Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#68224
Egyébként aláltam egy ilyet is,a 8. poszt Whelmy-től a lényeg.Csak kár,hogy az amcsik nem részletezték,hogy milyen jelzésű lőszert használtak.85 mm 1952
#68223
Köszönöm a választ.
Nem áll szándékomban vitatkozni,csak megjegyezném,hogy a 20 fontos löveg is jó 10 űrmérettel hosszabb,mint a D-44.Gondolom emiatt lehet kisebb a páncélátütés.
Igen,a D5T és ZiSz Sz-53 kontra KwK 36 kapcsán jött fel-egymásnak megfeleltethető lőszerekkel,valamilyen szinten az időtényezőt is figyelembe véve(1960-as évek lőszerei nem játszanak).
Nem áll szándékomban vitatkozni,csak megjegyezném,hogy a 20 fontos löveg is jó 10 űrmérettel hosszabb,mint a D-44.Gondolom emiatt lehet kisebb a páncélátütés.
Igen,a D5T és ZiSz Sz-53 kontra KwK 36 kapcsán jött fel-egymásnak megfeleltethető lőszerekkel,valamilyen szinten az időtényezőt is figyelembe véve(1960-as évek lőszerei nem játszanak).
#68222
Most én látom rosszul, vagy tényleg össze-vissza bukdácsol a lőszer miután elhagyja a csövet?
#68221
Évszámot én se találtam, de már a háború után. A BR-367-es család olyan 1947-1949 körüli lehet. A 85 mm D-44 löveghez már biztosan volt. A korábbi 800 m/s-os 85 mm-es lövegek is tudták használni, pl a ZiS-53-nál is szerepel a lövedékek közt. Gondolom a BR-365P-t váltotta fel.
A BR-367P egy 5,3 kg-os APCR lövedék volt 1020 m/s-os csőtorkolati sebességgel. Az ez idő tájt lévő hasonló kaliberű lövegek űrméret alatti lövedékeihez képest (8,8 cm PzGr40/43, 90 mm M304, 20 pdr Mk1) gyenge átütő erővel bír, még akkor is ha a nyugati kritériumokra van átkonvertálva az átütése.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.05.16. 16:12:02
A BR-367P egy 5,3 kg-os APCR lövedék volt 1020 m/s-os csőtorkolati sebességgel. Az ez idő tájt lévő hasonló kaliberű lövegek űrméret alatti lövedékeihez képest (8,8 cm PzGr40/43, 90 mm M304, 20 pdr Mk1) gyenge átütő erővel bír, még akkor is ha a nyugati kritériumokra van átkonvertálva az átütése.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.05.16. 16:12:02
#68220
hát azért ahogy az a gázdugattyú visszatér nem tűnik életbiztosításnak
#68219
Arra vannak a műszakiak <#zavart1>, vagy megerősítik a hidat vagy mellette csinálnak egyet a nehezeknek. A hidak terhelhetősége meg cseles mert függ, hogy mekkora felületen és milyen távolságra van egymástól a teher (pl egy új hidat telepakolnak teherautókkal) tehát lehet 100 tonna csak legyen elég hosszú és merev a tréler alatta, hogy elosztódjon a terhelés.
--------------------------------------------------------------------------------------
A 152 mm harckocsi lövegben talán több a tartalék, többféle feladatkörben lehetne alkalmazni akár tüzérségi támogatásra is, a 152-es talán még arra is jó lesz, hogy könnyeben csinálnak a mérnökök valami okosságot az aktív védelem kiütésére pl valami leváló orr rész ami kisüti a védelmi rendszert a valódi rombolórész előtt.
--------------------------------------------------------------------
Russia's armour revolution
--------------------------------------------------------------------
BTR-80 szabadgyakorlat (A sofőrnek nem lehetett őszinte a mosolya, talajfogás után)
--------------------------------------------------------------------------------------
A 152 mm harckocsi lövegben talán több a tartalék, többféle feladatkörben lehetne alkalmazni akár tüzérségi támogatásra is, a 152-es talán még arra is jó lesz, hogy könnyeben csinálnak a mérnökök valami okosságot az aktív védelem kiütésére pl valami leváló orr rész ami kisüti a védelmi rendszert a valódi rombolórész előtt.
--------------------------------------------------------------------
Russia's armour revolution
--------------------------------------------------------------------
BTR-80 szabadgyakorlat (A sofőrnek nem lehetett őszinte a mosolya, talajfogás után)
#68218
egy régebbi project <#hawaii>
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2015.05.16. 10:19:26
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#68217
Kérdés:esetleg tudja valaki,hogy a szovjet 85 mm-es UBR-367P-t mikor fejlesztették ki és mikor került a csapatokhoz?És meg is osztaná velem?
(guglizom már egy pár órája,de sok használhatót eddig nem találtam)
(guglizom már egy pár órája,de sok használhatót eddig nem találtam)
#68216
én úgy emlékszem volt valami szovjet lázálom, de megvárjuk az okosabbakat
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#68215
Nem 60 tonnás tömegre tervezik a kisebb hidak többségét?
Attól függ, hogy milyen országban. Amerikában 80 000 font, vagyis 36 tonna a maximális megengedett tömeg nehéz járműveknél, ez a szabvány, nehéz szállítmányoknál éppen ezért a nagyobb hidakat veszik célba egyből az útvonaltervnél.
Európában 40 tonna a szabvány (ill. tengelyenként 10 tonna), e felett már útvonalengedély-köteles, de közúti szállításnál 150 tonnánál nehezebb terheket is szállítanak, sőt, hídon is átkellnek vele.
Mi több, a harckocsikat is alapvetően közúton szállítják - az US ARMY az Abrams-okat HET-ekkel, ami 19 tonnás vontatóból, 23 tonnás trailerből áll, és ez képes 64 tonnát elvinni...
HET, a 'hátán' egy Abrams-al - ez így alsó hangon is több, mint 100 tonna...
Hát terepen mire menne?
Ez már a jármű kialakításától függ.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68214
Ratte-től is nagyobb tervek??? 😮
#68213
szupernehézből én a Landkreuzer P. 1000 Ratte féle elképzeléseket írtam le, de azt hiszem a szovjeteknél még nagyobb tervek voltak 😄
#68212
És merre közlekedne az a 100 tonnás monstrum? Nem 60 tonnás tömegre tervezik a kisebb hidak többségét? Hát terepen mire menne?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#68211
A kisméretű járművek valahogy az 1950-es, 60-as évek óta megrekedtek a tervezőasztalon, jobb esetben a proto-szinten. Az oroszok megcsinálták a 125mm-es 2Sz25 'Szprut-SzD'-t, de kb. ennyiben maradt a dolog (most egy BMD-4 alvázas utódot akarnak a légideszantosok). Ott van 10 éve a piacon a CV90-120, de senki sem harap rá - úgy tűnik egy modern kori AMX-13 senkit sem érdekel, vagyis inkább nincs bizodalma az életképességűkkel kapcsolatosan.
CV90-120 - modern, hatásos, de érdektelen...
A szupernehéz harckocsikat én még nem írnám teljesen le - adott esetben olcsóbb lehet egy 100 tonnás passzív páncélzatú harcjármű, mint egy kisebb, de korrekt aktív védelmű harcjármű ára.
Fantáziálni persze lehet: M61A5/A6 szupernehéz harckocsi 2x 155mm-es löveggel a Gundam-ból 😊
CV90-120 - modern, hatásos, de érdektelen...
A szupernehéz harckocsikat én még nem írnám teljesen le - adott esetben olcsóbb lehet egy 100 tonnás passzív páncélzatú harcjármű, mint egy kisebb, de korrekt aktív védelmű harcjármű ára.
Fantáziálni persze lehet: M61A5/A6 szupernehéz harckocsi 2x 155mm-es löveggel a Gundam-ból 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68210
A 420mm-es OKA az 1950-es évek elképzeléseiből táplálkozott, és inkább egyfajta "terrorbombázásra" lehetett (volna) használni. Ezt a feladatot azonban átvették a SCUD-ok és a FROG-ok...
A 203mm-es tüzérségi példák ismét speciálisok, az M110 esszenciájában (M107) detto az 1950-es évek szülötte, és a maga formájában még volt ráció benne.
A modern szintű tüzérségnél viszont már a nagy robbanóerőt a több lövedék együttes célbaérése (Multiple Rounds Simultaneous Impact (MRSI)) eljárással érik el. Ehhez automata töltőberendezés kell viszont. Ráadásul a kaliber egy dolog, a BAE AGS hiába "csak" 155mm-es, de 90kg-os malacot küld ki, ami kétszeres az átlagos tüzérségi 155mm-es gránátok tömegének (viszont hosszabb is maga a malac)...
Utoljára szerkesztette:
A 203mm-es tüzérségi példák ismét speciálisok, az M110 esszenciájában (M107) detto az 1950-es évek szülötte, és a maga formájában még volt ráció benne.
A modern szintű tüzérségnél viszont már a nagy robbanóerőt a több lövedék együttes célbaérése (Multiple Rounds Simultaneous Impact (MRSI)) eljárással érik el. Ehhez automata töltőberendezés kell viszont. Ráadásul a kaliber egy dolog, a BAE AGS hiába "csak" 155mm-es, de 90kg-os malacot küld ki, ami kétszeres az átlagos tüzérségi 155mm-es gránátok tömegének (viszont hosszabb is maga a malac)...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68209
tetszett az összefoglaló. szerintem a kisméretű járműveknek van jövője. a szupernehéz harckocsikat megpróbálták a 2.vhban és nem nagyon jött be, szerencsére a legnagyobb dögök csak papíron valósultak meg 😄
a 'B' tervre is látok elég jó esélyt.
a 'B' tervre is látok elég jó esélyt.
#68208
Soha nem értettem, hogy mire szánták ezeket a lövegeket...
A tűzgyorsaság (ez a szó önmagában vicces) a percenkénti talán egy lövést sem érte el, a szállított lőszerkészlet magát a járművön gyakorlatilag 0. Ehhez képest az automata töltős 122/155 milis lövegek 5-6 lövés/percet tudnak, de még a manuálisabb ősrégi M109 változat is tud 2/percet tud.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.15. 15:35:24
A tűzgyorsaság (ez a szó önmagában vicces) a percenkénti talán egy lövést sem érte el, a szállított lőszerkészlet magát a járművön gyakorlatilag 0. Ehhez képest az automata töltős 122/155 milis lövegek 5-6 lövés/percet tudnak, de még a manuálisabb ősrégi M109 változat is tud 2/percet tud.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.15. 15:35:24
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#68207
A kérdés az, hogy meddig kell növeli. A löveg és a páncélzat (kard és pajzs) párbaja lassan évszázada zajlik, és amíg 80-90 éve még egy 20mm-es pct. puska reális harckocsivadász-fegyver volt, hogy átüsse a 8-10mm-es páncélzatot, addig ma már egy modern harckocsi toronypáncélzata lazán lehet egy méter vastag. Ilyen vastag páncélzathoz pedig már dukál a 140/152mm-es löveg...
Ha pedig ezt passzív páncélzattal akarják megfogni, akkor drasztikus lépések fognak eljönni:
*Vagy nagyon kis méretű lesz a jármű, és a szenélyzet nélküli torony gyenge páncélzattal rendelkezik (ilyen a T-14 Armata is)
*Vagy eljön a szupernehéz harckocsik kora, ahol a torony tömege önmagában 50 tonna fölé nőhet.
A 'B' terv, hogy az aktív védelem terén valami nagyon nagyot fog előbb-utóbb alkotni valaki, és akkor a passzív páncélzat kora hirtelen le fog áldozni.
Amennyiben a szupernehéz-harckocsik felé billen a mérleg nyelve, akkor a lövegek növekedése tovább folytatódik, itt megjegyzem, hogy önjáró tüzérségnél is "visszaléptünk" a 152/155mm-es szinte, pedig voltak 175, sőt, 203mm-es önjáró tarackok is...
Szovjet/orosz 2Sz7 'Pion' - 203mm
Amerikai gyártmányú M110A2 - 203mm
Ez már rendszerbe nem került - 2B1 Oka - 420mm
Ha pedig ezt passzív páncélzattal akarják megfogni, akkor drasztikus lépések fognak eljönni:
*Vagy nagyon kis méretű lesz a jármű, és a szenélyzet nélküli torony gyenge páncélzattal rendelkezik (ilyen a T-14 Armata is)
*Vagy eljön a szupernehéz harckocsik kora, ahol a torony tömege önmagában 50 tonna fölé nőhet.
A 'B' terv, hogy az aktív védelem terén valami nagyon nagyot fog előbb-utóbb alkotni valaki, és akkor a passzív páncélzat kora hirtelen le fog áldozni.
Amennyiben a szupernehéz-harckocsik felé billen a mérleg nyelve, akkor a lövegek növekedése tovább folytatódik, itt megjegyzem, hogy önjáró tüzérségnél is "visszaléptünk" a 152/155mm-es szinte, pedig voltak 175, sőt, 203mm-es önjáró tarackok is...
Szovjet/orosz 2Sz7 'Pion' - 203mm
Amerikai gyártmányú M110A2 - 203mm
Ez már rendszerbe nem került - 2B1 Oka - 420mm
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68206
Tekintve hogy a 152-el -erős túlzással élve - hosszában átlőnek bármit, így egy ideig elég lesz. :-)
@Molni: Jah, vagy 2020-ig 23,00 db.
@Molni: Jah, vagy 2020-ig 23,00 db.
#68205
Vagy csak nyomdahiba, 2300-ig 2020 db. <#idiota>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#68204
ok, ezt értem, a cső átmérő meddig növelhető szerinted? ez a 152 is nagyon nagynak tűnik, 200 fölé meg nem hiszem, hogy mennének, mert az már csatahajó lassan 😄
#68203
Mondani sok mindent mondanak. Mennyivel hihetőbb ez mint a 2300 db 2020-ig. :-)
#68202
Szerintem zseniállis. Nem kell egyből hajtóművet gyártani. Elég ha a nemzetközi űrállomáson tudsz bármit nyomtatni vagy mondjuk egy repülőgép hordozón tudsz előállítani dolgokat. Még nem is feltétlen fegyvert, hanem mondjuk csak ellátási anyagokat (műanyag kés, villa, tálca, gomb, stb.)
#68201
Ahogy Cifu is írta, pont hogy kiszorítja ez a rakétákat. A méregdrága rakétát meg megfogja az aktív védelem, de egy 700-800 m/s sebességű gránátot nemigen...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.15. 13:48:32
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.05.15. 13:48:32
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#68200
A löveg mindenképpen olcsóbb, mint a rakéta. Egy modern pct. rakéta alsó hangon is 30-50 000 US$, komolyabb szinten még több (Javellin: 100 000+ US$, TOW-2B: ~65 000 US$, Spike-LR: 100 000 US$). Az irányítórendszer további 200-400 000 US$. Szóval ha csak 10 rakétával is számolsz, akkor is bizony fél-egy millió dollár a költség, minimum. Ehhez képest egy 120mm-es löveg ára 100 000 US$ körül mozog, egy DM-63 ára ~3600 US$. Vagyis ha csak az elsődleges fegyverzetet veszed, a költségek közel 10x-esek a rakétafegyverzetű megoldásnál.
A szovjeteknél/oroszoknál sem véletlenül hagyták ki sok felújított T-72-esből a lövegcsőből indítható rakétát. A T-72B3 esetében is ellentmondásosak a források, ugyanis eleve a B3 egy lebutított, olcsóbb B2 lenne, és az első dolog, amin az oroszok spórolni szoktak ilyenkor, az a pct. rakétaindító rendszer (pl. T-72B1).
A szovjeteknél/oroszoknál sem véletlenül hagyták ki sok felújított T-72-esből a lövegcsőből indítható rakétát. A T-72B3 esetében is ellentmondásosak a források, ugyanis eleve a B3 egy lebutított, olcsóbb B2 lenne, és az első dolog, amin az oroszok spórolni szoktak ilyenkor, az a pct. rakétaindító rendszer (pl. T-72B1).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68199
hol lesz ennek a vége? mikor jönnek inkább a rakéták?
#68198
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68197
Nem tudom, hogy miért él az a koncepció, mely szerint nincs rajta alapból radar (vannak, akik szerint csak a század pk. harckocsiján lenne radar). Ezzel az elképzeléssel az a baj, hogy az 'Afganit' (a'la Drozd 3) APS-nek is kell egy érzékelő, amely a beérkező rakétákat észlelheti és követheti. Ha nincs radar, akkor az APS sem működőképes (vagy akkor valami trükk van....).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68196
Állítólag így néz ki a T-14 tornya a felcsavarozott lemezek nélkül.
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#68195
T-14 "sofőr képek", az elsőn lehet látni az irányzó ülését, tehát mégis a parancsnok és a sofőr között űl, csak nincs saját búvónyílása.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68194
Orosz 'Urán' UCGV (Unmanned Combat Ground Vehicle):
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68193
igy van , ha ezt az alkatrészt meg tudják csinálni akkor az összes többi már gyerekjáték lessz, mert itt kapja a legnagyobb hő és centrifugális erőt a lapát, nem hiába vannak a belsejében a hütő furatok
A legnagyobb lendület még majd akkor jön ha már megfizethető lesz mindenki számára mint most egy kéziszerszám.
Amugy több eljárás létezik a 3d nyomtatásra, van amikor egy fémporban gazdag folyadékban 2 lézernyaláb találkjozási pontjában összeolvasztják az anyagot.
ÉS van olyan mikor megolvasztva az anyagot egymásra ragasztva a rétegeket , ezt főleg müanyagos megoldásnál használják.
De mégha csak a meszterdarab legyártását is oldják meg ilyen formán, már az is nagy elöre lépés, hogy kézzelfoghatoan lepröbálhassák a terv möködö képességét.
A legnagyobb lendület még majd akkor jön ha már megfizethető lesz mindenki számára mint most egy kéziszerszám.
Amugy több eljárás létezik a 3d nyomtatásra, van amikor egy fémporban gazdag folyadékban 2 lézernyaláb találkjozási pontjában összeolvasztják az anyagot.
ÉS van olyan mikor megolvasztva az anyagot egymásra ragasztva a rétegeket , ezt főleg müanyagos megoldásnál használják.
De mégha csak a meszterdarab legyártását is oldják meg ilyen formán, már az is nagy elöre lépés, hogy kézzelfoghatoan lepröbálhassák a terv möködö képességét.
#68192
Szuper ez a film, telitalálat a témához. Persze majd akkor lesz tökéletes a technológia, ha a 2,10-nél bemutatott turbinalapátot is beépíthető minőségben és árban le tudják gyártani, de szemmel láthatóan "a fiúk dolgoznak a bányában" - vagyis a technológián.
#68191
a lézeres az biztos, amit én írtam, ott valahogy folyékony fém megy a homokba, de ha jól tudom ez sokkal gyengébb. szívesen megtudnák többet a témáról. először mikor néztem a videókat azt hittem lézer/plazmavágó működik 😄
#68190
Ezt a Humi/Ari-ban linkelték:
Nem volt időm még rendesen hanggal végignézni, de ha jól vettem ki, itt is hajtómű alkatrészeket gyártanak. Jól látszik a speciális fémpor, ahogy megolvad.
Nem volt időm még rendesen hanggal végignézni, de ha jól vettem ki, itt is hajtómű alkatrészeket gyártanak. Jól látszik a speciális fémpor, ahogy megolvad.
#68189
A 3D nyomtatásnál a rep-iparban néhány mikron szemcsenagyságú ötvözetpor a nyersanyag, a megmunkálást/rétegek egymásra olvasztását lézer vagy elektronsugárral végzik. Az előnye abban mutatkozik, hogy olyan méretű és bonyolultságú alakzatokat is le tudnak így gyártani, amit mechanikai forgácsolással nem lehet, mert nem fér hozzá a munkadarabhoz a forgácsoló-szerszám. A General Electric nagyjából 10 évi kísérletezés és fejlesztés után az új GE9X hajtóműcsaládjához már kapott engedélyt az USA Légügyi Hivataltól kobalt-króm ötvözetből készült ilyen alkatrészek beépítésére. Persze nem a legnagyobb terhelésű alkatrészek készülnek így (turbinatárcsa vagy lapátok), hanem statikus, álló alkatrészek, belső hőmérséklet-adó ház és tüzelőanyag-fúvókák. Egy ilyen alkatrész legyártása/nyomtatása kb. 120 munkaóra, de ez állítólag gyorsabb, mint a hagyományos módszer teljes gyártási ciklusideje (kérdés, hogy itt is a teljes ciklusidővel, vagy csak a nyomtatással számoltak?). Részletesebben az Aeromagazin 2015/májusi számban.
#68188
Speciális fémpor, ha jól tudom.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68187
ha jól tudom ez a fémes nyomtatás valahogy homokba történik, aztán megvárják kihűljön, kiszedik a homokból és felcsiszolják.
#68186
Kézifegyvert azért nem nyomtatnak ilyen technológiával, mert sorozatgyártáshoz túl drága megoldás, abban a nagyságrendben jelenleg legalábbis a forgácsolásos/fémlemez préseléses megoldás gyorsabb és olcsóbb. Az, hogy olcsó és egyszerű műanyag 3D nyomtatókkal bohóckodnak, az nagyon nem mérvadó e téren. A 3D fémnyomtatás egy más kategória, lásd itt:
A SpaceX ilyen módszerrel gyártja Inconelből a SuperDraco hajtóműveit... Azért ez már nagyon nem piskóta...
Utoljára szerkesztette:
A SpaceX ilyen módszerrel gyártja Inconelből a SuperDraco hajtóműveit... Azért ez már nagyon nem piskóta...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68185
Fogalmam sincs, hogy mivel nyomtatnak, de az anyagszerkezet szabályai egyszerűen ebből a szempontból, ha n+1 réteget illesztetsz egymásra, akkor a kirstályrács olyan lesz, amilyen. Nem tökéletes kristályrács = anyaghiba = csökkenő szilárdság és miegymás.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#68184
Bocsi abszolút szakbarbárként kérdezem, de elvileg a videóban látott anyag amit "kinyomtatnak" az nem fémötvözet?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#68183
És túl sokszor érzem az hurráoptimistának. Az egyész módszer az anyagszerkeztettan legalapvetőbb feltételnék mond ellent. Mivel rétegekből épül fel a szerkezeti anyag szilárdása ezzel a módszerrel közelében nincs annak, mintha egy tömör előgyármányból vennél le anyagot. Igen, kurva kényelmes így bonyolult 3D alakzatokat kinyomtatni, csak éppen a sebesség és fizikai paraméterekkel azér vannak még bajok... Az, hogy mikro GT és más téren elszórakoznak vele egy dolog. Mai napig nem sikerült olyan kézifegyvert nyomtatni, ami nem esik szét pár lövés után. Hol van ez egy komoly GT vagy bármi igénybevételétől?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#68182
Kíváncsi vagyok, hogy hova fog fejlődni ez a technológia, de tényleg nagyon innovatív az egész és rengeteg lehetőség van benne.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#68181
Gyártástechnológiában akkora fejlődés a 3D nyomtató, illetve az ehhez hasonló megoldások, mint a gyártósor volt a maga idejében... zseniális dolgokat hoznak össze vele...
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68180
Egy kis off. Hogyan nyomtassunk sugárhajtóművet 😊
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#68179
Én novemberről tudok (JSz-2 M1943).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#68178
Erősítsetek meg benne,hogy jól tudom:a JSz-2-esek gyártását 1943 decemberében kezdték meg.
Köszi
Köszi
#68177
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#68176
Azt sem tudtam, hogy van 2., köszi. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#68175
Talán Molni linkelte az első részt
Igy az emberekhez viszonyitva nem egy kis darab gép, pedig reptében olyan kicsinek tünik
Igy az emberekhez viszonyitva nem egy kis darab gép, pedig reptében olyan kicsinek tünik