95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
R0kaur #81381 legalább paks vett egyet belőle :D az már vmi, egyébként ilyen jellegű abv járművekből annyira telített a piac, hogy tök felesleges volt összerakni, bár a terv asszem az volt, hogy ha már abv cuccokat úgy is árulnak, akkor így mehet csomagba hordozó járművel aztán ezt vitték tovább mrap, vontató, 4x4, 6x6 irányba, nem túl sikeresen -
#81380 No ezt jó hallani, valamit olvastam róla, de akkor még csak tárgyalásos szinten volt a dolog. -
#81379 A Gepárd története kacifántos. Az 1980-as évek végén / 90-es évek elején szépen felépítették a fegyvercsaládot, a megfelelő gyártási kapacitással együtt. Csakhogy a kereslet sokkal kisebb volt, mint számoltak, így aztán a gyártókapacitás kvázi megszűnt. Jött a Gepárd M6 Hiúz, hogy na, ez majd sikertörténet lesz. Nem lett, magyaros lett. Pár országba sikerült eladni (India, Egyesült Államok, Kanada, Románia), miközben a gyártó és tervező között feszültség lépett fel. A vége az lett, hogy a GM6 Hiúz jelenleg egy romániai cég terméke. -
aksurv2 #81378 Sírokon áprilistól elindul termelésben a RUAG és az Arsenal Firearms fegyvergyára ahol a STRYK B pisztolyt fogják gyártani. -
#81377 Azért a Gepárdot sem felejteném el, mert nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújt ha jól tudom. -
#81376 Az LCS-1 USS Freedom diesel-motor cseréje. Tavaly augusztusban a 2. számú diesel-motorja több héten keresztül tengervízzel szennyezett kenőolajjal dolgozott, ami miatt olyan szintű belső korrózió lépett fel, hogy le kellett cserélni az egész motort.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.25. 08:33:13 -
#81375 A szerbeknek van előéletük, volt egy háborújuk kevesebb, mint 20 éve, és emlékeznek rá, hogy szükség esetén csak magukra számíthatnak. Így érthető, hogy amit tudnak (kézifegyverek, tüzérsék, pct. rakéták) azt megcsinálják maguk.
Nálunk a hadiipar kimerül a Komondor páncélozott terepjáróban, ami tudomásom szerint nincs rendszeresítve. Ezen kívül teherautó-gyártás van még, de az is esetleges (ie.: ha van megrendelés a Honvédség részéről, akkor van gyártás, ha nincs, akkor nincs).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.25. 08:24:35 -
#81374 A szerb videóban nekem az ALAS rakéta tetszik, ügyes, egyszerű, és amíg a németeknek a Polyhem nem jött össze, ők megcsinálták.
A Tern Phase 3 számomra picit furcsa, oké, mint VTOL felfegyverzet drón, teljesen rendben van, de mint felderítő drón, ami hajókat fog keresgélni... Max. célazonosítás / információszerzés céljából. A felderítés a radar-műholdak dolga inkább... -
overseer-7 #81373 Ezeket mind gyártják a szerbek??? .. az a kis ország?
Mi magyarok mi a fenét gyártunk akkor a hadi szektorban?
Nem csinálunk semmit?
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.03.25. 07:34:29 -
#81372 Yugoimport SPR 2017
Videók
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
KDN • K-2 Black Panther
KDN Air Def.
Tern Phase 3 Concept Video
AGM-65 Maverick felszerelés
Mobil ballisztikus rakétára gyakorlás. felderítők és az AC-10
Bundeswehr Classix: Ersatzteilbeschaffung für das Kampfflugzeug Phantom F4
TATA Motors Kestrel and LAMV
-
#81371 Az a párhuzamosított géppuska nyílása, azért ilyen, hogy függőlegesen a löveggel azonos síkban tudjon mozogni. Sajnos nincs róla túl jó kép... :(
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
fonak #81370 Azért az nagy "rés" a torony jobb oldalán elég fura, nem félnek tőle, hogy pont oda csap be valami? -
#81369 A nuki után a fallout is szélfüggő és sokkal problémásabb, mint a vegyifegyver. Ott lehet mentesíteni a hatást vegyileg is. A sugárzással nem tudsz mit kezdeni, felezési idő van... Persze ez attól is függ, hogy mezei mustárgázról vagy sokkal durvább dologról beszélünk. -
JanáJ #81368 Nuki hatalom vegyi vagy biológiai támadásra nukit fog dobni. -
#81367 Ma már a nuki kezd gettós fegyó lenni,
Huhhh, micsoda pacifista duma.
Vegyi fegyver hatáskörzete elég kicsi (nukihoz képest), és esetleges (szélfüggő), utána meg nyűgösebb a területen tevékenykedni. -
#81366 Ez a nuki dobás nem olyan egyszerű szerintem, mert ahogy eldobtad utána számíthatsz rá hogy xy ország hadat üzen vagy szövetségbe lépnek ellened.
Ma már a nuki kezd gettós fegyó lenni, sok egyéb lehetőség van országokat nem power-ből lenyomni, irányítani . . harcok nélkül is neked hoznak hasznot.
Ha meg totálisan berágtál valakire és pusztuljon, neszmámit a következmény akkor, nuki helyett inkább valami vegyi gáz, az hamarább eloszlik és használhatod az elfoglalt területet, mondhatni sértetlenül.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.03.23. 16:31:14 -
millerius #81365 " Várom, hogy mikor kap a Honvéd új foci stadiont."
Te, legalább ötleteket ne adj már nekik!!!!!! Legtöbbször az is túl sok, amit maguktól kitalálnak!! -
JanáJ #81364 Hát ez már katpol. De katonailag - innen a fotelból - Izrael hülyére verne mindenkit a környéken. Ha szorulna a hurok, akkor ők tuti dobnák a nukit hiába pörögne a fején az ENSZ vagy bármelyik nagyhatalom. Ugyan akkor egy Iránból simán kinézem, hogy betámadná őket nukival, még ha nem is élné túl ő sem. Nem véletlenül gyúrnak rá. É-Korea dettó.
Az egész közel keletről neke ma régi angol gyarmatosítás jut eszembe, mikor a világvégén harcolnak össze vissza, majd kivonulnak és utólag mintha ott sem lettek volna. -
#81363 Oszt Irán mit érne el az Atomfegyverével? Irán terjedését a tehetősebb arab országok nem szeretnék (Szaud-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek), így is épp elég nekik a Jemeni válság. Az Egyesült Államok dettó nem szeretné, ő pedig atomhatalom, mellesleg pedig Izrael is.
Irán aligha követhetne el nagyobb marhaságot, mint nyíltan atomfegyvert vetne be Izrael ellen...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.03.23. 11:31:48 -
JanáJ #81362 Jogos, csak 10 év. És ez alatt elértük azt amit mondjuk 3 év alatt kellett volna.
@Cifu: Mondjuk a közel jövőben nem lesz rá szükségük. Ahogy én látom még nem voltak soha olyan erő fölényben mint most. De nyakukon az iráni atom. -
#81361 Nem valószínű, hogy bele lehetne szerelni, ha bele is szereled, a nagyobb űrméretű löveg kitéríthetősége csökken. Ezért van olyan magasan a T-14 tornya és abban a löveg. A negatív kitéríthetőség nagyon fontos az Izraeli harckocsikban és úgy tűnik, most már az oroszoknál is (Arab-Izraeli háborúk tapasztalata) -
#81360 Nem 20 éve késéssel. A teljes keszit is csak 2009/10 fordulóján vették át. "Csak" 7-8 évről van szó. Az viszont durva, hogy az első Gripen döntés után 16-17 évvel realizálódik az AG képesség. A Szu-22 kivonása után 20 évvel. 20 évig (!) nem volt reális AG kapacitása a ML-nek. Vicc...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.23. 11:05:18 -
JanáJ #81359 Az új Merkavák megennék a 150-es ágyút, vagy ott is a töltés jelentené a gondot? -
JanáJ #81358 Ugrik Csabát hogy hogy nem tették félre a Grif baleset után? Nem tudom nyugaton mi a szokás, de itthon fura, hogy nem toltak rá minden felelősséget.
A szállító flotta tényleg ennyire kell? Vagy csak kormány gépet veszünk, mert ez bele számít a 2%-ba. Várom, hogy mikor kap a Honvéd új foci stadiont. :-(
Még jó, hogy ilyen lepkefing ország vagyunk, mert ha valaki szemet vetne ránk, akkor a cserkészeik levernének.
Ja, persze csudijó, hogy 20 év kséssel elkezdtük használni a Griffeket. -
JanáJ #81357 Ha közel vagy, akkor lőhetnek is rád. Gondolom a távirányított önjáró tűzérségnek is az lenne az értelme, hogy kevesebb embert teszel ki az ellen tűzének. -
#81356 A Merkava tetjén mit kell látni?
Passzív vagy ERA páncélzat védhet a felül nyitás ellen?
A torony tetejére szerelt (feltehetően) NERA páncélblokkokat, amik kb. 15 cm vastagok, megjelöltem őket pirossal:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
JanáJ #81355 A T-14-et nem fikázni akartam, de nem látom benne a csodát. Annyira sem mint a 64-ben. Nem vastagabb a bőre és nem szúr nagyobbat. Kicsit vicces, hogy pont az oroszok lépték meg a páncél kapszulát, de ők voltak lépéskényszerben.
Az aktív védelem meg a tető páncél addig ér valamit, amíg nem terjed el. Utána már jön a "filléres" válasz lépés. Ha oldalról felnyitnak egy hk.-t, akkor felülről is, max tesznek egy nagyobb fejet a konzervnyitóra. Ha elkezdenek oda is aktív védelmet pakolni, akkor megy a csali rakéta. A hk már rég nem dönt el semmit, de szükség van rá. Senki nem akar egy 6 millás tank helyett egy 10 millást, hogy a 3-4 katona jobban járjon, miközben a gyalogok még mindig a sárban dagonyáznak. Akinek erre lenne pénze az úgyis a levegőből dolgozik.
Mondjuk ennek ellent mond, hogy az amik APC/IFV-el rohangálnak Szíriában. :-) -
#81354 Én nem hiszek az 1km-ről való irányításban. Több tíz, de inkább több száz km, messzire a frontvonaltól, hogy a tüzérségnek ne legyen kitéve. Akkor pedig már műholdas vagy légi átjátszón lévő irányításnál vagyunk.
Írtam egy távolságot. A lényeg az, hogy nem a világ másik oldalárol teszik műholdon sec nagyságrendá latencyvel. A zavarás is "picit" nehezebb, ha közel vagy. -
#81353 Éles bombavetés a láthatáron. -
JanáJ #81352 Én abból indultam ki, hogy egy iraki/jugók elleni tech fölénnyel mennek valaki ellen, szóval nem korszerű vasak ellen. Ott meg volt borítgatás a rakéták elöl. Ha viszont van vontatott csali, akkor lehet nincs szükség műrepülésre. -
#81351 Na de miben tudnak majd lényegsen többet egy mainál a nagyobb lövegen kívül? Szemből meg tudja fogni a dolgokat, oldalról meg kb. ugyanúgy szétlövi minden félkorszerű is.
Szerintem te most összemosod a #81334 válaszomat (ami a TOW2A-ra vonatkozott) és a #81339 -est.
Igen, oldalról (mondjuk 60°-nál nagyobb szögből) átüti egy előző generációs harckocsi is, de ez eddig is így volt. Az Abrams-ot is átütötte oldalról a T-55, és mint láttuk a 2000-ben már eléggé lesajnált RPG-7V is...
Harcértéke megtartást írta. Az nem függ attól sérülés esetén, hogy mekkora löveg van benne. It te félreérthettél és arra gonodolták, hogy ahogy az idő telik meddig lesz effektív a hk.
Ez igaz.
Csak akkor megint ott vagyunk, hogy minek új hk..? Az A APS rárakható egy T-90-re is...
A gond annyi, hogy az APS-től függetlenül találat esetén a T-90 személyzete megdöglik. A T-14-esé meg életben marad...
A másik említett opció pedig az, hogy a T-90 nem kaphat hosszabb APFSDS lövedéket (mivel az automata töltőbe nem fér már hosszabb), a T-14 igen.
Hk esetén meg arról van szó, hogy egy hk, 1 km-ről hátrébb vezérelhet egy másikat is.
Én nem hiszek az 1km-ről való irányításban. Több tíz, de inkább több száz km, messzire a frontvonaltól, hogy a tüzérségnek ne legyen kitéve. Akkor pedig már műholdas vagy légi átjátszón lévő irányításnál vagyunk.
Persze ennek beapplikálása nem két fillér, de egy teljesen új hk-nál tutitra olcsóbb...
Érdekes módon ezt az opciót nyugaton nem feszegetik. Csak az oroszok vetették fel ezt a lehetőséget.
Próbáld ki egy szimben, hogy minden döntésed 3 másodperccel később történik radar üzemmód váltástól kezdve minden. Nem jó. Nagyon nem...
Függően a lehetőségektől a latency levihető 1 másodperc szintre, vagy akár alá is (LEO / MEO műholdak, légi adatkapcsolat). A 3 másodperc szerintem is sok. Fél-Egy másodperc talán már elfogadható szint. -
#81350 A Merkava tetjén mit kell látni?
Passzív vagy ERA páncélzat védhet a felül nyitás ellen?
A mai rakétákat nem manőverezi ki semmi. Véletlenszerű manőverekkel meg végképp nem.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.23. 10:31:59 -
#81349 A drónok korában ennek esélye szinte semmi. Egy kis UAV is lehet ma már reléállomás, amiből 12 egy tucat. A relé drón egyben lehet isten szeme is odafent... -
#81348 Egy drón hogy manőverezik ki egy felbukkanó SAM rakétát, vagy egy felbukkanó vadászt? (tételezzük fel, hogy a gép HW-e tudná, pl egy F-16-os drón).
Korszerű SAM ellen senki nem manőverz ki semmit, mert lövése nincs, hogy hol van a rakéta, de még ha lenne is, akkor is csak igen szűk távolság tartományban lehetséges, mikor a rakéta már a passzív szakaszban van és alig lassabb, mint a célpont.
A SR IRAAM és BVR AAM és SAM esetén, ha már nincs füst, akkor nem látsz semmit. Az R-77 hiába füstöl, az csak az első 5-6 másodpecben teszi. Az AIM-9X és AIM-120 meg harcászati szempontból füstentes. 100 méterről már nem látni.
Az Sz-300/400 füstöl, mint állat, de szintén csak 8-10 sec-ig, Utána meg jöb felé M5.0 felett és közepes magasságbn 10-15G-t is húz. Az F-35-is, még ha DAS-sal pontosan kimérné, hogy hol van, akkor sem tudna mit kezdeni vele, ezért van vontatott csali rajta. -
#81347 BVR-nál? Közeledő rakéta esetén a 2-3 másodperccel későbbi fordulás több km-nyi HMZ-t jelent. Ott is számít. COIN környezetben ez belefér, IADS és csúcsvadászok ellen meg nagyon nem.
Próbáld ki egy szimben, hogy minden döntésed 3 másodperccel később történik radar üzemmód váltástól kezdve minden. Nem jó. Nagyon nem...
Az RWR is ennyivel később jelez nálad és ennyivel késik a manőver is, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.03.23. 10:26:28 -
#81346 A most tervezendő amerikai és német-francia harckocsikat is 2030-ra akarják rendszerbe állítani, addig a jelenlegi harckocsik utólagos reszelgetése marad.
Na de miben tudnak majd lényegsen többet egy mainál a nagyobb lövegen kívül? Szemből meg tudja fogni a dolgokat, oldalról meg kb. ugyanúgy szétlövi minden félkorszerű is.
Alapvetően attól, hogy adott esetben egy erősebb 152mm-es harckocsiágyúval felszerelhető, elvben toronycsere nélkül. A Leo2, Chally2, M1 Abrams esetében a 130 vagy 140mm-es löveg beépítése vagy erős kompromisszumok mellett valósítható meg, vagy csak toronycserével.
Harcértéke megtartást írta. Az nem függ attól sérülés esetén, hogy mekkora löveg van benne. It te félreérthettél és arra gonodolták, hogy ahogy az idő telik meddig lesz effektív a hk.
Az ismert adatok alapján az 1700m/s sebességig beérkező lövedékeket az Afghanit APS hatástalanítja / hatástalaníthatja. A toronynak így alapvetően olyan passzív páncélzattal kell (csak) bírnia, amely azon veszélyforrásoktól megóvhatja, ami ellen az Afghanit hatástalan. Ilyenek a fentről támadó lövedékek (hiszen az Afghanit APS ebből az irányból nem véd), illetve a nagy tűzgyorsaságú gépágyúk ~40mm-es űrméretig.
Csak akkor megint ott vagyunk, hogy minek új hk..? Az A APS rárakható egy T-90-re is...
Érdekes, hogy amikor légiharcról van szó, akkor elveted a távirányítást, mert túl nagy lenne a késleltetés (latency), harckocsinál viszont ezt nem veted el ugyanezen okból? Egyébként igen, ez is egy opciós irány, az oroszok a T-14 kapcsán is emlegetik, hogy mivel minden digitálisan van irányítva, lehetséges a távirányítás megoldása is.
Mert légiharc esetén WVR-ben minimum DAS szintű eszköz kéne és a latency ott számít. Hk esetén meg arról van szó, hogy egy hk, 1 km-ről hátrébb vezérelhet egy másikat is. Szezon és fazon. Azt a hk-t is, ami ma be van csukaszkodva gyakorlatialg kamerák képe alapján vezetik és használják. Semmi difi nincs abban, ha ezt egy km-ről hátrébb teszik az esetek 99%-ban.
Ha "kinemszarja le" a páncélozást, akkor felesleges a már meglévő páncélozás is. A Leo2/M1 kategória azért akkora, amekkora, mert a személyzetet is be kell fogadnia. Ha ugyanekkora védelmi értékű járművet szeretnél személyzet nélkül, akkor kb. fele ekkora lehetne, fele ekkora tömeg mellett (vagy azonos tömeg mellett kétszer-háromszor jobban védett
Akkor meg ilyen új hk kellene, de nem T-14 szerű dolgok. A kinemszarja le alatt azt értettem, hogy ha szétlövik a mostani távvezérelt hk-t, akkor sem hal meg senki odabent. Ha meg nincs benne ember, akkor elfér benne az autoloader. Persze ennek beapplikálása nem két fillér, de egy teljesen új hk-nál tutitra olcsóbb... -
#81345 BTW, ha már top-attack veszély, Holland Boxer, a tetején kiegészítő páncélzat a fentről támadó résztöltetek elleni védelem céljából. Kelet-Ukrajnában eléggé csúnyán megjárták az Ukrán erők, mikor rakéta-sorozatvetőkből kaptak pct. résztölteteket a nyakukba...
-
#81344 A T-14-ben én sem látom a csodát. Ráfér a 150-es, ennyi.
Eleve integrált soft- és hardkill-rendszer (nem utólag ráfehtelve), a teljes személyzet a testben van, stb...
Csodának csak annyira csoda, mint mondjuk a T-64 csoda volt az 1960-as évek végén...
Fentről mindegyik tank könnyen nyitható.
Annyira azért nem, lásd még Merkava Mk.3. Baz / Mk. 4.
Merkava Mk.3 Baz jól látható kiegészítő páncéllal
Egy drón hogy manőverezik ki egy felbukkanó SAM rakétát, vagy egy felbukkanó vadászt?
Előre programozott (de véletlenszerű elemekből álló) kitérő manőver? -
_rudi #81343 A földi robot járműveknél bizonyára a zavarvédelem és a hackelés elleni védelem is fontos de v.színű leagalább ennyire fontos probléma hogy a terep jellegéből adódóan változhat a jármű és az irányító közötti adatkapcsolat minősége.
A robot jármű irányítása állandó, stabil, nagy sávszélességű adatkapcsolatot feltételez.
Elég el tudja rontani a "felhasználói élményt" hogy ha a tank mondjuk behajt egy völgybe és megszakad vele a kapcsolat.
Ezen persze lehet úgy segíteni hogy a irányító közel marad a robothoz, vagy felküldenek egy relé robot repülőt, vagy minden robot járművet műholdon keresztül irányítanak. Szerintem egyik sem igazán jó megoldás...
-
JanáJ #81342 A T-14-ben én sem látom a csodát. Ráfér a 150-es, ennyi.
A távirányítású tankban sem. Lehet el kellene engedni a dolgot. Mert lehet egyszerűbb pl drónokkal túlterhelni az ellen aktív védelmét.
Fentről mindegyik tank könnyen nyitható.
A game changer a légierő meg az atom, nem véletlenül nem gyúr szinte senki komolyan erre, csak ha kell.
BVR képes drónt nem lenne nehéz összerakni. Kell egy radar valamelyik most is repülő drónra. De mi az értelme? Amennyire én látom az amik eddig ha valahova vitték a demokráciát, akkor kicsapták a fontos pontokat, utána meg bedarálták a légierőt és a légvédelmet. Egy drón hogy manőverezik ki egy felbukkanó SAM rakétát, vagy egy felbukkanó vadászt? (tételezzük fel, hogy a gép HW-e tudná, pl egy F-16-os drón).