95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75173
Az örmény-azeri összecsapások 1988 februárjában kezdődött, már ekkor is több tucat halálos áldozat volt. A szovjet vezetés igyekezett politikai úton rendezni a dolgot, de nem tudott olyan megoldást kitalálni, ami mind az örményeknek, mind az azerieknek megfelelt volna. Az odaküldött katonák pedig az Azeri oldalt támogatták. Ennyi.
Ha a hivatalos(abb) oldalakat nézed, általában úgy írják le a dolgot, mint ahol az örmények lázadtak fel fegyveresen. -
#75172
A három említett gép egyike sem rendelkezik IRST-vel, például, miközben az Eurofighter / Rafale és a Gripen E is bír vele. Nem, nem tudom, mekkora távolságból lenne képes például egy F-22A-t észrevenni egy Gripen E, de az opció ott van.
A Super Hornet és a Growler AN/APG-79-ese nem jelent komoly teljesítménybeni előrelépést a hagyományos radarokhoz képest. "...operational testing did not demonstrate a statistically significant difference in mission accomplishment between F/A-18E/F aircraft equipped with AESA and those equipped with the legacy radar." (forrás)
Szóval az inkább érdekes lehet, hogy az újabb (és jobb teljesítményű) radarok hogy teljesítenek majd.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.13. 11:41:14 -
#75171
A Szu 1991 decemberében oszlott fel. 1988 feburárjában még azért Afganisztánban is ott voltak és a Szu szétesése azért nem volt napirenden, legfeljebb kezdett a vörös oroszlán fogakat veszteni. Ennek fényében, ez valami elépesztő. Vagy az 1988-as dátum afféle jelképes valami, de akkor még nem lőttek? -
#75170
A jelenlegi csúcsak gépek esetén is a saját data link megosztás és visszaosztás talán a legbiztosabb IFF.
@JanáJ
Vannak különféle egyéb módszerek is. A Sivatagi Vihar alatt a gépek "félkört" igyekeztek leírni, adott ponton mentek be Irakban és a másikon jöttek ki. Olyan légtér részek is lehetnek, ahol csak BARCAP van és adott irányból bárki és bármi jön, az leszedik. Pl. őrjáratozó MiG-31 Mokszvától északra alacsonyan repülő 900 km/h-val Moszvka felé repülő célt szó nélkül leszedne, elég egyértelmű, hogy az micsoda.
Egy NATO vsz. VSz háború esetén is adott frontszakaszon a BARCAP így ment volna. Ha nincs saját tevékenység a körzetben, akkor ott BARCAP mindent bejövő légicélt leszed és kész. Senki nem repül csapataink fölé, amit óvni kell.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 11:31:07 -
#75169
Az azeri-örmény konfliktus a szovjetunió széthullásakor kezdődött már, itt is szembesülni lehetett a szovjetunió széthullásával, hiszen nem tudtak rendet tartani a központi vezetésből, illetve az azeri katonai egységek kvázi félkatonai szervezetként funkcionáltak, közvetlen szovjet vezetés nélkül. -
#75168
A jelenlegi Red Flag beszámolók alapján az F-22-őt néha WVR távolságban sem sikerült efogni és nem gyengébb gépekkel, hanem Super Hornet, Growler, Hornet és F-16C CIIP gépekkel. Az F-22 volt, hogy beült az F-16C mögé WVR távolságban úgy, hogy az F-16 pilótának fogalma nem volt erről.
A jelek szeritn az F-22 geometriai stealth tulajdonságai elég elképeszőtek a sebességével és manőverező képességével megy egyéb képességeivel kombinálva. -
#75167
Ki a jó és a rossz, azt többféleképp lehet megállapítani, IFF-en kívül azonosíthatod radarral (erre kellenek ugye az új radarok), azonosíthatod a felszállási helyétől követve (AWACS azért eléggé jól tudja, hogy ki honnan szállt fel, ki a saját, ki jön ellenséges területről - ami még nem automatikusan ellenség, de "gyanús" . Brevityben ezeket meg is különböztetik, "hostile" az ellenség, "outlaw" pedig az, aki pl. gyanús, hogy ellenséges területről szállt fel). Az új típusú adatátviteli rendszerek pedig nagyságrendekkel több adatot tudnak egymás közt megosztani, saját pozícióról, radarképről, minden szarról. A Link16 az elméletben 300 kb/s-os sebességre volt képes, gyakorlatban 100 kb/s-el volt használható, az MADL viszont több Mb/s -os adatátvitelt tud. -
#75166
Stealth gépek ellen nem sokat ér, mert a nagy HMZ nem kihasználható,
Bocsi, de ezt így ebben a formában ne... A lopakodó gépek is felderíthetőek, ha megfelelő radar vagy más érzékelő áll rendelkezésre. Innen kezdve ez a kijelentés akkor igaz, ha egy gyengébb képességű radarral felszerelt vadászgépről akarod indítani, amelynek nincs semmi más célinformációja, csak a radarja, amellyel meg csak kis távolságról lenne esélye befogni a lopakodó gépet.
Egyébként én várom, hogy a Meteor-nak majd jöjjön az IR érzékelős változata, vagy az IRIS-T SLM megnövelt hatótávolságú változat légi indítású változata. -
#75165
Ezt megmagyarázná valaki? Soha nem értettem, hogy a Szovjetunió léte alatt is fegyveres harc volt a Szu-n belül....? 
-
SZUsszan #75164 Egy kis érdekesség:
Spectacular Aircraft Carrier Landing Crashes - 1960's-80's -
#75163
A C-8 = D. A sajtó egyre pongyolább mindig és ilyen témában nem homályosítanak fel senkit. 50% HMZ növekedés általánosan lehetetlen. Ez egyszerű fizika. Az AIM-120D-nél az az érzésem, hogy az F-22 számára szofveresen teljesen más loft paraméterek vannak belőve a sima 4. gen vadászokhoz képest. -
#75162
Lehet. Sanszos, hogy erről pontos infónk csak akkor lesz, amikor majd kivonják. :) De a D amraamot már régóta tesztelik (C-8 ugye), lövöldöznek vele légi célokra is, valamiért csak tartja magát ez az 50%-os hatótáv növekedés, nem hiszem, hogy csak az oroszokat hülyítenék vele. Az ottani tesztpilóták/szaksajtó már borította volna a bilit, ahogy minden más fejlesztésnél is sokat cikkeznek arról, hogy mi miért szar/qrvadrága/felesleges. -
JanáJ #75161 Kösz. Nekem az nem tiszta, hogy mennyire kihasználható. Nem tudom mennyire egyértelmű ilyen távolságokból ki a jó és ki a rossz. Mondjuk gondolom közelebbről is megvan a tech fölény, max nem a Meteor miatt. -
#75160
Az F-22-be szimplán fizikailag nem férne el szerintem, a belső tér az AMRAAM számára lett tervezve. Ha módosítanák is, akkor kb. kettő vagy esetleg négyet vihetne 6 db AIM-120 ellen, de ehhez teljesen új függesztők kellenek. A beömlőkkel alul a rakéta befoglaló mérete inkább egy 1000 fontos bomábhoz áll közel. Ezen felül az integrációs is problémás.
Ezen felül presztízs és anyagi okok miatt sem esélyes. A jenkik nem finanszírozták a fejlesztést, soha nem emlékszem olyan nyilatkozara, hogy nekik kellene a Meteor. A Meteor egy európai rakéta.
A gép stealth képessége és a nagyobb kezdősebesége és 10-12 km-es magasság miatt elvileg bőven a 4++ gépek észlelési távolságán kívül hajigálhatja az AIM-120D-ket.
A D-nél 50%-os HMZ növekedést írnak, amit én nem veszek be, biztosan nem általános. Nem nagyobb hajtóművel, hanem elvileg röppálya optimalzációval érik ezt el. Ez fizikai képtelenség általánosan, ennyit akkor sem nyernél, ha eddig nem loftolt volna és hárompontos elvben vezetné rá magát a rakéta kutyagörbe pályán. Sanszosan az F-22 esetén extrém nagy loftolásra állították be a rakétát és annál lehet bizonyos profillal indítva ekkora HMZ ugrás.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 10:35:00 -
#75159
Ahány kecsói pilótával beszéltem, a meteort mindenki game changernek tartja, azok miatt is amit Molni leírt, meg a kétirányú adatkapcsolat miatt is. Jóval kilövés után is változhat a cél, amire küldöd, a saját kijelződön követheted is, hogy épp hol tart, feltűnik a radaron egy másik cél, ami mondjuk veszélyesebb akkor a rakéta pályát változtathat elfogni azt. Végfázisban is gyorsíthat, az a kitérő manőverek ellen nagyon hatásos. És olyan nagy lett a hatótávja, hogy a Gripenbe új radart kellett tenniük a svédeknek. Egyetlen hátránya, hogy a radaron jobban látszik maga a rakéta is, F-22-be valszeg ezért nem akarják betenni, bár hallottam olyat is, hogy az amerikaiak azért nem ugrálnak érte, mert a D amraam-ban is hasonló paraméterekkel fog rendelkezni (hatótáv valamivel kisebb - bár a mostaniakhoz képest az is duplája-, de szoftveresen tudni fogja ugyanezt). Mondjuk az F-22 már manapság is olyan magasan és gyorsan repül, hogy a C amraam-ot is majdnem kétszer olyan messziről indíthatja, mint a hagyományos gépek. Ehhez képest a D lehet akár meteorral összemérhető hatótáv is F-22-ről indítva. -
#75158
Vannak benne azért meredek dolgok, de érdekelne, hogy melyik része számomdea a legfájdalmasabb. -
#75157
Hagyományos gépek ellen igen durva dolog. Lehet, hogy platfrom RCS-ét komolyan megdobja, de ez nem komoly tényező. Az AMRAAM-hoz képest a NEZ-e cirka 3-4-szeres magasságtól függően és a legdurvább az, hogy a NEZ szélén képes gyorsítani, tehát a végfázisban lehet nagy sebessége manőverezéshez. Stealth gépek ellen nem sokat ér, mert a nagy HMZ nem kihasználható, de 4++ vs 4++ esetben ideális esetben a Meteoros gép lényegében zárójelbe teszi az AMRAAM-osat vagy bármilyen más aktív rakétásat. Kb. Az AIM-120-hoz képest 15%-nal nagyobb tömegből az AIM-54-gyel összemérhető HMZ-t ad a Meteor. -
#75156
-
JanáJ #75155 Lazabibi - passzív radarok -
JanáJ #75154 Mi a vélemény a Meteorról? Mert eddig csak istenítést olvastam. Ennyire csodafegyver lesz? Miből gondoljuk, hogy AMRAM szintű a buksija? MErt jó hogy kimegy a világból, de ha nem talál célt, vagy nem annyira, akkor mindegy hogy ez 10 vagy 100 km-re tudja. Elég fejlett az EU hadiipara, hogy jó legyen? -
JanáJ #75153 Mondjuk hülye volt a kérdés, mert ha "elzavarja" az ellent akkor már dolgát végezte a SAM. -
#75152
Ezzel a magyarázattal azért vannak gondok. Lásd még IRIS-T SLM vagy az Umkhonto-ER-IR rakéták esetén 30km feletti hatótávot írnak, ezek felszínről indított rakéták, és bőven LOAL képességről beszélünk. Nyilván a pálya elején és közepén a céladatokat külön adják meg a rakétának.
Ez kivitelezhető lenne légi indítás esetén is... Az persze tény, hogy nagyon nem erőlködnek a képességgel, mert hát aktív radar rávezetéssel jobb és egyszerűbb az élet... Csakhogy pont az IRIS-T SL/SLM számomra azt mutatja, hogy az IR önrávezetés már nem csak rövid távon életképes és nem csak itt kell számolni vele... -
#75151
ÖÖÖÖ, zavart érzek az erőben. Jelenleg csak így megy megbízhatóan és ez örökké így marad elvileg... Elvileg lehetne LoaL-os MCG-s IR végfázis, csak éppen időjárásfüggő BVR rakéta a legnagyobb ordas hülyeség lenne, mert a világ nagy részén csak átreülsz egy felhőn és a rakétának annyi. Vagy éppen az év felében zárt felőalap van, stb. -
#75150
A jelenlegi optikai infra érzékelők nem tudnak célt keresni, csak az indítás előtt célkövetésbe vett célt követni, ellentétben az aktív rádiólokációs érzékelőkkel, amik el tudnak fogni célt indítás után jóval később is.
Eccerűen kevesebb az rádiólokációs zavar, mint az infra (nap, felhők, felszíni visszaverődések, stb...) -
F1End #75149 Annak mi lehet az oka, hogy a legtöbb nyugati ország a nagy hatótávolságú F&F légiharcrakéták esetében az aktív radaros vezérlést részesíti előnyben?
Kissé furcsa, hogy van MICA IR meg R-27T, de AMRAAM IR vagy Meteor IR gondolatáról sem hallottam még. -
#75148
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#75147
TDMA=?
bocsi, szakmai ártalom...
Már a LB-2 alatt (1972-ben Hanoi-ban) megszületett a döntés, MiG-ek nappal repülnek, lérak éjjel dolgozik.
IFF = OFF -
fade2black #75146 Súlyra is lehet nézni, egy 190kgs rakéta az már nem shorad. 2019től elvileg lesz hozzá amraamer is. -
#75145
a végén azért ők is írják a true long-range SAM-et.
Venni kell bele ESSM-et.
+1 link
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 14:38:09 -
#75144
Ha a HMZ szélén van az AMRAAM, akkor azért már van rá esély. A rakéta max. G értéke 25-28 táján van, de M1.2 végfázis táján ennyit már nem tud belehúzni és a célgép közötti kis sebessége difi miatt a cél manőverzés miatt a mozgáis energia elfogy. -
#75143
Vajon mennyi esély van kimozogni egy AMRAM-ot?
NASAMS-II indítás esetén csak ha a pilóta (vagy egyéb fedélzeti rendszer) időben vizuálisan kiszúrja. (esetleg egy AWACS, bár nehézkes mert rövid a repülési idő)
Ugyanis az indításra nem utal rádiótechnikai jellemző. (nincs RWR figyelmeztetés)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 14:17:58 -
JanáJ #75142 Elnézést. :-) Én valamiért 6km-es max magassággal számoltam. A 10 km az tényleg nagyon sok. De a végén azért ők is írják a true long-range SAM-et.
Vajon mennyi esély van kimozogni egy AMRAM-ot? Mert a repfedélzeti az agyon dicsért. Gondolom a korán indított elől egy hátraarc még segíthet, bár ez esetben már elvégezte a feladatát a légvédelem. -
#75141
Sajnos Kocek is csak tőmondatokban dicsekedett el róla anno, kb. annyit mondott, amennyit most leírtam róla. :) -
#75140
Az ALQ-128. Nagyon mást nem tudni róla azon kívül, hogy van... -
#75139
Valamikor 1999 körül oldották fel a Vietnami alkalmazására vonatkozó titkosítást. A pletykák szerint az 1970-es és 80-as években az F-15-ösökre is került ilyesmi, azok még most is titkosítottak. -
#75138
Nemcsak Cifu + Molni áradozik a NASAMS-ról, én is eddig a legjobb SAM-nek gondolom...
... és mégvalaki:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Washington DC légvédelme - 3db NASAMS
![]()
-
#75137
Azért ne SHORAD-ozzuk le a NASAMS-ot.
Csapásmérők 10km felett harci helyzetben ritkán repkednek (B2-t kivéve).
Finn lérak beszerzés irányítójától...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
NASAMS II (ItO 12): In 2004 new project began for both medium- and long range SAM acquisition. ... In final round in 2009, competition narrowed down between SAMP/T (with Aster missiles) and NASAMS II (which uses AMRAAMs). Key requirement was ability to cover both capital region, and 'one military target' simultaneously. SAMP/T was more in the class of Patriot or S-300. It had long range, but was somewhat cumbersome and vulnerable. NASAMS was much more resilient, cheaper and networked, so it won the contest. Synergy advantage for using same missile as Air Force was also mentioned (though this is IMO rather dubious advantage). NASAMS offered 'more bang for a buck': Chief-of-Defence commented that "Instead of a Cadillac, we bought four Volvos". Total cost of the contract was 346 million Euros.
NASAMS II is somewhat different beast compared to earlier variant which lost out to Buk M1 in mid-90s. Radar is much improved AN/MPQ-64 Sentinel, with detection range of 75 kilometres. This is not too long for missile of this class (and probably made worse by low mounting of the radar) but adequate given it's cheaper cost (which means more radars). In addition the system has MPS 600 electro-optical sensor, which has FLIR, TV camera and laser range finder; under good conditions it can detect targets from up to 40km range. Several different communication links are used, including Link 11B and Link 16. As AMRAAM uses it's own radar for terminal guidance, the system does not have dedicated fire control radar; target information can be fed to missile from either surveilance radar, IR sensor or even some outside source. Thus the system has 'fire and forget' capability, which Buk doesn't have. All vehicles are wheeled; terrain capability is thus much worse than with its predecessor, but on the plus side, vehicles are cheaper to maintain.
Biggest downside is that missile's range is meagre 25km and maximum ceiling is just 10km: this is insufficient for several current and prospective threats, so the system would need a true long-range missile alongside to cover this shortcoming, but there doesn't appear to be any money available for such system. Potentially, new missiles could be fitted to the system in the future to partly cover these shortcomings.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 11:51:23 -
#75136
Kiktőőőőőőőőőőőőőőőőőőőől...? Én meg Ostravában azt hallottam, hogy az F-16C Block 30/32 ellen is kínszenvedés a dogfight annyival erőteljesebb a Viper... -
JanáJ #75135 Ezt most nem értem, azt mondtad úgy támadtak, mintha lenne Sz-300.
De hiába fedsz le nagy területet vele, ha nincs mellette valami más, akkor simán elrepülnek felette. Nem? Mondjuk ez azért gondolat kísérlet, mert az amcsik, vagy a nyugat kis eséllyel fut bele ebbe, az oroszok, vagy pl a kínaiak esetében meg nem kell nyugati szintű légierővel számolni. Ettől persze ha venned kell valami SHORAD "szerűséget" akkor lehet ez a legjobb az általad leírtak szerint. -
JanáJ #75134 Nekem ez új. Én még a Mig-29, Grif méregetésből azt szűrtem le, hogy a nagyvas körbeautózná a Grifet, csak ez nem szempont, mert a Grif pici, nem kormol és nem mellesleg BVR, szóval nagyon be kell nézni valamit, ha a 29-es dogfight helyzetbe kerül. Erre most kiderül, hogy a "kis műanyag játék" Grif madárnak élesek a karmai.
