95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#73514
A 9K112 Kobra (AT-8) 3~5 méterrel a célvonal fölött repül hogy el ne akadjon, és fel ne verje a port.
Csak a cél előtt 500m-rel (becsapódás előtt ~2sec) ereszkedik le. -
#73513
Itt egy régi Field Manual FM3-22.34 átdolgozott verziója
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Tipp
Mivel imbolyog a rakéta ami a távolsággal kicsit növekszik ezért az automatika esetleg a célkereszt felső felén próbálja tartani a rakéta röppályát nehogy elakadjon valami tereptárgyban, de mivel a táv kb 2/3-3/4-nél azt látja a Shtora miatt, hogy az alacsonyan van próbálja azt korrigálni, mondhatni egy állandó fel paranccsal a végén amikor már célra kellene repülnie, addigra már kb 30-40 méterrel felette jár.
Ha meg alá céloznak a Shtora lámpának akkor ez a magasság mizéria nem játszik hisz mind a lámpa mind a rakétából kapott jel magassága oké nem szorul korrigálásra, ilyenkor játszik szerepet a két szélső helyre szerelés miszerint az egyikhez elkezdi igazítani magát egy állandó jobbra vagy balra paranccsal és a cél mellett fog elkanyarodni valamelyik irányba.
Ha kezelő pont a lámpa alá céloz lehet akkor telibe kapja, de BMP-n a torony oldalára szerelték és ha szerencséjük van elhúz mellette a HK-kon is elől oldalt van ahol a legvastagabb . -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#73512
Nekem akkor sem adja ki direkt találati verzió esetében, csak a cél felett elrepülő TOW variánsoknál áll a magyarázat.
Ebben az esetben az indítóberendezésben lévő lézeres távolságmérő megadja a cél távolságát, a vezérlő pedig akár az eltelt repülési idő, akár direkt távolságmérés alapján pedig a rakéta távolságát is ismeri. Ebből már meg lehet határozni, hogy a rakéta milyen pályát is kövessen. A cél közelében a rakéta a szálkereszt szintjére kellene, hogy süllyedjen, azonban az indítóállványon lévő érzékelő ekkor már a Stora-1 reflektorait figyeli, ami viszont még mindig feltehetően magasabban van, mint a szálkereszt, vagy akár lehet pont rajta is. A vezérlő miért adna emelkedésre parancsot ilyen esetben?
A magyarázat viszont tökéletes a 'Fly-over-shoot-down' működés esetén, hiszen akkor a rakétának a cél felett kellene átrepülnie, márpedig a pálya végén azt látja az indítóállás érzékelője, hogy a rakéta (ami a Stora infrarefije) a cél szintjén van, vagyis emelkednie kellene. -
#73511
Nem lehet hogy a TOW is alapvetően a célzási egyenes felett repül valamivel, hogy ne verje fel a port?
Ez megmagyarázhatná, hogy ha a célkereszt közepén világít a Stora, akkor felfelé tér el a raketta.
-
#73510
Dunno, most megnéztem jó pár videót, és sok esetben valóban felfele tér ki a rakéta. Pedig a logika alapján lefele kellene... Nem értem... -
Terep függő is lehet, mondjuk egy BMP-nél mondhatni mindegy mi látszik ki nem lesz lepattanó :), egy HK.-val ellentétben.Videó -
#73508
Miután a Stora-1 infrarefijei a harcjármű középvonala felett van, és legalábbis a TOW esetében a kézikönyv szerint a követendő az, hogy mindig közvetlenül a cél közepére célozzanak (akár közvetlen rávezetéses, akár cél felett robbanó módban is vannak), ezért ebben a forgatókönyvben inkább a "lefele" parancs reális, elég valószínűtlen, hogy a szálkereszt az infrarefik magassága fölé mutasson. -
#73507
A két nagy hőkibocsátású refi miatt az indítóállvány érzékelője nem tudja, hogy hol is van pontosan a rakéta, esélyesen úgy véli, hogy pont a célon van, így a rakétának nem küld pályamódosító parancsot, az meg repül folyamatosan tovább.
Mivel sohasem pontosan a Stora lámpáit célzod meg, így a rávezető rendszer konstans fel vagy le parancsot ad a rakétának attól függően hogy éppen a Stora lámpa alá vagy fölé célzol. Persze a rávezetés elején még közelebb van a rakéta (flare) az indítóhoz, erősebben látszik mint a Stora, így a rakéta látványos fel/le térése csak bizonyos célközelség esetén jelentkezik.
(ahol a Stora fényereje már nagyobb mint a rakéta végén lévő flare fényereje) -
#73506
LoL!!!
Akkor innen van a havanaclub "világleleplező" videója. Nem is Aleppóban, és nem is T-90 ellen lőttek (feltehetően nem is TOW-ot), hanem a BMP-3U Stora-1 tesztjéről készült videót rakta be valami isten barma, hazugságokkal fűszerezve... -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: ximix, 2016.02.18. 11:22:54 -
#73504
Még egy (két) apróság:
-A TOW kézikönyv szerint ha a cél erős IR zavarás / háttérzaj környékén van, akkor kézzel is rávezetheti a rakétát, ekkor a kijelzőben neki kell a rakéta fáklyáját követnie, és figyelmen kívül hagyni a zavaró tényezőket. A kézi rávezetés csak álló célpontra célszerű...
-Az USMC 2013-ban ki is vonta a TOW-ot a helikoptereiről, helyette lézeres rávezetésű Hellfire van rendszerben az AH-1Z-ken.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.18. 09:52:37 -
JanáJ #73503 Nekem ezzel az a bajom, hogy kb az is elég ehhez, ha Abdul mellé lő, mert valami zavarja. :-) Ha lenne egy tucat ilyen video, akkor oké. -
JanáJ #73502 Nem értem ezen miért lepődsz meg folyton. Hány ország képes önerőből prec fegyverekre? öt? (USA, Izrael, Francia o, Nagybr. Orosz o) Ebből az útóbbinál nem is prior, meg nem is volt pénz rá egy jó ideig. Ott kevésbé érzékenyek a járulékos veszteségre. -
#73501
Jujj... Pár apróság:
1.: A Stora-1 esetében két hatalmas infra-fényszóró van a harckocsik tornyán, elől. Ezek azok, amik a HPASP által leírt módon a rakéta végén lévő infra fáklya fényét "túlvilágítva" megtévesztik az ilyen rendszerrel irányított rakétát. A rendszer működése röviden annyi, hogy vannak körkörösen figyelő infraérzékelők, amelyek feladata a rakétaindítás észlelése. Aktív Stora-1 rendszernél a rakétaindítás után a rendszer automatikusan a rakéta felé fordítja a tornyot, és működésbe lépteti az infrareflektorokat. A két nagy hőkibocsátású refi miatt az indítóállvány érzékelője nem tudja, hogy hol is van pontosan a rakéta, esélyesen úgy véli, hogy pont a célon van, így a rakétának nem küld pályamódosító parancsot, az meg repül folyamatosan tovább. A rakéta felé fordulás másodlagos oka az, hogy így a legerősebb páncélzat néz szembe a beérkező rakétával.
![]()
T-90A működő Stora-1-essel, a két nagy vörös "szem" az infrareflektor, a löveg két oldalán
2.: A lent belinkelt cikk olyan zagyvaságokat hord össze, mint annak a rendje. A Stora-1-es T-90-es valóban viszonylag védett a hagyományos TOW-2-essekkel szemben (az oroszok valami 80-85%-os hatékonyságot mértek).
A linkelt cikk elején lévő sokszögű torony a T-55 (?) tetején viszont nem Stora-1, és még csak nem is emlékeztet rá, ez a Arena aktív védelmi rendszer radarjára emlékeztet, de nagyon-nagyon gagyisztikus módon.
A cikknek tehát abban igaza lehet, hogy az Aleppo-nál bevetett T-90-esek eltérítettek TOW-okat, csak a mellé rakott gagyi T-55 képeknek közük nincs ehhez.
3.: F1End #73500-es hsz.-ében egy Arena ADS-el felszerelt BMP-3M-et látunk. Ennél az a sokszögű torony egy radarárbóc, amely 360°-ban figyeli a környezetet, és amennyiben 70m/s-nál gyorsabb, és 700m/s-nál lassabb beérkező objektumot érzékel, akkor egy elhárító aknát vet be abba az irányba. Ezek a képen látható, kifelé dőlő rekeszekben pihennek, és aktiváláskor átlósan fel vetik ki őket, hogy utána fentről lefele repeszfelhőt bocsássanak ki oda, ahova a beérkező lövedéknek/rakétának érkeznie kellene - így elpusztítva.
Ennek semmi köze a lenti esetekhez, főleg azért, mert az Arena APS-t nem rendszeresítette tudomásom szerint senki. Az orosz hadsereg sem.
A belinkelt videóban pedig rögtön a nyitóképen Arena rendszerről írnak, de az ostoba videófeltöltő valamiért a Stora-1-re hivatkozik...
![]()
Az Arena APS működési elve
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.18. 09:26:15 -
F1End #73500 Igen. És (bár ahogy a kommentekben is írták, a videó valószínűleg nem szíriai), de a feltételezés is helytállónak tűnik nekem a "vödör" -el kapcsolatban. Mégpedig azért, mert a BMP-3M -hez készült változat ezen része szerkezetileg megdöbbentő hasonlóságot mutat a Szíriában felfedezett "vödörhöz". Egyszerűen jobb a kivitelezése.
Sajnos elég nehéz képeket találni róla a neten, de itt van egy:
![]()
(link, ha nem töltene be a kép)
Meg egy videó, ahol jól látszik az eszköz:
-
F1End #73499 Automatikus. Pont ez volt a TOW -nál az egyik legnagyobb előrelépés az addigi SS.10 -hez képest.
A Stora lényege, hogy olyan sugárzást bocsájtanak ki az OTSU-1-7 ( ОТШУ-1-7 ) zavarók, amik elnyomják a TOW által használt jelet (meg elvileg a lézeres dolgokat is zavarja). Tehát nem kell gyújtani semmit, ahogy pl. az AN/ALQ-144 -nél sem. -
#73498
A TOW-nál ez a tartás manuális vagy automatikus? Mert manuális módszernél nem megy, amit írsz. A másik bibi az, hogy a tank nem gyújtott semmféle flare-t... -
#73497
Ühüm...
Szal a huzalos vezérlés csak az egyenlet egyik vége.
Az optikával megcélzod a harckocsit, indítasz, rajta tartod a célzó jelet a célon.
A komplexum kiszámolja hogy a te célzásodhoz képest merre kószál a rakéta.
Azt hogy ippeg hol a rakéta, azt a farában lévő flare alapján méri.
Gyakorlatilag a flare-t próbálja a célkeresztbe húzni a dróton keresztül.
Namost ha a cél gyújt egy erősebb flare-t, akkor mi is történik?
Ha az optikai célzó a cél által gyújtott erősebb flare felett van, akkor a rakéta FEL parancsot kap a végtelenségig...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.02.17. 22:24:42 -
#73496
Ez a difi a világ élvonalbeli és az orosz CAS között. Ordító... -
#73495
-
#73494
A HTKA szerzők nem elfogultak. Az oda kommentelők egy része már annál inkább... -
#73493
Ez inkább egy optikai figyelmeztető eszkö lehet. A videó egy egyelemes minta, nem deríthető ki belőle, hogy mitől tette azt a rakéta, amit...
A TOW huzalvezérlésű tudtommal, szóval már bocsánat, de telibeszarja a zavarást. Minden hátránya ellenére pont azér jó, mert nem tudod zavarni a vezérlést, hiszen gyakorlatilag kábelen vezérlik...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.17. 20:12:12 -
#73492
36 évet számolok a wiki cikk alapján, meg nem is így nézett ki a google képkeresés alapján, harmadikra azt húznám, hogy az lézeres dolgok ellen lett kifejlesztve a TOW meg húzza a zsinórt, szóval kb hatástalan kell, hogy legyen, a negyedik pontom meg az, hogy inkább tűnik valami kamera rendszernek ez nekem mint passzív védelemnek. ennyit még talán, bár tudom az oldal orosz elfogult ahogy hallottam -
#73491
Shtora-1 úgy ~28 évvel ezelőtt jelent meg még a hidegháború alatt, úgyhogy mi is meglepődtünk, mint a cikkíró.
-
#73490
ez azért van mert az emberek 80 százaléka nem is kíváncsi arra, hogy realisztikus-e a film, csak látvány legyen. látványilag meg rendben van, csak épp totál blődség
viszont filmtől nem is vársz mást, engem jobban zavarnak az ilyen "ismeretterjesztők"
a fenébe addig húztam a kommentelést, hogy megelőztek
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.02.17. 19:05:13 -
#73489
Kérdéss a szakértőkhöz. Szerintetek ez igaz lehet? Nem a szöveg a lényeg hanem a videó. -
#73488
Ez egy 2012-es R2B: Return to Base c. Dél-Koreai film részleteiből lett összevágva...
A korábban taglalt Behind Enemy Lines méltó párja...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.17. 17:16:11 -
#73487
ROK Air Force - F-15K Fighter & FA-50 Light Attack Aircraft Combat Simulation [720p]
2016ban lehetne ez már kicsit élethűbb is ...... Sidewinderrel földicélpontot hát naaaaa -
JanáJ #73486 Pótolják a kétüléses Grifet. link -
F1End #73485 Szerintem a szíriai konfliktus nem COIN és nem "Low Intensity".
Itt nem rajtaütések után a harc előle elmenekülő gerillák vannak, hanem frontvonalak, folyamatos ostromok és a legtöbb komoly félnél harckocsikat is alkalmazó támadások.
Lehet, hogy Asszadékon kívül az összes szír csoport legkomolyabb védelme az ellenséges légicsapások elől a bujkálás, de 45 -ben már a németeknek is az volt.
-
#73484
Hát, ha segít benne valaki... -
#73483
Ennél azért bonyolultabb becsapni egy kétcsatornás fejet, de majd az összefoglalóban kivesézed :) -
#73482
Az Igla már kétcsatornás? Egyébként nem véletlenül terjednek az új fajta flare-ek, amik veszettül füstölnek is, több darabra szakadnak. Van egy erős sejtésem, hogy a spektrális outputon is dolgoztak. A szovjet flare-ek alapból tudták ezt anno a szar minőség miatt. Az AIM-9P-4 változat a saját hazai flare felhő ellen jól dolgozott, az orosz flare-ek elle meg meglepően szarul... -
#73481
COIN / insurgency inkább. Szíriában bohóckodik vele az, aki "felszabadított" ilyeneket. Ha jenkik hagytak volna M163 PIVADS-ot, akkor az is lehetne az ISIS-nek... -
#73480
Flare nem igazán zavarja a kétcsatornás MANPAD-okat (inkább a lézeres vakítást látom megoldásnak), szerencsére azok tán nem annyira elterjedtek mint az egycsatornások.
-
#73479
Függően attól mit tartunk 'Insugency'-nek és 'Low Intensity Warfare'-nak, de kvázi erről van szó... -
F1End #73478 Azért kemény egy világban élünk, ha már a radarvezérelt önjáró légvédelmi gépágyú rendszerek is szóba jöhetnek légvédelemként COIN esetén 
-
#73477
4000 méter felett repülne ez is az esetek többségében.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.02.16. 15:38:50 -
#73476
Harci helikopter alternatíva, azoknál gyorsabb és nagyobb a teherbírása.
Manpad-ak ellen van AN/ALQ-213 rakétaindítás-jelzője, Chaff/Flare szórója és felszerelhető SELEX Seer RWR-el komolyabb (Szterla-10, ZsSzU-23-4, stb.) légvédelem ellen.
COIN esetén Manpad-nél és Shilka-nál komolyabb veszély nem várható. Ahol igen, ott már nem COIN harci gépekre van szükség...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.02.16. 15:36:16 -
#73475
Manpad magnet.
(lassú, zajos, és kérdéses hogy mennyire ütés álló)
