95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#81341
Tudom hogy ez bonyolult kérdés, de meglátásom szerint a légi harc nem kizárólag fordulóharcból áll. Ott jogos a latency-probléma, de BVR harcnál nem. -
millerius #81340
"Érdekes, hogy amikor légiharcról van szó, akkor elveted a távirányítást, mert túl nagy lenne a késleltetés (latency), harckocsinál viszont ezt nem veted el ugyanezen okból? Egyébként igen, ez is egy opciós irány, az oroszok a T-14 kapcsán is emlegetik, hogy mivel minden digitálisan van irányítva, lehetséges a távirányítás megoldása is."
Azért azt ne hagyjuk ki a számításból, hogy ha egy harckocsi átlagos harcászati mozgási sebességét 40-50km/ó-val számoljuk, ahhoz képest egy harcigép sebessége 20-25-szörös, és a hk. nem térben, három tengely körül vezérelve mozog, tehát minden szempontból sokkal egyszerűbb a távirányítása. Persze akkor viszont elsőrendű fontosságú a zavarvédettség és annak biztosítása, nehogy az ellenség vehesse át a távirányítást (ez persze távvezérlésű repülőgépnél ugyanúgy követelmény lenne)!
-
#81339
Az aktív védelem felrakható egy 25 éves hk-ra is. Kaphat data linket is. Ezért 0-ról milliárdokért tervezni úk hk-t tök felesleges. Mondjuk szerintem már most is nagyítóval kell keresni olyan mérnököt, aki korábban is tervezett új harckocsit...
A most tervezendő amerikai és német-francia harckocsikat is 2030-ra akarják rendszerbe állítani, addig a jelenlegi harckocsik utólagos reszelgetése marad.
A T-14 meg hiába új, nem látom, hogy harcérték megtartásában mitől lenne jó.
Alapvetően attól, hogy adott esetben egy erősebb 152mm-es harckocsiágyúval felszerelhető, elvben toronycsere nélkül. A Leo2, Chally2, M1 Abrams esetében a 130 vagy 140mm-es löveg beépítése vagy erős kompromisszumok mellett valósítható meg, vagy csak toronycserével.
A személyzet túlélőépessége talán jobb, de a torony páncélzata sanszosan olyan szar, hogy autocannon is szétlővi. Akkor meg mi értelme...? A legelső találat a tornyon nulláza jószerivel a harcképességet.
Az ismert adatok alapján az 1700m/s sebességig beérkező lövedékeket az Afghanit APS hatástalanítja / hatástalaníthatja. A toronynak így alapvetően olyan passzív páncélzattal kell (csak) bírnia, amely azon veszélyforrásoktól megóvhatja, ami ellen az Afghanit hatástalan. Ilyenek a fentről támadó lövedékek (hiszen az Afghanit APS ebből az irányból nem véd), illetve a nagy tűzgyorsaságú gépágyúk ~40mm-es űrméretig.
Ha egy modern hk-n kamerák vannak, akkor mi difi van aközött, hogy egy másik hk-ból nézi az ember a kamerát..?
Érdekes, hogy amikor légiharcról van szó, akkor elveted a távirányítást, mert túl nagy lenne a késleltetés (latency), harckocsinál viszont ezt nem veted el ugyanezen okból? Egyébként igen, ez is egy opciós irány, az oroszok a T-14 kapcsán is emlegetik, hogy mivel minden digitálisan van irányítva, lehetséges a távirányítás megoldása is.
Akkor legyen távvezérelt M1/Leo2 stb. és kinemszarja le kateória lesz a további páncélozás...
Ha "kinemszarja le" a páncélozást, akkor felesleges a már meglévő páncélozás is. A Leo2/M1 kategória azért akkora, amekkora, mert a személyzetet is be kell fogadnia. Ha ugyanekkora védelmi értékű járművet szeretnél személyzet nélkül, akkor kb. fele ekkora lehetne, fele ekkora tömeg mellett (vagy azonos tömeg mellett kétszer-háromszor jobban védett). -
#81338
Az aktív védelem felrakható egy 25 éves hk-ra is. Kaphat data linket is. Ezért 0-ról milliárdokért tervezni úk hk-t tök felesleges. Mondjuk szerintem már most is nagyítóval kell keresni olyan mérnököt, aki korábban is tervezett új harckocsit...
A T-14 meg hiába új, nem látom, hogy harcérték megtartásában mitől lenne jó. A személyzet túlélőépessége talán jobb, de a torony páncélzata sanszosan olyan szar, hogy autocannon is szétlővi. Akkor meg mi értelme...? A legelső találat a tornyon nulláza jószerivel a harcképességet.
Én csak ezért nem terveznék új hk-t...
A koreaiak távvezeérelt tüzérségi löveget csinálnak. Ha egy modern hk-n kamerák vannak, akkor mi difi van aközött, hogy egy másik hk-ból nézi az ember a kamerát..? Akkor legyen távvezérelt M1/Leo2 stb. és kinemszarja le kateória lesz a további páncélozás...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.22. 21:05:37 -
#81337
Oldalról is van megoldás. Csak több réteg NERA / ERA kell (Leo2A6/A7 változatok kiegészítő páncélzatta, Abrams TUSK2/3, stb.). Illetve aktív védelem (T-14 Afghanit APS-el, ill. T-72/T-80/T-90 Shtora-1-el).
Jelenleg a nagyobb kérdés, hogy tovább mennek-e. Fizikailag megoldható a nagyobb / többfokozatú HEAT fej, hiszen már a TOW sem apró. A kérdés, hogy az aktív védelem felé fordulnak, ami uszkve 30 éve kérdőjelesen megvan (az oroszok a T-14 esetében erre mentek el), avagy a passzív páncélzat felé (per pillanat például a Leo2 fejlesztések többsége erre megy, igaz ott is van már APS opció). Az izraeliek a kettőt vegyítik. A Merkava 3 és 4 elég decens passzív védelemmel bír, de a plusz ERA / NERA kötényezés helyett inkább APS-t szereltek rá...
![]()
Merkava 3 Baz dor Dalet változat Thropy APS-el
A fő kérdés paradox módon nem is a páncélzat kérdése, hanem a személyzet védelme és a fegyverzet kérdése. A T-14 megcsinálta azt, amit már az 1970-es évek óta ízlelgetnek, hogy a személyzet száműzve van a toronyból. Eddig különféle okokból ezt kerülték. Ma már technikai és minden egyéb okból praktikusabb és kivitelezhetőbb a megoldás. Tehát noha védelem szempontjából jó lehetne a régebbi harckocsik reszelgetése, ott tartunk, hogy értelmesebb lenne már tiszta papírt elővenni, és eleve a célnak megfelelő járművet készíteni...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.22. 20:49:40 -
#81336
Alapvetően az oldalról támadás érdekelt. Mert akkor kicsit céltalannak érzem új hk kifejlesztését. Szemből a régi is jó, oldalról meg mission impossible páncéllal megfogni egy 30 éves ATGM-et is, akkor teljesen felesleges erőlködni. Ameddig valami isteni csodát fel nem találnak, nem látom okát, hogy az Leo2, M1 és hasonló hk helyett bárki újat tervezne és nagy számban gyártaná. -
#81335
A semminél valóban, de ők valami isteni gamechangerként kezelik, ami zárójelbe teszi a stealth képességet... -
#81334
A kérdés az, hogy milyen irányból, hol találná el, és az a csúcs-kategóriás hk. milyen kiegészítő páncélzattal van felszerelve.
Szemből, torony-találat esetén a 25 éves harckocsikra se jelent veszélyt, T-90A (még SHTORA-1 nélkül is), Leo2A5, Chally2, M1A2, stb.
Szemből, test-találatnál a 25 éves harckocsikat általában ha nem is minden hol, de átviheti - lásd Chally2 esete Irakban (pedig ott még ERA blokk is volt). Ez a kínos a Törököknek most Szíriában, mert a Kurdoknál, Persmergáknál lévő pct. fegyverek, amiket a nyugattól kaptak, oldalról/hátulról simán szétkapják a Leo2A4-eseket is...
Itt ciki például most a Leo2PL program - ami szabad kapacitás van teherbírás terén, az mind a toronyra megy, a test semmiféle extra páncélozást nem kap.
![]()
Leo2PL
A Leo2A6/7, Leclerc, Chally, M1A1/2 (még TUSK1-el is) és a T-90A szintű harckocsik oldalról megszenvednék a TOW2A találatot, mivel a legtöbb esetben nincs extra oldalsó védelem (kivéve T-90A torony első fele). Kiemelendő az Abrams TUSK1, aminél csak 1 ERA doboz van kötényként, amit bármilyen tandem fejes HEAT pct. rakéta lenyom. Hangsúlyozom, hogy most csak passzív védelemről van szó, így nincs beleszámítva a T-90 esetében a SHTORA-1
![]()
Abrams TUSK1, érdemes megfigyelni, hogy az ERA blokkok kizárólag a test oldalán vannak, még a torony oldalán se látni belőle egyet sem
Éppen ezért valójában csak a megfelelő "Urban Kit"-el felszerelt harckocsik bírnák meg oldalról a találatot. Itt rengeteg példa van, adott esetben régebbi harckocsikra is (pl. Leo2A4 Revolution Kit vagy Abrams TUSK2/3). Érdekes, hogy a motorteret oldalról, illetve a tornyot és a testet hátulról csak rácspáncélzat védi a legtöbb esetben.
![]()
Leopard 2A4 Revolution, a test elején és oldalán is vastag NERA kiegészítő páncélzat
Végül van a T-14. Ez egy külön eset. Ha igaz a feltételezésem, akkor páncélzat terén csak a személyzet kapszulája bírná meg a találat szemből, de oldalról már talán az sem (nem úgy tűnik, hogy több rétegű a kötényezés, noha több fórumon is azt hangoztatják a "Russia Strong" emberkéi, hogy ott bizony két réteg van). Gyakorlatilag az Afghanit APS védi meg a járművet a TOW szintű veszélyforrásoktól is.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.22. 20:22:19 -
#81333
A semminél nyilván jobb. -
#81332
Az orosz fanoktól is mindig azt kérdem, hogy szép és jó Nebo, csak jelenleg mire jó? Semelyik SAM rendszernek nem képes segíteni az indításban... -
#81331
1.: Látod, az Ukránok már diesel-generátorban gondolkodnak. :D
2.: Mégis miféle légvédelmi rendszerbe akarják integrálni? Oké, elhiszem azt, hogy célkereső radarnak jó, de külön tűzvezető radar nélkül akkor is csak önrávezető rakétával érdemes párosítani - ilyen pedig még nincs keleten, ha jól rémlik.
3.: Külön poén, hogy a drónokat is feltüntették a videóban... Azért azok felderítésére kevésbé alkalmas, felteszem.... -
#81330
Kínával kapcsolatos számok mindig brutálisak :D Belegondoltam ezzel a 300 ezer emberrel kb el lehetne foglalni fél európát, nekik meg csak egy kis leépítés :D -
#81329
Nem szaroztak, dobálták a 2000 fontos tököket.
-
#81328
Ez egy mai csúcskat hk ellen mennyit érne? -
#81327
Kínaiak leépítenek 4 hadtestet, és még kettőt összevonnak.
170~300 ezer fővel csökken a jelenlegi 2.3 milliós hadsereg létszáma.
![]()
-
#81326
Ukrán MR-18 (mobil méteres radar) koncepció.
-
#81325
A BGM-71E-3B (TOW2A) is az, amivel ott lövöldöznek...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
JanáJ #81324 Na akkor duálosították. :-) Mondjuk dupla fejes szvsz nincs arra. -
#81323
Nem, a Kontakt-1 csak "sima", egylövetűek ellen véd alapkiépítésben.
-
JanáJ #81322 Kérdés az ERA kockák élesek-e, vagy beton edition. :-) Az EDZ duál fejes ellen is véd? Meg gondolom tartalék vas cső több van, mint ERA kocka. -
#81321
Feltehetően el, hiszen 150-200m/s sebességgel érkezik a rakéta. Ugyan az, mint a láncok, csak függőlegesen...
Inkább az érdekes, hogy ez az egész hóbelevanc egy Kontakt EDZ-kel felszerelt T-72-esen van. -
JanáJ #81320 Érdekes elgondolás: A rugós csövek el tudnak működtetni egy rakétát? A torony ketrece meg ránézésre akadályozza a kilátást. Mindenesetre jól mutatja hogy hk. vs. hk.-tól nem tartanak arra felé. :-) -
JanáJ #81319 A katapultált Grif pilóta: Kádár Sándor link -
fonak #81318 Az biztos, én is nagyot néztem erre a Perth dologra. NYC-vel azonos szélességi körön (kb.) Róma és Madrid van. Olyan kört, amin Perth rajta van meg a Föld bármely pontjáról lehetne húzni. -
#81317
Ja, vagy úgy, nem tudtam értelmezni a "szemben a túloldalon" dolgot. -
Rue East #81316 Ez nem így van, a földgömb New Yorkkal átellenes oldalon óceán van. Önmagában az sem igaz, hogy New Yorkkal szemben Perth van, mert New Yorkkal szemben Marokkótól kezdve Venezueláig elég sok minden van szembe, szóval kérdés, hogy merre vagyok éppen arccal. Az biztos, hogy Európa nincs szemben az USA keleti parttal. Ez a New York - Perth dolog eredetileg úgy volt (én úgy olvastam), hogy egyenesen át lehet hajózni Perthbe a Nagy Almából.
Utoljára szerkesztette: Rue East, 2017.03.22. 08:49:57 -
#81315
A repülési útvonalak is érdekesek azon a mercator térképen :)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
https://sg.hu/forum/uzenet/1019331381/356469
Még szerencse, hogy az általánosban a föci tanárnak volt egy kb 40cm-es földgömbje azt mindig kirakta az asztal sarkára, így azért a táblára aggatott sík térképek a helyükre kerültek valamelyest a fejekben is.
Műhold pályáját úgy lehet jól elképzelni, mintha egy fonalat gombolyítanál és tekerednek a szálak miközben forgatod a gombolyagot.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.03.21. 22:59:18 -
#81314
A Nemzetközi Űrállomás sem vet durva kanyarokat, a valóságban egyenesen ( magasság szerint ellipszis pályán) repül, és csak a Mercator vetület torzítja a pályáját ilyen szép Szinuszra.
A piros pálya szakasz majdnem New York és Perth fölött húz át (közben elfordul a Föld alattuk)...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.03.21. 21:18:15 -
#81313
Van aki szerint meg a föld gömbölyű...
... és ennyire torz a Mercator vetület;
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.03.21. 21:03:54 -
millerius #81312 Ha azon a ponton állva egy függőleges egyenessel "átszúrod" a Földet, akkor az a túloldalon Ausztráliában, Perth-nél fog kibukkanni! :-)) -
#81311
Azt hogyan? -
Berkut111 #81310 ![]()
-
#81309
11kg-nyi PBXN-9 szükséges az LRLAP-hoz (ami amúgy 102kg).
A cső élettartama jogos kérdés, de itt jegyezzük meg, hogy az EM ágyúnak is ez a rákfenéje, mivel egyszerűen túl sok hő szabadul fel tüzeléskor, most azzal próbálkoznak, hogy egy speciális hűtőköppenyt kap az egész cső. Ha végiggondolod, semmivel sem okozhat kevesebb galibát egy olyan kondenzátor-telep, amely a 32Mj torkolati energiához szükséges (nyilván 32Mj-nál jóval több, ha tippelnem kellene, 64-96 Mj közötti) energiát tárolja. -
#81308
Lehetséges. Az LRLAP rakéta-póthajtásos is (oké, ott "mindössze" 835 m/s a torkolati sebesség). A koncepcióban az is kérdéses, hogy miért merült fel ilyen formán - anno nem volt szó robbanóanyag nélküli gránátról.
Az EM ágyúnál nem tudjuk mit sikerült elérniük, csak tippelünk. Nekem ez inkább úgy tűnik, hogy először a gomb (EM ágyú), aztán majd hozzá a kabát (milyen gránát, milyen feladatkör lesz a végén).
Ugyan ez megy az AGS-nél. Ott eredendően lett volna egy "hagyományos" GPS irányítású gránát és az LRLAP. Aztán először a hagyományos GPS gránátot lőtték le, majd 2016-ban az LRLAP árán sokaltak be. Az US NAVY most az olasz Leonardo cég 155mm-es Vulcan irányított gránátját próbálja idomítani az AGS-hez. Figyelembe véve, hogy a Zumwalt-osztály lényegi eleme a két ágyúja, ami köré a hajó épült, elég kabaré az egész... -
#81307
De mennyi lőpor kell ezt a sebességet elérni? Mikor lesz már a fegyver olyan veszélyes az alkalmazóra mint az ellenségre? Nyilván több lőporhoz erősebb ágyút terveznek, de akkor is nő egy potenciális veszélyforrás, gyorsabban elhasználódik stb. -
#81306
Számomra az nem világos, hogy mért nem M5. kezdés + rakéta póthajtás van. Nem lehetséges a rakéta póthajtás ekkora sebességnél szilád tüzelőanyaggal? -
#81305
Egyenletesebben gyorsul, de az, hogy a HVP gránát esetén azonos irányítórendszerrel szereltet fog lőni a hagyományos ágyú és az EM ágyú is, azt a verziót kilövi, hogy "kíméletesebb" az elektronikával szemben - hiszen a "sima" ágyúban is tök jól fog dolgozni.
![]()
A nagyobb torkolati sebesség elérhető lenne hagyományos ágyúval is, de ezt az opciót az US NAVY nem kergeti, csakmertazért. Feltehetően ezzel alátehetne ugyanis az EM ágyú projektnek. Érdemes visszagondolni, hogy az AGS hagyományos 155mm-es ágyúval is elér 83 tengeri mérföldes lőtávot (100-at kellett volna), tehát az, hogy az EM ágyú esetén 100nm-et írnak, pont ugyan ennyit ér. Az AGS esetén is akkora mellényúlást csinált a NAVY, hogy a fal adta a másikat. Kifejlesztettek méregdrágán egy 155mm-es ágyút, de aztán a LRLAP gránátok darabja közel 1 millió dollárba került. Most a HVP-ben bíznak. De ha az AGS a HVP-vel tudja hozni, amit elvárnak tőle, akkor mi szükség is van az EM ágyúra?
Jelenleg az az indok, hogy irányított lövedékkel akár 200 tengeri mérföldre is lőni lehet vele, és majd nem robbanóanyag, hanem a gránáttest Mach 5-ös becsapódása fog pusztítani. Nem vicc, komolyan ezt mondják:
![]()
Csak emlékeztetőleg: a Mach 7.5 az 2 250 m/s. Nem reménytelen "hagyományos" löveggel sem elérni. Nem kell méregdrága kapacitor hozzá és kiforrott technológiáról van szó, tehát a fejlesztés adott esetben olcsóbb lehet. Vagy nem lesz, lásd a BAe esetét az AGS-el (nem tudom elhessegetni a gyanút, hogy a BAe simán csak lerántotta a 10 körméről a NAVY-t).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.21. 14:01:40 -
#81304
Az EM ágyú nem egyenletesebben gyorsul? Nem difi az, hogy adott gránátban mekkora robbanóanyag lehet? -
#81303
Feltehetően az orosz tudósok / mérnökök félig-meddig hobbiból dolgoznak az ügyön, talán állami pénzből, de nagyon látszik, hogy mekkora a különbség a két ország jelenlegi EM ágyú tesztjei között. Feltehetően az RT is részben propaganda célból csinálta a videót, hogy lám, nálunk is dolgoznak az EM ágyún (külön bónusz a Hollywoodi vásári egypálcás filmből vett jelenetért...).
Tippre az oroszokat komolyabban nem érdekli a technológia, ahogy lent is írtam, torkolati energia téren az EM ágyú se fog csodát tenni. Gerald Bull 1960-ban az 5"-os ágyújával 1646 m/s torkolati sebességet ért el, 10kg-os lövedékkel. A 16"-os ágyúból történő tesztindításoknál a 180kg-os tesztlövedéket (az 50kg-os "tolólappal" együtt) 2100m/s-re sikerült gyorsítani. Kutyaközönséges hajítótöltetekkel. Akkor hol is van az EM ágyú előnye?
Majd ha sikerül az egészet annyira leminiatürizálni, hogy ne csak egy 10 000+ tonnás hadihajón használják, akkor lesz értelme. Ma még nincs...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.21. 13:24:20 -
#81302
Arra célzol, hogy az oroszoknál két ember dolozik egy kis laborban, a Navy meg egy busznyi méretű eszközzel dolgozik?
