95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #79131 Nem értelek. Túl magas amit írsz. Pont az első "A" a királyság az AESA-ban nem? Ha jól értem az "adja" azt a pluszt hogy a radar egyszerre több üzemmódban dolgozhat. Míg az "ESA" "csak" annyit ad, hogy nem kell mechanikusan mozgatni. MCG-hez meg fene sem tudja mi kell.
Én azt gondoltam, hogy csak ezért nem kukázzák a dollár százmilliós gépeket, de ha leváltják, akkor már egy Boeing 737 AEW&C-hez hasonló elrendezésre. -
#79130
Jól látom, hogy a 2000-es évek elején is nem mechanikus pásztázású radar vadászgépen csak a MiG-31-en volt, a kevés F-15C-n, a még rendszerben nem álló Rafale-on és talán a japán F-2-őn volt? -
#79129
Attól függ, hogy mire. Az E-3 gépeken most is ilyen van, csak eleveation (helyszög) irányban ESA. Az SM-6 + E-2D, hogy az AWACS is MCG-t adhasson és aktív radaros rakétát vezeessen célra, ahhoz már több kell. -
JanáJ #79128 Ennek kapcsán. A tányéros légtérellenőrző az nem túlhaladott? Én azt hittem az új. akár sokkal kisebb AESA radaros gépek a jövő, csak a meglévő AWACS gépeket csak ezért nem váltják le. Meg gondolom akinek telik nagy gépre, az azt választja egyébb okokból. Erre most az oroszok tányérost akarnak. -
#79127
Mert a szenzort valamire rá kell pakolni. A legegyszerűbb az, hogy fogod a raétatestet és kibelezed. Ezen felül a légellenállást is biztosítja a gyakorlás alatt, ahogy igaziból lenne. Az orrában igazi szenzor van, pontosan arra való, hogy a befogást gyakorolják vele. AIM-9X az IAF-nek talán nincs is, mert nekik van Python-5. Az nem TCV-s, hanem kis tolóerejeű, de hosszú égésidejű rakéta hajtóművel és extranagy kormányfelülettel dolgoznak.
Anno kérvényezték, de nem tudom, hogy mi a történet folytatása.
IAF AIM-9X
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.16. 13:08:14 -
JanáJ #79126 Telefonról látom, de pc-ről nem. :-) -
#79125
Nyilván a training missile-t nem fogod indítani, de minek teszel training missile-t szárnyvégre, ahonnan éleset sem fogsz indítani? Ez teljesen dummy, még az sem lehet, hogy tone-t teszteljék, hogy mennyire fog rá a másik gépre. Kinézetre ez tuti nem 9x. Na mindegy, annyira nem életbevágó dolog, csak feltűnt, hogy szárnyvégen ez a forma sidewindert nem szokták hordani. -
#79124
Az éles AIM-9-eken az X változatig volt Rolleron. A gyakorló rakétán nincs, mivel azt nem indítod soha, ezért gyro stabilizálás sem kell. Ettől függetlenül AIM-120 megy kintre. Ezzel állítólag kisebb a légellenállás. M1.0 táján és felette meg a területszabály miatt lehetséges, hogy emiatt kisebb a hullámállenállás. -
#79123
Az is furcsa, hogy szárnyvégen van a Sidewinder, állítólag amikor elhagyja a railt, olyan vibrációt okoz, amit az USAF-nál nem szeretnek, hogy azt a wingtip kapja, ezért van Amraam a szrányvégeken és Sidewinder a belsőkön. Mint itt pl:
![]()
Ezek szerint IAF-nál nem finnyásak ennyire :) -
#79122
Tök mindegy, hogy honnan kezded számozni, most a két szerint tettem. Az, hogy jenki manualban hogyan van meg nem mondom most, ahhoz ki kéne nyitni.
Ezt az asszimetriát gyakorolják tudtommal, mert élesben elég előfordulhat, hogy egy rakéta indul és utána ezt kapod. Emiatt lehet ez.
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#79121
Azt hittem, hogy a bal szárnyvég az 1.-es és a jobb szárnyvég a 9.-es pilon.
Igazából csak arra lettem volna kíváncsi, hogy mennyire bevett az ilyen 1x AIM-120 plus 2x AIM-9 fegyverzet így aszimmetrikusan.
Igen, azt vágtam, hogy itt gyakorló rakétákról van szó, csak gondoltam ha gyakorlóból így pakolnak fel (ráadásul két AIM-9 gyakorlót?), annak valami oka csak van...
-
#79120
A szöveget nem értem. Ha balról jobbra nő a számozás akkor.
1 - AIM-9 rakéta testnek tűnik, de gyakorló, kék színe van
2 - AIM-9 gyakorló
3 - üres
4 - 370 gal pótos
5 - konténer vagy pótos nem látni tisztán
6 - egyáltalán nem látni
7 - üresnek tűnik
8 - Ez is üresnek tűnik
9 - AIM-120, gyakorló, kék csík van rajta
Ez igen erősen aszim függesztés. Az asszim függesztés melyik paramétere szerinti gyakoriság érdekel? Hogy egyik oldalon van pótos vagy nincs? Vagy AAM asszim esete?
Van az a gyanúm, hogy fotózták az érkező gépet és ezért nincs semmi a CL-tól balra, hogy a kamerát ne zavarja. Hogy gyakorló fegyver miért van az F-16I-n, ha csak fotóztak, azt nem vágom.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.16. 11:05:20 -
#79119
Sorry, lehet, hogy nem látjátok a képet:
![]()
Tehát az 1. pilonon AIM-120C, 4./5./6. pilonon pótos (ami most irreleváns) és a 8. és 9. pillonon AIM-9M (? vagy X?). -
JanáJ #79118 A gép nagy szerencséje, hogy jött az F-35 és azt köpködik helyette. :-) -
JanáJ #79117 Melyik képről beszéltek? -
#79116
Csapásmérő fegyverzet terén COIN környezetben gyakori, de asszim pótost igen ritkán látni. Viszont az F-16 nehezebb, ott lehet, hogy ennyire nem gát. Nem tudám megmondani a gyakoriságát. A BMS4 fórumon megkérdezhetem. -
#79115
Te Molni, mennyire bevett ennyire aszimmetrikus fegyverfelfüggesztés, mint itt az F-16I-n?
![]()
-
_rudi #79114 Ha jól értem akkor az Osprey-es légi utántöltés még nem teljesen oké
Utántöltés közben az egyik rotorral elkapta a csövet. A rotor megsérült és miután lecsatlakozott a csőről a gép úgy elkezdett rázkódni hogy a pilcsi jobbnak látta mihamarább letenni a gépet. Úgy tűnik a sekély víz volt a legközelebbi olyan hely ahol próbálkozhatott. -
fonak #79113 Azt nem mondtam, hogy az volt, vagy volt egyáltalán :D -
#79112
Megérkezett az első párdarab gumikerekes kétéltű a Tengerészgyalogsághoz
Ha jól értem akkor az Osprey-es légi utántöltés még nem teljesen oké -
#79111
Upsz, tényleg. Viszont, ha olyan fasza volt a zavaró, akkor miért is menekültek el a 25-ösök? :)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.15. 15:43:26 -
fonak #79110 AIM-54-et elvileg kétszer indított az USN éles helyzetben, egyszer sem ért el találatot. Egyes források sok-sok győzelmet tulajdonítanak iráni AIM-54-nek, de ezek csak állítások, Tom Cooper az egyetlen forrás. Attól persze még lehet hiteles. -
JYeti #79109 Török Leopard 2A4-esek tapasztalatai Szíriában:
http://below-the-turret-ring.blogspot.hu/2016/12/leopard-2-in-syria.html
A Leókat elvileg beásva alkalmazzák, az ellenállók pedig mögéjük lopóznak és oldalról/hátulról lövik őket ATGM-ekkel (pl. TOW). Nincsenek teljesen hiteles adatok, de úgy tűnik, hogy vagy nem ütötte át az ATGM a páncélzatot, vagy átütötte, de nem okozott sérülést, vagy átütötte, viszont olyan helyen okozott sérülést (lőszertároló, hidraulikus rendszer), ami a küzdőtértől szeparálva van, így a legénység valószínűleg életben maradt.
Az egyik támadásnál két beásott Leopardot lőttek ATGM-ekkel, az elsőt eltalálták, viszont a második Leo érthetetlen módon erre nem reagált semmit, hanem megvárta, amíg rá is rálőnek.
Y -
#79108
Aztán a MiG-23BN integrált zavaró is nettó hülyeség Túl sok lyuk van abban a kommentben... -
#79107
Arra a szép hosszú írásra gondolsz? Mert ezt ismerem és több helyen erősen sántít, amit ír. Már eleve az hülyegés, hogy attól, mert rakéta indítás után működik csak, akkor a zavarást miért ne láná a HAWK operátor... Az SARH rendszer már a rakéta indítás előtt sugároz, a rakéta elkapja a célt az állványos és utána indul a rakéta. Az indikátoron, ha nem látszik a zavarás, akkor meg hatástalan...
Az is röhejes, hogy akkor ennek fényében miért is tudtak annyi gépet lelőni a Sivatahi Vihar alatt Sparrow-val és hogyan esett le a No Fly Zone alatt AIM-54-től és aktív radaros AIM-120-tól MiG-25... -
#79106
Itt írnak valamit, de én eleve nem hiszek az ennyire elfogult feleknek...
... itt meg a működése.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.15. 14:49:22 -
#79105
A történeti link az rohadt jó. -
Data Link Solutions Testing . . . -
thefreedictionary.com Synthetic Aperture Radar
NASA AIRSAR -
#79102
A nevét soha nem tudtam megjegyezni, de sanszosan arra a kettőre. Azt nem tudtam, hogy Link 16-ot kap az F-35.
A Legion pod nem elképzelés, már szállítják le őket tudtommal. -
#79101
Most te a MADL-ra gondolsz? Mert van ugye a Link16, de annak adatátvitele viszonylag szerény. Van az F-22A IFDL-je, és van az F-35 MADL-ja. A három rendszer három eltérő célra van, és nem interoperábilis. Pont ez a probléma, hogy az F-22A csak figyelni képes a Link-16 forgalmat, adni nem, hogy a SIGINT egységek ne deríthessék fel. Az IFDL viszont egyetlen más gépen sem található meg. Az F-35 kap Link-16-ost és MADL-t, utóbbi viszont dedikált rövid hatótávú, nagy sávszélességű kapcsolat, és úgy tudom, max. 4 gép között lehet létrehozni.
Lassan 10 éve dolgoznak több-kevesebb lelkesedéssel olyan légi- vagy földi-átjátszó állomásokon, amelyek fogják az IFDL, MADL és a Link-16 adatokat, és keresztben továbbítják azt. Anno 2008-ban már két F-22A tudott földi átjátszóállomás igénybevétele mellett átküldeni képet (mivel IRST / IR / EO nincs az F-22A-n, így csak SAR-ról lehet szó) egy F-16C-re. A koncepció neve Battlefield Airborne Communications Node (BACN).
A legutóbbi elképzelés szerint egy F-15C cipelné a kommunikációs konténert magával a harctér közelébe.
Szigorúan szvsz inkább az a haszna a nagy MADL sávszélességnek, az F-35 csak felderítőt játszik, és SAR képalkotással tovább dobja a B-2 / B-21 esetleg B-1B gépeknek a céladatokat / célképet. -
#79100
Más. Elgondolkoztam azon, hogy az F-22 és F-35 data linkje mire lehet jó, a több száz megás adatforgalommal. Lehet, hogy képes hálózati alapon SAR képet csinálni a gép és ezáltal még növelni a felbontását? Mert maga a kés SAR, mint képfájl átküldése az nem jár ennyi adattal. Ellenben, ha a nyers adatokat osztják meg egymással...
A B-1B személyzettel beszélve az sült ki, hogy a SAR kép készítéshez nagy azimuttal kell a célpont felé repülni. Az F-35 ezzel át tudja ugrani ezt a problémát, ha a másik gép pásztás és csak az adatokat vagy a kész képet löki át. -
#79099
A HAWK minimális HMZ inkább a gyorsító fokozat hiánya miatt van, meg a jobb max. G értéke miatt, a többi az már csak az eleve rosszabb helyzetet súlyosbítja. -
#79098
A orosz CW zavarórál van bármi infó? Irak-Irán? -
Aham már értem miért Leo 2, mert kettesével lövik ki . 
-
JanáJ #79096 Köszi. -
#79095
És persze a minimális HMZ zóna is a rávezetési módszer miatt kevesebb.
Parancsközlő rávezetésnél indítás után először a rakétát kell a rávezető állomásnak elfogni, és csak utána jöhetnek a rávezetési parancsok.
A fenti művelet általában a gyorsító fokozat kiégése után kezdődhet csak el.
Ezzel szemben a HAWK/KUB/Vega esetén a rakéta önrávezető feje már az indítóállványon követi a célról visszavert folyamatos hullámú alávilágító jelet, így indítás után a rakéta szinte azonnal manőverezhet.
A HAWK-hoz hasonlóan a Vega is osztálycsoport kötelékben szolgált, Mezőfalván 2 tűzcsatornás volt.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.12.15. 06:20:15 -
#79094
Félaktív rávezetésnek sok előnye van a parancsközlővel szemben.
Legfontosabb hogy a hatótávolság növelésével nem nő a mellélövés mértéke, ezáltal jelentősen kisebb harci rész is elég (50kg HAWK - 200kg Volhov).
Negyedakkora hasznos teher tömeg mellett persze sokkal kisebb, könnyebb rakéta is elég.
Hatásosan zavarni a rávezetést gyakorlatilag nyugaton 99-ig nem tudták. (érdekes hogy a vsz zavarók ebben a nyugat előtt jártak)
Megbízható működését megvalósítani persze (60-as évek technológiájával) bonyolult és drága. (lásd Sparrow)
Szovjetek eleve késve kezdték el a KUB fejlesztését, csak 58-ban mindössze egy évvel a HAWK rendszerbeállítása után, és csak 67-ben került rendszerbe a KUB és a Vega is. -
#79093
Röviden nehéz, ehhez ismerni kell, hogy mihez mérd. 1960-70 közötti időszak, Sz-75/125 az, amihez mérhető, telepíett SAM rendszerek, álá HAWK. Így próbálom nagyon röviden.
Először is monopulzus antennája és CW célmegvilágítása volt, amit akkor zavarni senki nem tudott, még a jenkik sem vagy 15-20 évig. Ezzel a kombóval kb. 1 évtizeddel (!) az oroszok előtt jártak. A Kub a hatvanas évek legvégén készült el, az volt CW és félaktív rendszer, na meg az kapott hasonlóan kompakt és jó rakéktát, mint a HAWK.
A rendszer alsó megsemmisítési magassága 60 méter volt, mikor az azonos korban készülő Sz-75M és SzA-75-nek 3 km, a Nyeváé volt ehhez közel, ami 100 méter tája volt.
A rakéta a méretéhez képest a HMZ-je távolságban nagyobb volt (~25 km), mint a Nyeváé úgy (~18 km), 1/3-dal (!) könnyebb volt a rakéta és nem kétfokozatú volt, nem volt startfokozata. A Nyeva nagyobb HMZ magassága (~18 km vs 11 km - MIM-23A) jól mutat papíron, csak jelentősége nincs, mert harcászati gépek akkor (és most sem nagyon) grasszáltak 10 km felett. A Sz-75/SzA-75 gusztustalan folyékony hatóanyagok használt, csak vegyvédelmiben lehetett dolgozni vele, a Nyeva legalább már szilárd volt, de kéfokozatú, porblémásabb. A HMZ minimális távolsága is kisebb volt, 2km míg a Sz-75/SzA-75-nél 8-10 km tája, a Nyevánál olyan 4 km.
A MIM-23B-től felfelé már dual thrust hajtómű volt, ezzel 35-40 km HMZ és 18 km-es magasság jött ki kb 10%-kal nagyobb tömegű rakétából, mint a MIM-23A. Ezzel már tényleg leiskolázta a Nyevát és majdnem a Volhovhoz volt mérhető volt a HMZ úgy, hogy továbbra is egyfokozatú, szilárd tüzelőanyagú volt a rakéta a Volhov meg kétfokzatú és gusztustalan hajtóanyagú. A legnehezebb Volhov rakéta HMZ diagramja 55 km-es távolságot mutat, csak éppen a rakéta 2400 kg volt a Volhovnál, a MIM-23B meg 640 kg. Négyszeres eltérés. Ahhoz képest a távolságban az eltérés csak kb. 1,5.
A Dvina és Gyeszna max. G értéke 7G körül volt 10 km alatt, az HAWK-nál ez 15G volt, amit szintén csak a Kub tudott, a Nyeva is az aktív szakasz elején és kis magasságban tudott olyan 11-12G-t. Hacászati célok ellen sokkal inkább megfelelt a HAWK.
A radarok és minden más az Sz-125 és Sz-75 brutálnagy elemeihez képest meg akkorák voltak, hogy helikopterrel is szállítható volt a cucc. A manualjánban benne van, hogy hogyan, tehát ezt nem én találtam ki. Ok, hogy nemigen használták ki, de tudta a rendszer, ami döbbenetes.
A rendszer újratöltése sokkal könnyebb volt, mint a Volhov vagy Nyeva esetén.
Az is igen jópofa, hogy a rendszer alapfelépítése az volt, hogy egy üteg/osztály két célcsatornás volt, mert két célmegvilágítót tettek be. Persze technikailag nem volt lehetetlen ez a Nyevánál sem (a csehek így használták asszem).
A '70-es évektől már automatikus üzeme is volt, tehát inkább csak mendzselni kellett és később már harcászati BM-ek ellen is elvileg használható volt, legalábbis lőtéren sikerült vele elkapni.
Ezt így összeségében nézve ez valami ordítóan jó cucc volt. Ami kezelő pultot láttam róla meg a radarokon levő vezérlő elemeket ergonómiában is hülyére verte az kortárs szovjet rendszereket.
Az oroszok az Osza, Kub és Krug-ig nem tudtak ekkorát dobbantani. Az Osza és Krug vezérlése igen jó volt, de a Krug rakéta kinematikai limitjéra a borzalmas szó az, ami illik. Az anti TBM képessége miatt volt inkább fontos szerintem. Az Osza viszont papíron a HARM érkezéséig félelmetes cucc volt. A Kubot meg zavarni sem merték ALQ-101-gyel az IAF-nél, mert nem voltak meggyőződve, hogy nem ront inkább csak a helyzeten.
Hpaps szerintem már írta, hogy a szovjet - orosz rendszerek kaptak nagy figyelmet, mert azokat használták is, de ha az ember jobban megnézni, akkor bizony SAM fejlesztés terén az oroszok egyáltalán nem voltak úttörők annyira sőt, egy ideig elmaradtak. Az Sz-300PT/Psz-szel volt egy nagyon rövid előnyük a Patriothoz mérve honi légvédelem terén. (Nyugaton ilyen kategória nem volt, de ez a legközelebbi hasonlat, ami használható.)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.12.14. 22:27:11 -
JanáJ #79092 Ha ez volt az a Leo, akkor oldalról kapták el, de nem tiszta, hogy csak a lőszert ment el, vagy a legénység is. link
