Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #78401
    A lézerfegyverek mellett a főbb érvek:

    "Deep magazine", ami az elektromosan gerjesztett lézereknél igaz, vagyis hogy addig működhet a lézer, amíg van energia. Nincs korlátozva a lőszerkészlet, nem kell aggódni az utántöltés miatt. Ez a fő indok, bármikor kerül szóba a lézerfegyver.

    Fénysebesség, vagyis egyből eléri a célpontot a nyaláb, ez önmagában persze még feltétlen előny (lásd hátrányok)

    "Láthatatlanság: Viszonylagos, de szabad szemmel nem nagyon lehet észrevenni a lézer működését, szegény médiafelületek, amikor írnak a lézerfegyverekről, folyamatosan photoshoppolják össze-vissza a képeket, hogy márpedig ott van egy lézernyaláb. Holott az nincs ott, legalábbis szabad szemmel nem igazán fogjuk látni alaphelyzetben. Ezáltal semmi sem figyelmeztet alapvetően, hogy "tűz alatt vagy". Nem elhanyagolható előny...


    Ez a elképzelt verzió, látványos vörös sugarakkal


    Ez meg a valóság, repül-repül-elkezd égni-lezuhan...


    No és persze a hátrányok:

    Energiaszint: A lézerek fő problémája, hogy ugyan el tudjuk érni akár az 1MW feletti teljesítményt is, viszont csak kémiai gerjesztésű lézerekkel. Amik üzemanyagot használnak, tehát nem vonatkozik rájuk a "Deep Magazine". Az elektromos gerjesztésű lézerek ilyen 60-100kW körüli teljesítményszínt körül mozognak felső határon jelenleg (amihez több tíz tonnás tömeg és ugyebár ~500-600kW elektromos betáp kell, meg a hulladékhőtől meg kell szabadulni), és noha a teljesítményük jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, még mindig nagyon messze vagyunk attól a szinttől, hogy bármilyen beérkező rakétát leszedhessünk velük. Most a NAVY egy 150kW-os tesztlézer akar a "közeli jövőben", és 2023-ban már hadrendbe szeretné állítani... :)

    Környezeti hatások: A köd, pára, eső drasztikusan rontja a lézer hatását, hiszen elnyeli az energiáját. Ugyanígy probléma, ha az optikán megül a sós pára a tengeren...

    Fókusz: A lézernél igazából két komoly tényező van: az energia, amit közvetít, és a fókusz, vagyis mekkora területen közvetíti. Ha túl rossz a fókusz, akkor nagy területen fog átadódni az energia, így csak felmelegíti a felületet. Ahhoz, hogy meg is olvassza, minél kisebb pontban kell az energiát fókuszálni. Amihez ismerni kell a céltárgy pontos távolságát, és nagyon gyorsan és precízen működő optikára van szükség. Ezek miatt a lézerek hatótávolságát a fókusz (és a légköri zavaró tényezők) határozzák meg. Tengerszinten pár km-es hatótával számolhatunk.

    Energiaátadás hatékonysága: Ez az energiaszint, a fókusz és a céltárny anyagától függ, hogy mennyi ideig kell besugározni ahhoz, hogy sikerüljön kellően megrongálni. Ne feledjük, hogy a YAL-1A esetében úgy számoltak, hogy 6-8 másodpercig kell egy rakétatestet besugározni 1MW-os lézerrel, hogy a megadja magát. Oké, nagy távolságból, ám ritkább légköri körülmények között...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.11.15. 10:13:24