Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#71779
Ha már úgy is SEAD: a Boeing javaslata az EA-18G Growler továbbfejlesztésére:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71778
Nem véletlenül van olyan föld és farönk réteg alatt a SAM a képen, amit Hpasp linkelt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71777
Röviden és tömören, a brit képesség leépülési spirál az angol SEAD képességen is elég erős nyomot hagy..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71776
Én az AMRAAM alapján viszonyítottam, tekintve hogy hülye vagyok hozzá. :-) A 20 kg-hoz képest nem tűnik nagynak, de ezek szerint az.
#71775
Az ALARM kivonása mögött leginkább az áll, hogy elérték az élettartamuk végét. A másik jelentős probléma az, hogy az ALARM nem esett át komolyabb képességfentartó upgrade-en, nem készítették fel a modernebb SAM rendszerek ellen. A pénzhiány állhat e mögött is, ugyanis például az olaszok inkább integrálták a HARM-ot, és használják a legújabb AGM-88E verziót a Tornado ECR esetében.
A britek arra hivatkoznak, hogy a Brimstone és a Storm Shadow is alkalmas a feladatra, ami persze mókás, de csalóka, hiszen egyik sem ARM.
A britek arra hivatkoznak, hogy a Brimstone és a Storm Shadow is alkalmas a feladatra, ami persze mókás, de csalóka, hiszen egyik sem ARM.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71774
Az ALARM-ot miért vonták ki?
Az elvileg nem egyenesen a radar felé repült, hanem fölé és felülről zuhant a célra. Az alább taglalt módszerek ellen ez pont jó lenne.
Az elvileg nem egyenesen a radar felé repült, hanem fölé és felülről zuhant a célra. Az alább taglalt módszerek ellen ez pont jó lenne.
#71773
66kg-os lepkefing. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71772
Ha már így benne vagyunk a témában... 😄
A kisebb hatótávolságú csapatlégvédelmi rendszerek, konkrétan a TOR és a Tunguszka, hogy működnek ilyen szempontból?
Pontosabban:
Ha jól tudom, ezeket is úgy tervezték, hogy az ARM -ektől is védjék önmagukat. Na most, a hajófedélzeti CIWS rendszerek automatikus tűzvezetéssel bírnak hasonló helyzetekben, hiszen nagyon rövid idő áll csak rendelkezésre a döntésre. Vajon ezekhez hasonló automatikus célkiválasztási és tűznyitási funkció ezeknél a szárazföldi rendszereknél is meglehet?
A kisebb hatótávolságú csapatlégvédelmi rendszerek, konkrétan a TOR és a Tunguszka, hogy működnek ilyen szempontból?
Pontosabban:
Ha jól tudom, ezeket is úgy tervezték, hogy az ARM -ektől is védjék önmagukat. Na most, a hajófedélzeti CIWS rendszerek automatikus tűzvezetéssel bírnak hasonló helyzetekben, hiszen nagyon rövid idő áll csak rendelkezésre a döntésre. Vajon ezekhez hasonló automatikus célkiválasztási és tűznyitási funkció ezeknél a szárazföldi rendszereknél is meglehet?
#71771
Én lepkefingnak gondoltam a HARM fejét, ezek szerint tévesen.
#71770
'71708 -as hozzászólás, 209. oldal. (csak 1 oldal)
<#wave>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 22:17:37
<#wave>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 22:17:37
#71769
Ok, tehát a detektálás nem gond.
Ha a rakéta loftol, akkor hogyan számol? Mert a loft függ az indító géptől és a céltól is. A végfázisig sokszor nem is lehet tudni, hogy akkor hova is szánták a HARM-ot. A szovjet/orosz ARM képes loftolni?
Gondoltam, hogy a manualra fogsz hivatkozni, de egyszerűen se erős se időm elolvasni mindent, ezért támaszkodom rá. Tudom, ez NEKEM kényelmes, nem neked. 😊
Ha a rakéta loftol, akkor hogyan számol? Mert a loft függ az indító géptől és a céltól is. A végfázisig sokszor nem is lehet tudni, hogy akkor hova is szánták a HARM-ot. A szovjet/orosz ARM képes loftolni?
Gondoltam, hogy a manualra fogsz hivatkozni, de egyszerűen se erős se időm elolvasni mindent, ezért támaszkodom rá. Tudom, ez NEKEM kényelmes, nem neked. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71768
Na de honnan tudja, hogy a nagy sebességű cél amit lát, az micsoda? Lehet légiharc rakéta is. Ezen felül az sem biztos, hogy leváláskor érzékeli. Vagy ennyire jó radar, hogy akár 100 km távolságból is megbízható? Számomra nem a kérdés az, hogy allokálja a tűzcsatornát vagy sem, hanem jól csinálja-e automatikusan. A Patriot ugyebár csak úgy tudja, az Sz-300-nak van (?) manuális módja is.
Hidd el, hogy azok a tűzvezető radarok amik 250~400km távolságban lévő vadászméretű célt fel tud deríteni és követni, az ~100km távolságból kiszúr egy ARM-ot. (itt ugye nagy-energiájú tűnyalábokról beszélünk)
Mivel a Patriot tudja a saját illetve a többi Asset helyét, kiszámolja a detektált rakéta röppályáját, és megjeleníti a GIP boxot (Ground Impact Point). Ebből tudja hogy őt vagy mást fenyeget-e a rakéta.
A CARM mód az mi?
Lentebb felraktam egy Patriot manualt...
COUNTER-ANTIRADIATION MISSILE OPERATIONS
(opcionálisan: freki váltás, adó teljesítmény leszabályzás, ARM csalik bekapcsolása, ARM-ra tüzelés, adó kikapcsolása)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 22:01:40
Hidd el, hogy azok a tűzvezető radarok amik 250~400km távolságban lévő vadászméretű célt fel tud deríteni és követni, az ~100km távolságból kiszúr egy ARM-ot. (itt ugye nagy-energiájú tűnyalábokról beszélünk)
Mivel a Patriot tudja a saját illetve a többi Asset helyét, kiszámolja a detektált rakéta röppályáját, és megjeleníti a GIP boxot (Ground Impact Point). Ebből tudja hogy őt vagy mást fenyeget-e a rakéta.
A CARM mód az mi?
Lentebb felraktam egy Patriot manualt...
COUNTER-ANTIRADIATION MISSILE OPERATIONS
(opcionálisan: freki váltás, adó teljesítmény leszabályzás, ARM csalik bekapcsolása, ARM-ra tüzelés, adó kikapcsolása)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 22:01:40
#71767
A CARM a logika alapján Countet Anti-Radiation Missile.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71766
Na de honnan tudja, hogy a nagy sebességű cél amit lát, az micsoda? Lehet légiharc rakéta is. Ezen felül az sem biztos, hogy leváláskor érzékeli. Vagy ennyire jó radar, hogy akár 100 km távolságból is megbízható? Számomra nem a kérdés az, hogy allokálja a tűzcsatornát vagy sem, hanem jól csinálja-e automatikusan. A Patriot ugyebár csak úgy tudja, az Sz-300-nak van (?) manuális módja is.
A CARM mód az mi?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.10. 21:27:02
A CARM mód az mi?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.10. 21:27:02
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71765
RPN a jobboldali tornyon, alatta parkol a szállító jármű a kezelők kabinjával.
(NVO a baloldali)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 21:08:45
(NVO a baloldali)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 21:08:45
#71764
Tehát a saját belső logikája képes nagyon nagy arányban helyesen értelmezni akár 100 km távolságból is, hogy mi történik HARM indításkor?
Igen.
Az Sz-300PMU automatikusan szabad tűzcsatornára rakja az indított HARM-ot, és a hordozót az eredetin tartja.
Mivel a célcsatornák prioririzálása az indítási időablaktól függ, (és a HARM nagy sebességgel az RPN felé repül) ez a csatorna nagy/legmagasabb prioritást kap.
A Patriot ezen felül "ARM Carrier" nevet ad a célnak, és ezt az összes többi hálózatba kötött egységgel is közli.
(AWACS, AEGIS, HAWK, Patriot, stb..)
Ha az ARM az osztály felé száll, akkor "ARM Attack" alertet dob, és felajánlja a cél és hordozója megsemmisítését, illetve CARM módba kapcsol.
Ha más osztály felé történt az indítás, akkor "ARM Threat Warning" alertet dob, értesíti a többieket, illetve felajánlja a cél és horozója megsemmisítését.
Igen.
Az Sz-300PMU automatikusan szabad tűzcsatornára rakja az indított HARM-ot, és a hordozót az eredetin tartja.
Mivel a célcsatornák prioririzálása az indítási időablaktól függ, (és a HARM nagy sebességgel az RPN felé repül) ez a csatorna nagy/legmagasabb prioritást kap.
A Patriot ezen felül "ARM Carrier" nevet ad a célnak, és ezt az összes többi hálózatba kötött egységgel is közli.
(AWACS, AEGIS, HAWK, Patriot, stb..)
Ha az ARM az osztály felé száll, akkor "ARM Attack" alertet dob, és felajánlja a cél és hordozója megsemmisítését, illetve CARM módba kapcsol.
Ha más osztály felé történt az indítás, akkor "ARM Threat Warning" alertet dob, értesíti a többieket, illetve felajánlja a cél és horozója megsemmisítését.
#71763
A modern filozófia inkább az, hogy ne találjanak el. A HARM represzei ellen olyan tömegű páncélzat kellene a 100%-os védelemez, ami sanszosan nem éri meg. A jármű súlypontja nem mindegy hogy hol van, ha ki akarod használni a rendszer mobilitását főleg terepen. Nézd meg, hogy a BMP-k mekkorák mikor még a 12.7-es géppuska tűznek is csak talán szemből állnak ellent. Tudtommal egy HARM repersz átütő képessége minimum ennyi, de talán több is. A doboz szerű kabin elég magasan van. Ha csak 3-4 tonna páncét raksz rá, már az sem kevés szerintem.
Számomra egyébként nem világos, hogy miért gyúrtak az Sz-300P változatok esetén is a mobilitásra (kivéve első traileres) mikor PVO-nak készült. Kicsit olyan, mintha az Berkutnál vagy a Vegánál a mobilitással foglalkoztak volna, pedig nem volt szempont, mert lehetetlen volt. Hpasp azt mondta, hogy lehetne csapatlégvédelemként is használni az Sz-300P szériát, csak mivel még reperszvédelme sincs, tüzérségi támadás és nagyon messzi bombatalálatok is veszélyeztetik a rendszert, semmiféle sérülésállósága nincs. Mondjuk azt már elfelejtettem megkérdezni, hogy az Sz-300V esetén mi a helyzet...
Számomra egyébként nem világos, hogy miért gyúrtak az Sz-300P változatok esetén is a mobilitásra (kivéve első traileres) mikor PVO-nak készült. Kicsit olyan, mintha az Berkutnál vagy a Vegánál a mobilitással foglalkoztak volna, pedig nem volt szempont, mert lehetetlen volt. Hpasp azt mondta, hogy lehetne csapatlégvédelemként is használni az Sz-300P szériát, csak mivel még reperszvédelme sincs, tüzérségi támadás és nagyon messzi bombatalálatok is veszélyeztetik a rendszert, semmiféle sérülésállósága nincs. Mondjuk azt már elfelejtettem megkérdezni, hogy az Sz-300V esetén mi a helyzet...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71762
Tehát a saját belső logikája képes nagyon nagy arányban helyesen értelmezni akár 100 km távolságból is, hogy mi történik HARM indításkor?
A HARM nevében a H az Sz-300 esetén értelmét veszti... 😊
A HARM nevében a H az Sz-300 esetén értelmét veszti... 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71761
A mai többcsatornás rendszerek esetén a koncepció az hogy magát a HARM-ot és a hordozóját is leszedik.
(a HARM és hordozójának sebessége töredéke a SAM rakétának)
Mind az Sz-300PMU, mind a Patriot kitüntetett figyelemben részesíti az azonosított leváló célt, és hordozóját.
<#violent>
(a HARM és hordozójának sebessége töredéke a SAM rakétának)
Mind az Sz-300PMU, mind a Patriot kitüntetett figyelemben részesíti az azonosított leváló célt, és hordozóját.
<#violent>
#71760
Nem lenne elég páncélozni a kezelők fülkéjét? Már a HARM szerű cuccok ellen. LGB ellen nem ugye. A repeszt csak megfogja a "kazán" lemez.
#71759
Tehát csak akkor volt veszélyes a HARM, ha már erre sem maradt idő / vagy nem volt lehetőség?
HARM-ot 99-ben az IRZ, és a harmfogó fatörzsek elégjól semlegesítették, és találat után is általában pár hét javítás után a komplexum ismét üzemelhetett.
Volt hogy Cluster bombát dobtak az osztályra, de csodák csodájára akkor sem sérült meg senki sem.
Volt hogy az osztályt megtalálták, és GBU-t dobtak, az persze okozott durva személyi és technikai veszteségeket.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 13:43:35
HARM-ot 99-ben az IRZ, és a harmfogó fatörzsek elégjól semlegesítették, és találat után is általában pár hét javítás után a komplexum ismét üzemelhetett.
Volt hogy Cluster bombát dobtak az osztályra, de csodák csodájára akkor sem sérült meg senki sem.
Volt hogy az osztályt megtalálták, és GBU-t dobtak, az persze okozott durva személyi és technikai veszteségeket.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 13:43:35
#71758
Ez a kábelhossz dolog az Sz-400 esetében is él, vagy ott már a MEADS-hoz hasonlóan nincs szükség "hardline" kapcsolatra a radar és az irányítómodul között?
Sz-400-at nem ismerem ilyen mélységben.
A mobilitás terén jól tudom, hogy az Sz-300 esetében is kell kábeleket összekötni a TEL-ekkel? Ha így van, akkor nem lett volna túl nagy veszteség, hogy egy plusz járműre telepítik a vezérlő modult, ami legalább egy kicsivel (földhányásnyival) odébb lehet, és nagyobb biztonságot lehet prezentálni ez által.
Nemkell. A PESA rács előtti teleszkópos antenna a digitális telekód kapcsolat az indítójárművek felé.
Ha van idő, akkor persze összelehet kötni kábellel is, akkor a telekód nem szükséges.
Sz-400-at nem ismerem ilyen mélységben.
A mobilitás terén jól tudom, hogy az Sz-300 esetében is kell kábeleket összekötni a TEL-ekkel? Ha így van, akkor nem lett volna túl nagy veszteség, hogy egy plusz járműre telepítik a vezérlő modult, ami legalább egy kicsivel (földhányásnyival) odébb lehet, és nagyobb biztonságot lehet prezentálni ez által.
Nemkell. A PESA rács előtti teleszkópos antenna a digitális telekód kapcsolat az indítójárművek felé.
Ha van idő, akkor persze összelehet kötni kábellel is, akkor a telekód nem szükséges.
#71757
Tehát csak akkor volt veszélyes a HARM, ha már erre sem maradt idő / vagy nem volt lehetőség?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71756
Ez a kábelhossz dolog az Sz-400 esetében is él, vagy ott már a MEADS-hoz hasonlóan nincs szükség "hardline" kapcsolatra a radar és az irányítómodul között?
A mobilitás terén jól tudom, hogy az Sz-300 esetében is kell kábeleket összekötni a TEL-ekkel? Ha így van, akkor nem lett volna túl nagy veszteség, hogy egy plusz járműre telepítik a vezérlő modult, ami legalább egy kicsivel (földhányásnyival) odébb lehet, és nagyobb biztonságot lehet prezentálni ez által.
A mobilitás terén jól tudom, hogy az Sz-300 esetében is kell kábeleket összekötni a TEL-ekkel? Ha így van, akkor nem lett volna túl nagy veszteség, hogy egy plusz járműre telepítik a vezérlő modult, ami legalább egy kicsivel (földhányásnyival) odébb lehet, és nagyobb biztonságot lehet prezentálni ez által.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71755
Akkor az antenna mellett ástak egy árkot, oda került a UNK (harcvezetési kabin), és körberakták harmfogó fatörzsekkel...
#71754
Akkor is, amikor már kitelepültek, mint Daniék?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71753
A Volhovnál is ugyanez volt a helyzet. A betalált a REL, akkor neked annyi.
A rávezetőtiszt mind a Berkut/Dvina/Gyeszna/Volhov/Nyeva/Vega esetén a tűzvezető radartól elkülönítve, egy bunkerben ül.
(a bunker általában pont az antenna alatt volt, így a kábelhossz nem okozott gondot)
A rávezetőtiszt mind a Berkut/Dvina/Gyeszna/Volhov/Nyeva/Vega esetén a tűzvezető radartól elkülönítve, egy bunkerben ül.
(a bunker általában pont az antenna alatt volt, így a kábelhossz nem okozott gondot)
#71752
Kérdés: miért integrálták a radart a kezelőfülkével közös járműre? Nem lenne értelme a radart és a kezelőfülkét biztonságos távolságra rakni egymástól (a'la Volhov fülkék?). Ha jön egy Radar Elhárító Rakéta, akkor nem csak a radar, de a személyzet is megy a kukába...
1, rendszer mobilitás
2, elsődleges radarinformációk megjelenítésének lehetősége (ami korlátozza a kábel hosszt a radar és a kezelők kabinja között)
PS: A radar kabint amúgy fel lehet rakni egy mobil torony tetejére is (ami a max kábelhossz), de ez a mobilitást limitálja
1, rendszer mobilitás
2, elsődleges radarinformációk megjelenítésének lehetősége (ami korlátozza a kábel hosszt a radar és a kezelők kabinja között)
PS: A radar kabint amúgy fel lehet rakni egy mobil torony tetejére is (ami a max kábelhossz), de ez a mobilitást limitálja
#71751
Még az őskori R-142-es rádióállomáshoz (ezen voltam műszerész a seregben) is volt rendszeresítve TBK, amivel 60-80m-ről lehetett (korlátozottan) használni a kabinban levő rádiókat.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#71750
A Volhovnál is ugyanez volt a helyzet. A betalált a REL, akkor neked annyi. A Patriotot ugyanaz tervezte, aki a HARM-ot. (Raytheon)
Na kettőt lehet találni, hogy miért nem ücsörög a Patriot radarjánál senki...
Na kettőt lehet találni, hogy miért nem ücsörög a Patriot radarjánál senki...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71749
Kérdés: miért integrálták a radart a kezelőfülkével közös járműre? Nem lenne értelme a radart és a kezelőfülkét biztonságos távolságra rakni egymástól (a'la Volhov fülkék?). Ha jön egy Radar Elhárító Rakéta, akkor nem csak a radar, de a személyzet is megy a kukába...
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71748
A Bell V-44 / QTR terv több féle méretben is fel lett vázolva, volt ~9 tonnás hasznos teherrel 1000 tengeri mérföldes hatósugárral (a V-22-es hatósugara 390 tengeri mérföld), alig nagyobb méretben, mint a V-22, és volt C-130-as méretű 20 tonnás hasznos terhelhetőséggel szintén 1000 tengeri mérföldes hatósugárral.
Most a Future Vertical Lift (FTL) tenderre a Bell a Bell V-280-al indult, ez 500-800 tengeri mérföldes hatósugárral bír 14 katona vagy 5,5 tonnás hasznos tömeggel terhelve.
Utoljára szerkesztette:
Most a Future Vertical Lift (FTL) tenderre a Bell a Bell V-280-al indult, ez 500-800 tengeri mérföldes hatósugárral bír 14 katona vagy 5,5 tonnás hasznos tömeggel terhelve.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71747
Ugye ezeknek az inditása távirányitású? Vagy a kezelők benn ülnek a hordozó teher autóban?Mert akkor elég szar napjuk volt mikor vissza esett.
A kezelők az RPN (Flap Lid) antenna mögötti kabinban ülnek.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 08:25:39
A kezelők az RPN (Flap Lid) antenna mögötti kabinban ülnek.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.10. 08:25:39
#71746
Ez mennyivel lesz jobb hatótávban és levegőben töltött időben az MV-22B-hez képest? Eldöntötték, hogy megcsinálják?
#71745
HMZ nincs, de Hpaps csinál GE kmz fájlt az összes rakétás és RT alakulattal sok sok éve.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#71744
Ugye ezeknek az inditása távirányitású? Vagy a kezelők benn ülnek a hordozó teher autóban?Mert akkor elég szar napjuk volt mikor vissza esett.
#71743
Valami ilyesmi? Pirossal átfedésben a SAM-ek. (Bocs de a kép feltöltéssel bénázom)
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2015.11.09. 21:15:54
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2015.11.09. 21:15:54
#71742
Arról nincs valami laikusoknak szánt linked, hogy tanpélda szinten hogy telepítünk SAM-eket? Szíria vagy Líbia kapcsán nézegettem, de nem értettem. Pedig ott "nincs" domborzat, a tengerpartra pakoltak, mégsem értem. Nekem már az sem tiszta, hogy ha csak közepes és nagy hatótávolságút kell telepítenem, akkor azt hogy oldom meg. Gondolom nem x km-ként letesznek egyet oszt jól van.
Alapvetően a honi légvédelmet körkörösen vagy sávosan telepítik.
Körkörös volt a Budapest körüli Volhov/Nyeva gyűrű, itt fontos hogy a szomszéd komplexumok védjék egymást, illetve mindegyik elérje Budapestet is.
Sávos légvédelem volt a Cseheknél Prágától nyugatra, ahol határtól-határig É/D irányban települtek az osztályok.
Szintén a sávos légvédelem déli szárnyának tekinthető a Mezőfalvai Sz-200 Vega (SA-5😎, északi vége az NDK tengerpartjáig ért.
Szárazföldi csapatok légvédelme támadásban a front mögött, adott sávban lépcsőzetesen biztosítja a csapatokat.
Védelemben vagy a nuki rakétákat biztosítja (lásd Keszthely), vagy a területen diszlokáló csapatokat védi.
(lásd DHDSCS hadsereg/front légvédelmi csapatai a Dunántúlon)
Alapvetően a honi légvédelmet körkörösen vagy sávosan telepítik.
Körkörös volt a Budapest körüli Volhov/Nyeva gyűrű, itt fontos hogy a szomszéd komplexumok védjék egymást, illetve mindegyik elérje Budapestet is.
Sávos légvédelem volt a Cseheknél Prágától nyugatra, ahol határtól-határig É/D irányban települtek az osztályok.
Szintén a sávos légvédelem déli szárnyának tekinthető a Mezőfalvai Sz-200 Vega (SA-5😎, északi vége az NDK tengerpartjáig ért.
Szárazföldi csapatok légvédelme támadásban a front mögött, adott sávban lépcsőzetesen biztosítja a csapatokat.
Védelemben vagy a nuki rakétákat biztosítja (lásd Keszthely), vagy a területen diszlokáló csapatokat védi.
(lásd DHDSCS hadsereg/front légvédelmi csapatai a Dunántúlon)
#71741
És ez az utolsó amit lát egy Sz-300PMU célgép...
#71740
Ezek egyfokozatú cuccok, eszméletlen gyorsulással.
12sec alatt éri el a Mach7-et, utána ballisztikus pályán repül 200~400km távolságra, majd rázuhan a célra.
Lőtávolságot itt a tűzvezető radar effektív felderítési/célkövetési távolsága, és a radarhorizont limitálja.
(meg persze az apogneum közepén a rakéta manőverezőképessége)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.09. 17:50:55
12sec alatt éri el a Mach7-et, utána ballisztikus pályán repül 200~400km távolságra, majd rázuhan a célra.
Lőtávolságot itt a tűzvezető radar effektív felderítési/célkövetési távolsága, és a radarhorizont limitálja.
(meg persze az apogneum közepén a rakéta manőverezőképessége)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.09. 17:50:55
#71739
Csak 12 másodpercig megy a hajtómű? Vagy ez csak egy indító, gyorsító töltet? Mennyi ideig, távolságon képes tartani a rakéta a +3 Machot hajtómű nélkül, mondjuk nyílegyenesen, tehát manővereznie nem is kell. Gondolom nem 100 kilométerekről beszélhetünk...
#71738
Volt már ilyen...
... de a legrosszabb amikor fölötted önmegsemmisít.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.09. 15:28:32
... de a legrosszabb amikor fölötted önmegsemmisít.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2015.11.09. 15:28:32
#71737
Van ilyen is:
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#71736
Köszi, én is itt tartok. Engem főleg a 42-es esete érdekelne, hogy pilóta hiba, vagy mi a tök?
#71735
Ez azért van, mert az Sz-13 terület fegyver, a Vikhr meg konzervnyitó?
#71734
A 30-as javítják, szeptemberi kép van róla. A 42-es esetén a helyzet tudatlanság. Még a vizsgálat se zárult le, amit szeptemberre ígértek. A szerződés szerint 14 gépet biztosít a svéd légierő, szóval várhatóan pótolják. A kérdés, hogy ki kell-e fizetni a 42-est vagy esetleg a lízingszerződésben van-e biztosítás is erre a lehetőségre. De mivel a szerződés szigorúan titkos, így fogalmunk sincs. Ahogy arról sem, végül is mi is történt pontosan a 42-es esetében...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71733
Az Sz-13-as rakéták robbanófeje 23-35kg-os, a Vikhr rakéta robbanófeje 12kg-os...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#71732
És tegyük hozzá, hogy ez nem csak egy sima légcsavar, hanem egyben forgószárny is, vagyis a légcsavaroknál meglévő kollektív (állásszög állítás), mellé még a ciklikus vezérlést is bele kellene építeni, mint pl. egy Kamovba.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#71731
A két Grif törésről és a menthető gép helyreállításáról van valakinek infója?
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2015.11.09. 13:40:15
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2015.11.09. 13:40:15
#71730
Nekem az nem tiszta, hogy a "buta" miért hosszabb, mikor kisebb távolságra megy/mehet. Nagyobb töltet?