95105
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
fonak #78580 Winklernek a sokat feldicsért Uralokról is elég lesújtó véleménye volt.. Gyenge, de rettenetesen sokat zabál stb. (A DAC-okat miért kellett vajon erre lecserélniük?) -
fonak #78579 Esetleg a Szprut-ra gondoltál? Lehetett az nálunk rendszerben? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#78578
Hm, érdekes, akkor nekem rossz infóim voltak vele kapcsolatban. :( -
#78577
Rossz megfogalmazás részemről, tehát a VSz-ben a szovjeteken túl csak az MN használta, a Lengyelek, Kelet-Németek, Csehszlovákok nem.
Most az MT-12 -ről beszélünk?
-
#78576
Rossz megfogalmazás részemről, tehát a VSz-ben a szovjeteken túl csak az MN használta, a Lengyelek, Kelet-Németek, Csehszlovákok nem. :) -
kiskorúbézoltán #78575 "A felsorolt fegyverek egy részét max. a szovjetek használták (pl. az MT-12-őt)."
Bakker, így kell megtudnom, hogy éveket szolgáltam a dicsőséges Szovjetszkaja Armijában?!
A 45-ösről és 57-esről nem nyilatkoznék, de a többi volt/van.
-
#78574
Az. Azért írtam azt, hogy ha valakinek ez problémás, akkor ne tegye. Én sem fogok azért fúdesok energiát beletolni. Ami csípből megy, azt megadom neki, de kb. ennyi.
Én ajánlani fogom neki a Wargame szériát, mert páncélvédettség és átütés szempontjából a legtöbb érték egész jó. Az arányokat láthatja. Persze balansz okokból egy-két eszköz picit felfelé van húzva, néhány lefelé.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.11.25. 10:35:24 -
#78573
Pont ezt néztem én is... -
#78572
Csakhogy Magyarország nincs benne a kért országokban...
A felsorolt fegyverek egy részét max. a szovjetek használták (pl. az MT-12-őt).
@Molni: Nyilván ha valaki XY dolgot kérdez, és az ember tudja a választ, vagy tudja hol kell keresni, akkor segít. Viszont ha ilyen volumenű anyagot keres, és esélyesen nem hobbiból, azért az számomra véleményes. A neten (reálisan / megközelítőleg) fellelhető minden. Szép, hogy segítséget kér, de gyakorlatilag ez neki csak időspórolás. -
#78571
MN páncéltörő eszközök röviden...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!1942M 45mm pct.á.
lőtáv max/pct: 4400/500m
vlöv: 760m/s
pct 500m: 66mm
tűzgy: 15~20löv/perc
MN rendsz: 1948
1943M ZISZ-2 57mm pct.á.
lőtáv max/pct: 8400/1000m
vlöv: 1270m/s
pct 500/100m: 146/180mm
tűzgy: 25löv/perc
MN rendsz: 1950
1942M ZISZ-3 76mm pct.á.
lőtáv max/pct: 13290/1000m
vlöv: 662m/s
pct 500/100m: 70/75mm
tűzgy: 25löv/perc
MN rendsz: 1948
D-44 85mm pct.á. (T-34/85 hk.-ban is ez volt)
lőtáv max/pct: 15650/1150m
vlöv: 895m/s
pct 500m: 160mm
tűzgy: 9löv/perc
MN rendsz: 1960
58-K-100 kumulatív kézigránát
dobástáv: 20~25m
pct: 180mm
MN rendsz: 1961
1960-as évek végén: 10,000db
RPG-2
lőtáv: 200m
seb: 84m/s
pct: 180mm kumulatív
MN rendsz: 1957
1964: 1000db
MN kivonás: 1966
RPG-7
lőtáv: 300m
seb: 300m/s
pct: 300mm kumulatív
MN rendsz: 1964
gl.szakaszonként
1960-as évek végén: 1800db
3M6 Smel (AT-1 Snapper)
2K15 - GAZ-69 - 4db rak
2K16 - BRDM-I - 3db rak
lőtáv: 2000m
seb: 95~110m/s
repidő: 20sec
pct: 380mm kumulatív
MN rendsz: 1963
gl.ezr. - pct.ü. 4/6db (76/57mm pct.á.-t váltotta)
9M14 Maljutka (AT-3 Sagger) - BMP-1 -en is
BRDM-2 6db indítón, +4db küzdőtérben
seb: 100~120m/s
lőtáv: 3000m
pct: 400mm kumulatív
MN rendsz: 1975
gl.ezr. - pct.ü. 6db (Smel-t váltotta)
korszerűsítés P1-re: 1978-tól
9M14P1 Maljutka (AT-3 Sagger)
MN rendsz: 1977
pct: 520mm kumulatív
SzPG-9D 73mm HSN (BMP-1 -en is)
lőtáv: 800m
pct: 300mm kumulatív
seb: 700m/s
repidő: 1~2 sec
MN rendsz: 1967..71
gl.zlj. 4db
9M111 Fagot (AT-4 Spigot)
seb: 186m/s
lőtáv: 2000m
pct: 400mm kumulatív
MN rendsz: 1980
első lépcsős gl.zlj. 4db (+4db SzPG-9)
MT-12 100mm pct.á.
lőtáv max/pct: 3000/2000m
vlöv: 1575m/s
pct 3BM2 500/2000/3000m: 230/180/140mm
tűzgy: 6~10löv/perc
MN rendsz: 1984 (gl.ho.pct.o. D44 leváltása)
9M113 Konkursz (AT-5 Spandrel)
seb: 200m/s
lőtáv: 4000m
pct: 600mm kumulatív
repidő: 20sec
MN rendsz: 1985
-
#78570
1984? Az utolsó esélye a VSz-nek nyerni?
Európában az Amcsik M60A3-al vonultak akkoriban.
Leo-2A1 450db-os széria vadi új.
Szovjeteknél T-64A/B, T-72A, T-80A/B rendszerben.
Nálunk Tatán már megvoltak a T-72-esek, de a többi T-55A, T-55, és T-54M.
Lengyeleknél is csak 1 ezred kapott még T-72-est, a 8. Pułk Czołgów Średnich, Żagań.
A Cseheknek már két ezredük T-72-es, 60. tankový pluk, Kežmarok és a 1. tankový pluk, Strašice.
Kiindulásnak lehet ez jó, bár van benne amit már meghaladott a tudomány...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.11.25. 08:43:37 -
#78569
Na szóval...
Kaptam egy ilyen üzenetet VO101.Tom egyik ismerősén keresztül, valamiféle társasjátok próbálna csinálni.
******* gave me your email address. he said you could help me with some cold war data.
The countries I need data currently is; DDR, Finland, France, Poland, Soviet, UK, USA, West Germany.
The year, 1984. Where new systems were implemented in 1984 then please use the earlier system, not the new one! Unless for example the new system was implemented very early in the year like 10th January 1984. As a rule, use most common.
I could use a list of aircraft for each one, helicopters and ground attack aircraft as well as fixed wing fighters. This needs to include common weapon load outs.
I am also looking for data on range and penetration of tank rounds. As well as ATGM.
Any data on ERA armour and similar systems. % effectiveness.
That is quite a lot of information already and there will be more.
If you can help that would be great.
Thanks.
Én írtam neki, hogy ez önmagában messze túl van az ismereteimen. Az 1984-es év segíséget jelent neki. A repcsik és fegyverzetek egy részét még csak-csak meg tudom adni légvédelem és szárazföldi erők terén, de az ATGM és hk. lőszerek átütéséről nincs összefoglaló anyagom. Igazság szerint, ha neki összegereblyéznénk egy ilyet, akkor nekünk is meglenne egy helyen. Ha csak kommetekben bárki hozzászól ehhez én megcsinálnám az összegereblyézést és angol fordítást is, ha köll.
Ha ebből lesz valami, akkor neki sanszosan haszna is lehet belőle. Én nem hoztam szóba ilyesmit, mert nekem pusztán "szakmai kihívás" és érdekel a végeredmény. Ennek szellemében várom szeretettel mindazokat, akik beszállnának a buliba.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.11.24. 23:34:05 -
#78568
A brit harkocsik szinter mindig a páncélvédettség és tűzerő terén mozdultak el a mozgékonyásg kárára. Az adott korszakban a Chieftain és Challyk tűzereje mindig komoly volt az azonos korszakos szovjet hk-hoz képest és a páncévédettség sem volt rossz. -
JYeti #78567 A Rheinmetall ajánlat elég ütősnek tűnik, inkább az a kérdés, hogy mire van pénz és a helyi lobbi mennyire erős.
Elvileg az is felmerült, hogy vesznek egy új harckocsit az upgrade helyett, pénzben és képességben lehet az is jobban megéri, bár ugye kérdés, hogy mire akarják használni. A sivatagban arabokat kergetni jó a Ch2 is, az oroszok ellen meg egy új harckocsit kellene fejleszteni.
A páncélzattal egyébként mi volt a baj, hogy ennyire felextrázták 75 tonnára? Attól eltekintve, hogy egyszer egy RPG-vel pont a gyenge ponton sikerült átlőni, elvileg elég jól viselte az RPG támadásokat.
Elvileg nem is a páncélvédettséggel van most baj, hanem hogy sietve pakolták tele kiegészítő páncélzattal, így nem optimalizálták a harckocsira, és lehetne faragni a súlyából (ami 75 tonnára nőtt, de a motor maradt 1200 lóerős).
Y -
#78566
Milyen új hk.? A briteknek nincs saját új harckocsi-programjuk. Ez a Chally2 felújítás van.
A németeknek és a franciáknak van egy közös programjuk, ami 2035-re kell, hogy elkészüljön. Addig a Leo2A7+ és Leclerc upgrade. -
#78565
Nincs új brit hk. tervben. Nincs rá pénz. Asszem erről is volt link Cifutól, ahol arcpirítóan ismerték ezt be. -
JanáJ #78564 félOFF
A Stefánia palotában (Bp) volt egy másfél órás ingyenes előadás Missziós történetek címmel afganisztánról. Inkább afganisztánról beszélt az alezredes, nem egy hardware pornó volt. Januárban valamelyik másik - nem afganisztáni - misszióval folytatják. Akit érdekel FB-on keressen rá a "Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központ"-ra. A januári időpont mondjuk még nem látszik -
JanáJ #78563 Miért kell az upgrade? Addig nem húzzák ki míg megjön az új hk? Azt mondtad, hogy komótosan elkezdtek a németek a franciákkal új konzervet tervezni. -
#78562
Na, úgy tűnik megvan a Chally2 upgrade tender második befutója is. Az első biztosra volt vehető, a már korábban említett "Team Challanger 2" (TC2) tagjai között ugyanis ott volt a BAe és a General Dynamis Land System (GDLS) is, vagyis akik brit földön szárazföldi technikával dolgoznak, azok egy csapatba tömörültek. A "TC2" ugyanakkor meglehetősen finomkodó felújítást tett le először az asztalra, csak az éjjellátókat és a tűzvezető rendszer lecserélését vetették fel, de persze kihangsúlyozva, hogy további lépések is elképzelhetőek.
![]()
A TC2 első brossúrája
A másik induló csapat a német Rheinmetal vezetése alatt tömörülnek, tagjai a Supacat, a Thales UK és a BMT.
A kiesettek közé tartozik a CMI Defence és Ricardo páros, a KMW és Pearson Engineering páros, valamint a RUAG, Lockheed-Martin UK és Elbit Systems csapata.
A Rheinmetal javaslata az elektronoptikai és tűzvezető rendszereken túl a lövegről is szól (azt még nem tudni, hogy a 120mm L/55, vagy a fejlesztés alatt álló L/55A1 verziót takarja majd, utóbbi állítólag 20%-al nagyobb torkolati energiára képes, mint a sima L/55-ös). Az elég valószínűtlen, hogy a németek végső verziójában maradna az L30 löveg. A Rheinmetal javaslata azonban egy érdekes opciót is takar: a torony részleges vagy teljes lecserélését, és a páncélzatának modulárisra váltását. Az előbbi érthető, hiszen a korábbi CLIP program keretében már kipróbálták a 120mm-es L/55-ös löveget a Chally2-ben, ám az osztott lőszerekhez méretezett lőszertárolók helyén mindössze hat darab 120x570mm-es egybeszerelt lőszert tudtak elhelyezni.
![]()
A Chally2 Rheinmetal által felvázolt upgrade javaslatának (egyik lehetséges) változata
A javaslat része a Chally2 kiegészítő páncélzatának AMAP-ra való cserélése is, amivel a tömeget akár 68 tonna alá is csökkenthetik, a védelmi képesség romlása nélkül (a Chally 2 TES(H) csomaggal eléri a 75 tonnás tömeget...).
A pályázóknak két évük és csaknem 26 millió eurójuk van, hogy a prototípust megépítsék. Az első sorozatpéldány átadása nem várható 2020 előtt. -
_rudi #78561 A D566 nagyon szar konstrukció volt, és olyan szarul volt összerakva hogy az már siralmas...
A hidraulikus féket nem tudom ki találta ki hozzá, de azt csúnyán meg kellett volna verni
Ha a sofőr kicsit keményebben lépett a fékre akkor a csövek és a munkahengerek sorra durrantak el.
A hülye sofőrök meg - hogy ne büntessék meg őket - egyszerűen ledugózták a hibás kört és mentek tovább.
Anno találtunk a telephelyen olyan kocsit amelyiknek a 6-ból egy féke működött...
-
savaz #78560 A szovjet hadiipar mindig prioritást élvezett a civillel szemben. A nagyobb dolgokban (harckocsi repülő) még igyekeztek letesztelni az átvevők, de az apróbb, nem annyira lényeges dolgokban és a civil szférában már egyik résztvevőnek sem volt érdeke, hogy javítson a dolgokon. Valami legyen, meglegyen a darabszám, teljesítsük a tervet az jó lesz az a parasztnak. Bármilyen javítás, módosítás, új modell az csak extra meló, extra költség termeléskiesés, minek fárasszák magukat.
A nagy dolgokban meg szintén a határidő volt a lényeg nem volt idő tervezni, átgondolni a részleteket (lásd pl a nagy hadihajók hajtóműveit). -
#78559
Ez sztem megmagyarázható a hazai vásárlóerővel, meg gazdaságossági kérdésekkel. Ugye a haditechnikánál nem számít annyira a pénz, de ha otthon nem bírja jó áron eladni a civil dolgokat, már nem lehet rendeset gyártani. -
savaz #78558 Azt nem mondtam, hogy mindig működött :-). Nekünk a fékcsövek durrantak el rendszeresen. De ha működött elment mindenütt. A rugózás meg akkor volt jó, ha le volt terhelve, amúgy rázott mint a fene.
Azt hiszem valami olyan koncepció lehetett mögötte, hogy mi kifinomult magyar mérnökök mutassuk meg a primitív oroszoknak, hogy mekkora modern dolgot tudunk tervezni. De az már nem volt benne, hogy rendes anyagból csináljuk meg, és rendesen karbantartható is legyen. Ez inkább a gyártási és fejlesztési tapasztalat, hátéripar, meg a tesztelés dolga.
Valami ilyesmi fázisban vannak a kínaiak is a repülőgép hajtóművekkel. A otthon, konzervdobozból is lehet gázturbinát gyártani (pont láttam róla valami youtube videót), de az nem olyan erős, nem bírja annyi ideig, túl nehéz, karbantartásigényes etc.... -
JanáJ #78557 Itt mondjuk pont szétfikázzák. :-) -
savaz #78556 A Csepel D566 meg messze megelozte a korat. Arrol is vannak ilyen videok, mint az orosz vasakrol. Mind a 6 kereke hajtott, fuggetlen felfuggesztessel, 6 tarcsafekkel, torzios rugozasmindene szervos, stb.
De olyan szar anyagbol raktak ossze, hogy minden brutal vastag kellett legyen. Uresen 10 tonna volt (2 IFA), de ugyanannyi a nevleges teherbirasa (5t). Igy is csavart csak ovatosan huztam meg rajta, mert lesarkazodott, beszakadt stb, pedig nem vagyok egy eromuvesz.
A szocializmus nem kedvezett a fejlesztesnek, javitasnak. Hozni kellett a tervet minnel hamarabb. Ehhez meg az oroszoknal(de talan mashol is) hozzajott a munkasok legendas munkaminosege. Gyakorlatilag a darabszam szamitott, az nem volt fontos hogy jo is legyen. A minosegellenorzes nem vette ki, mert azzal nem teljesitik a tervet. a vevo meg majd megoldja okosba, oruljon, hogy kapott valamit.
Fanatikusabbaknak ajanlom Kornai Janos: Hiany c. konyvet. Aki ezt elolvassa garantaltan kiabrandul a tervgazdasagbol. -
#78555
A Rába 832 is csaknem teljes licenc volt (motor plusz fülke), az alvázat és a felfüggesztést, illetve a felépítményt tervezték magyarok. -
fonak #78554 A Csepel a maga idejében nyilván jó volt, mivel egy az egyben Steyr licenc volt ha jól tudom. :) -
Kurfürst #78553 A kettő majdhogynem ugyanaz. :D Én tudom hogy igazából az egyébként jó minőségű gyárakat/gyártmányokat egyszerűen kinyírták (pl. a Csepel az 50 években állítólag elég jó volt). Országonként fel volt osztva, ki mit gyárt a nagy szocialista közösségnek - - "majd a keletnémet elvtársak gondoskodnak róla mostantól". Ez általában azt is jelentette, hogy ahol gyártottak valamit, na ott pont nem volt belőle. Lsd. keletnémet Trabant várakozási idők... 10 év meg ilyenek, amihez képest az itthoni pár év még istenes volt. A Rába még ment, de az inkább más, szállítmányozási kategória volt, ráadásul ha jól látom jelentős részben exportra került a közel keletre, gondolom valutaszerzési megfontolásokból... mint a Hofi klasszikus viccében a tervgazdálkodásos disznókról. A terv 8 disznó, 4 születik. A pártvezetés felé meg, ahogy jelentik felfele mindig kicsit szépítenek rajta... végül lejelentik, hogy megvalósult a terv, 8 disznó lett, így 4 disznót exportálhatnak, a többit pedig megehetjük itthon. -
#78552
Ezzel az a baj, hogy volt alternatívája az IFA-nak. Zil-131, Rába 832 és társai. Tervgazdálkodás volt, valóban, de valójában hiánygazdálkodás volt... -
Kurfürst #78551 Mert az volt. Tervgazdaság. Ahogy elnézem, az IFA-t elkezdték gyártani mint az őrültek, ami egy kis jóindulattal 60-as évekbeli szint volt, utána kellett a megrendelés a keleti blokkból, amit a tervgazdaságban ki is osztottak szépen. A DDR csinált egy teherautót, mert az volt rá kiosztva (meg asszem a hajógyártás) a többiek megvették mert az volt a terv. Gyártották is százezerszámra, hiszen verseny itt nem volt (választhattál az IFA vagy a semmi között) és ezt erőltették még a 80-as években is, mert fejlesztés, az nem volt. 1990-ben meg rögtön le is álltak.
A ruszkik gondolom megtartották maguknak a jobb saját cuccaikat (amiben annyi logika azért volt, hogy közúton az IFA is elment, mint megoldás), ráadásul ott is hiány"gazdálkodás" volt és a Vörös Hadsereg prioritást élvezett.
Racionalitást szerintem ne keressünk a szocialista tervgazdálkodásban, de attól még akadt ott azért jól kitalált, robosztus teherautó, csak épp a hadseregen kívül senki se látta. :D -
#78550
Erőforrások priorja a lényeg. Ne feledd, hogy lélekszámban a nyugati világ állt szemben a VSz-el - az arány 1970-ben 538 millió a 350 millió ellen. A nyugati világ pedig a Marshall-tervnek hála "elég" gyorsan talpra állt, míg a túloldalon nem volt gazdasági támasz, így kellett újjáépíteni mindent. Innen kezdve a VSz-nek fel kellett állítani a fontossági sorrendet.
Az IFA esetében is megvoltak a prioritások. Masszív alváz, minél egyszerűbb szerkezet (előre dönthető kabin? Ugyan már, ha a motort akarod szerelni, akkor majd az utastérből megoldod. Ahogy tudod...), minél olcsóbb gyárthatóság... Egyszerűen az erőforrásokból ennyi tellett. Mint az Indiai autó és teherautó-gyártás. Nincs (nem volt) erőforrás rá, ezért ott is arra mentek rá, hogy legyen valami. Ami nem volt jó, de volt. -
#78549
Ez tök jó, de még mindig nem magyarázza azt, hogy akkor a civilek miért IFÁ-val szívtak és miért használt még keletnémet haderő is IFÁ-t. Bár ez már annyira nem HT téma. -
Kurfürst #78548 Ne viccelj, a katonai teherautóik mocskosul jók. Nem véletlenül, Oroszország nagy és utakat elfelejtettek benne építeni, úgyhogy arra lettek kitalálva hogy nagyjából mindenen elmennek. És erre jó eséllyel sokkal jobbak mint a civilizált környezetbe szánt (értsd: többnyire normális utak vannak, rendszeres szerviz, környezetvédelmi előírások stb.) nyugati járgányok. Ott egyszerűen az úttalan utakra szánt, jó értelembe vetten igénytelen katonai járgányokat használják a vadabb vidékeken.
Civil ipar... nos ha a személygépkocsikra stb-re gondolsz, . Hozzáteszem azért dőreség a 80-as évekbeli Ladát a mostani összehasonlítani, ott egyszerűen összeomlott a 90-es években az ipar és nem volt fejlesztés. A 80-as években azért nem voltak annyival rosszabbak, inkább csak a minőségbiztosítás volt vicc..
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2016.11.24. 14:33:39 -
_rudi #78547 A Lada Niva speciel jó konstrukció (a gyártás minőségét most ne firtassuk..)
-
JanáJ #78546 Szerintem mert nem volt szempont, hogy mivel jár a nép. Kiscsilliárd hk-uk volt, de autóra hónapokat-éveket vártál. -
JanáJ #78545 Ez így szerintem hülyeség. Orosz o. területén anno - és még most sem - 4 sávos német sztrádán hozták volna a szocializmust. Terepjáró képességük volt/van, de komfort fokozat az nincs. Pláne nem, ha az 50-es években tervezett vasat a 80-as években hajtották és mentek vele 60km-t beton úton. Én anno Aviákon voltam soros. Na azzal a Petőfiből Tatáig jutottunk volna békében és csak azért mert ott a stráda. A terepjáró képesség mint olyan, nem volt neki. Valamint a mindenki által ütött gépek nem bírták. A null kilométeres meg a garázsban pihent.
Ha megnézed, a mostani honvédségi Rábák is brutál terep gépek. Még ha az oroszos nehéz teherautó szintjét nem is ütik meg. Mondjuk nálunk nem is olyan a klíma. -
#78544
Ja, akkor tévedtem. Viszont ők is képesek voltak gyártani a T-72-őt. Egyszerűen, ha képesek voltak normális harkocsi motort gyártani, akkor miért volt a civil ipar teljesítménye annyira nevetséges? Ezt soha nem voltam képes megérteni... -
Kurfürst #78543 Az IFA speciel keletnémet. Ooops. -
#78542
Én mondjuk az IFÁ-ra gondoltam, ami aszfaltozott úton nem bírt felmenni szinte egy komolyabb emelkedő megpakolva...
Egy volt katona nekem azt mondta, hogy a sok orosz teherautó istenítő valahogy többnyira azoktól jön, akinek nem kellett azokkal a szarokkal szopnia... -
fonak #78541 A civil teherautói azok spec. a katonaiak civil változatai voltak, és eredetileg amerikai típusok koppintásai voltak mind, asszem. Még a híres benzines Zil is. A Kamaz már lehet, hogy nem:)
