.26. 22:58:25 -
F1End #67922 Tehát akkor a jelenlegi technológiával nem lehet olyan gépet létrehozni, ami közepes magasságban képes lenne olyan manővereket végrehajtani, amitől egy pilóta elájul?
A 67917. -ben leírt esettel a célom az volt, hogy rámutassak arra, hogyha egy gép kétszer annyi g-ig húzható, mint egy másik, akkor nem csak a rakéták elkerülése esetében van előnyben, hanem úgy általában légiharc során. Az egész gondolatkísérletem arra irányul, hogy bebizonyítsam: pilóta nélküli, légiharcra optimalizált gépeket tulajdonképpen csak azért nem gyártanak/fejlesztenek, mert nincs szoftver, ami képes lenne olyan szinten vadászgépet háborúba vezetni, mint az emberi elme.
Ezen kívül azonban minden más elméletileg rendelkezésre áll:
- a technológia, ami olyan szinten növeli meg egy gép manőverező képességét, amit emberi pilóta nem tudna elviselni
- a szükséglet is meglenne erre, hiszen a légiharcban ez a teljesítménynövekedés nagyon előnyös lehet -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Ezeket az UAZ-okat már elfelejthetnék főleg a katonaságnál.
Cápali
http://i.imgur.com/OfeOcAe.jpg
------------------------
"Krasnodar" (Project 636.3)
------------------------
Singapore Leopard 2-SG tank drift show
-------------------------
Színes 2.Vh.-us montázsok
https://www.youtube.com/playlist?list=PLX8S-bICyXAgOMOjMYN4nr47RMZ9Vr85r
-
millerius #67920 Manőverezésnél nemcsak a tolóerő számít, hanem a felhajtóerő is, ami a magassággal arányosan a ritkuló levegő miatt ugyanúgy csökken. A gép tömege meg az üzemanyag-fogyástól eltekintve ugyanaz. Hiába van brutális tolóerőd, ha nincs szárnyfelület vagy csak egy kis "csutka", lásd Starfighter, mitől lenne elegendő felhajtóerő? Emelkedőképességben jó géped lesz (egy elfogóvadásznak ez jó) - míg tart a lendület és le nem csökken a tolóerő, de vízszintes és ferde manőverezésben ilyen gép nem jeleskedik "harcászati helyzetben/magasságban", és főleg nem a földközeli, sűrűbb levegőből adódó nagyobb felhajtóerő és hajtómű-tolóerőből következő manőverező-képességgel összehasonlítva. Nagyobb szárnyfelület meg = nagyobb légellenállás manőver, állásszöggel való repülés közben, vagyis erősebben fog lassulni a gép. Ezek között a paraméterek között kell megtalálni az optimálisat a vadászgépek tervezésénél.
A 67917.hsz.-ben megint olyan eseteket hasonlítasz össze, ami nem reális. A jelenlegi harcigépeket általában 9g túlterhelés tartós elviselésére tervezik, ami azt jelenti, hogy életkoruktól függően max 11-12g tájékán valahol valami törik/szakad a szerkezetben még rövid idejű ilyen mértékű túlterhelés esetén is. Valaha MiG-21-et is húzott meg légiharc-gyakorlat közben a pilótája 11,5 g-re, és a 16. törzskeretnél elnyíródott két szárnybekötő csapja. Ennél többet viszont még a pilóta sem bír, azok közül sem mindegyik, hiszen ők sem sorozatgyártású robotok, nem egyformák. Békeidőben minden gépnek le van korlátozva a túlterhelhetősége és a hajtómű-teljesítménye, hiszen ha minden lehetségeset kihasználnának, néhány év alatt "szétrepülnék" a teljes légierőt, ami minden országnak anyagi csődöt jelentene. Persze egy-egy gyakorlat erejéig minden pilóta "megkapja" a teljes tolóerő élményét, de ez olyan, mint a rakéta-éleslövészet, nem lehet naponta csinálni. A túlterhelési határértékekre meg inkább centrifugában gyakorlatoztatják a pilótákat, nem a gépet nyúzzák szét (egy-két extra, nem szándékos esettől eltekintve - amit vagy túlélnek, vagy nem). Tehát az általad feltett 5g-vel szemben a 9g manőverezés nem reális, miért ne tolhatná a másik is 9-el (ha bombával volt telipakolva és manőverező légiharcra kényszerül, akkor úgyis megszabadul minden fölösleges súlytól vészkioldással). A 9g-vel szembeni 15-16g manőverezésnél meg mint tegnap írtam, felmerül a pilóta hiánya, hiszen azt a túlterhelést csak katapultálásnál bírja ki a pilóta - tizedmásodpercekre, és általában eszméletvesztéssel egybekötve. A legtöbb pilóta ilyenkor csak arra emlékszik, hogy megrántotta a katapult-fogantyút meg hogy esetleg elszállt a kabintető, aztán meg hogy lógott az ejtőernyőn, közte a "sötétség". -
#67919
Az GE F110 hajótmű a F100-PW-100-hoz képest talán, 20%-kal több tolóerőt ad. Ez aboszlút értékben nem túl rossz tengerszinten M1.0 táján, de közepes magasságán a foruláskor szükséges Ps-t alig tolja feljebbmár, mert ott a sokkal kisebb abszolút tolóerőt növeli meg. A F100-PW-229-nél a növekedés kisebb, de az jenki F-15E-ben vagy csak, vadászban nincs. GE F110 csak nem jenki F-15E legacy gépben van.
A légiharcban nagyon ritkán számít a kitartott G, az egymást követő fordulók dinamikuássga és a kombinált emelkedő és forduló képesség a döntő, nem ennyire egyetlen paraméter. -
F1End #67918 Tehát akkor közepes magasságon olyan mértékben csökken a repülési teljesítmény, hogy még a tolóerő két-két és félszeres növelése esetén sem lehetne a jelenlegi földközelihez hasonlót elérni? -
F1End #67917 Ha a fékpadi tolóerő kb 2,5 szeres, akkor közepes magasságon is hasonló az érték, nem?
Figyelembe véve, hogy az F-35 kb kétszer olyan nehéz, mint a Gripen, adott magasságon a hajtómű tolóereje is legalább kétszer olyan nagy kell legyen, hogy a tolóerő-tömeg aránya ne legyen a Gripenénél kisebb.
Egyébként milyen mértékben növeli meg egy gép tömegét, ha megnövelik a szívócsatorna méretét?
De te is alátámasztod amit mondok, csak máshogyan. Én azt állítom, hogy a technológia meglenne a repülési teljesítmény fokozására is, és most te is azt mondod, hogy a Rafele, Typhoon, F-15 stb. típusokhoz is lenne nagyobb teljesítményű hajtómű, TVC, stb. A kérdés az, hogy a pilóta túlterheléssel szembeni ellenállása milyen mértékben játszik szerepet abban, hogy ezeket nem használják.
"Azt meg már az elején leírtam, hogy honnan búbánatos f**** tudná az gép, hogy mikor tépjen bele a fordulóba? Az eddigi háborúban is csak a rakéták füstcsíkja volt a támpont..."
Ez a probléma az összes többi, ma létező gépnél is fenn áll, mégis léteznek a rakéták elkerülésére manőverek.
Egyébként nem csak a rakéták elöl történő kitérés esetén lehetne ez hasznos. Képzeld el, hogy van két gép, a példa kedvéért legyen mondjuk F-16 -os. Az egyik azonban mondjuk 5g-re van bekorlátozva, míg a másik simán tolhatja 9-cel is. Ha utóbbi előnyben lenne emiatt a légiharc során, akkor gondolom egy 15-16 g-re képes gép is kb ugyanilyen előnnyel rendelkezne a 9g-re képesekkel szemben. -
millerius #67916 Mindkét eset amit írtam nagy túlterhelésű földközeli manőverezésnél, konkrétan az egyik légi-bemutatón, a másik a bemutatóra történő felkészülés alatt történt. A földközeli repülés mint harcászati megoldás már kb. 30 év óta csak egyes régebbi csapásmérő típusok privilégiuma VOLT, már "leszoktak" róla, vagyis jelenleg nem reális harcászati helyzet, Te pedig a 67850. hsz.-ben ezzel indítottál: "harcászati körülmények között....". A harcászati körülmények jelenleg a közepes magasságot (5-7000 m) jelentik, ebben a magasságban pedig a tolóerő és felhajtóerő-veszteség miatt a gépek már nem tudják azt a manőverezést produkálni, amit földközelben. -
millerius #67915 Idézet: "harcászati körülmények között is képes legyen olyan manőverek végrehajtására, amelyeket egy ember nem bírna elviselni" (67850. hsz.). Innen indult az egész, nem kell elrugaszkodni semmitől, mert eredetileg nem elméletről és nem kísérleti gépről volt szó. -
#67914
" csak a fizika nem fantázián alapszik"
ezért is mondta Einstein, hogy a képzelet fontosabb mint a tudás :D -
#67913
Nem, még ilyen kísérleti géppel sem menne közepes magasságon felső részén 6 km táján, az ziher. Egyszerűen felhajtóerő nincs elég, még ha valami csoda folytán lenne tolóerő is ahhoz, hogy legalább néhány másodpercig kitartsd a manővert.
Egyébként meg tudom használni a fantáziámat, csak a fizika nem fantázián alapszik...
Azt meg már az elején leírtam, hogy honnan búbánatos f**** tudná az gép, hogy mikor tépjen bele a fordulóba? Az eddigi háborúban is csak a rakéták füstcsíkja volt a támpont...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.25. 16:14:59 -
#67912
Olvastad amit irtam vagy értelmezted is?
Mint irtam elméletben tehát a számok fiktivek és vegyük ugy, hogy ezek az arányok és minden ugy van megtervezve, hogy müködjön.És nem mint bevethető harcigép hanem mint egy kisérleti repülö amivel megnéni, hogy az elmélet megvalósitható e mint a X29 vagy a x31-es.Azok sem sorozatgyártásra trerveztek hanem a technológia kipróbálására.
DE hagyjuk, látom nem tudod a fantáziádat elrugaszkodni a dolgoktól -
#67911
Már megint ezek a fékpadi tóerő értékek meg kis magasság... A taktikai gépek átlagos üzemelési tartomány a közepes magasság. Nézd már meg, hogy az F-16CJ mit tud ott. Ezerszer linkeltem már a Ps diagramokat, de a Falcon BMS4-ben is látod.
Komolyan monodm, hogy agyrém lassan, ami itt zajlik. Miért olyan luxus rázni a rohadt számokra a fing hámozása helyett...? De tényleg...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.04.25. 15:46:17 -
#67910
DE ő nem arra kiváncsi, hogy van e értelme vagy harcászati jelentősége , hanem hogy a jelenlegi technológiai szinten megoldhatóak e egy ilyen gép megépitése pilóta korlátozás nélkül.
Ha jól értem.
Ne ragadjunk már ennyire le az apróságokon.
Az alapfelálás ahogy értem az volt, hogy egy gripen méretű gép amit most 80kn hajtómű tol mekkora tulterhelésű és milyen manővereket tudna csinálni 190kn tolóerővel ha nincs benne a pilóta.
Tekintsűk ugy, hogy minden a megfelelő paraméterekkel van megtervezve és legyártva. -
kamov #67909 Ma már rakétahajtómű elemeket pl. égőteret meg fúvócsövet (Spacex Superdraco) vagy befecskenfdezőrendszert (RS-25E) nyomtatnak üzemszerűen. -
#67908
1. A nagyobb hajtüműhöz sokkal nagyobb szívócsatorna km. kell vagy a tolóerő nyereség kb 0 lesz az áramlási veszteségek miatt.
2. A nagyobb szívócsatorna eleve nagyobb vagyis nehezebb gépet jelent.
3. Egy F135 méretű hajtómű köré egyszerűan akkor tudsz Gripen méretű gépet építeni, ha a harcászati hatósugara és harci terhelése a zéróhoz közelít.
4. Talán lehetne egy EE L szerű gépet építeni, de elmondanám, hogy mi értelme lenne...?
Mondom, használható repülőeszközt nem kapsz egy olyan hülye célt hajszolva, ami értelme nincs. Nem véletlen az, hogy 20+ éve leálltak a repteljesítmény felesleges hajszolásával. Értelmetlen. Ellenben nézd meg, hogy hogyan terjed a MAWS, új fajta csalik, amik a infracsapda cartrige-ből is indíthatóak, vontatható csalik, DIRCM, stb. A Super Hornet, F-15C gépekhez az USAF és Navy bírna erősebb hajtóművekkel. Szóba sem került a beépítése, pedig egy GE F110-ez F-15C a TCV-t leszámítva igencsak közelítene a Raptorhoz kevés AAM-mel. Nem csinálják. Értelmetlen. A Super Hornethez sem kérte eddig senki az F414-et... A Rafale-hoz is terveztek erősebb hajtóművet, nem kapta meg tudtommal. TVC-s hajtómű EF-hez? Kell a fenének...
Semmi értelme egy olyan képességre kihegyezni a gépet, ami nagyon talán-talán megmentené, de cserébe kapsz egy borzalmasan szar gépet minden más tekintetben és cserébe még jó drága is lenne. Ehhez képest a stealth subsonic UACV filléres. -
millerius #67907 3D nyomtatással repülőgép-ipari szilárdságnak megfelelő anyagot még megközelítőleg sem tudtak előállítani, de mint lentebb írtam, anyagszerkezetileg ez már régen nem probléma, az ésszerűség hiánya az akadály. Nincs miért ilyen gépet gyártani, mert csak a manőverező légiharchoz lenne szükségszerű, az meg a benne ülő pilóta nélkül nem megy. -
#67906
Mert a fél világot végigtúrázták és a jet leg és fáradtság miatt vágták oda magukat. A sokkal erőteljesebb F-16 és F-15 vagy F-22 gépekkel mégsem vágják oda magukat sorba diszorientáció és G'lock miatt. -
F1End #67905 Hát kissé lejjebb még azon ment a vita, hogy nem lehet olyan gépet készíteni, ami harcászatilag használható, de nagyobb terhelésre képes, mint amit a pilóták bírnak.
De ha ez már megtörtént, akkor köszönöm, akkor nincs több kérdésem.
-
F1End #67904 Az új anyagoknál például olyasmire gondolok, mint 3d nyomtatással előállított elemek, úgy emlékszem voltak arról cikkek, hogy ilyesmivel lehet például tömeget spórolni a jobb kialakítás miatt.
Tudom, hogy többet fogyasztana, de nem célom, hogy a Gripennel azonos legyen a hatósugár, sok helyen (pl. Szingapúr, Tajvan, Svájc) kisebb hatósugár is elegendő egy vadászgép számára.
Azt én sem állítom, hogy biztosan lehetséges egy olyan szoftver kifejlesztése, ami pótolni tudná az embert a gépben, ettől most vonatkoztassunk el. A kérdés, amivel most foglalkozom csak és kizárólag a gép manőverezőképességét és harcképességét (nem csak pár percig tud a velegőben maradni, mint egy rakéta és képes fegyverzetet/érzékelőket hordozni) illeti.
Tehát: a pilóta nélküli harcigépek esetén az egyetlen komoly akadály az, hogy a gépek nem tudnak gondolkodni. Az emberi tűrőképességet túlszárnyaló hardver létrehozása igenis lehetséges lenne. -
millerius #67903 Bocs hogy beleszólok, ez már 30 éve is lehetséges volt, csak éppen minek? Ha rákeresel az F-20 Tigershark tipusra kiderül, hogy a három protogépből kettő azért zuhant le, mert a profi berepülőpilóták elájultak a túlzott túlterheléstől. -
F1End #67902 Miért nem kapsz életképes gépet? Ha nem 1, hanem 1,7 tonna lenne a Gripen hajtóműve, akkor lehetetlen lenne beépíteni? Egy ilyen gép nagyjából ugyanazt a koncepciót képviselné, mint anno English Electric Lightning: egy kiemelkedő repülési paraméterekkel bíró elfogóvadászgép lehetne.
Szerintem beláthatnád, hogy tévedtél: lehetséges olyan vadászgépet létrehozni, ahol a pilóta lenne a szűk keresztmetszet (manőverezés szempontjából). -
#67901
Ha csak ez a cél és semmi más, akkor perce. Teszek a seggébe egy 20 másodpercig működő rakéta hajtóművet és egy repülő szárnyba teszem. Harcértéke semmi nem lenne. Valódi harcértékkel bíró gép esetén ennek semmiféle realitása nincs. -
F1End #67900 A kérdés amire válaszolni próbáltam az volt, hogy lehetséges-e olyan gépet építeni a jelenlegi technológiával, ami olyan manővereket képes végrehajtani, amit nem bírna ki egy emberi pilóta. Ha jól értem a válaszod, ez szerinted is lehetséges. -
millerius #67899 Igen, ezt úgy hívják, hogy kabintető vész-eldobás és katapultülés földi biztosítékainak figyelmeztető ábrája. Mert ha csak a kabintetőt dobja le "Magdi-anyus" és az visszaesik a fejére, az se jobb neki, mint a katapultálás. -
millerius #67898 Ne keverjük a gyorsulást és a nehézségi gyorsulást, az utóbbit hívjuk inkább túlterhelésnek, úgy egyértelműbb.
A másik: a "műanyag"-Gripenhez képest milyen új anyagokban gondolkodsz, merthogy anyag-technológiai szempontból a G. nagyon is korszerű gép. Egy ennyivel nagyobb és erősebb hajtómű meg nem a levegőből veszi a tolóerőt, egy ilyen géphez min. +50% tüzelőanyag kellene a G.-hez képest, hogy hatótáv szempontjából is használható maradjon. Ez nem csak a + keró súlyát jelenti, hanem az annyival nagyobb sárkány többletét is, ahova belefér a + keró. A pilóta+katapult+kabintető+légkondi és túlnyomás-rendszer+kijelző műszerek megspórolása kb. 400-450kg minuszt jelent, de ugye akkor még pluszként be kell építeni a bázissal kapcsolatot tartó és az automatikus repülést biztosító szenzorokat és rendszereket. Ha azt akarod, hogy jelentősen nagyobb túlterhelést kibírjon a gép, akkor a sárkányt és a fedélzeti berendezéseket, ill. azok bekötési pontjait is komolyan meg kellene erősíteni, ez is plusz súly. Mennyivel is lenne könnyebb ekkor az általad megálmodott robot-Gripen? Ráadásul a jelentős túlterhelés elviselésére kizárólag manőverező légiharcban lenne szükség, azt meg a pilóta agya-szeme-kombinációs képessége-döntési gyorsasága nélkül nem lehet megvívni. A döntési gyorsaság úgy értendő, hogy még ha ELMÉLETILEG a pilóta érzékszervei szenzorozhatók lennének és továbbítható lenne a földi vezérlési pontra, majd az ezekre reakcióként kormányzási és gázvezérlési parancsjelek vissza a gépre, ez vajon hány másodperc késedelmet jelentene egy kiélezett manőverező légiharcban? Ne felejtsük, ha a pilóta benne ül a gépben, akkor a manőverező légiharcra alkalmas látási viszonyok között ő automatikusan, saját érzékszerveivel tudja saját gépének helyzetét és az ellenség gépének pillanatnyi helyzetét és mozgásának irányát, KÉSEDELEM NÉLKÜL. Még ha mindezt szenzorokon keresztül le is juttatják a földi vezérlő-állomásra, az ottani "pilótának" ezeket az infókat több műszer leolvasásával és értelmezésével kell magának információvá alakítani, és csak ezután tud rá reagálni. -
Csak tippelek, de szerintem a karban tartó személyzetnek van feltéve gondolom felszállás előtt és leszállás után ne felejtsék el a biztosítást oldani illetve rögzíteni a véletlen katapult indítások elkerülése végett, nehogy portörölgetés közben kilője magát a Magdi anyus :) -
JanáJ #67896 Szóval nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Jó hogy nem azért cserélik le, mert lövés közben felmelegszik, cvagy mert hangosabb mint egy motoros fogkefe. Le fogok szokni az olvasásról. -
JanáJ #67895 Ez így hulladéknak tűnik. Gyakorlatilag nem lehet elhagyni tűz alatt és nyuszibusznak egy MRAP jobbnak tűnik. -
Freeda Krueger #67894 köszi -
#67893
Elméletileg megoldható lenne egy része, hiszen iraki 21-esen volt elvileg R.550 Magic és egyiptiomi MiG-21-en meg AIM-9. Izrael gyakorlatilag minden gépre vállal minden integrációt. Az ár más tészta. Az LGB-nél pusztán fizikai függesztés és oldás lehetséges, ha van buddy lasing, természetesen a célzáshoz a feldélzeti számítógépnek ismernia kell az LGB paramétereket az oldáshoz. Mk bombát is láttunk már szovjet-orosz gépen.