Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #75115
    Nem így nézett ki a dolog, hanem valahogy így:

    -Az ügyfél az 1990-es évek közepén egy össz-nato fregatt/romboló fejlesztésében vett részt (NFR-90), ami azonban széthullott. Majd csatlakozott a Francia-Olasz Horizon-osztályú romboló programhoz, ahonnan nézetkülönbségek miatt 1999-ben kiszállt.
    -Az ügyfél azt mondta, hogy neki kell egy hadihajó ilyen és ilyen képességekkel, nagyságrendileg milyen árért tudnátok megcsinálni?
    -A gyártó összeállít egy tervet, és készít egy pénzügyi tervet mellé, hogy kb. mire számíthat.
    -Az ügyfél és a gyártó leül, és megírnak egy szerződést, amiben általában oldalakon keresztül részletesen dokumentálják mire kell képesnek lennie, és ezért mennyi pénzt fizetnek, ha elkészül. A tényekhez jó tudni, hogy eredetileg 12db rombolót szeretett volna az RN, ezzel írták alá a szerződést. 2004-ben ezt levitték nyolcra, majd 2006-ban már mindössze 6 egységről volt szó.
    -Az adott esetben a gyártó már eleve csúszni kezdett, a terveket átdolgozták, miközben megpróbálnak megfelelni az igényeknek.
    -A fejlesztés közben kiderül, hogy több rendszer sem képes teljesíteni azt, amit elvártak tőle. Emiatt az eredeti szerződést újra és újra módosítani kell. Példa a Sea Viper rendszer (a hozzá való két radar és az ASTER rakétákkal együtt) csúszása, amelyhez a hajógyártónak közvetlenül nem volt köze.
    -A csúszás egyben magasabb költséget is jelent, hovatovább ha a szerelők nem azért nem képesek beépíteni az ütemterv szerinti rendszereket, mert azok egyszerűen nem érkeztek meg, attól még a bérüket ki kell fizetni. Ezt folyamatosan lehet tovább vetíteni a többi hasonló témára (raktározás, szállítás, speciális daruk, szállító járművek bérleti és várakozási díja, stb.).
    -A módosítások egy része olyan jellegű, ami miatt újra és újra át kell tervezni a hajót, például miután már az első kettő építése megkezdődött, az RN előállt azzal, hogy 155mm-es löveget szeretne a következő (akkor még 6, később 4) egységre. Mikor a BAe kidolgozza a terveket, és a költségeket is leteszi az asztalra, fél éves huzavona után kiderül, hogy nincs erre pénz. Mindegyik egység a 4,5 hüvelykes ágyúkkal épül meg.
    -A tervezéskor és az igénylistában szerepel a hajó elleni és a tengeralattjáró elleni fegyverzet, de ahogy emelkednek a költségek, az RN ezektől eláll, a hajó elleni rakéta / robotrepülőgép később telepíthető a szabadon maradt VLS térben, ám torpedóvető csöveket utólag már nehézkesen lehet a fedélzeten elhelyezni.
    -Mivel eleve 3 évet késtek az első hajó elkészültével, az RN és a BAe megegyezett, hogy az RN úgy fogja hadrendbe állítani a HMS Daring-ot, hogy még nincs kész - például a Skynet 5 nevű katonai adatkapcsolatot nélkülözi és nem kerültek fel a Phalanx CIWS-ek sem. Az RN mégis átvette és rendszerbe állította őket, mivel már így is nagy volt a program körül a córesz.
    -Az ügyfél kérte, hogy folyamatosan fejlődő igényeknek is megfeleljen a hajó, és legyen hely az új rendszerek beépítésére, ám ezekre a rendszerekre a kezdetektől fogva nem különített el több pénzt. Erre pedig a gyártó nem hívta fel az ügyfél figyelmét, nem építette be a saját pénzügyi tervébe...