Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#75329
800 óra az mindösszesen csak egy hónap.
Szárny összehajtogatás itt nem játszik?
(gondolom akkor nem maradna kompatibilis)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.18. 21:51:58
Szárny összehajtogatás itt nem játszik?
(gondolom akkor nem maradna kompatibilis)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.18. 21:51:58
#75328
Hát ja. Viszont légiharc rakéta esetén az igénybevétel a repcsihez képest sehol nincs.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75327
Mondjuk a konténernernek azért van egyéb funckciója is, bár az az AIM-120, ami gépen 400-800 órát kibír meghibásodás nélkül csak kibírja a földön való hurcolászást is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75326
A 1980-as évek óta mindenki konténerbe pakolja a lérakot, ők meg pont kiszedik belőle???
#75325
persze, hogy nem a hordozó jármű a lényeg, csak tetszik, hogy így is megvalósítható, olyan érzés mint mikor találsz még egy kis babot tegnapról és beleteheted a rizsedben és kész is van a mai ebéd <#idiota>
komolyabbra terelve a témát, mennyivel karbantartás igényesebb így a rendszer, mintha konténerben lenne? több elfér meg könnyebb az egyértelmű, de az időjárást is rosszabbul bírja nem? persze nyilván feltalálták már a ponyvát. csak érdekel, milyen szempontok alapján hasonlítanád össze a két megoldást.
komolyabbra terelve a témát, mennyivel karbantartás igényesebb így a rendszer, mintha konténerben lenne? több elfér meg könnyebb az egyértelmű, de az időjárást is rosszabbul bírja nem? persze nyilván feltalálták már a ponyvát. csak érdekel, milyen szempontok alapján hasonlítanád össze a két megoldást.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#75324
A NASAMS lényege az, amit a platóra raknak, nem maga a hordozó jármű. A HMMWV például nincs is a norvég hadseregben rendszeresítve, és a NASAMS 3 esetében is a technológia kidolgozása a lényeg, hogy aztán milyen jármű platójára kerül fel, az már egy másik kérdés. Én azt tartom valószínűnek, hogy a HMMWV azért van a NASAMS 3 esetében képben, mert a Raytheon már évek óta kergeti a HUMRAAM koncepciót, a norvégok meg fizetnek azért, hogy a rendszert lekicsinyítsék annyira, hogy tényleg 4x4-es terepjárókra fel lehessen szerelni.
A NASAMS eddig is erről szólt, hiszen a konténerbe pakolt NASAMS is lehetett telepített, Scania vagy Sisu alvázon, függően attól, ki rendelte meg. A NASAMS 3 alapvetően abban különbözik a NASAMS 1/2-től, hogy a rakétákat nem konténerekbe, hanem sima indítósinekre szerelik, így kevesebb helyet foglalnak. Ettől még a hordozó jármű lehet akármi.
Raytheon teszt teherautóra szerelt NASAMS indítósines megoldással
A NASAMS eddig is erről szólt, hiszen a konténerbe pakolt NASAMS is lehetett telepített, Scania vagy Sisu alvázon, függően attól, ki rendelte meg. A NASAMS 3 alapvetően abban különbözik a NASAMS 1/2-től, hogy a rakétákat nem konténerekbe, hanem sima indítósinekre szerelik, így kevesebb helyet foglalnak. Ettől még a hordozó jármű lehet akármi.
Raytheon teszt teherautóra szerelt NASAMS indítósines megoldással
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75323
ezt nagyon jó ötletnek tartom, azon kívül az is tetszik, hogy a HUMWEE-kat úgyis hamarosan lecserélik, viszont így nem kell kidobni, újrahasznosítani, hanem egy kis átépítés, felújítás után lehet belőlük ilyen jármű.
#75322
Nem, a gép asszem bal oldaláról volt egy kép ahol a csavarok (szegecsek?) megnyúltak kicsit és kilógtak a repülő burkolatából.
#75321
Tessék visszaolvasni. Ezzel égettem magam eész nap. ;-)
#75320
#75319
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#75318
Köszi mindenkinek. Ez így oké, csak én azt gondoltam,hogy gy ilyen manőver mondjuk 2-3 G ahol már torzul picit az ember mosolya, nem pedig iszogat.
#75317
Sőt, annál kisebb is lehet. Ha a 0,1G van felfelé, már akkor sem esik ki. Tehát valójában még könnyebben is mozoghat az ember... 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75316
Nem forduló, hanem palástorsó, ami olyan manőver, hogy a gép egy képzeletbeli fekvő hatalmas henger palástját követi le, függőleges tengelye pedig mindig a henger-pálya belsejébe, a henger tengelyére mutat. A túlterhelésnek meg nem kell túl nagynak lennie, csak annyi legyen, hogy mindig nagyobb legyen a normál, föld középpontja felé ható 1g-nél, így a víz mindig a repülőgép függőleges tengelyében, a földi gravitáció irányától függetlenül a gép padlólemeze felé fog folyni, így inni is lehet belőle.
#75315
Most csak csúnya és durva becslés áll rendelkezésemre, de egy ilyen manőver 1.2-1.5G finoman végrehajtva. Vagyis csak kicsivel a Földi nehézkedés felett vagyunk. Vagyis kicsivel több energiát kell kifejteni a kezével, de látható, hogy nem remeg, nem küszködik és mivel viszonylag állandó a nehézkedés, így nem is "ugrál" a kezében a pohár.
Ez egy ügyesen prezentált trükk, ennyi és nem több.
Ha rendesen megtépné a botot, hogy 5-6G-s manőver legyen belőle, akkor aligha tudta volna valóban kivitelezni a bemutatott dolgott, de itt nem erről szólt a videó...
Ez egy ügyesen prezentált trükk, ennyi és nem több.
Ha rendesen megtépné a botot, hogy 5-6G-s manőver legyen belőle, akkor aligha tudta volna valóban kivitelezni a bemutatott dolgott, de itt nem erről szólt a videó...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75314
Az hogy ezt forduló közben. Gondolom a fejemben túl van dramatizálva a G hatás. Azt hittem jobban megterheli az embert egy ilyen manőver.
#75313
Ukrán T-64 upgrade terv, a T-14-hez hasonló koncepcióban, de a T-64 BM Bulat alvázán.
A személyzet a jármű elejébe kerülne át, a T-14-hez hasonló megoldással, a személyzet nélküli torony nagyon keskeny profilú, de a 125mm-es szovjet-hagyaték lövegre és a T-64 automata töltőberendezésére épül még mindig. A torony végén egy 12,7mm-es RWS található, a parancsnok EO/IR periszkópjával egybeépítve. A páncélzatot kompozit elemekkel erősítenék meg, és Duplet ERA lenne a védelem első vonala. Aktív védelmi rendszert nem látni a képeken.
A 39 tonnás tömeg igen jónak számít, és nem mellesleg az 1000 lóerős 6TDF motor is elégséges lehet a megfelelő mozgékonyságra.
A személyzet a jármű elejébe kerülne át, a T-14-hez hasonló megoldással, a személyzet nélküli torony nagyon keskeny profilú, de a 125mm-es szovjet-hagyaték lövegre és a T-64 automata töltőberendezésére épül még mindig. A torony végén egy 12,7mm-es RWS található, a parancsnok EO/IR periszkópjával egybeépítve. A páncélzatot kompozit elemekkel erősítenék meg, és Duplet ERA lenne a védelem első vonala. Aktív védelmi rendszert nem látni a képeken.
A 39 tonnás tömeg igen jónak számít, és nem mellesleg az 1000 lóerős 6TDF motor is elégséges lehet a megfelelő mozgékonyságra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75312
Challenger 2 upgrade tervek:
Érdekesség, hogy ez csak az EO optikát érinti (ami elég fontos egyébként, mert a Challenger 2 parancsnokának nincs független éjjellátó rendszere, éjszaka csak az irányzó hőkamerájának a képét látja), és a tűzvezető rendszert (ami detto nem egy friss darab).
A Challenger 2 két további égető problémájára azonban nem nyújt megoldás, az egyik a meglehetősen gyengécske, 1200 lóerős motor, és az L30A1 löveg, illetve annak 3 részből álló osztott lőszere. Utóbbinál jó válasz egyébként nincs, a CLIP (Challenger Lethality Improvement Programme) keretében vizsgálták a Rheinmetall 120mm L/55 löveg beépítésének lehetőségét, ám az osztott lőszerekhez készült lőszerátoló rekeszek helyére maximum hat 120mm-es egybeszerelt lőszert lehet pakolni. Vagyis drasztikus átépítés nélkül nem fog menni új ágyú beépítése...
Érdekesség, hogy ez csak az EO optikát érinti (ami elég fontos egyébként, mert a Challenger 2 parancsnokának nincs független éjjellátó rendszere, éjszaka csak az irányzó hőkamerájának a képét látja), és a tűzvezető rendszert (ami detto nem egy friss darab).
A Challenger 2 két további égető problémájára azonban nem nyújt megoldás, az egyik a meglehetősen gyengécske, 1200 lóerős motor, és az L30A1 löveg, illetve annak 3 részből álló osztott lőszere. Utóbbinál jó válasz egyébként nincs, a CLIP (Challenger Lethality Improvement Programme) keretében vizsgálták a Rheinmetall 120mm L/55 löveg beépítésének lehetőségét, ám az osztott lőszerekhez készült lőszerátoló rekeszek helyére maximum hat 120mm-es egybeszerelt lőszert lehet pakolni. Vagyis drasztikus átépítés nélkül nem fog menni új ágyú beépítése...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75311
Súlytalanságban, vagy fejjel lefele is tudsz inni, mi a hihetetlen benne? 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75310
Azt értem miért nem folyik ki, csak hihetetlennek tűnik az hogy iszik közben.
#75309
Egyáltalán nem kamu. Palástorsót csinált és a gyorsulás miatt a gyorsulási erő mindig a pilóta lába felé mutat.
2:30-nál.
2:30-nál.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75308
140mm-esről raktam be anno képet, volt német egybeszerelt a Leopard KWS programban. Itt meg egy angol:
Azonban itt is az a gond, hogy ezt már kézzel nehézkes pakolni (hajón még volt rá példa, hogy 40-50kg-os egybeszerelt lőszert kézzel pakoltak, de ott azért több volt a hely a torony belsejében), szóval esélyesen automata töltő kell.
Az egybeszerelt lövedék hossza ez esetben a hajítótöltet mennyiségétől függ leginkább, kétlem, hogy a 130mm-esnek a nyíllövedéke végigéri a hüvelyt, ahogy a DM-63-ban végigéri. Lehetőség lenne arra, hogy még nagyobb töltényűr nyomást csináljanak akár 120mm-es löveggel is, vagyis hosszabb töltényűr lesz, amibe hosszabb lőszert lehet pakolni. Alant volt szó a Leo2 fejlesztéséről, és a nagyobb csőnyomású 120mm-esről. Az feltehetően így fog működni. A probléma, hogy a csőben keletkező nyomást kordában kell tartani, mert egyszerűen nem tudnak elég erős csövet gyártani. A 120mm-es NATO lövegek általában 300-500 teljes értékű APFSDS lövedék kilövésére képesek, aztán a csövet cserélni kell. Elviekben lehetne 120mm-es lövegből is elérni akár 20Mj torkolati energiát (a mostani 120mm-esek 12-14Mj-t tudnak), de ha egyből felépülő nyomás van, akkor a lövegcsőre (és a töltényűrre) akkora terhelés jut, hogy azt nem nagyon tudják kezelni, vagy túlságosan is nehéz lövegcső kellene hozzá.
Ezért emelik az űrméretet, mert nagyobb űrméretnél azonos torkolati energiát kisebb nyomáson lehet elérni, illetve azonos csőnyomás mellett nagyobb torkolati energiát. Anno a Rheinmetal azt írta, hogy ~23Mj-t tud az 1990-es évek elején készült 140mm-es NpKn löveg, azonos technológia mellett. Most azt mondják, hogy a 130mm-es fog tudni ~50%-al nagyobbat, mint a 120mm-es löveg, tehát várhatóan 22Mj körülit hoznak ki 130mm-elből. Mivel nincs szó ETC-ről, vagy más trükkről, feltehetően ez továbbra is "hagyományos" technológia, vagyis az anyagtechnológia ennyit fejlődött / fejlődik 1990 óta, hogy már 130mm-el is meg tudják csinálni ezt a torkolati energiát.
A hajófedélzet és tüzérségi 155mm-es más kategória, mivel a különböző lőtávokhoz jó, ha a hajítótöltet mennyisége változtatható, emiatt nem egybeszerelt lőszert használnak. Az AGS esetében a lövegékek tömege 90-102kg, és az LRLAP lövedék hossza 224cm. Viszont a csőnyomás "csak" 3,164 kg/cm2. Miközben a 120mm-es hk. lövegeknél az 5500-6000kg/cm2 is előfordul...
Utoljára szerkesztette:
Azonban itt is az a gond, hogy ezt már kézzel nehézkes pakolni (hajón még volt rá példa, hogy 40-50kg-os egybeszerelt lőszert kézzel pakoltak, de ott azért több volt a hely a torony belsejében), szóval esélyesen automata töltő kell.
Az egybeszerelt lövedék hossza ez esetben a hajítótöltet mennyiségétől függ leginkább, kétlem, hogy a 130mm-esnek a nyíllövedéke végigéri a hüvelyt, ahogy a DM-63-ban végigéri. Lehetőség lenne arra, hogy még nagyobb töltényűr nyomást csináljanak akár 120mm-es löveggel is, vagyis hosszabb töltényűr lesz, amibe hosszabb lőszert lehet pakolni. Alant volt szó a Leo2 fejlesztéséről, és a nagyobb csőnyomású 120mm-esről. Az feltehetően így fog működni. A probléma, hogy a csőben keletkező nyomást kordában kell tartani, mert egyszerűen nem tudnak elég erős csövet gyártani. A 120mm-es NATO lövegek általában 300-500 teljes értékű APFSDS lövedék kilövésére képesek, aztán a csövet cserélni kell. Elviekben lehetne 120mm-es lövegből is elérni akár 20Mj torkolati energiát (a mostani 120mm-esek 12-14Mj-t tudnak), de ha egyből felépülő nyomás van, akkor a lövegcsőre (és a töltényűrre) akkora terhelés jut, hogy azt nem nagyon tudják kezelni, vagy túlságosan is nehéz lövegcső kellene hozzá.
Ezért emelik az űrméretet, mert nagyobb űrméretnél azonos torkolati energiát kisebb nyomáson lehet elérni, illetve azonos csőnyomás mellett nagyobb torkolati energiát. Anno a Rheinmetal azt írta, hogy ~23Mj-t tud az 1990-es évek elején készült 140mm-es NpKn löveg, azonos technológia mellett. Most azt mondják, hogy a 130mm-es fog tudni ~50%-al nagyobbat, mint a 120mm-es löveg, tehát várhatóan 22Mj körülit hoznak ki 130mm-elből. Mivel nincs szó ETC-ről, vagy más trükkről, feltehetően ez továbbra is "hagyományos" technológia, vagyis az anyagtechnológia ennyit fejlődött / fejlődik 1990 óta, hogy már 130mm-el is meg tudják csinálni ezt a torkolati energiát.
A hajófedélzet és tüzérségi 155mm-es más kategória, mivel a különböző lőtávokhoz jó, ha a hajítótöltet mennyisége változtatható, emiatt nem egybeszerelt lőszert használnak. Az AGS esetében a lövegékek tömege 90-102kg, és az LRLAP lövedék hossza 224cm. Viszont a csőnyomás "csak" 3,164 kg/cm2. Miközben a 120mm-es hk. lövegeknél az 5500-6000kg/cm2 is előfordul...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75307
#75306
A 150/155 (?)-ről tett be képet anno asszem Cifu. Drabális darab, valami 50 kiló a cucc.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75305
Jézus mennyivel nagyobb a 130 milis skuló. A 150-es akkor már hajók ellen való.
#75304
A Raytheon benne volt a HUMRAAM / CLAWS és a NASAMS projektben is, szóval annyira nem meglepő. Gondolom méret vagy tömeg okból csökkentették le az indítóállványt 5/6 rakétásról 4 rakétásra, de amúgy a kettő indító járműve nagyon hasonló:
Korai HUMRAAM koncepció, AIM-120B, AIM-9(X?) és FIM-92 rakétákkal
HUMRAAM/CLAWS 4db AIM-120B-vel és két AIM-9X-el
HUMRAAM 5 rakétás indítóval, a NASAMS 3-nál látott antennákkal
NASAMS 3 makett
Utoljára szerkesztette:
Korai HUMRAAM koncepció, AIM-120B, AIM-9(X?) és FIM-92 rakétákkal
HUMRAAM/CLAWS 4db AIM-120B-vel és két AIM-9X-el
HUMRAAM 5 rakétás indítóval, a NASAMS 3-nál látott antennákkal
NASAMS 3 makett
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75303
Képz (Ximix szabin van? 😊 ):
Fekete Mi-28NE, mielőtt leszállítják az Iraki hadseregnek, Irak összesen 30db orosz harci helikoptert vásárolt
MV-22 az USS Wasp fedélzetén, éjszakai művelet közben
FibroTex álcarendszer, állítólag megfelezi, megharmadolja az IR érzékelők hatékony észlelési távolságát
Rafael stand, elől a Thropy LV aktív védelmi rendszer, ami érdekes, hogy hány ország rendszeresítette már.
Hátul a SandCat páncélozott terepjáró, távirányított tornyában géppuska és 2db Spike-LR rakéta
Leopars 2A4 Advanced Technology demonstrator, álcázó rendszerrel (IR/RF/optikai) és aktív védelmi rendszerrel felszerelve
Boxer alvázon 155mm-es önjáró löveg és 30mm-es gépágyú torony
SPREOS aktív védelmi rendszer IR önirányítású MANPADS-ok és SHORAD-ok ellen, Ku-hullámhosszon dolgozó "tűzvezető" radarral
A Rheinmetal új 130mm-es L/51-es csőhosszúságú hk. lövegének prototípusa
A Rheinmetal 130mm-es lövegéhez készült APFSDS-T lövedék makettje egy 120mm-es DM-63 APFSDS-T makettje mellett
Eurosatory 2016 dinamikus bemutató
Utoljára szerkesztette:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Fekete Mi-28NE, mielőtt leszállítják az Iraki hadseregnek, Irak összesen 30db orosz harci helikoptert vásárolt
MV-22 az USS Wasp fedélzetén, éjszakai művelet közben
FibroTex álcarendszer, állítólag megfelezi, megharmadolja az IR érzékelők hatékony észlelési távolságát
Rafael stand, elől a Thropy LV aktív védelmi rendszer, ami érdekes, hogy hány ország rendszeresítette már.
Hátul a SandCat páncélozott terepjáró, távirányított tornyában géppuska és 2db Spike-LR rakéta
Leopars 2A4 Advanced Technology demonstrator, álcázó rendszerrel (IR/RF/optikai) és aktív védelmi rendszerrel felszerelve
Boxer alvázon 155mm-es önjáró löveg és 30mm-es gépágyú torony
SPREOS aktív védelmi rendszer IR önirányítású MANPADS-ok és SHORAD-ok ellen, Ku-hullámhosszon dolgozó "tűzvezető" radarral
A Rheinmetal új 130mm-es L/51-es csőhosszúságú hk. lövegének prototípusa
A Rheinmetal 130mm-es lövegéhez készült APFSDS-T lövedék makettje egy 120mm-es DM-63 APFSDS-T makettje mellett
Eurosatory 2016 dinamikus bemutató
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75302
Ez kicsit hajaz a HUMRAAM koncepcióra.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75301
Egyébként ha már NASAMS. A NASAMS 3 jövőre áll majd hadrendbe, a lényege, hogy C-130J szinten légi szállítható legyen, vagyis HMMWV szintű járművekre telepítik át az egészet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75300
A NASAMS koncepciója szerint "dual-use", vagyis kettős célú rakétákra épít. Vagyis olyanokra, amelyek az adott ország légvédelmében is megtalálhatóak, hiszen a rendszer legdrágább elemei a teljesen feltöltött rakétaindítók. Mivel a Meteor még csak most állt rendszerbe, és egyik per pillanat a NASAMS-ot használó ország sem alkalmazza a Meteort, így a kereslet-kínálat per pillanat még nem találkozott. A Raytheon látja a problémát és a veszélyt, ezért dolgozik az AMRAAM-ER-n, ami elviekben nem azonos az AIM-120D-vel. Ezzel vágna alá a Meteor-NASAMS integrációnak.
A NASAMS ugyanakor nyílt rendszer, így már eddig is tervben volt az Iris-T-SL és SLM integrációja, vagyis lesz hozzá választható IR önirányítású rakéta is. De szóba került az ESSM is, ez dettó dual-use, már amennyiben az adott ország haditengerészeténél rendszerben van az ESSM. Szóval a NASAMS roppant jól áll e téren. Itt azonban megint a lent már említett probléma áll fent - a NASAMS-hoz per pillanat nincs integrálva közvetlenül hosszú távú felderítő radar. Természetesen külső forrásból kaphat céladatokat, de a saját radarjai nem a Meteor hatótávjához mértek. Vagyis nincs radar vagy bármilyen más érzékelője, amely kellően nagy távolságból képes a célt érzékelni, és a rakétát rávezetni. Mert azért a Meteor radarja nem elég érzékeny ahhoz, hogy 50-60-70 vagy még több km-ről befogja a célt...
A NASAMS ugyanakor nyílt rendszer, így már eddig is tervben volt az Iris-T-SL és SLM integrációja, vagyis lesz hozzá választható IR önirányítású rakéta is. De szóba került az ESSM is, ez dettó dual-use, már amennyiben az adott ország haditengerészeténél rendszerben van az ESSM. Szóval a NASAMS roppant jól áll e téren. Itt azonban megint a lent már említett probléma áll fent - a NASAMS-hoz per pillanat nincs integrálva közvetlenül hosszú távú felderítő radar. Természetesen külső forrásból kaphat céladatokat, de a saját radarjai nem a Meteor hatótávjához mértek. Vagyis nincs radar vagy bármilyen más érzékelője, amely kellően nagy távolságból képes a célt érzékelni, és a rakétát rávezetni. Mert azért a Meteor radarja nem elég érzékeny ahhoz, hogy 50-60-70 vagy még több km-ről befogja a célt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75299
#75298
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75297
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75296
Akkor a jelenleginél sokkal nagyobb keresőradar kellene hozzá, de kinematikailag naná, persze.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75295
Németben él egyik rokon. Küldött egy kis videót.
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#75294
meteor, nasamshoz visszakanyarodva: Nem a meteor lenne a NASAMS ideális rakétája? Pont a hatótáv/NEZen dobna egyet, könnyen integrálható, nem mellesleg europai fejlesztés nincs US függés/HW kodok...
és hamár meteor ami nagyot dobhat rajta az a Japánnal való MBDA megállapodás. Egyrészt kap egy legleg AESA radart a meteor, másrészt japán integrálni akarja F-35höz.
MBDA JAPAN F-35 METEOR
Az mondjuk érdekes, hogy a top Thales+MBDA meteor radar nem elég jó japóknak...
és hamár meteor ami nagyot dobhat rajta az a Japánnal való MBDA megállapodás. Egyrészt kap egy legleg AESA radart a meteor, másrészt japán integrálni akarja F-35höz.
MBDA JAPAN F-35 METEOR
Az mondjuk érdekes, hogy a top Thales+MBDA meteor radar nem elég jó japóknak...
#75293
Imhol ugyanez sebesség (km/h) és távolság (km) alapon.
Ez ugye egy 126kg-os dualthrust rakéta (25g túlterhelés képességgel), amit minimális helyszögön lőttek ki, 0 magasságon.
A lenti AIM-7M sebesség görbe egy vicc.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.16. 18:16:44
Ez ugye egy 126kg-os dualthrust rakéta (25g túlterhelés képességgel), amit minimális helyszögön lőttek ki, 0 magasságon.
A lenti AIM-7M sebesség görbe egy vicc.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.16. 18:16:44
#75292
ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070
#75291
Na ott a bibi... Megcsináljam a tesztet legközelebb idő és távolság alapon is?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75290
Most próbálom fejben megfejteni, de hozzá kell tenni, hogy az OSza diagramján a vízszintes skála idő alapú, és nem távolság alapú. Ez némileg magyarázatot ad arra, miért ilyen lankás a légi indítású rakétákhoz képest, de még így sem stimmel teljesen. A Falcon 4 fizikája szerint csak ~1250km/h sebesség alatt kezd lankásodni a rakéták sebesség/távolság grafikonja, ami nekem sehogy sem jön össze.
Vagy annyira magasra törnek a rakéták, hogy a légkör már ennyire ritka lenne? Azért ezt kétlem...
Utoljára szerkesztette:
Vagy annyira magasra törnek a rakéták, hogy a légkör már ennyire ritka lenne? Azért ezt kétlem...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75289
Ez oké, de a #75281 esetében az égésvég után konkrétan egyenes, és csak a legalsó részük emlékeztet távolról az OSza diagramjára.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75288
Adott sebesség alatt ez is elég lineáris jelleggű lesz. Azt nem látni rajta, hogy a rakéta magassága mekkora, ami komoly faktor...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75287
Így néz ki az Osza rakéta sebességvesztése:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#75286
Nem tudom, most próbálom értelmezni, és azért vannak még itt furcsaságok, például hogy miért ilyen lineáris a rakéták sebességvesztése.
De az is tény, hogy nyilván részletes információkat közkézen sose fogunk ezekről a rakétákról látni, szóval ennél jobbat nehéz lenne prezentálni...
De az is tény, hogy nyilván részletes információkat közkézen sose fogunk ezekről a rakétákról látni, szóval ennél jobbat nehéz lenne prezentálni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75285
Az sajnos nincs. Viszont ugyanezen fizikai motorral működő Sz-75/125 rendszer rakétái 3%-on belül hozzá a lőtéri profilt. Tehát, ha az alaptest Cd/Cl értéke viszonylag pontos és a km. is adott, akkor az eredmény jó lesz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75284
Igen, 1998 óta. Nem véletlen volt akkora durranás a Falcon 4.0 anno. Ezzel szemben a DCS az 1.5--ös frissítés óta sem számol minden rakétánál fizikával, tudtommal van, ami most is szkriptelt.
Azért egy program által számolt fizika (pl légellenállási együttható sokminden függvényében), szerintem bőven lehet pontatlanabb mint egy valódi lőtéren mért lövészet adatait felhasználó szkript.
Jó lenne ezeket a grafikonokat valódi lövészeti adatokhoz hasonlítani, ahhoz hogy ex-katedra kijelentsük hogy melyik szimulál pontosabban.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.06.16. 14:42:17
#75283
Az R-77 alaktényezőjét nem néztem meg. Az átmérője azonos mint az AIM-7-mé, csak éppen könnyebb. Tehát azonos drag force esetén az bizony jobban lassul...
Itt is igaz az, ami a repülőgépeknél megírta, csak kifacsart módon. A repcsiknél többet tart meg a repteljesíményből az a gép, aminek üresen azonos a Ps-e. Tehát, ha még airshow konfigban a Gripen tudná a Szu-27 teljesítményét - rohadtul nem tudja - akkor azonos mennyiségű fegyverzettel a Gripen sokkal többet veszít.
A légiharc rakétánál dettó ez van égésvégi sebeseségnél. Ha a két rakéta légellenállása azonos, akkor melyik lassul jobban? Hát a kisebb tömegű...
Az AIM-7F égésvégi sebessége 510-130 font = 380 font = 172 kg. Ez pont annyi, mint az R-77 induló tömege... Arányosan nézve a kiégett R-77 tömege 106-110 kg táján lehet. A kettő töeg közötti arány 110/172 = 0,6! Tehát az AIM-7 60%-kal lassabban lassul, ez a sebesség diagram gradiense. Hoppá, ki is jön...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.16. 14:43:29
Itt is igaz az, ami a repülőgépeknél megírta, csak kifacsart módon. A repcsiknél többet tart meg a repteljesíményből az a gép, aminek üresen azonos a Ps-e. Tehát, ha még airshow konfigban a Gripen tudná a Szu-27 teljesítményét - rohadtul nem tudja - akkor azonos mennyiségű fegyverzettel a Gripen sokkal többet veszít.
A légiharc rakétánál dettó ez van égésvégi sebeseségnél. Ha a két rakéta légellenállása azonos, akkor melyik lassul jobban? Hát a kisebb tömegű...
Az AIM-7F égésvégi sebessége 510-130 font = 380 font = 172 kg. Ez pont annyi, mint az R-77 induló tömege... Arányosan nézve a kiégett R-77 tömege 106-110 kg táján lehet. A kettő töeg közötti arány 110/172 = 0,6! Tehát az AIM-7 60%-kal lassabban lassul, ez a sebesség diagram gradiense. Hoppá, ki is jön...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.16. 14:43:29
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75282
Az R-27R/ER gyengélkedést még megértem, sőt, ez alapján az R-27T/ET még többet nőt a szememben, csak nem picit gyanús, hogy az oroszok sem igazán használják...
Az R-77 értékeinél viszont vakarom a fejem. Átmérőre azonos az AIM-7-essel (200mm), mégis sokkal gyorsabban kopik a sebessége minden másnál, még az R-27-esnél is. A grid fin légellenállása miatt számol így a program?
Az R-77 értékeinél viszont vakarom a fejem. Átmérőre azonos az AIM-7-essel (200mm), mégis sokkal gyorsabban kopik a sebessége minden másnál, még az R-27-esnél is. A grid fin légellenállása miatt számol így a program?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#75281
Igen, 1998 óta. Nem véletlen volt akkora durranás a Falcon 4.0 anno. Ezzel szemben a DCS az 1.5--ös frissítés óta sem számol minden rakétánál fizikával, tudtommal van, ami most is szkriptelt.
Ezt anno egy HTKA-s vitához csináltam. A loft paraméterek nem azonosak, de be tudom állítani, hogy az legyen moddolással az összes rakétánál azonosra.
Tökéletesen látszik, hogy az R-27R dual trust mentes hajtóműve mennyire űberszar az AIM-7F-hez képest úgy, hogy a fajlagos imp. gyakorlatialg azonos. Ennyit számít az, hogy még tovább gyorsít a semmire a rakéta ahelyett, hogy tartaná a sebességet inkább. No meg a +1 hüvelyk átmérő = 25%-kal nagyobb keresztetszet. Azonos alaktényezőt feltételezve is ennyire vérszegény az R-27R.
Az R-27ER nagyobb loftolással sokkal jobb lehetne anélkül láható, hogy még az is szarabb, mint az AIM-7F. Az végre elérte, hogy a burnoutnál echte azonos a sebeseség, csak az a fránya +25% keresztmetszet ennyit számít. Pedig az üres tömege is nagyobb, tehát nagyobb erő kell a lassításához...
A teszteket 10k lábas indítással csináltam 10k lábon repülő közeledő cél ellen. A távolság az indítási pontttól mért távolsága a rakétának.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.16. 14:14:59
Ezt anno egy HTKA-s vitához csináltam. A loft paraméterek nem azonosak, de be tudom állítani, hogy az legyen moddolással az összes rakétánál azonosra.
Tökéletesen látszik, hogy az R-27R dual trust mentes hajtóműve mennyire űberszar az AIM-7F-hez képest úgy, hogy a fajlagos imp. gyakorlatialg azonos. Ennyit számít az, hogy még tovább gyorsít a semmire a rakéta ahelyett, hogy tartaná a sebességet inkább. No meg a +1 hüvelyk átmérő = 25%-kal nagyobb keresztetszet. Azonos alaktényezőt feltételezve is ennyire vérszegény az R-27R.
Az R-27ER nagyobb loftolással sokkal jobb lehetne anélkül láható, hogy még az is szarabb, mint az AIM-7F. Az végre elérte, hogy a burnoutnál echte azonos a sebeseség, csak az a fránya +25% keresztmetszet ennyit számít. Pedig az üres tömege is nagyobb, tehát nagyobb erő kell a lassításához...
A teszteket 10k lábas indítással csináltam 10k lábon repülő közeledő cél ellen. A távolság az indítási pontttól mért távolsága a rakétának.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.06.16. 14:14:59
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#75280
Oh, fizikával számolja ki a rakéta teljesítményeit? Az érdekes lehet.
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!