95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
savaz #79171 Errol tud valaki valami bovebbet?
Eltuntek a netrol az uj Mig prototipus fotoi -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79170
A #79167 óta próbálok rákeresni, hogy a 9M96D átmérője mennyi lehet, mert ha nagyobb átmérőjű radar van a rakéta orrába, az némi magyarázatot adhat(na) erre. A rakéta hossza 4,7 méter, a rakétatest átmérője 240mm, míg az AIM-120 ugye ~178mm. Szóval annyival nagyobb radar nem fér az orrába. Esetleg a radar adóteljesítménye nagyobb, de ez már tényleg találgatás... -
#79169
A kis távolság viszont egészen más az ARH és egész más egy vadászgép vagy SAM radar esetén. Egy mezei vadászgép radarnak a 100 km+ távolság az a messsze. Az ARH-nak meg 10km már a messze... -
#79168
A radarkeresztmetszettől közel sem lineárisan függ a detektálhatóság. A felderítési távolság duplázódik, ha a radarkeresztmetszet az eredeti érték negyedik hatványával növekszik. Tehát, ha egy 1 m2 radarkeresztmetszettel bíró gép észlelési távolságát meg akarja felezni az ember, akkor 0,54 mértékben kell csökkenteni a visszaverő felületet. Ez körülbelül az eredeti felület 6%-a, tehát 0,06 m2. Ha még felezni szeretnénk ezt a távolságot, akkor a 0,06 m2felület 6%-át kell elérni, ami 0,0035 m2. Hát nem semmi kihívás, annyi szent…
Az F-117 esetén egy komoly referencia van, az 1999-es Allied Force alatt a P-18 nagy hatótávolságú felderítő radar kb. 25 km távolságból vette követésbe az F-117-es – ez az adat közvetlenül Dani Zoltántól származik –, ami a hasonló méretű F-4 Phantom II esetén kb. 280 km-ről már képes volt erre. Az F-4 RCS értéke valahol 10 m2 táján volt X sávban. A fenti negyedik hatványos összefüggéssel számolva némi kerekítéssel a következő adódik ki. Dani Zoltán az F-117-re 25 km-es távolságot adott meg, amit kerekítsünk fel engedékenyen 30 km-re A 280/30 = 9,3-as arány, amit vegyünk 8-nak az egyszerűség kedvéért. a 8 =23. Ez alapján az F-117 RCS-e kb. 0,0025 m2 adódik, ami egészen közel van a fent említett 0,001 m2 értékhez.
Apró hiba a modellel, hogy a P-18 nem centiméteres, hanem méteres hullámhossz tartományban dolgozik. cm és dm-es tartományban valószínűleg még kedvezőbb az RCS értéke. Mert az összes primitív modellnél valahogy elfelejtődik ez... -
#79167
A dolog szépséghibája az, hogy az AIM-120 a nem stealth célokat veszi követésbe 10-15 km-ről. Ha stealth gépet olyan kis radar képes lenne ekkora távolságról észlelni, akkor MCG és semmi más sem kéne, mert indítás után látná a gépeket 100 km+ távolságból az a kis radar is. Csakhogy ez nem így van... Még, ha feltesszük, hogy a stealth gépra rá fog lockolni az ARH, az akkor is azt jelenti, hogy irgalmatlan pontosan kell MCG-t adni. ~M3 relatív sebességnél, ha 3-4 km-ről lockol rá a rakéta, akkor nem sok mindent tud csináli a raktetta... -
#79166
"ugye a negyediken függvény kis távolságon már a cél ellen dolgozik"
Ez a halandók nyelvén mit jelent?
Kis távolságokon nem számít semmit a lopakodás.
lásd... -
#79165
Az orosz 400+ km-es SAM rakétával kapcsolatban...
40N6E "csak" 380km hatótávolságú. (ott persze a föld görbülete miatt, csak 10km repülési magasság fölötti célokat látja az MFR)
40N6E 1893kg, 380km hatótávolsággal
48N6E2 1835kg, 200km hatótávolsággal
5V55R 1665kg, 75km hatótávolsággal
Nem annyival növekszik a rakéta tömege.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.19. 09:37:30 -
JanáJ #79164 Az AESA légtérellenőrzőre mondjatok valamit. Szerintem zseniális lenne, mert kb mindent tudna egyben amit eddig több gép oldott meg. Persze ha technikailag működne is akkor is öszvér, mert földi dolgokat vizslatni gondolom más rep profillal kell mint a légieket.
Az orosz 400+ km-es SAM rakétával kapcsolatban felmerült, hogy pl légtérellenőrző ellen is jó lehet. A rakéták hatótávolságát növelni gondolom csak egy ideig lehet, vagy piszok nagy lesz, nem mellesleg nem is lát el a radar addig, de mi van a légtérellenőrzők radarjával? Ott mi a szűk keresztmetszete a "látótávolságnak"? -
JanáJ #79163 "ugye a negyediken függvény kis távolságon már a cél ellen dolgozik"
Ez a halandók nyelvén mit jelent? -
#79162
Először megadja az RMS hiábát ordítóan kicsi értékre, aztán a felbontásbeli korlátra meg egy nagyságrenddel nagyobbat...? 500 méter és 4 fok. Kérlek magyarázza meg ezt valaki, mert nem értem. Olyan, mintha azt mondanád, hogy 1 cm pontossággal tudsz mérni, de két tárgyat csak egymástól eltérő 10x10 cm-es mezőbe vagy képes megkülönböztetni, ha ennél közelebb van, akkor az egy cél... WTF...?
Ez minden legyező nyalábú radarnál így van (mivel a radar nyalábja mindig szélesebb mint maga a cél), csak méteres hullámhosszon látványosan nagyobb a különbség.
Ahogy a nyaláb átsöpör a célon, kialakul a lencse alakú céljel.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A nyaláb széle először az 1-es pontnál érinti a célt, utána a 3-as pontnál néz pont a cél felé, és az 5-ös pontnál hagyja el a célt a nyaláb másik széle.
Pontosan tudjuk hogy a cél a 3-as pontnál van (hiszen az a lencse maximuma).
Ha most az ábrán egy kötelék repülne, akkor is csak egy ugyanilyen lencse jelet kapnánk.
Vagyis a radar felbontása a nyalábszélességgel, míg mérési pontossága a nyaláb mozgatásának pontosságával írható le.
Az utóbbi mindig pontosabb.
Az továbbra sem derül ki, hogy ebből hogyan lesz tűzvezetés...
Elvi szinten; ha a Nebo-M kiszúrja 100km-ről az F-35-öst, és tud MCG jelet adni az Sz-400-as 9M96D aktív radaros rakétájának ami 120km hatótávolságú, akkor az a céltól 10~15km-re már könnyen megfoghatja a célt (ugye a negyediken függvény kis távolságon már a cél ellen dolgozik).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.19. 08:12:26 -
#79161
Több dolgot sem értek a lapon.
Először megadja az RMS hiábát ordítóan kicsi értékre, aztán a felbontásbeli korlátra meg egy nagyságrenddel nagyobbat...? 500 méter és 4 fok. Kérlek magyarázza meg ezt valaki, mert nem értem. Olyan, mintha azt mondanád, hogy 1 cm pontossággal tudsz mérni, de két tárgyat csak egymástól eltérő 10x10 cm-es mezőbe vagy képes megkülönböztetni, ha ennél közelebb van, akkor az egy cél... WTF...? Vagy az angol fordításban van valami hiba?
Az továbbra sem derül ki, hogy ebből hogyan lesz tűzvezetés...
Ha a Nebo nem tud MCG-t adni R-77-nek vagy Sz-400 aktív radaros rakétájának, akkor ezzel alig vagy bentebb, ha hozza a markeding adatos és az RCS az F-117 szintjén van. Mert más fegyver szóba sem jón. A SAGG-os rakéta ezzel nem megy semmire.
Ha meg akkora a mérési hiba, mint az alsó sorban van, akkor meg nagy sebességű rakétánál azon remeg a léc, hogy 500 méteres mellélövést a stealth = kis ARH észlelési távolság miatt a rakéta hogyan fog korrigálni...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.19. 00:40:34 -
JanáJ #79160 Egyet értek azzal amit írtál, csak arra céloztam, hogy a tábornokok nem pint húszévesen es naluk mar nem olyan fontos a testi ero. Egy pl. 30 eves ezredestől pont azt varnam mint az ilyen koru kozlegenytol. -
fonak #79159 "Nincs köztük kövér, az a halálom" (mondjuk aki mondta, az is pocakot eresztett:)) -
#79158
Szerintem sok nyugati seregnél is előfordul a hordó forma a pizsamásoknál.
Először is erről szól a dolog. Ha a katonáknál elvárás a fizikai tréning, akkor is, ha íróasztal mögött szolgálnak, akkor a tiszteknek miért nem kell ilyeneken részt venni, és felméréseken megfelelni?
Másodszor a "hordó forma" éppenséggel nem csak testmozgás kérdése, hanem első sorban pont, hogy táplálkozásé. Lehetsz testes (nem kövér!), de ettől még megmozgathatsz akár 200kg-ot is...
de az amiknál minden más.
Pont ez az, az USAF és az US ARMY, illetve az USMC esetében is van Command PT, az US NAVY esetében nincs.
A Command PT egyébként nem azt jelenti, hogy hústornyokat varázsolnak a "pizsamásokból", hanem azt, hogy nekik is részt kell venniük fizikai edzéseken. Ez alapvetően torna, futás, stb.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.18. 20:01:58 -
fade2black #79157 sztem is baj ha egy katona tiszt hordó. Mert sztem és ld Cifu írását is rombolja a morált.
Tiszti karban (is) elvárt kéne legyen, a napi átlag 45min testmozgás és a megfelelő étkezés. Ha ez megvan esély sincs hordóságra max hustoronyságra.
A "törött ablak" meg nálunk minden téren pusztítja a morált. A hordó tisztek, az elkeserítő technikai háttér, hogy a politika abszolute nem veszi komolyan a honvédelmet, hogy....
-
JanáJ #79156 Az előbbire: link -
JanáJ #79155 Mindenhol egy félistent tesznek a toborzó plakátra. :-) Szerintem sok nyugati seregnél is előfordul a hordó forma a pizsamásoknál. Szerintem ez nem is feltétlen baj, nem gondolom, hogy fognak még bokrot ugrani, meg nem is a húszon évesekből lesz tábornok. Persze az amiknál van pár nyugger figura aki terminátor, de az amiknál minden más. Mindenesetre könnyebb felnézni olyanra, aki nem gurul. Nálunk inkább az arányokkal van baj. Nem tudom miért. Gondolom még mindig annyi tisztünk van, mint anno a Néphadseregnél, csak a honvédek tűntek el. -
#79154
A honvédségre nézve az 5. pont a legérdekesebb, bár általánosítani nyilván nem szabad, de honvédségi "reklám"videókon, többnyire jó felépítésű sportos katonákat látni, még nagyobb rangok esetében is, a különlegesek harci parancsnokai is terminátoroknak néznek ki(ami nagyon jó dolog), viszont a főtisztek között van 1-2 hordócska, (jó néhány).
Csak kérdés az az, hogy ha bevezetnék a folyamatos fizikai erőnléti szintfelmérőket a tábornoki karban,(feltételezve hogy a főtisztekre, tábornokokra nem vonatkozik jelenleg) és a főtisztek egyharmada nem menne át mi lenne?
Kisarkítva a problémát, a honvédség apró mérete miatt(is), 10 katonára 3 tábornok jut, mindenki tiszt meg tiszthelyettes!
Például az amerikai seregekben az úgymond alacsonyabb rangúnak is nagyobb a hatásköre mint idehaza, legalábbis nekem ez jön le! -
#79153
Egy érdekesség az USNI oldaláról - Vélemény: 5 olyan olcsó és egyszerű dolog, amivel a morált javítani lehetne.
Tömören arról van szó, hogy az US NAVY is küzd az általános belső morális problémákkal. A cikk írója elővette a "törött ablak" elvet. Ez arról szól, hogy ha az emberek egy egyszerű törött ablakot látnak, amit soha nem javítanak meg, az azt üzenetet hordozza a mellette elsétáló emberek felé, hogy ezzel (sem) foglalkozik senki, és nincs is igazán felelőse a problémának.
A cikkíró 40 aktív vagy visszavonult US NAVY-ben szolgáló barátját kérdezte meg, hogy ők hogy növelnék a morált olyan egyszerű és olcsó dolgokkal, amik látszólag nem nagy dolgok, mégis megfelelnek a "törött ablak" elméletnek, vagyis javítják az US NAVY-ről kialakult képet az ott szolgáló tengerészek számára.
Itt van a legjobb és legnépszerűbb 5 válasz:
1.: Az első egy friss változás, az US NAVY megváltoztatja a tisztes / tengerész megszólításokat, rendfokozatokat, és az USAF / US ARMY féle rendszer fele mozdul el. Egy példa: 2016 szeptember előtt négy csoportba voltak osztva az E-1 / -2 / -3 fizetési csoportba tartozó tengerészek, ezek: Seaman, Fireman, Airman és Constructionman (Tengerész, Tűzoltó, kb. Repülőgép-kiszolgáló és Építő/Szerelő). 2016 szeptembere után a megkülönböztetések eltűntek, mind a négy csoport egyszerűen Seaman, Tengerész lesz.
Az indoklás szerint a felosztás adott egy kis külön önérzetet a tengerészeknek, hogy ő például nem egyszerű Seaman, hanem Airman...
2.: Egyenruha. Ez nem meglepő, a katonák számára, bárhol is legyenek a világban, az egyenruha kiemelt fontossággal bír, hiszen abban vannak nap-mint-nap, és ez adja meg a külsőségeiket. Itt panaszkodnak arra, hogy folyamatosan változtatnak az egyenruhákon, ami bizony pénzbe kerül (ott is ki kell fizetni, ha új egyenruhát veszel...). Plusz megjegyzik, hogy a "nyári fehér" egyenruhát ki kéne dobni, ugyanis nagyon nem praktikus, és nem elég díszes, fess a többi haderőnem egyenruhájához képest - plusz amit nem tesznek oda, gondolom minden meglátszik rajta...
E mellé teszik oda, hogy nem kellene a nőket is folyamatosan nadrágba dugni, hagyják meg a nőknek, hogy nők lehessenek. Ez főleg azért fájó nekik, mert a nők egyenruhája az utóbbi években folyamatosan változott "450 dolláros extra költséget jelentve".
3.: Hagyják abba a hajók politikusok utáni elnevezését. Márpedig a politikusok vagy népszerűek, vagy nem, de nagyon ritka, hogy mindenki úgy tud rajongani értük, mint a "régi", egyértelmű és közérthető, valamint "szerethető" elnevezések esetén. Ebbe amúgy érdemes belegondolni, a régi hordozónevek például : Langley, Wasp, Essex, Yorktown, Intrepid, Lexington... most meg: John C. Stennis, Harry S. Truman, George H.W. Bush....
4.: Adják vissza a döntési jogokat a megfelelő parancsnoki szinteknek. Itt arról van szó, hogy sok döntést kvázi átsoroltak, kivettek a bizonyos parancsnoki szintek kezéből, és magasabb, vagy különálló döntési szintekre helyeztek át. Példának itt azt hozták fel, hogy korábban a parancsnokok döntési körébe tartozott az utazások költségeinek kezelése, ám ezt kivették és külön kezekbe kerültek, akik csak ezzel foglalkoznak. Ezt pedig sokan úgy értékelték, hogy egyszerűen a parancsnokok nem megbízhatóak ahhoz, hogy pénzt bízzanak rájuk... A döntési szint pedig olyan helyre került, akikkel kvázi nincs napi kapcsolat, így "arctalan" emberek döntenek, akiknek a véleményét nem lehet befolyásolni, ésszerű érveket felhozni lassú és körülményes, stb.
5.: Hozzák vissza a tisztek fizikai tréningjét (Command PT). Ez egyfelől a tisztek fizikai állóképességét növelné, másfelől a "kis-tengerészek" szemében is pozitív, ha nem csak nekik kell a fizikai teszteken teljesíteniük a meghatározott értékeket, hanem a tiszteknek is, akik a fejük felett szolgálnak. A jelenlegi kivételezett tiszti helyzet inkább visszás hatással bír minden szempontból.
A fentiekben két érdekes vonatkozás is van. Az egyik, hogy lenyomatot ad arról, hogy tényleg mi is az, ami viszonylag egyszerű és mégis jó irányba mozdíthatná el a morált.
Másfelől lehetne átfordítani, hogy ha Magyar viszonyok között is lenne egy ilyen kérdőív, akkor azon mi szerepelne. Ezek azok a dolgok, amik ugye az állomány morálját befolyásolhatnák. Nekem eléggé régi és mély emlékem az, amikor Kiskorúbézoltán írt a bocskai versus barrett sapka problémájáról....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.12.18. 10:07:40 -
SZUsszan #79152 12 balls of steel -
_rudi #79151 ...ÉS amugy nem azt mondtam, hogy megszünteti a szárny felhajlást hanem hogy csökkenti,...
:
Szerintem félreérted ezt a felhajlás dolgot...
Az hogy a szárny felhajlik, alapesetben semmit nem jelent. A felhasznált anyag egyik jellemzője hogy mennyire rugalmas. A szárny lehet elég szilárd akkor is ha nem teljesen merev. Persze lehetne majdnem teljesen merevre is építeni a szárnyat, de az már súlypazarlás lenne. Példának nézd meg a B787-est....na annak aztán hajlik a szárnya!
Tehát a felhajlás kevésbé lényeges. Ami fontos az a csavarodás mégpedig két okból:
1.) Ha a szárny csavarodik akkor az csökkenti a csűrő hatékonyságát (tudtommal a MIG-25-tel volt kezdetben olyan baj hogy a csűrő kitérítéskor egyszerűen elcsavarta a szárnyat.)
2.) A csavarodó szárny növeli a flatter veszélyt. A flatter ugyebár nem más mint a kapcsolódó csavaró és hajlító rezgések egy olyan speciális esete amikor a két fajta rezgés frekvenciája és a szerkezet saját rezonancia frekvenciája megegyezik, ráadásul a csavaró rezgés fáziskéséssel követi a hajlító rezgést. Ebben az esetben a rezgés öngerjesztővé válik és az amplitúdó odáig fokozódhat hogy a szárny eltörik.
Ez ellen a szárny csavaró merevségének a növelésével illetve a sajátrezonancia frekvencia elhangolásával lehet védekezni. Ez utóbbira példa pl. szárnyvég közelébe helyezett súlyok (pl. rakéta)
Megjegyzés: a flatter kib..szott félelmetes jelenég. Én egyszer megúsztam egy vízszintes vezérsík flattert...
Az eset után én mentem a kocsmába leinni magam, a gép meg ment a műhelybe...
-
JanáJ #79150 Nem is tudtam, hogy a katapultáló Grif zsoké nem repülhet többet. :-(
Még szerencse, hogy tökös volt és nem egyből katapultált, mert akkor még jobban össze töri magát. -
#79149
Pedig a neten amit találni infót mindenhol a strukturális dolgokat jelölik meg mint okot , hogy a nehezebb rakéta kerül a külső pilonra.
Illetve az, hogy mivel ez a távolsági cél leküzdésnél használják igy ezek elöbb kiürülnek mire a közelharcra kerül a sor és igy a nagy tulterhelésü manövereknél már nem játszik szerepet a súly és az általuk okozott nyomaték.
ÉS amugy nem azt mondtam, hogy megszünteti a szárny felhajlást hanem hogy csökkenti, elég ha csak egy kéttámaszú tartóra gondolunk , hogy mi van olyankor ha csak középen van terhelve vagy ha a két oldalán ellentétes erejü erők is hatnak -
#79148
55Zs6M Nebo-M
adatlap:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
szolgálatban:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#79147
AESA Patriot
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
JanáJ #79146 Hát szinte az összes új: link (Értsd az uccsó 10 évben fejlesztették.) -
#79145
A wing flexnél labdába nem rúgnak. A szárnyakon 100 tonna feletti felhajtóerő is lehet egy 7-8G-s fordulóban, a rakéta tömege meg lefelé nincs egy tonna... És ezen még az sem segít, hogy a szárnyvégen van, nyomaték szepmontjából így is semmi.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.16. 20:09:54 -
#79144
Pedig hajlanak azok is , különben letörnének a wing felex csökkentés ha ugy jobban tetszik a felhajlitás helyett:
0LJeoIty0AA -
_rudi #79143 Melyik AWACS / AE&W gépen van AESA? Tudsz erről forrástt adni
Szerintem az E-7 Wedgetail MESA radarja AESA rendszerű...(legalábbis ez alapján a videó alapján nekem annak tűnik)
-
#79142
Akkor lehet, hogy majd küldök olvasnivalót a jövő héten. -
#79141
1. AWACS-ek számára nem kell AG üzemmód egyáltalán. A mostani E-3 gépeken sincs erre lehetőség.
2. Pusztán a kereséshez semmi értelme a PESA-val szemben. Az tudja azt, hogy a mechanikusan forgatott radara mellett "függőlegesen" (helyszögben) tudjon gyorsan még ugrálni.
3. Melyik AWACS / AE&W gépen van AESA? Tudsz erről forrástt adni? -
JanáJ #79140 Továbbra is szívesen segítek átolvasással, de csak az értelmetlen mondatokat és elírásokat tudom kiszűrni. Technikailag nem tudok hozzá szólni. -
_rudi #79139 ...mivel igy repülés közben a nehezebb rakétával úgymond kevésbé hajlik fel a szárny és a flatterre is kevésbé hajlamos...
A flatter hajlam csökkentése még talán, de az biztos hogy nem amiatt hogy a szárny úgymond kevésbé hajoljon fel...
Azokat a szárnyakat egyenként 8 tonna felhajtóerő próbálja felfelé hajlítani (F-16 max felszálló súlynál) + néha 9G túlterhelést kell elviseljenek.
Elég komoly probléma lenne ha ezt egy 150 kg-os rakétával - amit néha még ki is lőnek - próbálnák befolyásolni... -
JanáJ #79138 Amit írtál azzal azt erősíted meg amit én gondoltam. A PESA elektronikusan oldja meg, hogy merre "néz" ami a régi mechanikushoz képest jelentős ugrás. Amit én megértettem, hogy a "látószögében" tetszőlegesen elhelyezkedő célokat képes szimultán követni azzal, hogy ugrál köztük, míg mondjuk a mechanikus csak az egymáshoz közel lévő gépeket, mert nem tud bárhova "lőni" a mechanika időkorlátja miatt.
Az AESA meg megfejeli ezt még azzal, hogy sok kis radarod van, amelyek dolgozhatnak egy "nagy" radarként, vagy több közepesként. Ezzel az erejét és a párhuzamos funkciókat is keverheted. Légtér ellenőrzőnél ráadásul a gomba sem kell. Azóta én csak AESA radaros légtér ellenőrzőket láttam rendszerbe állni és ezek nem is lehetnek rettentő drágák, mert egyre többen veszik a kisebb busines jet méretű gépekre csavarozva. Laikusként könnyebbnek tűnik ezeket elhelyezni a gépen, mint a gombát. Persze gondolom nem éri meg csak ezért kidobni a régit, meg az amcsik amúgy is tartanak mindenre egy gépet levegőt ellenőrizni, földi egységeket sasolni, átjátszónak, stb. Gondolom ezeket lassan egy gép is tudná, csak gondolom 10x-es áron.
Miért túlzás az AESA AWACS-nk?
A hozzáértőktől bocs a pongyola fogalmazásért. -
#79137
Éppen a gépelési hibákat javítotam mikor kérdzte janáj, azóta át lett írva pár mondat. -
#79136
A szárnyvégi amramokat a szárny terhelés csökkentése miatt is szokták oda pakolni, mivel igy repülés közben a nehezebb rakétával ugymond kevésbé hajlik fel a szárny és a flatterre is kevésbé hajlamos.
A sidewindereket elöször a indukált ellenálás csökkentése miatt tették oda
sztem ennek a konfignak nem kell nagy jelentőséget tulajdonitani, csak a fotozás miatt tettek rá ilyet vagy pedig , hogy igy minden eszközből került rá egy darab és már most tudtak egy tesztet nyomatni az F35-ös érzékelőivel, nem mintha ezután nem lenne majd alkalmuk rá -
Ninju #79135 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Nem trollkodás képpen, csak az ilyen hibák szoktak megbújni :
"...kis modulok egyenként más-más teljesítménnyel is dolgozhatnak, ami nagyon ez komoly képességbeli többletet jelent."
-
#79134
Folyt. AESA-hoz.
Az AESA radaroknál viszont a hűtés problémásabb, hiszen igen nagy teljesítményt lehet igen kis térrészbe pumpálni, ezen felül maga az egész technológia sokkal komplexebb, emiatt borzalmasan drága. A legkorszerűbb vadászgépeken használt fedélzeti AESA radar ára nagyságrendileg 15 millió USD táján van.
A hagyományos radarok egyszerre csak egy üzemmódban képesek üzemelni, vagy levegő-föld üzemmódban, vagy levegő-levegő üzemmódban vagy navigációs üzemmódban. Tehát nem lehetséges egyszerre földi- és légi célokat támadni vagy SAR radarképet készíteni. Az AESA radar apró moduljaival időosztásos elven másodpercenként több százszor képesek eltérő impulzus ismétlési idővel (PRF) és frekvencián sugározni. Ebből adódik ki a látszólagos párhuzamos üzeme, ami persze a pilóta szemszögéből valódi párhuzamos üzemmódként jelentkezik. Persze jön a kérdés ezek után, hogy akkor a mechanikusan pásztázó radar miért nem működik így. Azért nem működik időosztásos elven, mert a pásztázás kötött pályája miatt ennek egyszerűen nincs értelme. Az AESA és PESA minden időpillanatban a radar által pásztázható térrész egy tetszőleges pontjára lát rá, erre a mechanikus pásztázás egyszerűen nem képes, tehát nem lehetséges értelmes információt „kinyerni” a pásztázás korlátoltsága miatt.
-
#79133
PESA radarral is lehet villámgyorsan pásztázni, AWACS számára az AESA véleményem szerint overkill, nem nagyon van rá szükség. Nagyon nem az a difi az AESA és PESA között, amit írsz.
Kis spolier a készlülő HT összefoglalóból.
PESA radarok
Egy sugárzó jelforrás kimenő jelét – elektromágneses hullámát – térítik el apró passzívmodulok segítségével, másodpercenként több százszor. Tehát a radar végezhet hagyományos értelemben vett pásztázást, a hagyományos radarhoz hasonlóan, de sokkal gyorsabban, viszont a légtér tetszőleges térrészének letapogatása lehetséges, csak a modulok használatától függ, hogy merre téríti el éppen a nyalábot a rendszer. Az eltérítést a vezérelt passzív modulok úgy érik el, hogy a síkantenna adott részén időkésleltetéssel engedik át a rádiófrekvenciás jelet és ettől az eredő hullámforma iránya megváltozik, lásd a linkelt animáción.
A MIG-31 rendelkezett a világon először ilyen elven működő radarral még a ’70-es évek legvégén. Akkori szemmel nézve egészen elképesztő technikai vívmány volt, páratlan volt a maga nemében a repülőgép-fedélzeti radarok között. Szárazföldi és haditengerészeti légvédelmi rendszereknél már a ’70-es évek végétől használatos volt ilyen elven működő radar. A Szovjetunióban az Sz-300 család tagjainál, USA-ban a Patriot és az AEGIS légvédelmi rendszer a Ticonderoga osztályú cirkálókon. Mind az AESA, mind a PESA elektronikus nyalábeltérítést jelent, de a PESA mégis lényegesen egyszerűbb.
AESA radarok
Több száz, vagy több ezer apró modulból álló radar, ahol minden egyes modul maga állítja elő az adott rádiófrekvenciás jelet, nem egyetlen nagy forrás van, mint a PESA esetén. Igazából tehát nem egy radarantenna van, hanem sok apró sugárzó teljesítménye adódik össze. Emiatt sokkal rugalmasabban alkalmazható, mint a PESA, egészen más dimenziót jelentenek az ezen az elven működő radarok még a PESA elven működő, nemhogy a hagyományos mechanikus pásztázású antennával rendelkező radarokhoz képest. Ma még nagyon kevés állam képes létrehozni ilyen elven működő radart. 2015-ben az USA által gyártott vadászgépek használnak a csapatoknál ilyen elven működő radarokat számottevő mennyiségben – Super Hornet, Growler és Raptor típusokon illetve még a rendszeresítés alatt álló F-35-ön, a Golden Eagle program átalakításán és fejlesztésein átesett F-15C/D gépek – illetve japán gépeken, mindenki más legfeljebb fejlesztésnél tart vagy a prototípusok tesztelésénél széria gépeken.
A PESA elven működő radarok előnye az, hogy egyszerűbbek és olcsóbbak ezért is léteztek előbb, mint az AESA. Hátránya, hogy egyszerre csak egy teljesítménnyel sugározhat hiszen lényegében egy adó antenna van. További előny, hogy a hagyományos radarok jellemzően állandó teljesítménnyel sugároznak, addig az ASEA radaroknál a teljesítmény szabályozás már megoldott, mert a kis modulok egyenként más-más teljesítménnyel is dolgozhatnak, ami nagyon ez komoly képességbeli többletet jelent. Az AESA több ezer modulja lényegében fokozatmentes teljesítmény beállítást tesz lehetővé, a régebbi radarok esetén néhány fix teljesítmény szint volt állítatható. Az AESA esetén a kis modulokba állított adók számával játszanak. Mivel ezek teljesítménye egyesével kicsi, ezek ki/be állapotával lehet játszadozni és nem egy sugárzó teljesítményével kell teljesítmény szabályozást végezni. A lenti képen jobbra egy (aktív) modul látható, balra egy PESA radar fázisfordító moduljának elektronikája. Szemre is látszik a kettő közti különbség komplexitásban.
-
JanáJ #79132 Erről szerintem volt szó korábban is. Asszem az volt a konklúzió, hogy megöregedtünk. D
