95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#80213
Miért vicc? A Szu-24 régebbi gép és még mindig repül az is... A Tu-22M is hasonló korú és azok is sokáig repülnek még...
Margaret Thatcher és R.R meg elég nagy haverok voltak... -
JanáJ #80212 Ezt linkeltem nem olyan rég, de senki sem reagált. Engem meglepett, hogy ilyen forró cuccot oda adtak volna nekik. Már nem az, hogy rájuk merik bízni, hanem hogy a titkot magát kiadták volna. A vicc, hogy a Tornadók még mindig repülnek. -
JanáJ #80211 A forszázs miért növeli az RCS-t? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#80210
Ez sem mai hír, de hátha új még valakinek: Ronald Reagen felajánlotta 1985-ben a briteknek az F-117 lopakodó bombázót.
Érdekes volt a britek válasza, egy 1986-os memo szerint ugyanis azért nem fogadták el az ajánlatot, mert teljesen fekete (titkos) hardware-t nem rendszeresítettek volna (feltehetően bajos lett volna a megfelelő szigorúan titkos információkat megtartani).
A briteknek az 1990-es években újra felajánlották az F-117B-t, amely áttervezett megoldásokkal (B-2 szerű beömlőnyílásokkal, az F-22A kabintetőjével, EJ200 vagy F414 hajtóművekkel, stb.) készült volna. A Britek viszont elégedettek voltak a Tornado Gr.4-el, és ismét nem kértek a lopakodóból. -
#80209
Nem tudom hallottatok-e már a Project Kempster-ről és a Project Emerald-ról, de a lényegét tekintve egy plazma-álcázás kifejlesztését célozta, amellyel a repülőgépek RCS értékét lehetne drasztikusan csökkenteni. A Kempster eredetileg egy tartalék megoldásnak indult, majd egy időre meg is előzte a Project Skylark-ot, amely az ECM alapú radarzavarást tűzte ki célul. A Kempster többek között az A-12 / SR-71 esetében a beömlőnyílás Mach-kúpjának RCS-ét fedte volna el.
Project Kempster kudarc volt, alapvetően maga a géptest körül kialakítandó elektronfelhő megoldása problémás volt (a szárnyak belépőélére kialakított nyílásokból kellett volna a plazmaáramnak kiáramlania, de ez érthető okokból súlyos aerodinamikai problémákat is felvetett). 1965-ös jelentés a Project Kempster-ről
Érdekesség, hogy ezzel kapcsolatosan olvastam arról, hogy az A-12 / SR-71 esetében tisztában voltak a hajtómű forszázsa miatt kialakuló hatalmas RCS értékről, ennek megoldására pedig egy un. A-50 adalékot adtak az üzemanyaghoz, amely ezt jelentősen csökkentette - ám az A-12 / SR-71 RCS-e így is túl nagy volt, hogy észrevétlenül behatolhasson a szovjet légtérbe, így ezt a megoldást egy idő után abbahagyták. -
JanáJ #80208 Nyeh, a Grif koppon nincs 19 tonna. Azért aláírást kellene gyújteni, hogy vegyünk egy 25-öst. :-) -
#80207
Egy idő után nekem is beugott Allesmor Obranna egy régi kommentjéből.
https://htka.hu/2012/01/01/olvasoi-beszolasok-2011/
Hajtómű-tudorunk, Allesmor Obranna ezzel fakasztott mosolyra minket:
“MiG-25. Egyértelműen az kell nekünk. Moszkvában láttam repülni, állítom, hogy annak van vitán felül a legjobb hangja. Megjelenés se utolsó. És gondoljatok bele, ha rajta van az 5300-as pótos, akkor közel 19 tonna kerót lehet beletölteni. Mikor töltesz 19 tonna kerót egy Gripenbe vagy egy Alca-ba? Ja és a felderítőbe szemre úgy 30 centi széles filmet lehet befűzni, az az IMAX-nál vagy ötször szélesebb nyersanyag… :) “ -
#80206
Nem. Így találtam, a Gt-re voltam kíváncsi, úgy találtam rá, de közben tovább olvasva láttam már válaszoltak a kérdésre, de azért belinkeltem, legyen meg több forrásból. (bár lehet tök egyforma) -
#80205
Ezt nem te konvertáltad át, hanem ebben a formában találtad? A többi orosz dvju-m eleve szkennelt anyag sok diagrammal és képpel... -
Azért is jó ez a fajta nem kép alapú pdf, mert a szöveg részletet is kimásolhatsz és tudsz keresni vele böngészőben vagy fordítóba bemásolni és talán a legjobb, hogy "CTRL+F"-el és egy szóval tudsz keresni a PDF-ben is .
-
#80203
na persze. teli találat. 
-
#80202
Vazz, tényleg. Áttehettem volna pdf-be a dvju-t. A HT összefoglalóban meg fogom tenni, nem szivatok másokat dvju-val. -
"АВИАЦИЯ ПВО РОССИИ" 705 oldal pdf
Itt egy cikkben a T-50 és F-35 hasonlítgatják (44 oldalon)
-
#80200
PMU (Iraki paramilitáris haderő, Irán támogatással) visszaver egy ISIS támadást:
Ezek pedig képek egy Egyiptomi katonai ellenőrzőpont elleni támadásról. (Figyelem! 18+)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.25. 09:06:54 -
aksurv2 #80198 isis dron bombazas -
#80197
Ugye milyen jó cuccot küldtem? :) -
#80196
Ez meg MiG-29-re...
(jó kavarcos)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#80195
Ugyanezek a diagramok MiG-23ML + 2db R-23-as rakétára...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#80194
remélem még nem volt. vagy nem törlik :)
Gripen avatás feliratozva
-
IFOR #80193 Köszi..át is nyálazom !!! -
#80192
Ez SR-71 elleni elfogáshoz kellhez, hogy a rakéta elémenjen a SR-71-nek, mert a 25-*ösnek esély nincs utolérnie. -
JanáJ #80191 Type-94A -
#80190
Én most az adott profilt néztem. Ha megnézed, az elfogás végén 23-24km magas "ugrást" rajzoltak be. Ebből gondoltam, hogy ez lehet az M3 sebességű célpont elfogási profilja. -
#80189
Interkontinentális bombázó, amit 10-14 km magasan repül. Te még 20 km magasból is igen messzira hajigálod a légiharc rakétát és a földháttér nem játszik. Nézd meg geometriailag. Egyébként a 25-ös nem feltétlen megy fel 20 km-re, csak megvan ez a képessége is. -
#80188
Minek az elfogásához jó, ha 20+km magasan repkedsz? -
#80187
Ez a max. még csak nem is a max teljesítmény elfogás, mert akkor felmenne M2.8-ig...
Ennél moderáltabb az lenne, hogy felszállás után szubszonikusan szépen lassan felmegy 10 km-re és ott kezdi a nekifutást. A kérdés az, hogy az M2.35-nél van-e optimálisabb sebesség a hosszú nagy sebességű szakaszhoz. Ha van, akkor sanszosan +100-150 km még nyerhető vele hatósugárban, de kb. ez a vége.
Ebből lehetne számolgatni, de a gép légellenállása nélkül nem tudni, hogy mekkora tolóerőhöz mekkora állandósul sebesség tartozik... -
#80186
Röviden; FFT
Radar témában ez tán egy nagyon jól összeszedett cikk sorozat, kérdésedre a 3. fejezetben találsz választ (de érdemes a többit is megemészteni);
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278779
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278808
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278838
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278878
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278931
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.23. 14:33:42 -
#80185
Ez nem szuperszonikus elfogási profil, hanem inkább dedikáltan az M3 sebességű repülőgépek (XB-70, SR-71, A-12) elfogásához kitalált elfogási profil. Annak mondjuk tényleg brutális, de hát ez ilyen kategória - az SR-71 vagy az A-12 esetében még brutálisabb lenne a küldetésprofil (felszállás félig üres tankokkal, rögtön légi utántöltés, (szükség esetén: út a célkörzetbe, előtte ismét újratankolás,) elzoom-zoomol a célkörzetben, légi utántölés, visszaút, leszállás...)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.23. 13:51:17 -
IFOR #80184 szia
Egy kérdésem volna AESA radarokhoz..végigolvastam jopár leirást, videot néztem, Az világos hogyan irányitja a sugarat, de azt sehol sem találtam, a sugár alakját hogyan szabályozzk..
tudnál segiteni ebben??
kösz -
JanáJ #80183 Vajon a meglévő gépre dolgozzák ki az elfogási profilt (?) vagy a gépet is után hangolják a kritériumokra? Az tiszta, hogy tervezéskor szempont, hogy elfogóvadász vagy vontató hajó-e a cél. :-) -
#80182
Hát igen... Mennek is ezek a diagramok a HT összefoglaló repteljesítmény részébe. ;) -
#80181
Ugyanez MiG-21Bisz -el, ami csak 2db R-3Sz rakétát cipel...
... az igazi pontvadász
függőlegesen: magasság méterben
vízszintesen (balról-jobbra): sebesség Mach-ban; megtett út km-ben, elhasznált üzemanyag kg-ban, eltelt idő percben
![]()
-
#80180
Itt van a könyv. dvju olvasó kell hozzá. -
#80179
Akkor még szemléletesebb az ábra.
14 tonna keróval indul. Sanszosan full utánégetővel felszáll és felmászik 10 km-re és gyorsít. Mire eléri az M2,4 táját 13 km magasan a keró ~60%-a (!) elfogy 8,5 perc alatt. Az kemény. 200-400 km között M2,4-vel repesztés mellett fogy el összesen 1,4 tonna 4 perc alatt kb. 840 m/s fentartott sebesség mellett. Aztán szubszonikusan 400 km-ről süllyedve 2,8 tonnából visszatér.
Igen jól mutatja az ábra a szuperszonikus elfogás szélsőséges fogyasztási adatait. -
#80178
Gt - üzemanyag a fedélzeten -
savaz #80177 Nekem ez a kedvencem:
American-180
22 lr 27-es tar 1800/Min tuzgyorsasag
Egy viszonylag kicsi hangtompitoval mar abszolut nem fegyver hangja van.
Kaliberben azt irtak rola, hogy hihetetlenul pontos kis tavon es tenyleg atviszi a golyoallot ha 10-15 lovedek egy helyre megy. -
#80176
Ebből a könyvből néhány diagram. (Fel tudom rakni az egészet, ha valakit érdekel.)
![]()
Ez a hálózatba köthető elemeket mutatja. Vajon ebből mennyi az elmélet és mennyi valós?
![]()
A diagramok jelentése.
Balra fent - max. sebesség.
Jobbra fent - hatótávolság (nem hatósugár)
Balra lent - radar hatótávolság (?)
Jobbra lent - Rakéta max. hatótávolság
![]()
0G performance envelope összehasonlítások.
![]()
MiG-25 elfogási profil. A Gt jelentse nem világos, a t elvileg az idő...?
![]()
Irgalmatlan sok diagram és adat van benne, az R-77-ig bezárólag pl. az összes rakéta spec. impulzusa is benne van. (Régen már linkeltem azokat a táblázatokat.) -
JanáJ #80175 Ez mondjuk jogos. -
#80174
Ennél sokkal kacifántosabb volt a 4.6x33mm hüvely nélküli története. Az 1960-as években merült fel, hogy a 7.62x51mm NATO kaliberű fegyvereknél (HK G3, FN FAL, M14) pontosabb fegyvert adjanak a katonáknak. A németek végig a találati esélyt tartották a legfontosabb tényezőnek, mellesleg a britekkel együtt. Az 1970-es évek legelején három kaliber versenyzett a szabványosításért, a brit 4.85x45mm (EM2), a német hüvely nélküli (ekkoriban 4,9x30) és az 5,56x45mm. Ekkoriban az volt a terv, hogy 1977-re legyen döntés. A németeknél még házon belül is folyt a verseny, a Mauser egy többcsöves, 4,7mm-es hagyományos lőszert tüzelő fegyverrel szált szembe a HK / Dynamite Nobel féle hüvely nélküli fegyverrel, de alulmaradt (később örültek ennek, mert a HK és a Dyamite Nobel saját pénz bevonásával volt kötelezve a fejlesztésre - ezért ment a HK ugye csődbe a G11 rendelés lemondása után).
A HK G11 esetében végig a találati esély volt a lényeg azonban. Olyannyira, hogy a szórásképnél 250 méteres távolságnál fél méteres szórásképet kellett a 3 lövedéknek produkálnia. Nyilván ilyen szórásképnél nem is jöhet szóba, hogy ugyan oda csapódik be a lövedék - a cél a találat maga volt, vagyis hogy találja el a célt.
A szabványosítás azonban elbukott, mikor 1980-ban végül az 5.56x45mm-es kalibert elfogadták NATO szabványnak... -
millerius #80173 Harci helikopterről van szó aminek sokféle sérülése lehet, akár rotorlapát-vesztés,hidraulika sérülés vagy tolórúd-sérülés miatti kormányozhatatlanság, fedélzeti tűz, hajtóműleállás/robbanás, szárnycsonk-elveszítése, ezek bármilyen kombinációja stb..
