95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#75183
Repülőgép típust mivel tudnak messziről felderíteni? A NCTR módszer leszámítva TGP AA móddal van erre lehetőség és kb. ennyi... -
#75182
Igen, ezt tudom, de ez a II. vh öröksége. Ez a valami meg olyan, mintha az USA-ban Texas nekiállna ütni Új-Mexikót úgy, hogy egy keménykezű diktatúra van elvileg.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 15:10:10 -
#75181
Az indítás után arányaiban erőteljesebben igyekiszik magasságot gyűjteni a rakéta, hogy minél messzebbre vitorlázhasson a ritka levegőben. Mivel a kezdősebességeés repmagassága magasabb a platfromnak, ezért a pálya optimalizáció máshogy mehet. -
#75180
Milyen harmadik félre gondolsz? Egyrészt a repülőgép típusát már nagyon messziről fel tudják deríteni, a földi radarok és az AWACS az útvonalat tudja követni, olyan nincs, hogy harci zónába csak úgy betéved valaki, és senki nem tud róla semmit. Másrészt viszont aki semleges, de katonai géppel, bekapcsolt transzponder nélkül repked egy hadviselő fél harci zónájában, az ne csodálkozzon, ha bárki ellenségnek nézi. -
JanáJ #75179 Én most harmadik félre gondoltam. Nem feltétlen lehet ilyen távolságok mellett aki nincs velünk...-et játszani. -
millerius #75178 A Szu.-ban II. vh. után emlékeim szerint még közel 5-10 évig folyt fegyveres ellenállás a kommunista hatalom ellen főleg Ukrajnában és a Baltikumban. Eddig tartott, míg a belügyi szervek minden ellenállást letörtek, vérbe fojtottak. A Haditechnika-ban pár éve volt is erről cikk. -
JanáJ #75177 A felszálló szállító gép vajon hogy tette hátra magát? Az első (?) felszálló vadász az nem volt semmi, hogy dobta a pótost és csak utána pattintott. Mondjuk lehet ez az életébe került. -
JanáJ #75176 "Az AIM-120D-nél az az érzésem, hogy az F-22 számára szofveresen teljesen más loft paraméterek vannak belőve a sima 4. gen vadászokhoz képest."
Ezt mit jelent? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#75175
Ha megnézed, ahol katapultálnak is, pl. 0:55-nél, ott sincs ideje kinyílnia az ejtőernyőnek. Ezek még nem 0/0-ás (akár földön gurulva, álló helyzetből is használható) katapultülések, van megadva egy specifikált működési tartománya, jellemzően 50-150 méteres alsó határral és 150 km/h körüli vízszintes sebességgel. Szóval jó oka volt a pilótáknak, hogy nem katapultáltak. A vízbe csapódó gépből még ki lehet mászni, a mellénnyel a felszínre lehet úszni. Ha viszont a korai katapultálás miatt megsérülsz, akkor gubanc van... -
#75174
nincs sok katapultálás :( -
#75173
Az örmény-azeri összecsapások 1988 februárjában kezdődött, már ekkor is több tucat halálos áldozat volt. A szovjet vezetés igyekezett politikai úton rendezni a dolgot, de nem tudott olyan megoldást kitalálni, ami mind az örményeknek, mind az azerieknek megfelelt volna. Az odaküldött katonák pedig az Azeri oldalt támogatták. Ennyi.
Ha a hivatalos(abb) oldalakat nézed, általában úgy írják le a dolgot, mint ahol az örmények lázadtak fel fegyveresen. -
#75172
A három említett gép egyike sem rendelkezik IRST-vel, például, miközben az Eurofighter / Rafale és a Gripen E is bír vele. Nem, nem tudom, mekkora távolságból lenne képes például egy F-22A-t észrevenni egy Gripen E, de az opció ott van.
A Super Hornet és a Growler AN/APG-79-ese nem jelent komoly teljesítménybeni előrelépést a hagyományos radarokhoz képest. "...operational testing did not demonstrate a statistically significant difference in mission accomplishment between F/A-18E/F aircraft equipped with AESA and those equipped with the legacy radar." (forrás)
Szóval az inkább érdekes lehet, hogy az újabb (és jobb teljesítményű) radarok hogy teljesítenek majd.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.06.13. 11:41:14 -
#75171
A Szu 1991 decemberében oszlott fel. 1988 feburárjában még azért Afganisztánban is ott voltak és a Szu szétesése azért nem volt napirenden, legfeljebb kezdett a vörös oroszlán fogakat veszteni. Ennek fényében, ez valami elépesztő. Vagy az 1988-as dátum afféle jelképes valami, de akkor még nem lőttek? -
#75170
A jelenlegi csúcsak gépek esetén is a saját data link megosztás és visszaosztás talán a legbiztosabb IFF.
@JanáJ
Vannak különféle egyéb módszerek is. A Sivatagi Vihar alatt a gépek "félkört" igyekeztek leírni, adott ponton mentek be Irakban és a másikon jöttek ki. Olyan légtér részek is lehetnek, ahol csak BARCAP van és adott irányból bárki és bármi jön, az leszedik. Pl. őrjáratozó MiG-31 Mokszvától északra alacsonyan repülő 900 km/h-val Moszvka felé repülő célt szó nélkül leszedne, elég egyértelmű, hogy az micsoda.
Egy NATO vsz. VSz háború esetén is adott frontszakaszon a BARCAP így ment volna. Ha nincs saját tevékenység a körzetben, akkor ott BARCAP mindent bejövő légicélt leszed és kész. Senki nem repül csapataink fölé, amit óvni kell.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 11:31:07 -
#75169
Az azeri-örmény konfliktus a szovjetunió széthullásakor kezdődött már, itt is szembesülni lehetett a szovjetunió széthullásával, hiszen nem tudtak rendet tartani a központi vezetésből, illetve az azeri katonai egységek kvázi félkatonai szervezetként funkcionáltak, közvetlen szovjet vezetés nélkül. -
#75168
A jelenlegi Red Flag beszámolók alapján az F-22-őt néha WVR távolságban sem sikerült efogni és nem gyengébb gépekkel, hanem Super Hornet, Growler, Hornet és F-16C CIIP gépekkel. Az F-22 volt, hogy beült az F-16C mögé WVR távolságban úgy, hogy az F-16 pilótának fogalma nem volt erről.
A jelek szeritn az F-22 geometriai stealth tulajdonságai elég elképeszőtek a sebességével és manőverező képességével megy egyéb képességeivel kombinálva. -
#75167
Ki a jó és a rossz, azt többféleképp lehet megállapítani, IFF-en kívül azonosíthatod radarral (erre kellenek ugye az új radarok), azonosíthatod a felszállási helyétől követve (AWACS azért eléggé jól tudja, hogy ki honnan szállt fel, ki a saját, ki jön ellenséges területről - ami még nem automatikusan ellenség, de "gyanús" . Brevityben ezeket meg is különböztetik, "hostile" az ellenség, "outlaw" pedig az, aki pl. gyanús, hogy ellenséges területről szállt fel). Az új típusú adatátviteli rendszerek pedig nagyságrendekkel több adatot tudnak egymás közt megosztani, saját pozícióról, radarképről, minden szarról. A Link16 az elméletben 300 kb/s-os sebességre volt képes, gyakorlatban 100 kb/s-el volt használható, az MADL viszont több Mb/s -os adatátvitelt tud. -
#75166
Stealth gépek ellen nem sokat ér, mert a nagy HMZ nem kihasználható,
Bocsi, de ezt így ebben a formában ne... A lopakodó gépek is felderíthetőek, ha megfelelő radar vagy más érzékelő áll rendelkezésre. Innen kezdve ez a kijelentés akkor igaz, ha egy gyengébb képességű radarral felszerelt vadászgépről akarod indítani, amelynek nincs semmi más célinformációja, csak a radarja, amellyel meg csak kis távolságról lenne esélye befogni a lopakodó gépet.
Egyébként én várom, hogy a Meteor-nak majd jöjjön az IR érzékelős változata, vagy az IRIS-T SLM megnövelt hatótávolságú változat légi indítású változata. -
#75165
Ezt megmagyarázná valaki? Soha nem értettem, hogy a Szovjetunió léte alatt is fegyveres harc volt a Szu-n belül....? 
-
SZUsszan #75164 Egy kis érdekesség:
Spectacular Aircraft Carrier Landing Crashes - 1960's-80's -
#75163
A C-8 = D. A sajtó egyre pongyolább mindig és ilyen témában nem homályosítanak fel senkit. 50% HMZ növekedés általánosan lehetetlen. Ez egyszerű fizika. Az AIM-120D-nél az az érzésem, hogy az F-22 számára szofveresen teljesen más loft paraméterek vannak belőve a sima 4. gen vadászokhoz képest. -
#75162
Lehet. Sanszos, hogy erről pontos infónk csak akkor lesz, amikor majd kivonják. :) De a D amraamot már régóta tesztelik (C-8 ugye), lövöldöznek vele légi célokra is, valamiért csak tartja magát ez az 50%-os hatótáv növekedés, nem hiszem, hogy csak az oroszokat hülyítenék vele. Az ottani tesztpilóták/szaksajtó már borította volna a bilit, ahogy minden más fejlesztésnél is sokat cikkeznek arról, hogy mi miért szar/qrvadrága/felesleges. -
JanáJ #75161 Kösz. Nekem az nem tiszta, hogy mennyire kihasználható. Nem tudom mennyire egyértelmű ilyen távolságokból ki a jó és ki a rossz. Mondjuk gondolom közelebbről is megvan a tech fölény, max nem a Meteor miatt. -
#75160
Az F-22-be szimplán fizikailag nem férne el szerintem, a belső tér az AMRAAM számára lett tervezve. Ha módosítanák is, akkor kb. kettő vagy esetleg négyet vihetne 6 db AIM-120 ellen, de ehhez teljesen új függesztők kellenek. A beömlőkkel alul a rakéta befoglaló mérete inkább egy 1000 fontos bomábhoz áll közel. Ezen felül az integrációs is problémás.
Ezen felül presztízs és anyagi okok miatt sem esélyes. A jenkik nem finanszírozták a fejlesztést, soha nem emlékszem olyan nyilatkozara, hogy nekik kellene a Meteor. A Meteor egy európai rakéta.
A gép stealth képessége és a nagyobb kezdősebesége és 10-12 km-es magasság miatt elvileg bőven a 4++ gépek észlelési távolságán kívül hajigálhatja az AIM-120D-ket.
A D-nél 50%-os HMZ növekedést írnak, amit én nem veszek be, biztosan nem általános. Nem nagyobb hajtóművel, hanem elvileg röppálya optimalzációval érik ezt el. Ez fizikai képtelenség általánosan, ennyit akkor sem nyernél, ha eddig nem loftolt volna és hárompontos elvben vezetné rá magát a rakéta kutyagörbe pályán. Sanszosan az F-22 esetén extrém nagy loftolásra állították be a rakétát és annál lehet bizonyos profillal indítva ekkora HMZ ugrás.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.13. 10:35:00 -
#75159
Ahány kecsói pilótával beszéltem, a meteort mindenki game changernek tartja, azok miatt is amit Molni leírt, meg a kétirányú adatkapcsolat miatt is. Jóval kilövés után is változhat a cél, amire küldöd, a saját kijelződön követheted is, hogy épp hol tart, feltűnik a radaron egy másik cél, ami mondjuk veszélyesebb akkor a rakéta pályát változtathat elfogni azt. Végfázisban is gyorsíthat, az a kitérő manőverek ellen nagyon hatásos. És olyan nagy lett a hatótávja, hogy a Gripenbe új radart kellett tenniük a svédeknek. Egyetlen hátránya, hogy a radaron jobban látszik maga a rakéta is, F-22-be valszeg ezért nem akarják betenni, bár hallottam olyat is, hogy az amerikaiak azért nem ugrálnak érte, mert a D amraam-ban is hasonló paraméterekkel fog rendelkezni (hatótáv valamivel kisebb - bár a mostaniakhoz képest az is duplája-, de szoftveresen tudni fogja ugyanezt). Mondjuk az F-22 már manapság is olyan magasan és gyorsan repül, hogy a C amraam-ot is majdnem kétszer olyan messziről indíthatja, mint a hagyományos gépek. Ehhez képest a D lehet akár meteorral összemérhető hatótáv is F-22-ről indítva. -
#75158
Vannak benne azért meredek dolgok, de érdekelne, hogy melyik része számomdea a legfájdalmasabb. -
#75157
Hagyományos gépek ellen igen durva dolog. Lehet, hogy platfrom RCS-ét komolyan megdobja, de ez nem komoly tényező. Az AMRAAM-hoz képest a NEZ-e cirka 3-4-szeres magasságtól függően és a legdurvább az, hogy a NEZ szélén képes gyorsítani, tehát a végfázisban lehet nagy sebessége manőverezéshez. Stealth gépek ellen nem sokat ér, mert a nagy HMZ nem kihasználható, de 4++ vs 4++ esetben ideális esetben a Meteoros gép lényegében zárójelbe teszi az AMRAAM-osat vagy bármilyen más aktív rakétásat. Kb. Az AIM-120-hoz képest 15%-nal nagyobb tömegből az AIM-54-gyel összemérhető HMZ-t ad a Meteor. -
#75156
-
JanáJ #75155 Lazabibi - passzív radarok -
JanáJ #75154 Mi a vélemény a Meteorról? Mert eddig csak istenítést olvastam. Ennyire csodafegyver lesz? Miből gondoljuk, hogy AMRAM szintű a buksija? MErt jó hogy kimegy a világból, de ha nem talál célt, vagy nem annyira, akkor mindegy hogy ez 10 vagy 100 km-re tudja. Elég fejlett az EU hadiipara, hogy jó legyen? -
JanáJ #75153 Mondjuk hülye volt a kérdés, mert ha "elzavarja" az ellent akkor már dolgát végezte a SAM. -
#75152
Ezzel a magyarázattal azért vannak gondok. Lásd még IRIS-T SLM vagy az Umkhonto-ER-IR rakéták esetén 30km feletti hatótávot írnak, ezek felszínről indított rakéták, és bőven LOAL képességről beszélünk. Nyilván a pálya elején és közepén a céladatokat külön adják meg a rakétának.
Ez kivitelezhető lenne légi indítás esetén is... Az persze tény, hogy nagyon nem erőlködnek a képességgel, mert hát aktív radar rávezetéssel jobb és egyszerűbb az élet... Csakhogy pont az IRIS-T SL/SLM számomra azt mutatja, hogy az IR önrávezetés már nem csak rövid távon életképes és nem csak itt kell számolni vele... -
#75151
ÖÖÖÖ, zavart érzek az erőben. Jelenleg csak így megy megbízhatóan és ez örökké így marad elvileg... Elvileg lehetne LoaL-os MCG-s IR végfázis, csak éppen időjárásfüggő BVR rakéta a legnagyobb ordas hülyeség lenne, mert a világ nagy részén csak átreülsz egy felhőn és a rakétának annyi. Vagy éppen az év felében zárt felőalap van, stb. -
#75150
A jelenlegi optikai infra érzékelők nem tudnak célt keresni, csak az indítás előtt célkövetésbe vett célt követni, ellentétben az aktív rádiólokációs érzékelőkkel, amik el tudnak fogni célt indítás után jóval később is.
Eccerűen kevesebb az rádiólokációs zavar, mint az infra (nap, felhők, felszíni visszaverődések, stb...) -
F1End #75149 Annak mi lehet az oka, hogy a legtöbb nyugati ország a nagy hatótávolságú F&F légiharcrakéták esetében az aktív radaros vezérlést részesíti előnyben?
Kissé furcsa, hogy van MICA IR meg R-27T, de AMRAAM IR vagy Meteor IR gondolatáról sem hallottam még. -
#75148
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#75147
TDMA=?
bocsi, szakmai ártalom...
Már a LB-2 alatt (1972-ben Hanoi-ban) megszületett a döntés, MiG-ek nappal repülnek, lérak éjjel dolgozik.
IFF = OFF -
fade2black #75146 Súlyra is lehet nézni, egy 190kgs rakéta az már nem shorad. 2019től elvileg lesz hozzá amraamer is. -
#75145
a végén azért ők is írják a true long-range SAM-et.
Venni kell bele ESSM-et.
+1 link
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.10. 14:38:09 -
#75144
Ha a HMZ szélén van az AMRAAM, akkor azért már van rá esély. A rakéta max. G értéke 25-28 táján van, de M1.2 végfázis táján ennyit már nem tud belehúzni és a célgép közötti kis sebessége difi miatt a cél manőverzés miatt a mozgáis energia elfogy.