
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
davidbog #79032 Ha már mm huszárkodás van akkor ebbe én is beszállok. :)
A 100 mm BM-8 esetén mind a ketten ugyanazt az adatsort használtátok az átütésre, tudom is hogy honnan származik. Egy úgynevezett "Hidegháborús páncélzatok és lövegek" (angol neve van, de már nem tudom hogy pontosan micsoda) felsorolásból ahol szépen 12,7 mm-es kalibertől a 125 mm-es kaliberig fel vannak sorolva az átütések általában egyetlen távolság- átütés adatsorral megadva, ha két adatsor van az már ritkaság. Én személy szerint nem sokra tartom ezért nem is nagyon használtam az átütéses excel táblázatomhoz. Szóval már az átütési adatban is kételkedek. Én úgy tudom a 100 mm BM-8 átütése 2 km-es távolság esetén 290 mm/0° és 80 mm/60°-ra (ezek függőlegestől számított szög értékek). Fórumokon is inkább ilyen 280-300 mm függőleges átütést lehet látni a 2 km-es távolságnál. Amúgy ez a 100 mm BM-8 kb 1945-1950-es színvonalat képviselő L/D = 3,5 (tehát nem túl nagy) arányú APDS lövedék. Akármit is jelentsen ez a libanyakú...
A másik problémám a példával, meg az átütési dolgokkal úgy általában itt a fórumon, hogy mindig LoS véldelmet néztek RHA (a lövedék függőleges páncélzatra számított) értékű átütéshez. Ami a modern long-rod penetrátoros APFSDS-eknél és HEAT lövedékeknél helyes, mert ezeknél a long-rod penetrátoros APFSDS-eknél hozzávetőlegesen, a HEAT lövedékeknél pedig pontosan a matematikai szögfüggvények szerint módosul az átütés különböző szögekre. Tehát 0°-ról 60°-ra 2-es osztó tényező van, 0°-ról 45°-ra 1,41 osztótényező stb stb. De ez a módszer a régi 1970 előtti kinetikus lövedékekre nagyon nem igaz. Ezeknél a 0°-ről 60°-ra 2,5-3 sőt akár 4-szeres osztótényező is volt, ami erősen függött a lövedék típusától. (Persze kivétel mindig akad, voltak olyanok ezek közt a régebbi lövedékek közt is amelyek megközelítették a 2-es osztótényezőt). A '60-as évekig tervezett és nagyon népszerű APCR és APDS lövedékek többnyire L/D = 3,5 arányúak voltak és a brit 105 mm L28 és L36 kivételével mind 3-4-es osztótényezős.
Ami azt jelenti hogy hiába nagy az átütésük függőleges páncélzatra, ha a célpont páncélzata erősen döntött akkor az ahhoz a döntöttséghez tartozó átütési adatot kell nézni.
Térjünk át a konkrét példátokra. Az M60A1 úgy lett megtervezve, hogy szemből a 255-260 mm-es effektív védelmet mindenhol tudja kivéve a teknő alját (nálam ez az LFP azaz a Lower Front Plate) és a kupolákat, azaz olyan a védelme mint egy M103 nehéz harckocsinak (kicsit sántít ez a Steelbeastes kép). De ebben a konkrét esetben teljesen mindegy páncélzat LoS értéke vagy hogy milyen az átütése 0°-os páncélzatra a BM-8-nak. Mert a tudjuk, hogy M60A1 testének a homlokpáncélzata 65°-os, a teknő frontja 55°-os, a torony szemből látszódó részei a lövegpajzs, kupola és tetőpáncél (ami 72°-os) kivételével ~60°-nak felelnek meg. Szóval a 100 mm BM-8-nál a 60°-os átütési adatot kell nézni ami mindössze 80 mm és a fenti sorrend szerint az M60A1 páncélvastagságai: 109 mm, 143-85 mm és ~127 mm. Szóval szemből 2 km-ről a kupolákat fogja átütni és a teknő alsó harmadát, hát őszintén szólva egyik se túl életszerű, bár nem is lehetetlen. Más adat nincs a 100 mm BM-8-ra de véleményem szerint 1-200 méteres távolságból lehet reális esélye arra hogy a homlokpáncélt és a tornyot át tudja ütni szemből. Viszont ha a hossztengelyéhez képest az M60A1 el van fordulva 30°-al ami nem olyan sok akkor a testet már 2 km-ről, a tornyot 1 km-ről át tudja ütni a BM-8.
Amúgy a távolságmérés fontosságában veled értek egyet. Egyrészt ha nem lett volna jelentős akkor maradtak volna a '40-es évek színvonalán. Másrészt véleményem szerint ez a pásztázott lőtávolság alapján történő lövöldözés akkor hasznos ha mozgásban vagyunk vagy megleptek minket és a lehető leggyorsabban kell tüzet nyitni. Ha van lehetőség és idő arra hogy pontosan megmérjem a távolságot és az alapján nyissak tüzet akkor ostobaság nem azt kihasználni. Mert ahogy már korábban írtam két olyan eset van amikor 50% az esély hogy nem fogom eltalálni a célpontot és még számtalan olyan amikor 50%-nál kisebb eséllyel de szintén nem fogom eltalálni a célpontot. Márpedig az első lövés találata szerintem nagyon fontos.