94976
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#80187
Ez a max. még csak nem is a max teljesítmény elfogás, mert akkor felmenne M2.8-ig...
Ennél moderáltabb az lenne, hogy felszállás után szubszonikusan szépen lassan felmegy 10 km-re és ott kezdi a nekifutást. A kérdés az, hogy az M2.35-nél van-e optimálisabb sebesség a hosszú nagy sebességű szakaszhoz. Ha van, akkor sanszosan +100-150 km még nyerhető vele hatósugárban, de kb. ez a vége.
Ebből lehetne számolgatni, de a gép légellenállása nélkül nem tudni, hogy mekkora tolóerőhöz mekkora állandósul sebesség tartozik... -
#80186
Röviden; FFT
Radar témában ez tán egy nagyon jól összeszedett cikk sorozat, kérdésedre a 3. fejezetben találsz választ (de érdemes a többit is megemészteni);
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278779
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278808
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278838
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278878
http://www.eetimes.com/document.asp?doc_id=1278931
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.23. 14:33:42 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#80185
Ez nem szuperszonikus elfogási profil, hanem inkább dedikáltan az M3 sebességű repülőgépek (XB-70, SR-71, A-12) elfogásához kitalált elfogási profil. Annak mondjuk tényleg brutális, de hát ez ilyen kategória - az SR-71 vagy az A-12 esetében még brutálisabb lenne a küldetésprofil (felszállás félig üres tankokkal, rögtön légi utántöltés, (szükség esetén: út a célkörzetbe, előtte ismét újratankolás,) elzoom-zoomol a célkörzetben, légi utántölés, visszaút, leszállás...)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.23. 13:51:17 -
IFOR #80184 szia
Egy kérdésem volna AESA radarokhoz..végigolvastam jopár leirást, videot néztem, Az világos hogyan irányitja a sugarat, de azt sehol sem találtam, a sugár alakját hogyan szabályozzk..
tudnál segiteni ebben??
kösz -
JanáJ #80183 Vajon a meglévő gépre dolgozzák ki az elfogási profilt (?) vagy a gépet is után hangolják a kritériumokra? Az tiszta, hogy tervezéskor szempont, hogy elfogóvadász vagy vontató hajó-e a cél. :-) -
#80182
Hát igen... Mennek is ezek a diagramok a HT összefoglaló repteljesítmény részébe. ;) -
#80181
Ugyanez MiG-21Bisz -el, ami csak 2db R-3Sz rakétát cipel...
... az igazi pontvadász
függőlegesen: magasság méterben
vízszintesen (balról-jobbra): sebesség Mach-ban; megtett út km-ben, elhasznált üzemanyag kg-ban, eltelt idő percben
![]()
-
#80180
Itt van a könyv. dvju olvasó kell hozzá. -
#80179
Akkor még szemléletesebb az ábra.
14 tonna keróval indul. Sanszosan full utánégetővel felszáll és felmászik 10 km-re és gyorsít. Mire eléri az M2,4 táját 13 km magasan a keró ~60%-a (!) elfogy 8,5 perc alatt. Az kemény. 200-400 km között M2,4-vel repesztés mellett fogy el összesen 1,4 tonna 4 perc alatt kb. 840 m/s fentartott sebesség mellett. Aztán szubszonikusan 400 km-ről süllyedve 2,8 tonnából visszatér.
Igen jól mutatja az ábra a szuperszonikus elfogás szélsőséges fogyasztási adatait. -
#80178
Gt - üzemanyag a fedélzeten -
savaz #80177 Nekem ez a kedvencem:
American-180
22 lr 27-es tar 1800/Min tuzgyorsasag
Egy viszonylag kicsi hangtompitoval mar abszolut nem fegyver hangja van.
Kaliberben azt irtak rola, hogy hihetetlenul pontos kis tavon es tenyleg atviszi a golyoallot ha 10-15 lovedek egy helyre megy. -
#80176
Ebből a könyvből néhány diagram. (Fel tudom rakni az egészet, ha valakit érdekel.)
![]()
Ez a hálózatba köthető elemeket mutatja. Vajon ebből mennyi az elmélet és mennyi valós?
![]()
A diagramok jelentése.
Balra fent - max. sebesség.
Jobbra fent - hatótávolság (nem hatósugár)
Balra lent - radar hatótávolság (?)
Jobbra lent - Rakéta max. hatótávolság
![]()
0G performance envelope összehasonlítások.
![]()
MiG-25 elfogási profil. A Gt jelentse nem világos, a t elvileg az idő...?
![]()
Irgalmatlan sok diagram és adat van benne, az R-77-ig bezárólag pl. az összes rakéta spec. impulzusa is benne van. (Régen már linkeltem azokat a táblázatokat.) -
JanáJ #80175 Ez mondjuk jogos. -
#80174
Ennél sokkal kacifántosabb volt a 4.6x33mm hüvely nélküli története. Az 1960-as években merült fel, hogy a 7.62x51mm NATO kaliberű fegyvereknél (HK G3, FN FAL, M14) pontosabb fegyvert adjanak a katonáknak. A németek végig a találati esélyt tartották a legfontosabb tényezőnek, mellesleg a britekkel együtt. Az 1970-es évek legelején három kaliber versenyzett a szabványosításért, a brit 4.85x45mm (EM2), a német hüvely nélküli (ekkoriban 4,9x30) és az 5,56x45mm. Ekkoriban az volt a terv, hogy 1977-re legyen döntés. A németeknél még házon belül is folyt a verseny, a Mauser egy többcsöves, 4,7mm-es hagyományos lőszert tüzelő fegyverrel szált szembe a HK / Dynamite Nobel féle hüvely nélküli fegyverrel, de alulmaradt (később örültek ennek, mert a HK és a Dyamite Nobel saját pénz bevonásával volt kötelezve a fejlesztésre - ezért ment a HK ugye csődbe a G11 rendelés lemondása után).
A HK G11 esetében végig a találati esély volt a lényeg azonban. Olyannyira, hogy a szórásképnél 250 méteres távolságnál fél méteres szórásképet kellett a 3 lövedéknek produkálnia. Nyilván ilyen szórásképnél nem is jöhet szóba, hogy ugyan oda csapódik be a lövedék - a cél a találat maga volt, vagyis hogy találja el a célt.
A szabványosítás azonban elbukott, mikor 1980-ban végül az 5.56x45mm-es kalibert elfogadták NATO szabványnak... -
millerius #80173 Harci helikopterről van szó aminek sokféle sérülése lehet, akár rotorlapát-vesztés,hidraulika sérülés vagy tolórúd-sérülés miatti kormányozhatatlanság, fedélzeti tűz, hajtóműleállás/robbanás, szárnycsonk-elveszítése, ezek bármilyen kombinációja stb.. -
savaz #80172 Valami olyasmit olvastam, hogy az extrem kis kalibernek az volt az ertelme, hogy onmagaban sem stophatasa sem atutoereje nem eleg, de ha 2-3 ugyanoda megy, akkor majd meglesz mind a ketto (soretes puska hatas). Ezert torekedtek arra, hogy az a 2-3 lovedek meg azelott kimenjen, mielott a hatralokes miatt elmozdul a cso. Ezert volt a betarazott loszer mennyiseg is nagyobb. -
#80171
Miért nem lőtthetett volna egyes? 
![]()
-
JanáJ #80170 Vajon mi értelme 90 km/h felett pattintani. Nincs farok rotor amit elvesztve bepörög és ha van sebesség akkor tud autorotálni. -
savaz #80169 Azt azert nem kellene figyelembe venni hogy sohasem lott volna egyes lovest, mindig 2-3 dbos rogzitett sorozattal szamoltak, ugy mar nem annyira sok az a loszer. -
#80168
Akkor miért nem 5.7x28mm-est rendszeresítenek. Mégse olyan csoda skúló?
Hogy miért nem szabványosították? Politika. A 2000-es évek elején a belgák javasolták az 5.7x28mm NATO szabványba vételét, és a 9x19mm lecserélését vele. A teszteken az 5.7x28mm jól szerepelt, de végül az amerikai és a német ellenállás miatt mégse került NATO szabványba vételre. A német ellenállás alapvetően a HK (akkor még fejlesztés alatt lévő) 4.6x30mm kaliber miatt történt, mivel ők azt szerették volna szabvány pisztolylőszernek.
A vége az lett, hogy két szék között a földre: maradt a 9x19 a szabvány...
Hogy miért nem azt rendszeresített az US ARMY? Fogalmam sincs...
És mennyi plusz súly a plusz két tár?
Egy 45 lőszeres tár 0,25 kg, egy 15 lőszeres utántöltő egység 0,11kg.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.01.23. 09:38:06 -
millerius #80167 Na itt szépen meg is írják, hogy a katapult-rendszer üzemi tartománya 0m "magasságig" , és 90-350km/ó jó, de ezek szerint 90-es sebesség alatt nem biztonságos. Az pedig egyszerűen megoldható, hogy ilyen sebességhatár alatt technikailag megakadályozzák a katapultálást, mert ilyenkor több esély van túlélni a zuhanást a gépben maradva. Tehát mondjuk 60-as sebességnél már lehet hogy hiába rántja meg a pilóta a katapult-kart, mert blokkolva lehet a rendszer, viszont egy kisebb pirotöltet esetleg még ekkor is feszesre ránthatja a bekötő hevedereit a talajfogás előtt. -
JanáJ #80166 És mennyi plusz súly a plusz két tár? -
JanáJ #80165 Engem érdekel. -
JanáJ #80164 Akkor miért nem 5.7x28mm-est rendszeresítenek. Mégse olyan csoda skúló?
Mondjuk az tény, hogy ezek után az amik is különcködhetnének. -
#80163
Abban sok újítás volt amit soha sem próbáltak ki háborúban. A lőszer, a mechanika, a tár.
Ezzel az erővel soha semmi újdonságot ne rendszeresítsen, és maradjon a Bundeswehr a Kar 98K-nál, mert az már két nagy háborúban is jól teljesített. A G11-est nagyon alapos tesztelésnek vetették alá, és nem csak a németek, de az US ARMY is alaposan letesztelte. A németeknél a magas ár miatt nem került rendszeresítésre, az amerikaiaknál azon a megállapítás miatt, hogy hatékonyság tekintetében nem 2x jobb, mint az M16A2...
Például hogyan hordták volna azokat a hosszú tárakat a katonák? Van erről kép vagy videó?
Ez a probléma az első tesztek után kiderült, ezért a G11K2 (amely az ACR-en is indult) már úgy volt kiképezve, hogy két tartalék tár a fegyver tetején volt elhelyezve. Az utántöltésre 'reload unit'-ok szolgáltak, amelyekben 15 lőszer volt, és kvázi elég volt "ráhúzni" a tárra, hogy beletöltsd a tartalmát.
![]()
G11K2, egy tár a fegyverben (a zárral együtt hátrahúzott állapotban), felette a két tartalék tár, amely a betöltött tár mellett foglalna amúgy helyett, bal oldalt alul az újratöltő egység
Az újratöltő egység használata:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
A G11K2 esetében a hagyományos gépkarabélyokhoz képest jelentős handicap-el indul a lövész, hiszen 20/25/30 lőszer helyett eleve 45 lőszer van a tárban, és további 90db van tűzkész állapotban. 135 lőszer pedig ennek megfelelően 6,7 (20db-os), 5,4 (25db-os) vagy 4,5 (30db-os) tárral ér fel. -
aksurv2 #80162 Ha akarjatok ossseszedem amit erdemes az uj fegyverrol tudni prospektus jellegu infokon tul. -
aksurv2 #80161 Nem a USMC csak a MARSOC uj neven Raiders. Es mar ok is lecsereltek a baromi draga costum 1911 kutya kozonseges g19. Mint ahogy Seals is a p226- t. -
#80160
Ez amúgy azért roppant érdekes, mert az amerikai tesztlövészeteknél a Tridend D5 kb. két évtizede hibátlanul teljesít... Márpedig az amerikaiak is még évtizedekig hadrendben akarják tartani a D5-öt, szóval a balul elsült teszt nekik is komoly fejtörést okozhat... -
#80159
Az eredeti kérdés az volt, hogy miért merülne fel másik kaliber, ha egyszer a 9x19mm a NATO szabvány. Erre írtam, hogy ettől még olyan kalibert rendszeresíthetnek, amilyet csak akarnak, nem kötelezi őket semmi.
Én sem tartom valószínűnek, hogy eltérnének a 9x19-től, de a Beretta M9-et a legtöbb kritika a kalibere miatt érte - ezért is vette vissza az USMC az M1911-et a rendszerbe... -
#80158
én még említésre méltónak érzem a G11-et is
Abban sok újítás volt amit soha sem próbáltak ki háborúban. A lőszer, a mechanika, a tár. Nagy rizikó lett volna rendszerbe állítani. Például hogyan hordták volna azokat a hosszú tárakat a katonák? Van erről kép vagy videó? -
#80157
"Totális kudarcba fulladt Nagy-Britannia legutóbbi atomrakéta-kísérlete. A most nyilvánosságra került részletek szerint 2016 júniusában az HMS Vengeance fedélzetéről lőttek ki egy Trident II D5-ös rakétát Florida partjainál.
A terv szerint a rakétának 9000 kilométer megétele után Afrika nyugati partjainál kellett volna a vízbe csapódnia. De kilövése után a rakéta
pont az ellenkező irányba, az amerikai partok felé indult."
link -
aksurv2 #80156 Nem fogják. Sőt már rendőri egységek is jönnek le a 9mm -re. A katonák a 9 miniméteressel se tudnak lőni, nem hogy .40 v. .45. Pont azért megy vita, mert kvázi rendőri szituáció kell használni és nagy az átütés. A .40-nek még nagyobb, ráadásul a 3 kaliberből azzal a legrosszabb lőni. A stophatásról meg csak annyit mondott egy katonai kiképző, hogy a kilenc miniméteres stophatásával az probléma, hogy nem tudnak pisztollyal lőni. -
#80155
Közben meg találtam a széket is К-37-800М -
Itt egy távolabbi kamera nézet.
-
Van egy Ka-52 katapult teszt videó, ott a szék marad csak a pilótákat viszi a raksi magával.
(szépen elfújja a törmelékeket is valamennyire az útból)
"
- УОЛ - устройство отделения лопастей (на ролике не представлено);
- СОАВ - система образования аварийного выхода;
- КАС - катапульно-амортизационная система.
"
Ha pilóta érzi, hogy a bepörgést nem tudja megállítani érdemes azonnal katapultálni, mert a lerobbanó rotor lapátok egyből csökkentik a forgást is.
A Mi-28 -nál az első ülésnél balra, a hátsónál jobbra nyílik az ajtó és a nem régi balesetnél valószínűleg pont ez miatt nem tudott a pilótán segíteni a kollégája a jobb oldali tűz miatt. Valószínűleg ha katapult lett volna benne akkor megmenekült volna ő is.
Az érdekes, hogy a bepörgés farokrotor elvesztése esetén általában mindig egy irányba történik ez a pilótának kedvez, mert könnyebben kilöki magát, segít neki a centrifugális erő, de a lövészre pont fordítva hat minden erejét be kell vetnie, hogy kilökje magát az ülésből, persze ez sem segít ha nincs sebessége a gépnek és vagy túl gyorsan ereszkedik, mert akkor a lapátok bedarálják a őket.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.01.22. 15:10:08 -
#80152
Ez már jó. Az oldal szimplán hülye módon mükdöik... -
JanáJ #80151 Szerinem rossz a link. -
JanáJ #80150 Most megkaptam, hogy ez egy Lancer-C. De úgy érzem, hogy ezzel saját magát rúgta tökön. Egy modern elektronikával utólagosan ellátott gép ugyan miért bírná jobban mint amit eleve ezzel terveztek? -
#80149
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
millerius #80148 Hát, az elmélet (tervezés) és a gyakorlati eredmény nem mindig esik egybe, főleg az első éles eseteknél, ezért is hangzik úgy a "tanmese" hogy a repülés törvényeit vérrel írják. Nem olvastam semmit az általad említett balesetek kivizsgálásáról, így pl. azt sem tudom hogy meghúzták-e egyáltalán a katapult-fogantyút vagy sem mikor nem katapultáltak a gépből. Lehet hogy meghúzták, de valami automatika letiltotta a kattintást a körülmények miatt. Helikopternél ez előfordulhat a túl kis magasságon túl nagy süllyedési/zuhanási sebesség vagy bepörgés esetén, amikor előre láthatóan a számított paraméterek alapján katapultálni más nem érdemes, a gépben maradva viszont a beépített védelmek miatt (futómű-amortizátorok, páncélteknő, ülés-amortizátorok stb.) esetleg nagyobb valószínűséggel túlélhető a becsapódás. Lehet hogy meg se húzták a katapult-fogantyút, vagy mert a pilóta még bízott abban hogy meg tudja oldani a problémát (abba halnak bele a legtöbben, hogy túl későn ismerik fel a végzetes vészhelyzetet vagy fel se ismerik hogy nincs tovább és jobb lenne kattintani), vagy csak azért mert a felismerés után már ideje nem volt rá. Ivánék már biztos tudják hogy műszaki probléma volt a katapult-rendszerrel vagy inkább a személyzet oktatásában kell valamit korrigálni a vészhelyzeteket illetően, esetleg mindkettőnél probléma volt.
