95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#78436
Te Molni, arról van valami infód, hogy az USAF miért nem vette át a TCS-t például az F-15 esetében? A kétfős személyzeti igény miatt?
Alapjában véve csak jót ír róla mindenki, mégis úgy eltűnt, mintha sose lett volna... Az egyetlen logikus magyarázat, hogy a pilótát túlságosan leterhelte volna, ha a TCS-el is foglalkoznia kellett volna, és a Tomcat volt az utolsó kétfős légifölény gép az amerikai katonai nomenklatúrában.... -
#78435
F-14 AN/AXX-1 TCS-ről anyagok. -
#78434
Itt meg a 787-es törzsét ragasztják...
-
#78433
Itt egy szövős technológia
-
_rudi #78432 Egy pár videó is fan blade témában:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Ez a GE composite fan blade gyártás (inkább művészi alkotásnak hívnám):
ez meg egy kis összefoglaló mire is jók ezek a bazi nagy lapátok (ők termelik a tolóerő 80%-át):
-
![]()
forrás Composites World
Kezd a "hétköznapokba" is beszivárogni, az autógyártásnál is használják .(az szép munka lesz amikor fém, alu, komposit találkozás megtörik és azt kell javítani) -
#78430
GEnx erre -
#78429
Nem fun, hanem fan. A magas kétáramúságú gázturbinák esetében a gázturbina egy nagy átmérőjű ventilátort hajt meg, ez látható "legelől".
![]()
Ilyen egy ventilátor lapát cseréje
![]()
Ez meg a működési elv
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.11.16. 15:53:26 -
JanáJ #78428 Kérlek valaki az én szintemen mondja el a fun lapát fogalmát. Ez az első "sor" ami sűrít. Próbáltam kikeresni, de a "fun"-ra keresni nem hálás. -
Look and Cook :)
Raytheon Directed Energy Applications
Raytheon brosúra
HPM on the future
HPM
Airport and Aviation Security
HPM 3E
HM.hu
DEW
UAS Detection
+1
----------------------------------------------------
intercepting a projectile -
millerius #78426 Bizony, ez a csúcs-technológia, mint a F1 az autóban, de ilyesmivel ritkán találkozik az utcán a jóember, mint ahogy a repülőgépen sem minden kompozitból van, de persze ezt hangsúlyozzák. Nekem már volt szerencsém azt a "műanyag"/kompozit ventilátor-lapátot a kezembe fogni, és a több mint méteres lapátot majdnem eldobtam, mert sokkal komolyabb súlyra voltam felkészülve. Ahogy derékmagasságban a kezembe adták, akkorát "tartottam" a nagyobbra számított súly miatt, hogy csak fejmagasság fölött állt meg a kezem a lapáttal, röhögött is a külföldi kolléga, hogy mi van, ha fel akarok szállni vele akkor csapkodni is kellene azzal a lapáttal!!!! Szerintem nem volt több 1,5 kg-nál!! Persze csak azért adta a kezembe mert sérült volt, egy ilyen új lapátnak olyan ára van, hogy jogosítatlan szerelő csak félig lehunyt szemmel nézhet rá és tiszteleghet neki!! :-) -
#78425
Mostanában fényeztük a Royal Navy-t eléggé, hát most nem kellene: a brit hadihajók Harpoon rakétáinak élettartama 2018-ig tart, ám a mai napig nincs se terv, se pénz, hogy mivel váltsák ki őket. Ezek nélkül a brit hajók csak a 4,5 hüvelykes ágyúikra támaszkodhatnak közvetlen ASuW feladatkörben. Indirekt módon a Lynx helikopterek Sea Skua hajó elleni rakétái még rendelkezésre állnak - 2017-ig, amikor kivonják őket. A Sea Skua utódja a Sea Venom, de ez csak 2020-ban áll hadrendbe. Vagyis a brit felszíni flotta 2018 és 2020 között abszolute semmiféle hajó elleni rakétával nem fog bírni...
Más téma: Az US ARMY a drónok leküzdésére szolgáló fegyver kifejlesztésével bízta meg a Raytheont, ennek eredménye a Phaser, ami egy mikrohullámú energiával működő kvázi energiafegyver, hasonló hatással mint az EMP: megsüti a védtelen elektronikát:
A Phaser tesztegysége egy 6 méteres standard konténerben és annak tetején foglal helyet, de ennél jóval kisebb méretben fogják majd harctéren bevethető rendszerként rendszeresíteni. Úgy tűnik, hogy a hadsereg előre gondolkodva igyekszik a drón-problémára megoldást találni - a fenti videó ugyebár 2013-as, de csak most hozták nyilvánosságra... -
#78424
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
Chally2 harckocsi MCS álcagúnyában
![]()
F-35B az USS America fedélzetén -
#78423
Egen, a "kompozit" sokszor félrevezető, mert hát annyiféle van belőlük. Az űrsikló SSME hajtóműveinek fúvócsöve is kompozit - üvegszáll erősítésű kerámia-mátrix kompozit. 
-
#78422
Everettben viszont pont azzal büszkélkedtek, hogy ellentétben a konkurenciával, ők nem csak borításra használják.
Érdekes volt számomra, hogy még a hajtómű fan lapátjai is "műanyagból" voltak.
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.11.16. 09:08:40 -
#78421
Oh, akkor félre lettem vezetve. :( -
#78420
Én az A350-en esetén találtam egy ilyen képet, azért írtam, amit:
![]()
-
#78419
én erre válaszoltam a képekkel...
Pro és kontra vannak érvek, ha jól tudom a Dreamliner és az A350 esetében is a törzskeret maradt még aluötvözet, ahogy a szárnyak merevítői is. -
millerius #78418 Igen-bizony, és ott vigyorognak szemben a törzskereteken a szegecs-sorok világos pöttyei, ahol meg a borítás van a törzskeretre rögzítve körben, ott a fej-leszakadásig nyomatékra húzott speciális "hi-lock" rögzítőelem - ami szintén fém (a 33R és 34R panelek törzskerethez illeszkedő végén meg a törzskeret peremén körben láthatóak). -
millerius #78417 Rendben, akkor nézzétek meg jobban a két alsó képen körben a törzskereteken a sok kis pöttyöt, felül a törzs-kiváltás szélén, meg az alsón a bekötő füleknél ugyanezeket, mik is ezek vajon: bingó, hát szegecsek, csavarok, bekötő csapok! Mind-mind fém - egy "full-kompozit" építésű gépen. Dolgoztam vagy 12 évet Airbus-okon is, igen, sok rajtuk a kompozit-elem, és hogyan rögzítik: ha végleges akkor ragasztás+szegecs, ha szerelhető panel akkor csavar vagy gyors-zár. Na erről ennyit, rudi, köszönöm a fényképes bizonyítékokat! -
#78416
Ennyi a törzs megerősítése. (az is kompozit)
http://harpers.org/wp-content/uploads/2013/07/MartinEckert-Flickr-600x450.jpg
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.11.15. 18:26:27 -
millerius #78415 A MiG-21-nél (és korábban a MiG-17PF-nél, 19P/PM-nél meg az összes többi korabeli gépnél) az orrkúp az nem laminált fa, hanem TEXTOLIT, vagyis textil-betétes/alapú bakelit - vagyis már ez is kompozit-anyag. -
#78414
787
![]()
![]()
-
#78413
Egy részét elnyeli, egy részét visszaveri a szénszálas kompozit. A lényeg, hogy nem a kompozit mögött lévő fém alkatrészek fogják a radarjeleket visszaverni, hanem már maga a kompozit külső borítás... -
#78412
Bakker, tudom mi volt a félreérthető. A #78406 -ban az utolsó mondatból csak a kulcs maradt ki - a radome...
Helyesen: "Éppen ezért használnak az orrkúpok esetében különleges, általában üvegszálas vagy kvarc-kompozit műanyagokat, epoxy, hab vagy méhsejt-szerkezettel merevítésnek." -
_rudi #78411 Kár hogy nem engedtek fotózni...
Mindenesetre el lehet képzelni mekkora a különbség a NASA X-55-ös programja alapján.
Egy Do-328-as törzsét építették meg full kompozitból.
Az eredeti fém törzs:
![]()
U.ez kompozitból:
![]()
![]()
-
#78410
Mint említettem, erősen függ az alkalmazott kompozittól. A Sparrow rakétáknál például valamiféle porcelán / kerámia orrkúpot használtak. A vadászgépeknél azért szoktak speciális habmagos üvegszálas anyagot használni, mivel ezek nem zavarnak bele az adott rádiófrekiken. A szovjetek megoldották, ahogy tudták. A MiG-21bis-nél laminált fából, például...
![]()
A szénszálas kompozit annyira nem jó erre a célra, mivel elnyelik / visszaverik egy jelentős részét a rádióhullámoknak.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.11.15. 17:43:17 -
millerius #78409 A kompozitok egy része lehet hogy elnyeli a radarsugarakat (ebben nem vagyok szagértő, és mi lesz pl. a "benyelt rádióhullámok hatása?) de nem mindegyik, mert akkor pl. az antenna-burkolatok és a radomok se készülhetnének kompozitból, hiszen ott eleve alapkövetelmény a rádióhullámok átengedése. Ráadásul ha a kompozit nyom és visszaverés nélkül nélkül nyelné el a radarhullámokat, akkor miért is van szükség méregdrága speciális festékekre és pasztákra és különleges felviteli technológiákra a stealth-gépeknek?! -
#78408
Zavart érzek az erőben. Az orrkúpok bitang vastagok a torlónyomás miatt, kompozitok és a 20-30 kW imp. teljesítményű radarok és a visszavert jel is átmegy rajta. Olyan vastag kompozit semmilyen gépen nincs, hogy elnyelegessen dolgokat. Szerintem. -
millerius #78407 Ez mind igaz amiket írsz, hatalmas felületű kompozit-elemekből IS építik össze a repülőgépeket, mindemellett az ilyen nagyságrendű gépekben még mindig tonnás tételekben szerepelnek az acél, titán , durál és réz szerkezeti anyagok!! Bármelyik gépet nézed, ahol a hatalmas törzs, szárny és vezérsík kompozit-elemek össze vannak kötve, ott acélcsavarok és csapok a rögzítőelemek, acél a hajtómű és az összes bekötése, a futóművek és fedélzeti rendszerek berendezései, titán és alumínium a csőhálózat, rézből vannak az elektromos vezetékek (az elektronika vezérlő-részében ezt idővel felválthatja az üvegszál/fény-optikai vezeték, de ahol elektromos teljesítmény kell, ott biza marad a súlyos és radarvisszaverő rézkábel). Az F-117 full-kompozit függőleges vezérsíkjainak bekötése is acél-csapokkal történt, és a full kompozit vezérsík mozgatását is egy-egy acéldrót-kötelekkel (vagy rézkábelekkel elektromosan) vezérelt acél hidraulikus munkahenger végezte amihez titáncsövek szállították a hidraulika-folyadékot és acélból meg durálból gyártott hidraulika-szivattyúk, nyomásszabályzók, szűrők és szelepek adták a tápnyomást, szóval a szerkezeti teherviselő elemek anyaga még nagyon sokáig durál, titán és acél lesz. Keress egy bármilyen repülőgépről röntgenrajzot, és ilyen szemmel is nézd végig a felsorolt részeket, berendezéseket, mennyi lehet a fémes anyagból készült közülük, pedig azokon a rajzokon tényleg csak a nagyobb méretű darabok szerepelnek. Én 40 évet húztam le a repiparban és tudom, a nagy gyártó cégek mennyire szeretik döngetni a mellüket a csúcs-technológiákkal (nagy részben igazuk is van!), de ha belemegyünk a részletekbe azért még nagyon sokáig fogunk találni nagy mennyiségben hagyományos fém-anyagokat is a repülőgépeken, ezen a területen inkább a megmunkálási technológia jeleni a csúcs-technológiát (viszont ez az a terület, ahova nem nagyon visznek látogatókat). -
#78406
Pro és kontra vannak érvek, ha jól tudom a Dreamliner és az A350 esetében is a törzskeret maradt még aluötvözet, ahogy a szárnyak merevítői is. Viszont a csaknem a teljes héj kompozit, csak a speciális helyek (szárnybelépők, pilótafülke, ajtók és a hajtóművek gondoláinak "éle") használ fémötvözetet.
A vadászgépeknél az F-35 a csúcstartó, a gép üres tömegének több, mint harmada kompozit műanyag, de a merevítők itt is fémből készülnek:
![]()
Tehát abban igaza van milleriusnak, hogy a gép teherviselő váza még mindig jelentős részben fém. Amiben téved, hogy az adott kompozit műanyagok átengedik a radarhullámokat. Ugyenis elnyelik, nem átengedik. Éppen ezért használnak különleges, általában üvegszálas vagy kvarc-kompozit műanyagokat, epoxy, hab vagy méhsejt-szerkezettel merevítésnek. -
#78405
Szépek ezek a nagy kompozit-alkatrészek, de a repülőgép-technikában több évtizedes múltjuk ellenére túlnyomórészt még mindig csak mint burkolati elemet használják, itt-ott előfordul néhány kisebb megerősített vagy főtartó-elem.
Nemrég voltam Everett-ben. (fotózni sajna nem engedtek)
Döbbenetes volt a Dreamliner keresztmetszete egy régi Jumbóhoz képest.
Full ragasztott kompozit, megspóroltak x millió szegecset. Szárnyak szintén.
Amúgy tudtommal az F-117A volt az első ahol a függőleges vezérsík teljesen kompozit volt.
A B-2-nél tán már a gép jelentős része kompozit.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.11.15. 16:18:59 -
#78404
A láthatatlanság miért szempont? Nem csak annyi lesz, hogy lesz a gépeken lézer besugárzás jelző is?
Ez inkább személyzettel ellátott eszközöknél ciki. Ha tüzet nyitnak rád "hagyományos" fegyverrel, akkor vizuális és audio jelekből következtethetsz erre. Olykor ez még ad időt, hogy kitérő manővert tégy vagy legalább felkészülj a veszélyre. Lézernél csak azt veszed észre, hogy olvad alattad a gép...
A 6-8 másodperc viszont borítja a salvo elleni védelmem elméletét.
Ez a YAL-1A esetében volt téma. Akár hogy is, az, hogy másodpercenként leszedj egy-egy beérkező veszélyforrást, ahhoz tuti, hogy MW szintű lézerre lesz szükséged.
De egyébként a NAVY is úgy készül, hogy marad a meglév CIWS rendszer (Phalanx / SeaRAM) és mellé kerül a lézer, első sorban a drónok ellen. -
JanáJ #78403 A láthatatlanság miért szempont? Nem csak annyi lesz, hogy lesz a gépeken lézer besugárzás jelző is?
A 6-8 másodperc viszont borítja a salvo elleni védelmem elméletét. -
millerius #78402 Szépek ezek a nagy kompozit-alkatrészek, de a repülőgép-technikában több évtizedes múltjuk ellenére túlnyomórészt még mindig csak mint burkolati elemet használják, itt-ott előfordul néhány kisebb megerősített vagy főtartó-elem. A kompozit-burkolat alatt viszont durál vagy titán teherviselő-elemek, főtartók és merevítők, acél bekötési csomópontok, hajtóművek, futóművek, hidraulika-szvattyúk és munkahengerek, fedélzeti berendezések és csőrendszerek vannak. Viszont a kompozit-burkolati paneleken áthatoló radarhullámok ezekről a fém-elemekről talán még jobban visszaverődnek, mintha sima/sík fém-burkolata lenne e gépeknek, szóval a kompozit-anyagok használata a radar-visszaverődést nem csökkenti, a stealth-technológiának is más az alapja (pl. a sárkányszerkezet kialakítása + speciális festék és tömítőpaszta-anyagok). -
#78401
A lézerfegyverek mellett a főbb érvek:
"Deep magazine", ami az elektromosan gerjesztett lézereknél igaz, vagyis hogy addig működhet a lézer, amíg van energia. Nincs korlátozva a lőszerkészlet, nem kell aggódni az utántöltés miatt. Ez a fő indok, bármikor kerül szóba a lézerfegyver.
Fénysebesség, vagyis egyből eléri a célpontot a nyaláb, ez önmagában persze még feltétlen előny (lásd hátrányok)
"Láthatatlanság: Viszonylagos, de szabad szemmel nem nagyon lehet észrevenni a lézer működését, szegény médiafelületek, amikor írnak a lézerfegyverekről, folyamatosan photoshoppolják össze-vissza a képeket, hogy márpedig ott van egy lézernyaláb. Holott az nincs ott, legalábbis szabad szemmel nem igazán fogjuk látni alaphelyzetben. Ezáltal semmi sem figyelmeztet alapvetően, hogy "tűz alatt vagy". Nem elhanyagolható előny...
![]()
Ez a elképzelt verzió, látványos vörös sugarakkal
![]()
Ez meg a valóság, repül-repül-elkezd égni-lezuhan...
No és persze a hátrányok:
Energiaszint: A lézerek fő problémája, hogy ugyan el tudjuk érni akár az 1MW feletti teljesítményt is, viszont csak kémiai gerjesztésű lézerekkel. Amik üzemanyagot használnak, tehát nem vonatkozik rájuk a "Deep Magazine". Az elektromos gerjesztésű lézerek ilyen 60-100kW körüli teljesítményszínt körül mozognak felső határon jelenleg (amihez több tíz tonnás tömeg és ugyebár ~500-600kW elektromos betáp kell, meg a hulladékhőtől meg kell szabadulni), és noha a teljesítményük jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, még mindig nagyon messze vagyunk attól a szinttől, hogy bármilyen beérkező rakétát leszedhessünk velük. Most a NAVY egy 150kW-os tesztlézer akar a "közeli jövőben", és 2023-ban már hadrendbe szeretné állítani... :)
Környezeti hatások: A köd, pára, eső drasztikusan rontja a lézer hatását, hiszen elnyeli az energiáját. Ugyanígy probléma, ha az optikán megül a sós pára a tengeren...
Fókusz: A lézernél igazából két komoly tényező van: az energia, amit közvetít, és a fókusz, vagyis mekkora területen közvetíti. Ha túl rossz a fókusz, akkor nagy területen fog átadódni az energia, így csak felmelegíti a felületet. Ahhoz, hogy meg is olvassza, minél kisebb pontban kell az energiát fókuszálni. Amihez ismerni kell a céltárgy pontos távolságát, és nagyon gyorsan és precízen működő optikára van szükség. Ezek miatt a lézerek hatótávolságát a fókusz (és a légköri zavaró tényezők) határozzák meg. Tengerszinten pár km-es hatótával számolhatunk.
Energiaátadás hatékonysága: Ez az energiaszint, a fókusz és a céltárny anyagától függ, hogy mennyi ideig kell besugározni ahhoz, hogy sikerüljön kellően megrongálni. Ne feledjük, hogy a YAL-1A esetében úgy számoltak, hogy 6-8 másodpercig kell egy rakétatestet besugározni 1MW-os lézerrel, hogy a megadja magát. Oké, nagy távolságból, ám ritkább légköri körülmények között...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.11.15. 10:13:24 -
#78400
"Mondjuk a lézerfegyver-pártiak nagy örömére nagyon terjednek a karbonszálas kompozit műanyagok. Na azok a lézer energiáját 70-80-90%-ban elnyelik..."
Mondjuk azt se nagy csoda bevonni tükröző felületű alufóliával, a repiperben és karbantartásban így is sűrűn használatos öntapadó kivitelben is. Még polírozni se kell.
Az ALU viszont a kompozittal szemben jól látszik a radaron.
-
JanáJ #78399 Ha feltételezzük, hogy a lézer adott, van energia/nafta etetni és még a "krómozás" se védi meg a rakétát. Tehát amire lő, az leesik mint akő, akkor az nagyon durván átalakítaná a légvédelmet, nem? Hisz ideális esetben röhögve szedné le a rakéta salvókat, míg pl rossz időben meg mintha nem is lenne. Tudom, nem Star Wars, biztos hosszabb ideig kell megvilágítani a rakétát, de rettentő gyorsan tudhat célpontot váltani. Vagy nem? -
#78398
Az elgondolással van egy apró probléma: a tiszta alu is függően a hullámhossztól elnyel valamennyit. A LaWS 1,004um hullámhosszon működik például, ott a tiszta alu 94%-os tükröződéssel bír, vagyis az energia 6%-át veszi fel. A 30kW lézer-energia az 30 000 W / 3600 sec = 8,3 joule / sec energiát jelent. Ennek a 6%-át nyeli el az alu, tehát ~0,5 joule / sec energiát kell felvennie és elvezetnie. Hogy mekkora területen, az a fókusztól függ, de néhány km-en belül ez max. 1cm lehet. Még ezen a területen is igen kevés a 0,5 joule / s, de az alufólia igen vékony, szóval korlátozott ideig fogja tűrni a besugárzást. Sajnos most arra nincs időm, hogy utánaszámoljak (ha valaki ráér az adatok: hőkapacitás: 0.896 J/g-°C, hővezetés: 167 W/m-K), de azért szvsz túl sokáig nem bírja egy fólia.
Az US NAVY úgy számolt, hogy legalább 400kW-os lézer szükséges ahhoz, hogy beérkező cirkálórakétákat lelőjenek, de inkább 1MW-os. Szvsz egy alufólia bevonat a pár száz kW-os lézereknek nem tart tovább pár másodpercnél, aztán az alatta lévő anyag jön. Mivel általában radarvezérlésűek, az orruk műanyag, (tehát az orra eleve nem rakhatsz alufóliát, hiszen akkor a radar nem működik) az "könnyű" anyag a lézernek. Plusz jön a kérdés, hogy milyen szögből érkezik be (fentről támadás), stb, stb.
Annyi szent, ha a lézer CIWS elterjed, akkor arra lesz válasza a ASuW robotrepülőgép-tervezőknek is.... -
millerius #78397 Köszi a felvilágosítást.
"Mondjuk a lézerfegyver-pártiak nagy örömére nagyon terjednek a karbonszálas kompozit műanyagok. Na azok a lézer energiáját 70-80-90%-ban elnyelik..."
Mondjuk azt se nagy csoda bevonni tükröző felületű alufóliával, a repiperben és karbantartásban így is sűrűn használatos öntapadó kivitelben is. Még polírozni se kell. :-)
